Az új keletû evészavarok néhány pszichológiai és rendszerszemléleti vonatkozása

440 Az új keletû evészavarok néhány pszichológiai és rendszerszemléleti vonatkozása VARGA Márta, BABUSA Bernadett SOME PSYCHOLOGICAL AND SYSTEM-ORIENTED PERSPECTIVES OF MODERN EATING DISORDERS A gyors patomorfózissal jellemezhetô és egyre gyakoribbá váló evészavarok újabb típusai kevésbé jelennek meg a terápiás gyakorlatban, illetve sok esetben nem elsôdleges tünetként, hanem a háttérben húzódó zavarként tûnnek fel. Éppen ezért még keveset tudunk ezek pszichológiai vonatkozásairól. Kevés az irodalmi adat, amely kitérne az izomdiszmorfia, a testépítô típusú evészavar, az Adonisz-komplexus, vagy az orthorexia nervosa kapcsolati vagy családi jellemzôire. Mivel a klaszszikus evészavarok, az anorexia és bulimia nervosa sok vonatkozásban szorosan kapcsolódnak az új evészavartípusokhoz, a közös jellemzôk mentén számos családi háttértényezô jelenik meg. A mélyen kisgyermekkorban gyökerezô önértékelési, szelf-fejlôdési zavar, a perfekcionizmus, a kontroll nehézségei, illetve a kényszerességgel való szoros kapcsolat közös jellemzôként vonul végig ezeken a zavarokon. evészavarok, izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, testépítô típusú evészavar, rendszerszemlélet The newer types of eating disorders are less common in the therapeutic practice or they may appear as a secondary disorder. Therefore only a little we know about the psychological background of these disorders. There is only a few data in the literature about the relational of family characteristics of muscle dysmorphia, eating disorder bodybuilder type, Adonis complex or orthorexia nervosa. As the classical eating disorders, like anorexia and bulimia nervosa are in a strong relationship with the newer types of eating disorders, we can assume several family factors on the basis of the underlying common features. The problems of self-esteem, the self-developmental disorder, the perfectionism, the need for control, and the relationship to the obsessionality and compulsivity are common characteristics of these disorders. eating disorders, muscle dysmorphia, orthorexia nervosa, eating disorder bodybuilder type, system approach VARGA Márta (levelezô szerzô/correspondent), BABUSA Bernadett: Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet/Semmelweis University, Institute of Behavioral Sciences; H-1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. E-mail: varga.marta@net.sote.hu Érkezett: 2011. március 20. Elfogadva: 2011. július 29. Az evészavarok a fiatal korosztály mellett egyes adatok szerint az idôsebbek között is meglehetôsen gyakoriak. Az evészavarok jelentôsége növekedôben van, s igen gyors patomorfózis jellemzi ôket. Gyakori az átfedés a kórképek között, illetve a szubklinikai esetek száma is egyre emelkedik. Az anorexia nervosa (AN) a 19. század végén vált önálló betegséggé, majd a bulimia nervosa (BN) csak 1979-ben lett elkülönített nozológiai kategória (1), s a hazai szakirodalomban 1989-ben jelent meg (2 5). A klasszikusnak számító evészavarokkal kapcsolatban elôtérbe került a család kitüntetett szerepe, ez AN esetén