DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Ughy Antal ezredes 2003

2 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI ISKOLA Ughy Antal ezredes A GYAKORLATTERVEZÉS KORSZERÛ ELVEI ÉS ELJÁRÁSAI A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Témavezetõ: Dr. Hajdú István ezredes egyetemi docens Budapest, 2003

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 1. A TÉMA FONTOSSÁGA ÉS AKTUALITÁSA...8 2. A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA...8 3. A KUTATÁS JELLEGE, TÁRGYA, A TÉMA BEHATÁROLÁSA...9 4. A TÉMA KIDOLGOZÁSÁVAL ELÉRENDÕ CÉLOK...10 5. KUTATÁSI MÓDSZEREK...10 6. AZ ÉRTEKEZÉS SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE...11 1. FEJEZET... 12 A GYAKORLATOK TERVEZÉSI ALAPJAI ---------------------------------------------------- 12 1.1. A GYAKORLAT FOGALMA...12 1.2. A GYAKORLATOK RENDELTETÉSE...14 1.3. A GYAKORLATOK HELYE ÉS SZEREPE A MAGYAR HONVÉDSÉG FELKÉSZÍTÉSI ÉS KIKÉPZÉSI RENDSZERÉBEN...15 1.4. A GYAKORLATOK FÕ CÉLKITÛZÉSEI...20 1.5. A GYAKORLATOK SZINTJEI...22 1.6. A GYAKORLATOK JELLEMZÕI...24 1.7. FELKÉSZÜLÉS A GYAKORLATOKRA...26 1.8. A GYAKORLATOK EGYES TERVEZÕI OKMÁNYAI...27 RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK...37 2. FEJEZET... 39 A GYAKORLATOK TERVEZÉSI, ELÕKÉSZÍTÉSI, VÉGREHAJTÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI FOLYAMATA ----------------------------------------------------------------------- 39 2.1. A GYAKORLATOK TERVEZÉSI FOLYAMATA...40 2.2. GYAKORLATTERVEZÕI ESEMÉNYEK...42 2.3. A GYAKORLATOK VÉGREHAJTÁSA...48 2.4. A GYAKORLATOK ÉRTÉKELÉSE ÉS A GYAKORLATOK VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEK...54 2.5. A SAJTÓ ÉS A TÁJÉKOZTATÁS, LÁTOGATÓK ÉS MEGFIGYELÕK A GYAKORLATON...58 2.6. A GYAKORLATOK EGYES KÖLTSÉGVETÉSI, PÉNZÜGYI KÉRDÉSEI...62 2.7. A GYAKORLATOK EGYES JOGI KÉRDÉSEI...69 RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK...72 3. FEJEZET... 74 A MAGYAR HONVÉDSÉG GYAKORLAT DIREKTÍVÁJA ÉS PROGRAMJA--------- 74 3.1. A GYAKORLAT DIREKTÍVA ÉS PROGRAM SZÜKSÉGESSÉGE...74 3.2. A GYAKORLAT DIREKTÍVA ÉS PROGRAM KIDOLGOZÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA...75 3.3. A GYAKORLAT DIREKTÍVA ÉS PROGRAM RENDELTETÉSE...77 3.4. A GYAKORLAT DIREKTÍVA ÉS PROGRAM CÉLJA...78 3.5. A GYAKORLAT DIREKTÍVA ÉS PROGRAM KIDOLGOZÁSÁNAK ELVEI, ALAPJAI...80 3.6. A MAGYAR HONVÉDSÉG GYAKORLAT DIREKTÍVÁJA ÉS PROGRAMJA KIDOLGOZÁSÁT ELÕSEGÍTÕ MICROSOFT ACCESS ADATBÁZIS-KEZELÕ PROGRAM-ALKALMAZÁS...81 3.7. A MAGYAR HONVÉDSÉG GYAKORLAT DIREKTÍVÁJA ÉS PROGRAMJA MH_GYDP_2003_2007. mdb MICROSOFT ACCESS ADATBÁZIS-KEZELÕ PROGRAM-ALKALMAZÁS ISMERTETÉSE...82 RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK...83

4 A TÉMA ÖSSZEFOGLALÁSA... 85 1. ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK...85 2. JAVASLATOK, AJÁNLÁSOK...86 3. TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK...89 SZEMLÉLTETÕ ÁBRÁK... 91 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...103 FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE...106 PUBLIKÁCIÓK ÉS TUDOMÁNYOS MUNKÁK JEGYZÉKE...110 BEFEJEZÉS...112 MELLÉKLETEK...113

5 BEVEZETÉS A Magyar Honvédség 1995. óta vesz részt NATO PfP 1 és PfP szellemû, illetve 1998-tól meghívott partner országként NATO gyakorlatokon. Aktív és hatékony részvételünk e rendezvényeken egyfelõl jelentõs mértékben járult ho zzá a Magyar Honvédségrõl a NATO országokban kialakult pozitív kép megalapozásához, másrészt semmi mással nem pótolható új tapasztalatszerzési lehetõséget biztosított a Magyar Honvédség részérõl bevont állománynak. Kezdetben csak egy szûk réteg ismerte meg a NATO gyakorlatok tervezésének fõbb mozzanatait, késõbb részleteit. Ugyanakkor a PfP programban történõ további részvételünk, a Magyar Honvédség átszervezése és reformja, a NATO-hoz való csatlakozásunk megköveteli, hogy ezek az ismeretek rendszerezett formában mindazokhoz eljussanak, akik valamilyen formában érintettek, felelõsek a gyakorlatok tervezésében, szervezésében és végrehajtásában. Ezek a körülmények szükségessé és egyúttal elengedhetetlenné teszik, hogy a Magyar Honvédség által, illetve részvételével tervezett különbözõ gyakorlatokra való felkészülés, tervezés, szervezés, valamint azok végrehajtása és értékelése tudományos megalapozottsággal és a NATO által elfogadott egységes elvek, eljárások és módszerek szerint történjen. A doktori (PhD) értekezésemben a témával kapcsolatos idõszerû ismeretek tudományos igényû feldolgozását, rendszerezését végzem el. Vizsgálom a nemzetközi és hazai gyakorlatok elõkészítésének, tervezésének, végrehajtásának és értékelésének elveit és célszerû eljárásait, a kidolgozom a Magyar Honvédség rövid és középtávú gyakorlat direktívájának és programjának tudományos alapjait. Mindezt annak érdekében teszem, hogy a doktori (PhD) értekezésem tájékoztatást, hasznosítható ismereteket nyújtson, és felhasználható legyen mindazok számára, akik valamilyen módon érdekeltek, érintettek immár szövetségi környezetben is mind a nemzetközi, mind pedig a hazai gyakorlatok elõkészítésében, tervezésében, végrehajtásában és értékelésében. Az elmúlt évtizedben a Magyar Honvédség gyökeres szervezeti és szakmai változásokat élt meg. A szervezeti korszerûsítés és a haderõcsökkentés feladatainak végrehajtásával összhangban 1997. szeptember 1-jétõl a NATO országokban alkalmazott egységes J, G, (A,) S, struktúra került meghonosításra a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkarnál, a szárazföldi és a légierõ haderõnemi szervezeteknél, valamint a logisztikai és támogató szervezeteknél. A honvédelem, ezen belül a Magyar Honvédség vezetési rendszere a vonatkozó törvények 2, országgyûlési határozatok 3, kormányrendeletek 4 és honvédelmi miniszteri 1 PfP Parnership for Peace, Partnerség a Békéért. 2 A Honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény. 3 A Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányaira vonatkozó 61/2000. (VI. 21.) OGY határozat. A fegyveres erõk részletes bontású létszámáról rendelkezõ 124/1997. (XII. 18.) OGY határozat módosításáról szóló 62/2000. (VI. 21.) OGY határozat. 4 A Magyar Honvédség átalakításának és szervezeti struktúrájának 2000-2010 közötti idõszakra vonatkozó 2120/2000. (V. 31.) Kormányhatározat. A Magyar Honvédség irányításának és felsõ szintû vezetésének rendjérõl szóló 2204/2001. (VIII. 8.) Kormányhatározat.

