ÚJ MÓDSZERTAN A FENNTARTHATÓSÁGÉRT A

ÚJ MÓDSZERTAN A FENNTARTHATÓSÁGÉRT A PROGRAMOZÁSBAN ÉS A PROJEKTEK TERVEZÉBEN Készítette: Baratiné Sipos Lilla, ÖKOTON Bt. Közremőködött: Farkas István, F. Nagy Zsuzsanna, Gyulai Iván, Juraj Melichár, Kalas György, Magdaléna Grambličková, Németh Vera, Éger Ákos 2013 1

TARTALOMJEGYZÉK 1. Elvárások az egyes projektektıl és a program egészétıl általános szempontok... 3 2. Javaslat a szempontok program szintő vizsgálatára... 4 3. A környezeti elvárások elvi magyarázata... 5 4. Társadalmi szempontok... 9 5. Elvárások a program/projekt menedzsmenttıl... 12 EU projektek adatbázisa Projektgyőjtı kérdıív... 14 2

Jelen módszertan a Magyar Természetvédık Szövetsége, a Föld Barátai Szlovákia, a Reflex Környezetvédı Egyesület és az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány közös Hálózat a fenntarthatóságért címő projektje keretében készült, a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmőködési Program 2007-2013 támogatásával. Célunk, hogy újszerő megközelítésben megvizsgáljuk, hogy az Uniós források felhasználását elıíró különbözı magyar és szlovák operatív programok, valamint a megvalósuló projektek milyen módon járulnak hozzá a környezeti, szociális szempontokat erısítéséhez, valamint mi módon történik a partnerség a programozás és megvalósítás során. A dokumentum célja, hogy összefoglalja ennek a módszertannak az elvi hátterét, és segítséget nyújtson a partnereknek a szükséges információk összegyőjtéséhez kérdıív formájában. 1. Elvárások az egyes projektektől és a program egészétől általános szempontok Sokféle kritériumot megfogalmazhatunk, azonban gyakorlati szempontból hasznosabb csökkenteni a számukat és világosan, alkalmazhatóan, és a nagyközönség számára érthetıen meghatározni ıket. Az alábbi négy alapvetı szempont használatát javasoljuk: 1. Környezeti aspektus a. A természetes erıforrások fenntartható felhasználása b. A természetes élıhelyek és a biodiverzitás megırzése c. A környezetünkbe történı károsanyag kibocsájtás minimalizálása 2. Társadalmi aspektus a. Azonos mértékő részvétel az érintettek és az érdekeltek részérıl b. Helyi foglalkoztatás 3. Helyi gazdasági aspektus a. Helyi források helyi felhasználása b. A helyi gazdaság önállósága 4. Program-/projekt menedzsment aspektus a. Környezeti ellenırzés b. Komplexitás c. Átláthatóság 3

d. Megismételhetıség Olyan projekteket kell tervezni, amelyek egy meglévı tevékenység, létesítmény környezeti teljesítményét javítják: Abszolút értelemben csökkentik az energia és anyagfelhasználást Fosszilis energiaforrásokat váltanak ki Javítják a korábbi alacsonyabb hatékonyságot az energia és anyagfelhasználás területén. Az anyagfelhasználás csökkentésével minimalizálják a hulladékok keletkezését Olyan kiindulási, köztes anyagokat és végtermékeket használnak, amelyek újrahasználhatók vagy újrahasznosíthatók Elkerülik a toxikus kibocsátásokat, beleértve a veszélyes hulladékokat a környezetbe Minimalizálják a természetes tér felhasználását Minimalizálják a külsı költségeket és maximalizálják a társadalmi hasznokat, vagyis a közjót szolgálják Javítják a fejlesztések hasznaihoz történı egyenlı hozzáférés esélyét Csökkentik az embereket érı stresszfaktorokat, és javítják a komfortérzést és a megelégedettséget Illeszkednek a szerves kultúrához, hagyományokhoz, a meglévı léptékekhez, mértéktartók, esztétikai élményt nyújtanak Megegyeznek az érintettek és érdekeltek környezeti és társadalmi elvárásaival 2. Javaslat a szempontok program szintű vizsgálatára A programok egésze akkor nyújt pozitív környezeti teljesítményt, ha az összes projekt eredıje csökkenti a környezeti terheléseket, vagyis a korábbi mőködéshez képest kevesebb erıforrást használ, kevesebb terhelı anyagot juttat ki a környezetbe, és javította a természetes térszerkezetet. A program környezeti teljesítményét nem lehet ugyan összeadni az egyes projektek környezeti teljesítményébıl, de ha sikerül valós méréseken alapuló adatokat szerezni, akkor a területre, erıforrás-felhasználásra, kibocsátásokra vonatkozó adatok összeadhatók. Nem valószínő, hogy a programokhoz tartozó minden projekt lekérdezése lehetséges, 4

