KÖRÖS TANULMÁNYOK Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Békéscsaba 2012

KÖRÖS TANULMÁNYOK Szet Istvá Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudomáyi Kar Békéscsaba 01

Szerkesztőbizottság HALMAI PÉTER MICHELLER MAGDOLNA PUSKÁS JÁNOS SIMON IMRE SZAKÁCS ATTILA Felelős szerkesztő MICHELLER MAGDOLNA Techikai szerkesztő GYURITS ANASZTÁZIA Kiadja Szet Istvá Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudomáyi Kar Békéscsaba, 01. A TÁMOP-4...B-10/1-010-0011 projekt támogatásával. Felelős kiadó Puskás Jáos déká Készült Premier-Duó Kft., Békéscsaba ISSN 1589-908-X

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK Előszó 7 Puskás Jáos Simádi Péter Mahesh Kumar Sigh 8 A köryezetbarátabb zöldipari iováció stratégiai megközelítése: Összefoglalás Borzá Aita Szigeti Cecília 17 Kiugró adatok az ökológiai lábyom számítás adatbázisába Legelő lábyom számítás problémái Simo Sádor 4 Okosteleforól meedzselhető értékesítési folyamat a Dyamics Aywhere NAV fejlesztőköryezetébe Kovács Mihály 3 Régiók vagy megyék az Európai Uióba? Hrabovszki Katali 44 Paradigmaváltás a stratégiai meedzsmetbe: a Porter-féle pozicioáló stratégia vs. erőforrás alapú elmélet Gödör Zsuzsaa 56 A övekedés és a fejlődés a regioális gazdaságtaba

Tartalomjegyzék Simádi Péter Puskás Jáos Mahesh Kumar Sigh 63 Ágazati parterség, hálózatépítés, klaszter stratégia a gazdaságfejlődés szolgálatába Árpási Zoltá 71 Welless modellek Amerikába Bodár Gábor 79 A kis- és fiatal vállalkozások övekedésére és verseyképességére ható téyezők elemzése empirikus taulmáyok alapjá Velkey Gábor 91 A fejlesztési támogatás és szerepe a szakképzés fiaszírozásába Pótári Daiella 104 A kistermelő esélyei felveheti- e a verseyt egy kistermelő a agyokkal szembe? Csikós Gábor 113 ERASMUS hallgatók társadalmi és gazdasági háttérelemzése a belgiumi KATHO főiskolá Rücké Kádár Judit 14 A sito romák Európába

Tartalomjegyzék Micheller Magdola 131 Romák Békéscsabá az újratelepítéstől a redszerváltásig Virágé Horváth Erzsébet 137 Cigáy idetitás Bari Károly verseibe Szokai Diáa 144 Telephelyválasztás egy hátráyos helyzetű kistérségbe Egri Zoltá Káposzta József Paraszt Márta 155 A regioális fejlesztéspolitika, a verseyképesség és a jóllét főbb összefüggései Közép-Kelet-Európába Köteles Lajos 167 Adalékok az iovációs folyamatok európai kutatásáak törtéetéhez Glózik Klára 174 Békés vármegye részvétele az 1896. évi ezredéves kiállítás a Milleium üepé Duray Balázs 184 A Körösök-Völgye köryezeti állapotáak vizsgálatai

Tartalomjegyzék Mahesh Kumar Sigh Puskás Jáos Simádi Péter 195 A jelelegi gazdasági visszaesés Európába: okok, következméyek és válaszok Paraszt Márta 05 A refereciacsoport-elmélet a közgazdasági godolkodásba és a csoport-befolyás méréséek lehetőségei Rozsyai Katali 16 Életmiőség-külöbségek a gyulai ifjúság körébe Herczeg Tamás 6 A Békéscsabá élő hajléktalaok helyzete Molár Istvá Borbola Gábor 41 A háromszögszámokról I. Table of Cotets 49

Előszó Előszó A Szet Istvá Egyetem (SZIE) Gazdasági, Agrár- és Egészségtudomáyi Kara (GAEK), s aak jogelőd itézméyeiek szakmai vezetése kezdetektől szorgalmazta a taárok kutatási eredméyeiek közzétételét. A Körös Taulmáyok a térség folyójáak változatla evével közel 0 éve azt dokumetálja, hogy a Karo folyó igéyes oktatói muka mellett a kutató muka is jele va. A tudomáyos fokozatot már elért kollégák mellett, a doktori iskolába most tevékeykedő ifjabb kollégák mukáira számíthatuk. Több éve hagyomáy, amit újabba pályázataik is segíteek, hogy a karo működő TDK-s műhelyek hallgatói mukáiból is közreaduk. Jele kötetük is a feti elvek szerit állt össze. A Körös Taulmáyokba 01-be 5 publikációt aduk közre: 4 taár és 3 egyetemi hallgató (Csikós Gábor, Pótári Daiella és Szokai Diáa) mukáját. A szerzők többsége a SZIE GAEK mukatársa, diákja, illetve a Karhoz kapcsolódó személyiségek. A témakörök elsősorba a regioális gazdasági életet, az iovatív lehetőségeket, a Körösök-Völgye köryezeti állapotát vették számba. Ugyaakkor szerepelek roma kérdések, a hallgatói ösztödíjasok helyzete és a fiatalok életmiőségéek elemzése is. A közleméyek a már lezárt kutatási eredméyek összegzése, vagy folyamatba lévő kutatás eddigi taulságai. Midegyik taulmáy approbált muka. A szakmai jóváhagyást, lektorálást a témavezetők, vagy a szerkesztő bizottságba szereplő tudós kollégák végezték el. Kiadváyukat jó szívvel ajáljuk mide érdeklődő kolléga és diák figyelmébe, a Karo és a Karo túl is. Hozzáférhetősége a Kar holapjá elektroikus formába is garatált. Számítuk újragodolásra, szakmai kapcsolódásra és értő visszajelzésekre is. Békéscsaba, 01. október 7 a felelős szerkesztő

Puskás Jáos Simádi Péter Mahesh Kumar Sigh PUSKÁS JÁNOS SIMÁNDI PÉTER MAHESH KUMAR SINGH STRATEGICAL APPROACH OF GREENING GREEN INDUSTRY INNOVATION: AN OVERVIEW A KÖRNYEZETBARÁTABB ZÖLDIPARI INNOVÁCIÓ STRATÉGIAI MEGKÖZELÍTÉSE: ÖSSZEFOGLALÁS ABSTRACT Competitiveess of gree eterprises ad the developmet ad implemetatio of iovative techologies are istrumetal i movig towards a greeer ecoomy. Norway ad the EU subscribe to the priciple of sustaiable developmet ad share a commo objective of creatig competitive ad dyamic kowledge-based ecoomies. Climate chage prompts the urgecy of greeig ecoomies by miimizig emissios ad eergy used per percetage of GDP created. Ivestmets i gree iovatio ca stregthe ecoomic growth ad ispire evirometal ad eco-sesitive maagemet ad productio. The greeig of existig idustries ad the developmet of ew gree idustries, as well as the developmet ad promotio of iovative techologies are of great importace i order to reach ambitious targets i this field. Iovatio i maagemet ad productio techologies ad stadards would also be importat i order to comply with EU/EEA legislatio i the field of eviromet ad eergy. I this paper we aalyze the strategically approach of greeig the gree idustry iovatio. Keywords: Competitiveess, Gree Ecoomy, Iovatio, Climate Chage etc. ÖSSZEGZÉS A zöld vállalkozások verseyképességéek, az iovatív techológiák megvalósításáak és fejlesztéséek jeletős szerepük va a köryezetbarátabb gazdaság felé haladásba. Norvégia és az EU támogatják a fetartható fejlődés elvét, és 8

Strategical Approach of Greeig Gree Idustry Iovatio: A Overview közös céljuk egy tudásalapú, verseyképes és diamikus gazdaság létrehozása. Az éghajlatváltozás arra sarkallja a zöldülő gazdaságokat, hogy csökketsék a szeyező kibocsátásokat és a GDP létrehozásához százalékokét szükséges eergia meyiségét. A zöld iovációba törtéő beruházások a gazdasági övekedést, a köryezettudatos gazdálkodást és termelést erősíthetik. A meglévő iparágak köryezetbarátabbá tétele, új zöld iparágak és iovatív techológiák fejlesztése élkül lehetetle ambiciózus célokat eléri e területe. Az iováció a gazdálkodásba, a termelési techológiákba és szabváyokba úgyszité fotos lee az EU/EGT jogszabályaiak való megfelelés érdekébe. Ebbe a taulmáyba a zöldipari iovációk fejlesztéséek stratégiai megközelítését elemezzük. Kulcsszavak: verseyképesség, zöld gazdaság, iováció, éghajlatváltozás INTRODUCTION Maufacturig idustries have the potetial to become a drivig force for realizig a sustaiable society by itroducig efficiet productio practices ad developig products ad services that help reduce egative impacts. This will require them to adopt a more holistic busiess approach that places evirometal ad social aspects o a equal footig with ecoomic cocers. Their efforts to improve evirometal performace have bee shiftig from ed-of-pipe pollutio cotrol to a focus o product life cycles ad itegrated evirometal strategies ad maagemet systems (EC, 006). Furthermore, efforts are icreasigly made to create closed-loop, circular productio systems i which discarded products are used as ew resources for productio. I recet decades, expadig ecoomic activity has bee accompaied by growig cocers about climate chage, eergy security ad scarcity of atural resources. While idustries are showig greater iterest i sustaiable productio ad are 9

Puskás Jáos Simádi Péter Mahesh Kumar Sigh udertakig a umber of corporate social resposibility (CSR) iitiatives, progress falls far short of meetig these pressig challeges. Moreover, improvemets i efficiecy i some regios have ofte bee offset by icreasig cosumptio i other regios, while efficiecy gais i some areas are outpaced by scale effects. Without ew policy actio, recet OECD aalysis suggests that global greehouse gas emissios are likely to icrease by 70% by 050. Provided that govermets sed a clear policy sigal ow about their medium ad log-term climate chage objectives, the cost of climate policy measures could be kept quite low i the ext few years. Raisig efficiecy i resource ad eergy use ad egagig i a broad rage of iovatios to improve evirometal performace will also help to create ew idustries ad jobs i comig years. The curret ecoomic crisis ad egotiatios to tackle climate chage should thus be see as a opportuity to shift to a greeer ecoomy. Icremetal improvemet is ot eough, however. Idustry must be restructured ad existig ad breakthrough techologies must be more iovatively applied to realize gree growth. Short-term relief packages deployed today ca stimulate ivestmets i techologies ad ifrastructures that help iovatio ad eable chages i the way we produce ad cosumer goods ad services i the future (OECD, 008). GREENING INDUSTRIES THE CONCEPT Developig coutries eed to expad their idustrial sector to alleviate poverty, deliver goods ad services, create jobs, ad improve stadards of livig. However, may coutries face severe evirometal degradatio ad resource depletio, which threate opportuities for sustaiable ecoomic growth. Gree Idustry promotes sustaiable patters of productio ad cosumptio i.e. patters that are resource ad eergy efficiet, low-carbo ad low waste, o-pollutig ad safe, ad which produce products that are resposibly maaged throughout their lifecycle. The Gree Idustry ageda covers the greeig of idustries, uder which all idustries cotiuously improve their resource productivity ad evirometal performace. It also aims to create gree idustries, that deliver evirometal goods 10

Strategical Approach of Greeig Gree Idustry Iovatio: A Overview ad services i a idustrial maer, icludig, for example, waste maagemet ad recyclig services, reewable eergy techologies, ad evirometal aalytical ad advisory services. The greeig of idustries has become a core determiat of ecoomic competitiveess ad sustaiable growth. A POLICY FRAMEWORK FOR GREENING INDUSTRIES The policy ad practice measures idetified i this report have bee orgaized ito five themes, which reflect the ature of policy istrumets, the issues, ad the players ivolved. The policies for each theme are summarized below. A itegrated framework to support the greeig of idustries The greeig of idustries requires effective ad coordiated goverace regimes to champio ad support the implemetatio of gree idustry policies ad iitiatives. Clear govermet commitmet eeds to come from the top, with supportig leadership throughout the public sector. Policy ad istitutioal itegratio is paramout, ad this ca be supported by clear processes for itegratig evirometal, social, ad ecoomic goals, alog with atioal strategies for implemetig goals across resposibility areas. Policy itegratio should take place both vertically betwee differet tiers of govermet; ad horizotally, betwee differet sectors of govermet (EC, 006). Creatig a Eablig Eviromet The overall policy framework of a coutry has a importat ifluece o the greeig of idustries, as it provides the eviromet through which idustrial chages ca take place. Fiacial istitutios are importat for supportig ew busiess opportuities ad the developmet ad dissemiatio of ew techologies. Govermets ca use evirometal fiacig as 11

Puskás Jáos Simádi Péter Mahesh Kumar Sigh a istrumet for promotig resource efficiecy measures through fiacial istitutios or idepedet fuds. Demad coditios play a importat role i stimulatig ew market opportuities, ad improvig evirometal practices amogst firms. Govermets aroud the world are usig gree public procuremet to pursue social ad evirometal goals, ad as a meas of creatig demad for gree products ad services. Govermets should phase out evirometally harmful subsidies through subsidy reform processes, or trasitioal processes i cases of political or social resistace. Subsidies ad protectio measures lead to uder ivestmet i ew ad more efficiet techologies (Bleischwitz et al, 009). SUPPORTING INDUSTRY-LED INITIATIVES Govermets ca positively ifluece the iteral decisiomakig processes withi eterprises through policies ad icetives that promote improved productio efficiecies ad evirometal maagemet. Log-term parterships betwee govermets ad busiess are importat i fosterig improved efficiecies ad evirometal maagemet. Govermet iitiatives that promote capacity developmet i areas such as cleaer productio, eco-efficiecy, ad pollutio cotrol ad lifecycle maagemet are very beeficial for the greeig of idustries. Traiig ad demostratio programmes are importat for creatig the skills required to implemet resource-efficiecy iitiatives. Moreover, idustry clubs or associatios are a useful meas of promotig policies ad resource-efficiet practices. Idustry-led iitiatives such as ecolabelig, Evirometal Maagemet Systems (EMSs), stadards, corporate social resposibility ad evirometal accoutig ca be promoted by govermets through icetives ad fudig support. Policies should desig to promote proactive actios, rather tha providig a meas of avoidig compliace (Bleischwitz et al. 010). 1

Strategical Approach of Greeig Gree Idustry Iovatio: A Overview FIGURE 1: POLICY MATRIX FOR THE GREENING OF INDUSTRIES AN INTEGRATED FRAMEWORK TO SUPPORT THE GREENING OF INDUSTRIES The greeig of idustry by govermets is a cross-cuttig exercise which ivolves the complex iterplay of evirometal, ecoomic ad social factors. This iterplay is deeply etreched withi the cotext of sustaiable developmet. The emergece of sustaiable developmet as a explicit aim has ot oly required greater levels of policy itegratio but strog istitutioal frameworks i the forms of ew miisterial portfolios, iter-miisterial cooperatio ad cabiet level committees etc. I fosterig a holistic approach to the greeig of idustries, this chapter emphasizes the eed to ecompass all levels of govermet i policy desig, decisio-makig, ad implemetatio. I other words, govermet policies ad processes eed to be itegrated both vertically at the iteratioal, atioal ad local level, as well as horizotally, across all relevat govermet sectors. Meetig the challeges of sustaiable developmet requires a overarchig strategy or 13

Puskás Jáos Simádi Péter Mahesh Kumar Sigh framework to achieve the ecessary vertical ad horizotal itegratio, clear processes for itegratig evirometal, social, ad ecoomic goals, ad commitmet at the highest political level (UNEP, 008). POLICY INDICATORS Policy idicators serve a variety of purposes. They are a valuable tool for trackig progress agaist policy targets ad objectives, are useful i assessig the effectiveess of implemetatio programmes, ad ca help uderstad social coditios, treds, ad chages. To iform public policy i a meaigful way, idicators should provide iformatio at both the macro-level (at the level of a coutry as a whole) ad the micro-level (at the level of the idividual producer ad cosumer) (OECD, 008). I the cotext of sustaiable cosumptio ad productio, idicators ca demostrate whether a society s cosumptio ad productio patters are brigig about more socially equitable ad evirometally sustaiable developmet. I that regard, idicators of SCP are iextricably liked to broader sets of idicators o eviromet ad sustaiable developmet, icludig poverty reductio (UNEP, 008a). I their recet Natioal SCP Guidelies, UNEP otes the geeral iadequacy of atioal efforts to measure progress o SCP policy ad programme implemetatio. Developig coutries eed to overcome a variety of istitutioal, techical ad political costraits whe developig SCP idicators, such as iadequate resources, data reportig uits, moitorig etworks, ad lack of political willigess. UNEP has developed a guidace framework to assist developig coutries i measurig their achievemet towards SCP objectives. This framework emphasises the eed for developig coutries to develop their ow sets of idicators which are specifically tailored to their iformatio eeds, sustaiability priorities, ad atioal frameworks ad strategies of their ow coutry (UNEP, 008a). 14

Strategical Approach of Greeig Gree Idustry Iovatio: A Overview SUPPORTING LIFE CYCLE ANALYSIS The cocept of life cycle aalysis or Itegrated Product Policy, as coied by the EU, seeks to miimize evirometal impact by lookig at all phases of a product s life cycle ad takig actio where it is most effective. The developmet of policies to support life cycle aalysis ca be viewed from the basis of four priciples (EC, 006): Pollutio ad waste reductio measures eed to be idetified throughout the etire product s life cycle from cradle to grave. This approach avoids shiftig the evirometal impact from oe phase of the life cycle to aother. policy measures eed to be flexible, workig alogside the market where possible. The actios of all stakeholders are critical. The evirometal impacts of products are affected by the actios of may differet stakeholders, such as desigers, idustry, market people, retailers ad cosumers. Avoid settig fial targets to be reached. Rather, stimulate a ethic of cotiuous product improvemet. Give the variety of products ad umber of people ivolved, there is o straightforward solutio to this issue. Istead, a mix of tools coverig both volutary ad madatory measures is required. These may iclude ecoomic istrumets, substace bas, volutary agreemets, evirometal labelig, ad product desig guidelies etc (Abumozhi, 008). CONCLUSION I recet years, the idea of pushig evirometal resposibility upstream to associated suppliers ad vedors has gaied favor as a strategy amog evirometally-coscious compaies. I this way, buyer compaies seek to esure that the evirometal stadards they have adopted iterally are cosistetly maitaied by their suppliers. Eve without govermet 15

Puskás Jáos Simádi Péter Mahesh Kumar Sigh regulatio, this sort of iter-firm compliace regime offers advatages to supplyig compaies that adopt greeer practices. For both suppliers ad their customers, a well-maaged supply chai effort ca go beyod mere cost-cuttig; it ca create busiess value i the form of higher quality materials or maufacturig processes, iovative ew goods ad services, protectio of oe s brad reputatio, ad ehaced customer loyalty. May large multiatioal compaies have adopted gree supply chai stadards ad eforce them through ispectio ad compliace regimes e.g. requirig suppliers to use a certified EMS. It is importat that stadards adopted by multi-atioal compaies are verified by idepedet ad recogized orgaizatios. REFERENCES Abumozhi, V. 008. Eco-idustrial clusters: Ehacig regioal ecoomic developmet through evirometal likages, Istitute for Global Evirometal Strategies, Policy Brief #8, IGES. Bleischwitz, R., Welfes, P., Zhag, Z. (eds.) 009. Sustaiable Growth ad Resource Productivity. Ecoomic ad global policy issues. Greeleaf Publishig, Sheffield. Bleischwitz, R., Welfes, P., Zhag, Z. (eds.) 010: Iteratioal Ecoomics of Resource Efficiecy. Eco-Iovatio Policies for a Gree Ecoomy. Physica-Verlag, Heidelberg. Europea Commissio. 006. Evirometal Impacts of Products (EIPRO) Aalysis of the life cycle of evirometal impacts related to the fial cosumptio of the EU-5. EUR 84 EN. OECD. 008. OECD Evirometal Outlook to 030, OECD, Paris. UNEP. 008. Plaig For Chage Guidelies for Natioal Programmes o Sustaiable Cosumptio ad Productio, Uited Natios Eviromet Programme. UNEP. 008a. SCP Idicators for Developig Coutries A Guidace Framework, Uited Natios Eviromet Programme. 16

Borzá Aita Szigeti Cecília BORZÁN ANITA - SZIGETI CECÍLIA KIUGRÓ ADATOK AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM SZÁMÍTÁS ADATBÁZISÁBAN LEGELŐ LÁBNYOM SZÁMÍTÁS PROBLÉMÁI Abstract I our study we were lookig for coutries with sigificatly differig from the average structure ecological footprit with the help of cluster aalyses i the database used by calculatig the ecological footprit idex of Global Footprit Network. Comparig the data of the two years, we are tryig to fid aswer for the questio if the outlier data ca trace back to professioal reasos data collectig problems. Based o our studies, we ca determie two members group team with oe outstadig grazig lad footprit (Mogolia, Uruguay), which ca be cosidered as outlier accordig to every examiatio method. Regardig our suggestio, the cotrol of outliers is ecessary by the applicatio of idex every year. Összegzés Taulmáyukba a Global Footprit Network ökológiai lábyom mutató számításáál haszált adatbázisába kerestük klaszteraalízis segítségével az átlagostól jeletőse eltérő szerkezetű ökológiai lábyommal redelkező országokat. Két év adatait összehasolítva arra a kérdésre is keressük a választ, hogy a kiugró adatok szakmai okokra vagy adatgyűjtési problémákra vezethetőek vissza. Kutatásuk alapjá egy kiemelkedőe magas legelő lábyommal redelkező két tagú csoportot tudtuk beazoosítai (Mogólia és Uruguay), amely midkét vizsgálatuk alapjá extrém outlierek tekithető. Javaslatuk szerit a mutató alkalmazásáál mide évbe szükséges az outlierek elleőrzése. Kulcsszavak ökológiai lábyom, legelő lábyom, klaszteraalízis, Mogólia, Uruguay 17

Kiugró adatok az ökológiai lábyom számítás adatbázisába Legelő lábyom számítás problémái 1. Bevezetés Az egész világra és az országokra voatkozó ökológiai lábyom (EF) mutatót a Global Footprit Network (GFN) számítja. Az országos eredméyek és a globális tredek földhaszálati kategóriákét a szervezet holapjáról szabado letölthetőek. A GFN útmutatót, tájékoztatót is készít a számításhoz (Kitzes 008; Ewig 010), valamit partereihez külöböző együttműködési formáko keresztül 1 eljuttatja az alapadatokat és a számítást tartalmazó Excel táblát. A mutató területi alkalmazásáak oldaláról az egyik legfotosabb kritika, hogy az országok határai geo-politikai és kulturális szempotok szerit alakultak ki, és ezek em - vagy em feltétleül - redelkezek köryezeti jeletéssel így gyakra összekapcsolódó ökoszisztémákat választaak el. Ebbe a megközelítésbe a természeti határoko belüli EF kalkuláció korrektebb következtetések levoására alkalmas. Ugyaakkor, a dötéshozatal és az adatgyűjtés - legfotosabb szitjei ma is az államok, így a köryezeti szempotú beavatkozásokra is elsősorba ebbe a keretbe kerülhet sor. Ezért a számítás területi kritikájáak (va de Bergh Verbrugge 1999) egyik ajálása, hogy a mutatót e területi, haem időbeli elemzésekre haszálják. 1 Parter Hálózatukak 90 tagja va, a csatlakozás feltételeiről és lehetőségeiről az alábbi holapo található iformáció: http://www.footpritetwork.org/e/idex.php/gfn/page/parterships_itrod uctio/ 18

Borzá Aita Szigeti Cecília. Ayag és módszer A GFN adatbázisa a hat fő földhaszálati kategória szeriti botásba adja meg az egyes országok ökológiai lábyomát 1961-008 közötti időszakra. Az EF övekedése a struktúra átalakulásával járt, a szé lábyom több mit ötszörösére őtt és jeleleg a globális EF több, mit feléért a szé-dioxid kibocsátás felelős. A globális szite egyértelműek látszó tred mögött agy egyéi- országos külöbségeket találhatuk Elemzéseiket az IBM SPSS0 programcsomag felhaszálásával végeztük, a módszerek kiválasztásába és az eredméyek értékelésébe Sajtos Mitev (007) adatelemzési kéziköyvére támaszkodtuk, a csoportba sorolás klaszteraalízis segítségével törtét. Kutatásukhoz a GFN 010. és 011. évi adatbázisát haszáltuk fel. Az extrém outlierek feltérképezéséhez grafikus módszert, boxplot diagramot haszáltuk, majd kutatásuk második szakaszába feltártuk, hogy az EF hat összetevőjéél párokét megfigyelhető-e lieáris kapcsolat. A Pearso-féle korrelációs idex értékeit korrelációs mátrixba tütettük fel. Mivel a klaszterelemzés érzékey az outlierek jelelétére, mide elemzés előtt a kiugró adatokat egyszerű lácmódszerrel elleőriztük és ezeket az értékeket az elemzésből kizártuk. Az eredméyek értékelése szempotjából fotos, hogy em az egyes adatsorok kiugró értékeit zártuk ki, haem azokat, amelyek az elemzés sorá egytagú csoportot képeztek vola. A vizsgálatba bevot adatsorok azoos szitű metrikus skálá mértek, ezért stadardizálatla adatokat haszáltuk. Klaszterelmzésük célja em elsősorba a hasoló tulajdoságú országcsoportok lehatárolása volt, haem a kiugró értékek, az extrém outlierek azoosítása. 19

Kiugró adatok az ökológiai lábyom számítás adatbázisába Legelő lábyom számítás problémái 3. Eredméyek A 150 ország statisztikai adatai alapjá az ökológiai lábyom kompoesek közötti lieáris korrelációs együtthatók alakulását mutatja az 1. táblázat. 1. táblázat: Pearso-féle korrelációs együtthatók mátrixa EF cr gr fo fi ca bu összetevők cr x x x x x x gr -0,3 x x x x x fo 0,334 0,03 x x x x fi 0,73-0,101 0,14 x x x ca 0,641 0,008 0,77 0,31 x x bu 0,601-0,008 0,93 0,114 0,35 x Forrás: GFN 010 évi adatbázis alapjá saját vizsgálat A kiemelt cellákba szereplő Pearso - féle korrelációs együtthatók szigifikás kapcsolatot mutatak az ökológiai lábyom egyes összetevői között, míg mások függetleek. Mivel erős kapcsolatot sehol sem találtuk, így elvileg ics akadálya aak, hogy az összes változót bevojuk a klaszterelemzésbe. Az 1. táblázat a 010. évi adatbázis elemzését tartalmazza, de a 011 évi adatokkal elvégzett vizsgálat is hasoló eredméyt ad. Első vizsgálatukba a cr és ca, valamit a cr és bu változók közötti közepesél erősebb kapcsolat miatt az elemzést 5 változóval végeztük, cr kizárásával. Az egyszerű lácmódszerrel feltárt outlierek: 010-es adatok alapjá Mogólia; Uruguay, Ausztrália, Katar és az Egyesült Arab Emírségek, 011-es adatbázis alapjá végzett vizsgálatba hasoló eredméyt kapuk, csak Ausztrália helyett Kuvait szerepel az outlierek között. A kiugró értékek élkül végzett klaszterelemzés három- égy és ötklaszteres megoldását vizsgáltuk, de egyik se adott megfelelő eredméyt, az országok A rövidítések jeletését az 1. táblázat tartalmazza. 0

Borzá Aita Szigeti Cecília csoportosítása em végezhető el egyértelműe a vizsgált változók alapjá. 4. Következtetések Az aalízisek sorá feltárt outlierek között midkét vizsgált évbe megtalálható Mogólia és Uruguay. Eek okát vizsgálva elemeztük a két ország ökológiai lábyomáak szerkezetét. 1. ábra: Ökológiai lábyom szerkezete (gha/fő) Forrás: GFN 010 évi adatbázis alapjá saját szerkesztés Az átlagos ökológiai lábyomak 3 a legjeletősebb alkotóeleme az eergiaföld lábyom (fekete szíel jelölt adatsor), a legelő lábyom (fehér szíel jelölt adatsor) pedig a teljes lábyom 10%-át jeleti (1. ábra). Ezzel szembe Mogólia ökológiai lábyomáak 70%-át, Uruguay esté pedig 60%-át teszi ki a legelő lábyom. Az eredméy a 011. évi adatbázis alapjá is hasoló, ami megerősíti, hogy a két ország, sajátos ökológiai lábyom szerkezetével egy jól körülhatárolt csoportot alkot. A boxplot diagramo (. ábra) a téglalap mutatja a felső és alsó kvartilis közötti távolságot, a középső vízszites voal a 3 Az itt bemutatott, az országos adatok egyszerű számtai átlagakét meghatározott átlagos ökológiai lábyom és az első táblázatba ismertetett globális ökológiai lábyom agysága és szerkezete között módszertai okok miatt kisebb külöbségek vaak. 1

Kiugró adatok az ökológiai lábyom számítás adatbázisába Legelő lábyom számítás problémái mediá. A függőleges voalak hossza az iterkvartilis terjedelem másfélszerese. Az iterkvartilis terjedelme kívül eső adatok az outlierek. Ha az adat az itervartilis terjedelem háromszorosá kívül található, akkor extreme outlierek evezzük és * szimbólummal jelöljük. A. ábra jól szemlélteti, hogy az extrém outlierek és az átlagos értékek milye agy mértékbe térek el egymástól. A két ország legelő lábyoma a világ átlagáak tízszerese és extrém outlierek miősül (. ábra). Taulmáyuk. ábrája SPSS0 programmal készült.. ábra: Legelő lábyom boxplot diagramja Forrás: Saját vizsgálat GFN adatbázis alapjá 5. Következtetések Vizsgálatuk szerit az országok többségére - 150-ből 11 országra - az átlag körüli EF szerkezet jellemző, vagyis az átlagos ökológiai lábyom szerkezetéből jól következtethetük az egyes országok ökológiai lábyomáak struktúrájára. Vaak azoba jól körülhatárolt, bár kis tagszámú csoportok, amelyekre az átlagostól jeletőse eltérő az EF struktúrája.

Borzá Aita Szigeti Cecília Mivel az ökológiai lábyomba az adott ország fogyasztási szerkezete tükröződik, ezért várakozásuk szerit a földrajzilag kulturálisa egymáshoz közel álló országok ökológiai lábyomáak szerkezete is hasolít egymásra. Mogólia és Uruguay jeletős legelő lábyoma miatt stabil, elkülöült csoportot alkot, a vizsgálat évétől és a módszertől függetleül, így idokoltak tartjuk, hogy fogyasztási szerkezetüket, jellemzőiket a későbbiekbe részletese megvizsgáljuk. Javaslatuk, hogy az adatbázis statisztikai átvizsgálását (extrém outlierek szűrését) kövesse egy szakmai kotroll, és a végső adattáblát eek eredméyekét állítsák össze. Felhaszált irodalom Ewig B., Reed A.; Galli A; Kitzes J.; Wackeragel M. (010): Calculatio methodology for the Natioal Footprit Accouts, 010 Editio, Global Footprit Network http://www.footpritetwork.org/images/uploads/natioal_footprit_a ccouts_method_paper_010.pdf Kitzes J.; Galli A.; Rizk S.; Reed A.; Wackeragel M. (008): Guidebook to the Natioal Footprit Accouts 008 Editio, Global Footprit Network http://www.footpritetwork.org/images/uploads/natioal_footprit_a ccouts_method_paper_010.pdf Sajtos L.- Mitev A. (007): SPSS kutatási és adatelemzési kéziköyv Aliea Kiadó Budapest va de Bergh J.C.M. J. ; Verbrugge H. (1999) Spatial sustaiability, trade ad idicators: a evaluatio of the ecological footprit i Ecological Ecoomics 9 p: (61 7) Egyéb forrás: Global Footprit Network letölthető adatbázisa www.footpritetwork.org 3

Simo Sádor SIMON SÁNDOR OKOSTELEFONRÓL MENEDZSELHETŐ ÉRTÉKESÍTÉSI FOLYAMAT A DYNAMICS ANYWHERE NAV FEJLESZTŐKÖRNYEZETÉBEN Absztrakt Az iformációs társadalom fejlődése, a globalizáció agy változást hozotak az ember és a számítógép viszoylatába. A mobil techológia még újabb kilátásokat adott a vállalati admiisztráció és meedzsmet számára. A Microsoft Dyamics NAV em egyszerűe egy számítógépekre kitalált alkalmazás, mely modellezi tudja a vállalatok külöféle üzleti folyamatait, de egy megfelelő, okostelefora vagy más mobil eszközre optimalizált szoftverfejlesztői köryezetbe e fejlett ERP szoftverek a képességei kitágíthatók a agy fizikai távolságokkal jellemezhető mukafolyamatok meedzsmetjére is. E taulmáyba bemutatom, hogya lehet egy értékesítési és kézbesítési részfolyamatot modellezi a NAV Aywhere Framework segítségével. A taulmáy merít az üzleti folyamatmeedzsmet elméleti alapjaiból, majd bemutatja egy elképzelt mukafolyamatak egy általam, mobil eszközre fejlesztett szoftveres meedzsmetjét Kulcsszavak: mobile eszköz, szállítás, értékesítés, Microsoft Dyamics NAV, Dyamics Aywhere Framework Abstract The evolutio of iformatio society, globalisatio, made great chages cocerig the huma-computer relatioship. Mobile techology gives ew perspectives for the admiistratio of eterprises ad decisio makig. Microsoft Dyamics NAV is ot oly a software capable to model the various activities of a firm through the desktop platform, but with a properly developed user iterface which is optimised for a mobile device, the possibilities of the use of this ERP software ca be broadeed with workflows characterised with great distaces. The survey gives a closer look at a busiess process maagemet model of a imagied sellig ad delivery 4

Okosteleforól meedzselhető értékesítési folyamat a Dyamics Aywhere NAV fejlesztőköryezetébe workflow ad its techical accomplishmet o a mobile device with the help of the NAV Aywhere Framework. For my developmet creates specialised ad dyamic web pages for a mobile device, it ca be accessible from a lot of types of smart phoes ad tablet computers. Keywords: mobile device, field sales, Microsoft Dyamics NAV, Dyamics Aywhere Framework 1. Az ügyviteli szoftverfejlesztés folyamatmeedzsmeti alapjai Ha a jövőbe szereték tekitei, em tarthatjuk meglepőek azt, hogy a hálózati gazdaság egyre fotosabb szerepet fog betöltei. A globalizáció a számítógépes hálózatok, iformációs redszerek és a felhaszálóik egyre agyobb hatással leszek a vállalatok admiisztrációs folyamataira. A moder vállalati szervezeti struktúrák és üzleti folyamatok, olya összetettek lettek, hogy a meedzsmetek az iformáció techológia segítségét kell kérie. Az új ifrastrukturális és techológiai lehetőségek a vállalati alredszerek kiépítése, és az ügyvitelszervezés tekitetébe is változásokat fogak idukáli. A fukcioális mukamegosztás és a vállalati belső hatalmi struktúra, az évtizedek sorá többyire piramis szerkezetű szervezeti formákat alakított ki maga körül. Eek következméye, hogy a szakmai és a vezetési - iráyítási együttműködéshez magas szitű koordiációra va szükség. Az Üzleti Folyamatok Meedzsmetje egy olya holisztikus megközelítés, amely az üzleti eredméyességet úgy tűzi ki célul, és ezzel egyidőbe rugalmasságot, iovációt, itegrációt szorgalmaz. (Smart, Madder & Maull, 008) Az Üzleti Folyamatok Meedzsmetje a folyamatokak egységbe szemlélésére késztet beüket. Az üzleti folyamatok emcsak az értékövelő tevékeységek lácolatát jeletik, haem a megfelelő szervezeti egységek tevékeységéek közös célját is megtestesítik. Ezek a folyamatok sokszor kritikus fotosságúvá válhatak a szervezet életébe. (Rya,009) 5

Simo Sádor Habár az Üzleti Folyamatok Meedzsmetjéek alapgodolata az ayagi folyamatok automatizálására iráyult, ma már ez kiegészül az ember által íráyított folyamatokkal, főleg e kettő kombiációjával. A legtöbb mukafolyamatmeedzsmet redszerbe, ha a folyamat igéyel emberi beavatkozást, akkor a megfelelő személy hozzáredelése alapvető fotosságú. A mukafolyamati modell olya tevékeységek sorozatából áll, ahol a személyes közreműködés alapfeltétel. (Russell, Hofstede, Aalst, Mulyar) M. Porter: értéklác (value chai) elmélete az értékteremtésre és értékközvetítésre hívja fel elsősorba a figyelmet. Eek alapjá egy vállalat működése olya egymást követő belső tevékeységek sorozatakét írható le, amelyeket a szervezet az érték előállítás érdekébe végez. Az egyes tevékeységek egyekét is hozzáadott értéket állítaak elő. (Porter 1985) A globalizációs és iformációtechológiai változások befolyásával és a porteri godolatmeet logikájával egybehagzóa az 1990-es évekbe egyre ikább megerősödött a vállalati folyamatorietáció. A vállalatok működésébe kimutathatók olya folyamatok és tevékeységek, melyek éháy specifikus voást leszámítva mide vállalkozásba hasolóak. Ezek olya tevékeységi körök, melyek alapjá jellemző humá voatkozású szerepkörökre osztható, illetve ezekhez csatolható a vállalkozási tevékeység. Ezek a szerepkörök olya üzleti folyamatiegyüttesből fakadak illetve képezhetők, melyek több vállalkozás eseté külö-külö is értékelhetők. A Microsoft Dyamics NAV 009 kis- és középvállalatok számára készült itegrált vállalatiráyítási redszer. A szoftver az újabb verziójába moduláris felépítésű a jellemző tevékeységi szerepkörök tekitetébe. E szerepkörök a legjellemzőbb vállalati folyamatok meedzselése alapjá és céljából lettek kialakítva. Ez a moduláris felépítés teszi lehetővé, hogy a vállalatok olya megoldású ERP redszert vezesseek be, ami megfelel üzletmeetükek, és amely a későbbiekbe a vállalati átszervezésekkel, bővüléssel párhuzamosa továbbfejleszthető. 6

Okosteleforól meedzselhető értékesítési folyamat a Dyamics Aywhere NAV fejlesztőköryezetébe A gyártó a szoftvert a kokrét vásárlói igéyek alapjá törtéő módosítások előtt több fotos szerepköri közpottal forgalmazza. Ezek közül kereskedelmi és logisztikai szempotból kiemelkedő fotosságú a Szállítás-beérkeztetés (Shippig ad Receivig) cetrum. A cetrum haszálatával átláthatóvá válak a vállalati logisztikai folyamatok. Az ügyfelek megtartása érdekébe mérhető a szolgáltatási szívoal alakulása, kotrollálható a készlet optimális meyisége.. A mobil eszközről meedzselhető szállítási és kereskedelmi folyamat modellje Az általam a NAV Szállítás-beérkeztetés szerepköri közpotjához fejlesztett szoftveres folyamatmodell agy jeletőségű lehet a futárral törtéő kiszállítás sorá. A taulmáy címébe említett okostelefo fogalmát tága lehet értelmezi, ugyais bármilye, iteretelérésre és bögésző működtetésére alkalmas mobil eszközö haszálható a fejlesztés, ugyais egy bögészői felülete keresztül törtéik az iformációcsere. A Dyamics NAV redszerhez a Dyamics Aywhere cég kialakított egy fejlesztői köryezetet, melyek segítségével a felhaszálók módosíthatják az eredeti NAV szoftver által yújtott szolgáltatásokat. Nemcsak arról va szó, hogy a fejlesztői köryezet egy újabb főmeüpottal bővíti az eredeti struktúrát (1. ábra), haem a megövelt rugalmasság az egész szoftver működését átjárja. A fejlesztett új folyamat azt az esetet modellezi, amikor a futár a kézbesítés sorá azzal a helyzettel találkozik, hogy a vevő át szereté ugya vei az árut, de fizeti em akar, bár korábba a készpézes fizetési lehetőséggel törtét a megállapodás. Ebbe az esetbe a futárt feljogosíthatjuk azzal a dötési kompeteciával, hogy miutá a mobil eszközéről elleőrzi a közpoti adatbázisba, hogy a vevőek va-e korábbi tartozása a cég felé, eldötheti, hogy a vevő kérésére a halasztott, baki átutalásos fizetési módszert ott helybe, a kézbesítéskor megegedi, és ezt az egedélyt azoal rögzíti is a mobil eszközö keresztül a cég közpoti adatbázisába. 7

Simo Sádor Az 1. ábrá látható e folyamatak (melyet Customer Iformatio évre kereszteltem) a tevékeységi lácolata úgy, ahogy az a fejlesztő köryezetbe megjeleik. Egy tevékeység az egy képeryő megjeleíthatő és meedzselhető mukafolyamatot jeleti. A. ábrá a folyamat első tevékeységéek (a vevőiformációk lehívásáak - elevezésem: Get Customer ) kódjai találhatók. E tevékeység a mobil eszközö a 4. ábrá látható formába jeleik meg. A 3. ábrá a Get Customer tevékeység cotroljaiak összegzőkódjai láthatók. A cotrol -ok ebbe az esetbe a tevékeység meedzseléséhez szükséges feliratok, szövegdobozok. A 4. ábrá a Get Customer tevékeység buttojaiak összegzőkódjai láthatók. A mobil eszköz bögészői felületé ezekek a gombokak a tapitása fogja lezári az aktuális tevékeységet. Az 5. ábrá szité a mobil eszköz bögészői felülete látható. Itt lehet kiválasztai a cotrolok segítségével, hogy az eredetileg Cash értéket tartalmazó Paymet Methode Code NAV mezőt Bak trasfer -re szereték változtati. A tevékeységet lezári a gombok tapitásával lehet, és az OK gomb fogja idukáli a közpoti adatbázis rekordjáak módosulását. A folyamat igazi értékét az jeleti, hogy egy adatbázis szerver és a NAV által védet adatállomáyt óriási távolságból biztoságosa módosítai lehet, és midez üzleti haszot jelet. Az előbbi leírás csak egy szűk kivoata a teljes folyamat műszaki-iformatikai hátteréek, de talá így is ízelítőt adott, hogy a Dyamics Aywhere add-o -ja segítségével milye rugalmasa módosíthatók az üzleti folyamatok a Microsoftak e szoftverébe. 8

Okosteleforól meedzselhető értékesítési folyamat a Dyamics Aywhere NAV fejlesztőköryezetébe 1. ábra: A fejlesztett folyamat tevékeységei (Saját). ábra: A Get Customer tevékeység cotrol -jai (Saját) 9

Simo Sádor 3. ábra: A Get Customer tevékeység butto -jai (Saját) 4. ábra: A Get Customer tevékeység a mobil eszközö (Saját) 30

Okosteleforól meedzselhető értékesítési folyamat a Dyamics Aywhere NAV fejlesztőköryezetébe 5. ábra A Get Customer Paymet Method tevékeység a mobil eszközö (Saját) Felhaszált irodalo m Porter, M.E., 1985, Competitive Advatage, Free Press, New York, 1985 Russell N., Hofstede A.H.M. ter, Aalst W.M.P. va der, Mulyar N., Workflow Cotrol-Flow Patters (mauscript) Rya K. L. K.,009, A computer scietist's itroductory guide to busiess process maagemet (BPM), ACM Crossroads 15(4), ACM Press. (http://portal.acm.org/citatio.cfm?id=1558901 --- 10.06.010) Smart, P.A, Madder, H. & Maull, R. S., 008, Uderstadig Busiess Process Maagemet: implicatios for theory ad practice, British Joural of Maagemet, (http://www3.itersciece.wiley.com/joural/11385381/abstract?cre TRY=1&SRETRY=0 --- 10.06.010) 31

Kovács Mihály KOVÁCS MIHÁLY RÉGIÓK VAGY MEGYÉK AZ EURÓPAI UNIÓBAN? REGIONS OR COUNTIES SHOULD BE PREFERRED IN THE EU? I aalyzed the developmet of the medium level public admiistratio from historical approach, focusig o the scopes of admiistratio redered to this level as well as regioalisatio aspects i my thesis. The Hugaria public admiistratio especially local admiistratio - will go through several structural chages i the ext few years. My researches supported my poit of view that couties should remai the actors of medium level public admiistratio, whereas regioal ceters should be istitutios oly resposible for regioal developmet. The latter task, icludig the tederig, ivestmet coordiatio ad cotrol do ot require sigificat huma resources at regioal level. Therefore, producig ureasoable bureaucratic istitutios could be avoided, ad a lea ad simultaeously more efficiet orgaizatio could serve the eeds of regioal developmet. Keywords: public admiistratio, structural chages, regioal developmet, Taulmáyomba megvizsgáltam a középszit helyzetéek törtéelmi alakulását, egyrészt a megyékhez kapcsolt hatáskörök, területi igazgatás, másrészt pedig a regioalizációs elképzelések iráyából. A mai magyar közigazgatás külööse az államháztartás jövőbeli reformját figyelembe véve számos változás előtt áll Vizsgálataim megerősítették azo álláspotomat, mely szerit a középszitű közigazgatási egységek továbbra is a megyéek kellee leie, a régiók pedig a területfejlesztés megvalósítására szolgáló itézméyek leéek. A területfejlesztési feladatok, a pályáztatás, a beruházások koordiálása és elleőrzése em igéyele régiószite jeletős emberi erőforrás igéyt, így em kellee egyfajta vízfejeket létrehozi, egy karcsú, ámbár aál 3

Régiók vagy megyék az Európai Uióba? hatékoyabb szervezet is képes lee megfeleli a területfejlesztés feladatredszeréek. Kulcsszavak: területi közigazgatás, szerkezeti változások, területfejlesztés, 1. Bevezetés Az elmúlt évekbe számos alkalommal terítékre került a közigazgatás területi szerkezetéek megváltoztatása, potosabba a változtatás szükségessége, miközbe a véleméyeket alátámasztó közgazdasági vizsgálatok elmaradtak. Az elmúlt időszakba számos változás következett be a területe, így a területfejlesztéshez kapcsolódó új képződméyek megjeleése, melyek közül újszerű volt a korábba a hazai közigazgatási gyakorlatba jele em lévő régiók (tervezési-statisztikai) megszületése, valamit a legfrissebb változás, a megyei szitű, jeletőse megerősödő kormáyhivatalok gyakorlatba ültetése. A magyar közigazgatás-tudomáy egatív meghatározással élve általába területi közigazgatásak tekit mide olya igazgatási szférát, amely em a közpoti (köz)igazgatás része. Így amikor területi közigazgatásról beszélük, mide olya igazgatási itézméy éritve va, ahol valamilye meghatározott területhez akár megyéhez, akár régióhoz kapcsolható hatáskör, közszolgáltatás, vagy területfejlesztési feladat létezik. Az értekezés kitér a vizsgálat szempotjából fotos területi közigazgatás lehatárolására, értelmezésre. A közigazgatás területi redszeréek megreformálásával kapcsolatos igéy legerősebbe hazák európai uiós csatlakozásával összefüggésbe merült fel, hisze az itegráció kapcsá került előtérbe, hogy az ú. Régiók Európájához csatlakozik az ország, amely ekképpe feltételezi az addig hiáyzó regioális beosztás meglétét Magyarországo. A régiók ötlete komoly vitákat gerjesztett, mivel egyúttal felmerült a megyék megszütetéséek, de legalábbis hatáskörei jeletős megyirbálásáak szádéka is. Ugyaakkor hosszú évszázadoko keresztül a megye volt az ökormáyzatiság, a társadalmi, politikai közélet szítere, valamit a közigazgatás legfotosabb szitje és kerete is, amelyek következtébe 33

Kovács Mihály túlságosa erősek és beágyazottak lettek a megyei gyökerek ahhoz, hogy egyszerűe kiiktathatóak legyeek. A régiók fogalmáak számtala értelmezési kerete ismert, hasolóa agyszámú a regioalizációs elképzelések tárháza is. Szerepelek közöttük olyaok is, amelyek a megyei szitű igazgatást megtartaák bizoyos feladatokra. Maguk a regioalizációs kocepciók em új keletűek, haem végig kísérik törtéelmüket. A tudomáyos, szakmai háttér tehát ige differeciált, amely mellett em meglepő, hogy jeleleg em beszélhetük egységes politikai kocepcióról a mezo szit szerepét illetőe. A tisztálátást tovább ehezíti, hogy a api politikai csatározások szíteré egybemosódak a területfejlesztés és általáos közigazgatás itézméyi kérdései, így a hagoztatott uiós ormákból fakadó elvárások a valóságba sok esetbe más tartalommal, vagy egyáltalá em is létezek. E taulmáy célja megvizsgáli hogya alakult törtéelmükbe a középszitű igazgatás. E mellett a voatkozó uiós ormaayag ismerete elegedhetetle, mid általáosságba a közigazgatás, mid specifikusa a területfejlesztés iráyaiak potos meghatározásába. Álláspotom szerit csak ilye átfogó elemzéssel lehetséges megértei a jelelegi középszitet, majd ezek alapjá felvázoli az optimális jövőképeket, amelyek kiidulási potjai lehetek a területi közigazgatási reformtörekvésekek.. Jogi-szervezeti keretek Hazákba a legtöbb európai országhoz hasolóa - a területi beosztás alapjai régi törtéelmi hagyomáyokhoz kötődek. Államalapításuk óta a megyei és azo belül a járási közigazgatási beosztás a jellemző. A Révai Nagy Lexiko is így fogalmazott: A comitatus a magyar állam legjeletősebb közigazgatási tagosulása törtéelméek egész folyamá, Szet Istvá óta, mid a mai apig. A vármegye a magyar lélek és jogi felfogás egyik legeredetibb alkotása, amelyek törtéete szite egybe esik a függetleségéért és szabadságáért folyto harcoló emzet törtéetével. A midekori belső határok kialakulásába kisebb mértékbe játszott szerepet a közigazgatási racioalitás, sokkal 34

Régiók vagy megyék az Európai Uióba? ikább e múltbéli hagyomáyok voltak meghatározóak. Véleméyem szerit a hosszú évek óta zajló közigazgatási-, és területpolitikai racioalizálási viták legelemibb forrása eze törtéelmi tőből fakad. Hisze a magyar tradíciók e tére közel ezer évesek - az agol beosztás mellett Európába ez tekithető a legrégebbi közigazgatási területi egységredszerek. A magyar királyi vármegye a maga korába az egyik legszervezettebb közigazgatási itézméy volt. Tisztá közjogi jellegű, országos kiterjedésű és egyetemleges azaz a közigazgatási ügyek mide ágára kiterjedő hatáskörű kizárólagos középhatóság volt. A vármegye kormáyhatósági jellege áluk századoko át ayira előtérbe állt, hogy a sokszor idege közpoti hatóságokkal szembe ez volt az egyetle magyar állami szervezet. A kezdetbe kizárólag királyi vármegye már a 13. századba autoóm iráyú fejlődést vett, és a politikai jogokkal redelkezők, a emesség ökormáyzata lett. E folyamat első femaradt írásos emléke az úgyevezett Kehidai Oklevél (13), amelybe a Zala megyei szerviesek írásba foglalták: a királytól ők egedélyt kaptak arra, hogy a hatalmasoktól igaztala elyomást szevedők ügyeibe maguk bíráskodjaak. A királyi vármegye helyé így a 13. század második felébe mideütt létrejöek a emességek bizoyos ökormáyzatra törekvő övédelmi szervezetei, a emesi vármegyék. Ekkortól vagyis az egész megyei emesség testületi szervezetekét működő megyegyűlések összehívásától számítjuk a megyei ökormáyzatok törtéetét, s így a magyar ökormáyzatiság egyik pillérekét a megyei ökormáyzatok is több mit 750 éves múltra tekithetek vissza. A vármegyék fotos szerepet játszottak a magyar államiság femaradásába, hisze a török uralom alatt a megyei szervezetredszer akkor is élt, amikor az ország agy része elveszett. A Habsburgok tróra jutásával került előtérbe a vármegyék alkotmáybiztosító szerepe, mivel a megyék jogosultságot kaptak arra, hogy a részükre kihirdetés és végrehajtás céljából megküldött redeleteket megvizsgálják törvéyességi szempotból, és félretehették azokat, amelyeket a törvéyel 35

Kovács Mihály szembe állóak ítéltek meg. Ez egy ige kivételes jogosítváy volt, amely útjá kvázi ormakotrollt gyakorolhattak a megyei jogszabályok felett. Mithogy a magyarság alkotmáyos felfogása az idege uralkodóál és a kormáyál em midig talált kellő megértésre, ezért a közélet az országgyűlés működéséek szüeteltetéséek idejé a vármegyei szervezet keretei közé szorult, és ott folytatta emzeti életét. Így lett az idege kormáy abszolutisztikus törekvései elle redületleül küzdő vármegye a emzeti élet közpotja és a jogfolytoosság megtestesítője. A megyei keretek mid a apig femaradtak, hagyomáyaik tehát erősek, sőt ez a területi redszer ez idáig sikerese formálta ömagát az adott korok elvárásaihoz, s a törtéelem viharai sorá területi és hatásköri változások révé is képes volt alkalmazkodi a kor követelméyeihez. Így em volt szükség a közigazgatási keretek teljes szétverésére a agyobb törtéelmi fordulópotokba sem, hogy például a polgári átalakulás folyamata megidulhasso. A megyeredszer legagyobb jeletősége tértörtéeti szempotból abba rejlik, hogy midig formálódi tudott a változó közjogi, igazgatási, politikai struktúrához. Így a megye a törtéeti-területi folyamatok meghatározó kerete lehetett hosszú századoko keresztül. Holott törtéete sorá csak rövid ideig volt kizárólagos és egyetemleges területi képződméy. A középszit voatkozásába apjaik gazdálkodására is jeletős hatással bíró alapvető változásokat hozott az ökormáyzati törvéy megszületése. A legélesebb politikai viták a megyék közigazgatási szerepével kapcsoltba dúltak, s végül mide korábbitól eltérő mértékbe megyirbálták azt. A törvéy szubszidiárius szerepet adott a megyékek, a kizárólagosa ekik címzett feladatok körét leszűkítette és azo körzeti jellegű közszolgáltatásokra korlátozta, amelyeket a települések em szádékozak, vagy em képesek elláti. A szabad feladatvállalás terét szűkíti továbbá a kötelezőe ellátadó feladatok köre, melyekhez a közpoti költségvetés elvileg támogatást kellee, hogy yújtso. Ami viszot a gyakorlatba em kielégítő mértékű, ez a megyei ökormáyzatok egy kardiális problémája apjaikba is: a forráshiáy. 36

Régiók vagy megyék az Európai Uióba? A területe újabb változást a területfejlesztési modellváltás és az erre a célra elfogadott külö törvéy hozott. Hosszú előkészületek utá született meg a területfejlesztésről és a területredezésről szóló törvéy. Összességébe egy EUkoform jogszabállyal megteremtette a hazai regioális politikai itézméyi kereteket és alapot adott a tervező-programalkotó mukához. A területfejlesztési feladatok végrehajtásárára öálló területfejlesztési itézméyek jöttek létre, emellett a hagyomáyos közigazgatási szervek is szerephez jutottak. Áttekitve az itézméyredszert; beszélhetük országos-, regioális-, és megyei kistérségi szitről, azaz az eddig létező szitek mellé létrejött a regioális szit is. A közigazgatás területi besorolását, és szerkezetét tekitve legfrissebb változást a kormáyhivatalok megjeleése hozott. 011. jauár 1-jétől a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok jogutódakét, valamit a területi államigazgatási szervek egy részéek részleges itegrációja útjá jött létre a fővárosi, valamit a 19 megyei kormáyhivatal, mit a területi államigazgatás csúcsszerve. Ez a szervezett hivatott itegráli a korábba számos itézméy által végzett külöböző feladatokat, azaz a korábba az állami dekocetrált szervek által végzett feladatokat, melyek a 90-es évekbe tódultak be a területre, a korábba a megyei taácsok által végzett feladatok ellátására. A változtatással párhuzamosa a megyei ökormáyzatok feladatés hatásköre jeletőse módosult, eze szervezetek elsősorba területfejlesztési feladatokat látak el a jövőbe. 3. Az Európai Uió regioális politikája Az Európai Uióba a regioális politika évtizedekig a emzeti politika keretei belül működött. Bekövetkezett azoba egy fordulat, amikor is felismerték, hogy az egyes regioális külöbségek jeletős verseyhátráyt okozak a Közösség egésze számára is, és az itegráció megerősítéséek gátjait jeletik. A regioális fejlesztés közösségi szitre emeléséek első lépése egy közösségi pézalap, az Európai Regioális Fejlesztési Alap (ERFA, Europea Regioal Developmet Fud) létrehozása volt 1975-be. Az ERFA termelő beruházásokat, ifrastruktúrafejlesztést, a belső 37

Kovács Mihály poteciál erősítését célzó programokat, az ú. kísérleti projekteket támogatja. A regioális politika pézügyi eszközeiek első átfogóbb reformja 1988-ba volt. Az Európai Taács felülvizsgálta az ERFA, valamit a másik két ágazati alap (ESZA - Európai Szociális Alap és EMOGA - Európai Mezőgazdasági Orietációs és Garaciaalap), akkori közös evükö Szolidaritási Alapok működését, és 68 milliárd ECU-t külöített el számukra. Utóbbi két alap még 1958-ba jött létre, az ESZA ma a foglalkoztatás-fejlesztéssel, átképzésekkel, vállalkozásalapításokkal, iovatív fejlesztésekkel, hátráyos helyzetűek újbóli beilleszkedésével kapcsolatos projekteket fiaszíroz. Az EMOGA egy kettős alap, Orietáció Szekciója vidékfejlesztési itézkedéseket és termelői támogatásokat fiaszíroz, elsősorba az elmaradott régiókba. Az Uió mide más területé a Közös Agrárpolitika kereté belüli vidékfejlesztési projekteket a Garacia Szekció forrásai fiaszírozzák. A 88-as reform célja a regioális politikai eszközök hatékoyabb összehagolása, az erőforrások legsúlyosabb szerkezeti problémákra való összpotosítása volt. Eek keretébe meghatároztak bizoyos szervezési elveket, melyek ma is a regioális politika alapelveiek tekithetők. Ezek az alábbiak: parterség, programozás, kocetráció és addicioalitás. E reformtól kezdődőe kezdték el haszáli a közösségi politikákba az EU területi beosztásáak jegyzékét, az úgy evezett NUTS redszert. Eek oka az volt, hogy a hivatkozott taácsi redelet két regioális szitet a regioális támogatások célterületeivé tett, és ez azért volt agy jeletőségű, mert a korábbiakba a támogatadó régiók lehatárolása a tagállamok feladata volt. Az egyes államok természetszerűe más-más lehatárolási, mérési elveket alkalmaztak, így ezek em voltak összemérhetők a források elosztásakor. A beavatkozási térségek objektív lehatárolása miatt kezdték el haszáli a területi statisztikai egységek kategóriáját. A NUTS redszer öt szitű hierarchikus osztályozással dolgozik, három ebből a regioális, kettő pedig a helyi szitre voatkozik. A NUTS I szitbe 78 agyrégiót határoztak meg. (Pl. kelet émet tartomáyok, Skócia). A NUTS II szitet (pl. osztrák tartomáyok, fracia 38