6 utasítások 5, valamint Honvéd Vezérkar fõnök intézkedései 6 elõírásaiban foglaltaknak megfelelõen további átalakításra és fejlesztésre került. A Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar egységes szervezetbe integrálódott. A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar szervezetében a Hadmûveleti Fõcsoportfõnökség Kiképzési Csoportfõnökségének bázisán a Hadmûveleti Csoportfõnökségen létrehozásra került a Kiképzési Osztály 7 a középszintû haderõnemi vezetõ szerveknél kiképzési fõnökségek kerültek megalakításra. A fentiekkel párhuzamosan védelmi jellegûvé vá lt a magyar haderõ szervezete, állománya és felszerelése a harci, a harci támogató és a harci kiszolgáló támogató csapatok és a vezetõ szervek vonatkozásában egyaránt. A Magyar Honvédség a vele szemben támasztott hadászati, hadmûveleti, harcászati követelmények teljesítéséhez, a védelmi feladatok ellátásához rendelkezik két haderõnembõl álló, területileg célszerûen elhelyezkedõ csapat-struktúrával, megfelelõ visszatartó erõvel, amely szervezetét tekintve mindinkább eleget tesz / fog tenni a NATO követelményeknek. Az alkalmazhatóság érdekében alapvetõ követelmény, hogy a Magyar Honvédség szervezeteibe a hivatásos állományon túlmenõen a szakfeladataik ellátásának megfelelõ felkészültséggel rendelkezõ jól kiképzett szerzõdéses és sorállományú katonák (a kötelezõ sorkatonai szolgálat 2005 végéig tervezett felfüggesztéséig), illetve tartalékosok kerüljenek beosztásra. A szervezeti keretek létrehozásával egyidejûleg igen fontos jelentõséggel bír a tartalmi, lényegi katonai gondolkodásmódbeli változás. Ez képes biztosítani azt a legfontosabb interoperabilitási elvárást, hogy a magyar haderõ felelõs beosztásban lévõ tábornokai és tisztjei a NATO-ban lévõ kollegáikkal egy nyelven beszéljenek nem csak lingvisztikai értelemben, de felfogásbeli, katonai-szakmai vonatkozásban is. Ez azt jelenti, hogy egy adott terminológiai kifejezés, feladat, stb. ugyanazt jelenti a magyar parancsnoknak és törzstisztnek, mint az amerikai, angol, német, vagy török tiszttársának. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, mindenképp a NATO országokéhoz hasonló katonai (parancsnoki, törzs és szakmai) észjárást, gondolkodásmódot célszerû meghonosítani a Magyar Honvédségen belül, ami néhány területen kis mértékû, egyes területeken pedig jelentõsebb eltérést jelent az elmúlt évtizedek gondolkodásmódjához, végrehajtási feltétel rendszeréhez képest. A megvalósításhoz új alapokra kell (kellett) helyezni a stratégiai és doktrinális dokumentumokat. Ezek egyrészt újfajta, önálló gondolkodásmódot biztosítanak a parancsnokok és törzsek részére a feladatok, alkotó megoldása érdekében. Másrészt megfelelõ csatlakozási pontokkal bírnak a parancsnoki és törzsmunka a hadászati, hadmûveleti és 5 A Magyar Honvédség hosszú távú (2000-2010) átalakításának megtervezésével és végrehajtás ával kapcsolatos feladatokról szóló 40/2000. (HK 14.) HM utasítás. 6 A haderõ-átalakítás 2000-2001 évi szervezési feladatairól szóló 0016/2000 MHPK intézkedés. A Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar integrációjával kapcsolatos szervezési feladatok végrehajtásáról szóló HVKF intézkedés. 7 1990-ig a felkészítésért és kiképzésért honvédelmi miniszterhelyettes, kiképzési fõfelügyelõ volt a felelõs.

7 harcvezetéssel kapcsolatos döntések elõkészítési, az elhatározások meghozatala és végrehajtása szövetségben alkalmazott mechanizmusaiban. Az elõzõeknek megfelelõen a Magyar Honvédségben a parancsnokok és törzsek hadászati, hadmûveleti, harcászati felkészítésében, a csapatok kiképzésében elfoglalt helyük, szerepük miatt a különbözõ gyakorlatoknak szövetségi környezetben is kiemelten fontos szerepük lesz a magyar haderõ küldetésére, alaprendeltetés szerinti feladataira való felkészítésében. Hazánk NATO tagságával a Magyar Honvédség mind több parancsnoka, törzstisztje, katonai szervezete a továbbiakban is részt fog venni különbözõ nemzetközi elsõsorban NATO, NATO PfP gyakorlatokon. Éppen ezért elengedhetetlen a NATO által elfogadott egységes elvek és eljárásmódok mielõbbi átvétele, széles körû elsajátítása és gyakorlati alkalmazása mind a nemzetközi, mind pedig hazai a gyakorlatok elõkészítése, tervezése, szervezése, végrehajtása és értékelése terén. Megítélésem szerint a rendkívül fontos felsõbb szintû stratégiai dokumentumok, doktrinális kiadványok és más szabályzó okmányok kidolgozásával párhuzamosan sürgetõ a gyakorlattervezés korszerû elveinek és eljárásainak bevezetése és alkalmazása. Természetesen a NATO által elfogadott és alkalmazott egységes elvek és eljárásmódok alkotó alkalmazásával, a hazai felkészítési és kiképzési rendszer alkalmazható, felhasználható elemeinek a Magyar Honvédségre jellemzõ pozitív sajátosságainak megtartásával. Az értekezésem szerves részét képezi a csatolt CD ROM elektronikus adathordozó optikai lemez, amely az alábbi könyvtárakban tartalmazza: 1_PHD_ÉRT_SZÖVEGES_RÉSZ, a kidolgozott értekezés anyagát; 2_PhD_ÉRTEKEZÉS_ ÁBRÁK, az értekezéshez kidolgozott ábrákat; 3_MH_GYDP_2001-2005, A Magyar Honvédség 2001-2005 évre kidolgozott Gyakorlat Direktívája és Programja teljes anyagát és Microsoft Access adatbáziskezelõ program-alkalmazását; 4_MH_GYDP_2003-2007, A Magyar Honvédség 2003-2007 évre kidolgozott Gyakorlat Direktívája és Programja teljes anyagát és továbbfejlesztett Microsoft Access adatbázis-kezelõ program-alkalmazását; 5_SZABÁLYZÓ_OKMÁNYOK, a kutató munkám során, a témához kapcsolódó, felhasznált törvényi szabályzókat, OGY határozatokat, HM rendeleteket, HM HVKF intézkedéseket, doktrínákat és segédleteket; 6_FÕ_ESEMÉNY_FÕ_INCIDENS_J, a Fõ Esemény és Fõ Incidens jegyzék Microsoft Access adatbázis-kezelõ program-alkalmazását; 7_PHD_SZERZÕI_ISM_ÖNÉLETRAJZ, az értekezéshez kidolgozott szerzõi ismertetõt magyar és angol nyelven, a szerzõ szakmai önéletrajzát magyar és angol nyelven. Tisztelettel köszönetet mondok mindazoknak, akik bármilyen módon véleményükkel, tanácsaikkal, útmutatásaikkal segítették kutatómunkám végzését, elhatározott célkitûzéseim teljesítését.