volt kifejezetten hangsúlyos, hiszen a kórkép igen fiatal korosztályt érint, és a betegek általában még az elsôdleges családjukban élnek (6). Az evészavarok a fiatal korosztály mellett egyes adatok szerint az idôsebbek között is meglehetôsen gyakoriak (7). Elôbb az AN-re, késôbb a BN-re vonatkozóan is kiderült, hogy sok esetben a családi rendszerhez köthetô, vagy párkapcsolati probléma húzódik meg a háttérben. Az AN családi vonatkozásai a hazai irodalomban is megjelentek, így a rendszerszemlélet, illetve a család bevonása alapvetô kívánalom lett az evészavarok kezelésében (8 11). Az evészavarokat folyamatos spektrumon képzelhetjük el (6, 12). Az utóbbi két évtizedben ez egyre inkább szélesedett, új altípusokat és kórképeket is leírtak. Az impulzuskontroll zavaraival jellemezhetô multiimpulzív altípusok gyakorivá váltak mind az AN, mind a BN esetén (13). Késôbb megjelent a fôleg férfiakat érintô izomdiszmorfia (ID) (14, 15), a testépítô nôk körében felfedezett, de férfiakat is érintô testépítô típusú evészavar (16, 17), illetve az orthorexia nervosa (ON) (18, 19). A hazai irodalomban korábban már megjelentek összefogla-

VARGA: AZ ÚJ KELETÛ EVÉSZAVAROK NÉHÁNY PSZICHOLÓGIAI ÉS RENDSZERSZEMLÉLETI VONATKOZÁSA 441 lók az új evészavarokról (20), a családi vonatkozásokról azonban kevés a forrás, illetve kevés a terápiás tapasztalat a zavarok fokozott rejtettsége miatt. Így kérdésként vetôdik fel, hogy a családi vonatkozások milyen szerepet töltenek be az újabb típusú testkép- és evészavarok kialakulásában, fennmaradásában. A férfiak modern testképzavara: az izomdiszmorfia Az evészavarok és az ID közös jellemzôje a testképzavar, ami a két zavarban ellentétes irányú. A kezdetben inverz AN-ként leírt ID alapja az atlétaideál, mely ellenkezôje a nôi karcsúságideálnak. A kórképre az izomtömeg vélt hiányosságaival való kényszeres foglalatoskodás és a túlzott testedzés jellemzô, hiszen a személyek erôs izomzatuk ellenére soványnak tartják magukat. Az ID sokkal inkább a testdiszmorfiás zavarhoz sorolható, mintsem az evészavarokhoz. A testkép hibás értékelése nem a test egy körülírt részére, hanem a teljes izomzat tömegére vonatkozik (20 22). Az ID pszichológiai hátterében lévô tényezôk közül a legmesszebbre nyúlik vissza a patológiás anyakapcsolat, mely a túlvédô anyai magatartásban, vagy az ödipális kapcsolat túlzott elôtérbe kerülésében nyilvánulhat meg. Emellett az apa peremre szorulása a családban szinte elkerülhetetlen. Az anyai és apai erôszakosság is gyakori (23). Mindezek gyakran vezetnek önértékelési zavarhoz. A gyerekkori kövérség vagy soványság miatt gúnyolt személyek felnôttkorban az önbizalom megerôsítésének eszközéül a test fejlesztését találják meg (24). A pszichoszexuális fejlôdési zavar az ID okaként és következményeként is felfogható. Többnyire hiányoznak a partner- és baráti kapcsolatok; a túlzott anyai kötôdés következtében az élettér beszûkül, és a testedzés tölti ki a személyek életét. Az ID szelf-fejlôdési megközelítése (25) szerint az anyával való korai kapcsolat minôsége nagy hatással van a gyermek fejlôdô szelfjének alakulására. A pszichológiai szelf szervezôdése