A termék-előállítás eszközei, a termékek biológiai szervezetek Az embertől független tényezők hatása a termelési folyamatra igen nagy Ciklikusság: a



Hasonló dokumentumok
Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

1. A PIACGAZDASÁG ALAPFOGALMAI

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

A gazdálkodás és részei

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

1. hét Bevezetés. Piaci struktúrák elemzése a közgazdaságtanban. Az SCP modell. Piaci koncentráció és piaci hatalom mérése.

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..


Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik.

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN

Makroökonómia. 8. szeminárium

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

Mikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László

Közgazdaságtan I február alkalom Tóth-Bozó Brigitta

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens

A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

Közgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum

Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Szintvizsga Mikroökonómia május 5.

Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön!

Debreceni Egyetem AGTC

NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, FELHASZNÁLÁS

Szerzői jogi védelem

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell

Makroökonómia. 7. szeminárium

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege:


Vajdasági vízhiány probléma

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely június

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

4. el ő el adás Értékkategóriák ÁKM Élelmisz Élelmis eripar z, élelmisz élelmis erf z o erf gy o as gy zt as ás zt

Az egyes ágazatok főbb döntési problémái


Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter,

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Regionális gazdaságtan. Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó

ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Mikro- és makroökonómia. A termelés modellje Szalai László

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

5. előadás: Magasraktárak, raktári folyamatok irányítása, készletezés

Termelői magatartás elemzése

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26.

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR KÖZGAZDASÁGTAN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETI TANSZÉK

Marketing I. X. előadás. Beszerzési magatartás és ipari marketing. Dr. Bíró-Szigeti Szilvia egyetemi adjunktus BME-MVT

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

A magyarországi díszhaltenyésztés jelene és jövőbeni lehetőségei

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Bevezetés s a piacgazdaságba

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

Hospodárska geografia

Kétidőszakos modell. Eredmények

Piaci szerkezet és erõ

Átírás:

1. gyakorlat

A mezőgazdasági termelés sajátosságai A termelés természeti környezetben folyik A termék-előállítás eszközei, a termékek biológiai szervezetek Az embertől független tényezők hatása a termelési folyamatra igen nagy Ciklikusság: a ráfordítások folyamatosan, a bevételek szakaszosan jelentkeznek Az immobil faktorok k nagy száma Diverzifikációs kényszer (költséges) Forgótőke finanszírozási problémák a jövedelmi viszonyok miatt (bankok hitelezési hajlandósága

Mezőgazdaság kompetitív piac Tökéletes piaci verseny Nagyon sok eladó ldóés vásárló ááló az egyes piaci szereplőknek nincs hatásuk a piaci mozgásokra A piac végtelenül nagy egy egy szereplőhöz képest (a kiskereskedelemben és a feldolgozó iparban ez változik!) A piacra való be és klé kilépés é szabad bd Homogén, egymást helyettesítő termékek forgalmazása Az árak alakulása független a piaci szereplők szándékaitól, külső adottság (termelői árak problémája!) Információk szabadok

A kereslet értelmezése a mezőgazdaságban Az az árumennyiség, amelyet a vásárlók adott árak mellett hajlandóak és képesek k megvásárolni kereslet = fizetőképes kereslet kereslet szükségletek a kereslet mindig vásárlási á á szándékot, nem tényleges vásárlást jelent A mg. keresletet befolyásoló tényezők: A piac mérete (fogyasztók száma és megoszlása) A fogyasztók jövedelme, a jövedelem eloszlása A termék ára A helyettesítő termék ára

A keresleti függvény P d Egy adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényé ben d Q

A kínálat értelmezése a mezőgazdaságban Az a meghatározott mennyiségű és összetételű árutömeg amelyet az árutermelők valamely piacon, adott áron eladásra felkínálnak A mg. kínálatot befolyásoló tényezők: A mg. termék-előállítás során felhasznált inputok ára A termék ára (magas ár nagyobb kínálat) A helyettesítő ő termékek árváltozása á á (vaj margarin) A kapcsolt termékek árváltozása (pl. gyapjú juhhús, baromfi tojás) A technológia állapota (befolyásolja a hozamot) Kormányzati beavatkozások (területpihentetés)

A kínálati függvény P s A termelők különböző árak mellett milyen árumennyisége ket kínálnak eladásra a piacon s Q

A piac Központi mechanizmus árupiac, term. tény. piaca gazd i koordináció iófő formája Dimenziói árucsere intézménye é árucsere helye információk összessége Fajtái áru/szolg., szelemi itermék, munkaerő, ő pénz hitel tőke, tők föld ~ Forrás: Tóth (2010)

A piac folyt. Szereplői fogyasztó/háztartás: végső felhasználó + munkaerő vállalkozások: techn. alapanyagvevő + félkész term eladó állam:szabályozó piacok működési, technikai feltételeinek kialakítása verseny szabályainak meghatározása és betartatása gyenge alkupozícióval rendelkező piaci pozíciók védelme és támogatása

A kereslet jellemzői folyt. Rövid táv: kevésbé változik, statikus okok k(jövedelem, ár, árrugalmasság) miatt Hosszú táv: lakosság létszámának, megoszlásának vált., fogyasztói óijövedelmek nagyságának áá kés elosztásának á változása adotttermék termék saját árának és a helyettesítő kiegészítő termékek árának változása helyettesítő (közvetlen) termékek elérhetősége, ennek módosulása, valamint a fogyasztói ízlések és preferenciák változása