Régiók vagy megyék az Európai Uióba? autoóm régiók) tekitik a regioális politika akció területéek, amely szite az összes Strukturális Alap elvileg igéybe vehető. A NUTS III az olya a kisebb területi egységek kategóriája, mit a fracia megyék. A NUTS II szit preferálása em új keletű, már egy 1961-es brüsszeli itegrációs kofereciá is kimodták, hogy a NUTS II szitet tekitik basic regios -ek, vagyis a tagállamok regioális politikájáak általába ez az alapja, s így ez a szit a legalkalmasabb a regioális problémák emzeti szitű vizsgálatára. Eze kívül a NUTS II szitre épít az ú. periodic és progress report is, amely egy taácsi redelet alapjá 3 évete illetve évete mutatja be az uió belüli társadalmi és regioális folyamatokat és egyelőtleségeket. A NUTS III szit túl kicsi a komplex aalízisekhez. A regioális politika fejlődéséek következő állomása a Maastrichti Szerződés, mely létrehozott egy újabb alapot, elsősorba a szegéyebb tagállamok köryezetvédelmi és közlekedési projektjeik támogatására- ez volt a Kohéziós Alap. 1993-ba a taács már közel 177 milliárd ECU-t külöített el a kohéziós politikára, amely az akkori költségvetés harmadát jeletette. Később egy újabb ágazati alapot is életre hívtak- Halászati Orietációs Pézügyi Eszköz ( HOPE ) éve. A 97- es Amszterdami Szerződés is megerősítette a kohézió fotosságát. Az Uió az 1994-1999 közötti időszakra a fejlesztési prioritások figyelembevételével hat támogatadó célkitűzést határozott meg, abból a célból, hogy közösségi szite jelezze a források kocetrált felhaszálását. A célkitűzések egy része földrajzilag meghatározható hátráyos helyzetű régiókra voatkozik, másik része viszot a szerkezeti problémákhoz kapcsolódik. Eek következtébe az egy célhoz redelt forrásokat az Uió bármely területi egységébe, legye az akár régió, kistérség vagy település, fel lehetett haszáli. 1999. a regioális politika reformsorozatáak kulcs állomása volt. Márciusba az Európai Taács dötött a Strukturális Alapok reformjáról, és módosította a Kohéziós Alap működését. A 000-006 közötti költségvetési időszakra voatkozóa évi 30 milliárd eurót terveztek elkülöítei. Eze kívül az 1989-be bevezetett Phare program mellé két új 39

Kovács Mihály előcsatlakozási alapot vezettek be a tagjelölt országok számára az Ageda 000 keretébe. Strukturális politikai eszközkét, a Kohéziós Alap mitájára az ISPA, az EMOGA mitájára pedig a SAPARD programot. Arra a kérdésre, hogy létezik-e valamiféle európai közigazgatási modell, melyek 004. május 1. utá meg kellee felelük - a válasz egyértelmű: em. Az uió tagállami kompeteciába hagyta a kérdéskört, egy ilye iráyú ormatív szabályozás súlyosa ériteé a szuvereitásukat, sőt egész egyszerűe meg is buka azo. (Így tehát ez a harmadik pillér, vagyis a bel- és igazságügyi együttműködés hatásköre alá esik.) Ebből fakadóa közigazgatási szitek számára, elevezésükre, hatásköreikre sics semmiféle követedő ormaayag. A magyar középszit igazgatásszervezési dillemájára tehát az acquis commuautaire-től em várhatuk választ, azoba a soft law szitjé kialakult egy új dimezió, melyek tredjei vitathatatlaul alakítják a jele közigazgatási struktúráját, működését; valamit iráymutatással kell, hogy szolgáljaak egy jövőbeli közigazgatási reformhoz is. Amióta megalkották a fogalmát, európai közigazgatási tér (Europea admiistrativ space), em teljese egyértelmű, és a mai apig szakmai viták tárgya, hogy tulajdoképpe mit is értük alatta. Vaak, akik szerit egyáltalá em létezik, a bizoyos európaizálódást kiváltó folyamatok általáosa köthetők a társadalom moderizálódáshoz kapcsolódó követelméyekhez. Léyegébe az Európai Közösség által vallott és gyakorolt értékek, alapelvek alkotják. Ilyeek a közszféra- és a magászféra elválasztása, a politikai és a közigazgatási terület megkülöböztetése, a közszféra magasabb szitű foglalkoztatási védelme, stabilitása kiszámíthatósága, a területi igazgatással kapcsolatba a decetralizáció követelméye. A koppehágai kritériumoktól kezdve folyamatosa fogalmaztak meg iráyadó elveket az egyes csúcstalálkozóko. Ezek az alábbiak: jó térségi megközelíthetőség, átláthatóság, hatékoyság, eredméyesség, méltáyosság, stabilizáció, legitimáció, fetarthatóság, verseyképesség, iováció. A 000-be tartott Lisszaboi Csúcstalálkozó az Európai Taács már leszögezte: A közigazgatás és szabályozásáak 40

Régiók vagy megyék az Európai Uióba? javítása meghatározó téyezője aak, hogy az Európai Uió a világ legverseyképesebb és legdiamikusabb tudásalapú gazdaságává váljo. A emzeti közigazgatások közötti egyszerű tapasztalatcsere és együttműködés ma már a közös eszközök és megoldások fejlesztéséek stádiumába lépett. A Regioális Ökormáyzatok Európai Chartáját (a továbbiakba Charta) 1997-be fogadta el a Helyi és Regioális Hatóságok Európai Kogresszusa. Ez a szerv az Európa Taácso belüli fórum, mely a tagországok (és em régiók) képviselőit tömöríti. Célkitűzése a helyi és regioális demokrácia elősegítése, működésébe kevésbé markása jeleik meg a regioalizmus erősítése, ikább az országképviseleti szempot hagsúlyosabb. Az Európai Uióba az egyes tagállami gyakorlatot vizsgálva két jellemző iráyal találkozhatuk, egyrészt vaak azok az országok, amelyek kisszámú, de agy területű, komoly hatáskörű, ayagilag is erős települési ökormáyzatokkal és emellett (ehhez viszoyítva) gyege középszittel redelkezek ( északi-modell, pl.: Svédország, Dáia). Másrészt azok az országok, amelyek agyszámú, de alacsoy lélekszámú, igazából csak az alapszitű közszolgáltatást biztosító települési ökormáyzatokkal és ehhez viszoyítva erős középszittel redelkezek ( déli-modell, pl.: Fraciaország, Ausztria stb.). 4. Következtetések A magyar ökormáyzati redszer jelelegi legfőbb jellemzője, hogy a középszitű ökormáyzat, a megyei ökormáyzat relatíve erőtle. A tradicioálisa erős megyei közigazgatási szit az új ökormáyzati redszerbe került az itézméyfetartó állapotába, és mit delegált testülettel működő és saját adókivetési joggal em redelkező egység még az Európa Taács Helyi Ökormáyzatok Európai Kartájáak sem felelt meg. Bár ez a helyzet később émileg javult, de igazi áttörést csak egy, a jelelegiél erősebb, a területi társadalmi-gazdasági reálfolyamatokkal harmoizáló feladatkörű és forrásokkal redelkező területi ökormáyzat létrehozása jeletette vola. Az ehhez szükséges parlameti többség azoba em volt biztosítható, a probléma pedig 0 éve változatlaul megoldásra 41

Kovács Mihály vár. Nagyszámú, alacsoy lakosságszámú települési ökormáyzattal redelkező redszerbe ugyais fokozotta szükség va erős területi ökormáyzatra. Ezt igéyli a közpoti hatalom ésszerű lebotása, a decetralizáció elvéek érvéyesítése is. Ugyaakkor elaprózott településszerkezetük miatt egyes településekek a magas szívoalú alapellátás biztosítása is godot jelet (ez em pótolható a megyei ökormáyzatok által, ahhoz túl messze vaak), másik oldalo, pedig az érdemi decetralizációhoz agyobb területi egységekre va szükség, mert ezt igéyli a területfejlesztési fukciók ellátása és egyes fotosabb közszolgáltatások biztosítása (pl. közlekedés, szakképzés). Le kell szögezi, hogy erős területi ökormáyzat területfejlesztési fukciók élkül em képzelhető el, az itézméyfetartás bővítése ehhez kevés. Eze egymást erősítő érvek szólak a jelelegi középszit átalakítása, megerősítése mellett. É azt godolom, hogy a többségi szakirodalmi vélekedéssel elletétbe ics szükség választott politikai régió létrehozására. A mai magyar közigazgatás külööse az államháztartás jövőbeli reformját figyelembe véve számos változás előtt áll. A változásokak azoba véleméyem szerit em a megyeredszer megszütetésére vagy teljes elsorvasztására kell törekedie, é azt godolom ugyais, hogy a politikai régiók létrehozásáak icseek meg a megfelelő idokai. Véleméyem szerit a középszitű közigazgatási egységek továbbra is a megyéek kellee leie, és a régiók pedig a területfejlesztés megvalósítására szolgáló itézméyek leéek. É azt godolom, hogy a területfejlesztési feladatok, a pályáztatás, a beruházások koordiálása és elleőrzése em igéyele régiószite jeletős emberi erőforrás igéyt, így em kellee egyfajta vízfejeket létrehozi, egy karcsú, ámbár aál hatékoyabb szervezet is képe lee megfeleli a területfejlesztés feladatredszeréek. 4

Régiók vagy megyék az Európai Uióba? Irodalomjegyzék AGG Z. (005): Megyék és/vagy régiók Magyarországo, Comitatus külöszám BERKE B. BOYTHA GY. DIENES-OEHM E. KIRÁLY M. MARTONYI J. (005): Az Európai Közösség kereskedelmi joga, KJK Kerszöv, Budapest BOYTHA GY. PAPP M. (005): Az Európai Uió létrejötte, itézméyredszere és jogforrásai, Szet Istvá Társulat, Budapest Európába a megye- Uiós tagság a közigazgatás tükrébe, Előadások és hozzászólások a 004. október 1--i pécsi kofereciá, Pécs, 005. FICZERE L. FORGÁCS I. (Szerk.) (004): Magyar közigazgatási jog - Külöös rész európai kitekitéssel, Osiris-Budapest, 36-38. o KUKORELLI I. (Szerk.) (1998.) Alkotmáyta. Osiris-Századvég. Budapest PÁLNÉ KOVÁCS I. (004): A közigazgatási régiók esélyei hazákba, Magyar Tudomáy, 004/9 PÁLNÉ KOVÁCS I. (005): A középszitről középtávo, Comitatus, 005. augusztus-szeptember RÉVAI NAGY LEXIKON (191), Révai Testvérek Irodalmi Itézet Részvéytársaság, Budapest SZABÓ P. (005): A NUTS redszer ki- és átalakulása, Comitatus, 005. augusztus-szeptember 43

Hrabovszki Katali HRABOVSZKI KATALIN PARADIGMAVÁLTÁS A STRATÉGAI MENEDZSMENTBEN: A PORTER-FÉLE POZICIONÁLÓ STRATÉGIA VS. ERŐFORRÁS ALAPÚ ELMÉLET Absztrakt Az elmúlt évtizedekbe alapvetőe változtak meg a vállalati stratégiáról alkotott ézetek mid az elmélet, mid pedig az arra épülő gyakorlat oldaláról. A taulmáy a szakirodalmi források feldolgozása alapjá arra keres választ, hogy a 80-as évekbe épszerűvé vált külső fókuszú, a stratégiát a meglévő alteratívák közötti választáskét kezelő porteri stratégia és a 90-es évekbe elterjedt erőforrás alapú elmélet alapjá hogya ragadható meg a vállalati verseyelőy és ezzel együtt a verseytársakéál magasabb járadék forrása. Abstract The challege of adaptatio to turbulet chages i the eviromet of the firms basically chaged the patters of strategy thikig both i theorizig ad practice. O the groud of the relevat literature the study idetifies the differeces i the Porteria ad the resource based view ad the sources of competitive edge ad ret. Kulcsszavak: pozícioáló stratégia, erőforrás alapú elmélet, verseyelőy-források, szervezeti taulás A 90-es évekbe a felgyorsult köryezeti változásokhoz való adaptációs kéyszer alapvetőe változtatta meg a vállalati stratégiával kapcsolatos ézeteket. A 60-as évek előtt az akkor még üzletpolitikáak evezett iráyzat közpoti kérdése a fukcioális tudás itegrációja volt. A stratégia, mit vállalati stratégia fogalma csak a 60-as évekbe jelet meg és yert az üzletpolitikától eltérő fókuszt. Ebbe a korszakba a stratégia már többet jeletett, mit pusztá a vállalati fukciók koordiálása és itegrálása. Egyarát magába foglalta a versey szíterét jelető termék-piac alteratívák közötti 44

Paradigmaváltás a stratégiai meedzsmetbe: a Porter-féle pozicioáló stratégia vs. erőforrás alapú elmélet választást, valamit a verseyzés módjáak kiválasztását. A SWOT elemzés alapgodolata, a vállalat erős és gyege potjaiak, valamit a külső köryezetből származó lehetőségek és veszélyek felmérése tulajdoképpe mid a porter-féle stratégiai elemzés, mid pedig az erőforrás alapú elmélet közös alapjáak tekithető. Az alapvető külöbség a két iráyzat között az, hogy a porteri stratégiaalkotási modell a vállalatok külső köryezetére, míg az erőforrás alapú stratégia a szervezetek belső köryezetére fókuszál. 1. A Porter-féle pozicioáló stratégia A 80-as évek stratégiai godolkodására kétségteleül Porter mukássága gyakorolta a legagyobb hatást, a 80-as évek közepére széleskörűe elterjedt, a korszak meghatározó elméletévé vált. Népszerűsége em kis részbe aak volt tekithető, hogy egyszerű, jól alkalmazható, logikus modellekkel is szolgált a diverzifikált agyvállalatok stratégiájáak gyakorlati kialakításához. Porter a SWOT-mátrix külső téyezőire helyezi a hagsúlyt és a következő egyszerűsítő feltételezésekkel él (Hitt - Irelad Hoskisso, 1995, idézi Klimkó, 001): a vállalatok erőforráskészlete hasoló, és hasoló verseystratégiák között választhatak a redelkezésre álló erőforrások mobilak, jól traszferálhatók, ezért az erőforrásokba feálló vállalati külöbségek csak átmeetiek lehetek a maximális profitot eredméyező verseystratégiák szempotjából a külső köryezet a meghatározó Porter szerit a profit két téyezőtől függ: egyrészt magáak az iparágak a jellemzőitől, másrészt attól, hogy a vállalat milye pozíciót épít ki magáak az iparágo belül. A vállalati stratégia kialakítása sorá a működési kör jövőbeli módosításához meg kell ismeri egyrészt magát az iparágat, aak strukturális változásait, fejlődési tedeciáit, másrészt fel kell tári, elemezi kell a verseyhelyzet alakulását, a versey erőterét befolyásoló piaci szereplők magatartásáak változását (Tari, 006). Porter értelmezésébe az iparági struktúra 45

Hrabovszki Katali határozza meg a verseyszabályokat és a poteciális redelkezésre álló stratégiákat. Az iráyzat az elemzéshez két modellt ajál. Öt téyezős modelljébe a piacralépési korlátok, a feyegetés a helyettesítő termékek gyártói részéről, a vevők és eladók alkuereje, valamit a piaco lévő vállalatok közötti versey határozza meg az iparág, vagy valamelyik iparági szegmes profitkilátásait. Az elmélet értelmébe egy iparág akkor tekithető vozóak, ha az öt verseytéyező alapjá az iparági struktúra profitlehetőséget kíál. A redelkezésre álló stratégiák közötti választást Porter a költségvezető és megkülöböztető verseystratégiákra (ill. ezek fókuszáló változataira) szűkíti le. A porteri godolkodási séma alapjá a vállalat feladata egy olya pozíciót találi, amelybe sikerese védheti meg előyét verseytársaival szembe. Porter elképzelései a mobilitási korlátokról, az iparági elemzésről és az alapstratégiák választékáról a gyakorlatba is hamar gyökeret vertek és a vállalatok számára a stratégia elemzési eszközévé váltak, elterjedtek az oktatásba és kutatási projektekbe alkalmazták őket. A porteri pozicioáló stratégiai iráyzat az elemzők, taácsadók igazi terepe. Az elemző em kialakítja a stratégiákat, csak kiválogatja őket az adott választékból. Porter piaci erőket taulmáyozó structure-coductperformace stratégiamegközelítése mellett a Chicagoi Egyeteme kibotakozott másik iráyvoal szerit ugyaakkor az iparági struktúra em a piaci erőket, haem a hatékoysági kimeeteket reflektálja, a teljesítméykülöbségek mögött az erőforrások külöbözősége áll. Az iráyzat az egyedi, utáozhatatla erőforrások fotosságát hagsúlyozza a vállalati teljesítméy fetartásába. Ez a megközelítés később, mit erőforrás alapú elmélet voult be a stratégiakutatás törtéetébe. 46

Paradigmaváltás a stratégiai meedzsmetbe: a Porter-féle pozicioáló stratégia vs. erőforrás alapú elmélet. Az erőforrás alapú elmélet Porter értelmezésébe a verseystratégiák célja kedvező pozíció elérése az iparágba. A megléphető stratégiai akciókat ezért az iparág határozza meg. Egyes iparágak, iparágszegmesek vozóbbak a verseyt korlátozó strukturális akadályok miatt (pl. belépési korlátok), amelyek a vállalatok számára jó lehetőséget yújtaak a fetartható verseyelőy létrehozásához. A járadék forrása ebbe a godolati keretbe em a vállalat, haem az iparág. A vállalatspecifikus erőforrások létezését a pozicioáló iskola képviselői részbe elismerik (lsd. pl. Porter-féle értéklácelemzés), de a vállalatok közti külöbségeket elsősorba csak mit a termelés méretébe létező külöbségeket ismerik el. (Teece et. al., 1997) Az erőforrás alapú perspektíva a 90-es évek elejé törtét paradigmaváltást követőe vált meghatározó elméletté. Az erőforrás alapú elmélet a stratégiai meedzsmet bázisá körvoalazódott, de később, mit szervezetelmélet is teret yert a Coase-i alapoko álló szerződéses vállalatelméletek mellett, azok kihívásakét. A stratégiai meedzsmet alapkérdésére mi a vállalatok verseyképességéek, és ezzel együtt a tartós járadék forrása és miképpe tud a vállalat verseyelőyre szert tei a vállalatok egyedi erőforráskészletébe keresi a magyarázatot. Az erőforrás alapú elmélet elterjedése a külső köryezetbe végbemet változásokak volt köszöhető. A 90-es évekbe felgyorsult köryezeti változások, az iparágak kovergeciája következtébe a pozicioáló stratégiai iskola válaszai már em voltak elégségesek a változások kezelésére. Az új techikaitechológiai megoldásokkal készült termékek agy kihívást jeletettek a porteri ézetek alapjá kialakított stratégiákak. Hogya lehet pozicioáli egy olya terméket, amelyről az sem döthető el egyértelműe, hogy milye iparágba tartozik? Pl. az üvegszálas kábelgyártás több iparág megoldásait ötvözi, így ehéz valamely iparágba pozicioáli. A porteri alapstratégiák közötti választás (költségvezető és megkülöböztető) kihívásakét az iparágak is átalakultak. A korábbi tömeggyártás helyett a rugalmas, kis szériákat is hatékoya kezelő rugalmas 47

Hrabovszki Katali termelési módszerek terjedtek el. Az új kihívásokra a választ egy másik paradigma, az erőforrás alapú elmélet adta meg. Az erőforrás alapú perspektíva a hagsúlyt, elletétbe a pozicioáló stratégia külső köryezet fókuszával, a SWOTmátrix belső téyezőire helyezi, a vállalat meglévő vállalatspecifikus erőforrásaiak kiakázására fókuszál. Ugyaakkor az elmélete alapuló stratégiai godolkodás magába foglalja az új képességek kifejlesztésére voatkozó meedzseri stratégiák kialakítását is (Wererfelt, 1984). Ha a gazdasági profit forrása a ritka erőforrások feletti elleőrzés, akkor a képességek megszerzése, a tudás és kow-how (Shue, 1994), valamit a taulási folyamatok meedzsmetje alapvető kérdés. A stratégiához való hozzájárulás legagyobb poteciálja ebbe a képességek megszerzését, a taulást és a szervezeti és immateriális, vagy láthatatla erőforrásokat tartalmazó dimezióba va (Teece et. al. 1997). Az erőforrás alapú elmélet azoba em fejlődött egységes, koheres elméletté, tulajdoképpe külöböző ézetek gyűjtőeve, amelyekek közös eleme a szervezetek erőforráskészletéek, ill. az erőforrásokra épülő kompeteciákak a fókuszpotba állítása. Az elmélet alapfeltevése, hogy a vállalatok erőforrásai és képességei heterogéek, az egyes erőforrások hatékoysága is eltérő. Az erőforráspiaco kialakuló tökéletleség vezet a Ricardó(i) járadékhoz. Barey a termékpiaci stratégiák jellemzőivel, Lippma és Rumelt az imitációval és a belépés bizoytalaságával magyarázza az erőforráspiac tökéletleségét (Kapás, 1999). Bár az elmélet a 90-es évekbe vált a stratégiai meedzsmet domiás elméletévé, korai előfutáraiak mukáiba már évtizedekkel korábba megjeletek az erőforrás alapú elméletek elemei. Pl. Lered et al. (1969) szerit az vállalat sikeréek és jövőbeli fejlődési lehetőségéek kulcsa a vállalat megkülöböztető képességébe rejlik, ezért a vállalatak ki kell fejleszteie a verseytársaktól megkülöböztető képességeit. A taulmáyba megjeletek ugya az erőforrás alapú elmélet egyes elemei, de em álltak össze öálló elméletté, és elemzési keretet sem biztosított az üzleti stratégiák kialakításához. 48

Paradigmaváltás a stratégiai meedzsmetbe: a Porter-féle pozicioáló stratégia vs. erőforrás alapú elmélet Az erőforrás alapú elmélet előfutárai közül talá a legtöbbet idézet Edit Perose 1959-be megjelet mukája, amelybe a szerző a cégek diverzifikációs tevékeységét a piaci hiáyosságokra vezeti vissza (Perose, 1959). Perose szerit a cégek verseyelőye a piaci hiáyosságokból fakad, a vállalati fejlődés pedig az egyediségre épül. Egyedi termékek előállításával a cégek egyedülálló erőforrásokat és képességeket is kifejleszteek, miközbe fogyasztóiktól is taulak. Perose a vállalatot szervezeti keretbe létező erőforrások együtteséek tekiti: a vállalat a termelő erőforrások kollekciója, amelybe a külöböző felhaszálási területek közötti elosztást admiisztratív dötések határozzák meg (Perose, 1959:4, idézi Kapás, 1999). Perose szerit az erőforrások vállalatspecifikusak, vagyis a vállalato belül agyobb értéket képviselek, mit vállalato kívül, így a Pareto-i járadék forrásai. Az erőforrás alapú elmélet évadója, Birger Wererfeld stratégiakutató volt az első, aki továbbfejlesztette Perose elméletét. 1984-be jelet meg cikke, amelyre azoba csak 1990-be figyeltek fel, amikoris Prahalad és Hamel (1990) közzétették a diamikus képességekről megfogalmazott godolataikat. Wererfeld főbb meglátásai a következők: Az erőforrások oldaláról szemlélve a szervezeteket a hagyomáyos termékszemlélettől eltérő meglátásokra jutuk. Külööse igaz ez a diverzifikált vállalatokra Külöböző erőforrástípusok létezek, amelyek magas profitot hozhatak. Hasolóa a belépési korlátokhoz ezek az u. erőforrás-pozíciós korlátokkal vaak összefüggésbe. a agyobb cégek stratégiájához meg kell találi a meglévő erőforrások kiakázása és az új erőforrások kifejlesztése közti egyesúlyt. Az akvizíciók is felfoghatók úgy, mit az erőforrások megszerzésére iráyuló törekvések tökéletle piaco. Ritka erőforrásra alapozva a vásárlást a többi feltétel változatlasága eseté maximalizálható ez a tökéletleség. 49

Hrabovszki Katali Az erőforrás alapú elméletet Jay Barey (1991) fejlesztette komplett elméletté. Az erőforrásokat Barey három kategóriába sorolta: fizikai erőforrások (üzem és felszerelés, földrajzi elhelyezkedés, yersayagokhoz való hozzáférés), humá erőforrások (képzettség, tapasztalat, ítélőképesség, itelligecia, kapcsolatok, stb.), szervezeti erőforrások (formális redszerek és struktúrák, a csoportok közötti iformális kapcsolatok). A cég ebbe az értelmezésbe em más, mit a megfogható és kevésbé megfogható erőforrások összessége, amelyet a közös iterpretációk hálózata fog össze egységes redszerré. Az erőforrások közül azoba Barey szerit csak az az erőforrás tekithető a verseyelőyt megalapozó stratégiai erőforrásak, amely megfelel égy kritériumak: Értékes (hozzájárul a szervezet hatékoyságához és eredméyességéhez) Ritka Másolhatatla (a verseytársak számára eheze utáozható) Nem helyettesíthető más erőforrással Az erőforrás alapú elmélet közpoti kérdése ezért az utáozhatatlaság. Az erőforrások utáozhatatlaságáak lehetséges védelmi voala a szabadalmak és áruvédjegyek, ugyaakkor a szabadalmak fetartása költséges, és a felgyorsult műszaki fejlődés korszakába az utázás megakadályozásáak em a legjobb formái. Pl. a Coca Cola védett receptjével csak korlátozotta magyarázható a vállalat sikere, titka ikább azokba a marketig képességekbe va, amelyekkel a szervezet képes az élvoalba tartai a vállalatot. Az utáozhatatlaság forrásáak soka a vállalati kultúrát tartják. Barey (1986) azt hagsúlyozza, hogy az utázás leghatékoyabb és legtartósabb korlátja a kultúra, két okból is, egyrészt egyedi termékek kibocsájtására ösztööz, másrészt tele va oksági bizoytalasággal, ami még a befetesek számára is eheze érthetővé és eheze utáozhatóvá teszi. Az erőforrás alapú elmélet talajá kibotakozott tudásalapú vállalatszemlélet alapjá a szervezet em a kézzelfogható erőforrások eklektikus halmaza, haem a eheze megragadható ismeretek és ismeretszerzési folyamatok hierarchiája. 50

Paradigmaváltás a stratégiai meedzsmetbe: a Porter-féle pozicioáló stratégia vs. erőforrás alapú elmélet Kogut és Zader (1996) szerit az utáozhatatlaság végső forrása a szervezet, mit társadalmi közösség totalitása, amely mögött a közös idetitást kialakító egyéek közössége áll. A szervezeti egyéek morális redet alkotak, s az köti össze őket, amit tudak, és amit értékelek. Míg Barey és az erőforrás alapú elmélet tartalomra kocetráló képviselői az erőforrásokra helyezik a hagsúlyt, az erőforrás alapú elmélet másik voulata az erőforrások helyett az erőforrások működése sorá létrejött képességekre fókuszál, és ezekbe látja az utáozhatatlaság forrását. A képességeket előtérbe helyező kutatók szerit a heterogeitás forrásai, és ezzel a vállalati verseyképesség alapjai a vállalat egyedi képességei (techikai kow-how, meedzserei képességek). A megkülöböztető képességek és a verseytársakéál magasabb miőségű szervezeti rutiok teszik lehetővé a vállalat számára, hogy az erőforráselőyt kihaszálva járadékot geeráljo. (Hitt és Irelad, 1985) Az erőforrás alapú elmélet előfutára Perose is a képességekre kocetrál. A vállalat járadékgeeráló képessége szerite em abba rejlik, hogy a verseytársakál jobb erőforrásokkal redelkezik, haem abba, hogy megkülöböztető képességei lehetővé teszik, erőforrásaiak verseytársaiál jobb kihaszálását (Perose, 1959) Hamel és Prahalad (1990) szerit a verseyelőy a szervezet alapkompeteciáiba gyökerezik, azokból a mélye gyökerező képességekből származik, amelyek a cég által előállított termékek mögött rejleek. Nézetükbe a vállalat alapkompeteciáira épülek rá az alapvető termékek, amelyek a vállalat külöböző termékei mögött állak. Ezek teszik lehetővé, hogy a cég új piacokra is betörjö, midaak újszerű alkalmazásával és átalakításával, amit a legjobba tud csiáli. A vállalat ez által az erőforrások és képességek olya portfóliója, amelyet sokféleképpe lehet kombiáli. 51

Hrabovszki Katali Hamel és Prahalad ézetébe a szervezet alapkompeteciái a szervezeti kollektív taulás következméyei. A szervezetek megtaulják, hogy hogya koordiálják a külöféle termelési ismereteket és itegrálják a techológia sokrétű áramlatait. A szerzőpáros hasolóa Barey kritikus erőforrás-kritériumaihoz, három kritériumot ajál a vállalat alapkompeteciáiak azoosításához: 1. a piacok széles skáláját teszi elérhetővé. jeletős mértékbe járul hozzá a végtermék érzékelt vásárlói előyeihez 3. a verseytársak számára eheze utáozható A szerzőpáros másik, forradalmia új meglátása, hogy a stratégiai üzleti egységek mögött kell legye olya alapvető termék, amelyre külöböző stratégiai üzleti egységek épülek. A vállalati portfólió, ezért em az egymástól függetle stratégiai üzleti egységek halmaza, haem az alapvető képességek révé létrehozott alapvető termékekre sziergikus hatások révé kapcsolódó portfólióstruktúra. Az erőforrás alapú stratégia a vertikális itegrációt és a diverzifikációt is új megvilágításba helyezi. Midkettő célja a ritka, cégspecifikus erőforrások birtoklásából adódó járulék megszerzése. (Teece et. al., ). Az erőforrás alapú elmélet(ek) léyegét Teece et. al. a következők szerit foglalja össze: Fókuszába a szervezet meglévő, szervezet-specifikus erőforrásaiak kihaszálására összpotosító stratégiák állak. Az új képességek kifejlesztését célzó meedzserstratégiák kidolgozásáak is keretet ad (Wererfelt, 1984). a gazdasági profit forrása a stratégiai erőforrásokkal való redelkezés, ezért a gyakorlati képességek megszerzése, a tudás és a kow-how (Shue, 1994) és a taulás meedzsmetje az alapvető stratégiai kérdések. a stratégiához a gyakorlati képességek megszerzése, a taulás és az szervezetei és immateriális (láthatatla) erőforrások akkumulációja adja a legagyobb hozzájárulást a stratégiához (Teece et. al., 1997) 5

Paradigmaváltás a stratégiai meedzsmetbe: a Porter-féle pozicioáló stratégia vs. erőforrás alapú elmélet Az erőforrás alapú elmélet tartalom- és folyamatelméleteiek léyege rövide összefoglalva a következő: a fókusz a vállalatspecifikus erőforrások kihaszálására iráyul a vállalatokak verseyelőyük megszerzéséhez, ill. fetartásához új erőforrásokat kell kifejleszteiük A verseyképesség fetartása ezért magába foglalja emcsak az elért erőforrás pozíciót, haem aak folyamatos megújítását is. A verseyképesség megszerzésére, megtartására iráyuló iovációk új erőforrások felkutatását és megszerzését, illetve a meglevő erőforrások újszerű felhaszálását jeletik, ezek a jövőbeli járadékgeerálás alapjai. Az iováció egyik lehetséges forrása az erőforrások újrakombiálása (rekombiációja) (Galuic Roda, 1998). is szükségessé teszi. Az új erőforrások kifejlesztésével kapcsolatba Teece et al. bevezette a diamikus képességek fogalmát. A diamikus képességek defiíciója: a vállalat képessége arra, hogy belső és külső kompeteciáit itegrálja, kiépítse és újrakofigurálja. A diamikus képességek kifejezésbe a diamikus a gyorsa változó köryezethez való alkalmazkodáshoz szükséges iovatív választ, a kompeteciák megújítását jeleti, a képességek kifejezés pedig a stratégai meedzsmet kulcsszerepét hagsúlyozza. (Teece et. al.,1997). Teece et. al. diamikus képességek modelljébe a K+F meedzsmet, a termék- és folyamatmeedzsmet, a techológia traszfer, a szellemi tulajdojogok, a termelési stratégia, az emberi erőforrások, és techológiai képességek és a szervezeti taulás diszcipliákat itegrálja a stratégiai meedzsmet kotextusába. A diamikus képességek elméletéek forradalmi godolata az útfüggőség, aak a felismerése, hogy a vállalat törtéete, az általa megtett út, vagyis korábbi beruházásai és a kialakult rutiok léyeges szerepet játszaak a vállalat életébe, erőforrásaiak működtetésébe, behatárolják (korlátozzák) jövőbeli magatartásáak alakulását. A taulás lehetőségeit behatárolják a vállalat korábbi tevékeységei, ezért trazakció 53

Hrabovszki Katali és termelés specifikus. (Teece, 1998). Ebbe az értelembe a vállalatok verseyképessége a vállalat a megkülöböztető folyamataitól (a koordiálás és kombiálás módjai) függ, amelyeket a cég specifikus erőforráspozíciója ( ragadós tudásáak és komplemeter erőforrásaiak portfóliója) és az általa kialakított vagy örökölt evolúciós útja formál. Az erőforrás alapú elmélet épszerűsége elleére a gyakorlati alkalmazása korlátozott, em szolgál a porteri modellekhez hasolóa a vállalati gyakorlatba jól alkalmazható modellekkel. Grat (1991) az erőforrás alapú elmélet kritikájakét említi, hogy az erőforrás alapú elmélet stratégiai alkalmazása korlátozott két okból is: 1. a külöböző ézetekek ics közös itegrált alkalmazási kerete,. az elmélet gyakorlati alkalmazásba ültetésére em törtétek kísérletek. Irodalomjegyzék Barey, J. B. (1986): Orgaizatioal Culture: Ca It Be a Source of Sustaied Competiteve Advatage? Academy of Maagemet Rewiev, 1986. 3.11., 656-665. Barey, J. B. (1991): Firm resources ad sustaied competitive advatage. Joural of Maagemet, Vol. 17, No. 1, 99-10 Galuic, C. D. Roda, S. (1998): Research otes ad commuicatios. Research recombiatios i the firm: Kowledge structures ad the potetial for Schumpeteria iovatio. Strategic Maagemet Joural, 19, pp. 1193-101. Grat, R. M. (1991): The resource-based theory of competitive advatage: implicatio for strategy formulatio. Califoria Maagemet Review, Sprig 1991 Hitt, M. A. Irelad, R. D. (1985): Corporate distictive competece, strategy, idustra ad performace. Strategic Maagemet Joural, 6. 1985, pp. 73-93 Kapás J. (1999): A vállalat tudása. Vezetéstudomáy 1999. 06. szám. Klimkó, G. (001). A tudásmeedzsmet megközelítési módjai, 14-0. old., Vezetéstudomáy, 4. szám Kogut, B. Zader, U. (1996): What firms do? Coordiatio, idetity ad learig, Orgaizatioal Sciece, 7, 5, szept.-okt., 50-518 Perose, E. T. (1959): The Theory of the Growth of the Firm. New York, Wiley. Prahalad, C. K. Hamel, G. (1990): The core competece of the corporatio. Harvard Busiess Review, 68, 3May-Jue, 79-91 54

Paradigmaváltás a stratégiai meedzsmetbe: a Porter-féle pozicioáló stratégia vs. erőforrás alapú elmélet Shue, A. (1994): Techology sourcig ad learig strategies i the semicoductor idustry. Upublished Ph.D. dissertatio, Uiversity of Califoria, Berkeley. Tari, E. (006): A stratégiai aalízis elméleti modelljei és a vállalati stratégiaalkotás. Vezetéstudomáy. 9. szám Teece, D. J. Pisao, G. Shue, A. (1997): Dyamic capabilities ad strategic maagemet. Strategic Maagemet Joural, Vol. 18:7, pp. 509-533. Teece, D. J. (1998): Capturig value from kowledge assets. Califoria Maagemet Review, vol. 40, No.3., 55-79 Wererfelt, B. (1984): A resource-based view of the firm. Strategic Maagemet Joural. Strategic Maagemet Joural, Apr-Jue 1984; 5,, pg. 171 55

Gödör Zsuzsaa GÖDÖR ZSUZSANNA A NÖVEKEDÉS ÉS A FEJLŐDÉS A REGIONÁLIS GAZDASÁGTANBAN A regioális tudomáy egyik meghatározó kérdésköre a fejlődés problémája, vagyis, hogy milye módo fejlődek a területi egységek, régiók, s eek milye téyezői vaak. Mérhető-e egzakt módo a fejlődés? Melyek a regioális külöbségek okai? Oe of the key issues i regioal scieces is the problem of developmet, i.e. the way how differet regioal uits develop ad also what factors this developmet has. Is it possible to measure developmet i a exact way? What are the causes of regioal differeces? Kulcsszavak: gazdaság, övekedés, fejlődés Bevezetés A övekedés alatt a regioális gazdaságta egy adott területi egység kibocsátását érti, azo javak és szolgáltatások összességét, amelyek a területi egységbe meghatározott idő alatt előállításra kerültek. Területi egység övekedése tehát az 1 főre jutó kibocsátás változásával határozható meg összehasolításra alkalmas ikább, mit a fejlettség mérésére. A gazdaságo kívüli szektorokba bekövetkező változásokat a fejlődés fogalmával határozhatjuk meg. A fejlődés fogalmával határozhatjuk meg. A fejlődés az a változás, amelyek sorá a struktúra működése változik, a területredszer értékéek változása figyelhető meg. Két értékelési módkét tekithetük e fogalmakra, melyek összefüggek. A övekedés hordozói: természeti erőforrások tőkefelhalmozás emberi erőforrások techológiai változás és iovációk 56

A övekedés és a fejlődés a regioális gazdaságtaba E téyezők együttese hatak magára a kibocsátás agyságára, ugyaakkor a fejlődés az érték és szerkezet változás záloga is. A területi övekedés és fejlődés tehát kölcsööse egymásra utaltak. Szót kell ejtei a fejlesztés fogalmáról is. A fejlesztés a területredszerbe törtéő külső beavatkozás, melyek célja a fejlődés elősegítése. 1. Az általáos gazdasági elméletek területi adaptációja 1. a) Neoklasszikus övekedési elmélet Eze elmélet szerit valamely régió termelése és termelési téyező-ellátottsága szoros kapcsolatba áll egymással. A külöböző termelési téyezők közötti eltérések kiegyelítődek azok mobilitása révé. Mivel a termelési téyezők elletétese mozogak, ez a regioális külöbségek mérséklődését eredméyezheti. Közismert képviselő Richardso (197) aki a régiók közötti téyezők mobilitásáak elméletekét értelmezte e eoklasszikus elméletet. 1.b) Posztkeyesi övekedési elmélet Szembe a eoklasszikus övekedési elmélet kíálatorietáltságával ez az elmélet a keyes-i keresletorietált szemlélete alapul. Az elmélet alapjá levezethető az egyeetle területi fejlődés valamit a régiók agy területi külöbségei. A gazdaság fejlettségétől függőe három fő régiótípus külöíthető el: övekedési régió, válság régió (erőforrásvesztő), stagáló régi A régiók közötti külöbségek hosszútávú kiegyelítődése em a piaci automatizmusok, haem az erőforrások állami átcsoportosítása miatt valósulhat meg.. Regioális elméletek Az idetartozó modellek leíró jellegűek, képesek áttekitei a területi folyamatokat egy vagy éháy övekedési téyezőre helyezve a hagsúlyt..a) Exportbázis modell 57

Gödör Zsuzsaa Az exportbázis modell alapfeltevése, hogy a regioális gazdaság két szektorra, az export szektorra és a regioális szektorra osztható fel (North 1955) Az elmélet szerit egy régió gazdasági övekedése dötőe az exportszektor fejlődésétől függ, vagyis a fejlesztés meghatározója a régió gazdasága irát jeletkező iterregioális kereslet, amely a multiplikátor hatás miatt a régió egészére kihat. A modell azt állítja, hogy az export többlettel redelkező régió övekedése gyorsabb, mit az importtöbbletű régióké. A modell tehát keyes-i alapoko az elégtele keresletet tekiti övekedési korlátak, amelyek fokozása az állam gazdaságpolitikai feladata..b) Edogé fejlődés modellje Ez a modell a régió belül meglévő gazdasági erőforrások hatékoyabb kihaszálásába fogalmazza meg a régió gazdasági övekedéséek kulcsát. A modell gazdasági erőforrásai a tőkeellátottság, a mukaerő képzettsége, az ifrastruktúra, a földrajzi helyzet, a köryezet állapota, itézméyi és piaci dötési mechaizmusok, szociokulturális adottságok És az iovációs poteciál (Ács, Varga 000). Az elmélet szerit tehát egy fejletleebb régió felzárkózása a belső erőforrások aktivizálásától függ..c). Regioális iput-output modellek Léyegük, hogy a területi egység (régió) gazdasági szerkezetéek értékesítési és ráfordítási kapcsolatait képes leíri úgyevezett sakktábla mérlegek segítségével. A modell lehet akár olya multiregioális mérleg, amely a területi kapcsolatok boyolult redszeréek ábrázolására is képes. 3. Törtéeti alkalmazott modellek A modell-típus sajátossága, hogy midegyikük egy-egy törtéeti szituáció leírását szolgálja. Segítségükkel fejlődési típusokat határozhatuk meg. 3.a). Gazdasági polarizáció modellje A polarizációs modellek a fejlődési külöbségek övekedésébe látják a regioális övekedés természetét (Myrdal 1957, Hirschma 1958). Myrdal és Hirschma godolta végig elsőkét a övekedési elméletekbe a területi egyesúlytalaság kérdéseit. Myrdal szerit a régiók közötti egyesúlytalaság, ami az egy 58

A övekedés és a fejlődés a regioális gazdaságtaba főre jutó jövedelem külöbségekbe jeleik meg, a közpotokba kétféle hatást válthat ki. A backwash vagy más éve elszívó hatás azokat a egatív gazdasági folyamatokat jelzi, amelyet egy övekedési közpot (cetrum) idéz elő a köryezetébe. A cetrum ugyais elszívja a periféria mobil termelési téyezőit, ezáltal az elmaradott régiókba megidul a gazdaság leépülése. A másik a hatás az úgyevezett spread vagy terjedési hatás az előzőek éppe az elletéte, amikor is éppe a cetrum expaziója idítja meg a fejlődést a régióba, amelyek hatására hátráyaik mérséklődhetek. A polarizációs modell változatai az ágazati és a regioális polarizáció modellje. 3.b). A övekedési pólusok modellje Ez a modell a polarizációs modellekből származtatható. Az ágazati övekedési pólus modellje szerit az ágazati polarizáció elvezet a regioális polarizációhoz. A modellbe megfogalmazódik az úgyevezett övekedési pólus, amely olya cetrum település, ahol a diamikus ágazatok kocetrálódak és ez a övekedési pólus gyakorol köryezetére pozitív övekedési hatást. 3.c). A gazdasági fejlődés szakaszaiak elmélete A fejlődés szakaszaiak elméletébe megfogalmazást yert, hogy az egyes fejlődési szakaszokból törtéő átlépés mide esetbe az emberek cselekedetei és magatartás formái által befolyásoltak és em előre meghatározott törvéyszerűségek alapjá törtéek. A másik léyeges godolat, hogy az egyes régiók fejlődése erőteljese differeciált lehet, vagyis em kell mide régióak végig jária ugyaazt a fejlődési pályát. Rostow (1960) ötlépcsős elmélete kiemeledő. A övekedés lépcsői Rostow szerit: 1. Hagyomáyos társadalmak, ahol a övekedés korlátozott keretek között érvéyesül.. Átmeeti társadalom, amelybe létrejöek a gazdasági felledülés előfeltételei. 3. Moder társadalmak korszaka, ahol a gazdasági felledülés megidul. Rostow ezt az áttörés szakaszáak tekiti, s időigéyét két-három évszázadra becsüli. 59

Gödör Zsuzsaa 4. A fejlődés érett szakasza, amelybe a moder tudomáy és techológia az erőforrások egyre agyobb háyadát haszosítja emelkedő hatékoysággal. Jellemző az egy főre jutó jövedelem egyeletes övekedése, 10-0% közötti beruházási háyad. 1960-as évekig tart. 5. Tömeges fogyasztás korszaka, ahol a moder techológiák a övekedés hordozói, s ezek a jövedelmek övekedéséek folyamatos bővülését eredméyezik. 4. Új gazdaságföldrajzi elmélet A 90-es évekbe a közgazdaságta figyelme a tér sajátos szerepére iráyult a gazdasági folyamatok alakulásába. A gazdasági szereplők térbeli helyzete, kocetrációja, a méretgazdaságosság, a övekvő skálahozadék és a moopolisztikus versey szempotjából egyarát meghatározó. 4.a). Ipari körzetek elmélete Új típusú gazdasági együttműködés a térbe kocetrálódott termelés, a tudás és az iformációk új redszerét eredméyezi, amelyek következtébe az adott körzet gazdasága erőteljese specializálódik. Ezek az újszerü sokdimeziós kapcsolatok hálózatokat alkothatak, hozzájárulva a verseyképesség, a piaci alkalmazkodás övekedéséhez. Az elméletbe ötvöződik a regioális tudomáy számtala kategóriája, a posztmoder vállalat szervezés- és iráyítás elméletével. 4.b). Regioális verseyképesség Léyegébe a terület redszer komplex értelmezését adja a verseyképesség, összefoglalva aak téyezőit: kutatás-fejlesztés, kis- és közép vállalkozások, közvetle külföldi tőkebefektetések, ifrastruktúra és humá tőke, itézméyredszer és társadalmi tőke, iovációs kultúra és kapacitás, regioális elérhetőség, társadalmi kohézió. 60

A övekedés és a fejlődés a regioális gazdaságtaba E modell előye, hogy felhívja a figyelmet a fejlődés gazdaságo kívüli téyezőire és áryaltabbá válhat a területi folyamatok elemzése.(legyel,000) 4.c). A regioális kiegyelítés A gazdasági fejlődés üteme és a regioális külöbségek között megfigyelhető egy trade-off hatás (Marti 1999). Az elmélet szerit a regioális külöbségek csökkeése aak köszöhető, hogy bizoyos exteráliák érvéyesülése csak az adott lokalitásba érvéyesülhet, más sziteke más eredméyel jár. A modell alkalmas regioális fejlesztési politikák tesztelésére. 5. Szimulációs modellek Segítségükkel a területredszer komplex leírása valósulhat meg. A területredszere belüli alredszerek egymás közötti kapcsolatait matematikai eszközökkel határozzák meg és ezek alapjá mód yílhat a redszer, a terület működéséek leképezésére. 1. számú táblázat A regioális övekedés modelltípusaiak összefoglalása 1. Általáos gazdasági elméletek területi adaptációja. Regioális elméletek 3. Törtéeti alkalmazott modellek 4. Új gazdaságföldrajzi elmélet 5. Szimulációs modellek 1.a Neoklasszikus övekedési elmélet.a Exportbázismodell 3.a Gazdasági polarizáció elmélete 4.a Ipari körzetek elmélete 5.a Regioális ökoometriai modell 1.b Posztkeyesi övekedési elmélet.b.edogé fejlődés, vagy helyi gazdaságfejlesztés modellje.c Regioális iput-outputmodellek 3.b Növekedési pólus elméletei 3.c Gazdasági fejlődés szakaszaiak az elmélete 61 4.b Regioális verseyképesség 4.c Regioális kiegyelítés Forrás: Rechitzer Jáos Lados Mihály: A területi stratégiáktól a moitorigig, Dialóg Campus Kiadó, 004

Gödör Zsuzsaa Összegzés Az elmúlt évtizedekbe lezajló alapvető társadalmitechológiai-gazdasági változásokra és hatásaikra a társadalomtudomáyok és köztük a közgazdaság- tudomáy egy sor választ kísérelt meg megfogalmazi. A válaszok egy része szorosa kapcsolódik valamely térbeli dimezióhoz, szempothoz. A közgazdaságtudomáy keretei belül az alapvető térbeli törvéyszerűségekkel, azok gazdasági aspektusaival a regioális gazdaságta foglalkozik. Összegzéskét elmodható, hogy ics egyetle meghatározó elmélet, defiíció, mid a övekedés, mid a fejlődés kérdéseiek megközelítéséhez sokszíű lehetőségek kíálkozak. Felhaszált irodalom Paasi, A. (1991): Decostructig regios: otes ot he scales of spatial life.-evirometal ad Plaig A., Vol.3. 39-56.o. Probáld F. (1995): A regioális földrajz helye a geográfiába Elte Regioális Földrajz Taszék 35-63.o. Süli-Zakar Istvá szerk. (003): A terület- és településfejlesztés alapjai Dialóg CAmpus Kiadó, Budapest-Pécs Beko, Georges (1999): A regioális tudomáy Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest Rechitzer J.-Lados M. (004): A területi stratégiáktól a moitorigig Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest Rechitzer J. (1993): Szétszakadás vagy felzárkózás MTA RKK Marti,P.(1999): Regioal policies,regioal iequalitas ad growth Joural of Public Ecoomics, No.10. 85-105.o Legyel I.(000): A regioális verseyképességről Közgazdasági Szemle,1.sz. 96-987.o Ács J.Z.,-Varga A(000):Térbeliség, edogé övekedés és iováció Tér és Társadalom,4.sz.3-39.o 6

Simádi Péter Puskás Jáos Mahesh Kumar Sigh SIMÁNDI PÉTER PUSKÁS JÁNOS MAHESH KUMAR SINGH SECTORAL PARTNERSHIP, NETWORKING, CLUSTER STRATEGY FOR BUSINESS AND ECONOMIC DEVELOPMENT ÁGAZATI PARTNERSÉG, HÁLÓZATÉPÍTÉS, KLASZTER STRATÉGIA A GAZDASÁGFEJLŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN ABSTRACT For a cetury, the world has bee experiecig expoetial growth i populatio ad idustrial productio ad some other areas as well. The developig idustrial, later o service sector productivity always deped o the results of research, developmet, iovatio ad educatio (R+D+I+E). For ceturies the ecoomic developmet was highly depedet of techical ivetios, iovatio of trasport ifrastructure. The 0th cetury the weight slowly moved to the orgaizatioal ad maagemet issues. After 3 decade of fast computig ad commuicatio techology developmet the 3rd milleium begu ad cotiuig with its focus ad highlighted the kowledge based ecoomy importace ad evirometal issues i most of the coutries. The strategic importace of clusters for Europea iovatio ad global competitiveess is oly ow becomig fully recogized. There is 4 years history i itesive cluster base ecoomical developmet i Hugary as well. Sice the mid 90s, the idea of buildig o clusters to create a competitive regioal structure, acceleratig iovatio, achievig critical mass, ecouragig etrepreeurship, etc., i a orgaized maer, has become icreasigly domiat i ecoomic developmet ad iovatio policy. Globally, local ad state govermets are realizig the power of local clusters, ad are implemetig iitiatives to stregthe ad 63

Sectoral Partership, Networkig, Cluster Strategy for Busiess ad Ecoomic Developmet foster the atioal ad istitutioal structures that uderpi them. More tha 500 cluster iitiatives have bee mapped globally. They differ across sector, regio ad process, ad each with their ow uique characteristic. The success of cluster iitiatives, ad their value is a highly cost effective ecoomic developmet tool. What is less certai are the methodologies to measure the impact of cluster iitiatives that are by ecessity log term ad uderpied by a focus o stregtheig the social cohesio of a regioal or ecoomic system. Keywords: Sectoral Partership, Networkig, Iovatio, Cluster etc. REZÜMÉ Az utóbbi évszázad sorá a épesség és az ipari termelés, valamit sok más terület expoeciális övekedéséek lehettük taúi a világba. A fejlődő ipari, valamit a későbbiekbe szolgáltatási szektor termelékeységéek övekedése midig is a kutatás, fejlesztés, iováció és oktatás eredméyei múlt (K+F+I+O). Évszázadoko keresztül a gazdasági fejlődés agy mértékbe függött a műszaki felfedezések, és a közlekedési ifrastruktúra területé megvalósult iovációktól. A 0. századba a hagsúly szép lassa áttért a szervezési és meedzsmet kérdésekre. Három évtizedyi gyors számítástechikai és számítástechológiai fejlődés utá, a harmadik évezred kezdetekor majdem mide országba a hagsúlyt kezdték a tudásalapú gazdaságra és a köryezetvédelemre, valamit ezek fotosságáak kiemelésére fekteti. Most kezdődik igazá aak felismerése, hogy a klaszterek stratégiailag meyire fotosak az európai iováció és a globális verseyképesség szempotjából. Magyarországo is égy eves törtéete va már az itezív klaszter alapú gazdasági fejlődések. A 90-es évek közepe óta a gazdasági fejlődés és az iovációs politikák teré egyre hagsúlyosabba kerül megfogalmazásra a klaszterek kialakításáak a godolata, aak érdekébe, hogy szervezett módo hozzuk létre verseyképes regioális struktúrákat, 64

Simádi Péter Puskás Jáos Mahesh Kumar Sigh gyorsítsuk fel az iovációt, kritikus tömeget érjük el, ösztöözzük a vállalkozói kedvet, stb. Globális szite, a helyi ökormáyzatok és az államhatalom felfogták a klaszterek fotosságát és szerepét, és ösztözik azokat a kezdeméyezéseket, amelyek erősítik és támogatják azokat a emzeti és itézméyi struktúrákat, amelyekre ezek alapulak. Több mit 500 klaszter kezdeméyezés létezik már a világo. Ezek gazdasági szektor, régió és folyamat szempotjából külöbözek, és mide egyes klaszter magá viseli saját, egyedi jellegzetességét. A klaszter kezdeméyezések sikere és értéke egy agyo fotos költséghatékoy gazdaságfejlesztési eszköz. Ami azoba kevésbé biztos, az az, hogy milye módszertai eszközökkel mérhetjük a klaszter kezdeméyezések hatását, mely hatások egyértelműe hosszútávúak és arra hívatottak, hogy egy regioális vagy gazdasági redszer társadalmi kohézióját erősítsék. Kulcsszavak: ágazati parterség, hálózatépítés, iováció, kluszter, stb. INTRODUCTION Regioal clusters, the geographic cocetratio of ecoomic activities i a specific field coected through differet types of likages, from kowledge spill-over s to the use of a commo labour market, are icreasigly viewed as a iterestig coceptual tool to uderstad the ecoomic stregth or competitiveess of a regio. I recet years, this view has also motivated more ad more policymakers ad ecoomic developmet practitioers to tur to cluster-based cocepts as ew tools to stregthe regioal ecoomies. While clusters are part of regioal ecoomies i coutries across the globe ad at all stages of ecoomic developmet, there are idicatios that they might be particularly importat for uderstadig ad addressig the ecoomic challeges that Europe is facig. May Europeas are cocered that their prosperity, productivity ad iovatio levels fail to keep pace 65

Sectoral Partership, Networkig, Cluster Strategy for Busiess ad Ecoomic Developmet with the Uited States ad, icreasigly, with competitors from other parts of the world such as Asia. While the overall levels of skills, ifrastructure ad istitutioal capacity i Europe seem to be o a par or eve better tha elsewhere i the world, may researchers have idetified rules ad regulatios that hamper flexibility, for example o the labour market, or which reduce icetives, for example through high tax rates, as potetial reasos for the Europea performace gap (Sölvell et al. 003). Recet work o clusters ad competitiveess suggests that differeces i regioal specializatio patters across cluster categories could be a additioal, potetially very powerful, driver of this gap. The available research also idicates that regioal clusters eable compaies to reach higher levels of productivity ad be more iovative. If Europea regios suffer from weaker regioal clusters ad cluster portfolios tha their peers elsewhere i the world, this might be a importat factor keepig them behid i global competitio. THE IMPORTANCE OF CLUSTERS FOR EUROPEAN COMPETITIVENESS AND INNOVATION A icreasig amout of research idicates that geographic proximity of related ecoomic activities eables higher levels of productivity ad iovatio. Clusters, i.e. geographically colocated ed producers, suppliers, services providers, research laboratories, educatioal istitutios, ad other istitutios i a give ecoomic field, are importat drivers of dyamic regioal ecoomies. Recet treds i maagemet, such as the focus o core activities/competecies ad the move towards ope iovatio have icreased compaies reliace o parters i close proximity. Cluster ad the broader patters of ecoomic specializatio across geographies have become a importat cocer for Europea policymakers. Oe motivatio is the set of ambitious goals o productivity growth ad iovatio that Europea leaders have defied for the EU i the Lisbo ageda. Europe teds to rak high o the quality of istitutios ad may factor coditios, but low o its ability to mobilize these 66

Simádi Péter Puskás Jáos Mahesh Kumar Sigh iputs through etrepreeurship, ew firm formatio ad corporate reewal. Europe also teds to rak high o R & D spedig ad scietific capacity but low o its ability to tur research ito ecoomically valuable iovatios. As a cosequece, progress o the Lisbo ageda has falle behid schedule ad is isufficiet to meet the 010 goals. Clusters have the potetial to trasform outcomes i both dimesios: Healthy clusters provide a accessible etwork of skills ad capabilities, i.e. a microecoomic busiess ad iovatio eviromet that eable etrepreeurs to move from a idea to a busiess activity. Ad healthy clusters provide a efficiet eviromet to move from a scietific advace or ew busiess cocept to a market test (Adersso et al. 004). Aother motivatio is the impact of globalizatio o the ature of competitio betwee regios. Fallig trasport ad commuicatio costs ad the reductio of trade barriers have exposed larger segmets of regioal ecoomies to global competitio. Improvemets i busiess eviromets ad compay practices i may parts of the world, too, have icreased competitive pressure. With a icreasig umber of locatios providig attractive coditios for ivestmets, regios i Europe (as i other parts of the world) eed to defie the uique value they are offerig to compaies lookig to locate busiess activities. Clusters have the potetial to be a key dimesio of a regio s value propositio: Healthy clusters provide higher value for compaies that are active i the ecoomic fields i which they operate. Ad, through a regio s portfolio of clusters, they provide a uique mix of skills ad capabilities that are i its etirety very hard to match by competig locatios (EU, 003). The regios of cetral ad Easter Europe that, together with Cyprus ad Malta, is the object of this study have bee exposed to these chages with exceptioal force. Their level of productivity ad iovatio still lags sigificatly behid Wester Europe. A low cost positio gives them curretly a 67