során a korai kapcsolati kontextusban kritikus tényezô a biztonságos kötôdés és a szülô mentalizáló képessége (26). A szelf-fejlôdés zavarai kihatnak a testi identitásra. Ha a pszichés realitás integrálása tökéletlen, úgy a testnek túl nagy szerep jut a szelf-érzet folytonosságának biztosításában. A szelf-szervezôdés kezdetben a testhez kötôdô élmények integrációját jelenti és kijelöli a szelf és a világ fizikai határait. A mentalizáló készség deficitje esetén a testnek központi szerep jut a szelf-reprezentációban. A szülôi érzelemtükrözésnek döntô szerepe van az érzelmi állapotok tudatosításában, az affektív kontroll és a mentális világ megértésének kialakításában. Ezért ha a szelf-fejlôdés sérül, a pszichológiai szelf kidolgozatlan maradhat és önmaguk megtapasztalása csak a fizikai szelfen keresztül valósulhat meg (27). Ezek a gondolatok kiterjeszthetôk az Adonisz-komplexusra és a testépítô típusú evészavarra is, hiszen a test, a külsô megjelenés ezekben is kitüntetett szerepet kap. Az Adonisz-komplexus a férfiaknak a testükkel kapcsolatos kényszeres megszállottságát jelenti. Sajátossága a külsô miatti túlzott aggodalmaskodás, a kényszeres testedzés, a táplálékkiegészítôk, izomtömegnövelô szerek, szteroidok, kozmetikumok túlzott használata. Ezek a személyek sok esetben plasztikai sebészeti eljárások elvégzését érzik szükségesnek (28). Testzsírfóbia, avagy testépítô típusú evészavar A testépítô típusú evészavarnak elnevezett új kórkép vezetô tünete a testzsírfóbia. A kényszeres figyelem a testzsír arányára összpontosul, így az elfogyasztott táplálék összetétele, illetve a megfelelô testedzés kiemelt szerepet kap (16). A testzsír a nôiséget szimbolizálja, így az inkább a nôknél észlelhetô testzsírfóbia, amely az alacsony testzsírszázalék miatt amenorrhoeával is járhat, tulajdonképpen a nôiség tagadását jelenti. Ez az anyával való azonosulási nehézségekben és a megoldatlan ödipális konfliktusban gyökerezhet. Ehhez kapcsolódik a nem hagyományos nôi nemi szerep -ként leírt jelenség, amelynek esetén nem nemi identitászavarról van szó. Az érintett nôk, bár kellemesen érzik magukat nôként, férfiakra jellemzô tevékenységeket, munkakört és öltözködést részesítenek elônyben (16). Az említett zavarok esetén a testtel való elégedetlenség áll a központban, ami kihathat a szexuális életre, akadályozva a párkapcsolatok fenntartását és kialakítását. Az ID-re jellemzô szteroidabúzus pedig önmagában is potenciazavarokkal járhat. E zavarok hátterében közös tényezôként a narcizmus jelenhet meg, amelynek gyökerét a korai szülô-gyermek kapcsolatban találhatjuk, bár ebben a tekintetben ellentmondó adatokat találhatunk (29, 30). A narcisztikus tendenciák eredményeképpen nagy igény alakul ki mások szeretetére, csodálatára, amelynek közvetítôjévé a test válhat. Analitikus értelmezések szerint a nagyzás, a nagyszerûség és a kontroll alatt tartott magatartás összefüggésbe hozható az orális düh kivetítésével, ami a paranoid tendenciák elhárításaként szolgál- Kérdésként vetôdik fel, hogy a családi vonatkozások milyen szerepet töltenek be az újabb típusú testkép- és evészavarok kialakulásában, fennmaradásában.

