GÉPE_LEMEKTAyszÉKÉNEx

* NEHEZIPARI MÜSZAKI EGYETEM - * C- a Borsodi Műszaki Élet 1956 3-4 sz-ban megjelent cikkben, GÉPELEMEK TANSZÉKE GÉPE_LEMEKTAyszÉKÉNEx A IPARI MÉRŐ ES TERVEZOI TEVÉKENYSÉGE 1950-1956-BAN VARGA GÁBOR egyetemi docens A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Gépelemek tanszéke fennállásától arra törekedett, hogy szoros kapcsolatot építsen kezdve munkatársai állandó ki a borsodvidéki üzemekkel Egyrészt azért, hogy kapcsolatban legyenek az üzemekkel, ezeken keresztül megismerjék a termelés során felmerülő problémákat, segítsenek azok megoldásában, az így szerzett tapasztalatokat hasznosítsák, másrészt azért, hogy s továbbadják a jövő mérnökeinek 1 Mérések Kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy a rendelkezésre álló műszereket felhasználva, elvégezzük azokat a méréseket, amelyekkel, az üzemek megbízzák a tanszéket A pontos mérések végzéséhez rendelkezésre áll egy rezgésmentes mérőszoba, amely az A/III épület földszintjén elhelyezve A mérőszoba két részből A nagyobb van áll helyiségben van elhelyezve rezgésmentes szoba (l ábrát), amely- a 1 Az l" emeleten elhelyezett másik mérőszoba az oktatás céljait is szolgálja Tizenkét külön villamos kapcsolótáblával ellátott mérőasztal áll a mérések céljára rendelkezésre A mérések elvégzésére a következő fontosabb műszerek állanak rendelkezésünkre: magasságmérő műszerek, hosszmérőpadok, ütésmérő, torziográf, vibrográf, evolvensvizsgáló, kis és nagy műhelymikroszkóp, Pmfilprojektor, Oszcilloszkóp, oszcillográf stb Részletes leírását l Lévai Imre-Szombathy Emil: A finommérő műszerszoba technikai kővetelméwvei (a Nehézipari Műszaki Egyetem Gépelemek Tanszékének mérőszobaja) 12* 179

_ L, N W Az elmúlt hat év folyamán az ipar kérésére több mérést végeztünk: 1953 Lévai Imre adjunktus, Szombathy Emil tanársegéd a Nehéz-- szerszámgépgyárnak mikrométer hitelesítést végzett í 1 ábra 2 ábra 1954 Könczey Gábor tanársegéd az 5 C tipusújcardáncsukló ellenőrzését Végezte el az egyetem Mechanikai technológiai tanszéke felkérésére 1954 Dr Terplán Zénó egyetemi tanár irányítása mellett, Herczeg adjunktus és Könczey Gábor tanársegéd miskolci 1 postahivatal a István sz szellőzőberendezésének ellenőrző méréseit végezte el 180