8 1. A TÉMA FONTOSSÁGA ÉS AKTUALITÁSA A nemzeti katonai stratégia egyik legfontosabb alappillére a visszatartás koncepciója. A visszatartás (több NATO országban az elrettentés) egyik leglényegesebb eleme a hiteles katonai képességek fenntartása. Amennyiben a potenciális ellenség felismeri, hogy az általa indított agresszióval elérhetõ eredmények összevetve azokkal a veszteségekkel, amelyeket az agresszió során elszenved nem állnak arányban, ezért inkább lemond a támadásról. A hiteles katonai képesség igen lényeges, ha nem az egyik legfontosabb eszköze a modern doktrínákat alkalmazó, professzionális módon felkészített és kiképzett haderõknek. A Magyar Honvédség képességei azok a tényezõk, amelyek meghatározzák, hogy a haderõ milyen feltételek teljesülése során, milyen feladatokat, milyen körülmények között old meg. A Magyar Honvédség számára a változó nemzetközi és hazai társadalmi viszonyok által determinált biztonságpolitikai és katonapolitikai követelmények határozzák meg, hogy hosszú távon milyen képességeket alakít ki, tart fenn, fejleszt, és szükség esetén aktivizál. A haderõképesség a fegyveres erõk katonai mûveletekre való alaprendeltetés szerinti alkalmazhatóságának és egyéb célú felhasználhatóságának általános képessége. Olyan haderõre van tehát szükség, amelynek nagysága, ereje, felkészültsége, valamint a Szövetséghez való kötõdése is meggondolásra késztet minden ellenséges katonai erõt és visszatart az ország elleni támadástól. Ezért a Magyar Honvédséggel szemben alapkövetelmény, hogy legyen képes az országot veszélyeztetõ fegyveres konfliktusok megelõzésében, a kialakuló válságok kezelésében való részvételre, az ország fegyveres védelme érdekében egy esetleges támadás elhárítására együttmûködve a szövetséges csapatokkal. Rendelkezzen továbbá a megerõsítõ szövetséges erõk befogadó nemzeti támogatásának képességeivel. Ennek egyik fontos és alapvetõ kritériuma a parancsnokok és törzsek magas szintû hadászati, hadmûveleti-harcászati felkészítése, a csapatok korszerû kiképzése, valamint ennek keretében a különbözõ gyakorlatok hatékony végrehajtása. A felkészítés és a kiképzés keretében a gyakorlatok elsõdlegesen járulnak hozzá a parancsnokok és törzsek hadászati, hadmûveleti-harcászati felkészítéséhez, a csapatok kiképzéséhez, és mindez a Magyar Honvédség teljes vertikumában, valamint a NATO-nak felajánlott erõk vonatkozásában nemzeti felelõségünk és következésképpen elsõdleges kötelezettségünk. 2. A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA Témaválasztásom motivációja az elõzõekbõl direkt módon következik. A NATO PfP programhoz történt csatlakozásunkat követõen 1995 óta veszek részt a Magyar Honvédség különbözõ nemzetközi és hazai gyakorlatai elõkészítésében és koordinálásában. Az 1995 óta eltelt idõszakban a témával kapcsolatban jelentõsebb tudományos feldolgozás, amely a gyakorlattervezés korszerû elveit és eljárásait, a rövid és középtávú gyakorlat direktíva és program kidolgozását megalapozza, nem készült. Mindez alátámasztja a doktori (PhD) értekezésem aktualitását. Jelenleg a témában folytatott kutatómunkám

9 eredményeként a gyakorlatok tervezésére az általam kidolgozott Gyakorlattervezõi Útmutató címû segédlet van hatályban, és az általam kidolgozott gyakorlatprogramozási, tervezési rend került bevezetésre a Magyar Honvédségben. A bekövetkezett változások, valamint a téma tudományos igényû megalapozásának szükségessége indokolja témaválasztásomat. 3. A KUTATÁS JELLEGE, TÁRGYA, A TÉMA BEHATÁROLÁSA A kutatás jellege: A kutatás elméleti és gyakorlati, alkalmazói jellegû, tárgyában és célkitûzéseiben egy konkrét, markánsan behatárolható területre irányul. A kutatás eredményei következésképpen egy jól körvonalazott problémakör megoldásához járulnak hozzá. A kutatás tárgya: A gyakorlattervezés korszerû elvei és eljárásai a gyakorlatok elõkészítése, tervezése, végrehajtása és értékelése, a gyakorlat direktíva és program kidolgozása során. Részleteiben: A gyakorlatok egységes elvek és eljárásmódok szerinti elõkészítésével, végrehajtásával és értékelésével kapcsolatos ismeretek tanulmányozása, feldolgozása és rendszerezése, különös tekintettel: A gyakorlatok fõ célkitûzéseire, szintjeire, jellemzõire; A gyakorlattervezõi okmányokra és azok tartalmára; A gyakorlattervezõi eseményekre; A gyakorlatok értékelésére és a végrehajtásukról szóló jelentésekre; A gyakorlatok egyes költségvetési és pénzügyi, valamint a nemzetközi gyakorlatok egyes jogi kérdéseinek fontosabb aspektusaira. A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja kidolgozása, a tervezéshez, nyilvántartáshoz szükséges Microsoft Access adatbázis-kezelõ programon futó számítógépes program-alkalmazás kidolgozása, kifejlesztése, különös tekintettel annak késõbb részletezésre kerülõ belsõ tartalmára. A tudományos probléma lényegét, a kutatómunka célirányosságát, a tudományos értékû kutatási eredmények megfogalmazását az alábbi munkahipotézisek motiválták: Az elmúlt évtizedben a Magyar Köztársaságnak a NATO PfP programhoz 1994-ben és a NATO szervezetéhez 1999-ben történt csatlakozása következtében, a korábban alkalmazott gyakorlattervezési elvek, eljárások és módszerek alkalmatlanná, használhatatlanná váltak a NATO és a Partner országokkal együttesen tervezett, valamint a hazai gyakorlatok elõkészítése, tervezése, szervezése, végrehajtása és értékelése területén. Következésképpen szükségessé vált egy, a NATO elvekkel harmonizáló Gyakorlattervezõi Útmutató kidolgozása és bevezetése a Magyar Honvédségben; A korábban alkalmazott gyakorlatprogramozási és tervezési rendszer jelentõsen eltért a NATO-ban alkalmazottaktól, az idejét múlta és használhatatlanná vált. Különösen a NATO csatlakozást követõen a Védelmi Tervezési Rendszerre való áttérés, a

