A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A magyarországi beruházási folyamatok iránya 214. október Az idei lendületes beruházási dinamika mögött alapvetően a szállítási, raktározási és a feldolgozóipari fejlesztések álltak, s a következő negyedévekben is további bővítések vannak napirenden, ezen belül is elsősorban a szekunder szektorban. A hazai beruházások finanszírozásában a felgyorsult európai uniós kifizetések jelentős szerepet játszanak, míg a mikro-, kis- és középvállalati szektor forráshelyzetét a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja javította. Az EU-s források kihelyezésében várható átmeneti visszaesés, a főbb külső piacokon erősödő verseny és az előrébb hozott fejlesztések miatt fékeződhet a beruházási lendület középtávon (a következő másfél - két évben), míg a vállalati elképzelések és a pénzintézetek várakozásai szerint élénk maradhat a cégek forráskereslete és beruházási kedve, amit a belföldi fizetőképes kereslet várható bővülése is hajthat. Beruházások alakulása 214 első két negyedévében 214 első hat hónapjában tovább folytatódott a beruházások dinamikus bővülése a magyar gazdaságban: a január-március közötti 22,-os éves ütem a következő három hónapban sem csökkent 2 alá (+21, év/év). A lendületes növekedés elsősorban két nemzetgazdasági ágnak volt köszönhető. A szállítási, raktározási ágazathoz (214. I. negyedév: +64, év/év, II. negyedév: +36,1% év/év) kapcsolódott többek között a nagyvárosi közlekedési hálózatok fejlesztése, így a budapesti 4-es metró és a debreceni 2-es villamos átadása, egyéb, főként fővárosi infrastrukturális beruházások (pl. Futár utastájékoztató rendszer, kerékpárhálózat fejlesztése), továbbá a közúthálózat és a vasútvonalak (pl. Sopron-Szombathely-Szentgotthárd, 5 milliárd forint) egy részének korszerűsítése. Emellett jelentős volumenű szállítási beruházásként ide sorolható a Waberer s International 18 milliárd forint értékű járműpark bővítése Soroksáron. Ezek a fejlesztések összesen több száz milliárd forinttal járultak hozzá a beruházások növekedéséhez az idei év első felében. 1. ábra: 214-ben átadott és bejelentett nagyobb beruházások A másik jelentős területet a feldolgozóiparhoz (214. I. negyedév: +27, év/év, II. negyedév: +33,3% év/év), ezen belül a járműiparhoz 4-es metró Apollo (Gyöngyöshalász) kapcsolódó fejlesztések jelentették. Ide sorolhatóak a Knorr-Bremse haszonjármű üzletágának Bridgestone (Tatabánya) Hankook (Rácalmás) 6 milliárd forintból épült új gyártó- és fejlesztési bázisa Kecskeméten, a Bosch-vállalatcsoport LEGO (Nyíregyháza) Citromsavgyár (Szolnok) Pre-Cast (Sátoraljaújhely) folyamatos bővítései Budapesten és Hatvanban, Citromsavgyár (Kazincbarcika) melyek értéke több tízmilliárd forintra tehető, Debreceni 2-es villamos vagy a Continental Automotive csaknem 3 milliárd forintos veszprémi és budapesti fejlesztése, Waberer's (Soroksár) Takata (Miskolc) amelyre egy 29 óta tartó 15 milliárd forintos Forrás: MFB sajtógyűjtés beruházás részeként került sor (1. ábra). (folytatás a 2. oldalon) 5 1 15 2 25 3 35 4 45 5 A tartalomból Júliusban is 1-ot meghaladó éves bővülést produkált az ipari szektor... (5. oldal) Jelentős fogyasztást élénkítő hatása lehet az új devizahiteles csomagnak 215-ben... (6. oldal) Válság előtti szinten a munkanélküliségi ráta Magyarországon... (7. oldal) Továbbra is mérsékelt az inflációs nyomás a világban és Magyarországon egyaránt... (8. oldal) Folytatódott a vállalati hitelállomány havi szintű bővülése... (9. oldal) Erősödésnek indult az amerikai dollár, a forint viszonylag jó teljesítménnyel zárta a hónapot... (1. oldal) A globális befektetői klíma romlása felfelé vitte a hosszú állampapírok hozamát szeptemberben.. (11. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Cser Nóra Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 6 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Ezeken kívül további nagy húzóerőt jelentett a beruházások terén az új nyíregyházi LEGO gyár átadása, amely egy 6 milliárd forintos projekt keretein belül épült meg, valamint néhány labdarúgó stadion rekonstrukciójának befejezése (pl. Debrecen, FTC stadion) (1. ábra). A jelentősebb első félévi beruházásokat földrajzi elhelyezkedés alapján három részre bonthatjuk. Egyrészt nagy koncentráció figyelhető meg Budapesten és közvetlen vonzáskörzetében (Soroksár, Hatvan). A második csoportot a nagyobb magyar váro sok, megyeszékhelyek alkotják, mint Miskolc, Debrecen, Győr, Székesfehérvár, Kecskemét, Veszprém. A harmadik kategóriába az egyéb kisebb, de jelentős beruházásokat vonzó városokat sorolhatjuk, amelyek vonzerejét vagy a határ közelsége és az ebből adódó exportlehetőségek (Szentgotthárd, Kazincbarcika, Sátoraljaújhely), vagy az autópályákból adódó könnyű megközelíthetőség adja (Dunaújváros/Rácalmás, Gyöngyöshalász, Hatvan). Az áprilisban kiadott Konvergencia Program, valamint az MNB szeptemberi inflációs jelentésének előrejelzései alapján a beruházási dinamika 215-ben lassulhat, előbbi 4,1%-os, utóbbi 2,-os bruttó