A kereslet jellemzői folyt. Elsődleges kereslet származtatott kereslet (a kristálycukor cukorgyárak cukorrépa iránti kereslete) Sá Származtatott tt ttkereslet: elsődleges élelmiszerfeldolgozók piacain nem élelmiszeripari feldolgozók (könnyűipar, vegyipar, stb.) piacán intézményi é ipiacokon (pl. nonprofit szervezetek, tkkórházak, k iskolai közétkeztetés) kormányzati piacokon (pl. állami intervenciós felvásárlás, illetve önkormányzatok vásárlásai)

A kínálat jellemzői Aggregált, eladói, ldói fjt/ fajta/minőség ő ~ A kínálat időbeni változását befolyásoló tényezők: a felhasznált erőforrások (inputok) árainak változása ugyanazon erőforrásokért versenyző termékek árainak, illetve jövedelmezőségének változása a technológiai fejlődés hatása a termék saját árának változása az ikertermékek árainak, illetve árarányainak változása a termelési iés hozamkockázatok ká knagysága az intézményi, illetve szabályozási tényezők a természeti tényezők hatása

A felhasznált erőforrások árainak változása Árnövekedés megtérül az árban? Ráfordítások helyettesítési lehetőségei műtrágya árvált műtrágya felh. takarmányárak (például takarmánybúza, kukorica, szója stb.) és az abrakfogyasztó ágazatok termékei árváltozása

Ugyanazon erőforrásokért versenyző termékek föld, földminőség, gp gépek, berendezések, pénzügyi erőforrások kölcsönösen hatnak egymásra hatás megnyilvánulás a termelési szerkezetben

A technológiai fejlődés hatása felhasznált ipari anyagok, yg vetőmagvak, állatfajták és technológiák folyamatos fejlesztésen mennek keresztül talajművelési, tápanyag utánpótlási, növényvédelmi, takarmányozásiés tartástechnológiai változások hosszabb távon lezajló folyamatok, hatásuk is csak hosszabb távon értékelhető

A termelési és hozam kockázat Időjárás és fajta Rövid táv: jelentős kínálatváltozás Hosszú táv: visszafogotttermelőitermelői magatartás, tartózkodás a kockázat vállalástól

Intézményi, illetve szabályozási tényezők Kvóta pl. tej, libamáj Szerződéses kötelezettségek mint intézmények Szerződéses rendszerek pl. cukorrépa termeltetési szerződés KAP nemzeti alkalmazása l

A természeti tényezők hatása Rövid táv: időjárási tényezők (csapadékmennyiség, szárazság, napsütéses órák számának ingadozása, eloszlása) Hosszú táv: a termeszthető növények körének meghatározásán keresztül stabilizáló tényező

A kínálat változása dinamikus folyamat: rövid táv: véletlen hatások + technológia alkalmazás közép táv (néhány term i ciklus): ártényezők, ill. intézményi és szabályozási feltételek hosszú táv (több term i ciklus): technológia fejlődés + hosszútávú véletlen hatások (pl. aszály)

Kínálat vált mikrogazd i alkalmazkodás pszichológiai tartózkodás a vált. ellen szervezeti, ill. strukturális korlátok (pl. alternatív termelési lehetőségek hiánya, több éves szerződések) szabályozási kötöttségek (pl. beruházás támogatás) technikai ikorlátok k( (pl. vetésforgó, éf termőre ő fordulás)

Árvárakozások naív: a jelenlegi ár a jövőbeni, előre jelzett árral egyenlő normál: az elmúlt évek egyszerivagy súlyozott átlag ára egyenlő a jövőbeni árral adaptív: a normál árvárakozások és a tényleges árak összehasonlítása, értékelése

A mezőgazdasági ő termékek k jll jellegből következő k ő kínálati sajátosságok: a termékek döntő része nyersanyag, a végtermékben nem azonosítható a piacbefolyásolás bflá lálh lehetősége ő kicsi fizikai méretükhöz viszonyított értékük, árarányuk alacsony fajlagos szállítási á és tárolási költségeik magasak meghatározott szállítási rádiuszon belül értékesíthető gazdaságosan

romlandó termékek esetében viszonylag gyors a minőségromlás és jelentős mennyiségű veszteségek jelentkezhetnek a minőségmegőrzés költségei viszonylag magasak a termékek kivonása és visszavonása a piacról csak nagy költségek áá árán, illetve ekorlátozottan o o valósítható meg

Makrokínálat kí hosszú távon növekvő, de válságperiódusok agrárolló nyíló tendenciájú innováció, ill. techn. fejlődés erőteljes növénytermelés: ingadozás (véletlen hatás), állattenyésztés: ciklikusság szezonális ingadozás: eltérő érési idejű fajták termelése, eltérő éghajlati zónák kihasználása, eltérő technológiák (hajtatásos szántóföldi) alkalmazása, illetve import

termékminőség változatossága és ingadozása: évjárat hatás (pl. idén kiváló villányi borok) min. ellenőrzés, szabványok más, mint az iparban magas földrajzi koncentráció (pl. borvidékek, abraktermelő és fogyasztó régiók, szálastakarmány termelés legeltetés, stb.) import: komplementer és kompetitív termékek