Sectoral Partership, Networkig, Cluster Strategy for Busiess ad Ecoomic Developmet edge i attractig ew ivestmet but it is ultimately a sig of the log path that these coutries have ahead of themselves to fulfill their citizes desires for stadards of livig at the level of wester Europe. Low wages are over time icosistet with the aspiratios to achieve catch-up to the prosperity levels of the old EU Member States. This goal will oly be reached if the ew EU Members create the coditios for rapid productivity growth. The cetral ad easter Europea regios have a past as plaed ecoomies i which ecoomic activities were based o political much more tha o ecoomic cosideratios. The trasitio to high-productivity ecoomies ivolves icreased levels of geographical specializatio. Few coutries, let aloe regios, ca reach high levels of productivity ad prosperity if they aim to compete across a full rage of idustries (REDP 000). CLUSTER DEVELOPMENT IN HUNGARY The idustry ad ecoomy of all the trasitio coutries i Cetral ad Easter Europe (CEE) have udergoe drastic chages i the past decades ad are curretly facig ew challeges brought o by the ope ecoomy ad the icreasigly global productio systems. The restructurig ad privatizatio of all the state owed eterprises ad assets as well as the creatio of a developig market ecoomy, where goods ad ivestmets are flowig ito the coutry, have had a tremedous effect locally o the idustry, employmet situatio, state of eviromet ad the geeral welfare of the people i the area. The icreasig globalizatio of productio ad market has meat that regios today face ew challeges i order to remai competitive. Eve though the productio is becomig icreasigly global through the sourcig of productio, competitive advatage remais local. This has implied a ew ad differet focus of the regioal ad ecoomic developmet policy, ad measures that will provide other competitive advatages tha low labour costs. Moreover, the policy should ot oly create sustaiable developmet of the ecoomy, but also the social ad evirometally soud developmet of the regio (Gecse et al. 003). 68

Simádi Péter Puskás Jáos Mahesh Kumar Sigh Oe of the strategies pursued by the Hugaria Govermet i order to overcome the trasitio ad privatizatio problems has bee to develop a market ecoomy ad attract foreig ivestmets to the coutry. Hugary has, like may other coutries, tried to attract Foreig Direct Ivestmet (FDI) by providig icetives for settlig their productio i Hugary. Special ecoomic zoes (SEZ) have bee set up for compaies as well as foreig ivestors who have ivested over 10 billio HUF. Compaies located i the SEZ were exempt from payig icome tax for te years. Moreover, direct ad idirect subsidies have bee grated to compaies settlig i Hugary. It is ot oly i Hugary that ecouragemet of clusters ad clusterig withi the idustry has become a ew form of idustrial ad regioal policy. Sice the ed of the 1990s, i a attempt to develop the locatio specific dyamics ad skills of regios, cluster developmet has become a widely used strategy. Orgaizatios such as the EU, OECD as well as atioal ad regioal policy makers have see cluster developmet as a way for SMEs to beefit from the syergies ad co-ordiatio possibilities provided by the collectio ad proximity of the member compaies ad orgaizatios of the clusters. The clusters provide access to specialized kowledge, workers ad suppliers, reduce trasactio cost, icrease performace through competitio betwee compaies ad iteractio betwee ed producer ad suppliers, ad create co-ordiatio possibilities (OECD, 001). The Hugaria programme for cluster developmet is closely coected to a ew focus o the regioal level ad regioal idustrial developmet. The regios uder the curret structure were established as late as 1996, ad their istitutioal structure ad competecies have gradually expaded. Thus the regioal level is relatively ew, ad has had some difficulties fidig its place i the admiistrative structure. The Hugaria admiistrative structure is still much cetralized, ad ecoomic developmet iitiatives ad programmes aimig to iitiate regioal developmet have all bee istigated ad developed at 69

Sectoral Partership, Networkig, Cluster Strategy for Busiess ad Ecoomic Developmet the atioal level. The result of the cluster developmet programme has bee the establishmet of clusters, spread all over Hugary. The clusters cover a wide rage of idustries, ad the structure of the clusters varies as well. The preset situatio ad stage of developmet of these clusters varies widely, ad some clusters are cosidered more successful tha others (OPRD, 003). CONCLUSION The review clearly shows that the idustry, focus ad scope of such a cluster iitiative have a impact o the opportuities for the cluster to develop. The cluster developmet i Hugary clearly demostrates that the establishmet of a cluster through policy iitiatives is a difficult task which requires resources ad time as well as dedicatio from the compaies ad stakeholders i the cluster. The most commo problem withi the clusters is the lack of trust ad readiess amog compaies to cooperate or develop their ties to each other. It is precisely these difficulties that the clusters should address as they develop further. REFERENCES Gecse 003 Gecse, Gergerly ad Nikodemus; Atal: Clusters i trasitio ecoomies: Hugaria youg clusters- case study Miistry of Ecoomy ad Trasport Budapest May 003 OECD 001 OECD: Territorial review Hugary, OECD Paris 00 OPRD 003 Prime Miisters Office: Operatioal programme for regioal developmet 004-006-, Prime Miisters Office, Hugary 003 REDP 000 Miistry of Ecoomics, Hugary,: Regioal Ecoomic Developmet Programme, Miistry of Ecoomics, Hugary 000 Europea Commissio (003) Fial report of the Expert Group o Eterprise Clusters ad Networks Brussels: Eterprise Directorate Geeral. Adersso, T., Schwaag-Serger, S., Sörvik, J. ad Hasso, E. (004): The Cluster Policies Whitebook. IKED, Malmö Sölvell, Ö., Lidquist, G. ad Ketels, C. (003), The Cluster Iitiative Greebook Stockholm: Ivory Tower AB. 70

Árpási Zoltá ÁRPÁSI ZOLTÁN WELLNESS MODELLEK AMERIKÁBAN Absztrakt Az egészségturizmus tredjéek igazolásához szükséges a megfelelő elméleti háttér feltérképezése is. Jele taulmáyba az említett tredhez igazodva a welless modellek kerülek bemutatásra. Ezúttal a fejlődéstörtéeti szempotból meghatározó amerikai szerzők jeletősebb modelljeit éritjük. Kiemelve azokat a téyezőket, amelyek összességébe meghatározzák a welless és léyegébe az egészségturisztikai szolgáltatások eze ágáak kíálatát. Abstract It is importat to examie the theoretical backgroud of health tourism, whe oe tries to uderstad the major treds of the sector. I this article we discuss the most importat welless models, by focusig o the models of America researchers. We also highlight the major factors of the welless, which determie the level of health tourism services. Kulcsszavak: welless modellek, megatred, egészségturizmus, egészségtudatosság, testi-szellemi jóllét. ELMÉLETI FELVEZETÉS Az elmúlt évekbe orvosok, tudósok, szervezetek, pedagógusok számos welless modellt dolgoztak ki a welless fogalmáak összefoglalására és elmagyarázására. A welless modellek törtéeti oldalát tekitve időredbe először Halbert Louis Du welless modelljét érdemes bemutati. Du evéhez fűződik a welless fogalmáak első leírása és bevezetése a köztudatba.,,high Level Welless (Magas szitű welless) című köyvébe aak a meggyőződéséek ad hagot, hogy az egyéek elsődlegese magára kell számítai (egészségével szembe felelősséget 71

Welless modellek Amerikába taúsítai), s csak másodlagosa az orvosra. Du egységes egészkét kezelte a test, a lélek és a szellem hármasát, ellee volt aak, hogy ezeket egymástól elválasztva az orvosra, a vallásra, a pszichológusra bízva kezeljék. Szerite a tudomáy léyege, hogy hidat képezze az ember teste, lelke és szelleme között, s eek egyik eszköze a welless. 1. ábra Du High Level Welless modellje Az egymásba foódó körök az ember testét, lelkét és szellemét szimbolizálják, mit egymással kölcsöhatásba álló és egymásra támaszkodó egészet. A felfelé mutató yíl az egyé életciklusát jelképezi, amit az érettség és ömegvalósítás iráyába tartva törekszik a célját eléri. 7

Árpási Zoltá Du modellje mit utaltuk rá a welless tartalmi megfogalmazásáak első jeletős állomása. Eek léyegét így foglalhatjuk össze (Miller, 005): A welless folyamat, em pedig egy statikus, rögzült állapot. Az egyéek a társadalomba betöltött helyzetükél és körülméyekél fogva helyezkedek el ebbe a folyamatba az elmúlás és a welless között. A welless társadalmi, kulturális, spirituális, fizikai és metális dimeziókból áll. A welless a lehetőségekről szól, és segíti közelebb juttati az egyét, a jóllétek arra a szitjére, amit eléri képes. A modell meghatározó eleme az öismeret és az egyéi felelősség. Du haláláak évébe, 1975-be egy Joh Travis evű orvos megalapította a világ első welless közpotját, a Mill Valey-i Welless Piheő Közpotot Kaliforiába. Travis a Joh Hopkis Egyeteme redezett prevetív orvosi programo találkozott először Du elméletével, amely midjárt le is yűgözte. (BERG, 008) Travis eek alapjá kidolgozta az úgyevezett,,illess/welless Cotiuum modellt, amely a welless diamikus jellegét emeli ki. Elmélete szerit a welless álladó folyamat. A modell elkészítésekor egy kotiuumból (semleges potból) idul ki, ahol sem a betegség tüetei, sem a teljes egészség em fedezhető fel. A kotiuum bal oldala a betegséget (progresszíve romló egészségi állapotot) mutatja, a jobb oldala pedig fokozódó jóllétet, egészségi állapotot. Középe va a semleges pot. A kezelési (orvosi) modell amelyek célja a tüetek eyhítése a korai haláltól a semleges potig terjed. A jobb oldalo ez a modell em haszálható, mert a kezelések ott ics értelme, mivel ics mit kezeli. A kezelések (gyógyszerek, gyógyhatású készítméyek, műtétek, pszichoterápiai kezelések, akupuktúra stb.) hatására viszot bal 73

Welless modellek Amerikába oldalo eljuthatuk a semleges potba, ahol a betegség tüetei eyhülek, megszűek. A welless a kotiuum bármely potjá kifejtheti a hatását, segítségével magasabb welless állapotba (higher level of welless) juthatuk. A welless átvezet a semleges poto túlra és arra késztet, hogy a jobb oldalo a lehető legtávolabbra jussuk. Célja azoba em a kezelések helyettesítése, haem a harmoikus együttműködés. Vagyis a betegek számára a kezelés ige fotos, de em szabad megálli a semleges potál, a welless modell alapjá testük és elmék dolgoztatásával, érzéseik kifejezésével, a köryezetükkel való harmoikus kapcsolat megteremtésével tovább kell lépi a magasabb szitű welless iráyába. Láti kell azoba, hogy a magas szitű welless állapot sem képes megakadályozi azt, hogy betegek vagy gyegék legyük.. ábra: Az Illess-Welless Kotiuum Forrás:http://www.thewellsprig.com/wellsprig/itroductio-towelless/357/key-cocept-1-the-illesswelless-cotiuum.cfm Travis, Du modelljére alapozva kifejlesztett egy welless leltárt, az egyé welless állapotáak felmérésre. Egy wellesskereket rajzolt fel, amelybe 1 téyezőbe jelölte meg a welless eergia redszerét (TRAVIS 004). 74

Árpási Zoltá A welless-kerék elemei: saját felelősség és szeretet, légzés, érzékelés (a lélek érzékeysége), táplálkozás, mozgás, érzés, godolkodás, játék és muka, kommuikáció, itim szféra, életcél, spiritualitás. Travis agy érdeme, hogy a welless tekitetébe rámutatott az egyé felelősségére, amely a magasabb szitű welless iráyába mozog. Mill Valey-i Welles Piheő Közpotja is azt sulykolja a páciesei fejébe, hogy vállaljaak agyobb felelősséget az egészségükért. Míg Du modellje em kisebbítve érdemeit valójába csak elmélet maradt, Travis agy elődje godolataira építve kokrét yolc hóapos programot alakított ki, amely relaxációs stratégiák elsajátításából, övizsgálat megtaulásából, kommuikációs tréigből, kreatív taácsadásból, az egészséges étkezéshez és a testi fittséghez vezető út megismeréséből állt. Törtéetileg ézve Du kis példáyszámba kiyomtatott modellje léyegébe ismeretle maradt, Travis viszot sokat tett a welless épszerűsítéséért. Az őket követő, welless gurukét ismert amerikai Doald Ardell érdeme, hogy általáosa ismertté tette a fogalmat. Dual és Travis-szal szembe em orvos, haem szociológus volt, de jó érzékkel yúlt a welless kérdéséhez. Több köyvet írt, sikeres welless-hírlevél sorozatot idított Ardell Welless Report címe, épszerű weboldalt (www.seekwelless.com) yitott és welless közpotot alapított. Míg Du stílusa tudomáyos volt, Ardellé közvetle, ami az átlagembert is megfogta. (BERG, 008) 75

Welless modellek Amerikába Amíg Du és Travis modelljéek spirituális aspektusa volt, Ardell a test, a lélek és a szellem harmóiájáak fotosságát hagoztatta, ami szerite betegség és fájdalom eseté is lehetséges. Az amerikai kormáy felkérésére olya modellt készített, amely öt elemből állt. Ezek midegyikét egyformá fotosak és fejlesztedőek tartotta, az egyéek azo kell mukálkodia, hogy ezek összességéből egy harmoikus életmód alakuljo ki. Ardell modellje az alábbi elemekre épült (HERTEL 003: 8): felelősség ömaguk irát, tudatos táplálkozás, stresszkezelés, köryezeti érzékeység, fizikai fitess. Léyegébe Ardell modellje is az egyéi felelőssége alapult. Mukájába a saját felelősség 9 elvét evezte meg (Ardell, 1977, 63. oldal, idézi Hermes, 005): 1. Felelősség saját életük irát,. Egyediség (a jóllét felé vezető út csak egyéileg választott lehet), 3. A boldogság utái vágy, mit motiváció, 4. Céltudatosság (az életcél meghatározásáak fotossága), 5. Ömaguk elfogadása, szeretete, 6. A realitások tudomásul vétele, mások beavatása a dötésbe, 7. Világos szádék, tudatosság, a dötés felelősségéek vállalása, 8. Ömegvalósítás, 9. Szabad dötés, yomás élkül. Ardell később átdolgozta a modelljét, amelyek középpotjába az egyéi felelősség helyébe a társadalmi ormákat és játékszabályokat állította. Eek elemei a következők (HERTEL 003: 8): felelősség ömaguk irát, a tudatosa választott egyéi út fotossága, stresszkezelés és ualom kerülése, táplálkozás és fitess, 76

Árpási Zoltá ormák és társadalmi játékszabályok. Ardell welless kocepciója mid épszerűbbé vált az Egyesült Államokba, s az egészségügy megreformálását sürgették. Ez alapvetőe két területet éritett jeletőse. Az egyik a cégek világa volt, ahol rájöttek arra, hogy költségmegtakarítást elsősorba a termelékeység övekedésével, s csak másodlagosa pézügyi megtakarítással lehet eléri. Eek útja, ha a dolgozók egészségesek, jó kedvvel dolgozak. Továbbá ha a cég bizoyítai tudja, hogy alkalmazottaiak a megbetegedési kockázata csökke, akkor alacsoyabb egészségügyi járulék fizetését tudták kialkudi. Ezek a körülméyek új vállalati egészségfejlesztési programok kidolgozására és bevezetésére ösztöözték őket. Csakhamar yilvávalóvá vált, hogy em csak a vállalatokat, haem az egyetemeket is lázba hozta a welless. Úgyevezett egészségvédő programokat (campus welless program) idítottak a hallgatóik számára, amelyek célja az életmódváltás elősegítése és ezzel együtt az egészségügyi kockázatok csökketése volt a hallgatók körébe. Eek a programak az elidítása a wiscosi-i egyetem Steve Poit-i campusá idult el az egyetem egyik orvosáak, Bill Hettlerek a vezetésével. Hettler egy welless öértékelő kérdőívet hozott létre, amely Testwell éve máig forgalomba va. Hettler a welless amerikai terjedéséek úttörője, az 1977- be létrehozott Natioal Welless Istitute (NWI) welless akadémia megalapítója és elöke lett, aki az egyes elemek egyesúlyát helyezte a középpotba, s szükségesek tartotta, hogy valameyi téyezőre egyforma itezitással kell figyeli. Az akadémiája által elfogadott defiíció szerit:,,a welless aktív folyamat, amely által az emberek tudatossá válak és egy sokkal boldogabb létezés mellett döteek. Hettler itézete a welless hat dimezióját írja le: fizikai dimezió redszeres testmozgás, helyes táplálkozás, káros szevedélyek kerülése, spirituális dimezió értékeik és hitük szerit éli, 77

Welless modellek Amerikába itellektuális dimezió azoosítai a poteciális problémákat, és megfelelőe cselekedi, szociális dimezió harmóiába éli másokkal és köryezetükkel, érzelmi dimezió optimistá megközelítei az életet, foglalkozási dimezió örömöt leli a hivatásba. Összefoglaláskét elmodható, hogy a welless modellek egy szerteágazó és több dimeziót feltételező téyezőredszerkét értelmezhetőek. Valameyi modell eseté a testi-lelki jóllét iráyába törtéő kiteljesedés a cél, a szerzők az ezt alkotó téyezőket illetőe vaak émiképp eltérő álláspoto. Felhaszálva, kiegészítve természetese a korábba kialakult modelleket. Eek természetese az is oka, hogy az egyes korszakokba olya társadalmi változások is végbemeek, amelyek szite kikéyszerítik eze elméleti godolatok módosítását. Irodalomjegyzék Berg (008): Gesudheitstourismus ud Wellesstourismus, Du (1961), idézi Laz Kaufma, E. (1999): Welless-Tourism, Ber Haug (199): Gesudheitsbildug im Wadel, Bad Heilbru, Hertel (003): Der Grosse Wellesguide, Dusseldorf Marka (1997) Die Lage Welle der Kojuktur ud ihre Basisiovatioe, Süddeutsche Zeitug, 78

Bodár Gábor BODNÁR GÁBOR A KIS- ÉS FIATAL VÁLLALKOZÁSOK NÖVEKEDÉSÉRE ÉS VERSENYKÉPESSÉGÉRE HATÓ TÉNYEZŐK ELEMZÉSE EMPIRIKUS TANULMÁNYOK ALAPJÁN Absztrakt Az elmúlt évtizedek sorá a kis- és középvállalkozások az érdeklődés középpotjába kerültek. Szerte a világba, így Magyarországo is jeletős szerepük va a foglalkoztatás és a GDP-hez való hozzájárulás teré. Ráadásul ma már számos kutatás alátámasztja, hogy jeletős a szerepük a gazdasági övekedés és az iovációk teré is. Mukámba a KKV-ko belül is a kis- és fiatal cégekre fókuszálok és empirikus taulmáyok alapjá kísérletet teszek a vállalkozások övekedésére és verseyképességére ható téyezők elemzésére és vizsgálatára. A dolgozat logikai ívét illetőe előbb rövide ismertetem a vállalati verseyképességet és a vállalati övekedést, majd ezek kapcsolatát, végül pedig áttekitést yújtok a vállalati övekedés és verseyképesség empirikus elemzéseivel kapcsolatosa. Kulcsszavak: kis- és fiatal vállalkozások, övekedés, verseyképesség Abstract Over the last few decades, small ad medium-sized eterprises have become the cetre of attetio. All over the world ad i Hugary, too they play a importat role i employmet ad their cotributio to GDP is also sigificat. Furthermore, a umber of researches have prove their sigificace i ecoomic growth ad iovatios. I my work, withi SMEs I focus o small ad youg eterprises, ad by relyig o empirical studies I make a attempt to aalyze ad study the differet factors affectig eterprises growth ad competitiveess. First, I review eterprise competitiveess ad growth, the I explore the lik 79

A kis- és fiatal vállalkozások övekedésére és verseyképességére ható téyezők elemzése empirikus taulmáyok alapjá betwee the two. Fially, I give a overview of the empirical studies of the above metioed fields. Keywords: small ad youg eterprises, growth, competitiveess 1. Bevezetés A kisvállalatok alkotják a moder gazdaság gericét (Parida 008). Továbbá ahogy Parida (008) leírja, általáosa elmodható, hogy fotos szerepük va a gazdasági redszer megújításába, hisze ők kövezik ki az utat az új ötletek számára, amelyek felváltják a régi folyamatokat. Parida szavaihoz hasolóa Kurucz (011) is leírja, hogy bár a kis- és középvállalkozások vállalati mérete jeletős mértékbe eltér az egyes országokba, midehol külöös figyelmet kapak számuk és gazdasági teljesítméyük alapjá. Ráadásul kijelethető, hogy az új vállalkozások létrejötte és azok övekedése em zérusösszegű játék, haem egyértelműe pozitív a szaldó, és em csak helyi szite, haem akár országosa is (Acs-Szerb 007). Az előbbiekhez kapcsolódóa az Uió kis- és középvállalkozásokról szóló éves jeletése (EC 011) is a gazdaság gericéek evezi ezeket a vállalkozásokat és hagsúlyozza azt is, hogy ezt a pozíciójukat a válság elleére is megtartották. Európai Uiós viszoylatba a vállalkozások dötő többsége, több mit 99-% a KKV. Ezeke belül pedig jeletős (9,1 %) a kevesebb, mit tíz fő foglalkoztatásával defiiált mikrovállalkozás. Hazákba a kis- és középvállalkozásokak az összes működő vállalkozáso belüli részaráya és a KKV szektorba foglalkoztatottak számáak mértéke is alátámasztja azt, amit Némethé (005) kijelet, vagyis, hogy egyszerűe a kis- és középvállalkozások verseyhelyzetéek elemzése agy fotossággal bír. Ugyaakkor, mit azt Szerb és Dezsérié (007) is megfogalmazza, a hazai KKV szektor verseyképessége emzetközi és Európai Uiós összehasolításba is gyege. A problémák között említi az elaprózódott méretstruktúrát, a 80

Bodár Gábor középvállalatok hiáyát, az alultőkésítettséget és az iováció alacsoy szitjét. Vagyis, mit azt összefoglalóa megjegyzik, az alacsoy verseyképesség mellett komoly problémakét jeleik meg a lehetőségekhez képest is alacsoy szitű övekedés.. A vállalati verseyképesség Némethé (005) leírja, hogy a verseyképesség maapság ige gyakra haszált közgazdasági fogalom, ám mideki által elfogadott defiíciója emige létezik. Ez ömagába igaz, de magam is osztom azt a véleméyt, amit Legyel (003, 47. oldal) a verseyképesség elméleti hátterével kapcsolatosa megfogalmaz, vagyis, hogy egyre ikább teret yer a verseyképesség egységes fogalma: a vállalatok, iparágak, régiók, emzetek és emzetek feletti régiók képessége relatíve magas jövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szit tartós létrehozására, miközbe a külgazdasági (globális) verseyek ki vaak téve. A verseyképesség e fogalma egységes, de ez csak a szemléletre voatkozik, em pedig arra, hogy teljese ugyaazt a fogalmat és egyazo mérhetőségi kritériumokat lehet alkalmazi a versey eltérő típusaira (Legyel 003). Az eltérésekkel kapcsolatosa fotos, hogy a verseyképesség sokféle szite értelmezhető, vagyis beszélhetük országcsoportok (pl. Európai Uió), országok, régiók vagy kisebb földrajzi területek, ágazatok, vállalatcsoportok vagy vállalatok verseyképességéről (Némethé 005). A területi és vállalati verseyképesség között számos eltérés va, ezeket a külöbségeket Legyel (003) is hagsúlyozza. De hasolóság is akad a területek és vállalatok verseyébe. Ilye, hogy a külöböző területegységek, így a régiók verseye is szorosa kapcsolódik a vállalatokéhoz, abból a szempotból legalábbis, hogy midkettő fejlődése agyba függ attól, hogy képesek-e létrehozi, vagy esetlegese magukhoz vozai működőképes gazdasági tevékeységet. A vállalati verseyképesség elméleti megközelítésével kapcsolatosa Magyarországo zsiórmértékek számító defiíciót Chiká-Czakó-Zoltayé (00, 31. o.) alkotott: Egy 81

A kis- és fiatal vállalkozások övekedésére és verseyképességére ható téyezők elemzése empirikus taulmáyok alapjá emzetgazdaságba azokat a vállalatokat tekitjük verseyképesek, amelyek a társadalmilag elfogadható ormák betartása mellett a számukra elérhető erőforrásokat miél agyobb yereségfolyammá képesek traszformáli, képesek a működésüket befolyásoló köryezeti és a vállalatuko belüli változások észlelésére és az ezekhez való alkalmazkodásra aak érdekébe, hogy a yereségfolyam lehetővé tegye tartós működőképességüket. A verseyelőyel kapcsolatba Legyel (00) kifejti, hogy a termelékeység övekedési üteme elsősorba az iovációktól függ, vagyis olya új techológiáktól, amelyek lehetővé teszik a vállalati verseyelőyök megerősítését. Mit azt Izelt és Szerb (003) leírja, apjaik politikaformálói egyre több országba és régióba igéylik azokat az iformációkat, amelyek segítik megértei az iovációs tevékeység, valamit az iovációs teljesítméy és a verseyképesség összefüggéseit. Nem véletle hogy a kisvállalkozások hozzájárulása az iováció-vezérelt övekedéshez és a mukahelyteremtéshez a közelmúltba az érdeklődés középpotjába került. A KKV-k, főleg a fiatal cégek, agymértékbe hozzájárulak az iovációs redszerhez (OECD 000). A szakértők ma is egyetérteek, hogy a tudás gazdasági szerepe felértékelődött, a műszaki fejlődés, az iováció egyrészt a vállalati verseyképességek, másrészt a emzetgazdasági diamizmusak fő forrásává vált. Továbbá az is egyre ikább láthatóvá válik, hogy az extezív bővülés hagyomáyos két motorja, a tőke és a muka egyre kevésbé járul hozzá az előrehaladáshoz (Pakucs Papaek 006). 3. A vállalati övekedés elméleti vizsgálata Az 1980-as évek második felétől a gazdasági övekedés és aak vizsgálata ismét a közgazdaságta fókuszába került. Ahogy Dedák (000) is megfogalmazza, a övekedéselmélet reeszásza új iráyzatok megjeleését (az edogé 8

Bodár Gábor övekedéselmélet 4 ) hozta magával és hozzá járult a korábbi övekedési modellek (a Solow-modell) sokkal kifiomultabb elemzéséhez. A témához kapcsolódóa Varga (009) mukája ismerteti Arrow, Romer és Lucas, a techológiai fejlődés edogeizálására tett kísérleteit. Varga (009) azt is leírja, hogy amíg Romer modelljébe a techológiai haladás a kutatásfejlesztésbe alkalmazott emberi tőkétől, illetve az időbe felhalmozódott tudomáyos-műszaki tudástól függ, addig Arrow szerit a techológiai fejlődés a gyakorlat általi taulás, míg Lucas az emberi tőke révé edogeizálja a techológiai fejlődést. Azt Szerb és Dezsérié (007) is megemlíti, hogy a vállalati szitű övekedés vizsgálata kapcsá számos ehézség merül fel. Véleméyük szerit a legagyobb problémát a vállalati adatok aggregálása okozza, mivel itt jeletős lehet az iformációveszteség az egyéi magatartási téyezők és a teljesítméy voatkozásába, továbbá az egyes vállalkozások azo jellemzőivel és magatartásával kapcsolatba, melyeket a vállalatok övekedéséhez társítaak. Példakét említik, ami csak a közelmúltba yert bizoyítást, hogy a fiatal és kisméretű vállalkozásokak csak egy eleyésző része, az úgyevezett gazellák képesek egy gazdaságba az új mukahelyek teremtésére. Ezt támasztja alá Papaek (01) is, aki kifejti, hogy a tartós övekedés világszerte ritka és így a magyar gazdaságba is, ahol ráadásul a vállalkozási kedv is alacsoy, a meglévő cégek többsége stagál. Hazákba az is szerepet játszik a ehézségekbe, hogy mit azt Kállay (01) ismerteti, a KKV-k szabályozási köryezete az elmúlt húsz évbe istabil volt, ami agymértékbe övelte az alkalmazkodási költségeket, és bizoytalaságba tartotta a vállalkozásokat. A bizoytalaság ellei védekezés egyik lehetséges stratégiája a kis vállalkozásméret megtartása és az ezt részbe kompezáló 4 Ahogy azt Legyel (010) is leírja, apjaikba az alulról szerveződő (buttom-up) regioális gazdaságfejlesztési stratégiák kerültek előtérbe, amelyek az edogé fejlődés elméleté alapulak. 83

A kis- és fiatal vállalkozások övekedésére és verseyképességére ható téyezők elemzése empirikus taulmáyok alapjá iformális együttműködések kialakítása. Emellett az elmúlt két évtized állami politikái jutalmazták a kis vállalatméretet és bütették a övekedést. A szerző hozzá teszi, hogy az elmúlt több mit húsz évbe a kormáyzati politika igyekezett kedvezméyezi a kis cégek, vállalkozások idulását és működését. Ez oda vezetett, hogy számos olya adózási és járulékfizetési szabály volt érvéybe, amely a kisméretűvállalkozásokat kedvezméyezte. Ebből adódóa a vállalat övekedése em csak a szokásos üzleti okokból volt ehéz, haem azért is, mert a övekedéssel a kedvezméyeket is elveszítette a cég. 4. A verseyképesség és a övekedés kapcsolata A makroszitű övekedés és a foglalkoztatási helyzet javításáak a kulcsa a vállalati verseyképesség övekedése (Békés-Muraközy 011). Ahogy Márkus (011) leírja, a verseyképesség szempotjából a végső kérdés, hogy a vállalkozás mide kedvező vagy éppe kedvezőtle téyező együttállásáak eredméyeképpe meyire képes a övekedésre. Bár elsőre furcsá hathat, a verseyképesség és a övekedés kapcsolata korátsem egyértelmű és magától értetődő. Voszka (1997) is megemlíti, hogy például az 1990-es évek első felébe Magyarországo a verseyképesség és a vállalati övekedés em járt feltétleül együtt. Továbbá a szerző hozzáteszi, hogy a kérdést más esettaulmáyok is éritették, és hasoló következtetésre jutottak. Általáosabba, Békés és Muraközy (011) egy OECD taulmáy alapjá azt is leírja, hogy a gyors vállalati övekedés em vezethető vissza egyetle okra. Szeritük a övekedéshez jeletős meedzseri, pézügyi és techikai erőforrásokra va szükség. Így előállhat az a helyzet, hogy a kisméretű vállalatok gyors övekedések gyakra káros hatásai is lehetek a cég későbbi működésére. Midezek elleére téy, hogy az export mellett a övekedés egyfajta, gyakra elfogadott alapmértékegységkét szolgál a verseyképesség mérése teré (Szerb-Ulbert 009). Ezt 84

Bodár Gábor továbbvezetve Márkus (011) azt modja, hogy a vállalkozások emzetköziesedése a övekedés és eze keresztül a verseyképesség fő meghatározó téyezője. Kállay (01) leírja, hogy a emzetközi adatok szerit az átlagos vállalatméret pozitív korrelációt mutat a gazdasági fejlettséggel, valamit a fejlettebb országokba agyobb az egy vállalkozásra jutó alkalmazottak száma, az egy cégre jutó árbevétel, tőke és jövedelem. A hazai KKV-szektorba mide fotos, a verseyképességet jellemző mutató pozitíva korrelál a vállalkozás méretével. Így a agyobb cégek tőkeitezitása magasabb, az alkalmazottaik és a vezetőik képzettebbek, gyakrabba valósítaak meg iovációt, többet fordítaak kutatás-fejlesztésre, külső fiaszírozási forrásokhoz is jobb eséllyel jutak, és jobbak a fajlagos eredméymutatóik is. Márkus (011, 117. o) a verseyképességi erőtér alkotóelemei között a vállalati változók vizsgálatakor, a piac méretéek és a övekedés kapcsolata teré idézi 5, hogy a piac mérete befolyásolja a termelékeységet, mivel a agyobb piacoko a vállalatok ki tudják akázi a méretgazdaságosság előyeit (...) [és] az általáos vélekedés az, hogy a kereskedelem pozitív hatást gyakorol a övekedésre, külööse a kis belső piaccal redelkező országokba. 5. A vállalati övekedés és verseyképesség empirikus elemzéseiek áttekitése Mit Kosztopulosz (005) leírja egy 00-be készített, 19 uiós ország 8 000 KKV-jára kiterjedő felmérés megállapította, hogy az európai vállalkozók 9 százalékáak célja a övekedés. A szerző is hozzáteszi, hogy első hallásra ezt akár örvedetese magas értékek is vélheték, azoba figyelembe kell vei, hogy eél jóval kisebb azo vállalkozások aráya, amelyek valóba képesek megvalósítai elképzeléseiket. Eek a legfőbb okakét említi, hogy a motiváció hiáyá túl számos külső akadály gátolhatja a vállalkozások övekedését. 5 Porter M. E. Schwab K. (008): The global competitiveess report 008-009. World Ecoomic Forum, Geeva, Switzerlad. 85

A kis- és fiatal vállalkozások övekedésére és verseyképességére ható téyezők elemzése empirikus taulmáyok alapjá Hazákba működő cégek voatkozásába, Izelt és Szerb (003) Baraya megyei vállalkozások körébe elvégzett felmérése alapjá kijelethető, a felsőfokú alkalmazottak aráyáak övekedése pozitíva, de em túl agy mértékbe befolyásolta a techológiai megújulást. Szité kissé meglepő, illetve elletmodásos a kép a kulcsfotosságú iovációs együttműködés szempotjából is. Egyrészt tapasztalható élék együttműködés a kis léptékbe törtéő fejlesztések érdekébe a fiatalabb, hagyomáyos szektorokba tevékeykedő vállalkozások körébe. Viszot a techológia-iovációk esetébe ilye fajta kooperáció em tapasztalható. A szerzőpáros is leírja, hogy úgy tűik, a mitába bekerült agyés kisvállalkozások között alig va iovációs, illetve K+Fegyüttműködés, ami bizoyára emcsak a fejlesztési sziergiák elmaradását okozza, haem az iovációk elterjedését sem gyorsítja. Szerb és Dezsérié (007) mukájába, egy 500 céges agyságú, rétegezett, reprezetatív mita alapjá látható, midössze égy téyező befolyásolja az alkalmazottak számáak övekedését, a családi tulajdoba tartozás, a lehetőség motiválta alapítás, a vállalatméret és a beruházások agysága. Az összes többi téyező, kissé meglepő módo beleértve az iovációt is, em bizoyult fotosak. Az előbbi, iovációval kapcsolatos megállapításhoz kapcsolódóa Mile (011) leírja, hogy európai viszoylatba a magyar KKV-k iovációs tevékeysége eléggé gyegéek miősül. Ezzel kapcsolatosa azo a véleméye va, hogy sem a gazdaságpolitika, sem a társadalmi helyzet em segíti az iovátorokat. Parida (008) szerit az ifokommuikációs techológiák ige fotosak a verseyképesség szempotjából. Persze e felméréssel kapcsolatosa mideképp meg kell jegyezi, hogy kisvállalkozásokat vizsgált, de azok a svéd IKT-szektorból kerültek ki. Szerb és Dezsérié (007) az előzőekbe már éritett felmérésébe megállapítást yer, hogy a emzetközi tedeciákak megfelelőe alakult a cégméret hatása a 86

Bodár Gábor övekedésre, és az is bebizoyosodott, hogy a kisebb méretű cégek alkalmazottaiak övekedése felülmúlja a agyobb cégek mukahelyteremtését. A vártakak megfelelőe, a beruházások agysága pozitíva befolyásolja a vállalati alkalmazottak számáak övekedését. Chiká és Czakó (008) leírja, hogy saját felmérésük alapjá összetett képet festettek iterjúalayaik a saját, illetve a hazai vállalatok verseyképességéről. A taulmáy alapjá a piaci rések kihaszálását és a gyorsabb alkalmazkodást a hazai vállalatok verseyelőyéek tekithetjük. Az emberi erőforrásgazdálkodást válaszadóik egyik része előyek, másik része hátráyak tekiti. E felmérésbe a vállalati verseyképesség mérhetőségére adott válaszok egyik téyezőcsoportja a piaci sikerhez, eredméyességhez kapcsolódik: sok iterjúalay jelölt meg valamilye idekapcsolódó mércét. Egyik ilye, melyet a legtöbbe godolak így az a piaci részesedés agysága. A magyar KKV-k verseyképességével kapcsolatosa kulcstéyező a költséghatékoyság és a termelékeység (Kadocsa 006). Egy Török Ádám evével fémjelzett vállalati verseyképességi felmérés (Török 004) alapjá elmodható, hogy a feltérképezett magyar vállalatok pézügyi helyzete és techológia-ellátottsága szoros kapcsolatba va tulajdoosi hátterükkel. Meg kell említei, hogy a felmérés em fókuszál kizárólagosa a kis- és középvállalkozásokra, általáosságba vizsgálja a vállalati verseyképességet. Viszot a méret szeriti összehasolítás teré megállapítja, hogy a agyobb vállalatok csoportja a legikább fejlődőképes, de ebből em kell rögtö a KKV-k viszoylagos fejlődőképteleségére következteti. A fejlett országokba is verseyképes termékek és szolgáltatások ugyais sokszor a kis- és középvállalkozások beszállítói közreműködésével jöek létre. 87

A kis- és fiatal vállalkozások övekedésére és verseyképességére ható téyezők elemzése empirikus taulmáyok alapjá 6. Összefoglalás Téy, hogy a kis- és középvállalkozások kulcsszerepet tölteek be a moder gazdaságba. Mukámba a KKV-kat vizsgáltam, egésze potosa a kis- és fiatal vállalkozásokat elemeztem, azt, hogy milye téyezők hatak azok övekedésére és verseyképességére. A dolgozat első logikai részébe igyekeztem áttekitei a relevás hazai és külföldi szakirodalmat. Ezekre támaszkodva körüljártam a vállalati verseyképesség és övekedés témakörét, illetve áttekitettem a két fogalom egymáshoz fűződő kapcsolatát. Mukám második felébe pedig empirikus taulmáyokat dolgoztam fel. Ezek sok esetbe igazolták a szakirodalmi hátteret, de voltak az elméletek elletmodó kutatási eredméyek is. Ezek közül érdemes kiemeli a verseyképességhez és a övekedéshez is kapcsolódó iováció fogalmát, hisze fotosságáak megítélése a hazai vállalkozások körébe messze em egyértelmű. Felhaszált irodalom Acs, Z. J. Szerb, L. (007): Etrepreeurship, Ecoomic Growth ad Public Policy. Small Busiess Ecoomics, -3, 109-1. o. Békés G. Muraközy B. (011): Magyar gazellák: gyors övekedésű vállalatok jellemzői és kialakulásuk elemzése Magyarországo. MTA Közgazdaságtudomáyi Itézet, Budapest. Chiká A. Czakó E. (008): Verseyképesség ahogya a vállalatvezetők látják. BCE Verseyképesség Kutató Közpot, Budapest. Chiká A. Czakó E. - Zoltayé P. Z. (00): Vállalati verseyképesség a globalizálódó magyar gazdaságba. Akadémiai Kiadó, Budapest. Dedák I. (000): A gazdasági felzárkózás övekedéselméleti összefüggései. Közgazdasági Szemle, 6, 411-430. o. EC (011): Are EU SMEs recoverig? Aual Report o EU SMEs 010/011. Europea Commissio, DG-Eterprise, Rotterdam, Cambridge. Izelt A. Szerb L. (003): Az iovációs aktivitás vizsgálata ökoometriai módszerekkel. Közgazdasági Szemle, 10, 100-101. o. Kadocsa, Gy. (006): Research of Competitiveess Factors of SME. Acta Polytechica Hugarica, 4, 71-84. o. 88

Bodár Gábor Kállay L. (01): KKV-szektor: verseyképesség, mukahelyteremtés, szerkezetátalakítás. Műhelytaulmáy. BCE Verseyképesség Kutató Közpot, Budapest. Kosztopulosz A. (005): Az üzleti agyalok szerepe a fiatal, övekedésorietált kisvállalkozások fiaszírozásába és fejlesztésébe. Doktori értekezés. SZTE GTK, Szeged. Kurucz (011): A teljesítméymeedzsmet alkalmazhatóságáak eredméyei a hazai kis- és középvállalkozásokál. Doktori értekezés. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopro. Legyel I. (00): A regioális gazdaság- és vállalkozásfejlesztés alapvető szempotjai. I Buzás N. Legyel I. (szerk.): Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regioális gazdaságfejlesztés, iovációs folyamatok és klaszterek. JATEPress, Szeged. Legyel I. (003): Versey és területi fejlődés: térségek verseyképessége Magyarországo. JATEPress, Szeged. Legyel I. (010): Regioális gazdaságfejlesztés: Verseyképesség, klaszterek és alulról szerveződő stratégiák. Akadémiai Kiadó, Budapest. Márkus (011): Mikro- (vállalati) szitű adatokra alapozott verseyképesség-mérés. Doktori értekezés. PTE KTK, Pécs. Mile, Cs. (011): Hidde Factors of Iovatio Achievemet i Hugaria SMEs. Humá Iovációs Szemle, 1, 80-94. o. Némethé G. A. (005): Statisztikai módszerek alkalmazásáak lehetőségei a kis- és középvállalkozások verseyképességéek elemzésébe. Átalakulási folyamatok Közép-Európába koferecia, 005. december -3. Győr. OECD (000): Ehacig the Competitiveess of SMEs through Iovatio. Coferece for Miisters resposible for SMEs ad Idustry Miisters. Bologa, Italy, 14-15 Jue 000 www.oecd.org/dataoecd/0/1/010176.pdf Pakucs J. Papaek G. (szerk.) (006): Iováció meedzsmet kéziköyv. Magyar Iovációs Szövetség, Budapest. Papaek G. (01): A regioális kapcsolatok jeletősége a KKV-k fejlődésébe. I Bajmócy Z. Legyel I. Málovics Gy. (szerk.): Regioális iovációs képesség, verseyképesség és fetarthatóság. JATEPress, Szeged. Parida, V. (008): Small Firm Capabilities for Competitiveess. A empirical study of ICT related small Swedish firms. Licetiate Thesis. http://pure.ltu.se/portal/files/1579170/ltu-lic-0801-se.pdf Szerb L. Dezsérié M. M. (007): A kis- és középvállalkozások övekedési lehetőségei: külső és belső támogató és gátló téyezők. Előadás a Magyar Közgazdasági Egyesület kofereciájá, 007. december 1-13. http://www.mktudegy.hu/?q=system/files/szerb.pdf 89

A kis- és fiatal vállalkozások övekedésére és verseyképességére ható téyezők elemzése empirikus taulmáyok alapjá Szerb, L. Ulbert, J. (009): The Examiatio of the Competitiveess i the Hugaria SME Sector: A Firm Level Aalysis. Acta Polytechica Hugarica, 3, 105-13. o. Török Á. (004): Magyar vállalati verseyképesség az Európai Uióba. Közgazdász Fórum, 6, 14-17. o. Varga A. (009): Térszerkezet és gazdasági övekedés. Akadémiai Kiadó, Budapest. Voszka É. (1997): A külső befektetés mit a vállalati övekedés sajátos formája - Vállalatcsoportok, befektetési stratégiákalprojekt zárótaulmáya. BCE Vállalatgazdaságta taszék, Budapest 90

Velkey Gábor VELKEY GÁBOR A FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁS ÉS SZEREPE A SZAKKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSÁBAN THE CHARACTER AND ROLE OF DEVELOPMENT SUBSIDIES IN FINANCING VOCATIONAL TRAINING IN HUNGARY Kulcsszavak oktatás, szakképzés, mukaerőpiac, pályakezdők Key words educatio, vocatioal traiig, labour market, etry level employees. Absztrakt: Taulmáyom a fejlesztési támogatás yújtásáak hazai redszerét és gyakorlatát igyekszik körbejári. Azokat a mechaizmusokat igyekszem feltári és bemutati, melyek segítségével az itézméyek a szűkülő állami és fetartói (ökormáyzati) források elleére megpróbálták megőrizi működőképességüket, megtartai a képzési szívoalát. A rugalmas jogértelmezéstől a kapcsolati tőke mozgósításá át a direkt korrupcióig terjedő skála szite mide elemére található példa. A jogszabályi változtatások mára a forrásbevoásak ezt a lehetőségét eltörölték, ám a redszer egészére jellemző forráshiáyt em számolták fel. A forrásbevoás kéyszere tehát megmaradt, sőt a szakképzés esetébe épp e dötés miatt tovább súlyosbodik, ami újabb és újabb kreatív kijátszási techikák alkalmazására kéyszeríti a szakképzés szereplőit. Abstract: The study cocetrates o the issue of developmet subsidies i Hugary, icludig the framework set up for the purpose of gratig them, ad the practice thereof. I aim to reveal ad explai the practices these istitutios tured to i a effort to preserve the stadards of their traiigs ad cotiue fuctioig despite decreasig support from the state ad their owers. There is a ample source of examples ragig from the 91

A fejlesztési támogatás és szerepe a szakképzés fiaszírozásába flexible iterpretatio of regulatio ad usig etworks of iformal coectios to direct corruptio. Recet chages i the regulatory eviromet have elimiated developmet subsidies as a meas of supportig the fiaces of these istitutios, but failed to overcome the geeral lack of fuds that characterizes the etire system. Therefore the eed to acquire additioal fiacial support remais, moreover i the case of istitutios offerig vocatioal traiig it grows eve stroger as a result of the decisios refereced above, which evetually forces the ivolved parties to resort to eve ewer ad more creative techiques of abuse or circumvetio. Bevezetés A közoktatás hazai redszeréek apjaikba zajló radikális átszervezése az egyes részredszerek, így a szakképzés fiaszírozási redszerét, azo belül pedig a források szerkezetét és azok szolgáltatást végző szereplőkhöz törtéő eljuttatásáak szabályait is alapvetőe megváltoztatja. E változások hasolóa a közoktatási redszer más területeihez az ökormáyzati itézméyek állami fetartásba voásából következek elsősorba, a szakképzés esetébe azoba további elemekkel is kiegészülek. A változások előtt a jogszabályok redelkezései alapjá a fetartó az államtól átvett fejkvóta alapú közpoti költségvetési támogatáso túl az úgyevezett fetartói hozzájárulás által fiaszírozta az itézméyes szolgáltatásokat. Eek összegét az állam két szereplő (országos kisebbségi ökormáyzatok és egyházak) esetébe az ú. kiegészítő ormatíva biztosításával átvállalta. Az ökormáyzati és magá fetartók pedig saját egyéb forrásaikból teremtették elő a hiáyzó összeget, melyek a redszer belső logikája szerit az ifrastruktúra fetartását, működtetését, felújítását és az ahhoz közvetleül kapcsolódó személyzet béréek fedezetét kellee szolgália. A szakképző itézméyek esetébe a redszer ayiba boyolultabb, hogy az ifrastruktúra azo részelemeiek tárgyi költségeit, melyek közvetleül kapcsolódak a szakképzéshez, a szakképzési 9

Velkey Gábor alapból elyert pályázati források vagy a gazdasági szereplőktől átvett fejlesztési támogatások is biztosíthatták. Az állam azoba immár lassa közel két évtizede folyamatosa évről-évre csökketve az állami ormatíva megfelelési aráyát a valós költségekhez kivoul a fiaszírozásból, amiek következtébe egyre övekszeek a fetartók terhei. Miközbe egy jól szervezett itézméybe az ifrastruktúrához kapcsolódó összes költség alig éri el a teljes költségvetés egyedét-ötödét, az állami ormatíva ma már a valós költségek felét sem fedezik. A hiáyzó források pótlására két iráyba yílik lehetőség; a fetartó hozzájárulás övelésével, vagy az itézméy egyéb bevételei révé. Ez utóbbiak előteremtésébe pedig több téyező miatt is kedvezőbb helyzetbe vaak a szakképző itézméyek (Varga, 008): a) ifrastruktúra, azo belül például a taműhelyek haszosítása, bérbeadása, b) termelő tevékeység végezése a taműhelyekbe és a gyakorlati képzés sorá, c) közpoti és decetralizált pályázati lehetőségek (szakképzési alap), d) a gazdasági szereplők fejlesztési támogatásai, amit a szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettségük terhére juttathatak szakképző itézméyekek. 6 Taulmáyom a fejlesztési támogatás yújtásáak hazai redszerét és gyakorlatát igyekszik körbejári elsősorba aak érdekébe, hogy bemutassa, feltárja azokat a mechaizmusokat, melyek segítségével az itézméyek a szűkülő állami és fetartói (ökormáyzati) források elleére megpróbálták megőrizi működőképességüket, képzési szívoalukat. Bár a fejlesztési támogatás yújtásáak lehetőségét azóta törölte a jogalkotó, a forráshiáy megmaradása, illetve erősödése újabb forrásszerző, vagy kiadáskímélő techikák kidolgozására kéyszerítheti az itézméyeket. A fejlesztési támogatás yújtásáak és fogadásáak vizsgálata így em csak ömagáért érdekes, haem azért is, mert azo keresztül megérthető az 6 Ez utóbbi két forrástípus a jogszabályi előírások szerit csupá a szakképzést közvetleül szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére fordítható. 93

A fejlesztési támogatás és szerepe a szakképzés fiaszírozásába itézméyek, fetartók forráshiáyos időszakba követett stratégiája. A fejlesztési támogatás szabályredszere és jeletősége a szakképzés fiaszírozásába A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett gazdasági szereplők hozzájárulási kötelezettségüket 008 szeptembere előtt úgy is teljesíthették, hogy forrást adtak át valamely szakképzést folytató közoktatási (vagy felsőoktatási) itézméyek. 008 szeptemberétől a támogatást a fetartó fogadhatta és adhatta tovább az itézméyeiek. Ez agyobb fetartók esetébe elvileg lehetővé tette a források újraelosztását, illetve a fetartó ökormáyzat aktív szerepvállalását a források megszerzésébe, ám empirikus vizsgálataik alapjá a fetartók szerepe jellemzőe csupá a formális admiisztráció végrehajtására szorítkozott. Végül 01. jauár elsejétől megszűt a fejlesztési támogatás fogadási lehetősége, ez évbe csupá a korábba átvett források felhaszálására yílt lehetőség. A saját dolgozók képzésére fordított, vagy a gyakorlati képzés kapcsá elszámolt költségeke túli befizetési kötelezettség így csupá a Szakképzési Alapba terhére teljesíthető, a szakképző itézméyek pedig csak pályázati úto juthatak ezekhez a forrásokhoz. A szabályozás ugyaakkor csupá felkíálta a fejlesztési támogatás yújtásáak lehetőségét, a dötést a fizetési kötelezettséggel redelkező vállalkozásak kellett meghozia. A lehetséges támogatás összegét a jogszabályok a teljes kötelezettség hetve százalékába maximalizálták, amit a kötelezettség terhére elszámolható egyéb költségek csökkehettek. A gazdasági szereplők saját dolgozóik képzésére is költhettek, az erre elszámolható költség azoba em lehetett több a hozzájárulási kötelezettség harmichárom százalékáál 7. A hetve százalékos költséghatárt azoba e két tétel együtt sem haladhatta meg. Ha a gazdasági szereplő a gyakorlati képzésbe is részt vett és erre hivatkozva el is számolt költségeket, csak 7 Mikro- és kisvállalkozások eseté 60%. 94

Velkey Gábor ezek utá költhetett előbb saját dolgozói képzésére, majd yújthatott fejlesztési támogatást. A fejlesztési támogatást szerződésbe kellett jóváhagyi, amit a fetartóak is elle kellett jegyezi és az APEH, vagy ha gyakorlati képzésbe részt vett a gazdasági szereplő az NSZFI felé bevallást kellett készíteie. Ugyaakkor a támogatást fogadó itézméyek is be kellett számolia a megszerzett forrásokról. Így az adatok midkét oldalról összegyűjtésre kerültek, ám a jogszabályok folyamatos változása azok elemzését agyba ehezíti. A támogatásokat fogadó itézméyekek a 008-as jogszabályi változások előtt az NSZFI-hez beyújtott összefoglaló dél-alföldi adatai több fotos összefüggésre hívják fel a figyelmet. Fejlesztési támogatási adatok éháy szakképző itézméybe (006-008) Itézméy 1. 3. 8 4. 9 5. 6. 7. Taulók száma 715 07 3081 3316 406 1710 - Gyakorlati képzés Taulószerző dés Itézméyi taműhely 169-13 00 7 757-71 185 571 600 68 18 - Fejlesztési támogatás (ezer Ft) 006 34899 10133 55430 19893 969 13684-007 34634 13590 5371 5794 3376 4564-008.08.31-ig 1330 9054 4649 1735 16097 9684 - Fejlesztési támogatás (NSZFI) 007 34751 1310 54461 51836 1563 3079 4787 MPA decetralizált pályázati forrás 006-1115 10500 854 8111 9937 10000 007 13808-6000 4835 487 - - 008 8385 - - 9000 37555-1165 8 A 3. sorszámú itézméy öt itézméy összevoásával jött létre, így az NSZFI adatbázisába a támogatások itézméyekét külö szerepelek. 9 A 4. sorszámú itézméy három itézméy összevoásával jött létre, így az NSZFI adatbázisába a támogatások itézméyekét külö szerepelek. 95

A fejlesztési támogatás és szerepe a szakképzés fiaszírozásába A fejlesztési támogatást fogadó szakképző itézméyek 007-be a Dél-Alföldö (legalább) 1,366 milliárd forit pézbeli és 0,456 milliárd eszközbeli, összese tehát 1,8 milliárdos támogatásba részesültek, ami alátámasztja e forrástípus léyeges szerepét a szakképzés fiaszírozásába. Az egy taulóra vetített összeg a régió egészébe agy szóródást mutat. A kiugróa jó pozícióba lévő szervezetek között a kisebb létszámú, szűk profilú és a magá itézméyek aráya agyobb. Azo itézméyek adatai kedvezőbbek még, melyek fetartója a gazdasághoz közvetleül kapcsolódik. Az egy támogatóra jutó összeg szité érdemi szóródást mutat, ám eek agysága kisebb az egy taulóra vetítettél. A képzés szempotjából fotos agyobb városokba az összeg ikább agyobb. A támogatások átlagos agysága éháy százezer forit, vagyis a agyobb vállalkozások több itézméy között osztják meg a támogatást. A fogadott és a maximálisa fogadható összeg aráya mutatja a legagyobb belső eltéréseket. A szervezetek több mit fele a fogadható támogatásak kevesebb, mit a tizedét gyűjti be. Nyolcva százalék a lehetséges támogatás alig húsz százalékát szerzi meg, és csupá az itézméyek öt százaléka képes a több mit egyve százalékot eléri. Az itézméyek forrásszerző gyakorlata A következőkbe három eltérő profilú és agyságú itézméybe folytatott részletes empirikus vizsgálat eredméyeiek segítségével tekitem át az itézméyi stratégiákat, előbb a fejlesztési források összegyűjtésére, majd felhaszálására voatkozóa. Saját vizsgálataim, összhagba más empirikus kutatásokkal (Virágh, 009) a fejlesztési támogatások gyűjtéséek agyo sok egymást erősítő techikáját tárták fel: a) Képzési jellegű kapcsolatok. A támogatás megszerzéséek, illetve yújtásáak legevidesebb formája az itézméy és a gyakorlati képzéshez kapcsolódó gazdasági szervezet közötti szerződés. A taulószerződéses képzésbe részt vevők, vagy külső taműhelyt biztosítók támogatási 96

Velkey Gábor volumee egyéb költségeik miatt érthetőe alacsoyabb, így itt fotosabbak a lazább kapcsolatok (pl. yári üzemi gyakorlat). b) Szakmai (ágazati) szolidaritás alapú kapcsolatok. A gyakorlatba eek tiszta formája ritka, ami az érdekképviseletek gyege szervező erejét mutatja, illetve arra vezethető vissza, hogy általába kisebb területi egységekét is több itézméy működik egy-egy ágazatba. c) Szakmai jellegű üzleti kapcsolatok. A itézméyek eszközigéye és a gyakorlati képzéshez szükségek alapayagigéye kiterjedt szakmai jellegű üzleti kapcsolatokat kívá. Ezek általába a képzési kapcsolatoktól függetleek. Az itézméyek beszerzési igéye így összekapcsolódhat a fejlesztési támogatással. Eek jogszerű formája a fejlesztési támogatás eszköz átadásával törtéő redezése. Gyakori jeleség azoba e két elem iformális összekapcsolása, amikor az itézméy a yertes felé jelzi fejlesztési támogatási igéyét, vagy előybe részesíti azt a beszállítót, aki fejlesztési támogatását az itézméyek juttatja. d) Egyéb üzleti kapcsolatok. Eek léyegi elemei ugyaazok, mit az előző esetbe, midössze azzal a külöbséggel, hogy a beszerzett eszköz, áru, szolgáltatás em függ közvetleül össze az adott szakképző képzési tevékeységével, így az ebbe a körbe tartozó kapcsolatok értelemszerűe em fejleszthetők tovább képzési jellegű kapcsolatokká. Az itézméyek kiterjedt üzleti kapcsolatredszere miatt az eek révé elvileg elérhető fejlesztési források volumee egyáltalá em elhayagolható. e) Személyes kapcsolatok a szolgáltatást igéybe vevő taulók szüleiek megyerésével. A fejlesztési támogatás megszerzése érdekébe a képzésbe résztvevő taulók szüleiek megkeresése megszokott gyakorlat. Az így elérthető szülők közvetle éritettségük miatt általába eleget is teszek a kérések. A jeleség direktebb formája, ha egy-egy befolyásos szülő megszerzése érdekébe besegítik az iskolába a gyermeket. f) Személyes kapcsolatok a szolgáltatást korábba igéybe vevő volt diákok megyerésével. A fotos beosztásba került korábbi diákok megkeresése a agy hagyomáyokkal 97

A fejlesztési támogatás és szerepe a szakképzés fiaszírozásába redelkező, specializáltabb képzést yújtó itézméyekél jellemző. g) Személyes kapcsolatok a szolgáltató itézméy vezetője, vezetése révé. A fejlesztési hozzájárulásért folytatott verseybe kiemelt szerepe va az itézméyvezetőek és kapcsolatredszeréek. A kiterjedt kapcsolatokkal redelkező itézméyvezető fotos erőforrás; a fetartóval való kapcsolatokba az itézméy költségvetési pozíciója miatt, az épületállomáy felújítását, fejlesztését segítő és a szakmai muka feltételeit javító pályázati források megszerzésébe, a gazdasági kapcsolatok közvetle pézre váltását jelető fejlesztési támogatások begyűjtésébe. h) Személyes kapcsolatok a szolgáltatást yújtó személyzet (taárok, szakoktatók) révé. Az előző potba megfogalmazottak léyegese kisebb felelősséggel érvéyesek az alkalmazottakra is, azoba itt em az elvárás, haem a beszervezett támogatásokhoz kapcsolódó elismerés, tekitély és az ebből következő járulékos haszok a motiválóak. i) Területi, vagy egyéb szolidaritás alapú kapcsolatok. A szolidaritásak ezt a formáját a kisebb városok szűkebb középfokú itézméyredszere esetébe fetartói elváráskét is közvetítik, de hatása korlátozott. j) Egyéb iformációk felhaszálásá alapuló pézgyűjtés. Levelek, vállalkozói, kamarai, települési listák, redezvéyek, kofereciák, találkozók, fogadások, PR-akciók, kiadváyok, amelyek kis hatékoysággal de agy aktivitást igéyelve hozhatak be forrásokat. A felsorolásba szereplő kapcsolattípusok közül agy jóidulattal is legfeljebb az a) b) c) f) potokba említettek evezhetők a fejlesztési támogatás jogszabályi filozófiájával összhagba lévőek. A felsorolásba em említettem az esetekét előforduló direkt korrupciós jeleségeket, amikor a fejlesztési támogatás yújtásáak feltétele a dötést hozó személy javára törtéő közvetle pézvisszajuttatás. Az ilye és hasoló jeleségek vizsgálataim szerit em jellemzőek, de előfordulak. Az itézméyek több évre voatkozó adataiak részletes feldolgozása további fotos összefüggésekre hívja fel a 98