állóeszköz felhalmozás bővüléssel számol jövőre. A közeljövő fejlesztéseit illetően 214 második felétől körülbelül 3 milliárd forintos közút- és vasútfejlesztési program indul Magyarországon, amely várhatóan 215 végéig fejeződik be (pl. 1-es, 2-es, 3-as számú főút, M3 autópálya, Rajka Hegyeshalom Csorna Porpác vasútvonal). A járműipar és a kapcsolódó ágazatok terén további bővítések várhatóak a bejelentett tervek szerint. Az Apollo Tyres (Gyöngyöshalász), a Hankook Tire (Dunaújváros/Rácalmás), a Bridgestone (Tatabánya), a Pre-Cast (Sátoraljaújhely) és a Takata (Miskolc), valamint néhány kisebb tervezett beruházás összértéke megközelíti az 5 milliárd forintot. Az új üzemek és gyártósorok átadása 214 második felében, illetve a következő egy-két évben várható. A járműipar mellett egyéb jelentős feldolgozóipari fejlesztések is folyamatban vannak, a Kazincbarcikán, ill. Szolnokon kínai részvétellel épülő citromsavgyárak 31, ill. 34 milliárdos beruházást jelentenek, amelyek révén a globális citromsav-gyártásból -os részesedést ér el a magyar gazdaság. Ezenkívül további stadion rekonstrukciókra kerülhet sor (pl. budapesti Puskás Ferenc stadion, MTK stadion, Szombathely, Diósgyőr). A beruházások finanszírozása A hazai fejlesztéseket az idei első félévben a vállalati hitelállomány zsugorodásával továbbra is jelentős mértékben EU-s forrásokból finanszírozták. A 27-213-as költségvetési periódus végével a lekötött források folyósítása a korábbi időszakokhoz képest sokkal gyorsabb ütemben zajlik: 214. január és június között Magyarország EU-val szembeni egyenlege 225,3 millió eurót (622,1 ) tett ki, ami csak kis mértékben maradt el a tavalyi év hasonló időszakában regisztrált értéktől (2157,2 millió euró, ill. 64, ) (2. ábra). A közösségi források gyors ütemű lehívása a következő másfél évben is érezteteti majd hatását (az ún. t+2-es szabálynak megfelelően), bár valószínűleg lassuló ütemben. Így a beruházások előttünk álló másfél-két éves alakulása szempontjából a legfontosabb kérdés az, hogy az előző EU-s költségvetési periódus kifutását követően milyen ütemben indulnak meg majd a 214-22-as időszak folyósításai, valamint hogy a hazai vállalati hitelezés mennyire lesz képes az átmeneti időszakban várható visszaesést tompítani, mivel a 214. áprilisi Konvergencia Programban a Kormány 216-ra a bruttó állóeszköz felhalmozás megtorpanásával,,9%-os visszaesésével számol. A vállalati hitelállomány Magyarországon az elmúlt öt évben folyamatosan zsugorodott, amit legfeljebb az állomány nagyobbik részét kitevő devizakölcsönök miatt az árfolyam-ingadozás okozta átértékelődési hatás akasztott meg egy-egy negyedév erejéig. 213 második felétől viszont érezhetően megindult a javulás: a teljes vállalati hitelállomány csökkenése a korábbi körüli éves ütemről stagnálás közeli szintre lassult, a KKV-szektor kölcsönei pedig 213 közepe óta (immár négy negyedéve folyamatosan) növekednek éves szinten (3. ábra). Utóbbi elsősorban a Növekedési Hitelprogram (NHP) I. és II. elindításának volt köszönhető, ami különösen a tavalyi harmadik negyedévben dobta meg az új kihelyezések értékét (213-ban az összes NHP-s kihelyezés 672,4 milliárd forintot tett ki) (4. ábra). millió 2. ábra: Magyarország EU-val szembeni egyenlegének alakulása 2 5 2 1 5 1 5 2 2 1 1 - -1-5 EU-val szembeni egyenleg Négy negyedéves gördülő átlag 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II Teljes vállalati szektor (hitelintézetek) 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 3. ábra: A teljes vállalati és a KKV-szektor hitelállományának növekedési üteme (év/év) Magyarországon 2 5 2 1 5 1 5-5 2 2 1 1 - -1 KKV-szektor (bankrendszer) millió 2 214. október
A program első szakaszában összesen 411 milliárd forintnyi hitelkiváltásra, ill. 29 milliárd forintot kitevő új hitelkihelyezésre került sor, utóbbi több mint felét (177 ) a beruházási hitelek tették ki. Az NHP második pillérjének keretében kiváltott devizahitelek 6-a volt beruházási hitel, ami a csökkenő árfolyamkockázat és kamatterhek következtében javuló pénzügyi helyzet eredményeként segíthette a már folyamatban lévő fejlesztések megvalósulását. Az összes új vállalati hitelkihelyezés az idei év első felében mérsékelt dinamikát mutatott: a 214. január és június között újonnan folyósított közel 1 milliárd forint (966,1 milliárd Ft) kölcsön több mint fele (592,1 ) volt forintban denominálva, s ennek harmadát (197,7 ) tették ki az NHP-s hitelek. A lassabb kihelyezési dinamika hátterében ugyanakkor technikai okok is álltak: a hosszabb távú hitelek súlyának növekedésével emelkedett a hitelintézetek meglévő portfóliójának átlagideje, csökkent a refinanszírozási igény, ami az új folyósítások alacsonyabb szintjében is jelentkezik. Az MNB középtávú előrejelzése alapján ugyanakkor a vállalati hitelezésben (a nettó tranzakciók alapján) nem várható jelentős pozitív fordulat a következő egy-másfél évben: 214 második felében (az NHP II. felfutásának köszönhetően) 45,2 milliárd forintos nettó hitelkihelyezéssel számol a jegybank, 215-ben azonban összességében csupán 1,6 milliárd forintos nettó hitelfelvételt várnak az MNB szakértői (5. ábra). 