EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár
eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel rendelkezı háztartások vagy egyének százalékos aránya A.2 A rendszeres internethasználók aránya A.3 Az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkezı háztartások aránya megbontva a csatlakozás típusa szerint. A.4 Az internet-hozzáféréssel rendelkezı személyek aránya a hozzáférés helye (otthon, munkahelyen, iskolában, internetkávézóban, közösségi csatlakozási pontokon (PIAP) stb.) és a hozzáférı személyek neme szerint. A.5 Az internetet az elmúlt három hónapban használó személyek aránya online tevékenységek szerint. A.6 Az internethez csatlakozó háztartások aránya lakóhely szerint (az Objective 1 régióban). B. A vállalatok IKT hozzáférési és használati jellemzıi B.1 A mindennapi munkájuk végzése során az internethez kapcsolódó számítógépet használó alkalmazottak százalékos aránya. B.2 Az internet-hozzáféréssel rendelkezı vállalatok aránya. B.3 A saját honlappal rendelkezı vállalatok aránya. B.4 Intranetet használó vállalatok aránya. B.5 Az olyan alkalmazottakkal rendelkezı vállalatok aránya, akik a munkaidejük egy részében a vállalattól távol, de a vállalat informatikai hálózatához kapcsolódva végzik munkájukat. 2
C. Az Internethozzáférés költségei C.1 Az Internet-hozzáférés költségei a használat gyakorisága szerint (ÁFÁ-val) C.2 A legolcsóbb szélessávú hozzáférési tarifa csatlakozás típusa szerinti bontásban minden tagállamban. MODERN ONLINE KÖZSZOLGÁLTATÁSOK D. E-kormányzat D.1 Az interneten teljes mértékben online hozzáférhetı közszolgáltatások száma D.2 Az internetet a közszférával kapcsolatba lépés céljából használó személyek aránya a szándékok szerint. D.3 Az internetet a közszférával kapcsolatba lépés céljából használó vállalatok aránya a szándékok szerint. D.4 Az olyan online közszolgáltatások száma, melyek rendelkeznek digitális back office feldolgozással. D.5 A teljeskörő elektronikus közbeszerzések százalékos (érték szerint) aránya az összes közbeszerzésen belül.. D.6 A nyílt forráskódú szoftvereket felhasználó közintézmények aránya. 3
E. E-oktatás/tanulás E.1 Az egy internethez kapcsolódó számítógépre jutó diákok száma E.2 Az internetet a tanulmányaival kapcsolatban használó személyek aránya a következı bontásokban: intézményes oktatásban résztvevık (iskolák, egyetemek stb.), a tanulmányok befejezése utáni kurzusok (post-educational), egyéb speciális, a munkavégzéssel kapcsolatos képzések. E.3 A távoktatást az alkalmazottai továbbképzése érdekében igénybe vevı vállalatok aránya F. E-egészségügy F.1 Egészségügyi információkat az interneten keresık aránya (legalább 16 évesek) F.2 Elektronikus betegnyilvántartást használó háziorvosok aránya DINAMIKUS E-BUSINESS KÖRNYEZET G. Online kereskedelem G.1 A vállalatok teljes forgalmának az online kereskedelembıl származó hányada G.2 Az elmúlt három hónapban az interneten magán célból árut vagy szolgáltatást rendelı/vásárló személyek aránya. G.3 Az online megrendelést kapó vállalatok aránya G.4 Az internetes árusításért online kfizetéseket kapó vállaltok aránya G.5 Az interneten keresztül vásárló vállalatok aránya H. E-business readiness / felkészültség H.1 e-business index (összetett indikátor) 4
BIZTONSÁGOS INFORMÁCIÓS INFRASTRUKTÚRA I. Az Internet használók IKT-biztonsággal kapcsolatos tapasztalatai és használati szokásai I.1 biztonsági problémákkal már szembesült, internet-hozzáféréssel rendelkezı személyek aránya I.2 biztonsági problémákkal már szembesült, internet-hozzáféréssel rendelkezı vállalatok aránya I.3 Az elmúlt három hónapban IKT biztonsággal kapcsolatos óvintézkedésrıl gondoskodó személyek aránya. I.4 Az elmúlt három hónapban IKT biztonsággal kapcsolatos óvintézkedésrıl gondoskodó vállalatok aránya. I.5 Az olyan személyek és vállalatok aránya, akik telepítettek biztonsági berendezéseket a számítógépükre és azt az elmúlt három hónapban frissítették SZÉLESSÁV J. A szélessávú internet penetrációja J.1 A szélessávú hozzáféréssel rendelkezı vállalatok aránya J.2 A szélessávú hozzáféréssel rendelkezı háztartások vagy személyek aránya J.3 A szélessávú hozzáféréssel rendelkezı közintézmények aránya 5
A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıje
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
Távmunka Átlagosan 2.0 % a távmunkát felhasználó cégek aránya A számítógéppel ellátott cégek 7% -a alkalmaz távmunkást A nagyvállalatoknál ez az arány lényegesen magasabb 20 % 17
Internet hozzáférés költségei
A távközlési árak 2002-2005 (2002-es árakon) 120,0% A távközlési árak trendjei 2002 = 100% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2002 2003 2004* 2005* Származtatott percdíjak: összes hang-árbevétel/ összes perc. Tartalmazza az elıfizetési díj költségét is. Vezetékes hangszolgáltatás Mobil hangszolgáltatás Keskenysáv (ISP+Telco) Szélessáv (DSL és CaTV) Kábeltévé Származtatott díjak: A keskenysáv díja tartalmazza az elıfizetési díj költséget és a percköltséget, a szélessáv díja a DSL és a kábelmodemes díjak átlaga. *elızetes, ill. becsült adat 19
A szélessáv ára nemzetközi összehasonlításban ppp-point point to point protocol ppp-point to point protocol
E-Kormányzat Az eeurope2005 alapvetı célkitőzéseit teljesíti az Az eeurope2005 alapvetı célkitőzéseit teljesíti az ország a 20 alapszolgáltatás döntı többségének online elérésével, és a csatlakozással az európai e-közigazgatási rendszerekhez.