442 A testkép hibás értékelése nem a test egy körülírt részére, hanem a teljes izomzat tömegére vonatkozik. hat. Más adatok viszont arra utalnak, hogy nem a narcizmus, hanem a bizonytalan szelf-érzet és az identitászavar uralja a képet (30). A tárgykapcsolatok terén jelentôs hiányosságok tapasztalhatóak. Sok esetben kihasználó, felszínes kapcsolatok alakulnak ki. A felszínen jelentkezô dependencia látszata mögött az elismerésre való vágy húzódik meg. A zavar hátterében érzelmileg elérhetetlen, akár agresszív szülôi figura állhat. Emiatt csalódottság, elutasítottság érzése alakul ki. Más elképzelések szerint akár a szülôktôl származó irreális túlértékelés is háttértényezô lehet (31). Az egészségesétel-függôség: orthorexia nervosa Az ON esetén egészségesétel-függôségrôl beszélhetünk, a kényszeres figyelem középpontjába az étel minôsége kerül. A diétás megszorítások mellett személyiség- és viselkedésbeli zavar fedezhetô fel. A kényszeres étkezési menetrendnek köszönhetôen a pontosan kimért, egészséges (-nek tartott) ételek fogyasztása szigorúan meghatározott idôben és terv szerint történik. Akadályoztatás esetén szorongás, bûntudat léphet fel, további megszorításokat vonva maga után. Általában hiányzik a szociális élet, a párkapcsolat, hiszen az egészséges étkezés kényszeres rituáléi uralják a betegek életét, kompenzálják a kapcsolatokban jelentkezô hiányosságokat, így a zavar egyfajta ösztönpótléknak tekinthetô. Az ON esetén sokszor egy korábbi betegségtôl való félelem áttételérôl beszélhetünk, amit családi minta, vagy a halálfélelem családi tudattalanban kódolt változata is közvetíthet (19). A túlzott beszabályozottság a hiányzó strukturáltságot és érzelmeket pótolhatja. Az egészséges táplálkozás eszméje mögött húzódó kontrolltörekvések a család és az élet feletti kontrollt helyettesíthetik. Az ON-ben szenvedôknél súlyos önértékelési problémákról, a világban való bizonytalanságról beszélhetünk, gyakran jelenik meg az öngyûlölet, a szenvedés, amelynek elviselésében a szigorú szabályok betartása segíthet. A kórkép nôk esetén a nôiesség, a nôi identitás és szexualitás zavarát is rejtheti a hátterében. A biológiailag egyszerû ételek fogyasztása az öröm megtagadásának egy formája is lehet, hiszen az élvezetes ízekrôl való lemondással jár együtt. Ez a felnôttkori zavar a korai csecsemôkorban megtapasztalt orális biztonság érzésének (az elérhetô anyamellnek) hiányára, vagy éppen annak elutasítására utalhat. Az ételek élvezeti értéke helyett a kontroll érzésének pozitív élménye kerül a középpontba. A szelektív, egészséges táplálkozás a betegségektôl való félelmek hátterén hipochondriás jelleget ölt. Ez a család fölötti kontrollt eredményezheti, elnyerve a család állandó figyelmét a kialakult bûntudat miatt. Az ON egyfajta identitásváltozással járhat együtt, amelynek alapja maga az étel. Mások egészségtelen, helytelen táplálkozása miatt keletkezô megvetéssel együtt az önmaguk felsôbbrendûségének, különlegességének érzése erôsítôdik meg. A narcisztikus személyek családjában általánosan jellemzô lehet, hogy a szülôk a gyermekeiket sokszor saját önbecsülésük fenntartására használják (31). A család szerepe a test és az evés viszonyának alakulásában Az önértékelés családi vonatkozásai Énképünk a gyerekkorunktól kezdôdôen alakul a közvetlen környezet visszajelzéseibôl táplálkozva. Ha a kora gyermekkori légkör szeretetteljes és elfogadó, pozitívan alakul