214 első félévében összességében nem változtak a hitelezési feltételek a vállalati szegmensben: az árjellegű kritériumok (hitelkamat és forrásköltség közötti szpred, kockázatosabb hiteleken meglévő prémium) kis mértékben szigorodtak (emelkedtek), míg a nem árjellegű követelmények (fedezeti követelmények, megkövetelt hitelképességi szint) kis mértékben enyhültek. A bankok 213 közepétől egyértelműen erősödő hitelkeresletet tapasztalnak a vállalatok részéről: a pénzintézetek többsége mind a hosszú-, mind pedig a rövidtávú kölcsönök esetében intenzívebb érdeklődést érzékelnek a cégek oldaláról (6. ábra). A jövőbeli fejlesztések ösztönzői Az MFB kérdőíves vállalati felmérésének (MFB-INDIKÁTOR) legutóbbi adatfelvétele során 214. tavasszal a megkérdezettek 77,-a tervezte, hogy a következő 12 hónapban fejlesztéseket fog végezni. A 29-ben indult felméréssorozat és a Központi Statisztikai Hivatal beruházási adatainak összevetése arra enged következtetni, hogy a cégek fejlesztési szándéka szoros összefüggésben áll a megelőző egy évben elvégzett korszerűsítésekkel, bővítésekkel (7. ábra). Ez alapján amenynyiben nem következik be jelentős negatív fordulat a beruházást meghatározó tényezőkben, úgy 215 tavaszáig 1 feletti ütemben bővülhet éves szinten a bruttó állóeszköz felhalmozás. Ugyanakkor némi óvatosságra inthet az esetlegesen túlzott várakozásokkal kapcsolatban, hogy a február-márciusi felmérés idején az egyéves horizonton jelzett beruházási tervek egy része időközben realizálódhatott a tavaszi és nyári hónapokban és megjelenhetett a második negyedéves beruházási statisztikákban, így emiatt az őszi és téli időszakban nem elképzelhetetlen a beruházások dinamikájának visszaesése. 4. ábra: Új vállalati hitelkihelyezések alakulása Magyarországon 5. ábra: A vállalati nettó hitelfelvétel változása és várható alakulása (MNB-előrejelzés) -1-2 -3-4 ERŐSEBB GYENGÉBB 1 6 1 4 1 2 1 2 1 8 6 4 2 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 214.III 214.IV 215.I 215.II 215.III 215.IV 216.I Tényadat 21.I 21.III 211.I Előrejelzés 1 6 1 4 1 2 1 8 6 4 2 HUF EUR CHF NHP Rövid lejáratú hitelek 8 6 4 2-2 -4-6 -8 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV * nettó érték: a növekedést tapasztaló/váró, ill. csökkenést tapasztaló/váró bankok arányának különbsége 9 9 8 8 7 7 6 6 5 5 4 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 2 1-1 -2-3 -4 6. ábra: A vállalati hitelkereslet alakulásával kapcsolatos banki várakozások alakulása* 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II Rövid lejáratú hitelek Hosszú lejáratú hitelek 7. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya és a beruházások éves dinamikája Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések, MFB 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya (bal t.) Bruttó állóeszköz felhalmozás (jobb t., év/év, %) 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 8 6 4 2-2 -4-6 -8 2 2 1 1 - - -1-1 3 214. október
214. tavasszal a különböző vállalati szegmensekben az egy éves időhorizonton mért bővítési, korszerűsítési lendület valamelyest közeledett egymáshoz. A cégméret növekedését az MFB korábbi felméréseihez hasonlóan továbbra is követi a beruházást tervezők részarányának emelkedése, a Növekedési Hitelprogram nyújtotta pótlólagos forráskínálat azonban javította a kisebb cégek forráshelyzetét és a beruházási elképzelések egy részének megvalósulását. A főbb (elsősorban európai) exportpiacok bővülésének lassulása és a belső kereslet erősödése ugyan nem szüntette meg, de jelentősen szűkítette a különböző exportorientációjú cégek beruházási terveiben tapasztalt különbséget (8. ábra). Ezt támasztja alá az is, hogy a vállalatok földrajzi fekvése, nyugati piacoktól való távolsága nem befolyásolta érdemben a cégek korszerűsítési, termelésbővítési kedvét. Mivel a visszaeső exportpiacok ellensúlyozása új felvevőpiacokkal idő- és költségigényes folyamat, valamint az előrejelzések alapján a belső kereslet további erősödésére lehet számítani, ezért idén folytatódhat a különböző exportorientáltságú csoportok között a beruházási kedv kiegyenlítődésében megfigyelt trend. A makrogazdasági kilátások megítélése és a piaci helyzet alakulásával kapcsolatos várakozások változatlanul érdemben hatnak a beruházási szándékra, s a tartóssá váló gazdasági növekedés kedvezően befolyásolja a modernizálási, bővítési szándékot (9. ábra). Az optimista cégek között mintegy 1-2 százalékponttal magasabb volt tavasszal a fejlesztést tervezők aránya, mint a többi vállalat körében, így a gazdasági növekedés várható folytatódásával és a várhatóan relatíve alacsony inflációs környezetben (azaz kiszámítható és tervezhető makrogazdasági viszonyok között) emelkedhet a derülátó cégek aránya, ami a beruházási szándékra is ösztönzően hat. A beruházási korlátok vállalati megítélése és a fejlesztési szándék összevetése alapján három tényező befolyásolja szignifikánsan