1955 A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei döntőbíróság felkérésére * i _ dr Terplán Zénó egyetemi tanár és Lévai Imre adjunktus a DIMÁVAG Diósgyőri Gépgyár által szállított Ganz pofás törők ügyében, mint szakértők adtak szakvéleményt 1955 Varga Gábor docens és Könczey Gábor tanársegéd a Nehézszerszámgépgyárban, valamint a DIMÁVAG Diósgyőri Gépgyárban esztergapad, illetve köresztergapad zörejméréseit végezte el 1955 Terplán Zénó egyetemi tanár vezetésével tanszék Dr a kollektívája elvégezte az Ajtay-Korbuly-féle kaparólánc-hajtómű hatásfokvizsgálatát Itt kell kitérni arra is, hogy 1952-ben Gépipari Technológiai Intézettel a számolóléc megmunkálási adatok kiszámításához, karöltve elkészült egy amelyet az Országos Találmányi Hivatal Szombathy 1954-ben Emil, dr Terplán Zénó, dr Hornung Andor Pogány és Tibor számára találmányként tanúsított 2 Tervezések Az elmúlt 5 év folyamán több jelentősebb tervezői munkát végeztünk el, a DIMÁVAG Diósgyőri Gépgyár, a Bányászati Kutató Intézet, az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat felkérésére úgy, hogy a megbízó legtöbbször részletes körűlírást adott: 1950 A DIMÁVAG Diósgyőri Gépgyár felkérésére a tanszék egy földgyalugép tervét (l 3 ábrát) készítette el a teljes dokumentációval együtt dr Terplán Zénó tanszékvezető vezetésével Munkatársak: Olasz József, Kozaróczy Miklós, Rozsályi Zoltán és Emil tanársegédek Szluka A talajgyalu célja a földréteg lekotrása, lenyesése, továbbá a kocsiszekrényben elhelyezett, felhalmozódott földmennyiség elszállítása és kiürítése Ez a művelet egybekapcsolható a földtöltés készítésével A működést szolgáló mozgások a következőképpen csoportosíthatók: a) az egész szerkezet előre mozgatása; b) a kocsiszekrény leeresztése és felhúzása; c) a lengőajtó leeresztése felhúzása; és d) az ürítőkocsi előre-hátramozgása A kocsiszerkezet előremozgatását egy vontató végzi Ezen helyezkedik el a vezérlést végző csörlőmű A csörlőmű kötéldobokra futó kötelek közbeiktatásával működteti a másik három mozgást szolgáló szerkezetet Nyesés közben külön tológép segít Ennek a műveletnek érdekében a tológép elején tolólap, a földnyeső hátsó részén pedig tolóláb van elhelyezve Ez a művelet azért szükséges, mert így nem kell a vontatót a nyesés művelete alatt igényelt nagy erőkifejtésre alkalmas motorral felszerelni Egy tológép 3-4 földnyesőt szolgálhat ki *A hatásfokvizsgálat részletes 1 leírását ferplán Zénó: Az Ajtay-Korbuly-féle ' kaparólánc-hajtómű hatásfokvizsgálata címen az eloző cikkben 181

A gép adatai: hossza kb 7,4 m; szélessége kb 3,0 m; súlya kb 9 t; térfogata 5 m3; fogásmélység 5-20 cm; a vontató teljesítményszükséglete 70-80 LE; a tológép teljesitményszükséglete 30-50 LE; a gép egy műszakban kb 200 m3 föld eltávolítását végzi el 1954 A DIMÁVAG Diósgyőri Gépgyár felkérésére a tanszék egy 1800-as gyűrűs eszterga tervét (l 4 ábrát) készítette el teljes tervdokumentációval, Olasz József adjunktus vezetésével A tervezésben a tanszék összes munkatársa részt vett Az egyes részletek tervezői: Varga Gábor, Herczeg István, Lévai Imre, Tar Sándor, Lendvay Pál, Nagy Géza, Drobni József, Fancsali József és Könczey Gábor voltak A gyűrűs esztergát forgattyús tengelyek löketcsapjainak megmunkálására alkalmazzák Kisebb forgattyús tengelyeknél a munkadarab excentrikus befogásával a csapokat közönséges esztergapadon is meg lehet munkálni, nagy löketnél azonban ez már nem lehetséges, s ezért célgépet szokás alkalmazni Ilyen célgép pl a gyűrűs eszterga, amelynél a munkadarab áll, a szerszám pedig bolygómozgást végez a munkadarab körül A kés hosszelőtolását, illetve a löketcsapokhoz a gyors továbbítást az egész keretnek az elmozdulása végzi, míg a két dolgozó kés szakaszos előtolását a kereten beállítható kilincsmű-berendezés végzi Az egész keret egy keretszán segítségével az ágyvezetékre merőlegesen állítható A gyűrűs eszterga főbb adatai: összsúly 83,029 kg (számított); villamosberendezés nélkül 6065 darabból áll, ezekből 1189 a rajzos tétel; a forgógyűrű belső átmérője 1800 mm; a legnagyobb esztergálható átmérő 1750 mm; az ágyszán legnagyobb állítható hossza 2500 mm; a legnagyobb esztergálható főcsapátmérő 700 mm; a legnagyobb esztergálható forgattyúcsap 150 mm; a forgógyűrű fordulatszáma 12 fokozatú (1,7-17 1/min) A gép a löketcsap esztergályozásánál befeléhaladáskor sebességést tartja, hétfajta előtolás lehetséges, 0,1 mm-től 6,4 mm-ig mind kereszt-, mind hosszirányban A gép gyorsjáratú motorokkal van felszerelve A főhajtómotor teljesítménye 20 kw, fordulatszáma: 500, illetve JSOO/min Az ágy egy darabból készült öntvény, súlya 24,5 t, az öntés-- hez 60 magszekrény szükséges Az állvány alsó, illetve felső része 7-12 t súlyú öntvény 100-120 magszekrénnyel A gép hossza 8,5 m magassága 4,8 m 1955 A Komplex Nagyberendezések Export-Import Vállalat fel- kérésére Olasz József (Gépelemek tanszéke) és Bitvai Tivadar (Szállítóberendezések tanszéke) adjunktusok elkészítették a Korgali Bokáróban (India) építendő nagyteljesítményű szénmosó berendezéshez a kötélpálya és szállítószalag ajánlati tervét 1955 Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat felkérésére Herczeg István adjunktus és Szombathy Emil aspiráns elvégezték a gödörásógép szerkesztésének átalakítási és befejezési munkálatait 1955 A Bányászati Kutató Intézet felkérésére egy gyorsszéngyalu berendezés tervei (l 5 ábrát) készültek el teljes dokumentációval Herczeg István adjunktus vezetésével A tervezésben a tanszék összes munkatársa részt vett Az egyes részletek vezető tervezői Varga Gábor, 182

