A belső ellenőrzési munkatervhez kapcsolódó kockázatelemzés Varmuzsa Péter 2016. október 17.
Itt van az ősz, itt van újra,
Terveink Háttér Háttér Otthon 1. Őszi hagymás növények ültetése Belső Ellenőrzésben A tervezés 2. Gondoskodjunk a kerti tóról 3. Ültessünk magokat
Terveink Háttér Háttér A szervezet éves ellenőrzési tervének elkészítésekor Az IIA Nemzetközi Standardok vonatkozó pontjai A Nemzetgazdasági Minisztérium standardjában foglaltak 370/2011. (XII. 31) Bkr. + a szervezeti egység vezetőjének javaslatai, + a menedzsment és folyamatgazdák javaslatai, kerülnek figyelembevételre.
Terveink Háttér Háttér A BELSŐ ELLENŐRZÉS SZAKMAI GYAKORLATÁNAK NEMZETKÖZI NORMÁI (IIA Standard) VÉGREHAJTÁSI NORMÁK 2010 Tervezés A belső ellenőrzés vezetőjének kockázatalapú tervet kell készítenie, hogy meghatározhassa a belső ellenőrzési tevékenységnek a szervezet céljaival összhangban álló prioritásait.
2010 Magyarázat A belső ellenőrzés vezetője felelős a kockázatalapú terv kidolgozásáért. A belső ellenőrzés vezetője figyelembe veszi a szervezetek kockázatkezelési kereteit, beleértve a vezetés által a különböző tevékenységekre és részszervezetekre meghatározott kockázatviselési szinteket. Ha nincs ilyen keret, akkor a belső ellenőrzés vezetője a felső vezetéstől és a vezető testülettől kapott információk mérlegelése után a saját kockázat-megítélésére hagyatkozik. A belső ellenőrzés vezetője felülvizsgálja, és szükség szerint aktualizálja a tervet, az üzleti helyzet, kockázatok, működés, programok, rendszerek és kontrollok változásaival összhangban.
IAA 2010 - Tervezés A1 A belső ellenőrzési megbízásokat legalább évente végzett, dokumentált kockázatelemzésen alapuló tervben kell rögzíteni. Ebben a folyamatban figyelembe kell venni a felső vezetés és a vezető testület igényeit. A2 A belső ellenőrzés vezetője meghatározza és mérlegeli a felső vezetés, a vezető testület és más érdekeltek elvárásait a belső ellenőrzés vizsgálataival és következtetéseivel szemben. C1 A belső ellenőrzés vezetőjének célszerű mérlegelnie a tanácsadói megbízások elfogadását annak alapján, hogy a megbízás elvégzése javítaná-e a kockázatok kezelését és a szervezet működését, valamint teremtene-e értéket. Az elfogadott megbízásokat szerepeltetni kell a tervben.
Magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standardok A belső ellenőrzési vezető kockázatalapú stratégiai és éves ellenőrzési tervet készít, melyeket a költségvetési szerv vezetője hagy jóvá. A belső ellenőrzési vezető dokumentált kockázatelemzésen alapuló éves ellenőrzési tervet készít a stratégiai ellenőrzési terv, a rendelkezésre álló erőforrások és a szervezeti célok figyelembevételével.
Tervezés a Bkr. alapján Az ellenőrzési munka megtervezéséhez a belső ellenőrzési vezető kockázatelemzés alapján az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével stratégiai ellenőrzési tervet és éves ellenőrzési tervet készít, amelyeket a költségvetési szerv vezetője hagy jóvá. A belső ellenőrzés éves ellenőrzési terve a szervezet által megfogalmazott célkitűzések, küldetések, stratégia és jövőkép: A belső ellenőrzési vezető stratégiai ellenőrzési tervet készít, amely összhangban a szervezet hosszú távú céljaival meghatározza a belső ellenőrzésre vonatkozó stratégia fejlesztéseket a következő négy évre figyelembevételével került megfogalmazásra. A belső ellenőrzési vezető összhangban a stratégiai ellenőrzési tervvel összeállítja a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervet. Az éves ellenőrzési tervnek a stratégiai ellenőrzési tervben és a kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon, valamint a belső ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrásokon kell alapulnia.
Kockázatelemzésen alapuló éves ellenőrzési terv előkészítése Egy szervezet küldetésének teljesítése kockázattal jár A vezetőség feladata: azonosítani a kockázatokat megtenni a válaszlépéseket Szervezet küldetésének teljesítése A belső kontroll segítséget nyújt a kockázatok mérsékléséhez
A belső ellenőrzés feladata A magas kockázatú területeket az éves tervezés alkalmával kiemelt prioritással kell kezelni és a legrövidebb időn belül ellenőrizni azt.