a cégek termelésbővítési, korszerűsítési elképzeléseit, s ez a három körülmény egyben útmutatást is ad a közeljövőben várható fejlesztésekre nézve (1. ábra). Az egyik a cégek belső forrásainak elégtelen szintje, amit a hitelkamatok csökkenése, a felgyorsult európai uniós kifizetések valamint a Növekedési Hitelprogram közvetve enyhíthet, és fenntarthatja a forráshiányban szenvedő cégek beruházási aktivitását. A második körülmény a piaci bizonytalanság, amelyet tekintve ellentétes folyamatokra lehet bel- és külföldön számítani. Előbbi idehaza a fizetőképes kereslet erősödésével enyhülhet, míg a főbb exportpiacokon élesedő versenyre lehet számítani. A harmadik tényező a következő fejlesztések várható időpontja. Amennyiben az NHP, ill. az uniós támogatások révén az eredetileg az év második felében vagy jövőre esedékes invesztíciókat hozták előbbre a cégek, úgy visszaeshet a KKV szektorban a beruházási lendület a következő negyedévekben. Ennek a sejtésnek a valószínűségét támasztja alá az is, hogy a következő 12 hónapra tervezett beruházásokat a cégek beszámolói alapján elsősorban az esedékesség, azaz a korábban elmaradt fejlesztések pótlása hajtotta. Amennyiben azonban az előző két évben jelentősen javuló finanszírozási környezet és a piaci bizonytalanság enyhülése képes a vállalatok beruházásokról való gondolkodását megváltoztatni, akkor bizonyos lassulást követően fennmaradhat a beruházások bővülése a következő negyedévekben. Exportarány* Vállalati méret 8. ábra: A 214. tavasz Tervez és beruházást 215. tavasz közti időszakban beruházást tervező vállalatok aránya vállalati méret és külpiaci orientáció szerint Mikrocégek Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok - Nem exportál 1% - 5 51% - 1 * exportból származó árbevétel a teljes árbevétel arányában 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Kismértékű Közepes mértékű 39,3% 7, 81, 72,9% 79,7% 8, 96,3% 2 4 6 8 1 Jelentős Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 214. tavasz 9. ábra: A 214. tavasz és Tervez 215. beruházást tavasz közti időszakban beruházást tervező cégek aránya a makrogazdasági várakozások és az árbevétel alakulása szerint 9 8 7 85, 6 82,9% 72, 82, 69,1% 74, 7, 74,1% 5 64, 4 3 2 1 Rossz Átlagos 1. ábra: A 214. tavasz és 215. tavasz közti időszakban beruházást tervező, ill. attól elzárkózó cégek aránya néhány beruházási korlát megítélése alapján Piaci bizonytalanság Kismértékű Nem tervez beruházást* * további válaszopció volt: kivár Kedvező Makrogazdasági várakozás a következő 12 hónapra vonatkozóan Csökkent Nem változott Közepes mértékű Nőtt Árbevétel alakulása az előző 12 hónapban Jelentős Legkorábban egy év múlva lesz időszerű Csökken Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 214. tavasz Kismértékű Nem változik Közepes mértékű Tervez beruházást* Nő Árbevétel várt alakulása a következő 12 hónapban Jelentős Saját forrás hiány Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 214. tavasz 4 214. október
Külkereskedelem, ipar és építőipar Júliusban is 1-ot meghaladó éves bővülést produkált az ipari szektor Magyarországon 214. júliusban az export volumene 12,5, míg az importé 13,-kal nőtt. A külkereskedelmi mérleg többlete 481,8 millió euró (149,6 ) volt. A fizetési mérleg statisztika alapján a magyar gazdaság külfölddel szembeni finanszírozási képessége a GDP 7,7%-ával ért fel az idei második negyedév végén (1-2. ábra). 214. júliusban az ipari termelés az előző hónaphoz képest 1,6, míg éves szinten 12,3%-kal bővült (3. ábra). A növekedés motorja továbbra is egyértelműen a járműipar volt: jól mutatja az alágazat erejét, hogy miközben a vegyi anyag előállítás mérsékelt visszaesését leszámítva valamennyi szegmensben növekedést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal, csak a járműipari termelés bővülési üteme haladta meg a feldolgozóipari átlagot (+13,) (4. ábra). Az építőipari teljesítmény 17,-kal nőtt (év/év) 214. júliusban (5. ábra). Az új szerződések volumene változatlanul meredek esést mutat a tavalyi év hasonló időszakához képest, amiben a bázishatás mellett az előző EU-s költségvetési periódus vége is szerepet játszik. A lakásárak viszont megmozdultak az év elején: közel -kal emelkedtek az első negyedévben 213 végéhez képest, viszont még így is közel 1-kal elmaradnak a 21-es szinthez viszonyítva (6. ábra). 25 2 15 1-5 -1-15 3 2 1-1 -2-3 1. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon 5 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.7 Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) 3. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.7 5 4 3 2 1 1 1 - -1-1 Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) 5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) -1-2 -3 Export volumen (év/év, jobb t.) 3 2 5 2 1 5 1 5-5 -1-1 5-2 -2 5 millió 2. ábra: A folyó fizetési mérleg, a tőkemérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása* 26.I 26.II 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 4. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (214. július) Járműgyártás 131,9% Textília, ruházat, bőrtermék gyártása 112,3% Egyéb feldolgozóipar 112,3% Villamos berendezés gyártása 111,3% Fafeldolgozás 19,9% Számítógép, elektr. termék gyártása 19,9% Gumi, műanyag termék gyártása 16, Élelmiszer, ital, dohány gyártás 16, Fémfeldolgozás 14, Gyógyszergyártás 13,9% Gépgyártás 13, Vegyi anyag előállítás 99,7% FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN 113, * az előző év azonos időszaka = 1 9 1 11 12 13 14 6. ábra: A lakásárak alakulása az eurózónában és Közép-Kelet-Európában (21 = 1) 1 1 - - - - -1 Tőkemérleg (bal t.) Folyó fizetési mérleg (bal t.) * szezonálisan kiigazított adatok Nettó finanszírozási képesség** (jobb t.) ** a GDP százalékában 14 12 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8 * 3 hónapos gördülő átlag 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) 3 3 2 2 1 1 - -1-1 -2 12 12 Forrás: Eurostat, MFB 11 11 1 1 9 9 8 8 7 7 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I Eurózóna Csehország Magyarország Románia Szlovákia 5 214. október
Háztartások fogyasztása és pénzügyi helyzete Jelentős fogyasztást élénkítő hatása lehet az új devizahiteles csomagnak 215-ben Kis mértékben javult a fogyasztói bizalmi index Magyarországon 214. szeptemberben (1. ábra). A kiskereskedelmi forgalom bővülése tovább lassult: éves szinten 2,-os volt a növekedés 214. júliusban, havi összevetésben viszont már negyedik hónapja zsugorodik az értékesítés. (Az előzetes adatok alapján augusztusban is 2,-t ért el az éves növekedési ütem). (2. ábra). A gépkocsi piac folytatta a 213 második felében megkezdett kilábalását: az év első nyolc hónapjában 2,7%-kal több új gépkocsi állt forgalomba, mint egy évvel korábban (3. ábra). A pénzügyi számlák adatai alapján a háztartások hitelállománya 848, milliárd forintra süllyedt a második negyedév végén: a tranzakciókból eredő csökkenést fékezte a forint gyengülése okozta átértékelődési hatás (4. ábra). Az MNB számításai szerint komoly élénkítő hatása lehet a devizahitelek ügyét rendező törvénynek: a kb. 942 milliárd forintos intézkedés 215-ben,9%-kal növelheti a háztartások fogyasztását, s azon keresztül,2-,3%-kal a GDP-t. A lakossági hitelezés 214 első felében tapasztalt élénkülésében (összesen 241,1 milliárd forintnyi új kihelyezés) elsősorban a lakáscélú és fogyasztási hitelek játszottak szerepet (5. ábra). A háztartások pénzügyi eszközei gyorsuló ütemben bővülnek: a megtakarításokon belül továbbra is a befektetési jegyek a legnépszerűbbek (6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 Forrás: GKI, MFB 26.1 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.7 Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 - - - 2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.7 1 - - -1 3. ábra: Újgépkocsi-regisztrációk alakulása Magyarországon 4. ábra: A háztartások hitelállományának változása ezer darab 18 15 12 9 6 4 2-2 -4 1 5 1 5 11 1 9 8 3 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.7 7 6 5 4 3 2 1 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II Lakácélú hitel Egyéb fogyasztási hitel Újgépkocsi-regisztrációk száma (bal t.) Év/év (3 hónapos gördülő átlag, jobb t.) 5. ábra: Új háztartási hitelkihelyezések Szabadfelhasználású jelzáloghitel Hitelkiváltás -6-8 Forrás: ACEA, MFB -5-1 4 3 2 1-1 -2-3 -4 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 7 6 Tranzakciók (bal t.) Átértékelődés (bal t.) Hitelállomány (jobb t.) 6. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint) *állampapírok, egyéb kötvények; ** 12 hónapos gördülő átlag 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz** (jobb t.) 213.4 213.7 213.1 214.4 214.7 12 15 9 75 6 45 3 15 Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények 6 214. október
Munkaerőpiac Válság előtti szinten a munkanélküliségi ráta Magyarországon A munkanélküliségi ráta 214. június és augusztus között 7,-ra süllyedt, ami 2,3 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban (1. ábra). A kedvezőbb munkaerőpiaci helyzetet részben a közfoglalkoztatás, részben pedig az üzleti szektor javuló foglalkoztatási folyamatai indokolják. 214. júliusban összesen 179,2 ezer közmunkást regisztráltak, ami 21,1%-kal haladta meg 213 azonos időszakának szintjét, ill. 16,7%-kal volt magasabb mint egy hónappal korábban (2. ábra). A közmunkaprogram hatása mutatkozik meg a szociális területen alkalmazottak számának jelentős bővülésében is. A javuló gazdasági környezetnek és dinamikusan növekvő beruházásoknak köszönhetően az üzleti szektorban alkalmazásban állók száma 2,-kal bővült (3. ábra). 214. augusztusban közel 1 ezer (97,8 ezer) új álláshelyet jelentettek be a munkaadók Magyarországon, ennek viszont mindössze 16,-a volt nem támogatott munkahely (4. ábra). Valamelyest lassul a bérkiáramlás üteme a magyar gazdaságban, de még így is bőven meghaladja a -ot. Az oktatásban a fizetések több mint 2-kal magasabbak mint egy évvel korábban, a pedagógus életpályamodell tavalyi elindítása majd csak szeptemberben kerül ki a bázisból (5-6. ábra). ezer fő 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.7 1 1 13% 1 11% 1 Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 3. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (214. július, előző év azonos időszaka = 1) 9% 7% ezer fő 35 3 25 2 15 1 5 2. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.7 75 6 45 3 15-15 -3 Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) 4. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása Szociális ellátás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Szállítás, raktározás Szálláshely-szolg., vendéglátás Infokommunikáció Oktatás Közigazgatás Építőipar Ipar Mezőgazdaság Egészségügy Kereskedelem Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek Versenyszféra Költségvetési szektor Összesen 98, 89,3% 117, 111, 16, 14, 14,3% 13, 12, 12, 12, 12, 11, 11, 12, 16, 14, 8 9 1 11 12 5. ábra: Nettó bérek alakulása a nemzetgazdaságban közfoglalkoztatottak nélkül (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) ezer darab 175 15 125 1 75 5 25 Forrás: NFSZ, MFB 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.7 Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.) 6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (214. július, előző év azonos időszaka = 1) 1 7 5 2-2 -5-7 1 1-28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 * családi kedvezmények nélkül Nettó reálbér* Nettó bér* 1 1-7 Oktatás Egészségügy Szálláshely-szolg., vendéglátás Mezőgazdaság Adminisztratív, szolg. támogató tev. Ipar Pénzügyi közvetítés Infokommunikáció Építőipar Kereskedelem Ingatlanügyletek Szociális ellátás Szállítás, raktározás Közigazgatás Versenyszféra Költségvetési szektor * rendszeres havi bruttó bér: Összesen prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér 97, 123,9% 17,1% 15, 14, 14, 13,7% 13,3% 12,9% 12,7% 11, 11,3% 1,9% 1, 13, 14, 13,1% 9 1 11 12 13 214. október
Infláció Továbbra is mérsékelt az inflációs nyomás a világban és Magyarországon egyaránt Az augusztusi 11,6 dollárról 97,3 dollárra csökkent (-4,) szeptemberben a Brent-típusú kőolaj átlagos napi hordónkénti világpiaci ára (1. ábra). Az USA-ban a júliusi 2, után 1,7%-os volt a pénzromlás üteme augusztusban, míg Kínában 2,3-ról 2,-ra mérséklődött a fogyasztói árindex: az inflációs nyomás csökkenése tágabb teret enged a távol-keleti ország kormánya számára a gazdasági növekedést stimuláló programok bevezetésére. Az eurózónában,-ot ért el a drágulás átlagos mértéke az év nyolcadik hónapjában (2. ábra). 214. augusztusban,-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg júliushoz képest,-os volt a csökkenés mértéke. A maginfláció 2,-ot ért el az év nyolcadik hónapjában (3-4. ábra). Az árindex júliushoz mért mérséklődéséhez leginkább az élelmiszerek, az üzemanyag és a ruházkodási cikkek árcsökkenése járult hozzá. Ez utóbbit elsősorban szezonális okok (nyár végi leértékelések) okozták és továbbra sem érzékelhető a gyenge árfolyam hatása (5. ábra). Az inflációs alapfolyamatok az augusztusban mért enyhe emelkedés ellenére továbbra is mérsékelt árdinamikát jeleznek a magyar gazdaságban (6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában 525 5 475 12 115 11 1, 7, Forrás: Reuters, MFB 1, 7, 45 425 4 15 1 95 $/hordó 5, 2, 5, 2, 375 35 Forrás: Reuters, MFB 213.1 213.2 213.3 213.4 213.5 213.6 213.7 213.8 213.9 213.1 213.11 213.12 214.2 214.3 214.4 214.5 214.6 214.7 214.8 214.9 CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) 3. ábra: A fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 9 85 CRB élelmiszer-árindex (bal t.), -2, 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.7 USA Eurózóna Kína 4. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói árindex alakulására Magyarországon (év/év), -2, 1 2, 2, 1, 1, - - Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.),, -, -1, - 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.7-27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.7 Fogyasztói árindex Változatlan adótartalmú fogyasztói árindex Maginfláció 5. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (214. augusztus, hónap/hónap) 6. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) Szolgáltatások Háztartási energia, fűtés,, Szeszes italok, dohányáruk, 3% 3% Tartós fogyasztási cikkek -,1% Élelmiszerek -,7% Egyéb cikkek, üzemanyagok -, Ruházkodási cikkek -1, Összesen -, -1, -1, -,,, 1, 1% 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.7 Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja 1% *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve 8 214. október