Olasz József, Lévai Imre, Tar Sándor, Nagy Géza, Lendvay Pál, Drobni _ * József, Fancsali József, Könczey Gábor és Tóth Árpád voltak A szén gyalulással történő termelése hántolásnak tekinthető, amelynél a szenet aránylag vékony rétegben választjuk le A gyalut frontfejtésnél lehet alkalmazni, 60 m gyalulási hosszon A gyalulást a gyaluszerszámban elhelyezett késekkel lehet elvégezni, amelynek vontatását nagyszilárdságú végtelen kalibrált lánc végzi Ennek hajtása a két fejállomáson elhelyezett lánckerék segítségével történik A lánckerék gumigolyós tengelykapcsolóval kapcsolódik a hajtóműhöz A hajtómű és motor közé Ortlinghaus-féle tengelykapcsoló van iktatva A gyalu vontatási sebessége, vagyis a vágósebesség két fajta: 11,25 m/s, illetve 22,?) m/ s A kifejtendő vonóerő 12 000 kg A hajtómotor teljesítményszükséglete 41 LE A termelhető szén mennyisége, egy műszakot számolva, 290 t/nap 8 cm fogásmélységgel számolva A termelt szenet a páncélkaparószalag segítségével lehet elszállítani A gyalutest adatai: hossza 1500 mm; magassága 400-600 mm; szélessége: 350 mm; gyalulási hossz 60 m; fogásmélység 50-150 mm; fogásmagasság 400_600 mm A gyalunak 306 nem szabványos alkatrésze van A hajtómű súlya kb 1400 kg 1955 A Bányászati Kutató Intézet felkérésére előírt összeállítási rajz alapján egy körszelvény elővájógép tervei készültek el teljes dokumentációval (l 6 ábrát) Herczeg István adjunktus vezetésével A tervezésben Varga Gábor, Nagy Géza, Tar Sándor, Drobni József, Könczey Gábor, Tarr István és Tóth Árpád vettek részt A körszelvény elővájógéppel körszelvényű vágatok készíthetők, amelyek biztosítása az előre gyártott elemek segítségével gyorsan történhet, s amelyek alkalmazása célszerű A hossztartón elhelyezett hajtómű fogaskoszorúját a 40 kw-os motor súrlódó tengelykapcsolón át hajtja A fogaskoszorúval együtt forog a csillag, a karokon elhelyezett görgős szerszámtartókkal Kb 50 cm előtolás után a hossztartó a karral visszahűzható s a magot robbantani lehet Robbantás után a karok, amelyek gyors cserélhetősége biztosítva van, markoló karokkal cserélhetők fel, s a kitermelt szenet a markolók a kaparószalagba rakják A kaparószalag a van csőtengelyben elhelyezve Adatok: A gép 2,5 m átmérőjű körszelvény vágására alkalmas Előtolás 1,3 mm, közepes vágási sebesség 1 m/s Súlya 6500 kg, hossza 8200 mm A terv összesen 304 rajzos tételből áll 1955 A Bányászati Kutató Intézet felkérésére egy 100 m hosszú flexibilis kaparószalag tervei* (l 7 ábrát) készültek el teljes tervdokumentációval Fancsali József tanársegéd vezetésével A tervezésben Lévai Imre, Tóth Árpád és Herczeg István vettek részt A kaparószalag síkban görbíthető, előnyösen alkalmazható nehéz szállítási viszonyok között Többszörös iránytörést is elbír Emellett könnyű kivitelű és megfelelő szállító teljesítménnyel rendelkezik A szalag három nagy egységből áll: a) Fejállomás, ezen van elhelyezve a motor, hajtómű A motor 8 LE-s peremes motor, amely a lánckereket Me i t z e n Is Nándor: Íves pályán szállító kaparószalag Bányászati Kutató Intézet Kozlemenyei I évi" 2 sz 182-183 o 183