Az első lépések A belső ellenőrzés a szervezet működési folyamatainak vizsgálatát tartja szem előtt. Az éves ellenőrzési terv előkészítési és kockázatelemzési fázisában munkamegbeszélés során a szervezet szakterületeinek bevonásával azonosítja a folyamatokat, és felméri azok kockázatát.
Tervezés Az ellenőrzési terv összeállításakor az intézményi/vállalati stratégia pilléreinek megvalósulásra irányuló célkitűzéseket, távlati jövőképet figyelembe véve készül az éves ellenőrzési terv.
A szervezet szakmai stratégiai céljainak elérése érdekében az ellenőrzéseknek az alábbi stratégiai feladatokat kell végrehajtania Az ellenőrzés alapvető stratégiai célkitűzése az adósságmentes gazdálkodás biztosítása, a vagyon megóvása. Fontos vizsgálati területek: a kötelezettségvállalások, a beszerzések és azok szabályszerűsége, a bevételek tervezése, teljesülése, nyilvántartása, felhasználása, számviteli elszámolása, valamint az eszközökkel és a forrásokkal való gazdálkodás. Szervezeti átalakulással, változással összefüggő feladatok végrehajtását, azok működését. A korrupció feltárását, a korrupció veszélyének csökkentését. Jogszerű döntések, valamint a jogszabályok, belső szabályozók érvényesülését. A magas kockázatúnak minősített területek rendszeres vizsgálatát. Az ellenőrzési javaslatok alapján meghozott intézkedések magvalósulásának utóellenőrzését, és az intézkedések folyamatokba történő beépülésének nyomon követését. Az intézményi fejlesztési folyamatok, a projektek, a kockázatmenedzsment, a belső szabályozók kialakításának, fejlesztésének és aktualizálásának tanácsadói tevékenységgel való támogatása.
Vállalati célok és az ellenőrzési stratégia kapcsolata. A szervezet az ügyfélbarát szolgáltatás megteremtését tűzte ki maga elé. Legfontosabb célkitűzése a közlekedésbiztonság fokozása és magas szinten tartása, összhangban az Európai Uniós célkitűzésekkel. Ügyfélszolgálat működése, szolgáltatás minősége, átláthatóság, elégedettségi mutatók vizsgálata. Projektek és támogatások ellenőrzése a közlekedésbiztonság növelésére. Szabályzó környezet követése megfeleltetés.
A belső ellenőrzés tervezési folyamatának alapvető követelményei Kockázatalapú Jövőorientált Folyamatosság Rugalmasság
A kockázat elemzése
Egyeztető értekezlet célja A szervezet tevékenységét leíró folyamatok mentén, bármikor aktualizálható módon, megfelelő dokumentáltsággal elvégzett kockázatelemzés.
A hatékony feladat elvégzésének lehetőségei Munkamegbeszélésen való részvétel A menedzsment és a folyamatgazdák jelenléte Elvárások és kompetenciák: saját szakterületének ismerete együttműködésre való törekvése rendszerszemlélet a szervezet egészének átfogó ismerete kreativitás Vezetői interjú Kérdőív
Elvárt eredmény Az adott folyamathoz tartozó kritikus kockázati tényezők kiválasztása kockázatcsökkentő akciók megfogalmazása a kockázatelemzés eredményeinek felhasználásával hatékony ellenőrzési tevékenység megvalósítása
A szakterület szerepe A saját szervezetének célkitűzéseit, folyamatait, azok kockázatait és a vezetői elvárásokat a jelen tervezési folyamat részeként jelenítse meg
Share Point felület
A kockázatelemzés folyamata 1. Ellenőrzési fókusz, tevékenységek, folyamatok meghatározása Azonosított célok és elvárások alapján a belső ellenőrzés a szervezeti vezetőkkel közösen kialakítja a belső ellenőrzés fókuszát Kontrollkörnyezet elemzése Fő- és alfolyamatok meghatározása megértése folyamat célja, tárgya, általános jellemzői (kezdet, vég,input output..stb..) Működtetésért felelős személyek - folyamatgazdák megnevezése Kulcsfontosságú teljesítmény mutatók értelmezése
A kockázatelemzés folyamata 2. Folyamatok jelentőségének meghatározása a szervezeti célok tükrében Fontosság szerinti rangsorolás, kockázati súlyok meghatározása, belső ellenőri fókuszhoz viszonyított relatív jelentőség célszerű vezetői bevonással megítélni
A kockázatelemzés folyamata 3. A célokat veszélyeztető kockázatok feltárása Kockázatnak minősül minden olyan esemény, tevékenység vagy tevékenység elmulasztása, ami befolyásolhatja a szervezet működését, a céljai elérését. Kockázatnak van bekövetkezési valószínűsége (magas, közepes, alacsony) és van bekövetkezési hatása (magas, közepes, alacsony) célokra gyakorolt hatása.