az önértékelésünk. Ha a családi légkör feszült és türelmetlen, a személy érzékennyé válhat a környezet negatív visszajelzéseire. A serdülôkor kitüntetett szerepet kap az önértékelés alakulásának szempontjából, hiszen ekkor történik az identitásképzés, az integrált én-fogalom összeegyeztetése a mások által rólunk alkotott elképzeléssel. A lányok, illetve fiúk számára a szülôk más-más elvárásokat állítanak, hangsúlyozva a nemek közötti biológiai különbségeket, így eltérôen alakulnak az önértékelés forrásai is (31). A testképünk alakulására születéstôl kezdve nagy hatással van az elsôdleges gondozó. Ha a korai években durva, türelmetlen, nem megfelelô bánásmódban részesül a csecsemô, vagy nem jön létre a ráhangolódás a gondozó részérôl, a saját test elfogadása zavart szenvedhet. A szülôk kritikai megjegyzései szándéktól függetlenül fokozhatják a saját test iránti elégedetlenséget, míg a dicsérettel, elismeréssel kapcsolatos visszajelzések erôsítik a gyermek hitét abban, hogy ô elfogadható, szerethetô a testi megjelenésétôl függetlenül. Gyakori jelenség, különösen azonos nemû szülô-gyerek párosnál, hogy a szülô elégedetlen a saját alakjával, és a gyerek azonosulva vele, átveszi ezt az elégedetlenséget (32). Kontroll, perfekcionizmus és családi mintázatok A kontroll és a perfekcionizmus fontos szerepet kap nemcsak az evészavarok klasszikus, hanem az újabb formáiban is. A perfekcionizmus

VARGA: AZ ÚJ KELETÛ EVÉSZAVAROK NÉHÁNY PSZICHOLÓGIAI ÉS RENDSZERSZEMLÉLETI VONATKOZÁSA 443 mediátor szerepet tölt be az intruzív szülôi viszonyulás és az evészavar megjelenése között. Az evészavarban szenvedôk családjában sok esetben intruzív és kontrolláló szülôket találhatunk. Többnyire a túlkontrolláló anya, illetve a perifériás helyzetû apa jelenik meg. Bár az újabb típusú evészavarok késôbbi életkorra tehetôk, mint például az AN kialakulása, ezeknél is fiatal életkorról beszélhetünk, s az elsôdleges család hatása még erôsen érinti a személyt. A szülôk viselkedésében megjelenô bûntudatkeltés, szeretetmegvonás internalizációs problémákhoz, depresszióhoz, alacsony önértékeléshez, szorongáshoz vezethet. Az intruzív és kontrolláló szülôi hozzáállás érzékenyíti az egyént a perfekcionista irányultságú pszichopatológiai tünetek kialakítására. A szülôi kontroll és az evészavarok súlyossága szintén egyenes irányú összefüggést mutat. A bûnösség érzését növelô szülôi hozzáállás öszszefüggésben áll a fiatalkori önértékelési aggodalmakkal, a maladaptív perfekcionizmussal, az állandó aggodalmaskodással, hogy a személy viselkedése mennyiben felel meg a környezet által elvárt normáknak (33). A transzgenerációs megközelítés szerint a család szerepe elsôdleges jelentôségû abban is, hogyan közvetíti a kulturális elképzeléseket a soványságról-kövérségrôl. A kritikus családi környezet, a kényszerítô szülôi kontroll, a testsúly jelentôségének hangsúlyozása, az evés kiemelkedô eseményként kezelése nemcsak az AN és a BN kialakulásában játszhat szerepet (34). Mindezek mellett a szülôi modell szerepe kifejezett. Az anya evéssel és saját testtel kapcsolatos attitûdjei és viselkedése meghatározó lehet gyermeke attitûdjei és viselkedése szempontjából. Modelláló hatás érvényesülhet a diétázás területén is. A gyermek anyai értékelése összefüggésben van a gyermek önértékelésének alakulásával. A negatív szülôi értékelés kapcsolatban áll az evéssel kapcsolatos tünetekkel. Az evéssel és a