bolygó hajtóművel hajtja b) Az ún közbenső tag: 2 m hosszú egyenes részekből hajlékony lemez elemekkel, 15 0 oldalirányú elhajlást megengedő csapos biztosítással A kapcsolás olyan, hogy bármely kiiktatható tag c) 50 darab közbenső tag után van elhelyezve a terelőtag a fordító fejjel A terelő tagon van feszítőmű, amely a lánc iránytöréséből származó hosszváltozást kiegyenlíti A vonólánc szemes lánc, gömbcsuklóval, a lapátok csapos kiképzésű láncszemekre szerelhetők A lapátok 0,5 m-ként vannak felszerelve szalag iránytörését gömbperselyes A lánc teszi lehetővé A lánc rejtett vezetésű, és jobb és bal irányú törést lehetővé tesz szalag teljesítménye 40 t/ó; = v 0,5 m/s A sebesség mellett A Bányászati 1955 Kutató Intézet felkérésére egy 20 m-es térgörbe kaparószalag tervei (l 8 ábrát) készültek el teljes tervdokumentációval, Olasz József vezetésével A tervezésben Lendvay Pál, Varga Gábor, Herczeg István és Szaladnya Sándor Vettek részt A kaparószalagot LE-s sűrített levegős motor hajtja 5 A kaparószalag hossza 20 m tagok egyik vége függőleges, a másik vége vízszintes A elhajlást enged meg A maximális elhajlás mind a függőleges, mind a vízszintes síkban i 10 0 A kaparó vályú kialakítása eltér a szokásostól A szokásos kialakításnál a munkát végző és a visszatérő lapátok párhuzamosak Ennél a kialakításnál a munkát végző lapát vízszintesen mozog, visszatéréskor pedig a fordító tag 90 O-al elfordítja Ez úgy van megvalósítva, hogy a vályu egy csatornában tér vissza, lapátok a láncszemekhez csuklósan kapcsolódnak láncok gömbcsuklósan s a A kapcsolódnak egymáshoz amelyek mind függőleges, mind vízszintes elhajlást lehetővé tesznek 1956 Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat felkérésére Szombathy Emil aspiráns egy teherautóra szerelhető forgódaru terveit és teljes tervdokumentációját készítette (l 9 A tervezésben el ábra) Herczeg István és Szaladnya Sándor vettek részt A daru célja: villamos távvezetékek betonoszlopainak felállítása és transzformátorok emelése A daru ZISZ 151 típusú 10 kerekes teherautó alvázára van szerelve, elforgatható és billenthető A daru kezelése fedett kezelőfülkéből történik A teheremelés, forgatás és billenés gépi gás egyszerre is történhet Adatok: teherbírás max 2500 kg; emelési magasság 6,5 m; teheremelés sebessége 6 m/s; forgási lehetőség 3600; a forgó mozgás sebessége 1 ford/perc; a daru súlya 1900 kg; a darus kocsi együttes összsúlya 7000 kg 1956 Bányászati A Kutató Intézet felkérésére az Ajtay-Korbuly bolygómű prototípusán végzett kísérletek tapasztalatai alapján II elkészült egy módosított terv (l 10 ábrát) teljes dokumentációval, "Olasz adjunktus vezetésével A tervezésben még Lévai Imre, József Tar Sándor, Drobni József és_ Könczey Gábor vett részt A bolygómű a BIV kaparószalag meghajtására készült A hajtómotor a bolygómű és a kaparó fejtagjának két oldalára van felerősítve, a motor hajtóten- Vigelye bolygómű csőtengelyében A bolygómű Jeljesítménye a van 134 s