Velkey Gábor figyelmet. A képzési kapcsolatok száma és aráya szoros összefüggést mutat a képzés iráyával és a taulószerződéses képzésbe részt vevő gazdasági szereplők foglalkoztatott létszámával. Az A és C. itézméybe kötött taulószerződéseket a képzés tartalmából következőe agyrészt kisvállalkozások kötik, amelyek a teljes szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket a gyakorlati képzés szervezésére költik, így em fizethetek fejlesztési hozzájárulást. A B itézméyél ezzel szembe a taulószerződést kötő gazdasági parterek között léyegese agyobb számba találhatók közepes és agyobb vállalatok. A szakmai üzleti kapcsolatok száma is agyba függ az itézméy képzési profiljába tartozó gyakorlati képzés ayag- és eszközigéyétől. Eek tudható be a C itézméy kiugróa magas aráyszáma. Az egyéb üzleti kapcsolatok száma pedig az itézméy méretével va szoros összefüggésbe ( B iskola). A szülők és a volt diákok megkeresésébe léyeges szerepe va az itézméy vezetéséek, de fotos szempot az itézméy tradíciója és az erős érzelmi kötődés is. A három itézméy közül egyik sem redelkezik hosszú tradícióval, az A iskola vezetése azoba tudatosa törekedett éveke keresztül a kötődés erősítésére. A területi szolidaritásba megfigyelhető külöbségek az itézméyek helyi beágyazottságára és presztízsére is visszavezethetők. Az ágazati szolidaritás kimodotta alacsoy aráya pedig a kamarák szervező szerepéek esetlegességére hívja fel a figyelmet. 99

A fejlesztési támogatás és szerepe a szakképzés fiaszírozásába A fejlesztési támogatási kapcsolatok megoszlása három vizsgált itézméybe (005-008) A itézméy B itézméy C itézméy Kapcsolatok jellege db % db % db % a. Képzési 35 % 9 37% 8 31% b. Ágazati szolidaritás 5 3% 10 4% 4 4% c. Szakmai üzleti 18 1% 9% 4% d. Egyéb üzleti 16 10% 31 1% 8 9% e. Szülői (személyes) 10 6% 13 5% 6 7% f. Volt diák (személyes) 9 6% 1 5% 4 4% g. Vezető (személyes) 43 8% 41 16% 8 9% h. Egyéb személyzet 7 4% 11 4% 4 4% (személyes) i. Területi szolidaritás 9 6% 1 5% 3 3% j. Egyéb 4 3% 8 3% 3 3% Összese 156 100%, 5 100% 90 100% Kapcsolatok itezitása Alkalmi 8 53% 107 4% 33 37% Visszatérő 8 18% 5 1% 0 % Redszeres 14% 4 17% 18 0% Álladó 4 15% 51 0% 19 1% A legléyegesebb eltérést a vezetői aktivitáshoz közvetleül köthető szerződésekbe tapasztalhatjuk. Az A itézméy kiugróa magas aráyszáma mögött egy politikailag, társadalmilag és gazdaságilag is hosszú évtizedek óta beágyazott, agilis első számú vezető állt. A B itézméy vezetője, hosszú szakmai múltra visszatekitő szakember, kapcsolatai jórészt kiterjedtek, de elsősorba itézméyvezetői mukájához kötődek. Eek tudható be a képzési és szakmai üzleti kapcsolatok magas aráya és a vezetői tevékeység eredméyekét megkötött fejlesztési megállapodások szité jeletős részesedése. A C itézméy lassa évtizedes vezetői válsága egyértelműe érzékelhető az adatokba is. A kapcsolatok itezitása, gyakorisága szorosa összefügg azok jellegével. Az álladó és redszeres kapcsolatok a képzési és a szakmai üzleti alapú együttműködések következméyei. A visszatérők között jeleek meg a volt diákok, a területi szolidaritás és a vezető tevékeységéhez kötődő szorosabb kapcsolatok. Az alkalmi forrásszerzés magas aráya is az itézméyi aktivitás, kezdeméyezés, utáajárás jeletőségét hagsúlyozza. 100

Velkey Gábor Az adatokból levoható legfotosabb következtetés azoba az, hogy a megkötött szerződések több mit feléek ics érdemi köze az itézméybe folyó képzési tevékeységhez, aak iráyához, szívoalához, eredméyességéhez. A másik fotos következtetés az, hogy a kapcsolatok kétharmada mögött a képzési tevékeységtől függetle érdekösszefüggések a dötőek. Az alkalmi és visszatérő szerződések szité közel kétharmados aráya pedig a forrásszerzés bizoytalaságát mutatja. A támogató oldaláról közelítve kérdést, vizsgálataim egyértelműe azt mutatják, hogy magát a dötést a gazdasági szervezet legfelső vezetése hozza meg. Prioritási listájuko a cég gazdasági, pézügyi érdekei állak legelöl, vagyis a képzési kapcsolatok, a szakmai üzleti és egyéb üzleti kapcsolatok. Ezeket a személyes érdekek követik (szülői érdek, személyes iformális kapcsolatok), majd a szorosabb (volt diák) és a lazább érzelmi kötődések (ágazati, területi, egyéb szolidaritás). A fetartó költségvetési okok miatt egyértelműe érdekelt a fejlesztési támogatások hatékoy begyűjtésébe. Ez a költségvetési alapú érdekeltség kettős; egyrészt így a fejlesztés feladata részbe áthárítható az itézméyre, másrészt a költségvetésbe tervezett saját bevételi előiráyzat lehetővé teszi a támogatás csökketését. Bár ez ömagába is elletétes a fejlesztési hozzájárulás logikájával, a fetartók a bevételi előiráyzat tervezésekor valamilye aráyba mégis figyelembe szokták vei, ezzel arra kéyszeríti az itézméyeket, hogy a lehető legagyobb aráyba haszálják fel azt a működési, vagy működési jellegű költségeik fiaszírozására. A fetartók igyekezek ayagi ösztözőkkel (céljutalom, érdekeltségi redszer) is motiváli az itézméyvezetőket az eredméyes forrásszerzésbe. Sikeres gyűjtés eseté a szakképzési támogatásból (és aak örészkét való befektetésével megszerezhető decetralizált pályázati pézekkel) elérhető összegek megközelíthetik az itézméy teljes költségvetéséek 10-15%-át. Ez a többletforrás eredméyez valódi mozgásteret az itézméyek számára, ami azt is jelzi, hogy a közoktatás szakképzése kívüli szereplői szite semmilye mozgástérrel em redelkezek. 101

A fejlesztési támogatás és szerepe a szakképzés fiaszírozásába A források elköltésére voatkozó egyre szigorodó jogszabályi előírások a működési költségek és személyi kifizetések korlátozását célozták, ami kis mértékbe valóba szűkítette az itézméyvezetők dötési szabadságát. Azért állíthatjuk, hogy csupá kis mértékbe, mert a szabályok kijátszásáak e témakörbe is regeteg techikája lehetséges. Ilye például az iformatikai fejlesztésekkel elérhető működési költségcsökketés, vagy szité az iformatikai eszközök átadásával, illetve a dolgozók számára törtéő átegedésével természetbe yújtott jövedelem-kiegészítés. Empirikus kutatásaim egyértelműe megerősítették azt a fetebb megfogalmazott állítást, mely szerit az itézméyek a megszerzett szakképzési támogatás miél agyobb részével működési költségeiket igyekezek fiaszírozi: A szakképzés eszközparkjáak fejlesztése, ayagszükségletéek biztosítása, ami egyszerre szolgálja a képzés szívoaláak övelését, de az egyéb szabado felhaszálható bevételek megszerzéséek esélyét is. A foglalkoztatottak mukavégzéséhez szükséges feltételek javítását szolgáló eszközök (pl. gépkocsi, iformatikai eszközök) az oktatásba szükséges, de magácélra is igéybe vehető eszközök (otebook, videó, digitális féyképezőgép, szoftver, mérőműszer), az oktatási itézméybe élkülözhetetle, de az oktatók kéyelmét is szolgáló beredezések (bútorzat, koyhai eszközök) beszerzése. Az itézméy alapifrastruktúrájáak fejlesztése, karbatartása, parkolók, kerékpártárolók készítése, stb. Általába az itézméyek midhárom területe igyekezek előrelépi, vagyis valamilye aráyba megosztják forrásaikat. A működési költségek mellett szite mide esetbe megjeleek a második csoportba tartozó fejlesztések, de ezek aráya, agysága az első céltól és a redelkezésre álló források agyságától függ, vagyis em szorítják ki a szakmai fejlesztéséket, de beékelődek azok közé. A harmadik célra csak végső esetbe, fotos és gyors javításhoz, fejlesztéshez járulak hozzá. 10

Velkey Gábor Bár a fogadott fejlesztési támogatások elköltése agyo eltérő lehete a külöböző képzési iráyokba, a fiaszírozott beszerzések elemzése szerit a vizsgált itézméyek a források több mit hetve százalékát az oktatáshoz közvetleül kapcsolódó eszközökre és ayagra költötték. Ebből a magá-, illetve vállalkozói célra is haszálható mérőműszer, eszköz értékalapo tíz százalékál kevesebbet tett ki. A feti felsorolás második csoportjába tartozó iformatikai és egyéb eszköz fejlesztések aráya közel húsz százalék, az ifrastruktúrához kötődő felhaszálások pedig tíz százalék körüliek. Hivatkozott irodalom: Varga J. 008a: Az iskolaügy itézméyredszere, fiaszírozása. I: Zöld köyv a magyar közoktatás megújításáért. (szerk. Fazekas K., Köllő J., Varga J.) ECOSTAT, Budapest, 35 59. p. Velkey G. 010: Az oktatás hazai redszere, működési zavarai és megújításáak iráyai (A szakképzési hozzájárulás és a szakképzési alaprész felhaszálásáak területi és strukturális jellemzői, a szabályozás változásáak következméyei és továbbfejlesztéséek javasolt iráyai) Foglalkoztatást elősegítő mukaügyi kutatások (OFA Kutatási évköyv 5.) OFA, Budapest, 59 7. p. Virágh T. 009: Érdekek és lehetőségek: A szakképző itézetek forrásszerző stratégiái (Zárótaulmáy OFA 7341/00) 46. p. http://www.ofa.hu/idex.php?wg_node=webpagereader&wg_oid = PAGfa9959790d415b838 103

Pótári Daiella PÓTÁRI DANIELLA A KISTERMELŐ ESÉLYEI - FELVEHETI-E A VERSENYT EGY KISTERMELŐ A NAGYOKKAL SZEMBEN? Absztrakt Előzetes taulmáyaim és tapasztalataimból következőe úgy godolom kijelethető, hogy egy egyedülálló kistermelő a mai Magyarországo és emzetközi viszoylatba em lehet verseyképes a zöldségtermelés területé. Tudomáyos dolgozatomba azt vizsgálom, hogy egy szövetkezet milye előyöket képes yújtai a termelőkek, melyek azok a szolgáltatások, illetve akár iovációk is, amelyek megléte képes biztosítai a tagok sikerességét és verseyképességét. A témakör elméleti hátteréek feldolgozása mellett ismertetem azokat a téyezőket, amelyek verseyelőyt képesek biztosítai a piac többi szereplőjével szembe. Kulcsszavak: kistermelő, versey, iováció Abstract Based o my earlier studies ad experiece I thik I ca state, a loely small-scale producer, owadays i Hugary, ad i iteratioally cotext caot be competitive i the field of vegetable producig. I my scietific paper I aalyse what sort of advatages co-ops ca provide for producers. Furthermore I pay attetio to the existece of services, icludig eve iovatios, that ca guaratee the success ad competitiveess for its members. Beside the elaboratio of the academic literature of the topic, I will review those factors which may mea competitive advatage over other actors of the market. Keywords: small-scale producer, competitio, iovatio 104

A kistermelő esélyei felveheti-e a verseyt egy kistermelő a agyokkal szembe? 1. Bevezetés A kereskedelem világszerte kocetrálódik és a szupermarket hálózatok már Magyarországo is jeletős részt képviselek a zöldség- és gyümölcsforgalmazásba. A mezőgazdasági termelők felé övekvőek az elvárások a fogyasztók, kiskereskedők és a hatósági szabályozás részéről is. A garatált miőség- és költségelleőrzés a mideapi üzleti életbe a verseyképesség leghatékoyabb eszközei közé tartozak. A piacszabályozás megismerése több szempotból is fotos a termelők számára, külööse a zöldség- és gyümölcstermesztők által létrehozható termelői értékesítő szervezetek működéséek ismertetése. A kereskedőkek továbbá csökketeiük kell a gazdálkodás köryezetre gyakorolt hatását, a kemikáliák haszálatát és fetartható módo kezeli mid a dolgozói, mid az állat- és övéyállomáyt. A piacra lépés feltétele egyre ikább eze helyes gyakorlat bizoyítása a termelők részéről. Ezek a hálózatok jó miőségű, egyötetű és agymeyiségű áru potos előállítását, szállítását követelik meg, s e feltételekek az egyéi termelők az Európai Uióba is eheze, vagy egyáltalá em tudak megfeleli. A tárgyak többségéek mozgatásáál rövidebb távo a közúti, középtávo a vasúti, hosszabb távo a vízi szállítás gazdaságosabb (Legyel 1994). Előzetes taulmáyaim és tapasztalataimból következőe úgy godolom kijelethető, hogy egy egyedülálló kistermelő a mai Magyarországo és emzetközi viszoylatba em lehet verseyképes a zöldségtermelés területé. Tudomáyos dolgozatomba azt vizsgálom, hogy egy szövetkezet milye előyöket képes yújtai a termelőkek, melyek azok a szolgáltatások, illetve akár iovációk is, amelyek megléte képes biztosítai a tagok sikerességét és verseyképességét. A témakör elméleti hátteréek feldolgozása mellett ismertetem azokat a téyezőket, amelyek verseyelőyt képesek biztosítai a piac többi szereplőjével szembe. 105

Pótári Daiella 1.1. Az iováció elméleti áttekitése A vállalti tartós verseyelőyök között a lokalitásból adódó előyök előtérbe kerülését a vállalati stratégiáko kívül a techológiai váltás álladó kéyszere, a kocetrált iovációs bázis is idokolja. A globális versey következtébe a vállalatok tartós verseyelőyei az álladó techológiai váltástól függek, amely iovációs készségükbe gyökerezik. A verseyelőy ma már az erőforrások miél termelékeyebb felhaszálásába rejlik, ami álladó iovációt követel (Porter 1998, 7. o.). A fejlett országokba a magas bérköltség miatt a vállalatok rákéyszerülek a termelékeyebb eljárások gyors bevezetésére, amihez folyamatosa iovációkra va szükségük. Csak kevés vállalat képes kutatásokat fiaszírozi, a többiekél az iovációs készség léyege: gyors alkalmazkodás, az adott iparágakba megjeleő, a gazdasági teljesítméyt (termelékeységet) javító, főleg techológiai jellegű változtatások hatékoy bevezetése. (Legyel Rechitzer 004, 167. o.). Iováció Rechitzer (1993) szerit tehát új ötleteket, új tevékeységeket, új termékeket, új szervezeteket, új emberi és közösségi viselkedési módokat értük. 1. ábra: Az iovációs folyamat Forrás: Legyel - Rechitzer (004) alapjá saját szerkesztés 106

A kistermelő esélyei felveheti-e a verseyt egy kistermelő a agyokkal szembe? A gazdaság mozgatója tehát a megújítás, az iováció, amely iráyulhat a termékre és tevékeységre, de emcsak a gazdasági élet területé érvéyesülhetek a megújítások, haem a társadalmi-politikai szférába is. Az iovációs folyamatot a következő ábra szemlélteti, jelezve azt, hogy az iovációk midig ötletek, elképzelések tömegéből keletkezek, ezekből választódik ki aztá egy vagy éháy idea. Ezek már megjeleítik és hordozzák magát az iveciót, az újdoság keletkezéséek, létrehozásáak, feltalálásáak folyamatát. Az iveciós stádium utá már objektivizálódik az elképzelés, akár új termékbe, akár új tevékeységbe, akár új ismeretbe, vagy éppe eddig em alkalmazott problémamegoldásba, s léyegébe itt le is zárul az iovációs folyamat első szakasza, vagyis megtörtét az újdoság létrehozását. Az iovációs folyamat második szakaszába törtéik meg az újdoság alkalmazása, ami együtt jár az újdoság időbeli és térbeli terjedésével, diffúziójával. Az alkalmazás vagy adaptáció léyegébe dötés az új ismeret, termék, tevékeység átvételéről, aak haszálatba vételéről.. A szövetkezet létrejötte, iovációi és pályázati forrásai Az alábbi fejezet első részébe egy rövid áttekités formájába ismertetem a szövetkezet megalakulását, majd a bevezető részbe már említett, azo téyezőket mutatom be, amelyek képesek verseyelőyt biztosítai a szövetkezet számára..1. A szövetkezet megalakulásáak előzméyei A termelői értékesítő szervezetek termelők által, elsősorba termékeik termeléséek megszervezése, közös áruvá készítése, tárolása és értékesítése céljából létrehozott szervezetek. Szetese és köryéké mitegy 4-5000 család foglalkozik zöldséghajtatással. Egy részükek fő tevékeységkét, más részükek pedig másodálláskét jelet megélhetést. A redszerváltozásig főleg agyüzemi és agyüzemek által szervezett magátermelés folyt. A tulajdováltást követőe a termesztő beredezések zöme magátulajdoba került, de a 107

Pótári Daiella termelők a megfelelő szervezettség hiáyába hátráyos helyzetbe kerültek a kereskedelemmel szembe. A agy áruházlácok megjeleése a kilecvees évek közepére tehető, melyek magukkal hozták azt a beszerzési redszert, amellyel a termelők és a beszállítók valóba kedvezőtleebb alkupozícióba kerültek, hisze a kocetrálódó kereskedelem hasoló struktúrájú beszállítói réteggel tudja csak hatékoyságát öveli. Eek a termelői kocetrációak az Európai Uió is szorgalmazója, hisze az EU ba működő szervezetek (Termelői Értékesítő Szervezetek) alakulását ittho is szorgalmazzák és támogatják. S a jövőbe csak ilye szervezetek kapak beruházási és működési támogatásokat, illetőleg a termelők ilye szervezeteke keresztül jutak a támogatáshoz. Tehát ismét felmerült a szövetkezés szükségessége, mely most a közös áruvá készítésbe és értékesítés érdekébe koordiálja tagjait. A cél egy olya regioális szövetség létrehozása volt, amely meghatározó meyiségű árualappal redelkezve fel tudja vei a verseyt a cetralizálódó kereskedelem elvárásaiak megfelelőe. A tevékeység legfotosabb eleme a külöböző képzettségű termelők, eltérő műszaki szívoalú termesztő-beredezéseikbe megtermelt áru miőség szempotjából törtéő egyesítése volt. Ezzel elősegítei a fő és melléktevékeységbe termelő kertészek megélhetését, mert ilye szitű szövetkezés híjá erre em lett vola lehetőségük. 00. ovember 7-é 77 fővel megalakult a Dél-alföldi Kertészek zöldség-gyümölcs Termelői és Értékesítő Szövetkezete. 003 tavaszá már előzetese elismert TÉSZkét működött. Azo termelők, akik az ilye szervezethez kapcsolódak, em csak védelmet kapak ahhoz, hogy termékük biztosa értékesítésre kerüljö, haem piacvezetők is lehetek, a termelő a piaco szembesül az árakkal, itt a szervezet az export értékesítésével tudja tehermetesítei az itthoi piacot, ittho a kíálat csökke. 108

A kistermelő esélyei felveheti-e a verseyt egy kistermelő a agyokkal szembe?.. Iovációs tevékeység Az alábbiakba ismertetem a szövetkezet külöféle szolgáltatásait, amelyek em mid felelek meg az iováció klasszikus követelméyeiek, de a maguk evébe és az adott köryezetbe mégis iovatív kezdeméyezések számítaak, és sok esetbe ezek em jól bejáratott itézméyek a szakmá belül, haem a szövetkezet egyedi szolgáltatásai. Alapvetőe kijelethető, hogy a szövetkezet külöféle kedvezméyeket ad a tagokak, ha azok ayagi ehézségekkel küzdeek. Ezek közül a legléyegesebbek: - a tag a termelés elidításához szükséges palátát a cégtől 100 apos fizetés élküli haladékkal kapja meg. A vásárlóak, majd ezt az összeget az első zöldség szállítás értékéből kell visszatörleszteie. - a termelők igyekezek eltávolodi a termőföldes termesztéstől a talaj fertőtleítési módszerek beszűkítése miatt a termelők egyre ikább törekedek a talaj élküli termesztésre törtéő átállásra. Azért is, mert ott em lehet már olya szitű hozamövekedést eléri ahol a termelés gazdaságos lesz és eredméyt tudjo produkáli, bizoyos termesztési kultúrákba (paradicsom, paprika) egyre többe választják a talajélküli termesztést, ami lehet kókuszba, kőzetgyapot kockába, sóderágyba, tőzegágyba és sokféle termesztő közegbe. Ez az új termesztési forma lehetővé teszi a mookultúrális termesztést talajutság és a fokozott kártevő yomás em jeletkezik és eze termesztésél jeletős hozam övekedést lehet eléri a talajos termesztéssel szembe, eze övekedés em csak előyössé teheti az új termesztési formát haem újabb haszoal kecsegtet. Eze techológiákat lehet alkalmazi fóliákba és üvegházakba. A övéyházba hidrokultúrás termelési techológiát alkalmazak, kókuszpaplaos termőfelülettel, ekkor a övéy em éritkezik közvetleül a talajjal. A paplaba közvetleül érkezik a tápayag a övéy számára csöveke keresztül. Ezeke a területeke itegrált övéyvédelmet alkalmazak, ami azt jeleti, hogy 109

Pótári Daiella a övéy fiatal stádiumába (virágzásig) alkalmazak kémiai szereket, ezt követőe a kártevők ellei védelmet biológiai védelemmel oldják meg, azaz haszos rovarokat telepíteek a övéyre. Ezáltal lehetővé téve, hogy ezekről a területekről szermaradváy-metes terméket tudjaak a piaca juttati. A szervezet meghitelezi a termelőek az iput ayagot ami lehet termesztő papla és ha termőre fordul az állomáy akkor aak értékéből voják le. - a TÉSZ Áruházba a tagok előző évbe behordott árujuk 10%-ak megfelelő hitelkeretet kaphatak, amelyből vegyszereket, fóliát és egyéb termeléshez szükséges iputot tudak vásároli és az első szedésből befolyt pézből voják le azt az összeget. A szövetkezetél a magas szitű műszaki techika elősegíti a csomagolt termék eseté jeletkező külöböző gépek vásárlása, a szalagredszer, olya számítógépes redszer, ahol kiküszöbölik a agy súlykülöbségeket súlyveszteség általi pézkiesés szite tökéletes elkerülését. Az ott dolgozókat yomo tudják követi, hogy potosa mérik-e ki a megfelelő kiszereléseket, ha em, akkor felelősségre vohatóak. Mide egyes mérleg összeköttetésbe va az iformatikai redszerrel. A szövetkezet ifrastruktúrája, amely éháy eleme szité ige magas techikai szívoalról tesz taúbizoyságot. Ezek az alábbiak: - A geotermikus eergia (termálvíz) haszosítása. Mivel a termálvízzel fűteek, sok költséget megspórolak, és így egész évbe folyhat a termelés. Nem kell a téli időszakba leálli a fagy miatt. Ősz elejé ültetek az üvegházakba, ami azt jeleti, hogy az első szedések karácsoy tájéká leszek. Ekkor sokkal agyobb az értéke az áruak, mit pl. yáro, amikor telített a piac a szabadföldi termesztésből származó zöldségfélék miatt. - A szövetkezeti tagok hajtató beredezései: ezekél szédioxid szabályozás is létezik. 110

A kistermelő esélyei felveheti-e a verseyt egy kistermelő a agyokkal szembe? Ahhoz, hogy az árukat ellehesse adi agyáruházak, egy bizoyos miőség biztosítási redszer kell, például GlobalGap miősítés. A GlobalGap az Európai Kiskereskedők Egyesülete által létrehozott élelmiszerbiztosági és miőségiráyítási szabváy, amely a frisse fogyasztható, illetve a feldolgozatla mezőgazdasági termékek előállításáak szabályozására, eze területek emzetközi taúsítására alkalmazható. A Jó Mezőgazdasági Gyakorlato alapul, melyek léyege a termelő gazdaságba az elérhető legjobb techológiák alkalmazása és a fetartható mezőgazdaság követelméyeiek megfelelő élelmiszer-előállítás támogatása. A GlobalGap a taúsított termék teljes mezőgazdasági termelési folyamatát lefedi, még az ültetést megelőzőe egésze a feldolgozatla végtermékig. Egyéi termelők és csoportok (termelési és értékesítési szervezetek) is taúsíthatóak a szabváy alapjá. Ezt em mide termelő tudja teljesítei mivel eek a miősítések a megszerzése és fetartása ige komoly kiadásokat jelet. Eek kiépítése a szövetkezet feladata. Eek megléte szükséges az áruházlácok felé törtéő értékesítés szempotjából, de ömagába még em elégséges feltétel a piaci verseybe való talpo maradást illetőe. Azo termelők, akik ebbe a szervezetbe belépek, a piacra jutással olya redszert hozak létre ahol midvégig yomo követhető. Egésze az áru beérkezésétől a raktározáso keresztül a késztermékig. 3. Összefoglalás Az uiós csatlakozás agy próbatétel volt a magyar mezőgazdaságak, mert egy jeletős réteg, a kistermelő gazdálkodók, em voltak felkészülve a több évtizede támogatott gazdaságok verseyére, és a hazai jogszabályok sem jeletettek motivációt vagy segítséget számukra. Helyzetüket tovább ehezítette a rájuk zuhaó uiós higiéiai és élelmiszerbiztosági szabályozás. Mideközbe külöböző okok - például a agy élelmiszerlácok terjedése - miatt az értékesítés fotos terepét jelető termelői piacok is megszűtek. 111

Pótári Daiella Mukámba azt kíséreltem meg bemutati, hogy milye esélyeik lehetek a kistermelőkek a mai magyar zöldségfeldolgozó ágazatba. Éltem azzal a felvetéssel, hogy egyedül semmiképp sem lehetek sikeresek. Így megvizsgáltam, hogy egy szövetkezet milye előyöket képes yújtai a termelőkek, melyek azok a szolgáltatások, illetve akár iovációk is, amelyek megléte képes biztosítai a tagok sikerességét és verseyképességét. A téma szakirodalmáak és a szövetkezet törtéeti hátteréek áttekitése utá kifejtésre kerültek a szövetkezet által alkalmazott magas szitű techikai megoldások (melyek, ha em is a klasszikus értelembe, de az adott köryezetbe iovatív megoldásokak tekitettem). Midezek áttekitése utá arra jutottam, hogy ha ige ehéz körülméyek között is, de a kistermelők összefogásával, összetömörülésével és az adott együttműködés magas techikai szívoalo való folytatásával ige is lehet sikeres egy kistermelő a 1. századi Magyarországo. Irodalomjegyzék Legyel I. (1994): A telephelyválasztás. I Rechitzer J. (szerk.): Fejezetek a regioális gazdaságta taulmáyozásához. MTA RKK, Győr-Pécs. Legyel I. Rechitzer J. (004): Regioális Gazdaságta. Dialóg Campus. Pécs-Budapest. Porter, M. E. (1998): Clusters ad Ecoomic of Competitio. Harvard Busiess Review, Nov-Dec. 77-90 o. Rechitzer J. (1993): Iovációs potok és zóák, változtási iráyok a térszerkesztésbe. I Egyedi Gy. (szerk.) : Társadalmi-területi egyelőtleségek Magyarországo. Közgazdasági és Jogi Köyvkiadó, Budapest 75-103. o. Takács L. (003): Élelmiszeripari Nyersayag- és Áruismeret. Szegedi Tudomáyegyetem Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar. 11

Csikós Gábor CSIKÓS GÁBOR ERASMUS HALLGATÓK TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HÁTTÉRELEMZÉSE A BELGIUMI KATHO FŐISKOLÁN Absztrakt A taulmáy a belgiumi KATHO főiskola emzetközi hallgatóiak körébe végzett kutatás eredméyeiek felhaszálásával mutatja be az ERASMUS program résztvevőiek jellemzőit és sajátosságait a taulmáyok kezdete előtt, alatt és utá. A vizsgálat sorá egy 5 kérdést tartalmazó, 69 volt hallgató részvételével végzett felmérés készült, amelyet éháy velük folytatott mélyiterjú követett. A dolgozat ezek alapjá ismerteti az egykori diákok szociális hátterét, jeletkezésük főbb okait, a program pszichológiai vetületeit, valamit hatását a yelvtudásuk fejlesztésére. Abstract The study itroduces the mai characteristics of ERASMUS participats before, durig ad after the programme, based o a two-step-research iquiry ivolvig iteratioal studets of KATHO Uiversity College i Belgium. Withi the framework of the examiatio, a 5-questio-survey was filled-out by 69 former-erasmus studets who atteded KATHO. This was followed by structured iterviews ivolvig a few of them. The results were used to describe the studets social backgrouds ad motivatioal factors, as well as the psychological ad laguage developmet aspects of the programme. Kulcsszavak: ERASMUS, emzetközi programok, mobilitás Keywords: ERASMUS, iteratioal programmes, mobility 113

ERASMUS hallgatók társadalmi és gazdasági háttérelemzése a belgiumi KATHO főiskolá Idé üepli 5 éves születésapját az Európai Bizottság által életre hívott ERASMUS program. A kezdeméyezés, amely azzal a fő célkitűzéssel jött létre, hogy elősegítse a felsőoktatásba részt vevő hallgatók illetve oktatók emzetközi mobilitását, az elmúlt két és fél évtized alatt az Európai Közösség egyik legépszerűbb programjává vált. A sikert a számok is egyértelműe tükrözik: 1987-es idulása óta az ERASMUS csakem,5 millió diák számára tette lehetővé, hogy éháy hóapo át egy külföldi felsőoktatási itézméybe taulhasso, és ezáltal a verseyképes tudás mellett értékes iterkulturális ismeretekre és tapasztalatokra is szert tehesse. Az ERASMUS program övekedésével és épszerűvé válásával megjeletek azok a vizsgálatok és kutatások is, amelyek a taulmáyi eredméyek otthoi beszámíthatóságát, a részvétel pézügyi voatkozásait, vagy éppe az ERASMUS o-formális taulásba betöltött szerepét igyekeztek feltári. Néháy további fotos kérdés azoba a számtala felmérés elleére is teljese vagy részbe megválaszolatla maradt. A taulmáy célja, hogy választ adjo ezekre a ritká feltett ám a hallgatókat aál ikább foglalkoztató kérdésekre, így többek között arra, hogy: mi motiválja a diákokat az ERASMUS programba való részvételre? milye társadalmi és ayagi háttérrel redelkezek a résztvevők? milye mértékbe fejlődik yelvtudásuk a program alatt? milye lelki folyamatoko meek keresztül a diákok a külföldi taulmáyok időszakába? A vizsgálat alapját egy a belgiumi KATHO Uiversity College korábbi ERASMUS-os diákjai körébe végzett kérdőíves vizsgálat képezi. Az 5 kérdést tartalmazó felmérésbe 4 európai ország 69 olya hallgatója vett részt, aki a 006 és 010 között tault ERASMUS hallgatókét a flamad itézméybe. A kapott eredméyek mélyebb megértéséhez az olie felmérést követőe leboyolított éháy 114

Csikós Gábor mélyiterjú is hozzájárult. Az alábbiakba a kutatás eredméyeiek rövid összefoglalója olvasható. 1. Az ERASMUS programba való részvétel motivációs háttere Gyakori a feltételezés, hogy általába a yelvtudás fejlesztése, valamit a külföldö megszerezhető többlettudás miatt döteek a fiatalok az ERASMUS ösztödíj megpályázása mellett. A vizsgálat első alapkérdése tehát em is lehetett más, mit hogy mi motiválta a KATHO egykori diákjait a programba való részvételre? 1. sz. táblázat: A felmérésbe résztvevő hallgatók ERASMUS-os motivációjáak téyezői Miért dötöttél úgy, hogy jeletkezel az ERASMUSRA? Megoszlás Utazi akartam 3% Tudásra akartam szert tei egy másik országba 3% Barátokat akartam szerezi más országokból 0% Nyelvet akartam tauli 17% Függetle akartam lei 11% A barátaim javasolták 5% A családom javasolta 1% Mit az a feti számokból is világosa kitűik, a résztvevők többsége em csupá szakmai- és karriercélok miatt dötött az ERASMUS mellett. Legalább ilye jeletősek a személyes idokok is, mit például az utazás vagy a barátok. Mi sem bizoyítja ezt jobba, mit hogy az összes kitöltő 11 százalékáak dötésébe még a függetle élet utái vágy is szerepet játszott. Az így yilatkozók 60 százaléka, em meglepő módo, szüleivel vagy családjával élt a kiutazás előtt. Ha leszűkítjük a vizsgálatot arra a 10 válaszadóra, aki a vizsgált időszakba karukról utazott ki a KATHO-ra, akkor az ő esetükbe a yelvtaulás áll (6%) első helye az idokok között. Ezt az utazás (4%) és a függetleség utái vágy (18%) követi. A külföldi barátok, valamit a tudás szerzése egy másik 115

ERASMUS hallgatók társadalmi és gazdasági háttérelemzése a belgiumi KATHO főiskolá országba kevésbé volt fotos számukra: midkét téyező csupá 15 százalékot kapott. Visszatérve a teljes megkérdezésre, a barátok és a család közvetle szerepe a dötésbe elhayagolhatóak tűik. A mélyiterjúk sorá ugyaakkor többe is megfogalmazták: bátorítást, erőt adott ekik az a téy, hogy szüleik és rokoaik következetese támogatták dötésüket. Ezek az utalások idokolták a családi téyező további, részletesebb vizsgálatát.. Az ERASMUS hallgatók családi hátteréek szerepe a dötéshozatalba Az első említésre méltó adat, hogy a megkérdezett KATHO diákok 84,39 százaléka az első a családból, aki külföldö taul. A vizsgált időszakba karukról Belgiumba utazó diákok midegyike ebbe a kategóriába tartozik. Bár midez a fogadóitézméy agyszámú közép- és kelet-európai partereivel magyarázható, az mégis egyértelműe látszik, hogy a szülők korábbi személyes tapasztalatai ebből kifolyólag csak az esetek kis háyadába befolyásolhatták a dötést. Az ERASMUS programba való részvétel és a szülők iskolai végzettsége közötti összefüggések vizsgálatakor ellebe igecsak érdekes eredméyeket tapasztalhatuk.. sz. táblázat: A vizsgált hallgatók száma és megoszlása szüleik iskolai végzettsége szerit Szülő iskolai Aya Apa végzettsége Általáos iskola 30 fő 11,15% 3 fő 11,90% Középiskola 99 fő 36,81% 101 fő 37,54% Főiskola / Egyetem 140 fő 5,04% 136 fő 50,56% A két téyező közötti szoros kapcsolat egyértelműe kimutatható. Miél magasabb a diákok szüleiek iskolai végzettsége, aál többe vettek részt a KATHO ERASMUS programjába. Ha az egyes végzettségi adatokat összevota is 116

Csikós Gábor megvizsgáljuk, akkor az is kiderül: a hallgatók 37,55 százaléka olya családból érkezett, ahol midkét szülő redelkezik diplomával. Így tehát, ha a dötés meghozatalakor a család közvetle befolyásoló szerepe em is számottevő, a szülők taulmáyaik sorá szerzett tájékozottsága, ismeretei, yitottsága és godolkodásmódja közvetve redkívül fotos szerepet játszik. 3. Az ERASMUS programba való részvétel pézügyi voatkozásai Miutá megszületett a dötés, és a hallgatók elhatározták magukat az ERASMUS programba való részvétel mellett, rögtö adódik a következő kérdés: milye forrásokból és szívoalo tudják majd fedezi külföldi taulmáyaik költségeit? A válasz természetese számos téyezőtől függ. Mit az köztudott, az utazás, szállás, étkezés és megélhetés költségeiek fiaszírozására az Európai Uió szerződésbe meghatározott mértékű ösztödíjat biztosít a diákok számára, melyek agysága országokét, évekét, de még itézméyekét is eltérő lehet. A KATHO hivatalos tájékoztató levelébe a havi megélhetési költséget 550 euróra becsüli. Az ERASMUS hallgatók körébe végzett felmérés adatai alapjá azoba megállapítható, hogy a válaszadók 90,33 százaléka köztük valameyi karukról kiutazott hallgató gazdálkodott havota eél kevesebb ösztödíjból taulmáyai sorá. Eek következméye, hogy a diákok több, mit 90 százalékáak többletforrásokra volt szüksége ahhoz, hogy a programba való részvételt fiaszírozi tudja. A felmérés szerit eze többletforrások között messze a családi támogatás számít a leggyakoribbak (51%), ez a téy pedig egyértelműe a kiutazó diákok szüleiek ayagi helyzetére iráyítja a figyelmet. A kérdőíves felmérés eredméyei meghökkető számokat mutatak eze a tére. 117

ERASMUS hallgatók társadalmi és gazdasági háttérelemzése a belgiumi KATHO főiskolá 3. sz. táblázat: A vizsgált hallgatók megoszlása családjuk ayagi helyzete szerit Családom ayagi helyzete... Megoszlás...sokkal jobb, mit az országombeli átlag 5%...jobb, mit az országombeli átlag 3%...megfelel az országombeli átlagak 56%...rosszabb, mit az országombeli átlag 7%...sokkal rosszabb, mit az országombeli átlag 0% A kapott értékek egyértelműe láthatóvá teszik az ERASMUS ösztödíjprogram egyik, immár hosszú évek óta feálló problémáját: azok a diákok, akik átlag alatti ayagi körülméyek között élek, csak agyo kis aráyba vaak jele a program résztvevői között. A KATHO hallgatói esetébe ez az aráy midössze 7 százalék. Ez arra eged következteti, hogy legyeek bármeyire tehetségesek is ezek a fiatalok, sajos csak az esetek kis százalékába tudják előteremtei azokat a pézügyi forrásokat, amelyek a külföldi taulmáyok teljes fiaszírozásához szükségesek. A problémára remélhetőleg megoldást yújt majd a 014-be útjára iduló ERASMUS FOR ALL program, amely a korábbiakál jeletőse magasabb hallgatói ösztödíjakkal kecsegtet. 4. Az ERASMUS programba való részvétel pszichológiai aspektusai A program motivációs és fiaszírozási téyezőiek elemzése utá ugyacsak fotos kérdés, hogy vajo milye érzelmi, lelki folyamatoko meek keresztül a diákok a külföldö töltött időszak alatt. Az Európai Uió megbízásából készített agy ERASMUS kutatások sajálatos módo elsősorba a program hatékoyságával kapcsolatos téyezőkre kocetrálak, és legfeljebb éritőlegese keresik a választ erre a kérdésre. Pedig azt, hogy mikét éli meg egy külföldről érkező személy az új kultúrával való találkozást, számos elmélet vizsgálta. Wikelma például égy szakaszt külöböztet meg az adaptáció folyamatába: a mézeshetek, a krízis, az alkalmazkodás, és az elfogadás időszakát. (Wikelma, 1994) A 118

Csikós Gábor mézeshetek jellemzője az eufória és a lelkesedés, hisze ebbe az időszakba regeteg új élméy éri a külföldre kerülő személyt. A krízisidőszak kulcsérzelmei a zavaradottság, lehagoltság, szomorúság, amelyekek forrása az új kultúrával kapcsolatba megtapasztalt külöbségek, félreértések, egatív tapasztalatok lehetek. Ezt követi az új körülméyekhez való alkalmazkodás, majd végül azok elfogadásáak időszaka. A kérdőíves felmérés eredméyei alapjá a Wikelma által említett mézeshetek szakasz az ERASMUS hallgatók körébe is elég egyértelműe jele va. A fiatalok 33 százaléka yilatkozott úgy, hogy lelkes, míg 9 százalékuk úgy, hogy boldog volt közvetleül a megérkezés utá. Az első apokat azoba a diákok egy másik csoportja sokkal ikább az összezavarodottság érzésével jellemezte. A jeleség, amely a válaszadók 5 százalékáál fordult elő, meglehetőse átmeetiek bizoyult, és két héttel később már alig volt tapasztalható. Midez az ERASMUS egyik redkívül sajátos és jellemző motívumával magyarázható. Ez pedig em más, mit a program által biztosított védőeryő, amelyet főkét a fogadóitézméy oktatói, a emzetközi iroda mukatársai, valamit az ERASMUS-os diáktársak és a főiskolá tauló helyi ökétesek alkotak. Kialakulása jellemzőe a megérkezés utái első hetekre tehető, hisze a fiatalok ekkor ismerik meg az előbb említett személyeket. Amíg erre em kerül sor, a legtöbbe természetese maguk kéyszerülek megoldai az esetlegese felmerülő problémákat, amely egy idege országba sokak számára jóval agyobb ehézséget jelet, mit ottho. A védettség fokozatos kialakulásával azoba a megoldáshoz elegedhetetle segítséget és támogatást kapak másoktól. Ezzel magyarázható a válaszokba az első apokba még jelelévő, de két hét alatt szite teljese eltűő összezavarodottság érzése. A védőeryő, amelyek hatásait a mélyiterjúba részt vevő diákok szite midegyike kiemelte, ezt követőe gyakorlatilag teljes lefedettséget biztosít a hallgatókak a program ideje alatt. Hatására a fiatalok megtapasztalhatják a kultúrák találkozásáak pozitív elemeit, a egatív hatások többségétől azoba megóvja őket. A program yújtotta 119

ERASMUS hallgatók társadalmi és gazdasági háttérelemzése a belgiumi KATHO főiskolá védelem hatására a diákok többsége át sem éli a Wikelma által meghatározott krízist szakaszt, haem rögtö az alkalmazkodásra és az elfogadásra jellemző érzelmeket tapasztalja meg. Erre utal, hogy a taulmáyi időszak közepe felé haladva a boldog hallgatók aráya eléri az 55 százalékot, és csupá a megkérdezettek 7 százaléka számol be egatív érzelmekről ebbe a szakaszba. Egy hóappal a program vége előtt azoba törtéik valami szokatla. A boldog hallgatók aráya agymértékbe csökkei kezd (55 százalékról 41 százalékra), ezzel párhuzamosa pedig a lehagoltság, az összezavarodottság és a szomorúság aráyszámai övekedések idulak. A jeleség magyarázatához ismét a már korábba említett sajátosságokhoz kell visszayúluk. A külföldi taulmáyok, és ezzel együtt az eddig oly haszosak bizoyult eryő védelme ugyais hamarosa véget ér. A záróbeszámolók elkészítése, az otthoi vizsgák felvétele, a repülőjegy foglalása, majd a apról-apra fogyatkozó ERASMUS csapat folyamatosa tudatosítják a hallgatókba, hogy hamarosa vissza kell tériük otthoukba. Ez pedig egyúttal azt is jeleti, hogy az elmúlt hóapokat oly kéyelmessé és feledhetetleé tevő védőeryő hatása megszűik, és a hétközapi élet problémáit, vagy akár a megélhetésükhöz szükséges péz előteremtését ismét saját magukak kell majd megoldaiuk. Az utolsó hetek és apok hagulatát egyértelműe ez a felismerés határozza meg. A KATHO megkérdezett hallgatói közül 9 százaléka összezavarodott, 11 százaléka lehagolt, és 40 százaléka szomorú hagulatról számolt be ebbe az időszakba. A hazaérkezés utá tapasztalható számok pedig arról árulkodak, hogy az első hetekbe a visszaszokás okozta ehézségek miatt soka még em találták a helyüket (összezavarodott 13%), vagy lehagolta veszik tudomásul a hazatérés téyét (0%). A mélyiterjúkba részt vevő diákok többsége szité átélte, és 1- hóapig tartó időszakkét emlékezett erre az általuk csak post-erasmus depressziókét megevezett jeleségre. Elmodásuk szerit azoba ezutá a ehéz átmeeti időszak utá többségük visszaszokott az otthoi 10

Csikós Gábor hétközapok ritmusához, és életük lassa visszatért a régi, kiegyesúlyozott kerékvágásba. 5. Az ERASMUS program yelvtudásra gyakorolt hatása Az egyik legalapvetőbb kijeletés, amely az ERASMUS kapcsá valaha megfogalmazódott, hogy a program jeletőse hozzájárul a hallgatók yelvtudásáak tökéletesítéséhez. Bár az előbbi állítást aligha vohatjuk kétségbe, mégis érdekes és érdemes lehet számszerűsítei ezt a fejlődést. Először az oktatás yelvekét haszált agol területé tapasztalt fejlődést ajálott megvizsgáli. 4. sz. táblázat: A vizsgált hallgatók megoszlása agol yelvtudásuk öértékelése szerit ERASMUS előtt ERASMUS utá alapszit középszit felsőszit 11 ayayelvi szit 9,47% 50,00% 38,6%,7% 0,00% 3,86% 71,97% 4,17% Amit azt a százalékos adatok is mutatják, a kiérkező diákok közel 10 százaléka, egésze potosa 5 hallgató értékelte agol yelvtudását alapszitűek az ERASMUS program idulásakor, azoba egy sem akadt, aki eze a tudásszite maradt vola az időszak végéig. A részletes adatok szerit közülük 3-a léptek át a középszitű kategóriába, míg kette úgy yilatkoztak, hogy agol yelvtudásukat sikerült felsőszitre hoziuk a ki töltött idő alatt. De vajo mi a helyzet azokkal, akik a yelvet már a kezdetekkor is középszite beszélték? Nos, az adatok szerit eze diákok 71 százaléka középszitről felsőszitre, százaléka pedig már-már ayayelvi szitre lépett. Azo hallgatók aráya, akikek agol yelvtudása saját bevallásuk szerit középszite maradt, midössze 8 százalék. A válaszok részletes elemzése sorá emellett az is kiderült, hogy az ERASMUS már sokkal kevésbé alkalmas a felsőszitű agol yelvtudás továbbfejlesztésére: midössze az éritett hallgatók 3%-a számolt be előrelépésről ebbe a kategóriába.

ERASMUS hallgatók társadalmi és gazdasági háttérelemzése a belgiumi KATHO főiskolá Ugyacsak érdekes kérdés, hogy vajo meyire sikerült a diákokak elsajátítaiuk a Belgium flamad részé beszélt hollad yelvet. Ezzel kapcsolatba a következő adatok állak redelkezésükre. 5. sz. táblázat: A vizsgált hallgatók megoszlása hollad yelvtudásuk öértékelése szerit kezdő alapszit középszit felsőszit ayayelv ERASMUS előtt 91,08% 5,0% 1,86% 0,74% 1,1% ERASMUS utá 19,33% 7,86% 3,7%,97% 1,1% Mit az látható, a program elejé szite egytől-egyig kezdő szite lévő fiatalok 7,86 százaléka vallotta azt magáról, hogy külföldi taulmáyaiak végére legalább alapszite megtault holladul. Érdekes megjegyezi azoba, hogy a hallgatók több mit 19 százaléka még az ERASMUS végé sem boldogult a helyiek yelvével. A dolog egyik magyarázata egyértelműe az, hogy eze diákok több mit fele egyszerűe kihagyta az ERASMUS kezdetekor tartott három hetes hollad yelvi kurzust, és csak ezt követőe érkezett meg Belgiumba. 6. Összegzés A kérdőíves felmérés és a mélyiterjúk eredméyeiek összefoglalásakét elmodható, hogy a diákok a verseyképes tudás megszerzése mellett főkét az utazás iráti vágy, valamit a külföldi barátok szerzése miatt pályázak ERASMUS ösztödíjra. Részvételük egyértelmű összefüggést mutatott szüleik iskolázottságáak mértékével: miél magasabb szitű képzettséggel redelkeztek a szülők, aál agyobb aráyba voltak jele a hallgatók a vizsgált közösségbe. A pézügyi téyezőiek vizsgálata megerősítette azt a téyt, hogy az Európai Uió által biztosított ösztödíj csak részbe fedezi a külföldi tartózkodás költségeit, és a hallgatók saját megtakarításaik felhaszálása mellett agymértékbe szorulak családjuk támogatására. Emiatt a program szite teljese elérhetetleé válik azok számára, akik az átlagosál rosszabb ayagi körülméyekkel redelkező családba élek. 1

Csikós Gábor Az ösztödíjprogram pszichológiai téyezőjéek elemzése feltárt és számszerűsített egy, a hallgatók körébe csak posterasmus depresszióak evezett problémát, amely közvetleül a külföldi taulmáyok vége előtt, illetve a hazaérkezés utái hetekbe jeletkezik. A lehagoltság és összezavarodottság érzésével járó jeleség kezelése érdekébe elegedhetetleül fotos lee, hogy a küldő- és fogadóitézet e csak a program lezárásával járó admiisztratív teedők végrehajtására, haem a diákok lelki felkészítésére is sokkal agyobb hagsúlyt fektesse. Eek érdekébe akár pszichológusok bevoása is javasolt lee. Végezetül a program yelvtudásra gyakorolt hatásával kapcsolatba a vizsgálat igazolta, hogy a részvétel kitűőe alkalmas az alap- és középszitű agoltudás fejlesztésére. Az is kiderült ugyaakkor, hogy a yelvet felsőfoko beszélő diákok alig tudtak további javulást eléri a külföldö töltött időszak alatt. Erre a problémára többek között a magas szitű, kiscsoportos agol órák számáak övelése jelethet megoldást. Felhaszált irodalom Altbach, Philip G - Forest, James J. F.. : Iteratioal hadbook of higher educatio. Dordrecht: Spriger, 007 (461.) Corradi, Sofia: Erasmus Programme. Rome: NEAC, 006 Gürüz, Kemal: Higher Educatio ad Iteratioal Studet Mobility i the Global Kowledge Ecoomy. Albay: State Uiversity of New York Press, 008 Wikelma, Michael: Cultural shock ad adaptatio. Joural of Couselig & Developmet, Nov-Dec 1994 (11-16 old.) 13

Rücké Kádár Judit RÜCKNÉ KÁDÁR JUDIT A SINTO ROMÁK EURÓPÁBAN Összefoglalás Siti (sito) a romák egy csoportja. A sziti megevezés a 18. századtól létezik. A szót az idiai Idus folyó szaszkrit evéből származtatták. A szitikek agyo fotos, hogy más roma közösségektől megkülöböztessék őket. Ez külööse az 1960-as évektől vált szembetűővé, amikor mukavállalók, háborús és deportált meekültek kerültek Dél- Európából Németországba. Előszeretettel haszálják a Deutsche Roma megevezést, mert e fogalom mögött émet állampolgársággal redelkező több geeráció áll. Zusammefassug Siti (auch sito) ist die Selbstbezeichug eier Teilgruppe der Roma. Häufig wird das Wort vo dem idische Fluß Idus abgeleitet. Sidhu sei die Saskrit-Bezeichug des Flusses Idus ud Siti meie Mesche vom Sidhu. Für Siti ist diese Bezeichug seit de 1960er Jahre als Arbeitsmigrate wichtig eierseits. Adererseits ist es eie Abgrezug vo de später ach Deutschlad gekommee Vertreibugsflüchtlige. Hiter dem Begriff Siti steht eie Eischräkug auf seit Geeratioe i Deutschlad asässige Ihaber der deutsche Staatsbürgerschaft. Kulcsszavak: Deutsche Roma, Porajmos (cigáy holocaust), Bradmarkug (megbélyegezettség) 14

A sito romák Európába A törtéettudomáy sokáig törtéelem élküliek tekitette az olya épeket, amelyekek em volt saját állama, emessége, értelmisége, írásbelisége. A 0. századba kezdett megváltozi ez a szemlélet. Ekkortól fedezték fel, hogy a saját írásbeliséggel em redelkező csoportokak is megva a maga törtéete, amely megismeredő. Az európai cigáyságot kb. 4 millióra, más források 7 8 millióra becsülik; akiek fele Romáiába (kb. millió) és Bulgáriába (0,6 millió) él. Délkelet-Európába él az európai romák közel kétharmada. (Jeletős még a szerbiai a koszovói és a macedóiai cigáyok lélekszáma is (országokét kb. 0,-0,3 millió). Ugyacsak jeletős a Közép-Európába élő cigáyok száma is Magyarország kb. 0,7 millió, Szlovákia 0,4 millió, Csehország 0,3 millió Nyugat-Európába Spayolországba élek legtöbbe kb. 0,8-1 millió, és közel hasoló agyságú (0,7-0,8 millió) a fraciaországi közösség is, a többi yugat- és észak-európai országba számuk alacsoyabb, országokét éháy tízezer fő, talá Németországba és Olaszországba érik el a 100 ezer főt. (Az adatok bizoytalaok, becslése alapulak!) I. Siti Gruppe Siti, (Sito) a romák egy csoportja. A sziti megevezés a 18. sz-tól létezik. A porosz cigáyokat illették ezzel a megevezéssel. A szót az idiai Idus folyó szaszkrit evéből származtatták (Sidhu). A szitikek agyo fotos, hogy más roma közösségektől megkülöböztessék őket (ez midkét oldalról kíváalom) Ez külööse az 1960-as évektől vált szembetűővé, amikor mukavállalók háborús és deportált meekültek kerültek Délkelet-Európából Németországba. Előszeretettel haszálják a Deutsche Roma megevezést, mert emögött émet állampolgársággal redelkező több geeráció áll. Ők a 19 sz. ba jobbágysorból felszabadított romák, akik Közép-Európába vádoroltak. 15

Rücké Kádár Judit II. Törtéetük Feltételezés, hogy a mai romák ősei külöböző időpotokba elhagyták az idiai településeket az 5. és a 10. sz. között. Perzsiá és Örméyországo át yugatra vádoroltak. Magyarországo már a 14. sz. második felébe megtelepedtek. A korai 15. sz.-ba már Közép Európába is felbukkatak. A szitik yelve azt mutatja, hogy ők a legrégebbe émet yelvterületre bevádorolt roma részetikum. A 15. sz-tól kezdve egyes fejedelmek melevelet adtak ekik, hogy a zsidó kisebbséghez hasolóa szabado mozoghassaak, de bizoyos tartomáyok viszot kizárták és törvéye kívüliek yilváították őket. E kisebbséggel szembe em beszélhetük egységes báásmódról. Már a 17. sz. végétől redszeressé váltak azok a portyázások, amelyek a tartózkodási egedélyek, a támogatások betiltásával jártak együtt. Közép-és Nyugat-Európába megkezdődött e kisebbség üldözése, amely az 170-as évekbe érte el tetőpotját. Egyértelműe e épcsoport kiirtására törekedtek. Kialakult egy fokozatosságra épülő bütetőredszer: az első kiutasítás megtagadását vesszőzéssel bütették, a másodikat megbélyegzéssel, a harmadikat kivégzéssel. A gyerekeket arra kéyszerítették, mielőtt kiutasították őket az országból, hogy ézzék végig szüleik kivégzését. Fraciaországba a 18. sz. első felébe megkezdték letelepítésüket. A század második felébe az üldözés alábbhagyott, majd az utolsó évekbe teljese megszűt. 16

A sito romák Európába III. Újkor A polgári jogviszoyok kialakulásával a émet tartomáyokba született és ott élő szitik megkapták a émet állampolgárságot és a többi állampolgárral egyeragúvá váltak. A bérmuka általáossá válásával, a szabad iparűzés bevezetésével új tevékeységi területek váltak számukra elérhetővé. A 19. sz. közepé a letelepedési jog reformja következtébe formáljogilag be lehetett fejezi a tartós migrációt. Ezt a szabad költözködési jog is megköyítette. Sok család kezdte el helyhez kötött életmódját. Az 1880-as évek közepére Poroszországba már letelepedtek szitik és romák. 1871-be újrakezdődött a médiába és a politikába a cigáyüldözés. Ebbe a folyamatba belföldi és külföldi cigáyokat külöböztettek meg. 1899-be Müchebe egy adatgyűjtő helyet hoztak létre, ahol életrajzi adatokat, fotókat és 14000 cigáy ujjleyomatait őrizték. A századforduló utá megszűt az egyelősdi. Poroszországba megkezdődött a cigáyok ellei küzdelem és ezt az iráyt más tartomáyok is átvették. (a külföldi cigáyokkal szembe). Ez a gyerekek állami godozásba vételét jeletette, a vádor ipari igazolváy kiadásáak megtagadását, letelepedési korlátozást. Ezek egésze 194-ig az iráyadó redelkezések. Ekkor egy új elem jelet meg: a fajtaismeret ad arról felvilágosítást, ki a cigáy. A porosz belügymiisztérium redelete alapjá mide vádorcigáytól ujjleyomatot vettek, a 18 év felettieket egy külö igazolváy számára leféyképezték és ezek a müchei cigáyredőrségre kerültek. 199-be a hessei belügymiiszter kibocsátotta a cigáyok ellei harc törvéyét. Sok települése a polgárok is csatlakoztak a hatóságokhoz abba a törekvésbe, hogy a cigáyokat redőri felügyelet alá kell helyezi. Pl. Kölbe, ahol a gazdasági világválság idejé lakókocsi táborok keletkeztek, 199-be a redőrség javasolt egy cigáygyűjtőhely kialakítását az utcakép általáos védelmére. Frakfurtba felállítottak egy cigáy kocetrációs tábort. Addig ezt a fogalmat a kiutasítadó keleti zsidókkal összefüggésbe haszálták. Sem a hatóságok, sem a társadalom többsége em tett alapvető megkülöböztetést. A 17