test alakjával kapcsolatos negatív visszajelzések befolyásolják a gyermek önészlelését. A családi kapcsolatok jellegzetességei, a megjelenô közelség, a melegség szintén hatást gyakorolhatnak az evészavarok kialakulására (35). A szülôknek mint elsôdleges környezetnek tehát kulcsszerepük van a testsúllyal kapcsolatos problémák megelôzésében, kialakulásában. A szülôi bánásmód és etetési stílus kritikus tényezô az egészséges életvitel kialakulásában, valamint az éhség és telítettség figyelmeztetô jelzéseinek észrevételében (36), így a prevenció során is kitüntetettnek tekinthetjük a szülôk szerepét (37). Az étkezési rituálék szerepe az evés- és testképzavarok klasszikus és modern formáiban is kiemelkedô, illetve ennek közvetítésében jelentôs szerep jut a családnak. A hagyományos étkezési rítusok, szokások eltûnhetnek az egyén életébôl, másrészt új rituálék jelenhetnek meg. Az étkezéshez kapcsolódó hagyományok eltûnése és a zavarokhoz kapcsolódó új szokások bomlasztó módon hathatnak a családi rendszerre. A rituálék a kommunikáció szimbolikus formájaként egyfajta különleges jelentést hordoznak, s a családi közösség érzésének megvalósulásához járulnak hozzá. Részei a családi identitásnak, mivel stabilizáló módon hatnak rá, irányadók a családi szerepek, feladatok, kötôdések, kapcsolatok helyének, szabályok meghatározásának kialakításában (38). A rituálék között kitüntetett szerepet betöltô ünnepek, hagyományok, interakciók akár teljesen meg is szûnhetnek az elszigetelôdés, izoláció, illetve az élettér beszûkülésének köszönhetôen. A rituálék hiányára vagy rigid jellegére elôzményként, de következményként is tekinthetünk. A fogyasztói társadalom globalizációja alapvetôen kedvez a rituálék eltûnésének. Az étkezés közösségi szerepe kevésbé fontossá vált, az együtt evés kohéziót fokozó jelentôsége csökkent, a családok összetartozásának kifejezéséül is szolgáló közös étkezések eltûnnek (39). Az evészavarokra általában diszfunkcionális családi mintázatok jellemzôek, amelyek prediszpozíciós, precipitáló és fenntartó tényezôknek tekinthetôk. A dominánsan fiatalkorban jelentkezô zavarok a legtöbb esetben életciklusváltáshoz köthetôk, s a függetlenedéssel, az önállósággal, a család alkalmazkodási képességével hozhatók összefüggésbe (40). Az evészavarban szenvedôk családjára gyakran jellemzô az összemosottság, azaz a generációk, illetve az egyének közötti határok átjárhatósága. Sok esetben megjelenik a hiperprotektivitás, a szülôi túlvédô magatartás. A rigiditás is általános, az új megoldások elfogadása, a merev szabályoktól való eltérés igen nehezített. Lényeges sajátosság a konfliktusmegoldás hiánya is, illetve az, hogy a gyermek bevonódik a szülôi konfliktusokba (41). A család kommunikációjában gyakori jelenség, hogy a családtagok visszautasítják, érvénytelenítik egymás üzeneteit, a szülôk vonakodnak a személyes vezetôi szerep nyílt vállalásától, vagy akár a saját hibáikkal kapcsolatos felelôsségvállalástól. Gyakoriak egy harmadik családtaggal szemben kialakult titkos koalíciók. A felszínen stabil házasság valójában ingatag, így a legkisebb problémára is megbomlik ez a gyenge látszólagos egyensúly. Kitekintés Az újabb keletû zavarok esetén a tüneteknek megfelelôen irányul a fókusz a test megjelenésé- Többnyire hiányoznak a partner- és baráti kapcsolatok; a túlzott anyai kötôdés következtében az élettér beszûkül, és a testedzés tölti ki a személyek életét.