27 LE A bolygómű két sorba kapcsolt részből áll a részmódosítások : Í1',:6,3, irpzö az eredő módosítás h; 31,5 A hajtómű számított Nagy előnye hajtóműnek, súlya kb 105 kg, számított hatásfoka 92 ", a hogy súlya kb 70-75 "o-a, a térfogata kb 50 "űpa a hasonló teljesítményű és módosítású szabványos hajtóműnek 1956 A mohácsi Farostlemez Beruházó Vállalat felkérésére Herczeg István vezetésével elkészült az egyszintű hidraulikus hideg- 12, ábra 13 ábra

prés áttervezési munkája (l 11 ábra) A tervezésben Varga Gábor, Lévai Imre, Szaladnya Sándor és Szombathy Emil Vettek részt Az áttervezési munkák során adott méretű farostlemezek készítésére tervezett hidegprést kellett úgy átalakítani, hogy a lehető legkevesebb alkatrészt hulladékanvagból készített kelljen újból elkészíteni A hidegpréssel forgácsból bútorgyártásra is alkalmas lemezek készíthetők A farostlemezek előnye, hogy fajsúlya kisebb, mint a a fáé 14 ábra 15 ábra

Az ismertetett tervek közül az ihari átszervezés és anyaghíány stb miatt ezideig nem került kivitelezésre a gyűrűs eszterga, a 20 m-es kaparószalag és a bolygómű tervek alapján elkészült Az ismertetett földgyalugép (12 ábra), forgatható autódaru (13 ábra), gyorsa a a a széngyalu (14 ábra), az elővájógép (15 ábra), valamint folyamatban van a 100 m-es kaparószalag prototípusának gyártása, elkészítésük rövidesen várható 15 a ábra 15 b ábra 15/c ábra 187

!:392'r!e':r"*y HaÍ/sőtar/Jégre X O l x X XX / X x l x ///'/ )4Í % Járom Mlle! X,?_ [Mirigy/L Vond/Ja lírífgélvve/y, "y_ 3 ábra

4, ábra

5 ábra

7 - ': / /, / / aggumu Lm: v anyun/agg" ma; J á uxí /'ü* Jng rum" _I v:' EWAWÉHHJEJ EHH 6 ábra

+T 8 ábra

O A mefszel In- m2) gy,

b, X A llá É,íJE!g & -, ****N WA ='==7 '*s-e unná &_ * '**Á %9,:z9: Iíí-í u "i*' 1 Ví -,WwI _ & m a hm; = x N é xxx***xw mf Wj Jm1 x Ijr/ 935 III "II", la I / XXXM 44*4L' 1 I== wnmzxxxxxziwammwa=ie m Ék? / N XV/ A X,;í xx 4 W ű e A / o * / XXX 7 '-,, MXXXXXXN / kxxxxxxxxk X 9_ ábra 10 ábra

, 11- áfára

NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI A k; E I KÖTET AZ 1956 JÚNIUS 8--9-ÉN RENDEZETT U KIÉRNÖKNAP ELHANGZOTT PJL(ÉADAÁSAI SAJTÓ ALÁ laennezte Dr TERPLÁN ZÉNÓ REKTOIÍHELYEITES MISKOLC I9ST

E KÖZLEMÉNYEK I KÖTETE A MÜVELÖDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM MISKOLC VÁROS TANÁCSÁNAK ANYAGI TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG lufim; m5 r; mama mzmsíekw" JJZÍÉSE