Rücké Kádár Judit omád életmódot folytató csavargóak tűő cigáyokat külöbségtétel élkül em kíváatosak yilváították. IV. Nemzeti szocializmus Az állami cigáyellees ormák a emzeti szocializus időszakába egyre élesebbé váltak, az itézkedések a szitik és romák elle iráyultak. Fajtahigéiai és etikai faji motívumok alapjá sorolták be őket aszociálisak és idege fajak. Volt egy választóvoal a tiszta cigáy és keverékcigáy között. A Fajhigéiai és Népességbiológiai Kutatócsoport a birodalmi egészségügyi miisztériumba kidolgozott egy részletes redszert, melyek értelmébe egyéekét kategorizálták őket a vér aráya alapjá. 194. december 16-á Himmler elredelte a keverékcigáyok, romák és em émetvérű hozzátartozók deportálását Ausschwitz-Birkeauba. Ezzel egyidejűleg a em cigáyok, azaz émetvérű aszociálisok az 1943. jauári törvéy alapjá, mit tisztafajú szitik és lallerik vagyis jó keverék cigáyok a kivételes esetek megevezéssel maradhattak. Ez a émet birodalomba élő 30.000 cigáy 1 %-át tette ki. Az Elsassba élőket Elsass elfoglalása utá Fraciaországba kiutasították. Akik Fraciaország kapitulációja utá a Vichyzóába tartózkodtak, a Departmet Pyreees Orietales Lagerba kerültek. Mivel az iterálás fracia kézbe került, ezért túlélték a megszállást. Európa 11 országából.000 szitit és romát deportáltak Auschwitzba, legalább 17.000-et megöltek és ebből 10.500-at Auschwitzba. A porajmos a roma holokauszt cigáy yelvű elevezése. A porajmos a II. világháborúba a Harmadik Birodalom által a cigáyok körébe végrehajtott etikai tisztogatás. Mivel a cigáyság kevésbé volt szervezett, mit a zsidóság és mivel sokukat mideféle yilváatartásba vétel élkül gyilkoltak meg, az áldozatok számát ehezebb megállapítai, a becslések 00.000-től.000.000-ig terjedek. A cigáy holokauszt emlékapja augusztus. Egy megkülöböztetés érvéyesül a szitók és romok esetébe: ez a két elevezés maguk a cigáyok szerit kölcsööse kizárja egymást. Egy szitó általáosa rom-ak 18

A sito romák Európába evez mide kelet-európai származású cigáyt, sőt mide em szitó cigáyt, az oláh cigáyok (romák) viszot összefoglalóa szitó -ak evezek mide yugat-európai cigáyt. Ha potosabba akaruk fogalmazi, azt modhatjuk, hogy a szitók azok a cigáyok, akik már régóta émet yelvterülete élek, amit az általuk beszélt romai dialektusba fellelhető émet hatás is bizoyít. Németországba az 1950-es évekbe külöböző cigáybizottságok alakultak, eleite legikább azzal a céllal, hogy előmozdítsák a jóvátételi ügyek itézését. Később a bizottságok tevékeységi köre kibóvült és a Verbad deutscher Siti, majd a Zetralrat deutscher Siti ud Roma meglehetős hatalomra és befolyásra tett szert a hírközlésbe. Németországba jeleleg 60.000 émet állampolgárságú sziti él az utóbbi 600 év bevádorlóiak utódai, majdem mid álladó lakhelye. Sokszor megjósolták már a cigáy életforma és társadalom letűését. Többe a hayatlás jelét látják abba a téybe, hogy a yelv- a szokás- és hagyomáyredszer álladóa változik és folyamatosa vesz át bizoyos elemeket más társadalmaktól. Midig a megalapozatla általáosítás veszélyével jár, ha a cigáyok életéek egyes aspektusait kiválasztjuk, és azokból próbáluk a cigáyság egészére következtetéseket levoi. A cigáyok életéek fotos összetartó erői a családi értékek, s ez a létfetartásukba is megyilvául. A gyerekek, mihelyt elég idősek hozzá, redszerit azoal részt veszek a mukába. A hagyomáyos értelembe gyakra hiáyos műveltségűek számító cigáygyerekek elkísérik a felőtteket, figyelik őket, segíteek mukájukba, és meghallgatják taácsaikat, és így a kézműves mesterségek és a gyakorlati szakmai ismeretek egész sorát sajátíthatják el. Jeleleg Nyugato és Kelete a letelepedett cigáyok vaak többségbe, akik azoba akkor is megőrzik külöállásukat, ha évtizedekig egy helybe maradak. Továbbra is szívesebbe lakak egymás közvetle közelébe, lehetőleg közeli rokoi körbe. 19

Rücké Kádár Judit A háztartások élete egyetle szobába összpotosul, em sok teret egedve az egyéi elkülöülések. Felhaszált irodalom Die Zigeuer, Herkuft ud Lebe im deutsche Sprachgebiet (Olte, 1965) H. Mode S. Wölflig: Zigeuer, der Weg eies Volkes i Deutschlad (Lipcse, 1968) R. Groemeyer G.A. Rakelma: Die Zigeuer, Reisede i Europa (Köl, 1988) 130

Micheller Magdola MICHELLER MAGDOLNA ROMÁK BÉKÉSCSABÁN AZ ÚJRATELPÍTÉSTŐL A RENDSZERVÁLTÁSIG ROMA POPULATION IN BÉKÉSCSABA BETWEEN THE RESETTLEMENT AND CHANGE OF REGIME Összegzés A romák társadalomtörtéete furcsa párhuzamokba haladt a magyar társadalom főbb törtéelmi cezurái meté. Így meghatározó volt Mária Terézia kora, a dualizmus korszaka, a két világháború közötti időszak, a Kádár korszak és a redszerváltás is. A Békés megyei voulat, s bee Békéscsaba, kevésbé tért el az országos tedeciáktól. A sajátosságokat talá a sokemzetiségű világ és a mezőváros émi toleraciája adta, adhatta. Kulcsszavak: Cigáyok, új magyarok, romák, taulás, muka Abstract The socio-historical evolutio of the Roma populatio has had a strage parallel developmet with the Hugaria society s mai historical developmet treds. Thus, certai epoques of Hugary s history are of utmost importace i the process, for istace Quee Maria Theresa s era, the period of the dualism, the iterbellic years, as well as Kádár s regime ad the decades followig it. Everythig that hapeed i Békés Couty, icludig Békéscsaba, has had a similar developmet tred to what has bee o i the whole coutry. It may have oly bee this multicultural ad pluri atioal world accompaied by the Hugaria Plai tow s partial tolerace that (may have) geerated its specific particularities. Keywords: gipsies, ew Hugarias, Roma populatio, learig, workig 131

Romák Békéscsabá az újratelepítéstől a redszerváltásig E sorok írója a közelmúltba közzétette a magyarországi romák rövid törtéetét. Ez az összefoglaló jellegű társadalomtörtéeti taulmáy törtéeti (főleg közigazgatási iratok) dokumetumok és számos romológiai kéziköyv áttekitése yomá készült. Ugyacsak a már idézett taulmáykötetbe írt a szerző elsősorba a dél-duátúli szubjektív élméyeiről, melybe roma személyiségek eleveedek meg. Mivel a jele közleméy írója lassa húsz éve Békéscsabá él, és romológia c. tárgyat is taít, úgy ítélte meg, a békéscsabai romák társadalomtörtéetét is taulságos áttekitei. Elsősorba Haa Lajos Békés megye törtéetéről írott mukájából tudhatjuk, hogy a török idők sorá elépteleedett Békés vármegyébe, köztük Békéscsaba mezővárosába is települtek a 18. századba, az elsősorba evagélikus szlovákok és émetek mellett, a romá fejedelemségekből és Erdélyből vádorcigáyok, melyek kompáiákba érkeztek, és a vajda fogta őket össze. Elsőkét a gyulai uradalom egedi be őket, elvárva tőlük a letelepedést, a közred betartását és a jobbágyokkal való békés együttműködést, valamit a földesúrak való adófizetést. A külöböző helytartótaácsi iratok a Birodalom egészé, így természetese a Dél-Alföldö is tiltották a lótartást -, úgy vélvé, hogy lóval, kocsival a vádorlás köye megoldható. E tiltásokkal egyidőbe ugyaakkor a kovácsok, kézművesek mukáját elismerték, mivel a mukáskezekre a jobbágyokak -, akik a földdel és állatokkal foglalkoztak - szükségük volt. A már jelzett dokumetumokból tudjuk, hogy Mária Terézia uralkodása idejé, 1768-ba készült birodalmi összeírásokba Békés vármegye 17 településé éltek cigáyok (=romák), összese 508 személy, közülük a legtöbb Békéscsabá. Itt összese 94 főt regisztráltak 16 családfő vezetésével. Az összeírásokból kiderülek a foglalkozások is, úgymit kovács, fémműves, lakatos, zeész, hegedűs, katoa a Haller 13

Micheller Magdola ezredbe 10, valamit kis aráyba mezőgazdasági mukás. Több esetbe olvashatjuk, hogy lovuk, házuk is va. E téyek arra utalak, hogy a 18. századba Békéscsabá már letelepült cigáyok (romák) éltek, akik vagy zeészek vagy fémművesek voltak. A ház azt dokumetálja, hogy ők már em vádoroltak. Mária Terézia hosszú uralkodása alatt következve a kor felvilágosult abszolutista eszméiből a főszolgabírók elredelik a 7-1 éves gyermekek szüleiktől való elvételét (1774). Majd a még erősebb yomaték kedvéért, a Helytartótaács redelettel kívája eléri, hogy az 1 évél idősebb gyermekeket jó módú parasztcsaládba adják át a cigáyok, valamit az is, mely szerit a 1 éve felüliekek mesterséget vagy a földművelés titkait taítsák meg. Ez a kíváalom agy elégedetleséget, elkeseredést vált ki midkét oldalo, okkal. Nem is valósult meg a cigáygyerekek magyar paraszttá evelése. A cigáygyerekek, mit a család egyik legfőbb értéke a családjaikba őttek fel Békés megyébe is. A következő agy korszak már a 19. század, ahoa több összeírással is redelkezük, ily módo émi összehasolításra, tedeciák jelzésére is va móduk. 1836-ba a dokumetumok szerit Békéscsabá már 83 cigáy lakost írtak össze, azaz alig 70 év alatt (csakem két emberöltő) a létszám megháromszorozódott. Létrejött egy letelepedett mag. Megváltozott a foglalkozási struktúra is. Foglalkozás szerit kiemelkedtek a muzsikus cigáyok. A kifejezésekbe is igéyes magyar yelv talá em véletleül evezi őket úri cigáyak is. Békéscsabá evet szerző cigáy prímás elsőkét Purtsi Jáos volt. Ez a családév (egyszerűbb írással) később is eves volt, s érdemes itt megemlítei, hogy egy zeekarba Purtsi Jáosé is szerepelt. A teljes létszámból 45% zeész, korbeli szakkifejezéssel, hagász volt. 31% kovács szakmát űzött, azaz fémmel dolgozott. Ugyaakkor, a házas zsellér mellett, megjeletek a háztala 10 A Haller ezred Békéscsabá állomásozott. A huszárokból álló ezred evét valószíűleg az erdélyi (küküllői) táborokról kapta. http://hu.wikipedia.org/w/idex.php?title=haller_jáos 133

Romák Békéscsabá az újratelepítéstől a redszerváltásig zsellérek, sőt putri lakók is. Az 1865 évi összeírásból 11 tudjuk, hogy Békéscsabá, a 19. század második felébe, többségébe muzsikus, fejszeélező, késcsiáló és lókereskedő szakmával foglalkozó cigáyok éltek. A leggyakoribb családevek is beszédesek, többyire azok is a foglalkozásra utalak. Így: Zsiga, Farkas, Lakatos, Rácz, Purcsi és Kolompár. 1870-be, 9 családfő fehatóságával, 350 főt számoltak össze. Itt már szó va az adózásról, meg az oskolás(!) gyerekekről is. A felekezeti hovatartozást is jelezték: Békéscsabá katolikus, református és görögkeleti családokat jegyeztek fel. Elsőkét a KSH, mit országos illetékes hivatal, 1893-tól dokumetált adatokat a cigáyokról. Ie tudjuk, hogy Békés megyébe ekkor 510 cigáy ember élt, ami a teljes megyei lakosság 1%-a volt. Ez az aráy érvéyes Békéscsabára is. Ugyaakkor azt is tudi véljük, hogy a mezővárosba em éltek kóbor cigáyok. Ez még úgy is téy, hogy a lókereskedők megfordultak ugya itt is, de em telepedtek le. Így a II. világháború alatt elredelt cigáy deportálás, a cigáyok jogfosztása, a várost em éritette. A szomszédos Doboz cigáyait ugyaakkor lekaszabolták. A II. világháború utá is megmaradt a zeész foglalkozás, s mivel az 1945-ös földosztásból a cigáyok kimaradtak, így a mezőgazdaságba, majd az iduló új szocialista agyiparba is csak alkalmi vagy betaított mukások lettek, lehettek. A Kádár-korszak új törekvéseket idított el a cigáyokat illetőe. A lakás, taulás, muka címszavak talá még em is voltak hamisak. Téy azoba az, hogy az MSZMP KB PB határozata (1961) em tekiti emzetiségi csoportak a cigáyságot, ez azt is jeleti, hogy az asszimiláció, a többékevésbé erőteljes beolvasztás válik céllá. Azt elismerik a dokumetumok is, hogy e épcsoport redelkezik bizoyos kulturális arculattal; zeébe, tácba, gasztroómiába és sajátos hagyomáyaikba, mások. Ez a megközelítés a mai apig él, talá em is midig pozitív kicsegéssel. 11 Lásd a Bevezetés a romológiába c. taulmáykötet. Szerk. Micheller M., SZIE GK, Bcs. 01. Függelék c. fejezetébe 139-140. o. 134

Micheller Magdola A hatvaas évekbe erős törekvés (határozatok, összeírások yomá) és többyire realistás lett a cigáy telepek, putrik felszámolása. Így törtét Békés megyébe is. 1986-ba a lakosság 3,1%-a cigáy. Ez az aráy Békéscsabá alig több, mit %. A redszerváltáskor (1990) a megyébe 50 települése élek cigáyok. Mezőgyáo, Kevermese, Geszte a legmagasabb aráyba. Ekkorra a 14 éves fiatalok 8%-a végezte el a 8. általáos iskolát, a cigáyok közül 50%. Egyik összegző jeletés szerit a cigáy lakosság fele beilleszkedett a társadalomba, egyede kezd beilleszkedi, egyede pedig keresi az utat! Ez az általáos tedecia számos elletmodást takart. Békés megyébe, az ország egészéhez hasolóa, mid a égya szakirodalom által már több voatkozásba leírt és elemzett cigáy csoport él. Ezek az alábbiak: oláh cigáyok, beás cigáyok, romá cigáyok és a magyar cigáyok (romugrók). Midegyik csoportból kerültek Békéscsabára is. Egymásról is tudják a származást, esetekét el is külöülek. Részbe eltérek hagyomáyaik, szokásaik is. Talá a legfiatalabbak már kevésbé őrzik az elkülöülést, esetükbe már házasságot is kötek más csoportbelivel, éha romáal vagy magyarral is. A redszerváltás hatására a Dél-Alföldö is megszűtek a agyipari üzemek, vállalatok. Átalakultak az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek. E gazdasági tedeciák következtébe a cigáyok (romák) többsége elvesztette korábbi állását az iparba és a mezőgazdaságba is, mukaélküliek lettek. Békéscsabá 60-70% ez az aráy a 10-15%-os em cigáy lakossághoz képest. A korábbi muzsikusok az éttermekből szorultak ki. Többségük (Purtsi, Sztojka) családostul elhagyták a várost, gyakra a foglalkozást is. A cigáy ökormáyzatok több-kevesebb sikerrel próbálkozak a politikai hatalommal támogató viszoyt kialakítai. Segítséget jeleteek az általáos iskolák metor taítói, taárai. Középfoko főleg a szakiskolákba (vedéglátó ipar, kereskedelem) már emcsak cigáy fiúk, haem láyok is taulak, itt Békéscsabá is. Ugyaakkor a felőttek körébe még midig ics mukalehetőség. A fiatalok életébe (főleg a láyokál) pedig 135

Romák Békéscsabá az újratelepítéstől a redszerváltásig még midig erős a fiatalo törtéő párválasztás, gyermekvállalás ormája, szokása. A külöböző cigáy csoportok, a szokásaik mellett, abba is eltérek, hogy magyarul beszélek, vagy valamely roma dialektust is ismerik. Valamikor a foglalkozás szerit is elkülöültek, ami a redszerváltás időszakára más ugyacsak szelídült, módosult. Megmaradt a zeész, a lókupec (lóval foglalkozó), az építészetbe, útépítésbe dolgozó segédmukás. Mit már utaltuk rá, Békéscsaba városába ma már icseek híres cigáyzeészek. Megjeletek viszot, ha szórváyosa is, a roma vállalkozók a kereskedelembe és a vedéglátásba. A fiatalabbak már szakmukás bizoyítváyal, esetekét érettségivel redelkezek. Békéscsabá is kezd értékké váli a tudás új modellje. Egyedi esetekkét, pozitív példakét, a felsőoktatásba is taulak roma fiatalok, fiúk és láyok is. Az országos tedeciákhoz hasolóa, Békés megyébe is főleg a segítő szakmákba (taító, szociális mukás, baki ügyitéző) találkozhatuk velük. E folyamatok mellett sajos megmaradt a máak éli szemlélet, ami ayagi lehetőségtől függőe ékszert, autót, díszes házat is jelethet. Midkét folyamat megfigyelhető Békéscsabá is. A magyar társadalmi felelősség csak akkor tudja haszos polgárokká tei a roma származású fiatalokat is, ha taulak, s ezáltal a muka világába is értelmes feladatokat kapak, emberi megélhetést teremthetek. Felhaszált irodalom Haa Lajos: Békés vármegye hajdaa. Pest, 1870. Historiaatik K. 010. Források a Békés megyei cigáyság törtéetéhez c. dokumetumkötet. Válogatta és sajtó alá redezte: Kereskéyié Cseh Edit. Gyula, 008. Ugya e kötetbe Erdész Ádám bevezető taulmáya. 11-3. o. Micheller Magdola: A magyarországi romák törtéete I: Bevezetés a romológiába. Taulmáykötet. Szerkesztette: Micheller M., SZIE GK, Bcs. 01. 37-46. o. Cserti Csapó Tibor: Metszéspotok. A cigáy épesség a gazdaságitársadalmi térszerkezetbe. PTE BTK Oktatáskutató K., Virágmadula Kft. 011. Külööse A cigáy épesség iskolázottsági, szakképzettségi helyzete c. fejezet. 11-17. o. 136

Virágé Horváth Erzsébet VIRÁGNÉ HORVÁTH ERZSÉBET CIGÁNY IDENTITÁS BARI KÁROLY VERSEIBEN GYPSY IDENTITY IN KÁROLY BARI S POEMS Összefoglaló A szerző az idetitásváltozások jeletéstai és esztétikai megjeleítését Bari Károly költészetébe vizsgálja. A változásokat reprezetáló költeméyekbe egyéi és közösségi tudattartalmak és viszoyredszerek; etikai és egyetemes emberi dilemmák tárulak fel. Az öazoosságot tudatosító karakterjegyek változásai a költői szerepértelmezéssel összefüggésbe yerek értelmet. Kulcsszavak: idetitásváltozás, esztétikai megjeleítés, szerepértelmezés Abstract The author examies the sematic ad aesthetic represetatio of idetity chages i Károly Bari s poetry. The poems, which represet chages, reveal idividual ad collective cosciousess as well as systems of relatios; ethic ad uiversal huma dilemmas. The chages of features emphasizig self-idetity acquire meaig i coectio with poetic role iterpretatio. Keywords: idetity chage, aesthetic represetatio, role iterpretatio A cigáy idetitás alakulástörtéetét Bari Károly 1 vers című kötetéek verseibe vizsgáljuk (Bari, 1993). 1. elhagyott ház A kötet Karácsoyi éek című ciklusáak yitóverse A szarvas halála című költeméy. A szarvas emblematikus szimbóluma többféle asszociációt ébreszt. Archaizált jeletéstartalmaiba az újjászületés és a krisztusi szerep éppúgy fölmerül, mit egy ép eredetét és sorstörtéetét kifejező utalás (Hoppál Jakovics-Nagy- 137

Cigáy idetitás Bari Károly verseibe Szemadám, 004). A szarvaskirály pusztulásáak mitologikus és refereciális síko törtéő megjeleítése a közösségtörtéet mitikus és törtéelmi idejét egyszerre idézi fel. A arráció síkját a szarvaskép és a természeti világ metaforizált mozzaatai alkotják ( királyi koroájá vércsepp korma; szétyílt szájú sebbel ékesített haldokló szarvas ; illetve lombszagú magáy, fekete csottá alázott; vadrózsák köyeivel; lombos dárdák stb.). A szarvas halálába a természeti s a társadalmi dimezió egyesül, melyet a természeti világ társadalmasulása s a társadalmi lét természeti létbe törtéő kiterjesztése érzékeltet. A térvilág elemeiek állapota s az állapotok miősítése humá létből származó tragédiát hordoz; értékvesztésre, a szarvas-lét pusztulására voatkoztatott szerepet tölt be. A jelöltek az emberi sorshoz kapcsolódó ítéletek (pl. magáy, hebegés, köye, yugtala, dárda, elhagyott); míg a jelölők a természeti lét elemei (pl. lombszagú, vadrózsák, lombos). Ami a természeti létbe igaz, az emberi létbe is valóságossá válhat. A szarvashoz a halál, a pusztulás, a meekülés, a veszélyeztetettség, az értékvesztés kootációi tapadak, melyek az elhagyott ház képtől az elhagyott ottho s az elhagyott haza képzetéhez vezethetek. A szarvassors a cigáyközösség mitologizált és valóságra utaló törtéetéek traszformációja, melybe egy törtéelmétől megfosztott közösség tragédiája tematizálódik. A költői idetitás tartalmai a cigáyközösség létéhez és kultúrájához kapcsolódó viszoyokra, a kollektív idetitásra, a sorsközösségre s a cigáy folklór ősi elemeiek a cigáy kulturális idetitásba megőrzött és újraértelmezett értékeire utalak.. agy üzeetet viszek Az árvák árvája című vers továbbvitt sorsképe az elvesztett és elhagyott ház motívumáak. A vádorló, szabad léthez az idillizált múlt ( tácol a szél; málaszemű medvék; pirkadat arcú cigáyok; útszélek piros pipacs gombos metéi is szeretkező árvák ), majd a tragikus jele ( jég-agyaras vadka: tél kerget; fekete sáslevelek közt; zokogó kuyhók; halott virágok; jajdul a havas erdő stb.) képei társulak. A költői é e világhoz tartozik, e ép sorsát hordozza ( Ha szívemet szétmarja a vér, / ayám, ki kotyodat adtad liliomfehér télek, / 138

Virágé Horváth Erzsébet te éekelj a lázas sorsról ). Mégis, elhagyja (aya)közösségét, mert a jövőért szolgálok írja. Egyszerre éli át a közösségi s az egyéi, a kettős lét és a kettős idetitás tudatát. A költői szerep: árulók asztaláál országért síri, a meem kell ekem késeke is / agy üzeetet viszek: araypecsétes levelet címzett / a Mideségek szívembe / egy ép! Amit hátrahagy, a volt közösségi lét világa; ami vár rá: kárörvedő kacagásba arcomat elásák, / kiszórák csotjaim hóbafojott hegyekre, / em félhetek tőlük, em ijedhetek meg. A helytállás ethosza az ígéret, a mideséghez apelláló küldöttszerep beteljesítése. 3. élek és írok Nehéz élet az éek írja előző versébe, ezért Éektudó testvéreihez fordul, közösségvédő harcostársakat keres. A Száműzetés című költeméy kérdései az idetitásállapot válsága, a közösségi és egyéi léthelyzet felé terelik a száműzött godolatait: hol va halálba is összetartó / seregük, testvéreim, hol va?... / ayiszor fölesküdött ármádia? ; miért em óvjuk, védjük / egymást? kérdezi. Most árvák, megváltók, röpcédula tekitetű lázítók kószálak, és állok, apkelet elle tüdöklő szemmel. A Száműzetés című költeméye a Karácsoyi sirató cikluszáró verse. Bee fel-feltűek azok a motívumok és itratextuális képek is, melyek az etikai idetitásból fakadó társadalmi fukciót hordozak a korszak ellei lázadásról, a küldetés teljesítéséek válságáról, veszteségeiről, s a mégis vállalt sors beteljesítéséek fel em adásáról. Ám a magáyos próféta szerepet a közösségi cselekvés szíterével váltaá fel. 4. meekülük viyogva Az öérvéyesítésért és közösségéért vállalt küzdelmet a hatalommal szembei attitűd felől szemléli Meekülés című versébe. A tagolatla versszöveg építméyét a költőre jellemző, a mideapi tudatot áthágó szürreális asszociatív képek alkotják, melyekbe líratörtéeti toposzok, mitologikus allúziók is felbukkaak (pl. hegyek hó-máját / már tépdesi a keselyűéhségű szél ). A meekülés mítoszi közegébe barbár 139

Cigáy idetitás Bari Károly verseibe erők feyegetik az emberhez méltó létet, melyekbe archetipikus érzelmek és tudati állapotok ragjára emelt jelekori félelmek testesülek meg ( vas-szemű toryok; sortüzek orgoasípjai; a halál írásjeleivel / redszerezett véák és az elémult szájak kijárataiba sorfalat álló csotbálváyok közül / megszökük, leborotválva tarkóig; hamu-hírű füvek közt / paták zuhogása, lódobogás / meekülük viyogva /. A kortárs holokauszt jeleségek, mit a moder világ jellemző képei, sorakozak. Az archaikus múlt értékei, a humá lét jeleségei eltűek: ( ijedt szemeikből / hamuszürke holdak peregek, / fátylakká változuk, búcsúzó selymekké ). Az emberi léttől megfosztott állapot mélypotjá a totális megsemmisülés víziója jeleik meg, melybe a fogoly-állapot, a kiszolgáltatottság s az ettől való meekülés értelmetlesége kerekedik felül. A tudatától, öazoosságától megfosztott lírai hős számára már em is a küldetés teljesítése, haem a lét megmaradása a tét. 5. azóta midig tél va A téli apló. Ildikóak című vers jeletéstai cetruma a tél; több síko kibotott és értelmezett archetipikus kép. Kootációs síkjait a természeti, a tárgyi világ, az emberi és társadalmi lét dimeziói alkotják. Az egyes jeletéssíkok egymásra is utaló kapcsolatredszereit a metaforikus és kotamiációs képalkotással teremti meg. A jeletésháló programozója a tél, mely a börtö -lét emblematikus szimbóluma. Közös jelölőjük: a hó, a köd, a jég, a fekete és a fehér, a zúzmara stb., melyek az adott jelesíkokba mit képalkotók kapak új értelmet. Pl. a természeti dimezióba: a gyertyák fehér viasz-frakkba járják a borostás szőyegekkel borított / párkáyokat: a feyőágakat. A tárgyi világba pl.: eresz jég-boroája; lámpasöréyes utcák hó-yergébe. Az emberi-társadalmi létbe: köy-kesztyűs szemeim / még fekete jég-öklök; tél va, azóta midig tél va, / a szél hó-küllői átvillogak a falako; füvek zúzmara-kotyába markoló hópelyhek, a félelmeik stb. Azoba a börtö-világ elleébe az ifjúkor céljaira, a szolidaritásra, a tél-halál ellei életre, a szerelemre és arra utal, hogy aptüzek vagyuk, hogy az 140

Virágé Horváth Erzsébet elűzhetetle tél elle a végtelet újraszülő eszméletek igeket varrsz hajalota. 6. icseek feltámadások A bohóc testametuma című költeméy öportré, művésziemberi hitvallás és sorstörtéet; a művészlét aalogoja. Léte az álladó változás, az átalakulás, a többdimeziós teljesség ( Almafa voltam, / kígyó voltam, / kedvesem testé lélegző palást, / féyhorzsolt mezőből kibuggyaó / pipacs voltam, fölhatalmazott szél hallgatásába feleletyi vércsepp.) Istehez szól, vádol és számokér: elapadt hajammal, szavaimmal, kezemmel [ ] megismersz-e még Isteem, - kérdi. Látja-e, figyeli-e, vigyázza-e, hisz már icseek [ ] feltámadások / [ ] legyitő kézmozdulatom is / a dühök maradéka. Az Iste élküli, elhagyott ember, a madárszáryak trapézai égig ledülő félelmei, az ögyilkos képzelet taszítja az Iste élküli lét felismerése felé. Elszakad Isteétől, ömagától, világától. Az életbe, a küldetésbe, ömagába vetett hitek szétomlása a testametuma? Idetitásélküli léyé válás a sorsa? 7. már em várok semmit Az Azoosítás cikluscím a záróvers címe is. Témák szempotjából azért relevás, mivel a valamivel való azoosítás vagy azoosulás az idetitásváltozásra és értelmezésre is utalhat. A vers lehet egy élet - és egy idetitásszakasz zárlata is. A vártam évekig, / vártam valami üzeetet, / valami jeladást ; a valamiek el em jövetelét, beteljesületleségét jelezheti. A fogalmi jeletéssorozatot a képi jeletés másik dimeziójába az emocioális idulati többlet fokozza: vártam valami [ ] hattyúsziszegést, / fűszál-villaást, / megfagyott vízesés kotyába tűzött homályt ; majd visszavált a humá dimezióba: vártam valamit, valami hírt, hogy élek. Milye híradást vár? Talá azt, amire vágyott: a teljes értékű élet beteljesülésére ömaga s épe számára is. Ám már em várok semmit kijeletés a télbe fordulás, a ki vagyok fosztva, az azoosítás egatív végeredméye lehet: em azoos, haem a világ által 141

Cigáy idetitás Bari Károly verseibe azoosított vesztes. A vers zárlata, a hétágú meóra, mit az arco a rácok s a fekete imaszíjak a homloko; egy passzív, imádsággá váló, idetitásélküli ember utolsó meedéke, vagy talá új idetitáslét kezdete? 8. Szolgál az éek és kiszolgáltat Arra törekedtük, hogy a kötetbe körvoalazódó költői idetitáslét alakulástörtéetét vázoljuk. Összefüggést találtuk idetitás és költői szerepfelfogás között, ezért vizsgálódásaik sorá erre kocetráltuk. Azt írja a költő: A cigáy archaikus kultúra továbbítói emcsak a ép sok évszázados képzeletvilágát és tapasztalatát itegráló folklóralkotásokak biztosítaak kotiuitást, de az öazoosságot tudatosító etikai karakterjegyek voásait is szüteleül megrajzolják (Bari, 1990). A cigáy etikai idetitásba az említett kulturális hagyomáyokak, a cigáy folklór világáak ma is meghatározó szerepe va. Az ars poetica másik voása a valóságköltészet vállalása: Olya verseket szereték íri, amelyek apjaik godjairól, az emberekről, rólam [ ] szólak. (i: Nagy, 1985). Az irodalom ezért, esztétikai értéké túl, számára több is, mit irodalom. Az a küldetése, hogy atropológiai, társadalmi és törtéelmi sorskérdésekről szóljo. Az a célja, hogy a cigáy etikai idetitást elismertesse, hogy a cigáy irodalmat a emzeti irodalom részévé tegye. A kötet verseiből kiemelt sorok az idetitásállapot alakulástörtéetét reprezetálják abba a szerkesztett sorredbe, ahogy a kötetbe következek. Az idetitásváltozások törtéetébe és művészi realizációiba a kollektív idetitástól az egyéi idetitásig s az idetitásvesztés lehetőségéig követhettük azt a belső és külső erőkkel szembei küzdelmet, melyek Bari Károly-i taulsága a Szolgál az éek és kiszolgáltat igazsága. Kötete a költészet e kettősségéről is szól. 14

Virágé Horváth Erzsébet Felhaszált irodalom Bari Károly: 1 vers. Borostyá köyvek. Belvárosi Köyvkiadó. Budapest, 1993 Bari Károly: Az erdő ayja. Cigáy épmesék és éphagyomáyok. Bevezető. Godolat K., Budapest, 1990.1. Bari Károly: Taulmáyok a cigáyságról és hagyomáyos kultúrájáról. Gödöllő, Petőfi Sádor Művelődési Közpot, 1998 Hoppál Mihály - Jakovics Marcell - Nagy Adrás - Szemadám György: Jelképtár. Heliko K. Budapest, 004. 73-75. Nagy Istvá Attila: A émaság köyve utá. Bari Károly költészetéről. Kritika. 1985/6. 143

Szokai Diáa SZOKAI DIÁNA TELEPHELYVÁLASZTÁS EGY HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTÉRSÉGBEN Absztrakt A gazdasági tevékeységek térbeli helyéek kiválasztása midig is fotos dötés volt az adott vállalkozás számára. Így a témakör szakirodalma is ige széles. Viszot felmerül a kérdés, hogy lehet-e sikeres egy földrajzi szempotból periférikus elhelyezkedésű, gazdasági voatkozásba hátráyos helyzetű területe működő vállalkozás? E kérdés szolgáltatják kutatásom tárgyát és aktualitását. Így mukámba a kötegyái telephelyű Hajdu Kft. bemutatásával foglalkozom. A kutatásom célja feltári és bemutati azt, hogya lehet működőképes egy mezőgazdasági profilú mikrovállalkozás Magyarország egyik leghátráyosabb helyzetű térségébe. Kulcsszavak: telephelyelmélet, mikrovállalkozás, siker Abstract Choosig a spatial locatio for the ecoomic activity is always a importat decisio for a compay. Thus, the academic literature of the topic is quite extesive. O the other had a questio is arise whether it is possible to gai success i a compay which is o the periphery from geographical poit of view ad workig o a backward territory i ecoomic meaig? This questio provides the theme ad the timeliess of my research. Therefore i my work I will represet the Hajdu Ltd. which has premises i Kötegyá. The purpose of my research is to explore ad iterpret how this small, agricultural veture ca work i the most disadvatageous micro regio of Hugary. Keywords: locatio theory, micro-eterprise, success 144

Telephelyválasztás egy hátráyos helyzetű kistérségbe 1. Bevezetés A távolság akadály, ami öveli a szállítási költségeket, a határidőket és a kockázatot. Bizoyos esetekbe a távolság éha előyökkel is jár. A kokureciától vagy a kedvezőtle köryezettől való eltávolodás megköyítheti a termelő dolgát (Beko 1999, 35. o.). Beko émi humorral fűszerezett, ám aál komolyabb mögöttes tartalommal bíró modatai akár mukám mottójakét is értelmezhető. A telephelyelmélet a regioális mikroökoómia egyik legfotosabb területe. A fő célja a gazdasági tevékeységek térbeli elhelyezkedését meghatározó téyezők elemzése. A telephelyelmélet emcsak egy vállalati részleg működési helyéek kiválasztásával, letelepedésével foglalkozik, haem midegyik mikroszervezet gazdasági tevékeységéek térbeli elhelyezkedését elemzi. A telephelyelmélet em területi egységekkel, haem piaci szereplőkkel és működésük térbeli jellemzőivel foglalkozik. Alapvető fogalma a telephely, amely bármelyik gazdasági tevékeység földrajzilag egyértelműe megadható helyét jeleti, egy települést, vagy egy települése belüli igatlat (Legyel Rechitzer 004). A globalizáció felerősödésével párhuzamosa két, összekapcsolódó térbeli folyamat előtérbe kerülése figyelhető meg. Egyrészt a szállítási, közlekedési költségek csökkeek, amiek következtébe a földrajzi távolság gazdasági szerepe mérséklődik, távoli üzleti parterek között is mideapos kapcsolatok alakulhatak ki. Másrészt a fejlett országokba a gazdasági tevékeységek bizoyos köre térbe kocetrálódik, azaz a kis távolság övekvő fotosságára utal (Legyel 010).. Elméleti áttekités A regioális tudomáy legfotosabb kutatási témáit Beko alapjá Probáld (007) a következő égy csoportba sorolja: - A gazdasági tevékeységek térbeli elhelyezkedése (ágazati elméletek és modellek, a termelési redszer szervezete, térbeli mukamegosztás stb.) - Térszervezés és strukturálás (terület felhaszálás, köryezeti hatások, urbaizáció stb.) 145

Szokai Diáa - Területi iterakciók (kereskedelem, iformációk, tőke és szolgáltatások áramlása, migráció stb.) - Regioális fejlődés (területi egyelőtleségek, területfejlesztés, regioális politika, emzetközi gazdaság stb.). Mukámba, mit az a bevezető részből is egyértelművé válik, a feti felsorolás első csoportját vizsgálom, vagyis a gazdasági tevékeységek térbeli elhelyezkedését. Az alábbi fejezetbe az ezzel kapcsolatos elméleti háttér áttekitésére törekedtem..1. Telephelyválasztás A telephelyelmélete belül elkülöül a telephelyválasztás, a tevékeység végzése földrajzi helyéek kiválasztása, amely agyo összetett gazdasági dötés következméye. A telepítési dötésekél összetett szempotredszert veszek figyelembe, amelybe gazdasági téyezők mellett gazdaságo kívüli szempotokat is mérlegelek. A telephelyválasztás függ a vállalt méretétől. Tudatos telephelyválasztásról akkor beszélük, amikor üzleti kalkulációk alapjá próbálak a gazdasági szereplők megfelelő működési helyet találi, az elfogadható lehetőségekből a legjobbat kiválasztai. Mide telepítési dötésél több település közül lehet választai, sőt egy adott települése belül több igatla között, amely dötések meghozatalakor elsősorba gazdasági szempotokat kell figyelembe vei. A telephelyelmélet egyes iráyzatai is az adott kor gazdasági társadalmi techikai feltételeiből kiidulva fogalmazzák meg az alapvető összefüggéseket. A gazdaság térbeli működésébe, az alapayagok és termékek szállításába a techikai feltételek fotos szerepet tölteek be, ezért a telephelyelméletek agyo függek az adott korszak techikai techológiai fejlettségi szitjétől. Főleg a műszaki, közlekedési ifrastruktúra fejlettsége és térbeli kiépültsége léyeges, mivel ez szükséges feltétele egy egy telephely létrehozásáak. Az egyes vállalatok kokrét telephely választási dötései a gazdasági tevékeység jellegétől is agymértékbe függ. A 146

Telephelyválasztás egy hátráyos helyzetű kistérségbe telephely választási dötések léyege: külöböző települések, letelepedési lehetőségek közötti választások, a gazdasági szereplők hol hozzák létre és végezzék gazdasági tevékeységüket? A gazdasági tevékeység ágazati sajátosságai túlmeőe a piaci szereplők térbeli dötéseire általába jellemző: - A telephelyválasztásál felmerülek viszoylag megbízhatóa mérhető szempotok (költségek: mukabér, adók), valamit miőségi, eheze mérhető téyezők (helyi mukaerő attitűdje) - A vállalkozás telepítési dötéseit az elvégezedő tevékeység ágazati jellege, valamit a termelési lácba elfoglalt helye befolyásolja. - Midegyik telepítési dötésél külööse mérlegeli kell az időtávot, háy évre tervezik ott a tevékeységet. Az időtávtól agyba függ a kockázat megítélése is, illetve milye igatlat célszerű igéybe vei (saját vagy bérelt). - A dötésekél számoli kell az esetleges telephely módosítási költségekkel is, ameyibe másik településre kell költözi. Alapvető kérdés, hogy milye paramétereket vegyük figyelembe a tér közgazdaságtai értelmezéséél. A telephelyválasztás, egyúttal a regioális gazdaságta legtöbb problémájáak vizsgálatáál három alapkövet tartaak fotosak: - a természeti erőforrásokból adódó előyök - a térbeli kocetráció gazdaságossága - a szállítási és kommuikációs költségek Erre a három alapkőre vezethetők vissza a gazdasági egységek mérlegelési szempotjai, amikor telephely létesítésről döteek. A természeti erőforrásokra épülő tevékeységek helyhez kötöttek, em folytathatók tetszőleges helye. Tehát a tevékeységek kell az erőforrás lelőhelyéhez költözie. Veszélyt jelet az erőforrás kimerülése (mezőgazdasági tevékeység). A térbeli kocetráció gazdaságossága a 147

Szokai Diáa termelés, szolgáltatás agyobb méretéből, azaz a agyobb városok gazdasági lehetőségeiből adódik. Ahol tömörül, például bakszektor. A szállítási és kommuikációs költségek, azaz a távolság legyőzéséek költségei. Több tevékeység esetébe jeletős költségeket teszek ki, emiatt vagy egy szállítási csomópotba vagy piachoz érdemes telepítei az üzemet (élelmiszeripari üzem). Ez a három mérlegelési szempot a tevékeység jellegétől függőe eltérő jeletőséggel bír: a szállítási költségek valamit a természeti erőforrások szerepe apjaikba is fotos, de egyre ikább háttérbe szorulak, és a térbeli kocetrációk kerülek előtérbe. A telephely választási dötéseket meghatározó kokrét téyezők: közelség a piachoz, mukaerő miősége, megfelelő ifrastrukturális háttér, régió elhelyezkedése, beruházókak biztosított kedvezméyek. Az elvárások a telephelyválasztás kutatási eredméyeitől alapvetőe kétiráyúak: a poteciális üzleti forgalmat és a sikeres tevékeység lehetőségét felmérjék. A poteciális üzleti forgalmat bizoyos hibahatáro belül becsüljék. További elvárás az elemzőtől, hogy az adott területe, vagy más agyobb földrajzi egysége belül a számos telephely választási lehetőség közül a cég számára azt az optimális részesedést biztosító telephelyet válassza ki a piaci poteciálból, amelyik a jövőbe miimális forgalmi csökkeéssel jár és hosszú távo pedig a befektetés maximális megtérülését ígéri. Az optimális telephelyválasztás kutatását a kritériumokak megfelelőe végzik. Figyelembe veszik a természetföldrajzi, demográfiai, településhálózati, gazdasági, ifrastrukturális és szociológiai feltételeket, valamit a specifikus szempotokat is. A telephelyválasztást pozitív és egatív faktorok befolyásolják. Pozitív faktorak tekithető: a megfelelő településméretet, a széles fogyasztói piac, a magas lakossági jövedelem és a kedvező forgalmi fekvés. A telephelyválasztás elle ható téyezők lehetek természet köryezeti, gazdasági társadalmi és admiisztratív akadályok. Ha ezek a téyezők számottevő mértékbe em fordulak elő a tervezett telepítési helyszíét illetőe, akkor a telepítést elősegítő pozitív téyezők fajtáit és jelelétük mértékét kell számításba vei. 148

Telephelyválasztás egy hátráyos helyzetű kistérségbe 3. A kokrét cég és aak köryezetéek bemutatása 3.1 A cég bemutatása A Hajdu Kft egy családi mikro vállalkozás, amely Kötegyába működik a 90-es évek óta.1993-1996 között került sor a,,petőfi MgTSZ felszámolására. A faluba föld és gép felvásárlás vette kezdetét. Ekkor alapították meg a Hajdu Kft-t. A cég fő profilja a övéytermesztés (búza, kukorica, olajos magvak, lucera), a terméyszállítás illetve a terméytárolás és biogazdaság. A privatizáció kereté belül, a kapcsolatredszer, a hozzáértés és a szakmai tapasztalat tette lehetővé, hogy a Kft sok földterülethez valamit géphez jutott. Így egyértelmű volt, hogy a cég telephelyéek is a faluba kell leie, hisze a földek adottak voltak. 011-re a saját tulajdoú földek aráy 80%. Aak, hogy a telephely Kötegyába található, megva az előye, de ugyaakkor a hátráya is. Hátráy az, hogy zsáktelepülés ics átmeő forgalom, em megfelelő az utak állapota, a települést ehéz megközelítei. A termőtalaj gyegesége szité hátráy, ha egy mezőgazdasági arculatú cégről beszélük. A Kötegyá külterületé lévő földek 17-0 koroát érek. A szállítási költség miimalizálása és az optimális profit elérése érdekébe a cég Romáiába is exportál termékeket, ezért előyek tekithetjük Romáia közelségét, mert em kell messzire elszállítai a terméyt, hogy megfelelő piacra kerüljö. A cég telephelyétől 3 km-re található a vasútállomás, ahol jeletős a gaboaszállítás. Ez egy jól kiépített redszer, amely szité csökketi a szállítási költségeket. A TSZ felszámolás miatt, sok mezőgazdaságból élő maradt muka élkül. Ezek az emberek, olcsó, szakképzett helyi mukaerőt jeleteek a cégek. 3.. A cég köryezetéek bemutatása A Sarkadi kistérség Békés megye keleti részé található. Tizeegy településből áll: Biharugra, Geszt, Körösagyharsáy, Kötegyá, Méhkerék, Mezőgyá, Okáy, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Újszalota és Zsadáy. Területe: 571, 3 km. Népessége a 011. jauár. 1-jé készített KSH adat alapjá: 4 67 fő. Népsűrűsége: 4,5 fő/km. A sarkadi kistérség a 149

Szokai Diáa leghátráyosabb helyzetű kistérségek (=LHH) egyike, mivel az alábbi mutatók értéke kedvezőtle: alacsoy a születések száma, magas halálozási szám, magas mukaélküliség, magas az elvádorlások száma és az ifrastruktúra hiáya jellemző a térségre. 3.3. A cég fekvéséek és helyzetéek értékelése A gazdasági tevékeységek térbeli elhelyezkedése a telephelyválasztás a gazdasági tevékeység jellegétől függ. Alapvető kérdés, hogy hol hozzák létre és végezzék gazdasági tevékeységüket. Telephelyet több település között, sőt települése belüli igatla közül lehet választai, de elsősorba a gazdasági szempotokat kell figyelembe vei. A Hajdu Kft. esetébe tudatos telephelyválasztásról beszélhetük, mivel a megfelelő működési hely, a helyi, olcsó mukaerő és a földek adottak voltak. A földhöz és techikai eszközökhöz való jutás kedvező áro törtét. A Kötegyába létrehozott telephely mellett szóló érv még, az hogy a cégvezető tulajdoos lakhelyéhez közel található a telephely, az iroda és a földek is. A választás előtt mérlegelték az előyöket (pl.: a helyi mukaerő attitűdje) és hátráyokat (pl.: a megfelelő piactól való távolság) valamit a kiadások (pl.: a mukabérek és az adók) és bevételek összegét. Mide telephelyválasztás előtt figyelembe kell vei, bizoyos kokrét téyezőket: piactól való távolság, mukaerő miősége, ifrastruktúra, és hogy milye régióba hozzák létre. Jele esetbe a Hajdu Kft egy LHH régióba található, ahol ics megfelelő felvevőpiac, és az ifrastruktúra elmaradott. A mukaerő miősége megfelelő. Eze felül számításba kell veük a pozitív és egatív faktorokat, úgy, mit a település méretét, a fogyasztói piac agyságát, a lakosság jövedelmét és a forgalmi fekvést. A telephelyválasztáskor meg kell határozi az időtávot, vagyis, háy évre tervezik ott a tevékeységet, és hogy milye igatlaba folyjo a működés: saját vagy bérelt. A techikai feltételek: épületek, gépek és a szellemi termékek adottak voltak, melyek a 90-es évekbe agyo moderek számítottak. A feti iformációk alapjá, arra a következtetésre jutottam, hogy a szakirodalomak elletmod az a téy, hogy a vállalkozás sikeres. Hisze a köryezet és a fekvés em 150

Telephelyválasztás egy hátráyos helyzetű kistérségbe optimális. A térbeli kiépültség gyege, fejletle. Mivel természeti erőforrásokra épül a tevékeység, ezért helyhez kötött. Nem folytatható tetszőleges helye ezért az erőforrás kimerülése feltételezhető. A térbeli kocetráció gazdaságossága a agyobb városok gazdasági lehetőségeiből adódik. A szállítási és kommuikációs költségek magasak, mivel ics szállítási csomópot és a piactól is távol va. Ezt követőe jogosa merül fel a kérdés, hogy hogya lehet sikeres a Hajdu Kft. e körülméyek között. A cég vezetőjével készített mélyiterjú alapjá kiderül a válasz. 3.4. Út a sikerhez A mélyiterjú sorá a cégvezetőtől kapott iformációk alapjá megtudtam, hogy miek köszöheti a cég a sikerességét. Napjaikra megváltoztak a fogyasztói igéyek, így a termelőkek is alkalmazkodi kellett az új igéyekhez, ha fe akartak maradi. A Hajdu Kft közel 0 éve folytat hagyomáyos szátóföldi gazdálkodást, melyek kereté belül búzát, repcét, apraforgót és luceramagot termeszt. Az utóbbiról megtudtam egy érdekességet miszerit a kötegyái talaj összetétele már 100 évvel ezelőtt is kiváló volt a lucera termesztéséhez. Eek bizoyításakét szolgál a Szarvaso található kutatóitézetek szolgáltatott luceramag. A szátóföldi gazdálkodást először bioültetvéyek termesztésével egészítették ki, majd teljes körű biogazdálkodást kezdett folytati. Félkész termékeket állítaak elő a bio élelmiszeripar számára. (mogyorót, diót és festő bodzát). 151

Szokai Diáa 1. ábra: A Hajdu Kft. árbevétele az elmúlt évek sorá 15000000 10000000 5000000 NETTÓ ÁRBEVÉTEL 0 007 008 009 011 Forrás: A cég adatai alapjá saját szerkesztés A biotermékeket god élkül érékesítei tudják, mert ezek egyedi termékek és már több mit 15 éve a legjobb miőséget produkálja a cég. A BioCotroll Kht. segítségével és elleőrzésével külföldi piacra jut a vállalkozásba megtermelt gaboa 95%-a. Elsősorba őszi búzát és apraforgót exportálak Svájcba, Németországba és Holladiába. A vállalkozás saját maga végzett piackutatást a emzetközi szite is elismert biovásároko. Ezeke a redezvéyeke redszerese megjelet a cég, ahol számos kapcsolatot épített ki külföldi vállalkozókkal, így biztosítva a termékeik megfelelő piacra jutását. A femaradó 5%-ot Magyarországo értékesítik csíráztatással foglalkozó cégekek. A csíráztatás maapság reeszászát éli: a reformkoyás ételek alapját képzi, emellett kedvező élettai hatásai vaak. A biogazdálkodás sorá vegyszerek élkül termelek, így felértékelődik a kétkezű muka szerepe. Ezt a mukát a faluba élők végzik el idéymuka kereté belül. A diákokak yári muka lehetőséget biztosít a vállalkozás. A foglalkoztatottak álladó létszáma 5 fő. Az utápótlás biztosításáról a cég vezetésébe is godoskodak, hisze a fiatalabb geerációk eze a területe folytatják felsőfokú taulmáyaikat. Ami az alkalmazott utápótlás kérdését illeti a falu egyik külterületé (Tarjá) tagazdaság jö létre, ahol már az általáos iskoláskorú gyermeket is megismerkedhetek a mezőgazdasági mukákkal, gépekkel, állatokkal. Így taúsítva a cég vezetőjéek felelősségét a jövő emzedéke irát. A köryéke lévő vállalkozások közül először a Hajdu Kft kezdte 15

Telephelyválasztás egy hátráyos helyzetű kistérségbe el kihaszáli az iteret adta lehetőségeket. A terméyek értékesítése a 000-es évek elejéig közvetett módo kereskedőházak által folyt. 003 óta közvetleül boyolítják az értékesítést. Az értékesítés segítése céljából egy másik céget hoztak létre ami, csak a kereskedelemmel és marketiggel foglalkozik. A fejlesztésekhez külső segítséget tudott igéybe vei pályázatok útjá. MVH-s pályázatok adta lehetősége keresztül gépbeszerzés és szárító tisztító építése jöhetett létre. A LEADER program kerté belül bemutató gazdaság épül. A vállalkozás eredméyességéről redelkezésemre bocsájtották a 010. évi ettó árbevétel összegét, amely 14 millió forit volt (1. ábra). 4. Összegzés Mukámba azt vizsgáltam, hogya lehet sikeres egy kötegyái telephelyű mikrovállalkozás. A témához kapcsolódóa áttekitettem a telephelyelmélet jól dokumetált szakirodalmát. Külöös motivációt jeletett, hogy saját tapasztalataim éhol elletmodtak az elméletek. Így egy empirikus vizsgálat keretei között kerestem a választ arra, hogya lehet működőképes egy mezőgazdasági profilú mikro vállalkozás Magyarország egyik leghátráyosabb helyzetű térségébe. Így végül egy mélyiterjú keretébe módom yílt a cég vezetőjével leüli és beszéli. Haszos adatokkal és iformációkkal gazdagodtam, amelyek rávilágítottak a cég sikereire. A vállalkozás a helyi előyeit maximálisa ki tudja haszáli. A helyi speciális lehetőségekből igyekszik előyt kovácsoli. Ha a Hajdu Kft sikerességéek titkát kellee összegezem két szót, emelék ki: miőség és megbízhatóság. Természetese e két tulajdoság ömagába még kevés lee az üzleti sikerekhez, de a cégbe és aak vezetésébe megtalálható, a mezőgazdasági és közgazdasági szakértelem. Mideze túl a moder kor vívmáyait is sikerese alkalmazzák, így a megfelelő piackutatás, a kereskedői oldallal való együttműködés és a köryezettudatos szemlélet teszi lehetővé, hogy a lassa 0 éve működő cég sikeres legye. 153

Szokai Diáa Irodalomjegyzék Beko, Georges (1999): Regioális tudomáy. Dialóg Campus Kiadó, Pécs Budapest. Gödör Zsuzsaa (007): A térbeliség változó szerepe, a térbeli verseyképesség elméleti hátteréek kialakulása. Kutatási fórum, Debrecei Egyetem. Letöltve:http://www.eco.uideb.hu/ktk/oktatas_es_kutatas/doktori_isk ola/dowload/ 007ju/007066_godor_zsuzsaa_a_terbeliseg_valtozo_szerepe.pdf Káposzta József (007): Regioális gazdaságta. Debrecei Egyetem Agrár és Műszaki Tudomáyok Cetruma Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Debrece. Legyel Imre (1995): Fejezetek regioális és település tudomáyi alapismeretekből. (kézirat,. változat) Kőrösi Csoma Sádor Főiskola Közgazdasági Fakultás, Békéscsaba. Legyel Imre (003): Versey és területi fejlődés Térségek verseyképessége Magyarországo. JATEPress, Szeged. Legyel Imre Rechitzer Jáos (004): Regioális gazdaságta. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs. Legyel Imre (010): A regioális tudomáy,,téryerése : Reális esélyek avagy csalfa délibábok? Tér és Társadalom, 3. 11 40. oldal Probáld Ferec (007): Társadalomföldrajz és regioális tudomáy. Tér és Társadalom, 1. 1 33. oldal 154

Egri Zoltá Káposzta József Paraszt Márta EGRI ZOLTÁN KÁPOSZTA JÓZSEF PARASZT MÁRTA A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSPOLITIKA, A VERSENYKÉPESSÉG ÉS A JÓLLÉT FŐBB ÖSSZEFÜGGÉSEI KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Itt az idő, hogy túllépjük a GDP-. Jose Mauel BAROSSO (007) Absztrakt A dolgozat bemutatja a közép-kelet-európai (korábba szocialista, ma EU tagok) régiók esetébe a regioális fejlesztéspolitika, a verseyképesség és a jóllét közötti kapcsolatot. A taulmáy első része ismerteti a GDP/fő mutató téryerését a fejlesztéspolitikába, majd pedig statisztikai módszerrel vizsgáljuk a főbb regioális politikai (verseyképességi) célok hatékoyságát. The paper presets the regioal developmet policy ad the correlatio betwee the competitiveess ad the welfare accordig to the Cetral ad Easter (former socialist, today EU member) regios. Firstly the spread of the GDP per capita idex i the developmet policy is show, the we aalyzed the efficiecy of the mai goals of the regioal policy (ad competitiveess). Kulcsszavak: regioális fejlesztéspolitika, regioális verseyképesség, jóllét. Bevezetés Az Európai Uió számos politikai és jóléti célkitűzést fogalmazott meg stratégiai dokumetumaiba, a Római Szerződéstől kezdve egésze az Európa 00 Stratégiáig. Eze célok a regioális fejlesztéspolitikába, ill. a fejlesztés sorá is szerepet kell, hogy kapjaak a külöböző beavatkozások sorá. Ugyaakkor a regioális fejlesztés alapvetőe a jövedelmi 155

A regioális fejlesztéspolitika, a verseyképesség és a jóllét főbb összefüggései Közép-Kelet-Európába kiegyelítődést 1 célozza meg, alapvetőe a GDP/fő idikátor alakulása határozza meg a fejlődés lehetőségét. A dolgozat a regioális fejlesztéspolitikát, aak főbb célkitűzéseit veszi górcső alá és azt vizsgálja, hogy a gazdasági övekedés és a foglalkozás ösztözése (potosabba ezek statikus mutatói 13 ) hogya járulak hozzá a jólléthez, ill. milye hatékoysággal bírak eze mutatók a regioális jóllét esetébe. Irodalmi áttekités A közgazdaságta kettős eredetű tudomáy, az egyik meghatározó hatás a társadalom-etika felől, a másik pedig a társadalom-mérökség felől érkezett. Az etikai megközelítés ősmitája Arisztotelész Nikomakhoszi etikájába található meg, míg a méröki megközelítés első megjeleése az i.e. 4. századba élt idiai Kautilya főműve, az Arthás-astra. Az etikai megközelítés fő kérdése az, hogy a gazdasági tevékeységek mikét szolgálják az emberek jólétét. 14 A méröki megközelítés viszot azzal foglalkozik, hogy adott célokat mely eszközökkel lehet a leghatékoyabba eléri. 15 Kétszáz évvel ezelőtt a közgazdaságta és a pszichológia csak a filozófia ágai voltak, rámutatva az emberi természet és viselkedés jellemzőire. A 0. századba Marshall kritizálta közgazdász társait, véleméye szerit az emberi tevékeység emcsak azért va, hogy csupá a szükségletek kielégítéséhez szükséges termékeket és a szolgáltatásokat előállítsák, haem öcélú is. 16 Pigou megerősíti, hogy a gazdasági jólét az emberi jólét csak egy részhalmaza, és csak a péz mérésére alkalmas. (Se [1988] ismerteti ZSOLNAY [011] SCITOVSKY [1997].) ROSTOW (1960) klasszikus műve óta amely, mellesleg szólva, jól 1 Ami, a GDP regioális sajátosságait ismerve, egy eheze értelmezhető helyzet. 13 A két mutatót LENGYEL (003) a regioális verseyképesség alapkategóriái közé sorolja a térségi jövedelem mellett. (Ez utóbbit pedig a GDP/fővel azoosítja). 14 Eze iráyzat képviselői Adam Smith, Joh Stuart Mill, Marx és Edgeworth. 15 William Petty, Quesay, Ricardo, Courot és Leo Walras képviseli eze iráyzatot. 16 Erre példakét az irodalmat, a tudomáyt és az utazást említi. 156