22
E-kormányzati szolgáltatások ekormányzat / eközigargatás szolgáltásai Lakossági Útlevél Anyakönyv Adó Lakcím TB Gépkocsi Álláskeresés Építési engedély Üzleti Társasági adó Áfa Cégbejegyzés Adatközlés Vám Közbeszerzés 23
90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Az önkormányzat honlapján elérhetı-e információ a(z) 81% 72% 63% 61% 50% 35% 29% 25% 10% 24 Önkormányzati szervekrıl? Ügyfélfogadásról? Oktatási intézményekrıl? Egészségügyi intézményekrıl? Települési programokról? Önkormányzati rendeletekrıl? Kulturális rendezvényekrıl? Aktuális pályázatokról? Közbeszerzésekrıl?
E-egészségügy
Internet - egészségügy 26
Online kereskedelem
Biztonságos információs infrastruktúra
Internetes biztonság Internetes biztonság 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 26% 34,60% 13% 34,60% 0% I.1 biztonsági problémákkal már szembesült, internethozzáféréssel rendelkezı személyek aránya I.2 biztonsági problémákkal már szembesült, internethozzáféréssel rendelkezı vállalatok aránya I.3 Az elmúlt három hónapban IKT biztonsággal kapcsolatos óvintézkedésrıl gondoskodó személyek aránya. I.4 Az elmúlt három hónapban IKT biztonsággal kapcsolatos óvintézkedésrıl gondoskodó vállalatok aránya. 29
Szélessáv
Szélessávú elıfizetések 31
Internet használat prognózis 32
33
IKT hatása a gazdaságra
16 % : A munkaerı termelékenységének átlagos éves növekedése az IKT felhasználó szektorokban 14 12 2,3 10 2,3 8 6 4 2 0-2 12,0 9,2 7,1 7,1 5,4 1,5 1,6 0,1-0,6-1,1 US EU CZ H PL SK IKT felhasználó szolgáltatások IKT felhasználó feldolgozóipar 35
Átlagos évi GDP növekedés és az IKT szektor hozzájárulása 4,5 % 4 55% 3,5 3 2,5 36% 2 1,5 1 27% 20% 0,5 0 10% 12% -0,5 US EU-15 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Nem IKT szektor IKT felhasználó IKT termelı IKT termelı aránya GDP-ben 36
. A digitális írástudás nemzetközi összevetésben (%) 70 60 50 40 30 20 10 0 Magasszintő ismeretek alkalmazási ismeretek technikai ismeretek alapfokú ismeretek nem Internet használó D IT UK PL HU CZ SI 37
ekormányzati szolgáltatások teljes körő és online elérhetısége a lakossági és vállalati szférákban(%) 120 100 80 60 40 20 0 Csehország EU-8 Írország EU-25 Magyarország Szlovénia Finnország Észtország Lakosság Vállalatok 38
Internetes banki ügyintézés Magyarországon és az EUban(lakosság %-ban) 60 50 40 30 20 10 0 Csehország Magyarország Lengyelország Spanyolország Szlovákia EU-25 Észtország Finnország 39
Az IKT szektor mérete nemzetközi összevetésben (%) 12 10 8 6 4 2 0-2 -4 Spanyolország Ausztria EU-25 Lengyelország Magyarország Szlovákia Csehország Finnország IKT szektor aránya a GDP-ben (%) IKT szektor aránya a foglalkoztatsban (%) IKT szektor növekedési üteme 40
A bruttó K+F/GDP és az IKT K+F/teljes K+F aránya (%) 4 3 2 1 0 Szlovákia Lengyelország Magyarország Írország Csehország EU-25 Ausztria OECD Finnország 70 60 50 40 30 20 10 0 GERD/GDP IKT K+F/Teljes K+F (jobb skála) 41
i2010 éves jelentés: Magyarország 42
43
Köszönöm a figyelmet! 44