A kockázatelemzés folyamata 4. Kockázatok értékelése kockázatelemzés maga A kockázatelemzés szolgáltatja a legfontosabb információt a belső ellenőrzési tevékenységek, konkrét ellenőrzések elkészítéséhez is. Általános prioritások: készpénzforgalom jelentősége, eszközök likviditása, vezetés kompetenciája, belső kontrollok minősége, stabilitás vagy változékonyság mértéke, legutóbbi ellenőrzés időpontja, a tevékenység összetettsége, a vezetés és az alkalmazottak közötti viszony minősége stb A utóellenőrzések eredményei
A kockázatelemzés folyamata Értékelni kell a szervezet irányítását, működését, információs rendszerét fenyegető kockázatokat, különös tekintettel: o a pénzügyi és működési adatok megbízhatóságára és zártságára, o a működés hatékonyságára és eredményességére, o a vagyonvédelemre, o a törvények, a szabályzatok és a szerződések betartására. valamint a felsorolt rendszerekre vonatkozó kockázatkezelő kontrolljainak megfelelőségét és hatékonyságát.
A kockázatelemzés folyamata 5. A menedzsment és folyamatgazdák által meghatározott elfogadható kockázati szint meghatározása - kockázatviselési szint, tűréshatárok meghatározása.
A kockázatelemzés folyamata 6. A kockázatelemzés végeredményének kialakítása Összevetés: az egyes folyamatok átfogó kockázatelemzését a működési folyamatok jelentősége feltérképezésének és elemzésének eredményeivel az adott folyamat fontossága és annak kockázata. Az értékelés végeredménye adja meg az ellenőrzési erőforrások elosztását az ellenőrzés tervezésében. Az kiértékelt kockázatokat egy kétdimenziós ún. kockázati térképbe helyezik (valószínűség és hatás tengelyekkel). A korábbi utóellenőrzések eredményeinek figyelembe vételével.
Kockázatelemzési mátrix
Levél a szakterületeknek
Kockázatok, kockázati tényezők folyamatok kockázati kategóriái
Kockázatok, kockázati tényezők folyamatok kockázati kategóriái
Kockázatok, kockázati tényezők folyamatok kockázati kategóriái
Munkacsoport megbeszélés
Kijelölt kapcsolattartók
Adatkérés a tervezéshez
A központi államigazgatás felülvizsgálatának hatása A központi hivatalok és költségvetési szerv formában működő központi minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálata: A központi hivatalok és a költségvetési szerv formában működő központi minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatáról szóló 1958/2015. (XII. 23.) Korm. határozat
NGM Útmutató Gyakran ismételt kérdések Mi a teendő az éves belső ellenőrzési jelentés tekintetében abban az esetben, ha egy költségvetési szerv évközben megszűnik, vagy más szervezetbe olvad be? Ha valamely költségvetési szerv a tárgyév folyamán megszűnik, vagy más szervezetbe integrálódik, a belső ellenőrzési vezetőnek el kell készítenie az időarányos beszámolót az addigi időszak ellenőrzési tevékenységére vonatkozóan. Az elkészített beszámolót az átadás-átvételi folyamat részeként kell átadni a jogutód szervezet(ek) részére.
NGM Útmutató Gy.I.K. Mi a teendő az éves ellenőrzési terv tekintetében abban az esetben, ha a szervezetnek tudomása van a tervkészítés időszakában, hogy a tárgyévet követő évben a költségvetési szerv megszűnik? Ha a szervezet megszűntetésére vonatkozó döntést tartalmazó határozat vagy jogszabály kihirdetésre kerül a tervkészítés időszakában arról, hogy a tárgyévet követő évben a költségvetési szerv megszűnik, ez esetben nem szükséges éves ellenőrzési tervet készítenie.
Kérdések
Megtisztelő figyelmüket köszönöm! Varmuzsa Péter főosztályvezető NKH Belső Ellenőrzési Főosztály H-1066 Budapest, Teréz krt. 62. E-mail: varmuzsa.peter@nkh.gov.hu