különösen a kisebb projekteknél lenne értelmetlen pontos adatokat számon kérni. Ezért a legnagyobb költségő 10 projekt vizsgálata javasolt. A magas költségek feltételezik a jelentısebb anyag és energiafelhasználást. Nincs arra ugyanakkor lehetıség, hogy az egyes projektek megvalósulásának környezeti mutatóit vizsgáljuk, vagyis a beruházás környezeti teljesítményét, hiszen ezek a terhek szétoszlanak a megvalósulás idıszakában, de ennek az idıtávlatát nem tudhatjuk. Sokkal inkább az a kérdés, hogy az egyes intézkedések, fejlesztések a megvalósulás szakaszában milyen környezeti teljesítményt nyújtanak, mennyi erıforrást használnak fel az üzemeléshez, mennyi a kibocsátásuk, hogyan hatnak a természetes ökoszisztémákra, és produktumuknak milyen a környezeti viszonya. Emellett szükséges lenne minden egyes tevékenységtípus környezeti teljesítményének felmérésére, egy-egy kiválasztott projekt esetében, amennyiben azok nem tartoznak a legnagyobb tíz projekt közé. Az ilyen tevékenységtípusokhoz tartozó projektek számából lehetne következtetéseket levonni a program egészére nézve. A legnagyobb forráshoz jutó kedvezményezettek kerülnének kiválasztásra, azonban számításba veszünk más releváns szempontokat is. 3. A környezeti elvárások elvi magyarázata A program egésze csökkentse a környezetet érı terheléseket Elvi magyarázat: Miért a terheléseket csökkentsük? A terhelések jól mérhetık az egyes tevékenységek esetében, míg a környezet állapotát számos külsı és belsı környezeti körülmény határozza meg együttesen. Ezért nem tudjuk megállapítani, hogy egy környezeti változás minek a kapcsán jön létre. További nehézség, hogy a környezeti változások nagyobb idıtávon jelentkeznek. Biztosak lehetünk tevékenységeink pozitív környezeti hatásaiban, amennyiben csökkentjük a környezetet érı terhelést, még akkor is, ha ezt a környezet állapotváltozása nem igazolja vissza, mert a más tevékenységekbıl származó terhelések felülmúlják a program tevékenységeinek pozitív hatását. A terheléseket három területen kell csökkenteni, úgy, hogy a három terheléstípus csökkenése együttesen valósuljon meg. 5

Elvi magyarázat: A terhelések nagyon sokfélék, de minden terhelés besorolható a három fı terheléstípus valamelyikébe. Ezek a természetes erıforrások felhasználása, a természetes élıhelyek átalakítása, a környezetbe történı kibocsátások. Logikusan gondolkodva ez a három terheléstípus nem választható el egymástól sem. Amikor erıforrásokat használunk fel, akkor értelemszerően természetes élıhelyeket is igénybe veszünk, és egyben szennyezı anyagokat is kibocsátunk a környezetbe. Pl. egy kıbánya használata az ott található természeti erıforrás kitermelésével és átalakításával jár, miközben a bánya elveszi és megváltoztatja a természetes élıhelyet, és a kitermeléshez, szállításhoz szükséges energiából környezeti kibocsátások keletkeznek. Természetes teret sem lehet úgy igénybe venni, hogy ne kellene hozzá valamilyen erıforrás, és ha kell, akkor ne keletkezne kibocsátás. Pl. egy erdı átalakítása termıterületté vagy az erdı felégetésével, vagy letermelésével jár együtt. Mindkettı esetében elhasználunk erıforrásokat, és szennyezıanyagokat bocsátunk ki. A környezeti kibocsátások is elválaszthatatlanok az erıforrások és a természetes élıhelyek minıségétıl. A kibocsátások ugyanis szerkezeti változásokat hoznak létre a környezetbe, ezáltal megváltoztatják a biogeokémiai ciklusokat, és a természeti erıforrások újratermelıdési ütemét, lehetıségét. A környezetbe kijuttatott szennyezések a környezet állapotában okozott változások miatt megváltoztatják a természetes élıhelyek kompozícióját, vagy közvetlenül, a toxikus hatásokon keresztül pusztítják az élıvilágot. Az idegen fajok betelepítése, vagy betelepülése is egyfajta szennyezésnek fogható fel. A természetes környezetet érı zavarások is, pl. a terület taposása, égetése, legeltetése a természetes élıhelyek megváltoztatását jelentı terhelés. A legfontosabb természeti erıforrások, amelyek felhasználásával jelentıs környezeti változásokat eszközölünk: az energiahordozók; az ásványi nyersanyagok; a víz; a talaj; a fajok; a biomassza. A természetes élıhelyek elvétele és átalakítása minden természetes ökoszisztémát érint, de ezek közül talán a legnagyobb problémát az erdei ökoszisztémák átalakítása jelenti. A szennyezések minden természetes befogadóba kijutnak, és mivel a környezet egy egységes rendszer, így a természetes közegek átjárhatók. A szennyezések halmozódnak a vízben, talajban és légkörben egyaránt, illetve kicserélıdnek egymás között. Maguk a szennyezések sokfélék halmazállapot és szennyezı tulajdonság tekintetében is. A toxikus kibocsátások közvetlenül, a nem toxikusak közvetetten vezetnek a környezet 6