10 nemzetközi és hazai gyakorlatok számának jelentõs növekedése következtében szükségessé vált egy új, egységes gyakorlatprogramozási, rövid és középtávú gyakorlattervezési rendszer létrehozása, amely a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja kidolgozását és bevezetését eredményezte. 4. A TÉMA KIDOLGOZÁSÁVAL ELÉRENDÕ CÉLOK 1. Kialakítani a gyakorlatok tervezésének alapjait. Ezen belül feldolgozni, rendszerezni és bemutatni a gyakorlatok rendeltetését, célkitûzéseit, jellemzõit, a gyakorlattervezés munkadokumentációját, a tervezés során kidolgozandó alapvetõ gyakorlattervezõi okmányokat, azok célszerû tartalmát, felépítését, a gyakorlatok elõkészítésének folyamatát. 2. Rendszerbe foglalni a gyakorlatok tervezésének folyamatát. Ennek keretében feldolgozni, rendszerezni, összegezni a gyakorlattervezés, a gyakorlattervezõi események folyamatát, az egyes gyakorlatok elõkészítésével, tervezésével, levezetésével, végrehajtásával, elemzésével és értékelésével, valamint azok végrehajtásáról szóló jelentésekkel kapcsolatos ismereteket. Összegezni a gyakorlatok egyes költségvetési, pénzügyi, a nemzetközi gyakorlatok egyes jogi kérdéseinek fontosabb aspektusait. 3. Megoldási javaslatot tenni a gyakorlattervezés, programozás korszerû rendszerére, a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja tartalmára, a gyakorlatok tervezését támogató adatbázis kialakítására. Ennek keretében a tervezhetõség, a tervszerûség, a rövid és középtávú elõrelátás szándékával vizsgálni és kimunkálni a gyakorlatok tervezésének, szervezésének és koordinálásának kérdéseit. Javaslatba foglalni a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja célszerûnek tartott tartalmát. Kifejleszteni egy MS Access adatbázis-kezelõ program-alkalmazást, amely szükséges a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja tervezéséhez, kezeléséhez és nyilvántartásához. A kutatómunka érdemi befejezésének és az értekezés összeállításának zárási ideje: 2002. szeptember 15. 5. KUTATÁSI MÓDSZEREK A kutatás jellege és a téma kidolgozásával elérendõ célok meghatározzák az alkalmazandó kutatási módszereket. Ezek: A tárgyban szereplõ téma irodalmának tudományos célú feltárása, a tartalom szempontjából fontos elemek feldolgozása. A NATO, a szövetséges haderõk témával kapcsolatos dokumentumainak, szabályzóinak tanulmányozása. A gyakorlatok és felkészítési rendezvények rövid és középtávú programozásának, tervezésének vizsgálata a NATO-ban.

11 A témához kapcsolódó nemzetközi, hazai és saját tapasztalatok feldolgozása, rendszerezése, elemzése, értékelése és a levont következtetések, tanulságok hasznosítása. 6. AZ ÉRTEKEZÉS SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE Az elsõ fejezet: A gyakorlatok tervezési alapjait foglalja rendszerbe. Meghatározza a gyakorlatokkal kapcsolatos alapvetõ fogalmakat. Bemutatja a gyakorlatok rendeltetését, a gyakorlatok helyét, szerepét a parancsnokok és törzsek hadászati, hadmûveleti, harcászati felkészítésében, a csapatok kiképzésében. Megfogalmazza a gyakorlatok célját, fõ célkitûzéseit, szintjeit, azok jellemzõit. Rendszerezve bemutatja a gyakorlatok alapvetõ tervezõ okmányait. A második fejezet: Gyakorlatok tervezési, szervezési, végrehajtási és értékelési folyamatának vizsgálata. Bemutatja a gyakorlatok és a gyakorlattervezés folyamatát, a gyakorlattervezõi események, tervezõi konferenciák lényegét, célkitûzéseit, a gyakorlatveze tõség szervezetét, alapvetõ feladatait. Megfogalmazza a gyakorlatértékelés, elemzés típusait és szintjeit, kidolgozni a gyakorlat utáni jelentések tartalmát. Összegezni sajtó és a tájékoztatási, valamint a látogatókkal és a megfigyelõkkel kapcsolatos alapvetõ ismereteket, feladatokat. Megfogalmazza a nemzetközi és a hazai gyakorlatok vonatkozásában az együttes költségszámvetési, költségvetési tervezési, pénzügyi szabályozás bevezetésének szükségességét. Áttekintést ad a gyakorlatok jogszabályi tervezési alapjairól, a nemzetközi gyakorlatok jogi kérdéseirõl. A harmadik fejezet: A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívájára és Programjára tesz javaslatot. Bemutatja és megfogalmazza a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja szükségességét, rendeltetését, célját, kidolgozásának elveit. Ismerteti a kidolgozást elõsegítõ Microsoft Access adatbázis-kezelõ program-alkalmazást 8. A téma összefoglalása: a kutatás összegzésével, az összegzett következtetésekkel, javaslatokkal, ajánlásokkal és a tudományos eredmények megfogalmazásával. 8 Az általam kidolgozott Microsoft Access adatbázis-kezelõ program-alkalmazás a doktori (PhD) értekezésem részeként a csatolt CD ROM optikai lemezen.

12 1. FEJEZET A GYAKORLATOK TERVEZÉSI ALAPJAI 1.1. A GYAKORLAT FOGALMA Gyakorlat, katonai gyakorlat 9 : a parancsnokok, a törzsek, a csapatok, valamint más katonai szervezetek alaprendeltetésre való felkészítésének legfõbb formája, alapvetõ módszere. Célja, hogy a résztvevõk a korszerû harc elméleti tételeit gyakorlati formában is megismerjék, a harc szervezésében és végrehajtásában megfelelõ jártasságot szerezzenek. A gyakorlat egyes elemei terepen, más mozzanatai terepasztalon, térképen, légi fényképen is végrehajthatók. A gyakorlat a részt vevõ állomány és haditechnika nagyságrendjének függvényében lehet: harcászati, hadmûveleti, illetve hadászati; tartalma és a levezetés módszere alapján: törzs-, csapat-, vezetési, ill. éleslövészettel egybekötött v. e nélküli; szervezését tekintve: egy- és kétoldalú, továbbá egy- és többfokozatú. Más szempont alapján a gyakorlat lehet bemutató v. kutató, kísérleti (tapasztalatszerzõ) jellegû. A gyakorlatot Gyakorlatvezetõség segítségével, döntnökök, jelzõk (jelzõcsapatok) bevonásával - a gyakorlatvezetõ vezeti az ország kijelölt körzeteiben (gyakorlóterein), ill. parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat esetében térképen, korlátozás nélkül helyszínen. A gyakorlatok szervezésében szemben támasztott követelmények: komplexitás; a fegyvernemek bevonásával az együttmûködés gyakorlása; rádióelektronikai harc; a diverzánsok, az ellenség alacsonyan támadó légi és páncélozott eszközei, valamint gyújtófegyverei ellen harc stb., továbbá a katonai felsõ vezetés által rendszeresen (évente) pontosított valamely követelmény. A gyakorlatokat nappal és éjszaka, az évszaktól és az idõjárási viszonyoktól függetlenül hajtják végre. A Hadtudományi Lexikon I. kötetében a címszó alatt megfogalmazott meghatározást figyelembe véve tekintettel arra, hogy a haderõt a korszerû harc követelményein túl más feladatokra is fel kell készíteni, a kor követelményeinek megfelelõen a gyakorlatokat az alábbiakban részletezem, és a gyakorlat, katonai gyakorlat fogalmát a következõk szerint fogalmazom meg: Gyakorlat, katonai gyakorlat: a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség parancsnokságai (törzsei) és csapatai (szervezetei) felkészítése és kiképzése keretében meghatározott formákban végrehajtott olyan tevékenységek, amelyek során azok felkészülnek a békeidõszaki, a válsághelyzeti, valamint a háborús katonai mûveletekben és tevékenységekben jelentkezõ feladataik végrehajtására, mind önállóan, mind pedig a szövetségesekkel tervezett együttes alkalmazás esetén. A gyakorlatok végrehajtása a felkészítés és a kiképzés legmagasabb szintje a felkészítés és kiképzés koronája. A gyakorlatokat a felkészülés színtere, környezete, az önállóan vagy az együttes alkalmazásra történõ felkészülés követelményei teljesítésének biztosítása miatt a következõ csoportosítás szerint osztályoztam: 9 Hadtudományi Lexikon I. kötet, 417 oldal.