GÉPÉSZMÉBNÖKI KAR

TARTALOMJEGYZÉK I lx?u Előszó C/J KOHÓMÉRNÖKI KAR: ALKALMAZOTT KÉMIAI TANSZÉK: Dr Bognár János: Fém-ionok ultramikroanalitikai rozása katalízis segítségével kimutatása és meghatá- ÁLTALÁNOS KÉMIAI TANSZÉK: "Horváth Aurél: A savas Martin-acélgyártás fizikai kémiaija ÁSVÁNY- ÉS KÖZETTANI TANSZÉK: Pojják Tibor: Sajóvelezd; Uppony- és Nagybarca-környéki Dr vulkáni tufák ásvány-kőzettani vizsgálata FEMKOHASZATTANI TANSZÉK: Dr Horváth Zoltán: Az urkúti mangánérc dúsítása kémiai úton Wéber József: A magnézium-oxigén-rendszer egyensúlyi viszonyai Burnóczky Lajos: Hazai mangánércek kezelése kéndioxidos Wieder Nándor: Vasban és kovasavban dús bauxitjaink gazdaságos feldolgozásának lehetőségei és az erre irányuló tanszéki kísérletek 13 65 75 GEODÉZIAI TANSZÉK: Dr Milasovszky Béla: Az órajárás kérdése csillagászati hosszúság meghatározásánál 79 KOHÁSZATI KÉMIAI TANSZÉK: Dr Mika József: A kolorimetrikus titrálások mikrokémiai alkalmazása KOHÓGÉPTANI ÉS KÉPLÉKENY ALAKÍTÁSTANI TANSZÉK: Dr Geleji Sándor: A műszaki egyetemeken folyó kutatómunka jelentősége Kiss Ervin: Lemezhengerek domborítása METALLOGRÁFIAI TANSZÉK: Dr Verő József: A moszkvai kohómérnöki főiskolák szervezete és működése Dr Hajtó Nándor: Beszámoló a takaréköntöttvas-kutatás jelenlegi állásáról TÜZELÉSTANI TANSZEK: Dr Diószeghy Dániel: Az ózon szerepe az égési folyamatoknál VASKOHÁSZATTANI TANSZÉK: Szele Mihály: A vaskohászat fejlődése az 1955 évben Simon Sándor: Az oxigén befúvatás hatása a fémnek gázfázis útján történő kéntelenítési folyamatára 85 93 97 103 113 117 123 129 377

_ Somodi GEPÜZEMTANI TANSZÉK: Lancsarics Alajos: Jármű dieselmotorok dugattyúfelületein fellépő hőmérsékleteloszlás mérése GÉPÉSZMÉRNÖKI u,, r-, KAR: ÁBRAZOLO GEOMETRIAI TANSZÉK: Dr Petrich Géza: Három kitérő tengely legrövidebb egyenesvonalú összekötésének grafikus megoldása ELEKTROTECHNIKAI TANSZÉK: Uray Vilmos-Dr Geleji Sándor: Fémfólia-hengermű hajtása kaszkádkapcsolású aszinkronmotorokkal Lányi Andor: Feszültségviszonyok javítása különböző áttételű transzformátorok párhuzamos kapcsolásával GEPELEMEK 'I*ANSZÉKE: Az Ajtay-Korbuly-féle Dr Terplán Zénó: kaparólánc-hajtómű hatásfokvizsgálata Varga Gábor: A Gépelemek tanszékének ipari, mérő és tervezői tevékenysége 1950-56-ban Géza-Olasz József: Esztergapad főorsójának ellenőrzése Nagy Herczeg István: fogdeformációk mérésének egyik módszere A Lévai Imre: Ellipszis gördülőhengerű fogaskerekek elmélete és gyártása Tar Sándor: Gépelemek korszerű méretezésének rövid összefoglalása Lendvay Nomogramm készítése fogkihegyesedés adatainak Pál: meghatározására Szaladnya Sándor: Hidraulikus másolóberendezés pontosság-vizsgálata Szombathy Emil: Méretellenőrzések pneumatikus módszerrel 143 149 159 179" 215 GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TANSZÉK: élgeometriája Kordoss József: Az esztergakés Bálint Lajos: A megmunkálási változatok kiválasztásának kritériuma; a méretóontosság és a felületi símaság összefüggése József: Szerszámkutató laboratórium tervezésének irányelve IPARGAZDASAGTANI TANSZÉK: Dr Susánszky János: Néhány új szempont a periódus időtartam és a sorozatnagyság megállapításához TANSZÉK: MATEMATIKAI Dr Gáspár Gyula: A determinánselmélet axiomatikus megalapozása Raisz Iván: Interpolációs polinomok Huszthy László: Forgó tömegek minimális felgyorsitási idejének meghatározása Hosszú Miklós: Néhány többváltozós függvényegyenlet közös általánosítása Dr Nikodémusz Antal: Parciális differenciálegyenletek grafikus megoldásáról Vincze Endre: A monoton-sorozat fogalmának egyik általánosítása TANSZEK: MECHANIKAI Sályi István: Dr Csillapított rendszerek gerjesztett lengései Huszár István: Optikai feszültségvizsgálat a tudományos kutatás és az ipar szolgálatában MECHANIKAI TECHNOLÓGIAI TANSZÉK: Zorkóczy Béla: A felrakó hegesztéssel készült takarékos egyélű gyorsacélforgácsoló szerszámok egyszerű kikeményítése Pazár Béla: Gyorsacélvizsgálat Dénes Miklós: Erőmű kazánforrcsövek meghibásodási okának felderítése metallográfiai módszerrel Kóródy László: Pontos ipari hőmérsékletmérés 271 281 287 295 30) 309 317 327 337 5559 363 3139 3 78