állapotának megváltozásához. Pl. a nehézfémek bizonyos akkumulációs szint után egészségkárosodást okoznak, míg a kéndioxid kibocsátása a talajsavanyodáson keresztül vezet változásokhoz. 1. A környezet erıforrásainak felhasználása A terhelések csökkentése érdekében az abszolút erıforrás-felhasználás mértékét kell csökkenteni. Elvárások: Minimalizálni kell a fosszilis energiaforrások felhasználását. Gondoskodni kell a megújuló energiaforrások felhasználásáról, arról, hogy a fosszilis energiaforrásokat megújulók váltsák ki Gondoskodni kell az energiaforrások elérhetı legmagasabb fokú hatékony használatára A megújítható erıforrásokat (víz, talaj, levegı, biomassza, fajok, fajták) megújuló képességük szerint kell felhasználni, vagyis a lételemnek tekintett, feltételesen megújuló környezeti elemek használata ne haladja meg azok rugalmasságát és önmegújító képességét. Kerülni kell a vízháztartást megbontó tevékenységeket, illetve törekedni kell az eredeti vízháztartás helyreállítására. A környezet erıforrásainak felhasználása során el kell kerülni a biológiai sokféleség csökkenését. A hulladékok keletkezésének megelızését elsısorban a takarékossággal, másodsorban a mellék és fıtermékek újra-használatával, vagy hasznosításával, más termelési ciklusokba való visszajuttatásával kell elérni Törekedni kell a biológiailag lebomló hulladékok keletkezésére, ha a hulladék keletkezése nem elkerülhetı A fejlesztések vegyék figyelembe az elıvigyázatosság és a megelızés elvét, amennyiben nem bizonyítható a környezeti ártalmatlanság 2. A természetes tér, ökoszisztémák átalakítása A terhelések csökkentése érdekében javítanom kell a térszerkezet természetességén, meg kell 7

szüntetni a még fennmaradt természetes ökoszisztémák felszámolását, vagy elkerülhetetlen esetben gondoskodni kell más területek egyenértékő helyreállításáról. Elvárások: A lehetı legnagyobb mértékben megırzöm a természetes térszerkezetet, ahhoz illeszkedek: figyelembe veszem a létezı ökológiai hálózat szerkezetét, s elkerülöm a hálózati elemek sérelmét; nem használok olyan területeket, amelyek természetes állapotban maradtak fenn; nem választok olyan helyet a fejlesztéshez, amelynek közelében természetes ökoszisztéma van, s amely a fejlesztés következtében károsodhat. Minimalizálom azt a helyigényt, amelyet a természetes környezetbıl veszek el. Elkerülöm a zöldmezıs beruházást, s inkább már korábban használt, ún. barna mezıket választok. Rekonstruálom az eredeti állapotot. Figyelembe veszem a tájképi sajátságokat, szervesen illeszkedem a táj használatához A fejlesztés ne legyen olyan közelségben természetvédelmi oltalom alatt álló területhez, hogy az a fejlesztés bármely szakaszában (létesítés, megvalósulás, felhagyás) jelentıs hatást gyakoroljon a védett terület állapotára, az ökológiai feltételeket irreverzibilisen megváltoztassa. A fejlesztések ne változtassák meg az eredeti ökológiai körülményeket, pl. mezo- és mikroklíma, vízháztartás, stb. 3. A környezetet érı kibocsátások csökkentése A környezeti kibocsátásokat abszolút mértékben szükséges csökkenteni. Elvárások: A fejlesztések járuljanak hozzá a környezeti kibocsátások abszolút mértékő csökkenéséhez, minden befogadó (légkör, víz, talaj), és szennyezı anyag esetében, minimum elvárásként tartsa be a területre érvényes kibocsátási határértékeket. Törekedni kell a toxikus, akkumulációra hajlamos és perzisztens vegyi anyagok kibocsátásával járó tevékenységek kizárására, illetve a természetes, biológiai úton lebomló anyagok felhasználására. Gondoskodni kell a környezetre ártalmas hulladékok megfelelı lerakásáról 8