13 Nemzetközi gyakorlatok: a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezetei részvételével a meghatározott felkészítési, kiképzési célkitûzések elérése érdekében tervezett NATO gyakorlatok beleértve a NATO PfP és PfP szellemû gyakorlatokat is 10 ; Két- és többoldalú megállapodások alapján végrehajtásra kerülõ gyakorlatok beleértve; A magyar részvétellel két- és többoldalú megállapodások alapján végrehajtásra kerülõ gyakorlatokat; A magyar részvétellel létrehozott többnemzetiségû szervezetek gyakorlatait; A Szövetséges és a Partner országok által a Magyar Köztársaság területén térítéses igénybevétel keretében végrehajtásra kerülõ gyakorlatokat; továbbá A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezetei által külföldi gyakorló és lõtereken végrehajtásra kerülõ gyakorlatokat. Hazai gyakorlatok: a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezetei által a meghatározott felkészítési, kiképzési célkitûzések elérése érdekében a Magyar Köztársaság területén végrehajtásra kerülõ gyakorlatok, amelyekre más országok fegyveres erõinek katonái nem kerülnek bevonásra. A gyakorlatok fogalmának meghatározásból is következik, hogy a NATO tag Magyar Köztársaság fegyveres erõi alapvetõ részét képezõ Magyar Honvédségnek készen kell állnia a békeidõszaki, a válsághelyzeti, valamint a háborús katonai mûveletek és tevékenységek teljes skálájára, mind a Washingtoni Szerzõdés 5. Cikkelye értelmében, mind pedig nem az 5. Cikkely alapján tervezett közös tevékenységek és mûveletek esetében. Az ilyen, önállóan és a Szövetségesekkel együttesen tervezett tevékenységek és mûveletek végrehajtásra kerülhetnek csak hagyományos eszközök alkalmazásának vagy a tömegpusztító fegyverek proliferációjának és alkalmazásának körülményei között úgy (kezdetben vagy csak) önállóan, mind pedig szövetségi környezetben. A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnöke a Magyar Honvédség felkészítési és kiképzési feladatai definiálása során a fõ célkitûzésekben meghatározta, hogy az intenzív felkészülésre alapozva a Magyar Honvédség legyen képes a Magyar Köztársaság területi és légtér szuverenitásának biztosítására, a kijelölt erõkkel a feltételek megteremtését követõen az ország területén kívüli alkalmazásra szövetségi kötelékben, valamint békemissziós feladatok végrehajtására A Magyar Honvédség katonai szervezeteinek, létszámának és fegyverzetének radikális csökkentése, valamint a fentebb leírt körülmények elengedhetetlenül szükségessé tesznek egy sokkal reálisabb és költséghatékonyabb megközelítést a gyakorlatok tervezése és végrehajtása viszonylatában. Véleményem szerint az ilyen fajta módszertani megközelítésnek tükrözõdnie 10 A NATO Katonai Bizottság (Military Committee) döntése értelmében a Katonai Gyakorlatok Direktívája és Programja (Military Exercise Directive and Program MEDP) 2002 évtõl egységesen tartalmazza a NATO, a NATO PfP és a PfP szellemû gyakorlatokat. Valamennyi NATO gyakorlat nyitott a Partner országok számára is.

14 kell a hadmûveleti tervezésben, a fõ célkitûzések és a kiképzési célok rugalmas meghatározásában, a gyakorlatok elõkészítésében és végrehajtásában. A Magyar Honvédség parancsnokai és törzstisztjei számára a gyakorlatok vonatkozásában alapvetõ követelmény a Szövetség új Hadászati Koncepciójában, a Haderõfejlesztési Célkitûzésekben rögzített, valamint a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnöke által meghatározott azon elvárás, amely szerint a csapatokat (erõket) úgy kell felkészíteni, kiképezni, hogy azok meggyõzõen tudják bizonyítani képességeiket és hatékonyságukat, bármilyen számukra rendeltetésükbõl adódó meghatározott feladat végrehajtása esetén. A Haderõ- fejlesztési Célkitûzésekben a Magyar Honvédség magas készenlétû, az alacsonyabb készenlétû és a hosszabb készenléti idejû (a mozgósítás útján felállítandó, valamint a területvédelmi) csapatainak (erõinek) képeseknek kell lenni mind védelmi, mind pedig támadó feladatok végrehajtására önállóan és szövetségi átalárendelés (esetlegesen megerõsítés vagy támogatás) körülményei között. A jelen politikai és gazdasági helyzetben a felkészítés és kiképzés során, beleértve a gyakorlatok végrehajtását is, a fõ hangsúlyt elsõdlegesen a magas készenlétû erõkre, a következõ lépésben az alacsonyabb készenlétû és a hosszabb készenléti idejû erõkre kell fordítani. Az elõzõekben rögzítetteken túl a gyakorlatok tervezésénél és végrehajtásánál különleges figyelmet érdemel a csapatok (erõk) logisztikai támogatásának, valamint Szövetséges átalárendelést, esetleg megerõsítést feltételezve a Befogadó Nemzeti Támogatás feladatainak begyakorlása. A gyakorlatok elsõdlegesen járulnak hozzá a parancsnokok és törzsek hadmûveleti, harcászati felkészítéséhez, a csapatok kiképzéséhez, és mindez a Magyar Honvédség teljes vertikumában, valamint a NATO-nak felajánlott erõk vonatkozásában nemzeti felelõségünk és elsõdleges kötelezettségünk. A gyakorlatok végrehajtása során a jövõben a hatékonyság fokozása, a gazdaságosság követelményeinek szem elõtt tartása miatt minden bizonnyal elõtérbe kerül a korszerû számítógéppel támogatott szimulátorokkal felszerelt (ellátott) gyakorló berendezések és gyakorló terek rendszerbe állítása. A nemzetközi és ma már a saját tapasztalatok bizonyítják, hogy a hagyományos gyakorlatokkal szemben a korszerû számítógéppel támogatott parancsnoki és törzsvezetési, valamint a harcászati gyakorlatok hatékonysága, az elsajátított ismeretek szintje mintegy háromszor jobb, költségei tekintetében kb. tízszer kevesebb. 1.2. A GYAKORLATOK RENDELTETÉSE A Magyar Honvédség által, illetve részvételével tervezett különbözõ gyakorlatok alapvetõ rendeltetése, hogy fenntartsa a vezetõ szervek, a parancsnokok és törzsek, a csapatok szükséges hadászati, hadmûveleti, harcászati, valamint együttmûködési képességeit és azokat az elvárt készültségi szinteket, amelyek szükségesek számukra békeidõben, válsághelyzetben és háborúban egyaránt a katonai mûveletek és tevékenységek teljes skálájában 11. 11 A szerzõ saját megfogalmazása