TPYIIH MHIIIKOJILIICKOPO IIOJIIZITEXHHHECHOPO nouon uerauon c uouomuo xarunan, B nonurexuuqecxux BHCIIIBX yqeónux zaanenex-max mreű lux qyryuoa II-p Ilaunaxb lxzocem: POJlb ossza s npoueccax ropennx HHCTZTYTA THJREJIOÜ IIPOMLIIIJIIEHHOCTH (BEHPPHA) COEEPJRAHI/IE METAJIJIYPPHHECKHÜI (IJAKYJIBTET : Kadmnpn upnxpannoü xunnu: li-p Huom Boruap: Ynmpauunpoanuurmqeccoe Hnxomneune u onpenexeuue Kadmxpa oómeü xmmu: Aypexb Xopsar: (Iaasuxo-xnunx nucxom uapreuuacnoro npouecca Kncbenpa IHHBPEIOPBH n nerporpupnu: II-p Tuóop Ilona: MunepaJe-nwpoppaclxuqecxnü summa Bywmann-1ecxuxc ryqyoa n paüoue Illaenexaana, Yunoumx u Hanbóapua Raqyazxpa Ixseínoü Merauyprnn: _ II-p Boxrau Xopsu: Oóoraruenue xuuuuecnnu nytem uaprauueanx pyzn x-p Ypxcyr (Beurpna) I/Ioüxeq) Beóep ycnoann pnnnonecua OIGTBMLLMGPHIÍÜEBCIOPOJI nayoxncmo cepxo Jhüom Bypnonxn: Oópaóowxn oweqecmenunx nsprannenux pyn Hanzxop Bmnep: Boauomnocm penraöexbnoü oópaóorxn oorarux azonoson n gnyoxucsxo xpexnum oreqecraeaunx óoxcuronu ouuru npn Eaqmxpe 1xoarolreme ívül oouw uuwru -I '_u Knqxenpa reonesnn: II-p Bana Mulamoacxu: llpodnema xozm qacon npu oupenexeunu acrponounqecxoü noxrom Haqwenpa uerauyprnqecxoü xuunu: JI-p Éomed) Mama: IIpnMeHenne xoxopnmerynaqecnoro B rnrronnxnx uuxpoxuunn Eaqmenpn merauyprnxecnnx Hamm! n nnacrnqnoü oópaóomn MBTBHIOB: li-p Alexcaunp Feneu: Bnnqeune nccnenoaaranbcxoü paónu Bmnoxuaeuoü Bpsnn Iíuux: Heuzóponxa aucronpoxzrruux Bankon Kacbenpa uetalxorpatbun: ZI-p Éomeq) Bepe: Oprauuaannx u paóora nocxoscmx Mewauyprntxecxnq By3"os ZI-p HaHnop Xajro: Omer o nonomemm a oóxacrz nccnenosanua sauehntexeü Katbenpa neveik n Tonxnua;