Csökkenteni kell a környezeti stresszt okozó tevékenységeket, amelyek zsúfoltsággal, magas zaj és rezgéssel, bőzkibocsátással, stb. járnak. Minimalizálni kell a szállítással, anyagmozgatással járó tevékenységeket Invázív fajok távol tartása, megelızése A fejlesztés nem okozhat olyan károkat a környezetben, melyet törvény szabályoz. A fejlesztéseknek el kell kerülniük, illetve minimalizálniuk kell a környezeti kockázatokat 4. Társadalmi szempontok Elvi magyarázat: Elengedhetetlen, hogy az európai uniós források felhasználásába a helyi közösségeket is bevonjuk. Minél többen vesznek részt a projekt tervezésében és kivitelezésében, annál sikeresebb lesz a projekt, és ezáltal maga a program is. Így nagy valószínőséggel elegendı projektet tudunk biztosítani a teljes pénzügyi keret kihasználásához, meg tudjuk elızni a projekt kivitelezése közben adódó problémákat, tiltakozásokat, valamint néhány helybélinek társfinanszírozási lehetıséget is tudunk biztosítani. Az elemzés a következıkre fog fókuszálni: az érdekelt lakosok bevonása a tervezési szakaszba a helyiek bevonása a kivitelezés ideje alatt a helyiek részvétele a kivitelezésben, és/vagy a projekthez kapcsolódó helyi tevékenységek Elvárások: A fejlesztések biztosítsák, hogy a jövı generációk és a szomszédságok erıforrás használati szükségletei ne sérüljenek, a fejlesztések ne hozzanak létre idı és térbeli átterheléseket. A fejlesztések javítsák az érintett közösség alkalmazkodó képességét a környezeti változásokhoz, mint pl., éghajlatváltozás. A fejlesztések javítsák a helyi közösség életminıségét, javítsák az elérhetıséget, a rekreáció lehetıségét a zöldfelületek mennyiségi és minıségi javításával, a környezetegészségügyi feltételeket, csökkentsék a stresszt okozó tényezıket (zaj és rezgés, zsúfoltság). A fejlesztés ne sértse az épített környezet szerves értékeit, a helyi szerves kultúra szellemi és tárgyi alkotásait, járuljon hozzá azok fejlesztéséhez, lehetıleg arra 9

építsenek. A fejlesztés ne sértse a környezet jogszabályokkal biztosított minıségi szintjét. A követelmények részletei: Azonos mértékő részvétel az érintettek és az érdekeltek részérıl. A fejlesztéseknek növelniük kell a közösségek korrupcióval, környezeti változásokkal (pl.: klímaváltozás, elszegényedés, a tömegközlekedéshez való korlátolt hozzáférés) szembeni reakcióképességét. A közösségi részvétellel több kockázat is kiküszöbölhetı. Elegendı projektet biztosít a teljes pénzügyi keret kihasználásához, megelızhetıvé teszi a projekt kivitelezése közben adódó problémákat, tiltakozásokat, illetve bekapcsolódásai lehetıséget biztosít a helyieknek. A fejlesztések ne sértsék mások jó életminıségét azáltal, hogy átterheléseket hoznak létre (zaj, közlekedés, stb.) Emellett csökkentsék a társadalmi egyenlıtlenségeket is. A fejlesztések minimalizálják a külsı társadalmi költségeket és maximalizálják a külsı hasznokat (externáliák). A fejlesztések hasznaihoz biztosítson egyenlı hozzájutást, ne zárjon ki senkit sem annak használatából, élvezetébıl. A fejlesztések kerüljék el, minimalizálják a környezeti kockázatokat A fejlesztések fizikai megjelenésükkel is támogassák a helyes környezeti tudatot, a környezeti ismeretek megszerzését, adjanak lehetıséget a helyes értékek és viselkedés elsajátítására. Helyi foglalkoztatás Elvárások: A fejlesztések a helyi piacra, foglalkoztatásra, jövedelemteremtésre irányuljanak. A helyi foglalkoztatás létfontosságú az önállóság támogatásának szempontjából, ezen kívül csökkenti a nemzetközi piacra jellemzı fluktuáció negatív hatásait. A megfelelı munkahelyi légkör megteremtésére is gondolni kell. A bizonytalan munkát nem szabad támogatni, mivel szocializálja a költségeket (pl.: társadalom- és egészségbiztosítás), ugyanakkor privatizálja a munkáltatók nyereségeit. Olyan pozíciókra kell fókuszálni, melyek a nagy gyárak adókedvezményeinek megszőnése 10

vagy a helyi bérek növekedése mellett is fenntarthatók. Helyi gazdasági szempont Elvi magyarázat: Fontos, hogy olyan környezetet teremtsünk, mely hosszú távon is megfelel a befektetıknek és a közösségnek is. A világgazdaság, mely a profit maximalizálására törekszik, hajlamos figyelmen kívül hagyni a környezeti és társadalmi tényezıket. Másfelıl, a helyi emberek igyekeznek hosszan tartó értékeket létrehozni. Egy helyi családi vállalkozás például helyieken alapul, akik így kellıen motiváltak, hogy magas társadalmi és környezeti elınyökre tegyenek szert, fizetik az adót és színvonalas munkahelyeket teremtenek. Az adókedvezményeket, adóparadicsomokat és az olcsó munkaerıt csak ideiglenesen kihasználó vállalatoknak nem kellene köztámogatásból részesülniük. A helyi önálló gazdaságok hosszú távú munkalehetıséget tudnak biztosítani, melyek a környezeti és társadalmi korlátokat is tiszteletben tartják. A követelmények részletei Helyi források helyi felhasználása A helyi közösségeknek elsıbbséget kéne élvezniük a helyi forrásokból származó értékek kihasználásában. A helyi fenntartható fogyasztás csökkentheti az áruszállítás negatív hatásait: az üvegházhatású gázok kibocsájtását, az importált olajtól való függést és árának változékonyságát, az útfenntartási költségeket stb. A helyi fogyasztást a terület kb. 30 km-es vonzáskörzetében kellene meghatározni, illetve a lehetı legközelebbi vásárlási lehetıséget kellene választani. A helyi gazdaság önállósága A nemzetközi kereskedelemtıl való függés a helyi gazdaságot sérülékennyé teszi, fıleg a gazdasági világválságban. A fejlesztésnek a helyi közösségek önállóságára kellene fókuszálnia. Pl.: az állami iskolák szigetelése egyszerre csökkenthetné a főtés költségeit és az üvegházhatású gázok kibocsájtását. 11