444 A zavar hátterében érzelmileg elérhetetlen, akár agresszív szülôi figura állhat. re, a speciális diétára vagy a testedzésre. Ezekhez kapcsolódó megszállott gondolatok uralják a személy életét. A hétköznapi szokások, rituálék sérülnek, újak jönnek létre, s ezáltal a családi rendszer egyensúlya sérülhet. Ezek a zavarok a családi rendszer diszfunkciójának következményei is lehetnek. Ha a családban nincs megfelelô struktúra, akkor a tünetek ennek pótlékaként jöhetnek létre. Az újabb keletû evés- és testképzavarok családi és rendszerszemléletû megközelítése nagy jelentôségû. Az e zavarokban szenvedôk még nem függetlenedtek a családi hatásoktól, önálló életvezetésük nem kiteljesedett. A kezelésben is Irodalom 1. Russell G. Bulimia nervosa: an ominous variant of anorexia nervosa. Psychological Medicine 1979;9:429-48. 2. Altomare Gy, Riskó Á. Anorexia és bulimia a mai pszichiátriai gyakorlatban. Psychiatria Hungarica 1989;4:187-99. 3. Tölgyes T, Simon L. A bulimia nervosa I. Ideggyógy Szemle1989;42:397-407. 4. Túry F, Szabó P. Bulimia nervosa. Irodalmi áttekintés. Psychiatria Hungarica 1991;6:43-59. 5. Simon L, Tölgyes T. A bulimia nervosa II. Ideggyógy Szemle 1990;43:484-500. 6. Túry F, Szabó P. A táplálkozási magatartás zavarai: az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Budapest: Medicina; 2000. 7. Szabó P, Túry F. Az anorexia és bulimia nervosa klinikai és szubklinikai formáinak prevalenciája dolgozó nôk és férfiak körében. Orv Hetil 1995;136:1829-35. 8. Herman E. Anorexia nervosa. A MÁOTE és a MPT Pszichoszomatikus Szekciójának Közleményei, 14. füzet. Budapest, 1987. 9. Rátay Cs. Újabb törekvések az anorexia nervosa pszichoterápiás kezelésében. Psychiatria Hungarica 1987;2:201-8. 10. Túry F, Szabó P, Wildmann M. Anorexia nervosa: irodalmi áttekintés. I. Történet, diagnosztikus kritériumok, epidemiológia, tünettan. Psychiatria Hungarica 1993;8:301-13. 11. Wildmann M, László Zs, Túry F. Rendszerszemlélet, családterápia a táplálkozási magatartás zavaraiban. Psychiatria Hungarica 1996;11:289-98. 12. Túry F, Szabó P. Az evészavar-spektrum helye a pszichiátriában. Psychiatria Hungarica 1996;11:247-56. 13. Lacey JH. Inpatient treatment of multi-impulsive bulimia nervosa. In: Brownell KD, Fairburn CG (editors). Eating disorders and obesity. New York: Guilford; 1995. p. 361-8. 14. Pope HG JR, Katz DL, Hudson JI. Anorexia and reverse anorexia among 108 male bodybuilders. Compr Psychiatry 1993;34:406-9. 15. Túry F, Gyenis M. Inverz anorexia nervosa: a férfiak speciális testképzavara. Psychiatria Hungarica 1997;12:589-94. 16. Gruber AJ, Pope HG Jr. Psychiatric and medical effects of anabolic-androgenic steroid use in women. Psychother Psychosom 2000;69:19-26. 17. Túry F, Gyányi A. Testzsírfóbia, a modern evészavarok egyike: a testépítô típusú evészavar. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 2007;8:203-10. 18. Bratman S. Orthorexia nervosa. Yoga Journal 1997. Internetes változat: http://www.orthorexia.com/index. php?page=essay 19. Dudás K, Túry F. Orthorexia nervosa: az egészségesételfüggôség, mint a legújabb evészavarok egyike. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 2008;9:125-37. 20. Túry F, Lukács L, Rácz O, Horváth K. Az evés- és a testképzavarok újabb megnyilvánulásai. Lege Artis Medicinae 2003;13:642-7. 