15 A gyakorlatok célja 12 : mint a felkészítés és a kiképzés rendszerének legfelsõbb szintje a parancsnokok, törzsek és a csapatok hadászati, hadmûveleti, harcászati felkészítése, vezetési és irányítási, együttmûködési képességének fejlesztése, a kiképzés tökéletesítése, az alkalmazási követelmények megszilárdítása és az elvárt készültségi szint fenntartása. A gyakorlatok elsõdlegesen járulnak hozzá, hogy a Magyar Honvédség különbözõ szintû parancsnokai, törzsei és csapatai legyenek képesek várható alkalmazási, felhasználási és igénybevételi feladataik megszervezésére és végrehajtására (beleértve a mind a védelmi és mind pedig a támadó feladatokat, valamint a béketámogató, válságkezelési és humanitárius (had-) mûveletekben való részvételt, stb.) önállóan és a szövetségesekkel együttmûködésben. A gyakorlatok keretében nyílik lehetõség felmérni és ellenõrizni a parancsnokságok és törzsek, a katonai szervezetek alaprendeltetés szerinti és más feladataikra történõ felkészültségét és a harckiképzettség szintjét. A Magyar Honvédség parancsnokai és törzsei, úgyszintén csapatai számára (beleértve a mozgósítás útján felállításra kerülõ szervezeteket is) csak a különbözõ gyakorlatok hatékony végrehajtása biztosíthatja a válsághelyzeti reagáló-képességet, fenyegetettségek (kihívások és kockázatok) elleni felkészültséget, kiképzettséget. A gyakorlatok úgyszintén fontosak olyan képességek megszerzése és fejlesztése terén, mint a béketámogató, humanitárius és katasztrófa elhárító mûveletekben való részvétel. 1.3. A GYAKORLATOK HELYE ÉS SZEREPE A MAGYAR HONVÉDSÉG FELKÉSZÍTÉSI ÉS KIKÉPZÉSI RENDSZERÉBEN 1.3.1. A Magyar Honvédség felkészítési és kiképzési rendszere A Felkészítési és Kiképzési Rendszer olyan egymással meghatározott kapcsolatban lévõ alrendszerek és azok elemeinek összessége, amelynek rendeltetése a Magyar Honvédség szükségleteinek megfelelõen az egyén és a különbözõ szintû kötelékek hatékony és gazdaságos felkészítése, kiképzése küldetésük, rendeltetésük szerinti feladataik végrehajtására. A felkészítési és kiképzési rendszer célja, hogy a jelentkezõ politikai, társadalmi, szövetségi stb., igényeknek megfelelõen kijelölje a parancsnokok és törzsek, a csapatok felkészítésének, kiképzésének fõ irányát, meghatározza a követelményeket, az elérendõ célokat, tervezze a szükséges erõforrásokat és a felkészítési és kiképzési rendezvények célirányos, a követelmények teljesítését szolgáló végrehajtását. A Magyar Honvédség felkészítési és kiképzési rendszere legfõbb rendeltetése, hogy meghatározza, összehangolja a létezõ haderõ béke és háborús feladatokra és más tevékenységekre (béketámogatás, válságkezelés, humanitárius segítségnyújtás, katasztrófa és terror elhárítás feladataiban való részvétel, stb.) történõ felkészítése és kiképzése célkitûzéseit, követelményeit, feladatait. 12 A szerzõ saját megfogalmazása

16 A Magyar Honvédség felkészítési és kiképzési rendszerében a betöltött funkciójuk szerint (1) vezetési-irányítási, (2) végrehajtó és (3) támogató alrendszerek mûködnek 13. A Magyar Honvédség felkészítési és kiképzési rendszerében a már jelzett feladatokra történõ felkészítés érdekében a következõ feladatok megoldását tartom alapvetõen fontosnak: Meghatározni a parancsnokok és törzsek hadászati, hadmûveleti- harcászati felkészítése irányelveit, céljait, követelményeit és feladatait; Szabályozni a csapatok felkészítésének, kiképzésének általános elveit, fõ céljait és követelményeit, meghatározni a felkészítési és kiképzési rendszer elemeit a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar szervek, a Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság, a Magyar Honvédség Légierõ Parancsnokság, a Magyar Honvédség Összhaderõnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság, a Magyar Honvédség Hadkiegészítõ és Kiképzési Parancsnokság, Magyar Honvédség Budapesti Helyõrség-parancsnokság és a Magyar Honvédség Összhaderõnemi Hadmûveleti Központ és a Magyar Honvédség más szervezetei részére; Tervezni és összehangolni a parancsnokok és törzsek hadászati, hadmûveleti, harcászati felkészítését (egy-egy öt éves ciklus idõszakra), évente elvégezni annak a tárgyévet követõ kettõ éves idõszakra szóló pontosítását; Programozni (tervezni és koordinálni) a parancsnoki és törzsvezetési, harcászati, szakharcászati és rendszergyakorlatokat a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar szintjétõl a zászlóaljak szintjéig egy-egy öt éves ciklus idõszakra, évente elvégezni annak kettõ éves idõszakra szóló pontosítását; Kidolgozni a felkészítés és kiképzés feladatai normatív elõírásait és tervezni a felkészítés és kiképzés költségvetését; Kidolgozni az M felkészítés, tartalékos kiképzés általános rendszerét és követelményeit. A rendszernek alapvetõen a hadászati, a hadmûveleti és a harcászati szinteknek megfelelõ vezetési rendszer szolgáltatja a mûködéshez szükséges keretet. A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar hadászati, a Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság, a Magyar Honvédség Légierõ Parancsnokság, a Magyar Honvédség Összhaderõnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság hadmûveleti, míg a csapatvezetési szintek (dandár, ezred, önálló zászlóalj) a harcászati szintû vezetõ szervekként részesei és egyben mûködtetõi a rendszernek. A Magyar Honvédség Felkészítési és Kiképzési Tervezõ Rendszerében a haderõ alkalmazási, a rövid-, közép- és hosszú távú fejlesztési tervei alapján meghatározásra és értékelésre kerülnek a felkészítés és kiképzés követelményei. Kidolgozásra kerülnek továbbá a hadászati, hadmûveleti, harcászati felkészítés aktuális követelményei és célkitûzései. Megtervezésre kerül a katonai felsõ vezetés, a parancsnokok és törzsek hadászati, 13 A felkészítési és kiképzési rendszert az 1. számú ábra (92. oldal) szemlélteti.