5. Elvárások a program/projekt menedzsmenttől Elvi magyarázat: A megkívánt környezeti és társadalmi célokat csak egy jól felállított menedzsment biztosíthatja, amely a tervezéstıl a kivitelezésen keresztül a megvalósulásig biztosítja a kívánalmak érvényesülését. A fenntarthatósági (felsorolt környezeti és társadalmi) szempontokat a teljes életciklusban (létesítés, megvalósulás, megszőnés) biztosítani kell az elırelátó tervezés biztosításával. A követelmények részletei Elvárások: A környezetvédelmi szabályozás ismerete és betartatása A tevékenységnek összhangban kell lennie a fenntarthatóság lokális programjával (Local Agenda 21) és a helyi környezetvédelmi programokkal A tevékenység illesztése a környezetvédelmi, fenntarthatósági programokhoz, illetve a helyi környezetvédelmi programok célkitőzéseihez. A telepítés, tevékenység helyének környezeti állapotának ismerete, a tevékenység lehetséges környezeti hatásainak becslése A telepítés, tevékenység helyszínén már meglévı környezeti hatótényezık ismerete Az összegzıdı környezeti hatások figyelembe vétele Alternatívák vizsgálata a telepítés, tevékenység helyével és a tevékenység módjával kapcsolatban. Az érintetek és érdekeltek bevonása a döntéshozásba, a megfelelı információ biztosítása a megfelelı idıben Környezettudatos irányítás terv készítése Környezetvédelmi megbízott, felelıs kijelölése Monitoring terv készítése, a környezeti célkitőzések teljesülésének nyomon követése A jelentıs környezeti hatások csökkentésére tervezett intézkedések végrehajtása A fejlesztés átláthatóságának biztosítása a nyilvánosság számára A környezeti kockázatok feltárása, megismertetése az érintettekkel, havária terv készítése A dolgozók környezeti oktatása, környezeti szemléletük alakítása A dolgozók környezet egészségügyi jó körülményeinek biztosítása 12

Környezetvédelmi jelentések készítése, adat-és információ szolgáltatás Környezeti auditálás végzése, intézkedési terv kidolgozása a környezetterhelés csökkentése érdekében A legjobb elérhetı technika választása, a maximális környezeti hatékonyság érdekében Átláthatóság Elvárások: A fejlesztésnek az átlagember számára átláthatónak kell lennie. A korrupció megelızésére létrehozott szabályoknak megfelelınek és könnyen számon kérhetınek kell lenniük. 13

Adatok összegyőjtése: A szempontok vizsgálata érdekében egy kérdıív összeállítása javasolt, amely kérdıívet a projekt menedzsmentnek kell kitölteni. Alternatíva, hogy a témához értı kérdezık töltik ki személyes megkeresés alapján. A javasolt kérdıív: EU projektek adatbázisa Projektgyűjtő kérdőív Alapadatok A pályázó neve A projekt címe OP A konstrukció (pályázati felhívás) száma, neve A forrás megnevezése A beruházás helye (régió) A beruházás helye (megye) A beruházás helye (település) Megítélt összeg A támogatás aránya A támogatási döntés dátuma A projekt tényleges kezdete A projekt tényleges befejezése A projekt rövid összefoglalása Környezeti szempontok A projekt eredményeként nıtt vagy csökkent az energiafelhasználás? Lehetséges válasz Kért adat 14

Nıtt, mert egy teljesen új fejlesztés, intézkedés valósult meg Meglévı tevékenységet váltott ki és növekedett az elızıhöz képest az energiafelhasználás Meglévı tevékenységet váltott ki és növekedett az elızıhöz képest az energiafelhasználás, de mivel nıttek a kapacitások, a fajlagos mutatók (hatékonyság) javultak (pl. több ember kiszolgálása több energia felhasználását igényli, de fejenként kisebb lett a felhasznált energia) Meglévı tevékenységet váltott ki, de nem növekedett az energiafelhasználás az elızıhöz képest, mert javult az energiahatékonyság Csökkent, mert javult az energiahatékonyság Csökkent, mert az elızı tevékenységhez képest egy más jellegő tevékenység valósult meg, pl. funkcióváltás, technológiaváltás történt. mennyi az energiaigény? növekmény az elızı százalékában? Mennyi az egy fıre, termelési egységre jutó energiafelhasználás az elızıhöz képest? mekkora a hatékonysági mutató? mennyi a csökkenés az elızı százalékában? Mennyi a csökkenés az elızıhöz képest? Nyomon követés és mérések hiányában nem tudok válaszolni A projekt során került-e telepítésre megújuló energiát (biomassza, napsugárzás, szél, földhı, stb.) felhasználó energiatermelı kapacitás? Lehetséges válasz Kért adat Nem Igen Alkalmazott technika/technikák 15