21. Pope HG Jr, Gruber AJ, Choi P, Olivardia R, Phillips KA. Muscle dysmorphia: an underrecognized form of body dysmorphic disorder. Psychosomatics 1997;38:548-57. fontos szerephez juthat a család, amely hozzájárulhatott magának a zavarnak a kialakulásához. Emellett a családi kapcsolatok, a függetlenedéssel kapcsolatos konfliktusok rendezése, a transzgenerációsan közvetített vagy rejtett elvárások felismerése, tisztázása hozzájárulhat a sikeres terápiás kimenetelhez. A családterápia egyes esetekben akár az egyetlen út lehet a gyógyuláshoz vezetô kezelési folyamatban. További kutatások szükségesek az újabb keletû evés- és testképzavarok kapcsolati és családi jellemzôivel, illetve ezek hátterével kapcsolatban, amelyek közelebb vihetnek a jobb kezelési formák és útvonalak kiválasztásához. 22. Phillips KA, O Sullivan RL, Pope HG Jr. Muscle dysmorphia. J Clin Psychiatry 1997;58:361. 23. Olivardia R, Pope HG JR, Hudson JI. Muscle dysmorphia in male weightlifters: a case-control study. Am J Psychiatry 2000;157:1291-6. 24. Kovács Sz, Túry F. Az inverz anorexia megjelenése testépítôk között. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 2001; 12(3):41-4. 25. Babusa B, Túry F. Az izomdiszmorfia szelf-fejlôdési megközelítése. Pszichoterápia 2007;16:290-5. 26. Fonagy P, Target M. A kötôdés és a reflektív funkció szerepe a szelf fejlôdésében. Thalassa 1998;1:5-43. 27. Fonagy P. A reménytelen eset: határeseti betegek analitikus kezelésének lehetôségei. Pszichoterápia 1998;7:331-42. 28. Pope HG Jr, Phillips KA, Olivardia R. The Adonis Complex: The secret crisis of male body obsession. New York: The Free Press; 2000. 29. Túry F, Lukács L, Babusa B, Pászthy B. Testépítés és testképzavarok különös tekintettel a férfiakra. In: Túry F, Pászthy B (editors). Evészavarok és testképzavarok. Budapest: Pro Die; 2008. p. 79-92. 30. Babusa B, Túry F. Izomdiszmorfia. In: Demetrovics Zs, Kun B (editors). Az addiktológia alapjai IV. Budapest: ELTE Kiadó, 2010. p. 481-99. 31. Döme L. Személyiségzavarok. Budapest: Filum; 2001. 32. Kulcsár Zs (editor). Személyiség-pszichológia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó; 2001. 33. Soenens, B, Luyckx, K, Vansteenkiste, M, Luyten, P, Duriez, B, Goossens, L. Maladaptive perfectionism as an intervening variable between psychological control and adolescent depressive symptoms: a three-wave longitudinal study. Journal of Family Psychology 2008;22:465-74. 34. Haworth-Hoeppner S. The critical shapes of body image: the role of culture and family in the production of eating disorders. Journal of Marriage and Family 2000;62:212-27. 35. Cooley E, Toray T, Wang MCh, Valdez NN. Maternal effects on daughters eating pathology and body image. Eating Behaviors 2008;9:52-61. 36. Golan M, Crow S. Parents are key players in the prevention and treatment of weight-related problems. Nutrition Reviews 2004;62:39-50. 37. Szumska I. Az evészavarok prevenciójának kérdései. In: Túry F, Pászthy B (editors). Evészavarok és testképzavarok. Budapest: Pro Die; 2008. p. 495-505. 38. Wolin SJ, Bennett LA. Family rituals. Family Process 1984;23:401-20. 39. Túry F, Szumska I, Túry K, Lukács L. Civilizációs betegségek és esélykülönbségek: az evészavarok példája. In: Kopp M (editor). Magyar lelkiállapot. Budapest: Semmelweis Kiadó; 2008. p. 538-43. 40. Komlósi P. A család támogató és károsító hatásai a családtagok lelki egészségére. A család helyzete a társadalomban. In: Gerevich J (editor). Közösségi mentálhigiéné. Budapest: Animula; 1997. p. 13-34. 41. Minuchin S. Families and family therapy. Cambridge: Harvard University Press; 1974.