Vállalati forráshelyzet Folytatódott a vállalati hitelállomány havi szintű bővülése Augusztusban a vállalati szektor hiteleinek állománya 75,1 milliárd forinttal bővült, míg a tranzakciókat tekintve a vállalati kölcsönök állománya 35,1 milliárd forinttal nőtt, ezen belül a forinthiteleké 12,3 milliárd forinttal, a devizakölcsönöké 22,8 milliárd forinttal emelkedett (1-2. ábra). Hazai fizetőeszközben a cégek hetedik hónapja vesznek fel több hitelt, mint amennyit törlesztenek, ami részben a Növekedési Hitelprogram második szakaszának köszönhető. A forrásellátottságot tovább javíthatja, hogy a pénzügyi szektor nagyobb része a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi hitelezési felmérése alapján a kínálat további bővítését tervezi (3. ábra). Ennek ellenére a magyarországi vállalkozások hitelállománya éves szinten egyelőre régiós átlagot meghaladó mértékben szűkül (4. ábra). A forintban nyújtott 5 évnél hosszabb futamidejű kölcsönök átlagkamata a jegybank monetáris lazítási ciklusát követve újabb historikus mélypontra, a júliusi 4,6-ról 4,53%-ra esett augusztusban, így harmadik hónapja alacsonyabb, mint a hasonló feltételek mellett kínált lengyelországi hitelek kamata (4,73%). Ugyanakkor az 1-5 éves hitelszegmensben két év után következett be újra havi szintű emelkedés, miután 4,7-ról 4,81%-ra nőtt a kamatszint (5-6. ábra). 3. ábra: Következő 6 hónapban a vállalatoknak kínált hitellmennyiség megítélése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint* 1 8 6 4 2-2 1 1 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint 26.1 29.I 29.II 29.III 5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.7 * 3 hónapos bankközi kamatok 27.1 Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok 29.IV 21.I 28.1 21.II 21.III 29.1 Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB 21.IV 211.I 21.1 211.II * hitelkínálat növelését tervező bankok aránya mínusz szűkítést tervező bankok aránya 211.III 211.1 211.IV 212.I 212.1 212.II 212.III Forrás: ECB, MNB, MFB 213.1 212.IV ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva 213.I 213.II 213.III BUBOR 213.IV EURIBOR 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok 214.I Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel - 1-5 éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves 214.II 4 35 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 -2-25 2 1 1 - -1-1 1 1 1 1 2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forinthitel Devizahitel Összes hitel 29.12 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 213.9 213.12 214.3 214.6 4. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása * euróra konvertált állományok Forrás: ECB, MFB 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.7 4 35 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 -2-25 2 1 1 - -1-1 Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország 6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB * hó végi állománnyal súlyozva 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.7 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 1 1 1 1 9 214. október
Árfolyamok Határozott erősödésnek indult az amerikai dollár, a forint viszonylag jó teljesítménnyel zárta a hónapot A Fed eszközvásárlási programjának lezárásához közeledve és az Európai Központi Bank élénkítő intézkedéseinek szeptemberi bejelentésével a dollár általános erősödésbe kezdett, ami a feltörekvő devizák amerikai fizetőeszközzel szembeni jelentős mértékű leértékelődését eredményezte (1. ábra). A forint 1,4-1,-ot erősödött szeptemberben az euróhoz és a svájci frankhoz viszonyítva, azonban a dollár ellenében 3,3%-ot veszített értékéből (hónap végi árfolyamok: 31,6 HUF/EUR, 257,5 HUF/CHF és 246,8HUF/USD) (2. ábra). Szeptemberben a régiós devizák közül a magyar fizetőeszköz nyújtotta a legjobb teljesítményt, a forinttal ismét egy irányban mozgó lengyel zloty és a cseh korona,9, ill.,-os ütemben értékelődött fel az euróval szemben, a román lej,1%-ot gyengült ugyanezen időszakban (3. ábra). A forintot a kamatcsökkentési ciklus lezárása mellett az ismét javuló reálgazdasági kilátások stabilizálták (4. ábra), s támogatta az árfolyamot az MNB bejelentése is, miszerint a bankok devizahiteles elszámolása és a kölcsönök jövőbeli forintosítása során két eszközzel is a pénzintézetek rendelkezésére áll. A piaci szereplők egyre jobban alkalmazkodnak a 2,1-os irányadó jegybanki kamathoz, s mérséklődnek a következő negyedévekben várt kamatemelési várakozások (5. ábra). A magyar eszközök tovább csökkenő hozamprémiuma sem fékezte a forint euróval szembeni erősödését szeptemberben (6. ábra). 1. ábra: Néhány feltörekvő piaci deviza amerikai dollárral szembeni árfolyama* 2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 12 12 11 11 1 1 9 9 * 213.12.31.=1 214.2 214.3 214.4 dollárral szembeni árfolyamgyengülés 214.5 214.6 Forrás: Reuters, MFB 214.7 214.8 214.9 12 12 11 11 1 1 9 9 Brazil reál Orosz rubel Indiai rúpia Dél-afrikai rand Török líra Magyar forint Lengyel zloty 32 315 31 35 3 295 29 285 28 Forrás: ECB, MFB HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) 214.2 214.3 214.4 214.5 214.6 214.7 214.8 214.9 29 28 27 26 25 24 23 22 21 11, 1, 1, 99, 99, 98, 98, 32 315 31 35 3 295 29 285 28 275 27 265 212.1 3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 214.8.29 Forrás: ECB, MFB euróval szembeni árfolyamerősödés 214.9.5 214.9.12 Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.9.19 214.4 HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 214.9.3-án (jobb t.) Kamatvárakozások 214.8.29-én (jobb t.) Kamatvárakozások 214.7.31-én (jobb t.) * 214.8.29. = 1 5. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat Forrás: ECB, MNB, MFB 214.7 214.1 214.9.26 215.1 215.4 11, 1, 1, 99, 99, 98, 98, 7,5 7, 6,5 6, 5,5 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján 32 31 3 29 28 27 26 25 24 23 4. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) kilátások javuló megítélése 1999.1 2.1 21.1 22.1 23.1 24.1 25.1 26.1 27.1 28.1 29.1 21.1 211.1 212.1 213.1 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 6. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest 33 1 Forrás: ÁKK, Reuters, MFB 32 9 31 8 3 7 29 6 28 5 27 4 26 3 25 2 24 1 212.1 212.2 212.3 212.4 212.5 212.6 212.7 212.8 212.9 212.1 212.11 212.12 213.1 213.2 213.3 213.4 213.5 213.6 213.7 213.8 213.9 213.1 213.11 213.12 214.2 214.3 214.4 214.5 214.6 214.7 214.8 214.9 HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) fordított skála bázispont 1 214. október
Az államháztartás helyzete és finanszírozása A globális befektetői környezet romlása felfelé vitte a hosszú állampapírok hozamát szeptemberben A központi alrendszerben keletkezett hiány 214 első nyolc hónapjában (858,8 milliárd forint) az éves előirányzat 87,-át érte le, míg a központi költségvetés egyenlege (-153,1 milliárd forint) 9,-kal szárnyalta túl az éves célt. Utóbbi szaldó ugyanakkor 177,6 milliárd forinttal kisebb az egy évvel korábbi időszakban felhalmozott deficitnél (1. ábra). A részletes adatok szerint január és augusztus között az előző évhez képest a bevételek 742,7 milliárd forinttal, míg a kiadások 565,1 milliárddal nőttek. Utóbbi zömét (99,-át) a költségvetési szervek megnövekedett költése okozta. A vállalati és a lakossági befizetések, valamint a fogyasztási típusú adóbevételek összegben és időarányosan is meghaladják a tavalyi számokat (1. táblázat, 2. ábra). Szeptemberben meredekebbé vált a hozamgörbe, miután a diszkontkincstárjegyek a jegybanki alapkamathoz közeledve 7-18 bázisponttal süllyedtek, miközben az 5, ill. 1 éves kötvények referenciahozama 11, ill. 18 bázisponttal 3,63, ill. 4,63%-ra emelkedett (3. ábra). A térségben az előző hónapban a 1 éves hozamok közül a magyar mellett az ugyancsak emelkedő román kötvényhozam követte a globális befektetői hangulat romlását, a cseh és lengyel papírok egyfajta régiós menedékeszköz szerepet töltöttek be (4. ábra). 1. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása 17 15 12 1 28 29 21 211 212 213 214 17 15 12 1 213 214 teljesítés (előzetes) I-VIII. hó éves teljesítés %-a előirányzat I-VIII. hó évi előirányzat %-a 7 7 KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 111,2 6163,8 56, 1697,3 696,5 64, 5 2-2 7 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 6, 6, 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1, 3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat 214.2 214.3 214.4 214.5 214.6 214.7 Forrás: NGM, KSH, MFB I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és augusztus között (milliárd forint) -772, -758, -1 94, -1 384,3-648,6-1 23,7-1 53,1 Forrás: ÁKK, MNB, MFB 214.8 214.9 6, 6, 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1, 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves Jegybanki alapkamat 355,3 218,1 222,9 1 913,9 39,1 383,7 268,8 164,3 1 56, 1 773,9 696,5 982, 1 14,2 1 298,7 1 162,9 1 421,8 1 351,5 1 247, 961,9 1 57,2 1 97,9 2 59,9 1 986,4 2 84,7 2 164, 2 499,9 2 532,6 2 784,9 582,4 527,7 396,9 635,1 549,4 536,5 689,5-2 396,4-2 619,6-2 752,7-3 29,9-3 14,2-3 979,1-4 542,8-1 541, -1 497,8-1 713,4-1 291,9-1 213,3-824,7-839,7-771,4-752,4-1 244,3-582,8-865,6-599,9-1 244,6-567,6-1 116,6-76,7-843,8-867,2-813,5 Forrás: KSH, NGM, MFB -842,3 28 29 21 211 212 213 214 Egyéb kiadások Kamatkiadások Egyenleg értéke 5 2-2 Az államháztartás alrendszereinek támogatása A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Nemzeti család- és szociálpolitikai alap Egyéb bevételek Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok A lakosság befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A gazdálkodó szervezetek befizetései Egyenleg Gazdálkodó szervezetek befizetései 1152,1 536,5 46, 1351,7 689,5 51, Társasági adó 322,5 125,5 38,9% 358,8 165,3 46,1% Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 148,5 78,2 52,7% 19,4 83,7 44, 148,9 77,1 51, 144, 73,5 51, 455,3 2532,6 62, 4316,7 2784,9 64, 289,6 184,9 64, 314,1 1942,1 64, Jövedéki adó 897,3 574,4 64, 931,9 587,4 63, Lakosság befizetései 1654,4 197,9 66, 17,1 1162,9 68, Személyi jövedelemadó Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, KSH, MFB 7% 3% 1% 214.2 214.3 154,6 14,6 66, 155, 159,8 68, 316, 24,3 67, 2964,6 273,6 69,9% 1848,1 1242,6 67, 1884,2 1289,2 68, 4. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index Forrás: ÁKK, Reuters, MFB 214.4 globális kockázatvállalási kedv erősödése 214.5 Magyarország Csehország Lengyelország Románia VIX-index (jobb t.) 214.6 214.7 214.8 214.9 35 3 25 2 15 1 5 pont 11 214. október