Egri Zoltá Káposzta József Paraszt Márta illusztrálja a fejlődésdiskurzus politikai beágyazottságát is, hisze alcíme szerit egy em kommuista kiáltváyról va szó magától értetődő volt egymással azoosítai, behelyettesítei a fejlődést és a gazdasági övekedést. Eszerit a fejlődés, illetve a fejlesztési politikák alapvető és kitütetett célja a gazdasági övekedés beidítása, és ez mitegy magától elidítja a szélesebb értelembe vett társadalmi fejlődést is. A GDP alapú jólét kocepció régóta ismert. Az Ockham borotvája elv 17 alapjá ez a következőképpe működik-működött: a GDP övekedésével a gazdaság egészsége is ő, ezzel együtt őek a jövedelmek is. Az emelkedő jövedelmek emelkedő fogyasztást geerálak, ami a jólét övekedésével egyelő. A folyamat ilye típusú egydimeziós magyarázatát soka kritizálták, kritizálják apjaikba is. A hatásmechaizmusra egyrészt jellemző az automatikus leszivárgási hatás: az előyök elterjedek az egész társadalomba 18, másrészt, ha ez em működik és jövedelemegyelőtleségek keletkezek, a kormáyok lépést teszek a helyzet orvoslására. HICKS és STREETEN (1979) kimutatta, hogy egyik mechaizmus sem működik. 19 Lássuk eze elgodolás európai itegrációs vetületét! A tagországok a Római Szerződés aláírásakor, illetve azt követőe a gazdasági övekedéstől várták a területi kiegyelítődést, ezért 17 Sokaság szükségteleül em tételezhető (Pluralitas o est poeda sie ecessitate). E szerit a magyarázatokak em szabad az okokat szükségteleül gyarapítai. Ha egy jeleségre két, egyelő valószíűséggel bíró magyarázat lehetséges, akkor azt kell elfogadi, amelyik kevesebb létező feltételezésével ad magyarázatot az explaadumra. Például ha egy hasadt fatörzs fekszik a földö, akkor ez lehet egy villámcsapás miatt, vagy mert egy titkos kormáyzati fegyverprogramot teszteltek. A legegyszerűbb kielégítő magyarázat Ockham borotvája alapjá a logikus is egybe: az ok a villámcsapás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/william_ockham) 18 Robert U. AYRES (1998) kritikus megfogalmazásával élve: a dagály mide csóakot felemel. 19 Hosszabb ideig erőse kocetrált és egyelőtle övekedés volt jellemző éháy országba, úgy hogy em volt megfigyelhető a leszivárgási hatás egyetemes tedeciája. A kormáyok sem mutatták jelét aak, hogy beavatkozáak a hatalmas egyelőtleségek kiegyelítése érdekébe. 157

A regioális fejlesztéspolitika, a verseyképesség és a jóllét főbb összefüggései Közép-Kelet-Európába a kereskedelmi akadályok lebotását és az egységes belső piac megteremtését tartották a legfotosabbak. Később azoba yilvávalóvá vált, hogy az egységes belső piac kialakítása em segíti a fejlettségbeli külöbségek kiegyelítődését, sőt a Közösség fejlett és kevésbé fejlett régiói közti szakadék még mélyebbé vált. A gazdasági teljesítméy, mit a területi külöbségeket idikáló jellemző (a mukaélküliségi rátát is fegyelembe véve) először 1975-be jelet meg közösségi szite. Ekkor hozta létre az akkor kilectagú itegráció az Európai Regioális Fejlesztési Alapot, amelyek feladata, hogy megszütesse a kirívó regioális aráytalaságokat, s elősegítse a fejlődésbe elmaradt régiók felzárkóztatását, valamit a depressziós ipari körzetek újraélesztését. (ILLÉS 008) Az 1975-től apjaikig eltelt időszakot em részletezve, a jelelegi (007-013), és a következő tervezési ciklusba (014-00) is kitütetett szerepe va, ill. lesz az egy főre jutó GDP-ek. Az elmaradottság alapvető idikátora továbbra is eze mutató, az EU átlag 75%-a alatt teljesítő régiók kapják a felzárkóztatási források legagyobb részét. 0 A regioális politikába ugyaakkor egyre agyobb teret kap/kapott a regioális verseyképesség elmélete is. (LENGYEL 003, EC 010) Számtala kritika érte a GDP/fő mutatót mit a területi fejlettség idikátorát házo belülről és kívülről is. (EC [007], EC [009], BARCA [009], ill. lásd a feti idézetet.) Újdoság viszot az új tervezési ciklussal kapcsolatba az, hogy a kohéziós támogatások olya beruházásokra iráyulak majd, amelyek hozzájárulak az Európa 00 stratégiába meghatározott, számszerűsített célok eléréséhez, és teljesíteek bizoyos kokrét feltételeket. (EC 011a) Ez véleméyük szerit azért fotos, mert számos olya mutató került be a célok közé, amelyeket a GDP/fő mutató em mér. Ilyeek pl. a szegéység vagy éppe a fetarthatóság mutatói. És itt szükséges még egy elmélet rövid ismertetése, amely összekötő kapocskét szolgál a gazdasági övekedés, 0 Nem szereték teljese igazságtalaak tűi a GDP/fő mutatóval szembe, a regioális fejlesztési források elosztását befolyásolja továbbá még a mukaélküliségi ráta és a épesség száma is. Lásd ILLÉS (008) ismertetését az ú. berlii formuláról. 158

Egri Zoltá Káposzta József Paraszt Márta verseyképesség, az Európa 00 Stratégia és a jóllét között. A fejlődés/fejlesztés elméletéek és politikájáak irodalmába, valamit gyakorlatába jeletős újítást jeletett az 1990-be megjeleő, az Egyesült Nemzetek Szervezetéek Fejlesztési Programja (UNDP) godozásába elkészülő Huma Developmet Report és bee a humá fejlődés idexe (HDI 1 ). Szélesebb körbe, ebbe a kiadváyba jelet meg a humá fejlődés elmélete először, amely alkalmazásával az emberek visszakerülek a fejlesztés középpotjába. (Streete 1995) Az alteratív mutatók közül az emberi fejlődés idexe kiemelkedő jeletőséggel bír. Az idex politikai deklaráció alapul (az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 3, 1948. 1. 10.), és emcsak a gazdasági verseyképességet próbálja megbecsüli, haem az emberi jólét miimális követelméyeit is. Vizsgálati ayag és módszer A vizsgálat térbeli keretét az Európai Uió teljes tagságát élvező posztszocialista térség jeleti. A kutatásukba szereplő posztszocialista térség a következő országokból, ill. azok NUTS térségeiből áll: Észtország, Lettország, Litváia, Legyelország, Csehország, a volt NDK, Szlovákia, Magyarország, Szlovéia, Romáia és Bulgária. Fotosak tartottuk a volt NDK régióit is bevoi az elemzésbe, hisze eze térségek is éritettek a szocialimus (és természetese a traszformáció) által 4, társadalmi-gazdasági szerkezetük (de 1 Meg kell jegyezi, hogy a HDI az Új Magyarország Fejlesztési Terv, valamit az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyik célidikátora, az elsődleges célmutató viszot a GDP övekedése. Claude GRASSLAND (008) előadásába kifejti, hogy a mutató politikailag relevás és tudomáyosa korrekt. Politikavezérelt, em pedig adatvezérelt mutató. (Tehát em csak a meglévő adatokból választ ki egyet.) 3 Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kimodja a fejlődéshez való jogot; bár ez további kidolgozásra szorul egyéb jogokkal kapcsolatba, világos, hogy az emberi jogoko alapuló társadalmiváltozás-megközelítések kiegészítik az emberi fejlődés szerkezetmitájá alapuló megközelítéseket. (UNDP [00]) 4 Ez természetese yilvávaló, de mégis a közyelv em, sőt a gazdasági szféra sem kezeli posztszocialista országkét, potosabba országrészkét 159

A regioális fejlesztéspolitika, a verseyképesség és a jóllét főbb összefüggései Közép-Kelet-Európába főleg a gazdasági), helyzetük éháy jellemzője jóval kedvezőtleebb állapotba va, mit a vizsgálatba bevot többi országé, régióé. Első lépésbe két jólléti mutatót hoztuk létre 5 : midkettő az UNDP-től származik. Az egyik a szegéységet kifejező, ú. Huma Poverty Idex- 6 (rövidítve továbbiakba HPI-, jeletése: emberi szegéység mutatója), a másik pedig a Huma Developmet Idex (rövidítve HDI, jeletése: emberi fejlődés idexe). Az utóbbi idex három dimezió meté szerveződik: a tisztességes életszívoal, a képzettség és a hosszú és egészséges élet, míg az előbbi kiegészül a társadalmi kirekesztés dimeziójával is. A HPI- kialakítása sorá égy mutatót alkalmaztuk: a 65 év alatt elhuytak aráya, a csak alapfokú végzettséggel redelkezők aráya, a hosszú távú mukaélküliek aráya és a szegéységek kitett épesség aráya 7. A HPI- azt mutatja meg, hogy mekkora a szegéyek aráya az adott régióba. A részidexek tartalma eltér az eredeti módszertatól (eek oka az, hogy a statisztika em közli az eredeti adatokat regioális szite), a számítás techikája viszot ugyaaz maradt. (Lásd UNDP [009].) A HDI-t három mutatóból áll össze: a születéskor várható élettartam, a felsőfokú végzettséggel redelkezők aráya és a háztartások redelkezésre álló jövedelme. A számítás módszertaa hasoló az eredetihez (UNDP [010]), az egyes Kelet-Németországot. Pedig pl. a kilec kelet-émet régió hosszú távú mukaélküliségi rátája a ragsor utolsó egyedébe található, Berli Középés Kelet-Szlovákia régiókkal vetekszik, míg Drezda és ÉK-Bradeburg NUTS térségek Észak-Magyarországgal verseyezek ebből a szempotból. 5 A HPI--t és a HDI-t is kiszámítatta az Európai Bizottság regioális szitre (EC [010]), a mi esetükbe több-kevesebb eltérés figyelhető meg a számítás sorá. 6 A HPI mutatóból kettőt hozott létre az UNDP. Az elsőt a fejletle országokra számolja, míg a második csak az OECD országokba került kiszámításra. Hasoló részidexeket alkalmazak midkét idexbe, az idexszerkesztés sorá eltérő határértékeket alkalmazak. 010 óta új szegéységi idexet haszál az UNDP, ez pedig a MPI (Multidimesioal Poverty Idex), amely jóval komplexebb tartalommal bír. 7 Ez utóbbi mutató az Európa 00 Stratégia egyik kitütetett idikátora: 00-ra 0 millió embert szükséges kiemeli a szegéységből. 160

Egri Zoltá Káposzta József Paraszt Márta mutatók ormalizálásá alapul és a mértai átlag-számítást haszáltuk. Szélsőértékeket alkalmaztuk eltérőeket, mit amit az UNDP haszál, eek oka a mértai átlag alkalmazása. 8 A regioális fejlesztéspolitika és a regioális verseyképesség statikus mutatói a termelékeységi ráta és 0-64 korcsoport foglalkoztatási rátája. 9 Az összes mutatót az Eurostat regioális portálja szolgáltatta, és a 008-009. évekre voatkozak. Az alkalmazott módszer az ok-okozati összefüggéseket kezeli képes többváltozós regresszióelemzés. A regresszióelemzés olya eljárás, melyek sorá egy metrikus függő és egy, vagy több függetle változó közötti változó közötti összefüggést elemezzük. A regressziószámítás sorá a változók közötti kapcsolat meglétére, iráyára és erősségére keressük a választ. (SAJTOS MITEV [007]) A vizsgálat sorá tehát a függő változók (természetese külö-külö) a HPI- és a HDI, míg a függetle (magyarázó) változók a regioális termelékeység és a foglalkoztatási szit. Eredméyek, következtetések Tehát elsőkét azt vizsgáltuk meg, hogy a regioális gazdaság teljesítméye és a foglalkoztatás szitje mikét hat a szegéységre (HPI-) és az életmiőségre (HDI). Az 1. táblázatba láthatók a két regresszióelemzés főbb adatai. 8 A szélsőértékek alkalmazása főleg az időbeli változások elemzése miatt fotos (lásd TRABOLD-NÜBLER [1991] levezetését), jele esetbe a mértai átlag haszálata miatt kardiális kérdés. (Hisze a 0-val való szorzás eredméye 0.) 9 00-ra az Európa 00 Stratégia célértéke: 75%. 161

A regioális fejlesztéspolitika, a verseyképesség és a jóllét főbb összefüggései Közép-Kelet-Európába Termelékeység szitje + t-próba szigifikaciája HPI- -0,483 0,000 HDI +0,608 0,000 Foglalkoztatási ráta + t-próba szigifikaciája -0,486 0,000 +0,367 0,000 Kiigazított R 0,706 0,730 F-próba szigifikaciája 0,000 0,000 Multikolliearitás szitje 1,588 0,716 1. táblázat: A HPI- és a HDI regressziós modelljéek főbb adatai (forrás: alapadatok Eurostat, saját számítás, szerkesztés 01) + A regressziós egyelet stadardizált regressziós bétái. Első látásra azt modhatjuk, hogy a midkét lefuttatott regresszió statisztikailag teljes mértékbe megbízható (erre utalak a t- és az F-próbák szigifikaciái és a multikolliearitás szitjei), és agy magyarázóerővel bír. Általába tehát kijelethető, hogy a regioális fejlesztéspolitika célkitűzései, a regioális verseyképesség alapkategóriái megfelelőképpe hatak jóllétre: miél jobba teljesít az adott térség, aál magasabb a jóllét, magasabb a HDI és alacsoyabb a szegéység. Az is kiolvasható, hogy az egyes hatótéyezők erőssége em azoos. A szegéység aráyára közel azoos erővel hat a foglalkoztatási szit és a termelékeység szitje (az előbbi eyhe előyel redelkezik), míg az életmiőség esetébe jóval agyobb hatása va a termelékeységek. 30 Általába meg is állhaták jele helyzetbe, leírhatjuk, hogy a regioális politika kedvező jólléti helyzetet eredméyez a vizsgált térségbe. A magyarázóerő magasak modható, de mégis jeletős mértékű a hiba. A HPI- esetébe 9,4%, a HDI 30 Erre utalak a regressziós béta értékek. Előjelük pedig az összefüggések iráyát jelzik. 16

Egri Zoltá Káposzta József Paraszt Márta esetébe pedig 7% a megmagyarázatla rész. A hibatagok 31 agysága úgy véljük részbe a regioális politika hatékoyságára is utal, így azt további elemzés alá votuk. Eek eszközéül a térképi ábrázolást választottuk. (Lásd TÓTH [005] ismertetését.) Itt defiiáluk szükséges két fogalmat: a humá deficit és a humá szufficit jeleségeit. Az előbbi akkor jeleik meg, ha a jóllét alakulása alulmarad a gazdasági teljesítőképesség és foglalkoztatás által várható szittől. 3 Utóbbi esetbe pedig vica versa. Az eredméyeket az 1. ábrá láthatjuk. 1. ábra: A jólléti deficit és szufficit területi sajátosságai Közép- Kelet-Európába (forrás: alaptérkép KSH, alapadatok Eurostat, saját számítás, szerkesztés 01) A régiók közel 70%-ba tapasztalható deficit a szegéység, az életmiőség vagy éppe midkettő tekitetébe. (Tehát a regioális gazdasági hatékoysághoz és a foglalkoztatáshoz 31 A valóságos értékek és a modellbe szereplő magyarázó változók által meghatározott becsült értékek közötti külöbségek. 3 A jóllét alulmaradása, jólléti deficit a szegéység esetébe yilvávalóa azt jeleti, hogy a szegéység magasabb mértékű, mit amit a termelékeység vagy a foglalkoztatás szitje predesztiál. 163

A regioális fejlesztéspolitika, a verseyképesség és a jóllét főbb összefüggései Közép-Kelet-Európába képest alulteljesíteek.) Ez a sajátosság a térség épességéek 75%-át ériti, ezek alapjá kijelethetjük, hogy a regioális fejlesztéspolitika em akkora hatékoyságú, mit amit elsődlegese vártuk. Úgy véljük, hogy differeciált megközelítést kell alkalmazuk a hatékoyság térségi értelmezése sorá. Az eltérő értelmezés a váriasság-vidékiesség meté (is) törtéik. A városokat alapvetőe terhel egyfajta elletmodás ( városi paradoxo, ismerteti EC 011b), amely abba yilvául meg, hogy hiába magasabb a gazdasági fejlettség, a belső egyelőtleségek (és az ebből fakadó szegéység) tekitetébe is kitűek a többi em városi területhez képest. Másrészt pedig a magas gazdasági teljesítméyel redelkező városi (fejlettebb) térségekből jeletős jövedelem-elvoás törtéik a szegéyebb térségek felé (lásd Németország és Legyelország esetét (FARKAS [000], TRIDICO [007]), így a jóllét em is közelíthet a GDP vagy a termelékeység által meghatározott szithez. Így, a vidéki, vagy éppe határmeti térségek esetébe a jólléti szitek kedvezőbb értékeket veszek fel, pl. a gazdaságilag ige fejletle keleti legyel térségek esetébe, vagy éppe Magyarország legtöbb kovergeciarégiójába. A vizsgált térségből mideképpe kiemelkedik Szlovéia, midkettő régiója kiemelkedik, mid gazdasági-foglalkoztatási helyzetük, mid pedig jólléti mutatóik alapjá. Összefoglalás Úgy véljük, hogy a dolgozatukba sikerese világítottuk rá arra a téyre, hogy a regioális politika és a verseyképesség, aak célkitűzései ömagukba em működek hatékoya a közép-kelet-európai térségbe. Eredméyez egyfajta társadalmi fejlődést, hozzájárulak az Európa 00 Stratégia céljaiak teljesüléséhez, de a hatékoyság a régiók többségébe em működik megfelelőe. Kutatási javaslatkét mideképpe megfogalmazzuk a következőket: emcsak a régiók között, a régió belüli egyelőtleségek kimutatása (és kezelése) is fotos, ill. az egyes államok kiegyelítő politikájáak hatásmechaizmusa is vizsgáladó téma a regioális fejlődés/fejlesztéspolitika elemzése sorá. Eze túl fotosak 164

Egri Zoltá Káposzta József Paraszt Márta tarjuk az időbeli változások elemzését, a hatékoysági folyamatok diamikus vizsgálatát. Felhaszált irodalom AYRES, R. U. (1998): A övekedésparadigma határai. Kovász, II (1) 37 60. pp. BARCA, F. 009: A ageda for a reformed cohesio policy. Brussels: Europea Commissio, April 009. BAROSSO J. M. (007): Beyod the GDP. Measurig Progress. True Wealth, ad the Well-beig of Natios koferecia. (007, November 19-0.) Nyitóbeszéd. EC (009) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleméye A GDP- túl a fetartható fejlődés mércéi. 7 p. EC (010): Befektetés Európa jövőjébe. Ötödik jeletés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról. Luxembourg: Az EU Kiadóhivatala, 304 p. EC (011a): Az Európai Bizottság javaslata a 014-00 közötti időszakra voatkozó többéves pézügyi keretre. Luxembourg: Az EU Kiadóhivatala, 16 p. EC (011b): The urba ad regioal dimesios of Europe 00. Seveth progress report o ecoomic, social ad territorial cohesio. Luxemboug: Publicatos Office of the Europea Uio, 40 p. EC REGIONAL POLICY (007): Polad. Cohesio Policy 007-013. http://ec.europa.eu/regioal_policy/atlas007/polad/idex_e.htm (letöltés ideje: 010.07.10) FARKAS B. (000): A tagállamok politikáiak hatása az EU strukturális politikáira. I: FARKAS B. LENGYEL I. (Szerk.): Verseyképesség regioális verseyképesség. Szeged: JATEPress Kiadó, 308 p. GRASLAND C. (008): Europea Territorial Cohesio Idex. Recet progress ad ew perspectives. Előadás az ESPON 3. program keretébe. HICKS N. STREETEN P. (1979): Idicators of Developmet: The Search for a Basic Needs Yardstick. World Developmet, (7) 567-580 pp. ILLÉS I. (008): Regioális gazdaságta Területfejlesztés. Budapest: Typotex, 6 p. LENGYEL I. (003): Versey és területi fejlődés: térségek verseyképessége Magyarországo. Szeged: JATEPress, 454 p. ROSTOW W. W.: The Stages of Ecoomic Growth. A No-Commuist Maifesto. Cambridge: Cambridge Uiversity Press. 73 p. SAJTOS L. - MITEV, A. (007): SPSS kutatási és adatelemzési kéziköyv. Budapest: Aliea Kiadó, 40 p. 165

A regioális fejlesztéspolitika, a verseyképesség és a jóllét főbb összefüggései Közép-Kelet-Európába SCITOVSKY T. (1997): Foreword. I: ACKERMAN et al. (Szerk.): Huma Well-beig ad Ecoomiv Goals. Washigto: Islad Press. 435 p. TÓTH T. (005): A területi tervezés és programozás főbb módszerei és a fejlesztés lehetőségei. Doktori értekezés, Szet Istvá Egyetem, Gazdálkodás és Szervezéstudomáyok Doktori Iskola 150 p. TRABOLD-NÜBLER, H. (1991): The Huma Developmet Idex - A New Developmet Idicator? Iterecoomics, No. 15. Sept/Oct. 36-43. pp. TRIDICO, P. (007): Regioal huma developmet i trasitio ecoomics: the role of istitutios. Workig Paper 70. Dipartimeto di Ecoomia Uiversità degli Studi Roma Tre. 37 p. UNDP (00): Romák Közép- és Kelet-Európába. A függőségi csapda elkerülése. Pozsoy: Reesas, 135 p. UNDP (009): Overcomig Barriers: HUma mobility ad developmet. New York: Palgrave Macmilla, 18 p. UNDP (010): The Real Wealth of Natios: Pathways to Huma Developmet. New York: Palgrave Macmilla, 36 p. ZSOLNAI L. (011): Amartya Se. http://ethics.bkae.hu/html/documets/amartyasen.doc (letöltés ideje: 011.01.0) 166

Köteles Lajos KÖTELES LAJOS ADALÉKOK AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK EURÓPAI KUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ ADDITIONAL INFORMATION TO THE HISTORY OF THE EUROPEAN RESEARCH OF INNOVATION PROCESSES Az iováció a tudás létrehozásáak és alkalmazásáak folyamata a moder gazdaság és társadalom fejlődéséek legfotosabb forrása. Az iovációs folyamat kutatása és hatásmechaizmusaiak vizsgálata elsőkét a közgazdasági és műszaki tudomáyokba jelet meg, de gyorsa teret yert a társadalomtudomáyok területé is. Eek oka, hogy az iovációk kialakulása és fejlődése az életfeltételek összességéek, egyfajta pozitív töltésű társadalmi-gazdasági erőtér létrejöttéek a következméye. Eek vizsgálata új kihívást teremtett a társadalomkutatók számára is. Közülük éháya (pl. Sorre, Chombart, Buttimer) fotos eredméyeket értek el az iováció-elmélet iterdiszcipliáris területei és a társadalmi iováció megalapozásába. A szerző éháy kiemelkedő yugat-európai kutató eredméyéek ismertetésével hiáyt pótol, hisze mukásságuk részleteit csak kevese ismerik. Kulcsszavak: iováció, az iováció földrajzi voatkozásai, társadalmi élettér. Iovatio, the process of kowledge creatio ad its applicatio, is the most importat source of the developmet of moder ecoomy ad society. The research of the iovatio process ad the examiatio of its effects first appeared i ecoomics ad techology, but it quickly gaied groud i social scieces as well. This is because the developmet of iovatios is the cosequece of the totality of essetial coditios ad the creatio of a kid of positively charged socio ecoomic field. All these 167

Adalékok az iovációs folyamatok európai kutatásáak törtéetéhez ivestigatios have brought about a ew challege to social scietists, too. Some of them (for example, Sorre, Chombart, Buttimer) have achieved importat results i the iterdiscipliary field of iovatio theory ad i establishig social iovatio. By outliig the results of some outstadig Wester Europea researchers, the author fills a gap, sice oly few people kow the details of their academic achievemet. Keywords: iovatio, geographical aspects of iovatio, social livig space. Egy-egy ép gazdasági-társadalmi fejlődése em egyszerűe a korábbi gazdasági feltételekből botakozik ki, haem a korábbi időszak életfeltételeiek összességéből. Az osztrák származású amerikai közgazdász, Schumpeter, J. A. (1883-1950) 1911-be adta közre A gazdasági fejlődés elmélete című mukáját, amelybe új gazdasági fejlődéselméleti kocepciót hozott yilváosságra. Eek alapját az idézett godolatba foglalta össze (Gáspár L. 1998). A övekedés az ő véleméye szerit a folyamatos alkalmazkodás útjá megy végbe, amelybe a változások kezdeméyezése, azaz az iovációk váltják ki a miőségi átalakulásokat. Az iovációk ismert elemei (a termelési téyezők új kombiációja és a változásokat fiaszírozó hitelredszer) mellett az ő elméletéek új eleme, hogy felismerte: a két előző téyező aktiválásához szükség va az újra yitott vállalkozókra is. Korai godolatait a későbbiek sorá más teóriákkal is kibővítette. A gazdaság ciklikus hullámmozgásaiak az iovációkkal való összefüggései ma is elfogadott részei a gazdasági- és iováció elméletekek. Az iovációs kutatások élvoalába az 1980-as évektől elsősorba az amerikai kutatók (Samuelso, P. A., Nordhaus, W. D., Drucker, P. F., Clark, P. A.) haladtak. Korábba azoba több olya európai kutató is akadt, akikek eredméyei beépültek az iovációs elméletekbe. 168

Köteles Lajos A 19-0. század fordulójától végbemet radikális techikaitársadalmi változások elemi erővel vetették fel a tér és az ember közötti iteraktív kapcsolatok vizsgálatáak szükségességét. A humá geográfiát megteremtő külöféle témájú kutatások közül több is maradadó értékű, a tudomáytörtéete túlmutató fotosságú eredméyhez vezetett. Összeállításuk éháy ma is haszosítható eredméyre kívája felhívi a figyelmet. Torste Hägerstrad (1916-004) a svédországi Ludi Királyi Egyetem Földrajzi Taszékéek taára, aki a moder geográfia egyik közpotjává tette a svéd egyetemet. Kutatásaiak tudomáyos újdosága a térbei mozgás modellezése volt. Eek összegző taulmáyát 195-be jeletette meg (Hägerstrad, 195), de a léyeges felismerések már korábba megszülettek. Egyik korai taulmáyába a gépkocsi és a rádió elterjedését vizsgálta és felfigyelt arra, hogy a kulturális elemekek fotos szerepük va ezekbe a folyamatokba (Hägerstrad, T., 1951). Új vizsgálatához, amelybe a kulturális elemek térbeli szóródását követte yomo, támogatást kapott a Svéd Társadalomtudomáyi Kutatási Taácstól és taszékéek specialistáitól. Vizsgálatáak alapja egy kartográfiai módszer, amellyel a gépkocsik vásárlási sűrűségét vetítette a épességszámra, ezres agyságredekbe, 100 km -es egységyi területek hálózatába. Az így kialakult adatokat hierarchikus csoportokba redezte és külöböző évekbe újra és újra felállította a ragsort. Az eredméy: a fejlődés a számaráyok változásaiba követhetővé vált. Vizsgálata azt bizoyította, hogy a fejlődés Svédországba is yugatról kelet felé halad, a városhierarchiára alapozva. Más kutatók pl. Godlud, Läger más témák vizsgálatába hasoló eredméyre jutottak. Magyarázatkét Dáia és az európai koties erősebb befolyását jelölték meg. A agyszámú statisztikai eredméy feldolgozásáak egyik új módszertai kísérlete volt az átlag aráyszámok defiiálása és az átlagosál agyobb gépkocsi-sűrűséggel redelkező területek (az ő klímakategóriából átvett fogalma szerit: pleiook) megjelölése. Ezekek a területekek a fokozatos kiterjedését 169

Adalékok az iovációs folyamatok európai kutatásáak törtéetéhez yomo lehetett követi és meg lehetett határozi az egyes térségek késési időitervallumát is. Mit kiderült, a késési időitervallumot em lehetett pusztá az egyes térségek eltérő gazdasági fejlettségével értelmezi. A változásokat hordozó iformációk főkét a társadalmi éritkezések hálózatá terjedek és emiatt az újdoságok csak korlátozott távolságokig jutak el. Megfigyelései alapjá megkísérelte az iovációs változások szakaszaiak értelmezését. Az első szakaszba jöek létre az iovációs közpotok. A következő elterjedési stádiumokba új közpotok jeleek meg, amelyek megpróbálják utoléri vagy megelőzi az elsőket. Ebbe a folyamatba a léyegesebb regioális kotrasztok kiegyelítődek. A harmadik időszak a kodezáló stádium, amikor a korábbi újdoságok már elterjedek. Ha egy-egy kokrét esetbe követjük az egymásra épülő stádiumokat, akkor potosa látható lesz, hogya terjed az iovációs hullám egy épessége belül és az adottságok ismeretébe előre jelezhetővé válak bizoyos iovációs folyamatok. Terjedés vizsgálatai lehetővé tették, hogy egy adott földrajzi tér statikus modelljét túlléphesse a tudomáy, és a külöféle geoiformatikai összehasolítások yomá törvéyi szitű megállapításokig, diamikus modellek alkotásáig juthasso el. Modelljeivel a világo elsőkét kísérelte meg az iovációs közpotokból a befogadó területek felé áramló techikai, társadalmi és itézméyi iovációk földrajzi elterjedéséek tudomáyos megalapozását. Időföldrajzi (time geography) kutatásai alapjá létrehozott modelljei a fejlett országok területi és várostervezéséek módszeréül is szolgáltak (Eyedi Gy. 004). A térbe és a társadalomba bekövetkezett radikális átalakulások vizsgálata a 0. század elejétől az európai geográfusok és szociológusok egyik legfotosabb közös kutatási területévé lett. A kultúrák közötti összehasolító taulmáyok adták a vezérelvet két fracia tudós, Maximilie Sorre (1880-196) és 170

Köteles Lajos Paul Hery Chombart de Lauwe (1913-1998) számára is a társadalmi élettér moder kutatásaihoz (Buttimer, A., 1969). Közismert, hogy ezt a fogalmat az 1890-es évekbe Émile Durkheim fogalmazta meg, aki azt a fizikai köryezettől függetle szociálszubsztrátumak tartotta. Sorre átfogó humáföldrajza keretébe a politikai teret és a gazdasági teret is a társadalmi köryezet szerves részéek tekitette és azt vallotta, hogy mide társadalmi csoportak megva a saját specifikus élettere, amely egyedi értékeit, prefereciáit és törekvéseit tükrözi. Chambert de Lauwe Párizsról készített csoportos taulmáya a társadalmi élettér elméleteit új voatkozásokkal bővítette. Az objektív társadalmi élettér szerite egy térbeli keret, amelybe csoportok élek. Csoportok, amelyek társadalmi struktúráját és szerveződését ökológiai és kulturális téyezők szabályozzák (Buttier, A. 1969, p. 44.). A szubjektív társadalmi élettér az a tér, amelyet bizoyos társadalmi csoportok tagjai észlelek azaz értékek, törekvések, kulturális hagyomáyok. Míg a tradicioális falusi köryezet esetébe a társadalmi struktúra és a gazdasági-kulturális tevékeységek harmoizáltak, a városi társadalmi élettér külöféle terek hierarchiája, amelyeke belül a csoportok élek. A családi tér, a szomszédsági tér, a bizoyos foglalkozási közpotokat magába foglaló gazdasági tér és a városi szektor együttese alkotják azt a térkeretet, amelyeke belül a külöféle csoportok aktivitáspályái működek. Ha ezekből a terekből az egyéek kilépek, akkor az frusztrációt, elidegeedést vált ki az egyes csoportok tagjaiból. Az elméleti teóriáik gyakorlati hasza a társadalmi élettérküszöbök, pl. a kíváatos lakósűrűség meghatározásáak elidítása volt. Chombart de Lauwe másik eredeti godolata a társadalmi miliő kocepciója volt. Véleméye szerit három téyező határozza meg egy-egy köryezet sajátos hagulatát; a földrajzi, a techológiai és a kulturális téyezők sajátos kombiációja. A vizsgálatok ma is érvéyes taulsága, hogy amikor a térbe egymás mellé helyezett csoportok eltérő 171

Adalékok az iovációs folyamatok európai kutatásáak törtéetéhez godolkodásúak és életstílusúak, akkor szükségszerűe feszültségek idukálódak. A fracia kutatások orietációkét szolgáltak más kutatók számára. (pl. etikai zóa, biotóp), elősegítették azokat az iterdiszcipliáris kutatásokat, amelyek az emberi viselkedés szubjektív dimezióival foglalkozak. Kutatásaik hatottak a brit és az amerikai társadalomtudomáyi iskolákra és közvetve az iovációs elméletek új megközelítéseiek formálódására is. A sokfelé ágazó kutatások egyik legsikeresebbe alkalmazott változata az ír Ae Buttimer (Mary Aett domiikáus ővér) dublii egyetemi oktató mukásságához kapcsolódik. A humaista földrajz kiemelkedő egyéisége szociológiai dimeziókkal egészítette ki a városépítés és a várostervezés társadalmi élettérkét törtéő vizsgálatáak módszereit. A társadalmi élettér és a lakótelepek tervezése című mukájába (Buttimer, A. 197) a tértapasztalat külöféle szitjeibe lezajló folyamatokat egziszteciális perspektívából vizsgálta és megalkotta a társadalmi élettér működési modelljét. 1. ábra: A társadalmi élettér működési modellje Forrás: Buttimer, A. 197 17

Köteles Lajos Eek figyelembe vétele fotos orietációt jelethet a lakótelepek építésébe és rehabilitációjába, hisze csak az egyéi- és társadalmi szempotok érvéyesítésével lehet harmóiát teremtei az elkerülhetetle változások és a társadalom harmóiára törekvése között. Az előregyártott köryezet helyébe közösségi várostervezésre va szükség ez kutatásai végső következtetése és egybe felismerései alkalmazásáak lehetősége is. A bemutatott szerzők mukássága segített az iterdiszcipliáris szemléletmód elterjedésébe, a gyakorlatot szolgáló iovációs ismeretek feltárásába. Alapelveik többségét mára már meghaladta a tudomáy azok ikább csak kocepcioális iráymutatók, mitsem azoal felhaszálható kutatási formulák. Ma is érvéyes viszot az a humaista elkötelezettség, amely az emberi téyező és a társadalmi struktúrák dialektikus kapcsolatáak feltárásába tapasztalható. Irodalomjegyzék Buttier, A. (1969): Social space i iterdiscipliary perspective. Geographical Review LIX, No.3, July 1969. pp 417-46. Buttimer, A. (1971): Sociology ad plaig. Tow Plaig Review 4, April 1971. pp. 145-180. Buttimer, A. (197): Social space ad the plaig of residetial areas. Eviromet ad Behavior, Vol.4, No. 3, September 197. pp. 79-318. Eyedi Gy. (004): Torste Hägerstrad (1916-004). Geographical Bulleti, 004. LIII.1-. pp. 353-354. Gáspár L. (1998): Általáos iovációelmélet. Magyar Iovációs Szövetség, Budapest. 180 p. Hägerstrad, T. (1951): Migratio ad the Growth of Culture Regios. Lud Studies i Geography, Ser.B. No. 3. pp. 33-36. Hägerstrad, T. (195): The propagatio of iovatio waves the Royal Uiversity of Lad. 0 p. 173

Glózik Klára GLÓZIK KLÁRA BÉKÉS VÁRMEGYE RÉSZVÉTELE AZ 1896. ÉVI EZREDÉVES KIÁLLÍTÁS A MILLENNIUM ÜNNEPÉN Absztrakt Taulmáyom az 1896. évi országos milleiumi üepsége való Békés megyei részvételt mutatja be. A téma feldolgozásához, elsősorba a Békés Megyei Levéltárba őrzött Békés vármegyei főispái és alispái iratokra támaszkodtam. Fotos ez az eseméy, mert szélesebb tömegekbe tudta erősítei és egységesítei a emzeti idetitást, s emellett jó bemutatkozási lehetősége volt ez Békés megyéek az ország egyéb térségei mellett. Bizottságok jöttek létre a vármegyébe, hogy az országos kiállításo való részvétel megszervezésére, amely a települések életébe is fotos húzóerőt jeletett. Kulcsszavak milleium, Békés vármegye, kiállítás Abstract My thesis is about the 1986. Milleium Ceremoy of Hugary, ad the participatio of Békés Couty i it. I lea o several Lord ad Deputy Lieutat documets foud i Békés Couty s Archive i. studyig this topic. This evet had a very importat rule because it could stregthe ad uify the atioal idetity of Hugaria people. By the way this ceremoy was a very good chace for Békés Couty as well to itroduce itself for the whole coutry. I order to orgaize the participatio to this atioal exhibitio Committees were formed, which played a importat role i the couty s life. Keywords Milleium, Békés Couty, exhibitio. 174

Békés Vármegye részvétele az 1896. évi ezredéves kiállítás a Milleium üepé 1. Bevezetés A dualizmus kora kétségteleül az ország törtéetéek legdiamikusabb korszaka, ezt láthatjuk a gazdasági övekedésbe, a épesség gyarapodásába, a társadalmi változások ütemébe, a kulturális itézméyredszer fejlődésébe, a mideapi életviszoyok alakulásába, a moderizálódásba. I. Ferec József osztrák császár és magyar király az 189. évi II. törvéycikk és az 1893. évi III. törvéycikk értelmébe, Budapeste országos és általáos emzeti kiállítás megtartását redelte el, amelyet a városligetbe redeztek meg. A kiállítás 1896. május 1-től egésze október végéig volt megtekithető. Célja az volt, hogy Magyarország szellemi és gazdasági helyzetét, fejlődését, s külöös figyelemmel aak törtéelmi fejlődésére, az ország ezeréves feállása alkalmából bemutassa. Azok a tárgyak voltak kiállíthatóak, amelyek a csoportbeosztásba megevezett csoportok egyike alá sorolhatóak, és a magyar koroa területé termeltettek, illetve készítettek : I. művészet, II. közművelődés, III. oktatásügy, IV. egészségügy, gyermekevelés, V. kereskedelem, péz-és hitelügy, VI. mezőgazdaság, VII. erdészet, vadászat, VIII. báyászat és kohászat, IX. gépipar, X. közlekedés, XI. építőipar, XII. faipar, bútoripar, XIII. agyag- és üvegipar, XIV. bőripar, textilipar, XV. papíripar, XVI. aray-, ezüst- és díszműáruk, XVII. hadügy, XVIII. vegyészeti ipar, XIX. élelmiszer cikkek, mit ipartermékek, XX. éprajz.. A feldolgozás módszerei és forrásai Fotos eleme a disszertációak az a levéltári kutatómuka sorá összegyűjtött forrásayag, mely számos mikrotörtéeti hivatkozás alapjául szolgál. A választott módszer ikább társadalomtörtéeti megközelítéssel rokoítható. Taulmáyom Békés megye voatkozásába levéltári forrásokra és a korabeli Békés megyei sajtóra alapozódik. A levéltári kutatások alapját Békés Megyei Levéltár ayagai közül a Békés vármegye alispájáak iratai 187 1950, Békés 175

Glózik Klára vármegye főispájáak iratai 1880 1950, Gyula város polgármesteréek iratai 188 1950 adták. 3. Eredméyek a) Milleiumi előkészületek Az 1893. március 9-é megjelet ezredéves országos kiállítás közleméyei közölte szervezési és számviteli szabályzatát, valamit az országos bizottság tagjaiak évsorát, akik közül az elök Lukács Béla a kereskedelemügyi miiszter, az alelök pedig államtitkára volt. A Milleáris Bizottság által országszerte egységes redezési elv szeriti üepségsorozatak három szitje volt. Az országos redezvéyek mellett vármegyei, és település szitű megmozdulásokat is szerveztek. 33 A kiállítás költségeit részbe az állam, részbe a főváros hozzájárulásából létesített biztosítási alapból és a bevételekből fedezték. 34 A kiállításo a díjazottak között a következő kitütetéseket osztották ki: díszoklevél, amely a legmagasabb kitütetések számított, a milleiumi agy érem, kiállítási érem, közreműködők érme és az elismerő oklevél. Fetiek tervezésével Beck Ö. Fülöpöt bízták meg. A kiállítás alkalmával a lakás-kérdés is előtérbe került, hisze a fővárosba látogató kiállítók és vedégek elszállásolása em volt megoldott. Az igazgatóság mukás lakóházak felépítését, illetve kaszáryák beredezését vetette fel. A megoldást végül az iskolák adták, mivel azok elhelyezkedése, beredezhetősége előyösebbek bizoyult. Az 1895. február 0-ai országos kiállítás közleméyei arról számolt be, hogy Graezestei Béla miiszteri taácsos, kiállítási igazgatóak pézügymiiszteri államtitkárrá törtéő kievezése következtébe, a kereskedelmi miiszter dr. Schmidt József miiszteri taácsost bízta meg, a redezvéy igazgatói posztjával. Az 1896. évi ezredéves országos kiállítás közleméyeiek 1895. május 1-i. számából már kiderült, a milleium e jeletős eseméye iráti érdeklődés mértéke. Az ipari csoportokba a bejeletések már jó részt véglegesek voltak 33 Kereskéyi (000), 78. p. i: Bárka, VIII. évf., 000/4 34 BéML IV. B. 407. b. 47/189 176

Békés Vármegye részvétele az 1896. évi ezredéves kiállítás a Milleium üepé tekithetőek, a fővárosból hatszázhatvahárom iparos, míg a vidéki iparosok száma meghaladta a háromezret. Berolák Sádor miiszteri taácsos, a földművelésügyi miisztérium kiállítási irodájáak igazgatója, arról számolt be, hogy a mezőgazdasági és erdészeti csoportokba a bejeletők száma yolcszázötve volt. 35 1893-tól, az ezredéves kiállítás országos bizottsága felkereste az összes hazai törvéyhatóságak és volt szabad királyi városak az elöljáróit, hogy itézkedjeek a kiállításra voatkozó szervezési szabályzatok, valamit Az 1896. évi ezredéves országos kiállítás közleméyei című hivatalos lap miél szélesebb közöség és érdekelt körök tudomására hozi. b) Békés vármegye részvétele a Milleiumi Kiállításo Budapeste, szervezőmuka Békés vármegye elsősorba a kiállítás VI. a mezőgazdasági és VII. az erdészeti csoportok megszervezésére törekedett, hisze alföldi megyekét évszázados hagyomáyokkal bírt. A földművelésügyi miiszter fel is szólította a megyei elöljáróságot, hogy a vármegyék főispájaiak elöklete alatt helyi bizottságot szervezze, melyek feladata volt a gazdák buzdítása, taáccsal való ellátása, valamit a kiállítási tárgyak gyűjtése. A helyi bizottságba húsz tagot választottak, melyet a főispá, a vármegye gazdasági egyesülete és más yerstermelés előmozdítására alakult egyesületek együttese jelöltek ki. Eze kívül a főispáak ki kellet jelölie még másik tíz embert is, akiket a vármegye kiállítási bizottságába küldee. 1894 júiusába, a megye járásaiak főszolgabírói elküldték jeletésüket Fábry Sádor alispáak, a bejeletési ívek szétosztásával és a kiállítás iráti érdeklődéssel kapcsolatba. Kövér László gyulai járási főszolgabíró a yomtatváyok közül három darabot gróf Weckheim Dées dobozi agybirtokosak, egy darabot Szekér Gyula gyulavári számtartóak adott oda, egy darabot pedig Kétegyháza község levéltárába helyeztetett el. A fet említett szolgabíró, egy későbbi 1894. július 3-á kelt levelébe arról is beszámolt az 35 BéML IV. B. 407. b. 47/189 177

Glózik Klára alispáak, hogy járása községeibe ics olya iparos, aki részt vee az ezredéves kiállításo, pedig plakátokkal és köztéri felszólalásokkal is megpróbálták buzdítai az embereket. Dutkay Béla gyulai polgármester felszólítása viszot sikeresek bizoyult, hisze az alispái hivatalhoz írt leveléből kiderült, hogy Miich Edre köyvkötő, Szikes Adrás szabó, Mudorf Gyula kerékgyártó, Némedi Istvá kovács és Némedi Lajos yerges mukáikkal vállalták a kiállításo való részvételt. A redezvéye való megyei képviselet megszervezése ehéz feladatak bizoyult, s folyamatosa problémákba ütközött. Az egyik ilye probléma a gazdasági csoport megszervezését is hátráltatta. Habár a vármegyei gazdasági egylet felajálotta közreműködését a helyi bizottságak, a felmerülő költségek viselését magára em vállalhatja. 36 Az egyesület véleméye az volt, hogy a költségekhez a vármegye összes lakosáak a hozzájárulása szükséges, amelyet egy koroa pótadó útjá szerezhetéek be. A vármegye törvéyhatósági bizottsága az 1894. szeptember 17-é tartott közgyűlésé, elutasította a pótadó szedését, a rossz termés okozta ehéz helyzet miatt, azoba a kiállítás helyi bizottságáak működését, a törvéyhatóság építésére felvett egymillió-kétszázezer forit kölcsöből, kilecezer forittal támogatta. 1895 ovemberébe a Békés Megyei Gazdasági Egylet ismertette az ezredéves kiállításra tervezett programját, ami a következőkre terjedt ki: az egyleti élet moográfiája, az egyleti kert rajza és féyképei, feltűőbb állatok féyképei, tipikus talajemek, műveleti övéyek, gazdasági kéziszerszámok, régi és új tayák féyképei, gazdasági szekerek és kocsik modelljei, mezőgazdasági iparcikkek, irodalmi kiadváyok teljes gyűjteméye. 37 c) Békés vármegye részvétele a Milleiumi Kiállításo Budapeste, szervezőmuka eredméye A földművelésügyi miisztérium 1896. évi kiállítási irodájától küldött bizalmas levél Talliá Béla főispáak arról taúskodott, hogy a redezőbizottság elégedetle a jeletkezett mezőgazdasági csoportokkal. Kifogására főleg az élőállat 36 BéML IV. B. 407. b. 47/189 37 BéML IV. B. 401. 10/1897 178

Békés Vármegye részvétele az 1896. évi ezredéves kiállítás a Milleium üepé kiállítások csekély bejeletkezése adott okot, amelyek miél szélesebb körű bemutatását a külföldi vedégek látogatása miatt tartotta fotosak. Ezekből kifolyólag felkérték a főispát, hogy az élőállat kiállításokra való jeletkezési határidő meghosszabbítását a helyi bizottságál jelezze, valamit borászati kiállításo való részvétel érdekébe mozgalmat idítso a gazdák között. Zliszky Istvá az ezredéves kiállítás békés vármegyei előadója 1895. szeptember 0-ai levelébe értesítette a főispát, hogy Blackestei Vécsey Vilma füzesgyarmati uradalma, szívese részt vee saját állataiak a bemutatásával a agyszabású alkalmo. Horvát Jáos mezőberéyi lakos pedig a megyei háziipar, valamit termékeiek a épszerűsítését és eladását vállalta el, akivel a megyei elöljáróság 1896. augusztus 7-é kötött szerződést. Zliszky felkereste Saltzma és társa evű budapesti céget is, aki a békéscsabai szövőiskolát fetartotta, hogy mutassa be az iskola termékeit is, ha a kereskedelmi miiszter azt jóváhagyja. 38 Végül a mezőgazdasági kiállításo jeletős békés megyei kiállító gyűlt össze. A agy uradalmak közül kiállított gróf Weckheim Frigyes a békési, a kígyósi és a pusztaföldvári (búza, árpa, köles muhar bükköy, lóbab, lucera, kedermag stb.) uradalmából. Almássy Dées gyulavári gróf, báró Wodiaer Albert gyomai, Weckheim Dées gróf dobozi uradalma a kollektív kiállításo vett részt. Az időleges állatteyésztési kiállításo lovakat állítottak ki, akik közül Nagy P. Imre (Vésztő) kiállítási érmet, Ökrös Sádor (Vésztő) az első díjat, Reer Péter (Mezőberéy) a második díjat, a harmadik díjat Speck Márto (Mezőberéy) yerte el. Kiállítási éremmel lett kitütetve Vad Péter (Békés) és Veres Pál (Békés). A gyapjúkiállításo részt vett: gróf Weckheim Frigyes békési uradalma külöböző fajtájú juhgyapjakkal. Az időleges szarvasmarha kiállításo szarvasmarhákat állított ki: gróf Weckheim Frigyes békési uradalma, aki elyerte a milleiumi agy aray díszoklevelet. Báró Vécsey Vilma füzesgyarmati teyészete yerte el a milleiumi agy érmet. Kiállítási érmet gróf Weckheim 38 BéML IV. B. 401. 10/1897 179

Glózik Klára Dées, Péter Adrás és Kiss Mihály (Vésztő) kapta. A méhészeti kiállításo részt vett: a vármegyei bizottság ötve foritos segélyével Török József (Békés) húsz üveg mézével, húsz üveg mézborával, három darab viaszával, valamit méhészetéek képeivel, leírásával. Vass Imre (Békés) égy üveg mézet, Forgách László (Békés) tíz üveg mézet és sejtfalakat állított ki. Az erdészeti és vadászati kiállításo gróf Almássy Dées, míg Békésvármegye ötveyolc darab külöféle kitömött madárral vett részt, amelyeket dr. Krammer békéscsabai taár válogatott össze. A talajmiták kiállításo részt vett: Beliczey Istvá (Geredás), báró Vécsey Vilma (Füzesgyarmat), Such Jáos (Békéscsaba), Zliszky Istvá (Szarvas), id. báró Wodiáer Albert (Gyoma), a Békésmegyei Gazdasági Egyesület és Gyula városa. A vízredezés, folyamszabályozás, talajjavítás kiállításo a következő kiállítók vettek részt: a gyulai folyamméröki hivatal, Gallacz Jáos királyi taácsos tiszai vízépítészeti kerületi felügyelő. A háziipari kiállításo kiállított a békésvármegyei helyi bizottság (Gyula) megyei cikkekkel, amelyeket Horváth Jáos árusított. A közművelődési kiállításo a Békésvármegyei Közművelődési Egyesület állította ki a megye külöböző korszakait bemutató tárgyaiak sorozatát. A közoktatásügyi kiállításo részt vett: a Békésvármegyei Taítóegylet évköyveivel, a Békési Községi Polgári Leáyiskola írásbeli dolgozatokkal, rajzokkal és kézimukákkal. Az Orosházi Községi Polgári Fiúiskola írásbeli dolgozatokkal, rajzokkal, tatervvel mutatta be jórészt itézméyét. A Békési Kosárfoó taműhely kosárfoó mukákkal, amíg a Szarvasi Evagélikus Főgimázium írásbeli dolgozatokkal, rajzokkal épszerűsítette a megyei oktatást. A moográfiákál Békés megye moográfiájáak első kötetét és a gazdasági egyletek Zliszky Istvá által megírt moográfiát találjuk. A gyermekevelés paviloba gróf Weckheim Frigyesé vármegyei parasztházát és az ott őrzött gyermektárgyakat lehetett megtekitei. Az élelmi és élvezeti cikkek pavilojába Jocz Ferec ecetet, amíg Weisz Mór és Társa koyakot ás külöböző pálikákat állított ki. A sokszorosító ipar csarokába Ker Izidor gyomai yomdájáak irodalmi és egyéb voatkozású műveit ézhették meg. Az egészségügyi kiállításo részt vett: Réthy Béla (Békéscsaba), 180

Békés Vármegye részvétele az 1896. évi ezredéves kiállítás a Milleium üepé pemetefű cukorkájával és külöböző szörpkivoataival, valamit Dr. Keleti és Kulpi (Békéscsaba) borjú himlőyirk termelő itézete. 39 Az építési és ipar kiállításo gróf Almássy uradalma mellett, jeletős megyei mukákat is láthattak az érdeklődők (pl.: Reisz és Porjesz csabai bútorgyárosok, Krisyák Mihály békéscsabai szűcs, Nagy Lajos szeghalmi lakos eke, Krisztó és Társa orosházi kiállítók tégla és cserép stb). 40 d) Részvétel a törtéelmi kiállításo, badérium szervezése A húsz kiállító csoport szervezése mellett, törtéelmi kiállítást is szerveztek, valamit milleiumi badériumot is felállítottak. A törtéelmi kiállítás sikere érdekébe, mide törvéyhatóságtól és volt szabad királyi város elöljáróitól az kérték, hogy a törtéelmi becsű tárgyaikak a jegyzékét, küldjék el a kiállítás igazgatóságáak: A törtéelmi kiállításba a hofoglalástól a IX. század utolsó egyedétől 1867-ig terjedő emlékek tartozak. 41 A kiállítás céljaira alkalmas ayag a következőkből állt össze: építészeti emlékek, képzőművészeti alkotások, zee-és szíművészet, oktatás és tudomáy törtéete, irodalomtörtéet, ipar, egyházi tárgyak, lakberedezés, mezőgazdasági életet bemutató emlékek, kormáyzat és közszellem, hadviselés, a emzeti élet egyéb jellemző voásait magába foglaló tárgyak. Gyulá, a kiállításra alkalmas műtárgyak jegyzékbe vételével Gyulaffy Edre múzeumi őrt bízták meg. Békés vármegye Törvéyhatósági Bizottsága a közgyűlés 1895/511. szám alatti határozatába megbízta Fábry Sádor alispát, hogy az országos kiállítási bizottság kéréséek megfelelőe, milleiumi badériumot szervezze, hogy Szet Istvá koroája méltó kíséretbe részesülhesse. A főispá 1895. december 3-ai törvéyhatósági bizottságához írt levelébe közölte, az 1896. júius 8-ra szervezedő badérium felállításáak szabályait. Ezek között volt például, a épies 39 Borjú himlőyirk: védőoltási eljárás, tehéhimlőből vett yirk (humaizált lympha), amelyet átvittek az emberre (i: Vasárapi Újság, 33. évfolyam, 48. szám, 1886. ovember 8.) 40 Verer (1896), 315 30. p. 41 BéML IV. B. 407. b. 47/189 181

Glózik Klára elemek bevoása az úri osztályok mellett, a díszöltözékek, a jelvéy, vagy a lovak felszereléséek a kérdése is. A baderialisták és lovaik vasúti szállítását Budapestre a közpoti redezőség igyees, vagy mérsékelt összegű vasúti szállítás elleébe biztosította. 4 A kiállítási bizottság em csak, az azo közvetleül részt vevők számára próbálta az utazást, vagy az elszállásolást hatékoya biztosítai, haem mide érdeklődő számára, szerette vola megoldai azt. 4. Összegzés A milleiumi üepség kiemelt jeletőséggel bírt, hisze szélesebb tömegekbe tudta erősítei és egységesítei a emzeti idetitást, s emellett egy jó bemutatkozási lehetősége volt ez Békés vármegyéek az ország egyéb térségei mellett. Húsz kiállítható csoport idult a milleiumi kiállításo, amelyek közül a békésiek elsősorba a hatodik a mezőgazdasági, illetve az erdészeti csoport megszervezésére törekedett, hisze alföldi megyekét fekvése miatt, évszázados mezőgazdasági, állatteyésztési és erdőgazdálkodási hagyomáyokkal bírt. Az állatteyésztés mellett (ló, szarvasmarha, juh, sertés, baromfi), a méhészet, a halászat, a selyemheryó teyésztés bemutatása volt még jeletős. Bizottságok jöttek létre a vármegyébe, az országos kiállításo való részvétel helyi megszervezésére, ami az országos protokoll mellett a települések életébe is fotos húzóerőt jeletett. A mezőgazdasági csoportokál az élőállat és a borászati kiállításoko való szereplésért kellett mozgalmat idítai. A kiállításoko a legtöbb birtokos igyekezett uradalma értékeit bemutati, ami jól mutatta azt is, hogy tevékeységük, életszemléletük em csupá a politikai pályá, haem az élet más területei is fotos változást, fejlődést hozott a korabeli Békésbe. A agy uradalmak közül például kiállító volt: gróf Weckheim Frigyes, gróf Almásy Dées, báró Wodiaer Albert, gróf Weckheim Dées. Az országos milleiumi eseméyeke való részvétel mellett, a helyi törtéések is fotosak voltak, mivel a települések agyságához mérte, a helybeliek 4 BéML IV. B. 407. b. 47/189 18

Békés Vármegye részvétele az 1896. évi ezredéves kiállítás a Milleium üepé külöböző redezvéyekkel igyekeztek megüepeli, az ország ezeréves feállását. Megyeszerte utakat, iskolákat létesítettek, közkórházat építettek. 1896-ba valóba örömüep volt a milleium az emberek számra, ami szélesebb tömegekbe tudta erősítei és egységesítei a emzeti idetitást és keresztéy szellemet. Felhaszált irodalom Bárka, VIII. évf., 000/4 BéML: Békés Megyei Levéltár BéML IV. B. 401: Békés vármegye főispájáak iratai 1880-1950 BéML IV. B. 407: Békés vármegye alispájáak iratai 187-1950 Vasárapi Újság, 33. évfolyam, 48. szám, 1886 Verer László (szerk.1896): Az Ezredéves Üepélyek Emléke. Az Ország, Békésvármegye Törvéyhatósága és Békésvármegye Községeiek Üepélyei, Békéscsaba 183

Duray Balázs DURAY BALÁZS A KÖRÖSÖK-VÖLGYE KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATAI 43 Absztrakt Az esettaulmáy a Kettős-, illetve a Fekete és a Fehér- Körös folyók által éritett 30 romá és magyar település térségébe jele lévő köryezetkárosító tevékeységeket veszi számba és értékeli, ezáltal a térség jövőbeli fetartható köryezethaszálat és természetvédelmi cselekvéseket megvalósítai szádékozó területfejlesztési politikához kívá hozzájáruli. Midehhez azokak a társadalmi tevékeységekek a feltárása szükséges, amelyek valamilye köryezeti kockázattal járak a térségbe, mideekelőtt a Körösök völgyébe. Midezek utá a szeyezés mértékéek tudomáyosa megalapozott értékelésével vohatuk le olya következtetéseket, amelyek e tevékeységek hatásaiak csökketését megvalósító eljárások kidolgozását teszik lehetővé. A kutatás legfotosabb célcsoportjai az éritett települések lakossága, és gazdálkodói voltak. Összességébe a köryezetszeyező tevékeységek miőségi és meyiségi kataszterezése, a lakosság köryezeti tudatosságáak felmérése, valamit egy tudomáyosa megalapozott hatástaulmáy és a várható köryezeti kockázatok felbecslése alapozta meg egy olya cselekvési terv elkészítését, amelyek elsődleges célja a természet földrajzilag egységes táj eltartó képességéek megőrzése. The case study accouts ad evaluates the evirometal harmful huma activities i 30 Romaia ad Hugaria settlemets affected by the Fekete ad the Fehér-Körös rivers; thereby it would like to cotribute to the spatial developmet policy, which iteds to implemet sustaiable use of the A kutatás a Magyarország-Romáia Határo Átyúló Együttműködési Program 007-013 keretébe valósult meg (CRISKÖR HURO/0901/38/1.3.4) 184