17 hadmûveleti, harcászati szintû felkészítése, meghatározásra kerülnek a csapatok kiképzése elõkészítésének legfõbb irányai, kulcsfontosságú területei. Az alrendszerek további elemeirõl a teljes részletességre való törekvés nélkül, azokat csak a gyakorlatok fontossága szempontjából elemzem. A felkészítési és kiképzési rendszer vezetési, irányítási alrendszerének egyik fontos eleme a Felkészítés és Kiképzés Tervezési Alrendszere. A rendszerrel szemben támasztott fontos követelménynek tekintem, hogy a Felkészítés és Kiképzés Tervezési Alrendszere céljainak megfelelõen tegye lehetõvé, hogy a hadmûveleti és a gazdasági (erõforrás) tervezés megfeleljen a egy-egy öt éves ciklusidõszakra szóló gördülõ tervezés elvének és gyakorlatának. Vagyis a meglevõ szabályozó rendszer felhasználásával, újak beemelésével, a vezetési szintek jog- és hatáskörének figyelembevételével a meghatározásra kerülõ felkészítési és kiképzési feladatok, gyakorlatok végrehajtása és azok bekerülési költségeinek összhangja biztosított legyen. A Felkészítés és Kiképzés Tervezési Alrendszerében elsõdlegesen fontos területeknek tekintem a következõ feladatokat: A parancsnokok és törzsek hadászati, hadmûveleti-harcászati felkészítéséhez, a csapatok kiképzéséhez szükséges vezetési okmányok (Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnöke alapintézkedés, stb.) kidolgozása; A Magyar Honvédség által és részvételével végrehajtásra tervezett nemzetközi (NATO, NATO PfP és PfP szellemû, valamint két- és többoldalú megállapodások alapján végrehajtásra kerülõ) és hazai gyakorlatai (fontosabb felkészítési és kiképzési rendezvényei) programjának meghatározása és költségvetési, pénzügyi tervezése; A felkészítés és kiképzés anyagi-technikai szükségleti és költségvetési, pénzügyi terveinek kidolgozása; A felkészítési és kiképzési feladatok normatíváinak meghatározása és kidolgozása. A Felkészítés és Kiképzés Tervezési Alrendszerében a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar szintjén a tervezési és kidolgozói fõ feladatok a következõk lehetnek: A parancsnokok és törzsek hadászati, hadmûveleti, harcászati felkészítésének, a csapatok kiképzésének rövid és középtávú tervezése, irányelvei, célkitûzései, fõ feladatai és követelményei meghatározása a Védelmi Tervezési Rendszer gördülõ tervezési rendszerében; A nemzetközi és hazai gyakorlatokon résztvevõ katonai szervezetek fe lkészítési követelményei meghatározása mindkét haderõnem és a logisztikai szervezetek részére; A Magyar Honvédség szintû módszertani foglalkozások és felkészítési rendezvények témáinak és idõpontjainak tervezése, kidolgozása; A felkészítés és kiképzés anyagi- technikai, pénzügyi kereteinek tervezése, kidolgozása;

18 Az M felkészítés, tartalékos parancsnoki képzés elveinek, rendszerének és követelménye inek meghatározása; A kiképzõ központok mûködési rendjének szabályozása, feladat- és követelményrendszerének meghatározása. Összegezve a Felkészítés és Kiképzés Tervezési Alrendszernek a Védelmi Tervezõ Rendszer és annak részeként a Hadmûveleti Tervezõ Rendszer által meghatározott követelmények szerint lehet biztosítani a jogszabályokból, a stratégiai és más célkitûzésekbõl és a végrehajtott ellenõrzések tapasztalataiból eredõ feladatok megjelenítését a rövid és a középtávú tervekben. Következésképpen a rendszer mûködtetésével elérhetõ a meghatározásra kerülõ felkészítési és kiképzési feladatok, ezen belül a különbözõ (nemzetközi és hazai) gyakorlatok végrehajtása, illetve a megfogalmazott, a felkészítést és a kiképzést szolgáló fejlesztési programok megvalósítása. A gyakorlatok részleteinek megtárgyalása elõtt szükségesnek tartom röviden áttekinteni a felkészítés és kiképzés területeit és formáit. A Magyar Honvédség parancsnokai és törzsei hadászati, hadmûveleti, harcászati felkészítése, a csapatok kiképzése a következõ fõ területeken valósul meg: A parancsnokok és törzsek hadászati, hadmûveleti, harcászati felkészítése, amelynek keretében a parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok elõkészítése, tervezése, szervezése és végrehajtása képezik a felkészítés legmagasabb, legösszetettebb elemét. A csapatok (egységek, alegységek) (harc és harccal kapcsolatos tevékenységekre történõ) kiképzése, amelynek keretében a harcászati, szakharcászati és rendszergyakorlatok végrehajtása képezik a kiképzés, legösszetettebb, legbonyolultabb alkotóelemeit. A tartalékos állomány békében folytatott M felkészítése. 1.3.2. A parancsnokok és törzsek hadászati, hadmûveleti, harcászati felkészítése Célja a parancsnokok és törzsek felkészítése hadmûveletek, a harcok elõkészítésébõl, a csapatok vezetésébõl, az együttmûködés megszervezésébõl adódó feladataik elsajátítására, valamint a válságkezelés katonai rendszabályai bevezetésével kapcsolatos feladatok végrehajtására. A parancsnokok és törzsek felkészítésének további célja fejleszteni és megszilárdítani a NATO hadseregekben alkalmazott döntéshozatali rend, törzsmunka módszerek és jelrendszer (egyezményes jelek) alkalmazásában elért eredményeket. Elsajátítani a hadmûveletek, harcok elõkészítésével és vezetésével kapcsolatos NATO elveket, begyakoroltatni a csapatok (erõk) tevékenységének elõkészítését, vezetését támadásban és védelemben egyaránt.

19 Kutatásaim során megállapítottam, hogy a parancsnokok és törzsek felkészítési rendszerének jelenlegi felépítése, az egyes elemek kapcsolódása didaktikai szempontból helytállónak tekinthetõ. A rendszer mûködése módszertanilag kiforrott, illeszkedik a csapatok kiképzési, rendszeréhez. Ugyanakkor a felkészítés rendszerében dialektikus egységben a harcászati, szakharcászati és rendszergyakorlatokkal célszerû növelni a szimulációs rendszerekkel és számítógéppel támogatott parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok arányát. Javaslataim a parancsnokok és törzsek hadászati, hadmûveleti, harcászati felkészítésének formáira: Irányított önképzési foglalkozások A NATO csatlakozás szellemi kompatibilitási alapjainak bõvítése és a felkészülés felgyorsítása érdekében a NATO kötelékekbe felajánlott szervezetek parancsnoki és törzstiszti állománya felkészítése havi egy (kettõ) nap irányított önképzési foglalkozások keretében célszerû végezni. Parancsnoki foglalkozások A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnöke hadászati, hadmûveleti kérdéseket tanulmányozó csoportja éves foglalkozása anyagát az érintett katonai szervezetek szintjére lebontva a parancsnoki foglalkozások keretében dolgozzák fel. Gyakorlások A katonai szervezetek parancsnokai által módszertani jelleggel levezetett részleges és közös törzsgyakorlásokon a parancsnokok és törzsek elsajátítják és begyakorolják háborús feladataikat, a béke és a háborús mûködési rend elméleti és gyakorlati kérdéseit. Parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok A parancsnokok és törzsek elsajátítják és begyakorolják feladataikat a háborús mûködési és vezetési rend elméleti és gyakorlati kérdései terén. 1.3.3. A csapatok kiképzése, a harcászati, szakharcászati és rendszergyakorlatok Célja a katonák, alegységek felkészítése raj (kezelõszemélyzet), szakasz, század, zászlóalj kötelékben történõ önálló harctevékenységségek végrehatására, a készültségi és készenléti szolgálatok funkcionális kötelmek szerinti ellátására, az alaprendeltetésbõl adódó feladatok végrehajtására, a NATO elveknek és követelményeknek megfelelõen. A harcászati, szakharcászati és rendszergyakorlatok rendszerében a fõ hangsúlyt az alegységek felkészítésére, kiképzésére, összekovácsolására célszerû fordítani önálló század, zászlóalj szintig bezárólag. A gyakorlatok elgondolása, a fõbb mozzanat tartalma tükrözi és az alegység várható alkalmazásával összefüggõ feladatokat, valamint a katonák, alegységek harci körülmények közötti helyzetekben való gyakoroltatását.