Igen Kialakított kapacitás, kapacitások Igen Tapasztalás útján szerzett energiatermelés (a releváns mértékegységben) tevékenység váltással, amely az anyagfelhasználás csökkentéséhez vezetett? Lehetséges válasz Egy teljesen új fejlesztés, intézkedés valósult meg, amely anyagfelhasználást von maga után Meglévı tevékenységet váltott ki és növekedett az elızıhöz képest az anyagfelhasználás Meglévı tevékenységet váltott ki és növekedett az elızıhöz képest az anyagfelhasználás, de mivel nıttek a kapacitások, a fajlagos mutatók (hatékonyság) javultak (pl. több ember kiszolgálása több anyag felhasználását igényli, de fejenként kisebb lett a felhasznált anyagmennyiség) Meglévı tevékenységet váltott ki, de nem növekedett az anyagfelhasználás az elızıhöz képest, mert javult a hatékonyság Csökkent, mert javult a hatékonyság Csökkent, mert az elızı tevékenységhez képest egy más jellegő tevékenység valósult meg, pl. funkcióváltás, technológia váltás történt. Kért adat mennyi és milyen anyagok kerülnek felhasználásra? növekmény az elızı százalékában? Mennyi az egy fıre, termelési egységre jutó anyagfelhasználás az elızıhöz képest? mekkora a hatékonysági mutató? mennyi a csökkenés az elızı százalékában? Mennyi a csökkenés az elızıhöz képest? Nyomon követés és mérések hiányában nem 16

tudok válaszolni tevékenység váltással, amely az anyagfelhasználás minıségének megváltozásához vezetett? Lehetséges változás Kért adat Nem történt minıségi változás Részleges váltás történt, új anyagféleségek kerültek bevonásra Teljesen új anyagok kerültek bevonásra Bizonyos anyagféleségek lecserélése történt meg (pl. üzemanyagváltás) Milyenek és milyen mennyiségben? Milyenek és milyen mennyiségben? Mirıl mire? Nyomon követés és mérések hiányában nem tudok válaszolni tevékenység váltással, amely a keletkezı hulladékok mennyiségének, vagy minıségének megváltozásához vezetett? Lehetséges válasz Teljesen új tevékenység valósult meg, amely hozzájárult a hulladékok keletkezéséhez A tevékenység egy elızı tevékenységet váltott ki, de nıtt a hulladékok mennyisége, mert nıttek a kapacitások Kért információ Milyen és mennyi hulladék keletkezik Fajlagos mutatók, abszolút növekmény az elızı százalékában A tevékenység egy elızı tevékenységet Mibıl mennyi a csökkenés váltott ki és csökkent a keletkezı hulladékok együttes mennyisége 17

Csökkent a hulladékok mennyisége, mert a következı intézkedést alkalmaztuk Más típusú hulladékokra váltottunk át, csökkent az ártalmasság Megszőnt a toxikus hulladékok termelése Csökkent a toxikus hulladékok mennyisége Milyen intézkedések: pl. újrahasználat, újrahasznosítás, szelektív győjtés Mirıl mire Melyek és mennyi? Melyek és mennyi? Nyomon követés és mérések hiányában nem tudok válaszolni tevékenység váltással, amely növelte, vagy csökkentette a természetes élıhelyek, vagy zöld felületek kiterjedését, vagy minıségét (ökoszisztéma szolgáltatását)? Lehetséges válasz A tevékenység nem vett igénybe új területet Új tevékenység valósult meg zöldmezın Új tevékenység valósult meg barnamezın (meglévı infrastruktúrára épült) A tevékenység barnamezın valósult meg, de bıvítette a terület felhasználást A tevékenység a zöldfelület lefedésével járt A tevékenység a zöldfelület részleges lefedésével járt A tevékenység a korábbi lefedett területek felszabadításával járt (rehabilitáció) Jobb zöldfelületi funkció vált lehetıvé Kért információ A tevékenység helyszíne Igénybe vett terület nagysága Igénybe vett terület nagysága Igénybe vett növekmény Terület Területi arány (teljes/lefedett) Felszabadított terület nagysága Funkcióváltás jellege 18

tevékenység váltással, amely csökkentette vagy növelte a vízfelhasználást, vagy megváltoztatta a vízháztartást? Lehetséges válaszok Új tevékenység valósult meg, új vízhasználati igények keletkeztek Meglévı tevékenységet váltott ki, és növekedtek a kapacitások, így nıtt a vízfelhasználás Meglévı tevékenységet váltott ki, de csökkent a felhasználás, mert javultak a hatékonyság Nem nıtt mert a következı technikákat alkalmaztuk Kért információk mennyiség Növekmény, fajlagos mutatók Csökkenés, fajlagos mutatók Alkalmazott technikák (pl. vízvisszatartás, esıvízhasznosítás, vízvisszaforgatás, stb.) A tevékenység nem befolyásolta a vízháztartást A tevékenység pozitívan befolyásolta a vízháztartást A tevékenység negatívan befolyásolta a vízháztartást hogyan hogyan tevékenység váltással, amely növelte, vagy csökkentette a biológia sokféleséget? Lehetséges válasz Kért információ Nincs tudomásunk arról, hogy a tevékenység hatással lenne a biológiai sokféleségre A tevékenység rontja a biológiai sokféleséget Az élıhely típusa, igénybe vett terület mert csökkentette a természetes élıhelyeket 19