A Körösök-Völgye köryezeti állapotáak vizsgálatai eviromet ad coservatio actios of the regio. To do this, we eed to explore those social activities, which have evirometal risk i the regio, especially i the Körös valley. After all, with the scietific assessmet of the pollutios levels, we are able to draw coclusios, which allow us to implemet procedures aimig the reductio the effects of these activities. The mai target groups were the affected populatio ad the farmers. Fially a qualitative ad quatitative assessmet of pollutig activities, evaluatio of the evirometal awareess of the populatio, a scietific soud impact aalysis ad a estimatio of the potetial evirometal risks are the basis for the actio pla, which aims to coservig the carryig capacity of the physical geographically homogeous ladscape. Kulcsszavak köryezetvédelem, területhaszálat, területfejlesztés 1. Bevezetés A Körösök völgye olya egységes módo fejlesztedő térség, amely gazdag természeti és kulturális örökséggel redelkezik és ökológiai egyesúlya érzékey. A területfejlesztés alapelvei és céljai, illetve a regioális szabályozás alapjá, rekreációra illetve turisztikai tevékeységre is alkalmas. A térség természeti, épített, valamit kulturális értékeiek megőrzésével, ápolásával a jó ökológiai állapot és élhető társadalmi-kulturális köryezet fetartása és fejlesztése pozitív exteráliakét jeletkezik a helybe élők és az ide látogató vedégek számára egyarát. Ahhoz, hogy a Körösök völgye itegrált szemléletbe és agyfokú részvételi alapo, parterségbe működő, valamit területi aspektusból homogé, ill. fetartható módo fejlődő térséggé váljo, szükségessé válik olya átfogó kutatás, amely a közös értékek meté való vidék- és területfejlesztés számára tesz tudomáyosa megalapozott, szakmai javaslatot, illetve cselekvési stratégiát. Jele kutatás e fő stratégiai iráyt szolgálva tűzte ki célul a térség köryezeti állapotáak és a lakosság köryezetéhez való viszoyáak felmérését. 185

Duray Balázs. A kutatási terület bemutatása A vizsgálatok területileg a Fekete- és Fehér Körösök által éritett települések 176.000 hektárt éritő közigazgatási határai belül folytak (1. ábra), természet-földrajzilag az Alföld egy süllyedékterülete, sekély medece, DNY iráyba fokozatosa emelkedve és belesimulva a bihari hegylábi területekbe. A magyarországi táj köryezetéél valamivel (1-10 méterrel) alacsoyabba fekvő tökéletes síkság. A természeti táj még éháy km-e a határ túlsó oldalá is folyatódik, ahol fokozatosa olvad bele az Erdélyi-peremhegyvidékhez tartozó dombsági területbe. A térség folyói (Fekete-, Fehér-és a Kettős- Körös), amelyek több tízezer év óta meghatározó szerepet játszaak a felszíformálásba, éppe az említett, ma Romáiához tartozó hegyvidéke (Réz-hegység, Bihar-hegység és az Erdélyi érchegység) eredek. A folyók jelelegi vízgyűjtője az országhatártól keletre mitegy 50-150 km-re kezdődik, és természetese a hordalékuk többségét is ie szállítják. A síkvidék agyobb része tehát a folyók hordalékkúpjakét értelmezhető. A felszít 0-50 m vastag folyóvízi üledék (homok, ifúziós lösz) borítja. A földtörtéeti fejlődésből következőe a talajadottságai gyegék, többsége ötés réti talaj és számos helye alakultak ki szikes területek is. A táj belső részei magasabb, míg a peremeke mélyebb a talajvízszit. A vidék éghajlata mérsékelte meleg és szárazságra hajlamos, a csapadék 540-600 mm körüli. A térség természeti köryezetéek meghatározói a Körös folyók. A Kettős-Körös klasszikus értelembe em vehető öálló folyóak, hisze saját forrással em redelkezik, csak mellékfolyóiból táplálkozik. Teljes hosszába Magyarország területé folyik, azoba vízgyűjtőjéek egy kis része a belé torkolló csatora-redszerek révé Romáiába is átyúlik. Esésviszoyait tekitve tipikusa alföldi vízfolyásak tekithető, melyhez számos oldal-csatora (zömébe korábbi holtágak) csatlakozik. Ezek közül vízgyűjtő terület szempotjából is kiemelkedő jeletőséggel bír balról az Élővízcsatora, jobbról a Vargahosszai-, valamit a Hosszúfok- Határér-Kölesér-főcsatora. 186

A Körösök-Völgye köryezeti állapotáak vizsgálatai A Fehér-Körös romáiai vízgyűjtő területe 95 km, amely hozzávetőlegese Bârsa- Cermei dél-vâători- Vest Socodor - Nord Şimad dél-bocsig közigazgatási területeket fedi le. 3. Eredméyek, következtetések a) Szeyező források a projekt területé A kutatási területe jellemzőe mezőgazdasági területhaszálat folyik, azo belül is szátó művelési ágba (60%), illetve legelő haszosítás (17%). Ezt követik az erdők és félig természetes területek (7%), majd a települések és a hozzájuk tartozó zártkertek (5-5%), valamit a Körös folyók és holtágaik révé - a vizeyős és vízfelületek (3 és %). Bár kifejezett cél volt a két ország területéek egységes vizsgálata, az eredméyek potosabb megértése miatt szükséges bizoyos differeciákat kiemeli. Ezek közül a legfotosabb külöbség, hogy a projekttérség romáiai része ikább urbáusabb, iparosodottabb rész. A projekttérségbe huszohét helyszí, poteciális szeyező góckét, külöböző mértékbe veszélyeztetik közvetle, illetve tágabb köryezetüket. Ezek közül a legtöbb szátóterületeke (13 db), illetve legelők és zártkertek köryéké (6-6 db) fordulak elő. A Fekete-Körös romáiai alsó-folyása meté, átlag 000 fős települések által alkotott agrár-vidéki térbe jeletősebb ipari tevékeységet a egy festékgyár végez Satu Nou-ba és ugya itt a térség legagyobb állatteyésztéssel foglalkozó gazdálkodója va jele. A Fehér-Körös térsége jobba városiasodott (Chisieu Cris és Ieu) és iparosodottabb, jeleleg három ipari park működik. Említésre méltó szeyező források még Ieu és Mocrea települések közigazgatási területé működő sertéstelepek. Ieu körzetbe a kommuális és az ipari szeyvízkezelést követőe a Fehér-Körösbe folyik. A két település közös hulladéklerakót üzemeltet 013-ig. E szeyvíztisztító és hulladéklerakó telepek viszoylag jeletős szeyező források a térségbe. Magyarországi része elsősorba a korábbi évtizedekre jellemző, ma már jócská visszaesett állatteyésztés állattartó telepei és a kapcsolódó ifrastruktúrája jeleti az elsődleges szeyező gócokat (elsősorba Köröstarcsa, Mezőberéy, Békés és Sarkad 187

Duray Balázs térségébe), ezt követi a külöböző ayaglelő-helyek, egykori báyagödrök tájsebei (Mezőberéybe és Gyulá). Nagyo rossz viszoyok jellemzik még midig a régi dobozi hulladéklerakót és köryékét (itt mérhető a legagyobb ólom és egyéb ehézfém-szeyezés). A fetiekből következőe a térség több mit egyharmadá (34,35%) található természeteshez közeli (emberi beavatkozással legkevésbé éritett) terület, amelyek 3%-ka, azaz 14 ezer hektár (. ábra) a feltárt szeyező források által poteciálisa veszélyeztetettek miősül. Eek kétszerese (8.100 ha, az érzékey területek közel fele) a közvetle utak meté található tájfoltok agysága, illetve további 17 ezer hektár a települések szomszédságába található természetesebb táj (a térség közel 10%-ka; 1. ábra). 1. ábra: Az utak és települések által éritett természet közeli tájfoltok Forrás: CLC006 alapjá saját szerkesztés 188

A Körösök-Völgye köryezeti állapotáak vizsgálatai b) talajszeyezés vizsgálatok A szeyező gócok kijelölését követőe, e térségekből vett talaj- és övéymita vizsgálatokkal értékeltük a táj szeyezettségét. Fő cél a mezőgazdasági talajok tápértékéek, valamit a leggyakrabba előforduló ehézfém-tartalom meghatározással az esetleges köryezeti kockázatok feltárása volt. Az összese 9 (46-46 talaj és övéy) mita a projekttérség tájhaszálata szerit alapvetőe az alábbi öt kategóriába sorolhatók: 1. Érzékey, védett területekről gyűjtött miták;. Mezőgazdasági földterületek mitái; 3. Ipartevékeységgel, gazdálkodással jellemezhető területek mitái; 4. Kommuális, ipari szeyvíz és hulladékgazdálkodásból származó terhelések mitái; 5. Közlekedési utak meté gyűjtött miták A legtöbb mitavétel szátóterületekről törtét (44 db), majd további 16 mita legelőkről, 1 zártkerti, 11 települési köryezetből és további miták gyümölcsösök és vizes területekről. A vizsgálati paraméterek a ehézfémek közül (mid a talaj-, mid övéymiták esetébe) a réz, a cik, a kadmium és az ólom voltak, illetve a talajmiták eseté a foszfor és itrogé elemek. Az aalízis fő célja a háttérszeyezés mértékéek megállapítása a talajokba, valamit a szeyezőforrások kijelölése. A itrogé és foszfortartalom jól jelzi a talaj tápértékét, az esetleges túltrágyázás mértékéről ad iformációt, amely külööse a védett területeke válik fotossá. Az ólom kocetrációja általába a ormálisál magasabb, éhol meghaladja a riasztási küszöbérték felét is, sőt a riasztási küszöbérték 10%-t is. E ehézfém többyire közvetleül a fő közlekedési utak meté, illetve azok 50 méteres puffer zóájába kocetrálódik veszélyes mértékbe. A réz és a cik kocetrációja a térség talajaiba ormális, riasztási küszöbértéket em éri el. A talajmiták több mit feléél határérték alatti a kadmiumterhelés, viszot a romáiai eyhébb szabályozásak köszöhetőe, éhol eléri a riasztási küszöbértéket. A övéymiták többyire em tartalmazak megegedettél agyobb meyiségű ólmot és kadmiumot, réz 189

Duray Balázs és cik elemek szite mide övéyzetbe előfordultak, viszot a magasabb redű övéyzetbe már em voltak fellelhetők. A réz és a cik alacsoy kocetrációba kifejezette serketőleg hatak a haszoövéyek övekedésére, illetve a takarmáy-célú felhaszálás eseté is haszos mikroelemkét tartják számo a szakemberek. A magasabb itrát kocetráció a Körösök felsőbb szakaszáról, főleg mezőgazdasági, illetve védett területekről vett övéymitákba voltak jellemzőek. A legalacsoyabb értékű miták közvetleül a közlekedési utak mellől származak. Eek elsődleges oka, hogy a itrát tartalmú műtrágya haszálat jellemzőe em az utak melletti zöld sávba domiás. A laboratóriumi vizsgálatok eredméyeiek értékelése sorá kimutatható az összefüggés a térség társadalmi és gazdasági tevékeységei és a talaj-, valamit övéymiták alapjá mért szeyezések mértéke között. Az összesített talajterhelési mutatók alapjá (. ábra) a legagyobb terhelések elsősorba a mitaterület településeiek köryéké (Doboz, Misca és Avram Iacu), valamit a agyobb forgalmú közúthálózat meté jeletkezek.. ábra: A térség talajterhelési állapota Forrás: saját szerkesztés 190

A Körösök-Völgye köryezeti állapotáak vizsgálatai c) A lakosság köryezettudatosságáak értékelése A köryezeti redszerekbe feálló egatív folyamatok megállításához szemléletváltozásra va szükség. E változásak mide társadalmi szite (emzetközi, emzeti, regioális, lokális) meg kell valósulia, hisze a kofliktusok kezelése azo múlik, hogy az egyes kisebb és agyobb közösségek (települési, térségi, országos, EU, ENSZ) egymással összhagba és együttműködve képesek-e a földrajzi terek megóvására, fetartására. A köryezetszempotú godolkodás, és az azo alapuló felelősségteljes magatartás a határ-meti területek megújulását is agyba elősegíthetik. Meglátásuk szerit a köryezettudatos tevékeységek a romá-magyar határ-meti térségekbe, a legtöbb köryezeti probléma felszámolásába ezzel együtt a kedvező jövőbeli életfeltételek megteremtésébe és fetartásába kiemelkedő szerepet tölthetek be. Az éritett romá-magyar határ-meti térségeibe az elmúlt évtizedekbe kedvezőtle településköryezeti változások következtek be. A egatív folyamatok, s az abból fakadó tedeciák súlyosa befolyásolják a természeti-ökológiai és a társadalmi-gazdasági viszoyokat egyarát. Midezek elleére úgy véljük, hogy a köryezettudatos életmód, megteremtésével a térségébe lévő települések is a köryezetmegőrzés egységeivé, a fetarthatóság szigeteivé válhatak. Megítélésük szerit a helyi köryezet-földrajzi adottságokat alapul véve, a határ-meti térség egyike azo Kárpát-medecei térségekek ahol tere lehet a megújulásak, a köryezeti fejlődések. A lakosság köryezeti ügyekhez való hozzáállása szempotjából ige fotos téyező, hogy az éritett térségbe élők többsége, 8%-a kötődik lakhelyéhez, szeret településé éli. A köryezet iráti érdeklődés a vizsgálati alapsokaság válaszai alapjá a térségbe viszoylag élékek tekithető. Szite alig akadt válaszadó, akit a köryezettel kapcsolatos ügyek teljese hidege hagytak vola, midössze 15%-ra tehető azok aráya, akiket em, vagy csak bizoyos esetekbe, olykorolykor érdekel a köryezetvédelem. A többséget agyo, illetve átlagosa, de alapvetőe érdekli a köryezetvédelem. E kérdés teré a romáiai és magyarországi oldal kérdezettjei egyformá 191

Duray Balázs vélekedek, a magyarok érdeklődési szitje egy agyo halváy külöbséggel erősebbek bizoyult. Az általáos köryezeti problémákra utaló kérdések megítélésekor a lakosság részletesebb, de ugyaakkor a társadalom szélesebb körei előtt is ismeretes téyezőkre reagált. A válaszok alapjá elmodható, hogy a lakosság meghatározó része tájékozott, az ismeretek többyire helytállók, a kofliktusokkal szembei érzékeység és felelősségtudat érzékelhető. Midezek kortól, emtől, életkortól függetleül jellemzik a mitát, egyedül a magasabba iskolázott réteg (főkét a fiatalabb geerációk) esetébe rajzolódik ki az átlagál magasabb fokú köryezettudatosság (mid a kogitív mid az affektív kompoesek tekitetébe). A válaszadók az általáos köryezeti kérdésekről agyjából az európai stadardokak megfelelőe vélekedek, vagyis az uiós tagállamokba jellemző átlaghoz hasolóa. A válaszadók közel 80 % - a egyetért azzal, hogy a köryezeti ügyekért midekiek felelősséget kell vállalia, eek elleére még midig keveset teszük érte. A többség szerit a köryezetvédelem agyo fotos feladat, de alapvetőe pézforrástól függ a hatékoysága. A köryezet-egészségügyet fotosak vélik a válaszadók, saját köryezetüket viszoylag egészségesek látják. Eek megítélésébe jól látható külöbség va a két oldal között, ugyais a romáiai kérdezettek alapvetőe jóak, míg a magyar kérdezettek túlyomó része közepesek ítéli a köryezet-egészségügyi állapotokat. Magyarországgal kapcsolatosa a megítélés közepes, a két oldal között hasoló külöbségeket lehet felfedezi (a magyarok émileg rosszabbak ítélik az ország köryezet-egészségügyi helyzetét). A kérdőív egy bizoyos kérdésblokkja (8. kérdés) az éritett lakosság külöböző köryezeti és egészségügyi szempotokat felsorakoztató állításokkal való egyetértését tárta fel. Eek keretébe a lakosokak értékelő válaszokat kellett adiuk, aszerit hogy meyire érteek egyet az adott állításokkal. A magyar oldal kérdezettjei a települési problémák közül leggyakrabba a település godozatlaságát, a redezetle utcaképet, a köztisztaság alacsoy fokát és a közterülete való szemetelést említik. A romáiai településeke a por és a zaj 19

A Körösök-Völgye köryezeti állapotáak vizsgálatai miatt, az illegális hulladékgyűjtés és a helyi köryezetvédelmi elképzelések hiáya miatt aggódak. Az ivóvízmiőség megítélése vegyes volt, sajálatos módo ige soka, a válaszadók több mit egyharmada rosszak, illetve közepesek vélte a vízmiőséget. Mideképpe elgodolkodtató, hogy a térségbe a lakosság midössze 31% godolja úgy, hogy kiváló miőségű ivóvizet fogyaszt. A szervezett hulladékgyűjtés a válaszadók többsége szerit midkét oldalo megoldott, ugyaakkor a szelektív gyűjtést még viszoylag soka em haszálják. A romáiai válaszadók émileg felelősebbe yilatkoztak a szelektív hulladékgyűjtési szokások tekitetébe. A térségre jellemző, hogy a lakosság agyo kis százaléka vesz részt köryezetvédő csoport, vagy hasoló célkitűzéssel működő egyesület mukájába. A magyar oldal válaszadóiak 35%-a számára szimpatikusak ezek az egyesületek, de midössze 1-% tagja valamiféle csoportosulásak. A romáiai válaszadók 90%-ba a em választ jelölték be, tehát még csak em is szimpatizálak a köryezet- állatvédő, vagy más szabadidős egyesülésekkel, amelyek bizoyos szite kötődek a zöld szemléletmódhoz. 4. Összefoglalás Összességébe a térség egyharmada (33,84%) poteciálisa veszélyeztetett terület, ami a természet közeli tájak 69,9%-t fedi le, eze belül pedig elsősorba rét, illetve legelő tájak (50%), majd a komplexe művelt területek (18%). A maradék terület egyharmadá osztozak a természeteshez közeli rétek és gyepek, erdők, illetve vizes tájak. Az érzékey talajok esetébe a szeyezések itezitása gyakra meghaladják a küszöbértékeket, ezért mideképp korlátozi javasolt a főutak meté való legeltetési gyakorlatot. A térségbe sem az ipari és gazdálkodási tevékeységek, sem a agyüzemi állattartás em okoz jeletősebb szeyezést a köryezetbe. A romá-magyar határ-meti térségbe élő lakosság válaszaiból több fotos taulság voható le. A lakosság többsége szeret a térségbe településé éli em kívá 193

Duray Balázs máshová költözi. Ez mideképp jó kiidulópotja lehet a társadalmi kohéziót, a lokális köryezeti tudatosságot agyba igéylő későbbi fejlesztésekek, programokak. A lakosság az adott településeke is érzékelhető köryezeti problémák megoldását fotosak tartja. A válaszadók többsége szerit a köryezeti felelősség midekié, fotosak vélik, hogy személy szerit is vigyázzo mideki a köryezetére. A települések fejlődésébe szerepet játszó köryezetvédelmet mideütt fotosak vélték. A térségbe élők emi, demográfiai, végzettségi és foglalkozási pozíciójuktól függetleül agyjából azoosa látják és értékelik a köryezeti kérdéseket. A térség településeiek megítélése a válaszadók között eltérő, a települések köryezettudatosságát a lakosok a közepes és jó közé helyezték a skálázások sorá. A lakosság a köryezeti problémák megoldásába még midig kívülről várja a segítséget, a civil aktivitási hajladósága em elégséges. A térségbe tehát a civil közélet felélékítésére, a köryezeti aktivitás támogatására mideképp szükség va. A projekt eredméyei révé a térségbe élők életmiőségéek javításá túl - hozzájárul a települési köryezeti programok kidolgozásához, térségi (mikrotérség, megye, régió) köryezet-és természetvédelmi, valamit területfejlesztési programok, stratégiák, továbbá területredezési tervek elkészítéséhez. 194

Mahesh Kumar Sigh Puskás Jáos Simádi Péter MAHESH KUMAR SINGH PUSKÁS JÁNOS SIMÁNDI PÉTER CURRENT ECONOMIC DOWNTURN IN EUROPE: CAUSES, CONSEQUENCES AND RESPONSES A JELENLEGI GAZDASÁGI VISSZAESÉS EURÓPÁBAN: OKOK, KÖVETKEZMÉNYEK ÉS VÁLASZOK ABSTRACT The crisis of the world s stock exchages ad fiacial markets is icreasigly spiralig out of cotrol. Govermets are beig drive by developmets which they are uable to ifluece. The paic o the stock markets shows that traders are expectig a deep recessio, already heralded by stagatig growth ad risig uemploymet rates. Corporatios will respod with ew waves of layoffs, govermets with further budget cuts. I Europe, govermets ad parties are arguig over whether the isatiable appetite of the fiacial markets ca be satisfied by the creatio of so-called euro bods, or whether the euro should be abadoed ad the highly idebted coutries left to their fate. The Europea ecoomy is i the midst of the deepest recessio sice the 1930s, with real GDP projected to shrik by some 4% i 010, the sharpest cotractio i the history of the Europea Uio. Although sigs of improvemet have appeared recetly, recovery remais ucertai ad fragile. The EU s respose to the dowtur has bee swift ad decisive. Aside from itervetio to stabilize, restore ad reform the bakig sector, the Europea Ecoomic Recovery Pla (EERP) was lauched i December 008. The objective of the EERP is to restore cofidece ad bolster demad through a coordiated ijectio of purchasig power ito the ecoomy complemeted by strategic ivestmets ad measures to shore up busiess ad labor markets. The overall fiscal stimulus, icludig the effects of automatic stabilizers, amouts to 5% of GDP i the EU. I the presetig paper, we aalyze the causes, cosequeces ad resposes to the curret ecoomic dowtur i Europe. 195

Curret Ecoomic Dowtur i Europe: Causes, Cosequeces ad Resposes Keywords: Ecoomic dowtur, Europea Uio, Fiacial market, budget cut etc. ÖSSZEGZÉS A világ tőzsdéiek és pézpiacaiak válsága spirálszerűe kerül ki az elleőrzés alól. A kormáyokat olya fejleméyek mozgatják, amelyeket képteleek befolyásoli. A tőzsdei páik azt mutatja, hogy a kereskedők a stagáló övekedés és a övekvő mukaélküliségi ráta által már előre jelzett mély recessziót várak. A vállalatok új elbocsátási hullámmal, a kormáyok pedig további költségvetési megszorításokkal fogak reagáli. Európába a kormáyok és a pártok azt vitatják, vajo a pézpiacok kielégíthetetle étvágyát az úgyevezett eurókötvéyek kibocsátásával ki lehet-e elégítei, illetve hogy az eurót meg kellee-e szüteti, és az erőse eladósodott országokat hagyják-e sorsukra. Az európai gazdaság a harmicas évek óta a legmélyebb recesszióját éli át, az előrejelzések 010 előtt a reál GDP mitegy 4%-os csökkeését mutatták, amely az Európai Uió törtéetébe a legmélyebb gazdasági visszaesések tekithető. Bár mostaába javulás jeleit láthatjuk, a felledülés továbbra is bizoytala és törékey. A visszaesésre az EU reakciója gyors és meghatározó volt. A bakszektor stabilizálását, helyreállítását és reformját szolgáló beavatkozásoko kívül 008 decemberébe elidult az Európai Gazdaságélékítési Terv. Az EERP célja az, hogy helyreállítsa a bizalmat és ösztöözze a keresletet azáltal, hogy szervezette öveli a gazdaságba lévő vásárlóerőt stratégiai beruházásokkal és a mukaerőpiacot támogató itézkedésekkel kiegészítve. Az általáos költségvetési élékítés beleértve az automatikus stabilizátorok hatását is a GDP 5 %-át teszi ki az EU-ba. Ebbe a taulmáyba a jelelegi európai gazdasági visszaesés okait, következméyeit és az arra adott válaszokat elemezzük. Kulcsszavak: gazdasági visszaesés, Európai Uió, pézpiac, költségvetési megszorítás stb. 196

Mahesh Kumar Sigh Puskás Jáos Simádi Péter INTRODUCTION The Europea ecoomy is i the midst of the deepest recessio sice the 1930s, with real GDP projected to shrik by some 4% i 009, the sharpest cotractio i the history of the Europea Uio. Although sigs of improvemet have appeared recetly, recovery remais ucertai ad fragile. The EU s respose to the dowtur has bee swift ad decisive. Aside from itervetio to stabilize, restore ad reform the bakig sector, the Europea Ecoomic Recovery Pla (EERP) was lauched i December 008. The objective of the EERP is to restore cofidece ad bolster demad through a coordiated ijectio of purchasig power ito the ecoomy complemeted by strategic ivestmets ad measures to shore up busiess ad labor markets. The overall fiscal stimulus, icludig the effects of automatic stabilizers, amouts to 5% of GDP i the EU (EC, 009a,b,c). Accordig to the Commissio's aalysis, uless policies take up the ew challeges, potetial GDP i the EU could fall to a permaetly lower trajectory, due to several factors. First, protracted spells of uemploymet i the workforce ted to lead to a permaet loss of skills. Secod, the stock of equipmet ad ifrastructure will decrease ad become obsolete due to lower ivestmet. Third, iovatio may be hampered as spedig o research ad developmet is oe of the first outlays that busiesses cut back o durig a recessio. Member States have implemeted a rage of measures to provide temporary support to labor markets, boost ivestmet i public ifrastructure ad support compaies. To esure that the recovery takes hold ad to maitai the EU s growth potetial i the log-ru, the focus must icreasigly shift from short-term demad maagemet to supply-side structural measures. Failig to do so could impede the restructurig process or create harmful distortios to the Iteral Market. Moreover, while clearly ecessary, the bold fiscal stimulus comes at a cost. O the curret course, public debt i the euro area is projected to reach 100% of GDP by 014. The Stability ad Growth Pact provides the flexibility for the ecessary fiscal stimulus i this severe dowtur, but cosolidatio is ievitable oce the recovery takes hold ad the 197

Curret Ecoomic Dowtur i Europe: Causes, Cosequeces ad Resposes risk of a ecoomic relapse has dimiished sufficietly. While respectig obligatios uder the Treaty ad the Stability ad Growth Pact, a differetiated approach across coutries is appropriate, takig ito accout the pace of recovery, fiscal positios ad debt levels, as well as the projected costs of ageig, exteral imbalaces ad risks i the fiacial sector (Furceri, D. ad A. Mourougae, 009). The aim of this study is to provide the aalytical uderpiig of such a coordiated exit strategy. 1. ROOT CAUSES OF THE CRISIS The depth of the curret global fiacial crisis is uprecedeted i post-war ecoomic history. It has several features i commo with similar fiacial-stress drive crisis episodes. It was preceded by relatively log period of rapid credit growth, low risk premiums, abudat availability of liquidity, strog leveragig, soarig asset prices ad the developmet of bubbles i the real estate sector. Stretched leveraged positios ad maturity mismatches redered fiacial istitutios very vulerable to correctios i asset markets, deterioratig loa performace ad disturbaces i the wholesale fudig markets. Such episodes have happeed before ad the examples are abudat (e.g. Japa ad the Nordic coutries i the early 1990s, the Asia crisis i the late-1990s) (Bosworth ad Flaae, 009). But the key differece betwee these earlier episodes ad the curret crisis is its global dimesio. Whe the crisis broke i the late summer of 007, ucertaity amog baks about the creditworthiess of their couterparts evaporated as they had heavily ivested i ofte very complex ad opaque ad overpriced fiacial products. As a result, the iterbak market virtually closed ad risk premiums o iterbak loas soared. Baks faced a serious liquidity problem, as they experieced major difficulties to rollover their short-term debt. At that stage, policymakers still perceived the crisis primarily as a liquidity problem. Cocers over the solvecy of idividual fiacial istitutios also emerged, but systemic collapse was deemed ulikely. It was also widely believed that the Europea ecoomy, ulike the US ecoomy, would be largely immue to 198

Mahesh Kumar Sigh Puskás Jáos Simádi Péter the fiacial turbulece. This belief was fed by perceptios that the real ecoomy, though slowig, was thrivig o strog fudametals such as rapid export growth ad soud fiacial positios of households ad busiesses. These perceptios dramatically chaged i September 008, associated with the rescue of Faie Mae ad Freddy Mac, the bakruptcy of Lehma Brothers ad fears of the isurace giat AIG (which was evetually bailed out) takig dow major US ad EU fiacial istitutios i its wake. Paic broke i stock markets, market valuatios of fiacial istitutios evaporated, ivestors rushed for the few safe haves that were see to be left (e.g. sovereig bods), ad complete meltdow of the fiacial system became a geuie threat. The crisis thus bega to feed oto itself, with baks forced to restrai credit, ecoomic activity plummetig, loa books deterioratig, baks cuttig dow credit further, ad so o. The dowtur i asset markets sowballed rapidly across the world. As trade credit became scarce ad expesive, world trade plummeted ad idustrial firms saw their sales drop ad ivetories pile up. Cofidece of both cosumers ad busiesses fell to uprecedeted lows (Cerra ad Saxea, 008). The heavy exposure of a umber of EU coutries to the US subprime problem was clearly revealed i the summer of 007 whe BNP Paribas froze redemptios for three ivestmet fuds, citig its iability to value structured products. At that poit most observers were ot yet alerted that systemic crisis would be a threat, but this bega to chage i the sprig of 008 with the failures of Bear Stears i the Uited States ad the Europea baks Norther Rock ad Ladesbak Sachse. About half a year later, the list of (almost) failed baks had grow log eough to rig the alarm bells that systemic meltdow was aroud the corer: Lehma Brothers, Faie May ad Freddie Mac, AIG, Washigto Mutual, Wachovia, Fortis, the baks of Icelad, Bradford & Bigley, Dexia, ABN-AMRO ad Hypo Real Estate. The damage would have bee devastatig had it ot bee for the umerous rescue operatios of govermets. Whe i September 008 Lehma Brothers had filed for bakruptcy the TED spreads jumped to a uprecedeted high. This made ivestors eve more wary about the risk i bak portfolios, ad 199

Curret Ecoomic Dowtur i Europe: Causes, Cosequeces ad Resposes it became more difficult for baks to raise capital via deposits ad shares. Istitutios see at risk could o loger fiace themselves ad had to sell assets at 'fire sale prices' ad restrict their ledig. The prices of similar assets fell ad this reduced capital ad ledig further, ad so o. A adverse 'feedback loop' set i, whereby the ecoomic dowtur icreased the credit risk, thus erodig bak capital further (IMF, 009).. ECONOMIC CONSEQUENCES OF THE CRISIS The fiacial crisis has had a pervasive impact o the real ecoomy of the EU, ad this i tur led to adverse feedback effects o loa books, asset valuatios ad credit supply. But some EU coutries have bee more vulerable tha others, reflectig iter alia differeces i curret accout positios, exposure to real estate bubbles or the presece of a large fiacial cetre. Not oly actual ecoomic activity has bee affected by the crisis, also potetial output (the level of output cosistet with full utilizatio of the available productio factors labor, capital ad techology) is likely to have bee affected, ad this has major implicatios for the loger-term growth outlook ad the fiscal situatio. Agaist this backdrop this chapter first takes stock of the trasmissio chaels of the fiacial crisis oto actual ecoomic activity (ad back) ad subsequetly examies the impact o potetial output (Taylor, 009)..1. IMPACT ON LABOUR MARKET AND EMPLOYMENT Labor markets i the EU started to weake cosiderably i the secod half of 008, deterioratig further i the course of 009. Icreased iteral flexibility (flexible workig time arragemets, temporary closures etc.), coupled with omial wage cocessios i retur for employmet stability i some firms ad idustries appears to have preveted, though perhaps oly delayed, more sigificat labour sheddig so far. Eve so, the EU uemploymet rate has soared by more tha percetage poits, ad a further sharp icrease is likely i the quarters ahead. The employmet adjustmet to the declie i ecoomic activity is as yet far from complete, ad more 00

Mahesh Kumar Sigh Puskás Jáos Simádi Péter proouced labour-sheddig will occur as labour hoardig gradually uwids (OECD, 004). Accordigly, the Commissio's latest sprig forecast (Europea Commissio 009a) idicates that, o curret policies, employmet would cotract by ½ % this year ad a further 1½ % i 010. The uemploymet rate is forecast to icrease to close to 11% i the EU by 010 (ad 11½ % i the euro area). Util the fiacial crisis broke i the summer of 007 the EU labour markets had performed relatively well. The employmet rate, at about 68% of the workforce, was approachig the Lisbo target of 70%, owig largely to sigificat icreases i the employmet rates of wome ad older workers. Uemploymet had declied to a rate of about 7%, despite a very substatial icrease i the labour force, especially of o-eu atioals ad wome. Importatly, the declie i the uemploymet rate had ot led to a otable acceleratio i iflatio, implyig that the level of uemploymet at which labour shortages start to produce wage pressures (i.e. structural uemploymet) had declied. Labour markets i the EU started to weake i the secod half of 008 ad deteriorated further i the course of 009. I the secod quarter of 009 the uemploymet rate had icreased by. percetage poits from its 6.7% low a year earlier. The sharpest icreases i uemploymet have bee registered i coutries facig the largest dowturs i activity, otably the Baltic coutries, Irelad ad Spai. Almost three years of progress sice mid-005 i brigig the uemploymet rate dow from 9 had bee all but wiped out i about a year. Accordig to the 009 Commissio's sprig forecast the uemploymet rate is expected to icrease to close to 11% i the EU by 010 (11½ % i the euro area) (Booe ad Noord, 008)... IMPACT ON GLOBAL IMBALANCES Persistet 'global imbalaces' are see as oe of the culprits of the fiacial ad ecoomic crisis. The persistet ad large curret accout surpluses i the emergig Asia ad oil producig ecoomies have served to fiace the US curret accout deficit at favorable terms, which, coupled with quasifixed exchage rate agaist the dollar, further added to lax fiacial coditios. The emergig ecoomies i Asia i 01

Curret Ecoomic Dowtur i Europe: Causes, Cosequeces ad Resposes particular Chia ad oil exporters are disposed to assume their role as US creditor owig to their large atioal savig surpluses with the ope ad deep fiacial markets i the Uited States attractig large capital iflows. These easy fiacial coditios have spilled over to the EU ecoomy via arbitrage-drive capital flows. A importat issue is if the fiacial ad ecoomic crisis i tur has helped to ease the global imbalaces. This is importat because, if global imbalaces do ot correct eve if partially i respose to the crisis, the Damocles sword of a disorderly uwidig of these imbalaces remais. A major cocer is that a sharp drop i the US dollar exchage rate would take dow the currecies i emergig Asia Chia i particular i its wake sice these are pegged to the US dollar. This would leave the euro area with a overvalued sigle currecy ad a associated loss i its competitiveess. Aother cocer is that a possible icrease i US iterest rates spills over to the EU ecoomy. Moetary coditios could thus ed up beig very tight ad a relapse ito recessio could esue. But eve disregardig these disorderly uwidig scearios, a more gradual uwidig of global imbalaces may also have detrimetal effects o Europe if a reductio i the US curret accout deficit is ot matched by a cocomitat reductio i the Chiese trade surplus. 3. POLICY RESPONSES Policymakers i the Europea Uio both at the cetral ad Member State levels were badly surprised whe the severity of the fiacial crisis jumped to extremely acute levels i the wake of the September 008 evets. Util the policy actio had relied maily o moetary policy operatios to shore up liquidity of fiacial istitutios i respose to the freezig of the iterbak markets after the summer of 007 (Ahred et al. 008). But after September 008 policy actio wet ito higher gear, icludig a aggressive easig of moetary policy complemeted with further 'quatitative easig' as the zero rate iterest boud came i sight ad a wave of debt guaratees, recapitalizatio ad impaired asset relief implemeted at record speed to avoid isolvecy of fiacial istitutios ad meltdow 0

Mahesh Kumar Sigh Puskás Jáos Simádi Péter of the fiacial system at large. At that poit it looked uavoidable that the dowtur i the EU ecoomy would be much steeper tha iitially thought. Relevat i this cotext, past experiece with severe fiacial crises have show that policies geared to the fiacial system are ot sufficiet to prevet a major ecoomic dowtur. The dowtur will the feed oto itself, while also worseig the coditios for recovery of the fiacial system. Hece soo after the September 008 evets policies to mitigate the impact of the crisis o the ecoomy came to the fore as vital ot least also to miimize social hardship associated with job, icome ad wealth loss. This icluded massive fiscal stimulus of a comparable order as i the Uited States, supplemeted with labour ad product market support targeted o hard-hit idustries ad workers. Meawhile, failures i the regulatory framework were idetified as key for the build-up of the crisis ad a ew regulatory framework with ehaced prudetial ad supervisio policies were therefore deemed essetial. This led iter alia to the appoitmet of a high level committee uder the chairmaship of J. de Larosière. New regulatio ad supervisio frameworks were asked for to reduce the odds of repetitio of a similar crisis i the future, or to deal with its cotrol ad resolutio accordig to well defied rules ad i a coordiated maer i case of failure to prevet a crisis. I a global crisis a mai challege will be, moreover, to alig solutios tailored to the various atioal fiacial systems with a global regulatory framework that prevets regulatory arbitrage. This issue came to figure promietly o the ageda of the G0 ad other global fora i 008 ad 009. With hidsight the way policies i the Europea Uio have respoded to the crisis should overall be cosidered as successful so far. The fact that the Europea Uio has bee able to offer a framework for guidace, iformatio exchage ad coordiatio has bee decisive i this regard. At various stages there were threats of go-it-aloe actios of Member States etailig adverse spill-over effects o their peers, but fortuately such dagers have bee largely averted. I the light of the developmets so far it should also be ackowledged, however, that had a clear EU framework for coordiatio of fiacial crisis policies bee available 03

Curret Ecoomic Dowtur i Europe: Causes, Cosequeces ad Resposes beforehad, rather tha beig set up uder extreme time pressure whe fiacial meltdow became a geuie risk, coordiated actio could have bee implemeted sooer ad the social cost would have bee lower. REFERENCES Ahred, R., B. Courède ad R. Price (008), 'Moetary policy, market excesses ad fiacial turmoil', OECD Ecoomics Departmet Workig Papers 597. Booe, L. ad P. va de Noord (008), 'Wealth effects o moey demad i the euro area', Empirical Ecoomics 34, 55-536. Bosworth, B. ad A. Flaae (009), America's fiacial crisis: the ed of a era, The Brookigs Istitutio. Cerra, V. ad S.C. Saxea (008), 'Growth dyamics: the myth of ecoomic recovery', America Ecoomic Review 98, 439-457. Europea Commissio (009a), 'Ecoomic Forecast', Sprig 009, Europea Ecoomy 3/009. Europea Commissio (009b), Iterim Forecast, 14 September 009. Europea Commissio (009c), 'Public Fiaces i EMU 009', Europea Ecoomy 5/009. Furceri, D. ad A. Mourougae (009), 'Fiacial crisis: past lessos ad policy implicatios', OECD Ecoomics Departmet Workig Papers 668. IMF (009), "From Recessio to Recovery: How Soo ad How Strog?", i World Ecoomic Outlook, April 009. OECD (004), 'The challeges of arrowig the US curret accout deficit', Chapter V i OECD Ecoomic Outlook 75, Jue. Taylor, J.B. (009), Gettig Off Track: How Govermet Actios ad Itervetios Caused, Prologed, ad Worseed the Fiacial Crisis, Hoover Istitutio Press. 04

Paraszt Márta PARASZT MÁRTA A REFERENCIACSOPORT-ELMÉLET A KÖZGAZDASÁGI GONDOLKODÁSBAN ÉS A CSOPORT-BEFOLYÁS MÉRÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Összegzés A fogyasztói magatartást befolyásoló téyezők közé tartozak a refereciacsoportok, melyek vizsgálata alapvető a marketig szakemberek számára. A voatkoztatási csoport befolyása lehet iformációs, utilitariáus és értékkifejező. Mérése fejlesztették ki a személyközi befolyásra való fogyasztói érzékeység skálát. A SUSCEP, mely emzetközileg elismert, a fogyasztói magatartást általáosa jellemző voásokat igyekszik megragadi. Abstract The cosumer behavior ifluecig factors iclude referece groups, which is essetial for marketers to test. The referece group ifluece may be iformatioal, utilitaria ad value-expressive. This is measured by the Cosumer Susceptibility to Iterpersoal Ifluece scale. The iteratioally recogized SUSCEP tries to capture the geeral characteristics of cosumer behavior. Kulcsszavak refereciacsoport, iformációs és ormatív befolyás, SUSCEP Bevezetés A fogyasztói magatartás tulajdoképpe a javak és szolgáltatások megszerzése sorá jeletkező vásárlás előtti, alatti és utái - tevékeységek olya összessége, ahol a cél a fogyasztói elégedettség elérése. A fogyasztói magatartás vizsgálata (1. sz. kép) bármilye marketigaktivitásak az alapja, mely leírja, jellemzi, megmagyarázza és előrejelzi a fogyasztói viselkedés tömegszerű jeleségeit. 05

A refereciacsoport-elmélet a közgazdasági godolkodásba és a csoport-befolyás méréséek lehetőségei 1. sz. kép: A fogyasztói magatartás vizsgálata Forrás: Szátó-Hiora (010) A fogyasztói magatartást befolyásoló téyezőket 5 agy csoportba sorolhatjuk, melyek a köryezeti hatások, kulturális jellemzők, társadalmi téyezők, személyes és pszichológiai elemek. A társadalmi faktorok közé tartozak a refereciacsoportok is, melyek jele taulmáy tárgyát képezik. A marketig szakemberek számára alapvető fotosságú, hogy beazoosítsák az egyes fogyasztói körök refereciacsoportjait, és azoko keresztül ösztöözzék a vásárlást. Az alapoktól idulva, mideekelőtt körül kell íruk, hogy mit is értük voatkoztatási csoport alatt, a témával szimpatizálók számára érdekes lehet, hogya jelet meg a gazdasági godolkodásba a szociálpszichológiai alapokkal redelkező elmélet, milye hatással lehetek rák a refereciacsoportok és hogya mérhető a befolyásuk, valamit azokak milye formáit lehet elkülöítei. 1. A refereciacsoport fogalmi meghatározása és a refereciacsoport-elmélet kialakulása A refereciacsoport defiiálására több fogalom is született az idők sorá, melyek közül éháy meghatározás legfotosabb mometumait emelem ki: A refereciacsoport komplex meghatározás szerit olya csoport, amelyek feltételezett meglátásait vagy értékeit az egyé saját viselkedéséek alapjául felhaszálja (Hawkis- Best-Coey 1986) vagy eél egyszerűbbe akik egy személy 06

Paraszt Márta attitűdjeit vagy viselkedését befolyásolják (Jobber 1999). Solomo (1994) meghatározásába a refereciacsoport olya téyleges vagy képzelt egyé illetve csoport, amely jeletős relevaciával bír az egyé értékeléseire, vágyaira, hiedelmeire - azaz hagsúlyozza, hogy a refereciacsoport em feltétleül valós személyekből áll. Hofmeister és Törőcsik (1996) arra iráyítják a figyelmet, hogy a téyleges tagság em is feltétele a csoportbefolyás érvéyesüléséek. Nemzetközi szakirodalmi források alapjá tekitettem át a refereciacsoport-elmélet fejlődéséek főbb állomásait, azoba jele taulmáyba a cél csak azok közgazdasági godolkodásba, illetve a fogyasztói magatartás-kutatásba való megjeleésére helyezi a hagsúlyt. A refereciacsoport kifejezést Hyma haszálta először 194-be a társadalmi státuszról szóló taulmáyába, amikor is arról kérdezte vizsgálati alayait, hogy mely személyekhez vagy csoportokhoz hasolítják ömagukat. Ő maga a szubjektív státusz fogalmát egy személy saját, más egyéekhez viszoyított pozíciójáról alkotott elképzelésekét határozta meg (Hyma-Siger 1968). Az általa kostruált eredeti refereciacsoport-fogalom természetese sokat fiomodott és tisztult az évek sorá. A refereciacsoportokról szóló elméletet szociálpszichológiai kotextusba törtét megalapozása óta sokféle területe alkalmazták és alkalmazzák folyamatosa, így például a tömegkommuikáció, a PR, a politikai illetve fogyasztói magatartás, a fiatalkori bűözés vizsgálata teré (Dawso-Chatma 001).. A refereciacsoport elmélet megjeleése a közgazdasági godolkodásba Veble volt az első 1899-be, aki összefüggő elméletet alkotott a hivalkodó fogyasztásról, és megfogalmazta, hogy aak célja em elsősorba a szükséglet-kielégítés, haem a másokra való beyomásgyakorlás. Levy (1959) a szimbolikus fogyasztásról szóló elméletébe a fogyasztási cikkeket jeletéssel bíró szimbólumokkét írja le, amelyek alkalmasak arra, hogy kielégítsék az egyé é-prezetációra iráyuló 07

A refereciacsoport-elmélet a közgazdasági godolkodásba és a csoport-befolyás méréséek lehetőségei szükségleteit. Azaz, az emberek em csupá fukciójuk miatt veszek meg bizoyos termékeket, haem azért az üzeetért, amit a termék közvetít. A termékek haszossága két téyezőből tevődik össze: beszélhetük téyleges (fukcioális) haszosságról, valamit imázs-haszosságról is. Ez utóbbi azt a társadalmi megbecsülést tükrözi, amely a termék tulajdoosát megilleti, továbbá azt a kisebbredűségi érzést, amelyet a másik fogyasztó szeved el aak a társadalmi ormáak köszöhetőe, amely az adott termék birtoklásáak kedvez (Krähmer 005). A társas befolyás meghatározó szerepe a fogyasztói magatartásba a fogyasztói dötéshozatal modelljeibe is megjeleik, amelyek a társadalmi ormákat és a személyközi kapcsolatokat egyarát a magatartási szádék mozgatórugóiak tekitik (Lascu-Bearde-Rose 1995). Mideek a gyakorló marketig szakemberek is tudatába vaak, hisze meggyőző kommuikációjukba ugyaerre a feltevésre építeek ( Haverok-Buli-Fata szloge). A refereciacsoportok külööse érdekesek, hisze egyrészt a fogyasztók vágyait alakítják, másrészt a vásárlási dötési folyamat bármely szakaszába agymértékbe befolyásolhatják az egyé viselkedését. Boure (1957) refereciacsoportokról szóló mukája töltött be úttörő szerepet a témával foglalkozó szakemberek többsége számára. Boure azt a ézetet képviselte, hogy a refereciacsoportok agyo sok fogyasztói dötést befolyásolak, amely befolyás módja és erőssége azoba termékről termékre változó lehet. Azóta a fogyasztói társas befolyással foglalkozó kutatások alapvetőe két fő területre kocetrálak. Az első esetbe a kutatók egy olya, termék- és márkadötésekre voatkozó taxoómiát igyekeztek kifejlesztei, amely magyarázatot ad azokra a külöbségekre, amelyek a társas befolyásak való kitettség tekitetébe jeletkezek. A másik oldalo a szerzők azokat az egyéi, illetve csoportbeli külöbségeket próbálták beazoosítai, amelyek a személyközi befolyás eltérő erősségéhez vezetek (Tárkáy 008). 08

Paraszt Márta 3. A refereciacsoport befolyás típusai Deutsch és Gerard (1955) a társas- vagy refereciacsoportbefolyás két típusát külöítette el: ezek közül az egyik az iformációs befolyás (. sz. kép). Jellemzője, hogy az adott személy aktíva keresi az iformációt olya emberektől, akiket azo a területe agy tudással redelkezőek tekit, vagy megfigyeli az elismert szakértők magatartását. Az általuk beazoosított második hatás a ormatív, amely mide olya befolyást magába foglal, amely a csoportormákhoz való koformitást eredméyezi. Park és Lessig (1977) két évtizeddel később háromdimeziós struktúrát vázolt fel a refereciacsoportbefolyás leírására: Iformációs refereciacsoport befolyás akkor érvéyesül, amikor egy termék tulajdoságairól mások által alkotott véleméyt téyleges jellemvoásokak tekiteek. Ez a csoport em támaszt ormákat az egyéel szembe; alapja az az alapvető emberi vágy, hogy jól megalapozott, tájékozott dötéseket hozzuk. Utilitariáus 44 refereciacsoport befolyás a jutalom elyerésére, illetve a bütetés elkerülésére törekvő egyé magatartását szabályozza. Értékkifejező refereciacsoport befolyás egy másik emberrel vagy csoporttal való pszichológiai azoosulás szükségletéből táplálkozik. Az egyéek megpróbálják magukat pozitíva értékelt csoportokhoz társítai, és elkülöítei magukat a egatíva értékeltektől. 44 Utilitarizmus jeletése haszoelvűség 09

A refereciacsoport-elmélet a közgazdasági godolkodásba és a csoport-befolyás méréséek lehetőségei. sz. kép: Iformációs refereciacsoport befolyás Forrás: Szátó-Hiora (010) A későbbi szakirodalmi források az előzőekbe ismertetettekhez hasoló felosztási elvet követek, csupá a defiíciók megfogalmazása mutat kisebbfajta eltéréseket. Lord, Lee és Choog (001) kutatásába az alábbi hipotézisek yertek megerősítést: Az iformációs befolyásak kitett vásárlási szituációkba a dötési komplexitás magasabb szitje jellemző, mit a ormatív befolyás eseté; Az iformációs befolyásak kitett vásárlási szituációkba magasabb szitű éritettség jellemző, mit a ormatív befolyás eseté; A ormatív befolyásak kitett vásárlási szituációkba a termék láthatósága ikább jellemző, mit az iformációs befolyás eseté; Az iformációs befolyással bíró személyekkel szembe a ormatív befolyást gyakorló személyekkel az egyéek gyakoribb a kapcsolata, illetve részükről redszeresebb a vásárláshoz kötődő taácsadás; A homofil 45 kötelékek ikább a ormatív befolyás, míg a heterofil kapcsolatok ikább az iformációs társas befolyás eseté jellemzőek. 45 Homofil kötelék fűzi az embert azokhoz a személyekhez, akikkel az értékek, életstílus, demográfiai jellemzők stb. tekitetébe közös 10

Paraszt Márta 4. A fogyasztói magatartást befolyásoló refereciacsoportok azoosítása A refereciacsoportok tipizálására az elmúlt évtizedekbe több kísérlet is törtét. Többyire három szempot szerit osztályozzák a refereciacsoportokat: a tagság, a kapcsolat típusa, illetve a vozerő alapjá. Más forrásokál egyedik szempotkét jeleik meg a szervezet felépítéséek szerkezete, illetve ötödikkét a kotaktus módja. A fetiek szeriti típusokat melyet az 1. sz. ábra mutat - Tárkáy (008) foglalta össze Törőcsik (007) mukája alapjá: 1. sz. ábra: A refereciacsoportok típusai Forrás: Tárkáy (008) A emzetközi szakirodalomba kialakultak ettől eltérő (alteratív) felosztási módok is. Eglis és Solomo (1995) léyegüket tekitve égy fő osztályba sorolják a külöféle voatkoztatási csoportokat, ezek: az aspirációs (vágyott) jellemzőkkel redelkezik. A heterofil kapcsolat esetébe a két személy léyeges külöbségeket mutat a feti dimeziók teré (Lord-Lee-Choog 001). 11

A refereciacsoport-elmélet a közgazdasági godolkodásba és a csoport-befolyás méréséek lehetőségei csoport; az elutasított csoport; a tagsági csoport; az irrelevás csoportok. Cowa-Cowa-Swa (1997) a refereciacsoportok három típusát külöböztetik meg (melyek között a család sehol sem szerepel): kortárscsoport hasoló fogyasztókból áll, akikkel az egyé redszerese kapcsolatba áll; kotraszt csoport akiktől az egyé meg akarja külöbözteti magát és aspirációs csoport akikkel az egyéek ics kapcsolata, de szereté, ha lee. Schiffma és társai (001) a fogyasztás szempotjából relevás refereciacsoportokat (azoba csak a tagsági csoportokat) a következők szerit határozzák meg: család; barátok; formális társadalmi csoportok (pl. sport klubok); vásárló csoportok; fogyasztói akciócsoportok; mukacsoportok; virtuális közösségek. 5. A refereciacsoport befolyásáak mérési lehetőségei A refereciacsoport-befolyás méréséhez Park és Lessig (1977) egy összese 14 állításból álló skálát dolgozott ki, mely három alkompoesre botható. Öt állítás az iformációs, égy az utilitariáus, míg újabb öt állítás az értékkifejező hatás mérésére szolgál. Vizsgálatukba 0 terméket votak be, midegyiket a 14 állítás tekitetébe 4 fokozatú skálá értékeltetve a válaszadókkal. A kapott eredméyeket összegezve átlagértékeket kalkuláltak, melyek segítségével a húsz termék ragsorba állítható aszerit, hogy az egyes refereciacsoportbefolyás típusok milye erősek az adott esetekbe. 46 A szerzőkek a termékek három csoportját sikerült elkülöíteiük: ahol midhárom befolyás mértéke csekély (pl. őszibarack kozerv), mely esetébe csupá egyetle refereciacsoporthatás típus bizoyult mérvadóak (pl. fejfájás csillapító, kávé), végül ahol midhárom típusú refereciacsoport-befolyás erősek mutatkozott (pl. orvos, gépjármű). 46 Ugyaezt a skálát alkalmazta később Briberg és Plimpto (1986), azoba kérdőívükbe az állításokkal való egyetértés méréséhez hatfokozatú skálát alkalmaztak és a válaszokat em más fogyasztókra, haem ömagukra kellett voatkoztatiuk a megkérdezettekek. A főkompoes-elemzés eredméyeképpe csupá két faktort kaptak: az iformációs és a ormatív hatást jelzőket. 1

Paraszt Márta Amikor megkísérelték méri a személyközi befolyásra való fogyasztói érzékeységet, Bearde és társai (1989) arra a következtetésre jutottak, hogy az értékkifejező és az utilitariáus hatás em volt mérhetőe elkülöíthető egymástól. Eek valószíűleg az az oka, hogy e hatások együttese lépek fel ugyaazoko a forrásoko (elvárásoko) keresztül: pl. a családtagok és a barátok egyarát képviselek egyfajta értékredet; illetve közvetíteek jutalmat/bütetést az egyé számára a ormák, illetve értékek elfogadása/el em fogadása eseté. 47 A társas befolyás három megyilváulási formája (iformációs, utilitariáus és értékkifejező hatás) a személyközi befolyásra való fogyasztói érzékeység ( Cosumer Susceptibility to Iterpersoal Ifluece vagy rövide SUSCEP) fogalmába olvad össze és alkot egységes egészet. Defiícióját Bearde és társai a következőképpe adják meg: [A SUSCEP ] aak szükséglete, hogy termékek és márkák megszerzésé, illetve haszálatá keresztül azoosítsuk saját imázsukat más jeletős személyekével [értékkifejező befolyás]; a vásárlási dötések tekitetébe mások elvárásaihoz való alkalmazkodásra való hajladóság [utilitariáus befolyás]; és/vagy az a tedecia, hogy másokat megfigyelve és/vagy másoktól kérve, iformációt szerezzük termékekről és márkákról [iformációs befolyás]. A SUSCEP olya skála mely a emzetközi szakirodalomba általáos elfogadottságak örved -, amelyek segítségével a refereciacsoport-befolyás erőssége és típusa jól megragadható. A SUSCEP több fiomításo met keresztül, mely végül egy 1 egységből álló mérőeszközhöz vezetett. A skála két alkompoesből tevődik össze: egy yolctéyezős, ormatív befolyásra iráyuló kompoesből, és egy égytéyezős, iformációs befolyásra iráyuló kompoesből. 47 Burkrat és Cousieau (1975) szerit is a ormatív refereciacsoportbefolyás vagy a behódolás folyamata (utilitariáus hatás), vagy pedig az idetifikáció (értékkifejező hatás) útjá valósul meg. 13

A refereciacsoport-elmélet a közgazdasági godolkodásba és a csoport-befolyás méréséek lehetőségei A válaszokat 7 fokozatú Likert-skála 48 méri. A skála érvéyességéek és megbízhatóságáak vizsgálata többszöröse is megtörtét. 49 Felhaszált irodalom Bearde, W. O. - Netemeyer, R. G. - Teel, J. E. (1989): Measuremet of Cosumer Susceptibility to Iterpersoal Ifluece. I: Joural of Cosumer Research, Vol. 15. pp. 473-481. Boure, F. F. (1957): Group Ifluece i Marketig. I: R. Likert S. Hayes (eds.): Some Applicatios of Behavioral Research. UNESCO, Paris pp. 08-4. Briberg, D. Plimpto, L. (1986): Self-moitorig ad Product Cospicuousess o Referece Group Ifluece. I: Advaces i Cosumer Research, Vol. 13. pp. 97-300. Burkrat, R. E. - Cousieau, A. (1975): Iformatioal ad ormative ifluece i buyer behavior. I: Joural of Cosumer Research, Vol. (3) pp. 06-15. Cowa R. - Cowa, W. - Swa, P. (1997): A Model of Demad with Iteractios amog cosumers. I: Iteratioal Joural of Idustrial Orgaizatio 15. pp. 711-73. Dawso, E. M. - Chatma, E. A. (001): Referece Group Theory with Implicatios for Iformatio Studies: a Theoretical Essay. Florida State Uiversity, USA Deutsch, M. Gerald, H. B. (1955): A Study of Normative ad Social Iflueces Upo Idividual Judgmet. I: Joural of Abormal ad Social Psychology 51. pp. 64-66. Eglis, B. G. - Solomo, M. R. (1995): To be ad ot to be: Lifestyle Imagery, Referece Groups, ad The Clusterig of America. I: Joural of Advertisig 4 (1) pp. 13-8. Hawkis, D. I. - Best, R. J. - Coey, K. A. (1986): Cosumer Behavior, Implicatios for Marketig Strategy. BPI IRWIN, Homewood, Illiois pp. 06-9. Hofmeister-Tóth Á. - Törőcsik M. (1996): Fogyasztói magatartás. Nemzeti Taköyvkiadó, Budapest 48 A skála segítségével egy állítással való egyetértés mértékét, vagy egy véleméy helyeslését kell a válaszadóak kifejezie. 49 Egy évtizeddel később Batra, Homer és Kahle (001) kifejlesztett egy újabb skálát a ormatív befolyás mérésére. (SNI Susceptibility to Normative Ifluece ), kifejezette a barátokak az egyére, mit fogyasztóra gyakorolt befolyását méri. A skála sok hasolóságot mutat a SUSCEP-pel, ugyaakkor ez utóbbi bővebb jeletéstartalommal bír. 14