20 A harcászati és szakharcászati gyakorlatok keretében elsõsorban a csapatkategória szerinti és az ehhez kapcsolódó alaprendeltetésû és speciális feladatok követelményeinek megfelelõ kiképzés az elsõdlegesen fontos feladat. A rendszergyakorlatokon célszerû a vezetési feladatok begyakorlása a rendszeresített vagy új híradó eszközökkel és rendszereken. A repülõcsapatok kiképzésében a fõhangsúlyt elsõsorban a magas készenlétû erõkhöz tartozó repülõ- (helikopter-) századok felkészítésre fordítják. A repülõ kiképzés rendszere biztosítja, hogy a NATO parancsnoksági és más erõk kötelékébe tartozó harcászati repülõgépvezetõk részére évente legkevesebb 120-130 (NATO követelmény 180), a helikopter-erõknél legkevesebb 60 óra repülési idõ teljesítését. 1.3.4. A tartalékos állomány békében folytatott M felkészítése A békében folytatott M felkészítés célja az alaprendeltetés alapján különbözõ kategóriákba sorolt alakulathoz bevonuló tartalékos hadkötelesek meghatározott idõ alatti célirányos felkészítése, melynek eredményeként képessé válnak a tervezett háborús beosztásból adódó feladataik végrehajtására. A jelenlegi M felkészítés rendszere alapvetõen illeszkedik a Magyar Honvédség struktúrájához, készenlét fokozási, mozgósítási és feladat-rendszeréhez. A csapatoknál minden sorkatona a szolgálati idõ alatt felkészítésben részesül a várható M beosztása ellátásra. Azokra az M beosztásokra, amelyekre a békében nem keletkezik elegendõ számú és szakbeosztás ellátására kiképzett tartalékos, ott az adott szervezetnél összevont kiképzés keretében szakcsoportonként célszerû az átképzéseket szervezni. A tartalékos állomány békében folytatott M felkészítése biztosítja a tartalékosok valamennyi állománykategóriájának felkészítését a NATO erõk kötelékébe felajánlott szervezetekhez. Ennek során a lebiztosított állomány át- és továbbképzése élvez elsõbbséget. A magas és alacsonyabb készenlétû, valamint a hosszabb készenléti idejû szervezeteknél a tartalékos át- és továbbképzések keretében, M parancsnoki foglalkozásokon, összevonásokon és a betervezett gyakorlatokon célszerû a kiemelt beosztások ellátására lebiztosított tartalékos parancsnokok felkészítését végrehajtani. A parancsnokok és törzsek hadászati, hadmûveleti, harcászati felkészítésének, a csapatok kiképzésének, (beleértve az M felkészítést és kiképzést is) legmagasabb szintje a felkészítés és kiképzés koronája a gyakorlatok végrehajtása 14. 1.4. A GYAKORLATOK FÕ CÉLKITÛZÉSEI A Magyar Honvédség által végrehajtásra kerülõ gyakorlatok fõ célkitûzései meghatározásáért a gyakorlatot elrendelõ elöljáró parancsnokok (Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnöke, Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság, Magyar Honvédség Légierõ Parancsnokság, Magyar Honvédség Összhaderõnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság parancsnokok) a felelõsek. A Magyar Honvédség részvételével tervezett nemzetközi, elsõsorban a NATO, NATO PfP gyakorlatok vonatkozásában a végrehajtást elrendelõ NATO parancsnok, amíg a NATO PfP szellemû, valamint a két és 14 A gyakorlatokat a felkészítés és kiképzés területei és formái között a 2. számú ábra (93.oldal) szemlélteti.

21 többoldalú megállapodások alapján tervezett gyakorlatok vonatkozásában a felek kölcsönös egyetértésével (megállapodása alapján) a gyakorlat végrehajtását elrendelõ elöljáró parancsnok(ok), vezetõ(k) felelõs(ek) a gyakorlat fõ céljai meghatározásáért. Véleményem szerint a Magyar Honvédség felkészítése és kiképzése során mind a nemzetközi, mind pedig a hazai gyakorlatok végrehajtását úgy célszerû tervezni, hogy a gyakorlatprogram végrehajtásával az alábbi fõ célkitûzések, illetve egy adott gyakorlat végrehajtása során a fõ célkitûzések közül a meghatározottak teljesüljenek: A Magyar Köztársaság NATO integrációja érdekében a Magyar Honvédség hazai és nemzetközi gyakorlatai végrehajtásának elsõsorban a NATO katonai szervezetéhez való csatlakozás elméleti és gyakorlati megalapozását, az interoperabilitás és a kompatibilitás megteremtését szolgálja; A NATO hadseregekben alkalmazott egyezményes jeleket és jelrendszert, döntés élõkészítési folyamatot, illetve döntés hozatali rendet, valamint törzsmunka módszereket kell használni a Magyar Honvédség valamennyi katonai szervezeténél, így a gyakorlatokon is; Fejleszteni és javítani a törzsek és csapatok összekovácsoltságát a békeidejû, válsághelyzeti és háborús tevékenységek teljes skálájában, figyelembe véve a katonai stratégiában, a doktrínákban és a szabályzatokban meghatározott követelményeket; Gyakorolni és gyakoroltatni a válsághelyzeti és a háborús tevékenységekre való átállás és felkészü lés hadmûveleti és egyéb katonai feladatait; Hadászati, hadmûveleti-harcászati szinten oktatni és gyakoroltatni a Magyar Honvédség tábornokait, magasabb parancsnokait a válsághelyzeti és háborús tevékenységek teljes skálájában szövetséges (többnemzetiségû), összhaderõnemi és haderõnemi környezetben; Demonstrálni (ha szükséges), fokozni és értékelni a Magyar Honvédség erõinek képességeit a gyakorlatokon a harctevékenységek beleértve szövetségi alárendeltségben történõ alkalmazást, illetve a befogadó nemzeti támogatás feladatai végrehajtása, begyakorlása során; Demonstrálni, fejleszteni, fokozni és értékelni az azonnali és a gyors reagálású, a fõ védõ erõk képességeit a feladatok szövetségi alárendeltségben történõ alkalmazásra való készenlét, a meghatározott körzetbe való település (begyülekezés), ezzel együtt a NATO regionális vagy más megfelelõ alárendelt parancsnoksága állományába történõ átalárendelés végrehajtásában, majd ezt követõen az együttes (válsághelyzeti és háborús) tevékenységek teljes skálájában történõ együttmûködésben, többnemzetiségi környezetben; Fejleszteni, javítani, fokozni és értékelni a parancsnokok és törzsek képességeit a törzsön belüli és a törzsek közötti különbözõ (felderítõ, hadmûveleti, stb.) információk cseréjében, az információs rendszerek mûködtetésében, a feladatok alárendeltekhez történõ lejuttatásában és a különbözõ jelentések elöljáró törzshöz történõ eljuttatásában, a szomszédok tájékoztatásában (többnemzetiségi környezetben, NATO munkanyelven is) a meghatározott jelentési rendszerek alkalmazásával;