A tevékenység rontja a biológiai sokféleséget mert élıhelyeket darabolt fel, szigetelt el egymástól A tevékenység olyan terhelésekkel jár, amely csökkenti a biológiai sokféleséget A tevékenység során nıtt/csökkent az idegen fajok betelepedése A tevékenység a természetes élıhelyek, ökológiai hálózat, zöldfelületek rehabilitációjára irányult és javította a biológiai sokféleséget A tevékenység fajvédelemre irányult, javította egy vagy több faj ökológiai feltételeit A tevékenység az invazív fajok csökkentésére irányult A tevékenység során kompenzáció történt A létrehozott elszigetelı terhelés A terhelések típusa (kivilágítás, zajhatás, forgalomnövekedés, vízszennyezés, talajszennyezés, levegıszennyezés) Betelepített idegen faj/ kiváltott idegen faj Élıhely, zöldfelület típusa Fajok faj/fajok A kompenzáció típusa tevékenység váltással, amely kihatott a mezo és mikroklímára? Lehetséges válasz Kért információ Nem tudjuk, nem mértük fel Nem volt ilyen eleme a projektnek Rontott a klimatikus feltételeken, mert nıtt az ÜHG kibocsátás Milyen mértékben? Javított a klimatikus feltételeken, mert Milyen mértékben? csökkent az ÜHG kibocsátás 20

Nem, mert nem szolgálta az alkalmazkodás javulását Igen, javította az alkalmazkodás lehetıségét Miért? Hogyan? tevékenység váltással, amely növelte, vagy csökkentette a környezeti kibocsátásokat? Lehetséges kérdések Kért információ Nem csökkentek a környezeti kibocsátások Nıttek a kibocsátások, mivel nıttek a kapacitások Nıttek a kibocsátások, mivel nıttek a kapacitások, de relatíve kisebb mértékben, mint kapacitásbıvítés indokolta volna Javultak a kibocsátási értékek Mely kibocsátások nıttek? Mely kibocsátások, milyen fajlagos értékkel? Melyek, milyen értékkel? Volt-e a kibocsátásokra vonatkozó monitoring Nem/ igen, mégpedig a következı szennyezıkre tevékenység váltással, amely növelte, vagy csökkentette a lakosságot érı környezeti stresszt? (zsúfoltság, zaj, rezgés, bőz, hıkomfort, általános komfort érzés) Lehetséges válaszok Kért információk A következı stresszfaktorok növekedtek Mely stresszfaktorok, van-e mérhetı eredmény? 21

A következı stresszfaktorok csökkentek Mely stresszfaktorok és alátámasztó adatok Nem rendelkezünk erre vonatkozó információkkal Kérdések a társadalmi szempontokkal kapcsolatosan: tevékenység váltással, amely növelte, vagy csökkentette a mobilizációs (áruszállítási, utazási) szükségleteket? Lehetséges válaszok Kért információ Nem hatott a mobilizációra a projekt Bıvültek a mobilizációs igények Átváltás történt tömegközlekedésre bıvültek a gyalogos és kerékpáros közlekedés lehetıségei rövidültek a szállítási távolságok csökkentek a szállítási szükségletek új forgalmat generált a forgalom elıl elzárt területeket, de máshová terhelte át gondoskodott/nem gondoskodott az átterhelt forgalom levezetésérıl Mely típusok? Milyen típusúra? Milyen módon és mértékben? Milyen módon? Milyen módon? Milyen módon? igen/nem Milyen módon tevékenység váltással, amely pozitívan vagy negatívan érintette az épített környezet szerves értékeit, a helyi szerves kultúra szellemi és tárgyi alkotásait? 22

Lehetséges válaszok Kért információ Nem ilyen jellegő a tevékenység Hátrányosan érintette A lakossági/szakmai felszólalások, panaszok a tárgyban Javította Támogató lakossági, szakmai Nincs erre vonatkozó vizsgálat megnyilvánulások tevékenység váltással, amely minimalizálták a külsı társadalmi költségeket és maximalizálták a külsı hasznokat (externáliák)? A külsı költségek azok, amelyeket a társadalom egésze, egy közösség, vagy a környezetben élık kénytelenek kifizetni, hogy kompenzálják a fejlesztés káros következményeit. Pozitívak a hatások, ha a társadalom egésze, vagy a környezetben élık nyertek a fejlesztés következtében, pl,. Nı az ingatlanuk értéke, csökkenek a stresszfaktorok, stb.) Lehetséges válaszok Csökkentek a negatív külsı költségek Kért információk Minek a következtében? Nem követtük nyomon Növekedtek a külsı költségek Minek a következtében? tevékenység váltással, amely biztosította projekt hasznaihoz való egyenlı hozzájutást, hogy ne zárjon ki senkit sem annak használatából, élvezetébıl? Lehetséges válasz Javult a hozzáférés Az esélyegyenlıséget a következı módon biztosítottuk 23