Paraszt Márta Hyma, H. H. Siger, E. (1968): Readigs i referece group theory ad research, New York, Free Press, pp. 147. Jobber, D. (1999): Európai marketig. M_szaki Köyvkiadó, Budapest Krähmer, D. (005): Advertisig ad Cospicuous Cosumptio. Discussio Paper No. 7, Goverace ad the Efficiecy of Ecoomic Systems, August Lascu, D.-N. - Bearde, W. O. - Rose, R. L. (1995): Norm Extremity ad Iterpersoal Iflueces o Cosumer Coformity. I: Joural of Busiess Research 3. pp. 01-1. Levy, S. J. (1959): Symbols for Sale. I: Harvard Busiess Review 37. pp. 117-14. Lord, K. R. - Lee, M-S. - Choog, P. (001): Differeces i Normative ad Iformatioal Social Ifluece. I: Advaces i Cosumer Research 8. pp. 80-85. Park, C. W. Lessig, V. P. (1977): Studets ad Housewives: Differeces i Susceptibility to Referece Group Iflueces. I: Joural of Cosumer Research 4, pp. 41., 10-110. Schiffma, L. Bedall, D. Cowley, E. O Cass, A., Watso, J. Kauk, L. (001): Cosumer Behaviour, d Ed. Pretice Hall, Frechs Forrest, NSW Solomo, M. R. (1994): Cosumer Behavior: Buyig, Havig ad Beig. Secod Editio, Paramout, Massachusetts Szátó Sz. Hiora F. (010): Mide, ami marketig, Hiora Cégcsoport, Budapest, p. 45., 91. Törőcsik M. (007): Vásárlói magatartás. Akadémiai Kiadó, Budapest Tárkáy E. (008): A refereciacsoportok szerepe a fogyasztói magatartásba, Doktori értekezés, SZE, Győr, p. 41. 15

Rozsyai Katali ROZSNYAI KATALIN ÉLETMINŐSÉG-KÜLÖNBSÉGEK A GYULAI IFJÚSÁG KÖRÉBEN DIFFERENCES IN THE QUALITY OF LIFE AMONG THE YOUTH IN THE TOWN OF GYULA A fiatal geerációak meghatározó szerepe lesz a jövő formálásába, ezért a emzedéki külöbségek ismerete fotos a társadalmi-gazdasági problémák előrejelzésébe. A szerző kiidulópotja, hogy a redszerváltás utá végbemet gyökeres változások külöféle hatásaikat elsősorba a családoko belül fejtik ki. Kutatási célja ezért a fiatalok egyéi életmiőségéek komplex feltárása volt. Elővizsgálatai yomá a jellemző társadalmi és lakóhelyi sajátosságok alapjá 3 csoportot alakított ki. Összehasolító bemutatása tartalmazza a város bel- és külterületé élő fiatalok életviszoyait, életmódjuk és egészségi állapotuk éháy fotos jellemzőjét. Kutatása új adalékokkal egészíti ki és kokretizálja a témába folytatott országos vizsgálatokat, és felhívja a figyelmet a településszitű, kis területi egységekbe tapasztalható életesély-külöbségek veszélyeire is. Kulcsszavak életmiőség, bel- és külterületi külöbségek, társadalmigazdasági válság-jeleségek. The youger geeratio will play a decisive role i shapig the future; therefore the familiarity with geeratioal differeces is importat to predict socio-ecoomic problems. The author's startig poit is the fact that the radical trasformatios takig place after the regime chage primarily exert a great deal of ifluece o families. Cosequetly, the aim of her research was to thoroughly reveal the youg people s quality of life. After her prelimiary examiatios, she formed 3 groups o the basis of the typical social ad residetial characteristics. Her comparative presetatio describes the livig coditios of youg people livig i the cetral ad outer areas of the tow as 16

Életmiőség-külöbségek a gyulai ifjúság körébe well as some importat features of their lifestyle ad state of health. Her research completes with additioal iformatio, ad specifies the atioal research o this topic. She draws the attetio to the dagers stemmig from the differeces i life chaces which ca be experieced at settlemet level ad i small territorial uits. Keywords quality of life, cetral ad outer area differeces, socioecoomic crisis pheomea 1. Bevezetés 1.a. Témaválasztás és célkitűzések Taulmáyomat a doktori értekezésem alapjá készítettem, amelybe azt követtem yomo, hogy a törtéelmi fejlődés sorá Gyulá lakó emberek életét milye fő térformáló folyamatok alakították (Rozsyai K. 01). Témaválasztásom elsődleges motiváló téyezője a város gyors ütemű átalakulása volt. Érdekelt, hogy hogya formálják át a globalizáció és a piacgazdaság folyamatai a település korábbi társadalmát és gazdaságát? A midet átható változások közül kutatásom egy fotos elemre, az életmiőség alakulására iráyult, mivel ma már az emberi társadalom egyik legalapvetőbb célja életmiőségéek fejlesztése. Célom volt aak feltárása is, hogy apjaikba a város bel- és külterületé élő szépkorúak és a fiatalok életmiősége milye sajátosságokkal jellemezhető. Taulmáyomba a 350 fővel végzett komplex vizsgálatból a fiatalok körébe folytatott feltáró muka éháy fotosabb elemét mutatom be. Azért rájuk esett a választásom, mivel a vizsgálati mita jeletős háyadát karuk hallgatói alkotják, így az eredméyek és a következtetések egységükö belüli érdeklődésre is számot tarthatak. A fiatal korosztály esetébe azt kutatom, hogy a bel- és külterülete élő fiatalok lakhatási körülméyeiek, ayagi kodícióiak, egészségi állapotáak és életmódjáak milye azoos és eltérő jegyei vaak. 17

Rozsyai Katali 1.b. Hipotézisek 1. Feltételezem, hogy a redszerváltás óta Gyulá élő ifjúság körébe is az országos tredekek megfelelő társadalmi-gazdasági és értékredszeri változások meek végbe.. Úgy vélem, hogy a bel- és külterülete élő fiatalok jeletős háyada a közös életkori jellemzők mellett eltérő lakhatási, ayagi és életmódbeli sajátosságokkal is redelkezik. Ezek elsősorba a szüleik által elért ayagi és társadalmi pozíciók hatásait tükrözik. 3. Valószíűsítem, hogy a fiatalok jeletős részéél a redszertele, mozgásszegéy vagy hajszolt életmód hatására a mukaképességüket, életmiőségüket károsa befolyásoló betegségek, illetve pszichoszomatikus tüetek tapasztalhatóak.. A kérdőíves vizsgálat módszerei és sajátosságai A fiatalok 170 fős vizsgálati mitát alkottak, amelybe 18-9 éves korosztályba tartozók szerepeltek. A résztvevők 3 csoportot alkottak; a belterületi és külterületi csoportok mellett a harmadik csoportba a Gyula belterületé élő, egyetemi alapképzésre járó fiatalok voltak. ( A csoportok elevezése a továbbiakba: belterületiek, külterületiek és egyetemisták.) A külterületiek mid tayáko laktak, ők 50 fővel vettek részt, a másik két csoportba 60-60 fő szerepelt. Bár ez a mita em volt reprezetatív, paelkét alkalmas arra, hogy az általam vizsgált témakörökbe az adott korcsoportba Gyulá érvéyesülő fő tedeciákat jelezze. A fiatalok életmiőségét életkor-specifikus kérdőívek segítségével tártam fel, amelyeket a fókuszcsoportos vizsgálatok utá alakítottam ki. A lekérdezés 010 második felébe törtét, az ökitöltős kérdőívet a belterületi és egyetemi csoportok jeletős háyadáak személyese osztottam ki. Külterülete a tayáko élő a feladatra általam felkészített ökétesek voltak a segítőim. Kérdőíves vizsgálataimba az életmiőség meghatározó téyezőiek a személyes életfeltételek objektív adatait és a testilelki-szociális egyéi állapotról kialakított szubjektív vélekedéseket tekitettem. 18

Életmiőség-külöbségek a gyulai ifjúság körébe 3. A vizsgálat éháy fotos eredméye 3.a. Fő tevékeységi formák és az öállósodás A fiatalok körébe kapott eredméyeim differeciált helyzetre utalak. Jeletős többségük még taulmáyokat folytat, zömébe szülői támogatással. Az iskolapadból kikerültek közül csoportokét 7-6% közötti a mukaélküliek aráya, a legmagasabb a külterületiek körébe. Családi állapot szempotjából mid a 3 csoportba a hajadook, illetve a őtleek vaak a legtöbbe. A csoporttagok egyötöde élettársi kapcsolatot jelölt, házasságba csoportokét 4-7%-kal kevesebbe élek, ez utóbbiak aráya a külterületiekél a legmagasabb. Mid a két együttélési formába vaak gyermekek, a legkevesebb az egyetemisták körébe, majdem kétszer ayi a belterületiekél (13fő) és eek duplája a külterületiekél. A fiatalok túlyomó többsége (7%) szüleivel, agyszüleivel él közös háztartásba, saját lakása csak egyegyedükek va. Az igazi szigli helyzet ritka, csak éháy egyetemistára és belterületire jellemző (6,7% mid a két csoportba). A vizsgálati mitába tartozók többségéél az öálló egzisztecia megteremtése a korábbiakál idősebb életkorra tolódik át. Eek káros társadalmi következméyei is vaak, például az öálló életvitel megteremtése és a gyermekvállalás területei. 3.b. Lakhatási és ayagi kodíciók A lakhatási külöbségek miőségi eltéréseiek jellemzője, hogy a külterületiek 38%-áak ma sics összkomfortos lakása. Ez azért is elgodolkodtató, mert a vizsgált tayáko élők a köyebbe megközelíthető területeke lakak. A külterületiek a moder techikai eszközökkel való ellátottságba is hátráyosabb helyzetűek a többiekél; például a csoport fele redelkezik számítógéppel, szembe az egyetemisták szite teljes körű birtoklásával (97%). Közel 30%- kal rosszabb a mobiltelefoal való ellátottságuk (7%) és az autó haszálati lehetőségük (40%), mit az egyetemista kortársaikak. A belterületiek a számítógépek esetébe 15%-kal, 19

Rozsyai Katali az autó haszálat tekitetébe pedig 10%-kal maradak el az egyetemisták mögött. Az ayagi helyzet külöbségei is agymértékűek. 1. ábra Az egy főre jutó ettó jövedelem csoportokét (%) Ezer Forit 01-3,33 1,67 151-00 1,67 131-150 1,67 3,33 111-130 3,33 11,66 91-110 71-90 51-70 31-50 max.30 3,33 5 6,67 15 16,67 5 1,67 3,33 1,67 8 35 46 % 0 5 10 15 0 5 30 35 40 45 50 Külterületi csoport Belterületi csoport Egyetemi csoport Forrás: saját szerkesztés A külterületiek megélhetési helyzete a legehezebb. A csoport 46%-áak maximum 30 ezer forit az egy főre jutó ettó jövedelme, további 8%-ukak pedig maximum 50 ezer forit. Ezek ömagukba és a másik két csoporthoz viszoyítva is redkívül alacsoy összegek. 3.c. Az életmód vizsgálatáak eredméyei A fiatalok életmódjáak formálódásába többfajta lehetőség, igéy és érték hat. A szabadidős tevékeységek körébe mide csoportba megállapítható a számítógépezés jeletőségéek fokozódása. 0

Életmiőség-külöbségek a gyulai ifjúság körébe 1. táblázat A legkedveltebb szabadidős tevékeységek gyakorisági ragsorai Ragsor Egyetemi csoport Belterületi csoport Külterületi csoport 1. Számítógépezés Vedéglátóipari egységbe járás Tv-ézés. Olvasás Piheés Zee-hallgatás 3. Sportolás Sütés-főzés Sütés-főzés 4. Vedéglátóipari egységbe járás Baráti társaságba járás Kertészkedés 5. Diszkó, rockkocert Számítógépezés Családi program 6. Baráti társaságba járás Zee-hallgatás Számítógépezés 7. Aktív ismeretszerzés, taulás Utazás, kirádulás Baráti társaságba járás Forrás: Saját szerkesztés A barátokkal való együttlét a másik olya jellegzetes életkori tevékeység, amely mid a három csoport toplistájá előkelő helye szerepel. A legkedveltebb elfoglaltságokba a csoportok élethelyzete és érdeklődése alapjá természetese jeletős eltérések is vaak. Elgodolkodtató, hogy az egyetemistákál a taulás csak a hetedik helyre került és midössze egyegyedük jelezte, hogy redszerese folytat valamilye szellemi tevékeységet. Mid a három csoportba jellemző a társadalmi mukák iráti eyhe és a kulturális programok iráti erősebb érdeklődés. Politikai aktivitásuk és hitéleti tevékeységük viszot egyarát redkívül csekély. Például csoportokét csak és 8% közötti a templomba járó hívők aráya, legkisebb a tayáko élőkél és legmagasabb az egyetemistákál. Összességébe a taulmáyi időtartamra, a mukaélküliek aráyaira, az öálló egzisztecia megteremtésére és a vallási, politikai aktivitásra voatkozó adataim alapjá elfogadhatóak ítélem az 1. hipotézisemet. ( Feltételezem, hogy a 1

Rozsyai Katali redszerváltás óta Gyulá élő ifjúság körébe is az országos tredekek megfelelő társadalmi-gazdasági és értékredszeri változások meek végbe. ) A lakhatási-ayagi kodíciók és az életmód vizsgálat eredméyei alapjá igazolhatóak tartom a. hipotézisemet is. A vizsgálati mitába szereplő bel- és külterülete élő fiatalok jeletős háyada eltérő lakhatási, ayagi és életmódbeli sajátosságokkal is redelkezik. Ezek elsősorba a szüleik által elért társadalmi pozíciók következméyei. 3.d. A testi és lelki egészségállapot éháy jellemzője Figyelemre méltó, hogy betegek vagy tartósa rossz egészségi állapotúak ítéli magát az egyetemisták közel 7%-a, a belterületi és külterületi csoportok tagjaiak egytizede.. táblázat Betegségtípus(ok) szubjektív meghatározásáak aráyai (%) Betegségtípus Egyetemi csoport Belterületi csoport Forrás: saját szerkesztés Külterületi csoport Teljes mita (%) Allergia 8,33 10,00 6,00 8,3 Szív- és érredszeri - 3,33 14,00 5,9 Agyérbetegség - - 4,00 1,18 Mozgásszervi 3,33 5,00 4,00 4,1 Emésztőredszeri 1,67 3,33 6,00 3,53 Légzőredszeri 3,33 3,33,00,94 Pszichiátriai - 1,67 4,00 1,76 Cukorbetegség 3,33 1,67-1,76 Fogászati 1,67-4,00 1,76 Bőrbetegség 1,67 1,67-1,18 Érzékszervi 3,33 - - 1,18 Nőgyógyászati 1,67 1,67-1,18 Dagaatos 1,67 - - 0,59 Edokri - 1,67-0,59 Gericferdülés 1,67 - - 0,59 Csoportokét a tagok miimum egyötöde maximum egyharmada jelölte azt, hogy valamilye betegsége va. Összese 15 féle betegségtípust azoosítottak, a legtöbbet az

Életmiőség-külöbségek a gyulai ifjúság körébe egyetemisták, a legkevesebbet, de zömébe fajsúlyosabbakat a külterületiek. A teljes vizsgálati mitába a legagyobb az allergiás betegségek aráya (8,3%), ezt követik a szív- és érredszeri (6,47%), valamit a mozgásszervi betegségek (4,1%). Jeletős még az emésztőredszeri betegségbe (3,53%) és a légzőszervi kórképbe (,94%) szevedők aráya. A vizsgálati mita egyharmada doháyzik, a belterülete élő csoportok tagjaiak 10-15%-ka heti gyakorisággal fogyaszt külöböző típusú alkoholokat. A redszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás csak a megkérdezettek kisebb háyadára jellemző. A vizsgálati személyek válaszaikba többféle testi-lelki tüet előfordulását is jelezték. Ezek a paaszok gyakra a betegségek előfutárai, emellett jeletőse rotják a közérzetet és az eredméyességet is. Közülük az egyik például a mukaképesség csökkeése, ami sokféle káros következméyel járhat; alacsoyabb teljesítőképességet és terhelhetőséget, magasabb baleseti kockázatot is jelethet. A belterületiek és az egyetemisták egyegyede gyakra, vagy a vizsgálat időpotjába is csökket mukaképességűek érezte magát. A külterületiekél ez az érték kisebb ugya (18%), de még így is jeletős. Gyakori rossz hagulat vagy érzelmi kitörések jellemzőek a fiatalok 10-18%-ára. A legrosszabb érzelmi mutatói a tayáko élőkek vaak, hisze több mit egytizedükek (1%-ak) gyakra va rossz hagulata, éháya érzelmi kitöréseket jeleztek és itt a legkisebb az ömagukat kiegyesúlyozottak tartók aráya. Összességébe a testi és lelki egészségállapot adatai alapjá bizoyítottak találom a 3. hipotézisemet, hisze a vizsgálatba részt vett fiatalok jeletős háyadáál redszertele, mozgásszegéy életmód és korai betegségek, vagy pszichoszomatikus tüetek tapasztalhatóak. 4. Befejezés Vizsgálati eredméyeim a gyulai fiatalok körébe is a jellegzetes geerációs problémákat mutatják; az öálló egzisztecia megteremtéséek elhúzódását, a jeletős aráyú 3

Rozsyai Katali mukaélküliséget és a gyakra kilátástalaak tűő, súlyos ayagi helyzetet. Az adatok leképezik a Dél-Alföldi Régió kisvárosi godjaiak jellemző többségét. Láthatóvá teszik, hogy a családi életesélyek továbbörökítésével többyire hatalmas külöbségek alakulak ki a bel- és külterülete élő azoos geeráció belül is. Remélem, hogy a vizsgálatom is felhívja a figyelmet éháy megoldásra váró, a fiatalokat éritő társadalmi problémára. Ezek közül a legfotosabbak a következőket tartom: - A jelelegiél sokkal agyobb figyelmet és ayagi forrásokat kell fordítai a tayáko élők létfeltételeiek javítására. - Új megközelítések és evelési módszerek szükségesek a fiatalok egészségfejlesztéséhez, egészségtudatos életmódjuk kialakításához és fetartásához. - Társadalmi méretű segítségyújtást igéyelek öálló életkezdésük feltételeiek megteremtéséhez. Irodalomjegyzék Bauer B. Szabó A. (szerk.) (005): Ifjúság 004 gyorsjeletés. Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda, Budapest. 113 p. Becsei J. (1983): Békéscsaba, Békés, Gyula és tayavilágáak településmorfológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest. 08 p. Dövéyi Z. Schweitzer F. (szerk.) (005): A földrajz dimeziói. Tiszteletkötet a 65 éves Tóth Józsefek. MTA Földrajzi Kutatóitézet, Budapest. 489 p. Gazsó F. Laki L. (004): Fiatalok az újkapitalizmusba. Napvilág Kiadó, Budapest. 15 p. Kopp M. (szerk.) (008): Magyar lelkiállapot 008. Esélyerősítés, életmiőség a mai magyar társadalomba. Semmelweis Kiadó, Budapest. 61 p. Kopp M. Skrabski Á. (1995): Alkalmazott magatartástudomáy. Corvius Kiadó, Budapest. 14 p. Kopp M. Kovács M. E. (szerk.) (006): A magyar épesség életmiősége az ezredforduló. Semmelweis Kiadó, Budapest. 55 p. Köteles L. (009): A redszerváltás társadalmi következméyeiek éháy jellemző voása Békés megyébe. Paideia 009/1. szám pp. 9-16. Köteles L. Rozsyai K. (008): Losers of the political trasitio cosequeces of recapitalizatio of rural areas i the Southeast Great 4

Életmiőség-külöbségek a gyulai ifjúság körébe Plai. Societate Si Politica Vasile Goldis Uiversity Press, Arad. pp. 35-4. Rozsyai K. (007): Településfejlesztő téyezők Gyulá. I: Micheller M. (szerk.) (007): Kitekités. Vasile Goldis Egyetem Arad Bél Mátyás Egyetem Besztercebáya Tessedik Sámuel Főiskola Békéscsaba, XI. évfolyam, 1. szám pp. 158-164. Rozsyai K. (007): Gyula épesedési folyamatáak éháy természet és társadalomföldrajzi téyezője az 1990-es redszerváltásig. Szegedi Tudomáyegyetem Gazdasági és Társadalomföldrajzi Taszék, Szeged. pp. 309-313. Rozsyai K. (01): Térformáló folyamatok és az életmiőség kölcsöhatásaiak vizsgálata Gyulá. PhD-értekezés. Pécsi Tudomáyegyetem Természettudomáyi Kar Földtudomáyok Doktori Iskola, Pécs. 59 p. Timár J. (1986): Kérdőív Békéscsaba tayáiak társadalomföldrajzi vizsgálatához. MTA RKK Alföldi Kutatócsoport, Békéscsaba. 3 p. Timár J. (1995): Kérdőív a békéscsabai tayák vizsgálatához. MTA RKK Alföldi Tudomáyos Itézet Békéscsabai Osztály, Békéscsaba. 4 p. Tóth J. (008): Térszerkezeti, épesség- és településföldrajzi taulmáyok. Imedias Kiadó, Pécs. 47 p. 5

Herczeg Tamás HERCZEG TAMÁS A BÉKÉSCSABÁN ÉLŐ HAJLÉKTALANOK HELYZETE Összefoglaló Egy pályázati projekt részekét szükségletfelmérés zajlott békéscsabai hajléktalaok körébe. A társadalmi és mukaerőpiaci reitegrációt segítő projektbe bevot yolcva fővel végzett kérdőíves adatfelvétel feltárta többek között a hajléktalaok demográfiai jellemzőit, egészségi állapotát, foglalkoztatási helyzetét, iskolai végzettségét, iformációt yújtott családjuk és ömaguk deviás magatartásával kapcsolatba. A kutatás alapjá betekitést lehet yeri a Békéscsabá élő fedél élküliek társas kapcsolataiba és azo terveibe, amelyeket a lakhatáshoz jutás reméyébe szőek. A szükségletfelmérés alapjá megfogalmazható az a tevékeységkör is, amely a szociális szakma mukatársai előtt áll a hajléktalaokkal folytatott muka sorá. Abstract There has bee a eeds aalysis survey carried out amog dossers i Békéscsaba as part of a project aimed at social ad labour market reitegratio i the area. The eighty people ivolved i the project have bee subjected to a questioaire based survey whose results have highlighted the demographic characteristics, health coditio, employmet situatio, qualificatio of dossers, also providig iformatio about their family ad persoal deviatios i attitude ad behaviour. The research also provides a isight ito the social relatioships of dossers ad theri pla ad hopes to evetually have a home. The eeds aalysis provides a opportuity to defie the job descriptio of social workers i charge of dealig with their problems. 6

A Békéscsabá élő hajléktalaok helyzete Kulcsszavak: hajléktalaság, szükségletfelmérés, társadalom, mukaerőpiac, itegráció, reitegráció, lakhatás, iskolai végzettség, egészségi állapot, társas kapcsolat, szociális muka Key Words: homelessess, eeds aalysis, society, labour market, itegratio, reitegratio, accommodatio facilities, qualificatios, health coditio, social relatioships, social work. 1. Bevezetés A Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Közpot és az Egyesúly AE Egyesület 010. márciusa és 01. februárja között a hajléktala emberek társadalmi és mukaerőpiaci itegrációját segítő programot boyolított le. A mukát megalapozó szükségletfelmérés részbe egy kérdőíves adatfelvételre alapult, mely Békéscsabá, az Életfa Gyermekjóléti és Családsegítő Közpotjába, a Hajléktalaok Átmeeti Szállójá, továbbá az Egyesület Szociális Kikötő Szolgálat evű telephelyé törtét, három hullámba, 010. márciusába, 010. augusztusába és 011. jauárjába. A kérdőívek kitöltését a pályázatba részt vevő mukatársak végezték. Ez a kikérdezős módszer tűt a legalkalmasabbak arra, hogy potos iformációkat lehesse yeri a TÁMOP 5.3.3 programba bekerült személyek helyzetéről. A vizsgálat yolcva főt éritett, a szociális szakemberek szerit a megyeszékhelye egy időbe jele lévő hajléktalaok csakem teljes körét. 011. ovemberébe törtét egy második, ötvekilec személyt éritő adatfelvétel, a feti projektbe bevot, azt az egyéi fejlesztési terv alapjá sikerese teljesítő hajléktalaok körébe. A pályázat elemeit hatvaa teljesítették, közülük egy fő elhalálozott, a többiek részt vettek a program végé a kérdőív kitöltésébe. Az ötvekilec megkérdezett tehát abból a yolcvafős halmazból került ki, akikek a válaszait a toborzás, szűrés és diagózis utá készült adatfelvétel alapjá már elemeztük. Célszerű azoba a kérdések egy részéek újra felvetése és a válaszok újragodolása, mert így kirajzolódhat, hogy időbe meyire álladó a hajléktalaság kockázata. Vaak olya, az egyéek életébe bekövetkező egatív iráyú és drámai mértékű változások, amelyek a ehéz gazdasági 7

Herczeg Tamás körülméyek között és a magáéletbe bekövetkező krízisek oká hajléktalasághoz vezetek. Ugyaakkor a mélyszegéységbe élő, így a hajléktalaság kockázatáak kitett, vagy éppe már hajléktala emberek egy agyo szűk rétege tud csak saját erejéből vagy a család támogatásával kikerüli kilátástala helyzetéből. Tartós szociális és metális hiáy alakul ki az életükbe, amelyek következtébe kevés esélyük va arra, hogy segítő szervezetek közreműködése élkül tudjaak kiemelkedi a hajléktala lét, a reméytele öfeladás állapotából.. A szükségletfelmérés eredméyeiek bemutatása a. Életkor, családi állapot, etikai hovatartozás A megkérdezett yolcva fő, húsz és hatva év közötti, tehát aktív korú felőtt. A többség 1951 és 1960 között (5 fő, 31%), illetve 1961 és 1970 között (4 fő, 30%) született. Mellettük ige jeletős még az 1971. és 1980. között (19 fő, 4%) születettek száma. Az 1981-él később születtek relatíve alacsoyabb számba vaak jele, ez a korosztály még em esett át azoko az életeseméyeke, amelyek övelik a hajléktalaság kockázatát. Tizekét olya személy va, akiek bár kokrét lakásba va hivatalos tartózkodási helye, mégsem ott lakik, haem téyleges elérhetőségi-tartózkodási helye túlyomórészt az utca. Kiugróa magas azokak a száma (31 fő), akikek ics hivatalos tartózkodási helyük. A relatív többség őtle, illetve hajado (33 fő, 41%), mellettük szité domiás aráyba szerepelek az elváltak (31 fő, 39%). Csak papíro, formálisa, hata (8%) házasok. Számukra valószíűleg ics jeletősége aak, hogy családi állapotuk megváltozását, a volt házastársukkal való külöélést hivatalosa is lekövessék. Hete (9%) elmodásuk szerit házasságba élek. A második ütembe megkérdezettek relatív többsége is őtle vagy hajado. Jól jelzi a hajléktalaság egyik legjellemzőbb körülméyét az a téy, hogy házasságba élő és férjével vagy feleségével valóba együtt élő hajléktala szite alig akad, midössze égyek ilye a családi állapota. Az elváltak tizeöte (5%) vaak, és a legagyobb létszámba azok találhatók, akik őtlekét vagy hajadokét még em 8

A Békéscsabá élő hajléktalaok helyzete kötöttek házasságot. Hata (10%) hivatalosa ősek vagy férjezettek, de feleségüktől, férjüktől külö élek. A megkérdezettek egyedét köryezete romáak tartja, vagy legalábbis előfordult már életébe, hogy cigáyak evezték, miközbe a szociális mukások egy-két kliesről modják, hogy rasszjegyei alapjá a roma etikumhoz tartozik. A kérdés, illetve a rá adott válasz mutatja azt a közvélekedést, mely szerit a cigáysághoz való tartozás roma életmódot jelet, illetve a megkérdezettek köryezetéből soka godolják úgy, hogy a hajléktala lét a cigáy életvitellel azoosítható. b. Lakhatás(sal kapcsolatos vágyak) A válaszadók közel fele hajléktala életútja sorá lakott már hajléktalaszálló, éjjeli meedékhelye. Körülbelül ugyaeyie itézméyi hajléktalaellátást még em vettek igéybe. A dötő többség eddigi élete sorá korábba redelkezett már igatlaal, vagy tulajdooskét, résztulajdooskét, esetleg családtagkét feltehetőe gyermekkét szülei házába élt úgy, hogy szülei tulajdooskét laktak ott. Főbérlői státusza hét emberek volt, és midössze kilece vaak, akik sem maguk, sem családtagjuk révé soha em tulajdooltak otthot. A megkérdezettek több mit fele (44 fő) utolsó lakhelyé tulajdooskét vagy családtagkét lakott. Midemellett látszik az igatlavesztés folyamata, hisze a hajléktalaságot megelőző szakaszba 40%-yia bérlőkét, szívességi lakáshaszálókét laktak. Az egyik legfőbb ok, ami miatt megszűt a hajléktalaságot megelőző legutolsó lakhatás lehetősége, a válás, azaz a parterkapcsolat megszűése (0 fő), illetve egyéb családi vagy személyes kofliktus megjeleése. Magátulajdoú lakás bérletéek kéyszerű felmodása utá yolca kerültek utcára, a lakás lakhatatlaá válása miatt hat személy otthoa szűt meg. A meglévő lakás adásvétele, cseréje kapcsá kialakult helyzet miatt öt fő lakhatási lehetősége szűt meg. A korábba lakott lakás elárverezése oká égye váltak hajlék élkülivé. Ez az adat azt bizoyítja, hogy em a gazdasági válság, és em a övekvő lakáshitelek jeletik a hajléktalaság kialakulásáak elsődleges kockázatát, hisze Békéscsabá midössze öt százalékyi klies esetébe törtét árverezés. A hajléktalaság tehát részbe a szegéységbe 9

Herczeg Tamás gyökerező lakásprobléma, részbe a segítő társas kapcsolatok hosszú távú hiáya, részbe szubkulturális, magatartászavarokkal is leírható, ormáktól eltérő életmód. 50 Az épületek, s elsősorba az otthook a világ közepe, amelyek a biztoság és jeletőségteljesség érzését keltik, egy redezett világ szimbólumai, amelye belül va a red. Az ottho elvesztése... az emberi élet egyik legagyobb traumája. Otthoát elvesztve az ember hirtele újra lecsupaszodik, törékeyé s védteleé válik egy idege világba. Az utolsó otthot a relatív többség (8 fő) a házastársával vagy élettársával lakta, tizehata pedig em csak a házastársukkal vagy élettársukkal, haem gyermekükkel, gyermekeikkel laktak ott. Mutatja, meyire fotos kapocs a család, hogy a feti két kategóriá kívül további tizekét személy más egyéb rokoal lakott együtt, tehát vagy a ukleáris vagy a kiterjesztett család adott védelmet 70 százalékak. Midössze kette vaak, akikek az adatfelvétel időpotjába a lakását illetőe jogvitája volt, ez is mutatja, hogy valószíűleg em jogi-admiisztrációs probléma, em elperelt lakhatási lehetőség lehet az otthoélküliség oka. Az albérletet, mit a lakhatás megoldását elsősorba az elváltak tekitik számukra legikább megfelelő, választható megoldásak. Előtakarékossággal jeleleg agyo kevese redelkezek, midösszese égye. Ez érthető, hisze em életszerű az a helyzet, hogy valaki elveszíti a téyleges lakhatást szolgáló otthoát, hajléktalaá válik, miközbe a jövőt illetőe a lakáshelyzete megoldása érdekébe takarékoskodik. A lakhatás közvetle, rövidtávú megoldására a legtöbbe, egyveégye, az albérletbe költözést favorizálják, hisze más lehetőség csak kevesekek állhat redelkezésére. Az összes többi, a válaszok között található esélyt, lehetőséget, így a jövedelemszerzést (8 fő), a társas kapcsolat redezését ( fő), a támogatott lakhatás igéybe vételét ( fő), a mukavállalást ( fő) alig-alig választották. Az eltartási-életjáradéki szerződést, a saját tulajdoú igatlaba visszaköltözést, az igatlaal kapcsolatos peres eljárás redezését, a lakáspályázato való 50 Hakiss Elemér: Az emberi kalad. Egy civilizáció-elmélet vázlata. Heliko Kiadó, Budapest, 1977., 76. o. 30

A Békéscsabá élő hajléktalaok helyzete részvételt, a szociális otthoba vagy egyéb itézméybe való bekerülést pedig seki em jelölte. Terv szite, amelyek megvalósulására természetese ics semmiféle garacia, éppe 50%-yia állítják, hogy vállaláak előtakarékosságot a lakáshelyzetük megoldására. A lakhatási probléma megoldását egyetle személy se képzeli el úgy, hogy hajléktala szállóra költöze. Szociális otthoi elhelyezést korukból és lehetőségeikből adódóa hárma választaáak. A legtöbbe, egyveöte (76%) az öálló lakhatást, és mit reális lehetőséget, az albérletbe lakást jelölték meg a lakhatási probléma megoldásakét. Ők vagy most is albérletbe élek, vagy hosszútávo ezt a megoldást tervezik. Szociális bérlakást közel húsz százalék szerete. Tekitve, hogy ez az albérletél léyegese alacsoyabb költséggel járó megoldás, egy csekély jövedelemmel redelkező egyé számára jobb lehetőség lehet. Az, hogy mégis csak 11-e (19%) jelölték megoldásak, talá a lehetőségek reális számbavételét jeleti, azt tudiillik, hogy ez az ökormáyzati segítség elsősorba családosok számára jelethet segítséget, és em a hajléktalaság kockázatáak kitett, család élkül élő polgárokak. Peres eljárással seki sem kívája redezi jogviszoyát, azaz feltehetőe sekiek sics olya lakása, amelyet perrel tuda a maga számára haszálhatóvá tei. Saját tulajdoú igatlaba hata (10%) költözéek (ekik vagy jeleleg is va a tulajdoukba igatla, vagy vei szádékozak). Társas kapcsolatuk redezésétől tizeégye a megkérdezettek csakem egyede remélik, hogy a lakásproblémájuk is megoldódik. Eltartási/életjáradéki szerződés megkötését seki em tervezi, vélhetőleg ics olya kapcsolatuk, ismerősük, aki az ő ilye típusú segítségüket kéré. c. Iskolai végzettség, muka(élküliség) A yolc általáos iskolai osztályt sem végezte el két fő (3%). Léyegese többe vaak, huszokette (8%), akik az alapfokot elvégezték, persze ezzel alig va több esélyük elhelyezkedi, mit azokak, akik em járták ki az általáos iskolát. Négye godolják, hogy szakképzetleségük következméye a kereső muka hiáya. A relatív többség a szakmukás végzettségűek halmaza (harmicégy fő, 43%), közöttük, az életkorukat és a mukaélküli státuszukat 31

Herczeg Tamás figyelembe véve ige soka lehetek, akik elavult tudással redelkezek. Öte az idős korukat jelölték meg elhelyezkedésük esélyteleségéek okakét. Az elavult tudásra utal, hogy tizekette em találak mukát a szakmájukba. Tizeégye (18%) érettségiztek, a mai mukaerő-piaci kíváalmakak az ő oklevelükkel sem lehet jó eséllyel megfeleli. Nyolc fő (10%) szerzett diplomát. A második ütembe megkérdezettek közül midössze egy személyek ics alapfokú iskolai végzettsége. A yolc általáos iskolai osztály elvégzése 13 fő (%) számára jeleti a legmagasabb végzettséget. A relatív többségek (9 fő, 49%) szakmukásképzője va, igazolva azt az általáos helyzetet, hogy a hajléktalaok többsége em a legalacsoyabb végzettségűek közül kerül ki. Tíze (17%) érettségivel redelkezek, a hat felsőfokú végzettségű (10%) közül égye főiskolai diplomát szereztek, és kette vaak, akik egyetemi diplomával bírak. A programba részt vevő yolcva fő az alap iskolai végzettsége kívül meglehetőse kevés egyéb tudással, kompeteciával bír. Csupá kette redelkezek hivatásos gépjárművezetői egedéllyel. Betaított mukáskét szerzett mukatapasztalattal is midössze hárma dicsekedhetek. Négye, az eredeti szakképesítésükö kívül kőműveskét is el tudáak helyezkedi, míg hárma-hárma a szereléshez, illetve a festéshez érteek. Kette kézműves jártasságot szereztek, eze kívül, az eredeti végzettsége mellett egy-egy fő autókereskedő, kertész, lácfűrészkezelő, targocavezető, villayszerelő és állatgodozó. Végzettség, azaz papír élkül a számítógép haszálathoz viszoylag soka érteek. Az iterethaszálat tizehat fő számára em idege, szövegszerkesztői ismerete tizeöt főek va, míg a táblázatkezelőt hete tudják haszáli. Agolul hete, émetül hata beszélek, míg fracia, romá, orosz és olasz yelve egy-egy személy ért valamilye szite. Huszohárma em csak az esetleges alacsoy iskolai végzettségük és kevés kompeteciájuk oká vaak ige ehéz helyzetbe az elhelyezkedést illetőe, hisze őket valamilye betegség, szevedély is akadályozza a mukavállalásba. Tizekilece 3

A Békéscsabá élő hajléktalaok helyzete hivatkozak a rokkatságukra, betegségükre, amikor a jövedelemszerző tevékeység hiáyáak okát idokolják. A halmozódott hátráyok következtébe a csoport 83%-a (66 fő) em végez kereső tevékeységet. Csupá kilece vaak, akik álladó, bejeletett mukahellyel bírak. Ők azok, akikek hivatalos, élő mukaszerződésük va. A dötő többség tehát vagy egyáltalá em végez kereső tevékeységet, vagy eseti alkalmi mukából él. A yílt, legális mukaerőpiaco tartósa, bejeletett módo redkívül kevese tudak megkapaszkodi. Csupá yolca elégedettek a mukájukkal, vélhetőe ők redelkezhetek bejeletett mukával. Akik em elégedettek, kivétel élkül alacsoyak tartják a jövedelmüket. A foglalkoztatási bizoytalaság ebbe a populációba kiugróa magas, a yolcva személyből kette érzik úgy, hogy em feyegeti őket meglévő mukahelyük elvesztése. A bejeletett mukahellyel redelkező kilec főből bármilye képzés megfelele három emberek, állapotjavító tréige vee részt két fő, személyiségfejlesztő tréige egy, és takarítóak szité egy fő taula. A projektbe bevotak harmic százaléka (4 fő) regisztrált álláskereső. Rehabilitációs járadékra yolca jogosultak. A projekte belül a dötő többség (68%) részt vee valamilye képzése. A legtöbbe a választható lehetőségek közül az állapotuko javító foglalkozássorozatot ézték ki magukak. Tizeötőjüket valamilye tréig érdekelé, tíze a személyiségüket fejleszteék, kilece parkgodozóak tauláak. Hete-hete szakmát szerezéek, illetve bármit tauláak, hata takarítói képzésre szeretéek jári, és egy fő az öismeretét fejleszteé. d. Egészségi állapot, (szevedély)betegségek és következméyeik A kutatásba bevot csoport több mit feléek va valamilye, orvos által diagosztizált betegsége. Ez roppat agy aráy, jól jelzi, hogy a hajléktala, vagy a hajléktalaság kockázatáak kitett emberekek agyo rossz az egészségi állapotuk, ez pedig természetese előrevetíti azt a téyt, hogy a várható élettartamuk jeletőse alacsoyabb az átlagépességéhez képest. 33

Herczeg Tamás 51 A halálokok közel fele a fagyhalál, kihűlés következméye. Jeletős még a gyilkosság (az áldozatok 30%- áak sorstársa, 70%-áak em hajléktala ember volt a gyilkosa), kisebb részbe a tűzhalál, füstmérgezés, és 15% egyéb okok (pl: orvosi segítség elmulasztása (5%), ögyilkosság (%), mérgezés (%). 5 Nem kell hosszú évek óta praktizáló orvosak leük ahhoz, hogy az utcáko, tereke vagy aluljárókba felbukkaó hajléktala emberekről már első ráézésre is megállapíthassuk lerobbat egészségi állapotukat. Sok betegség, így agyi kerigési zavarok, vesebetegség, magas véryomás, alkoholfüggőség, metális zavar, agykárosodás, affektív zavar, depresszió, reuma, asztma, köszvéy, májfukciós zavar, cukorbetegség, személyiségzavar, epilepszia, gyógyszerfüggőség, látáskárosodás, gericferdülés, lumbágó, gyomorfekély, lágyéksérv, metális retardáció, yelőcsőfekély, ortopédiai problémák, paralízis, pikkelysömör, végtagamputáció, skizofréia, paraoia ehezíti az életüket. Eek elleére midössze huszoyolca járak redszerese orvoshoz, és huszohárma szedek redszerese gyógyszert a betegségük kezelésére. Pszichológusál eddigi életük sorá huszoegye jártak. Alkoholproblémával, agresszió vagy családi kofliktus kezelése céljából, depresszióval és ögyilkossági godolatokkal keresték fel a szakembert. Pszichiátriai ellátásba eél léyegese többe, harmicöte (44%) részesültek, főképp alkohol- és drogfüggőség, ögyilkossági kísérlet, depresszió, skizofréia miatt. Négye (5%) vaak, akik jeleleg is ellátásba részesülek drog-, alkohol-, vagy gyógyszerfüggőség, illetve játékszevedély miatt. Harmica (36%), most em, de korábba ezekkel a problémákkal álltak már kezelés alatt. Bár ellátásba csak égye részesülek, eél léyegese többe vaak, akik gyógyszerfüggőek vélelmezhetők, hisze huszokette (8%) redszerese haszálak gyógyszert. 51 Oross Jolá: Hajléktala emberek egészsége, hajléktala emberek halála. I. Periferia Füzetek. 95/, 8. o. 5 Papp Ákos: Hajléktala emberek egészségügyi helyzete; 007., kézirat, 1. o. 34

A Békéscsabá élő hajléktalaok helyzete Fájdalomcsillapítóval, saját bevallásuk szerit, folyamatosa csak kette élek, ahogya altatóval is, ellebe yugtatóval, hagulatjavítóval léyegese többe, 18-a (3%). Az alkoholizmus velejárója, mitegy ismérve az a helyzet, amikor valakiek a mideapi életébe a mértéktele alkoholfogyasztás súlyos problémát okoz. A megkérdezettek közül tizekette (15%) veszítették már el mukahelyüket alkoholizmusuk miatt. A mukaviszoya drogfogyasztása következtébe egy személyek szűt meg. A mukavállalásba és a hivatalos ügyek itézésébe ugyaez a tizekét fő érzi magát az ivás miatt akadályozva. A drogozás, saját bevallása szerit egy fő számára okoz ehézséget az elhelyezkedésbe, míg szité egy fő érzi úgy, hogy a túlzott játékszevedélye a hivatalos ügyitézés ormális meetébe is gátolja. A mértéktele alkoholfogyasztás a muka világához képest is agyobb károkat okoz a személyes kapcsolatokba. Huszoyolc főek (35%) a családi vagy egyéb más személyes kapcsolata esett áldozatul az ivásak. A játékszevedély három, a drog egy család életét tette tökre. A hajléktalaá válásba a túlzott alkoholfogyasztás huszohat (33%), a játékszevedély három, a drog egy ember esetébe játszott közre. Huszokilece (36%) kaptak jelzést a köryezetüktől még idejekorá, hogy problémái származhatak a túlzott alkoholfogyasztásból. A drogfogyasztás miatt egy valaki, a játékszevedélyük oká kette kaptak figyelmeztető jelzést szűkebb köryezetüktől. Tizehata vaak, akikek jeleleg is va problémájuk az alkoholfogyasztás miatt. Egy személyek a játékszevedélye okoz jeleleg is problémát. Alkoholprobléma miatt tíze (13%) kérek jeleleg is segítséget szakembertől. e. Családi életmód-előzméyek Figyelemre méltó, hogy a szülők milye kiugróa magas számba éltek/élek deviás életmódot. A szociális mita követése, a családi szocializáció mitegy előrevetíti és később igazolja a problémás magatartásmódok itezív megjeleését. A családba, rokoságba 34 fő (43%) esetébe fordul elő alkoholizmus. Ugyaebbe a relációba drogfüggőségről és pszichiátriai betegségről tizehata (0%), ögyilkosságról yolca (10%) állították, hogy fordult korábba elő. Az apa súlyos alkoholproblémájáról huszokilece (36%) számoltak 35

Herczeg Tamás be, de más szevedélybetegséget, drog- vagy gyógyszerfüggőséget, játékszevedélyt seki em említett. Az aya hasoló jellegű esetleges deviás magatartását, függőségét kokréta gyógyszerfüggőségét midössze öte jelezték. A agyszülő(k) esetébe hárma tudak súlyos alkoholproblémáról, de más függőségről seki em számolt be. A házastárs vagy élettárs alkoholizmusát tíze (13%), súlyos gyógyszerproblémáját kette jelezték. A testvér súlyos alkoholproblémájáról hét (9%), drogproblémájáról, gyógyszerfüggőségéről, játékszevedélyéről egy-egy fő számolt be. f. Társas kapcsolatok A megkérdezettek meglehetőse agy háyada, több mit egyede em adott választ arra a kérdésre, hogy kivel tölti szabadidejét. A relatív többség, 19 fő (4%) egyedül va ráérő idejébe. Ez, mármit hogy ics olya családi, rokoi, baráti, ismerősi, közösségi kapocs, amely akár közös programokat yújtaa, súlyos hiáyt jelethet. 53 A hajléktalaok kulturális teréből kifelé mutató családi és rokoi szálak többsége egatív töltéssel terhelt. Az évek folyamá megromlott kapcsolatok leépültek. A kapcsolat romlásába szerepet játszik az, ha valaki a hajléktala életmódot választja, de fordítva is igaz: megromlott családi kapcsolati térből kerültek soka az utcára. Jellemzőe válás utá az asszoyt és gyermekeket hátrahagyva, kevés életkezdési eséllyel kerülek ki. A volt házastárs iráti attitűdök legtöbb esetbe egatívak, a gyermek iráyába vagy eutralizálódott, vagy pozitív. Ez utóbbi esetbe a lehetőség határai is túl, ayagi támogatást yújtaak, vagy agy ajádékokkal halmozzák el a kiemeltebb üepeke. Tehát jellemzőe a kapcsolat erősítését ayagi és em érzelmi oldalról közelítik meg. Tizeyolca (3%) em hajléktala, alkoholt ritká vagy egyáltalá em fogyasztó barátokkal tölteek legtöbb időt. Tizeegye (14%) otthoal redelkező, alkoholt gyakra fogyasztó barátokkal múlatják legszívesebbe az időt, Hete (9%) alkoholt gyakra fogyasztó sorstársaikkal, lakótársaikkal 53 Nagy Terézia: Kapcsolatháló elemzés egy szegedi hajléktala csoportba, Szegedi Egyetem, BTK, 003., 19. o. 36

A Békéscsabá élő hajléktalaok helyzete vaak a legtöbbet együtt, és alkoholt ritká vagy egyáltalá em fogyasztó lakótársakkal, sorstársakkal időzik legtöbbet égy fő (5%). 54 A baráti kapcsolatok a hajléktala szubkulturális tére belül domiásak, ugyaakkor változékoyak és illékoyak. Az időlegese feálló kapcsolatok kölcsöösek és kölcsööse elismertek. Ilyekor a gyakorisága szempotjából agyo itezívkét jellemezhető: emcsak hogy mideapos, haem mitegy api húsz órás együttlétet is jelethet. Ez fukcioális is egyúttal, azaz létfetartási (és biztosági) szempotokból is célszerű. Itimitás tekitetébe is jeletős, de ez természetszerűleg következik az itezív egymásmellettiségből is. 3. A szociális mukás feladatai A hirtele bekövetkező rossz helyzetek, a gazdaság működési zavaraival összefüggő jövedelemcsökkeés oká az egyé vagy a család szegéységbe süllyedhet. Ha emellett icseek agyobb pszichológiai és társadalmi deficitek, akkor soka egy idő utá saját erejükből ki tudak kerüli ebből a válságos periódusból Másokál azoba éppe a huzamosa rossz társadalmi feltételek miatt, esetleg egyéi okokból is a szegéység em ideiglees, haem tartós állapot, és ha ez a helyzet a hajléktalaság speciális kiváltó okival is párosul, megjeleik a reméytele öfeladás, a hajléktalaság kockázata, végső esetbe az otthotalaság maga. Optimális esetbe a szociális ellátóredszer, a segítő társadalmi közeg yújtotta támasz kiutat jelethet a helyzetből. A szociális mukások természetese jól be tudják azoosítai a külöböző deviásmagatartás típusokat, így a segítségyújtás szakmailag legmegfelelőbb formáit is jobba ki tudják választai. A szociális szakma képviselői szerit a projektbe részt vevő yolcva főből legtöbbe, huszohete (34%) alkoholizmussal küzdeek, három személyek a túlzott játékszevedély okoz godot, kette drogfüggők, egy főek pedig gyógyszerproblémája va. Az alkoholizmus tehát, mit a 54 Nagy Terézia: Kapcsolatháló elemzés egy szegedi hajléktala csoportba, Szegedi Egyetem, BTK, 003. 0. o. 37

Herczeg Tamás szélesebb társadalmi köryezetbe is, a legsúlyosabb szevedélybetegség. 55 A becsült hajléktala épessége belül kb. 65% tekithető alkoholistáak, ez a szám a hazai átlagál jóval magasabb. Más, hajléktala otthoba végzett kutatások 80%-os alkoholt redszerese fogyasztóval találkoztak, melyből 40% az alkoholizmus súlyosak tekithető formáját művelte. Emellett a hajléktala emberekél 19-szeres az alkoholmegvoási tüetek száma, az alkoholista hajléktalaok 30%-a vett részt elvoó kezelése. A szociális mukásokak sokféle segítséget kell tudiuk yújtai a rászoruló kliesekek. Az ottho élkül élő megkérdezettek közül a legtöbbe, egyvehárma, (54%) lakásbérlés, albérletkeresés sorá várak közreműködést. A lakhatási támogatás igéybevétele ügyébe egyvee (50%), a családi-rokoi kapcsolatok redezése érdekébe harmichárma (41%), míg jövedelemszerzéshez harmica (38%) kérek támogatást. Lakáspályázato való részvételhez, a pályázat beyújtásához kilece (11%), elveszett iratok pótlásához égye (5%), remélek segítséget. Ahhoz, hogy mukahelyet találjaak a kliesek, elsősorba haszálható tudásra va szükségük, ezért hetveöt fő (94%), tehát majdem mideki valamilye képzése való részvételét tartják fotosak a szociális mukások. Egyéb aktiváló programo családkozultáció, metálhigiéés taácsadáso, szervezett szabadidős programoko, ökétes muká, mediáció - való megjeleést is célszerű tartai egyveegy főek (51%), és az álláskeresésbe való segítségre egyve kliesek (50%) va szüksége. A meglévő muka megtartásához valamilye kokrét segítség tizehat (0%), az egészségi állapot javításával összefüggő támogatás hét (9%), a ruházat pótlása három (4%) ember számára jelethet támaszt. A megkérdezettek egészségi állapota összességébe léyegese rosszabb, mit az átlagépességé. Közülük legtöbbe, húsza (5%), pszichiátriai szakellátás igéybevételéhez kéréek segítséget. Háziorvoshoz tíz (13%), fogászhoz három (4%) kliest szükséges iráyítai. A 55 Papp Ákos: Hajléktala emberek egészségügyi helyzete; 007., kézirat, 8. o. 38

A Békéscsabá élő hajléktalaok helyzete közgyógyellátás redszerébe való bekerüléshez kette, és bőrgyógyászati szakellátás igéybe vételéhez és a redszeres szakorvosi kotrollhoz való hozzáféréshez egy-egy fő számára kell támogatást biztosítai. A függőség, szevedélybetegség a hajléktalaság egyik súlyos velejárója, akár oka és következméye is lehet. Harmicegy esetbe (39%) érzik úgy a szociális szakemberek, hogy szükséges beszélgeti a hajléktala kliessel az addiktológiai problémájáról. A kokrét megoldási lehetőségek felvázolása kilec (11%) esetbe szükséges. Szakellátást kell javasoli öt (6%), ösegítő csoportot égy (5%) főek, egyek pedig kórházi kezelést. Támogatott lakásprogramba egyveyolca (60%) iráyíthatók. Képzésbe, mely mide iskolai végzettség esetébe a legfotosabb téyezőek tűik a mukahely megtalálása és ezzel összefüggésbe a társadalmi reitegráció szempotjából, hetveöte (94%) vohatók be.. A yolc általáos iskolai osztályt végzettek számára is lehetőséget kíál a képzés, és ugyaez a véleméyük a szakemberekek azokról is, akik diplomával redelkezek. 4. Összefoglalás A fedél biztosítása csak az egyik téyező, mely az ottho élküliség megszűését jeletheti. A lakhatás megoldása a hajlék élküli, végletese kiszolgáltatott életszakasz átmeeti vagy végleges - befejeződése, egy új miőségű élet kezdete. Más megközelítés szerit egy folyamat, egy szite kizárólag segítséggel megtehető út egy szakasza, amit megelőz az a periódus, amely sorá a hajléktala alkalmassá válik arra, hogy visszailleszkedje a társadalomba. Az izoláció, a kiilleszkedés, a dezitegráció megszűése szükséges a változáshoz (illetve ez maga a változás), és em csak egy igatla, hisze általába em csupá a lak(hat)ás hiáya okozza a hajléktalaságot. 56 Semmiképpe sem törvéyszerű, sőt számos példa hozható arra, hogy emberek em leszek csupá az okból hajléktalaok, hogyha egy szerecsétleség sorá összedől a házuk, megszűik az albérletük, vagy akár valamely okból el kell adiuk a lakásukat. 56 Breiter Péter: A hajléktalaá válás lépcsőfokai, 4. o., Kézirat 39

Herczeg Tamás Az igazi probléma em ezekbe a külső okokba rejtőzik, haem a hajléktala ember személyiségébe, élettörtéetébe, elszevedett sérüléseibe és az egész addigi élete sorá fellépett hiáyokba keresedő. A hajléktalaság em lakás élküliséget jelet, haem egyfajta személyiségállapotot, eszköz élküliséget, amely kiszolgáltatottá teszi az embert a rajta kívül zajló eseméyekek, amelyekkel csak sodródi tud. Ezt a sodródó, kiszolgáltatott állapotot eyhítedő vállalta az Életfa Szociális Szolgáltató Közpot és az Egyesúly AE Egyesület a Társadalmi Megújulás Operatív Program pályázati programjába a mukát. 40

Molár Istvá Borbola Gábor MOLNÁR ISTVÁN - BORBOLA GÁBOR A HÁROMSZÖGSZÁMOKRÓL I. Összegzés A szerzők taulmáyukba a háromszögszámok tulajdoságait vizsgálják. Bebizoyítják eze speciális számok kilec tulajdoságát. Eek sorá a matematikai bizoyítások mellett szemléletes bizoyításokat is adak. Kulcsszavak: háromszögszám, szemléletes bizoyítás. Abstract The authors of this study looked ito the characteristics of triagular umbers. They foud ie features of these special umbers. Durig this ivestigatio they gave ot oly mathematical but also illustrative proofs. Keywords: triagular umber, proofs without words Már a püthagoreusok is több számelméleti összefüggést ismertek. Módszerük léyege abba állt, hogy a számokat külöböző formába rakták ki kavicsokkal, ami a számolótábla haszálatával volt összefüggésbe. Így jutottak el például a háromszögszámokhoz. Ezek olya számok, amelyek előállak az első éháy egymást követő pozitív egész szám összegekét, azaz az 1... alakú számok. Nevüket oa kapták, hogy szabályos háromszög alakba redezhetők (1. ábra): 1 1 1 3 1 3 4 1 3 4 5 1. ábra A taulmáy első részébe a háromszögszámokkal kapcsolatba éháy olya tulajdoságot ismertetük, melyekre 41

A háromszögszámokról I. 4 mid matematikai, mid pedig szemléletes bizoyítást is aduk. A bizoyítások sorá a következő ismert összefüggéseket is felhaszáljuk: 1... 3 1 6 1 1... 3 1 4 1) (... 3 1 3 3 3 3 Ha az -edik háromszögszámot T -el jelöljük, akkor 1. tulajdoság: 1 T T Bizoyítás: 1 1 1 1 1 T T Szemléletes bizoyítás: 1 T T. ábra. tulajdoság: T T T 1 3 Bizoyítás: T T T 1 1 4 1 3 3 1 1 3 3 T 1 T

Molár Istvá Borbola Gábor 43 Szemléletes bizoyítás: T T T 1 3 3. ábra 3. tulajdoság: 1 1 3 T T T Bizoyítás: 1 1 1 1 1 4 1 3 1 1 1 3 3 T T T Szemléletes bizoyítás: 1 1 3 T T T 4. ábra T T T T T T

A háromszögszámokról I. 4. tulajdoság: Bizoyítás: 8 T 1 4 1 8T 1 4 8 4 4 4 4 4 Szemléletes bizoyítás: T 1 4 8 5. ábra 5. tulajdoság: 8 1 1 Bizoyítás: T 1 8T 1 8 1 4 Szemléletes bizoyítás: 4 1 1 6. ábra 44 1 8 1 T

Molár Istvá Borbola Gábor 45 6. tulajdoság: 1 1 1 6 T T T Bizoyítás: 1 1 1 1 4 4 8 8 1 3 6 6 1 1 1 6 1 6 T T T Szemléletes bizoyítás: 1 1 1 6 T T T 7. ábra 7. tulajdoság: 6 1... 3 1 T T T T Bizoyítás: 6 1 4 1 1 3 1 6 1 1 1 6 1 1 1 1 1 1... 1 1 1 1 1 3 1 k k k k k k T T T T T k k k k k k

A háromszögszámokról I. 46 Szemléletes bizoyítás 1: 6 1 1 3...... 3 3 1 3 1 T T T T T T T T T 8. ábra Szemléletes bizoyítás : 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 3 1 1 1 1 1 1 3 1 1 1 6 1 1 3...... 3 3 1 3 1 T T T T T T T T T 9. ábra

Molár Istvá Borbola Gábor 47 8. tulajdoság: A kileces számredszerbeli -szer 11...111 szám a tízes számredszerbe háromszögszám. Bizoyítás: 1 3 1 0 1 9 -szer 1 1 3 1 3 1 1 3 1 3 1 8 1 3 1 3 8 1 3 1 9 1 9 9 9... 9 9 1 11...111 T k k Szemléletes bizoyítás: 1 3 1 1 3... 3 1 9... 9 9 1 T 10. ábra 9. tulajdoság: Az első darab pozitív páratla egész szám köbeiek összege háromszögszám. Bizoyítás: 1 1 3 1 3 1 3 1 3 1 3 1 1 4 1 4 4 1 1 4 1 8 4 1 8 1 k k k k k T k k k k k

A háromszögszámokról I. Szemléletes bizoyítás: 3 1 11 3 3 3 3 1 3 3 5 5 5 3 1 1 1 35 1 1 3 1 3 3 3 5 1 3 1 1 3 1 1 3... 1 T 1 3 3 3 1 3 5... 11. ábra Felhaszált irodalom Nelse, Roger B.: Proofs Without Words: Exercises i Visual Thikig, Mathematical Associatio of America, Washigto (1993) 48