Csökkent a hozzáférés Hogyan? Nem foglalkoztunk ezzel a kérdéssel tudatosan tevékenység váltással, amely minimalizálta vagy növelte a környezeti kockázatokat? Lehetséges válasz Végeztünk ilyen vizsgálatot Kért információ A következı kockázatokat tártuk fel Nincsenek környezeti kockázatok Nem végeztünk környezeti kockázatbecslést tevékenység váltással, amely támogatta a környezeti ismeretek megszerzését, és példát mutatott a helyes értékek és viselkedés elsajátítása érdekében? Lehetséges válasz Kért információ Nem volt ilyen Van ilyen, mert a megvalósult tevékenység sugallja a környezetbarát életmódot Milyen módon? tevékenység váltással, amely javította a tájképet, településképet, vagy magas fokú esztétika élményt nyújt? Lehetséges válasz Kért információ 24

Nem vizsgáltuk ezt a kérdést Rontott Javított Mivel? Mivel, és hogyan bizonyított? Helyi gazdasági szempontok tevékenység váltással, amely befolyásolta a helyi piacot, foglalkoztatást, jövedelemteremtést? Lehetséges kérdések Kért információk Nem tudunk ilyenrıl Igen a következı helyi termelıi/szolgáltató kapacitások alakultak ki helyben Igen Helyi kapacitások szőntek meg, csökkent a foglalkoztatás, mert javult a hatékonyság mennyivel bıvült a foglalkoztatás? Mely kapacitások, milyen mértékben? tevékenység váltással, amely hatással volt egy terület önállátására? Lehetséges kérdések Nem tudunk róla Igen Igen Az önállóság hanyatlásnak indult / megszőnt Kért információk A helyi önállóság növekedett. Mennyi az import-csökkenés? Milyen módon, milyen mértékben? Kérdések a program-/projekt menedzsment szempontjával kapcsolatban 25

Vannak megfigyelhetı környezeti hatások? Voltak más érdekeltek számára megismételhetıséget biztosító tevékenységek? Projekt menedzsmentre vonatkozó kérdések Történt-e bármilyen fenntarthatóságra, környezeti hatásokra vonatkozó elızetes vizsgálat? A tervezésnél figyelembe vették-e az országos, helyi szintő környezetvédelmi programokat, elvárásokat? Megismerték-e a kiválasztott környezet környezeti állapotát? Megvizsgáltak-e más változatokat (alternatíva) a telepítés, tevékenység helyével és a tevékenység módjával kapcsolatban? Megtörtént-e az érintetek és érdekeltek bevonása a döntéshozásba, a megfelelı információ biztosítása a megfelelı idıben Alakultak-e ki konfliktusok az érdekeltekkel vagy érintettekkel? Készült-e környezettudatos irányítás terv? Jelöltek-e ki környezetvédelmi megbízottat, felelıst? Készült-e monitoring terv a környezeti célkitőzések teljesülésének nyomon követése érdekében? Kért információ Igen: mégpedig (környezeti hatásvizsgálat, kockázatbecslés, életciklus elemzés, ökológiai lábnyom számítás, egyéb... Nem Igen: Milyen elvárásokat vettek figyelembe? Igen: Mit vettek alapul, készült-e audit? Igen Nem A bevonás módja és gyakorisága jelenléti ívek mégpedig igen/nem igen/nem Igen: Mit monitoroztak? Kik végezték? Milyen környezeti indikátorokat követtek nyomon Nem Hogyan biztosították a fejlesztés Környezeti jelentés, aktív vagy passzív átláthatóságát a nyilvánosság számára? információ szolgáltatás 26

nem biztosították Végeztek-e a projekt megvalósulása után megelégedettségi vizsgálatot, hogy a lakosság mennyire elégedett a fejlesztés eredményével? Igen, eredmény Nem Volt-e környezetvédelmi oktatás a Igen:Tematika, jelenléti ív menedzsment vagy a dolgozók számára Nem: 27

KÉSZÜLT A MAGYAR TERMÉSZETVÉDİK SZÖVETSÉGE MEGBÍZÁSÁBÓL, A FÖLD BARÁTAI SZLOVÁKIA, REFLEX KÖRNYEZETVÉDİ EGYESÜLET ÉS AZ ÖKOLÓGIAI INTÉZET A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉSÉRT ALAPÍTVÁNY KÖZREMŐKÖDÉSÉVEL A HÁLÓZAT A FENNTARTHATÓSÁGÉRT PROJEKT KERETÉBEN A MAGYARORSZÁG-SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŐKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 TÁMOGATÁSÁVAL. JELEN DOKUMENTUM TARTALMA NEM FELTÉTLENÜL TÜKRÖZI AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS ÁLLÁSPONTJÁT 28