- _ Katbenpn qepnoü uernuypruu: Teopua m Maremamxn: -, - ' _, : ' "Mnxaü Cexa: Paanume qepnoü a menxuypmn 1955 r Inauaop Hlmaou Bnusuue xncaoponuoro nyrbs H! upouecc neayxmbnponnuuz MGTBIIII nocpencmou rasonoü (pasa 123 129 MAIIIIZIHOCTPOHTEZIBHHÜI CDAKYJITET: Karpenpa Hauoprarenmxoü reomerpun: _1I-p Pasa Ilerpux Ppadmqecxoo naaxomncnne xpaxqaürueü npnuoü, nopecexummeü rpn cxpemna IOIIIBXCIAH npxmux Kaqyenpa sxexrporeqnnxn: Bubuom Ypau ZI-p Anexcnunp Pausz: [Ipuvon ronxonucronux upoxamux cmuon IHIGKBIIHBMH acunxponnuuu aanrarennmn Annop Mann: Ynyumenne pemmia uanpnmennü nyreu IIBDIJHIOJIMIOFO coenunenne rpaucdxopmaropos c paannqnum xoaqnbzuueumom mamdmpuaquu 143 149 139 Iímbenpa aneuenron Mamun: JI-p Beno TepuJLH: Hccnezxonanno Knzx npua zxa c óaarrepuuun nemmu cucreuu Aürau n Kopdyü Faóop Baprav Paóma Eaqmapu axemenron MBIIIBH H oónarm npouumneuuocra, xmuepaunü u npoemnposanan n 950-956 rr l'un Hanw a omeq) Onac; Hponepsa rnnnoro mnuunenx Toxapuoro cranxa Hmrnan Pepuor Onuu na cnocoóon nauepennx nedaopmönau ayűben n uarotoaxonne axnenumqecxnx ayóqacrux xonec Kupa JIeaan Ulaunop Tap Kptmuaü oóaop cospenouuoro pacqera anemenroa uaman Hm LiIerumau Gocranxeuno mmorpaumh nm onpenexeuua nammx aaocrpeuua 3y6=en Hlauzzop Canmua: Hccxenosanue roquocm padon: runpannnqecxoro mnnponaxbuoro yc poücraa Bumm Couóam Eomponb paanepou nnesuawnqecxum cuocoóou 173 179 189 199 20] 215 221 231 233 Eadmnpn rexnonornu Mamnuocrpoeana: ÉlomenpKopaom: Peomempmu pemymeü IIPDMKB Toxapuoro pesxn Jlaüom Bannnr: Kpmopun nuóopa Bana oópaóoxu aaaucumonm Memuy Tor; eocnu pasmepoa n xawxecreou (ópaóonn noaepxnocm I/Iomeq) IIIoMonn Hpnunuuu npaexmponau a naóopnropuu ro uccneaosaunm a upoexmponaunm nncroyuenron 239 243 F3 LI Kacbenpa axcnnoataunn manim-x: Anaüom Hanqapuq: I/Ismepenue pacnpenenenna Temneparyp Ha nposepxnocm nopmneü Tpancnoprnmx JIHBBIIIJMOTOPOB 259 Kacbenpa oprauusaunn npouaaoncrsa: H-p Huom Ulymancxu: Hexo-ropbxe uoabxe npnnunnbx onpenenennx HPOLIOJDKHTGJIBHOCTH nepuona u pazmepos cepnu Kacbenpa li-p Ilbxona Faumap: Axcxtomuan ocuona TEOPHH netepmnhan-ros I/Inan Pauc: Honnuomu nh-repnonsiunu Munnmanbuoto JIacno Xycm: Onpezxeneune apemenn ycxopenn apamalomuxcn Macc _ Muxnom Xoccy: Oőmee oőoőmenne uexoropbxx cbyhknnoha/xbbxx ypasneuuü c HGCKOCbKHMB nepenenuunn _ 271 381 287 295 305 II-p Anna/x Hnxonenyc: O rpaqynqecxom pemeuun napuuanbubix nmbcbepeunuanhnux ypanueuuh 3H11pe Buuue: Onno Ha oöoőmennü nonsrms MOHOTOHHOIO pyma 309 317 380

Kaqaenpa ' ' MexaHHKu: Il-p I/Imraan Hlan: Boaőyxneunme xoneöanna aaryxaromux cncrem I/Im-raau Xycnp: Orrruqecxoe Ha namepenue Hanpaxenuü cnyxőe uayqno-nccnenoaarencxoü paöoru n nponumenennocru 327 337 ycrauosox Merannorpamuqecxum cnocoőom Koponu: Toqnoe usmepenue Temneparyp Hacno a npouaaoncrne 347 359 363 369 " 3819

PUBLICATIONS OF THE UNIVERSITY OF THE HEAVY INDUSTRIES, MISKOLC (HUNGARY) INDEX METALLURGICAL ENGINEERING FACULTY DEPARTMENT OF APPLIED CHEMISTRY: Bognár: Ultramícroanalytíc demonstration Dr J and determination of metal ions by catalysis DEPARTMENT OF GENERAL CHEMITSRY: A Horváth: Physical chemistry of the acid open hearth process 13 DEPARTMENT OF MINERALOGY AND PETROLOGY: Dr T Pojják: Mineralogic and petrologic investigation of volcanic tuffs around Sajóvelezd, Uppony and Nagybarca 25 DEPARTMENT OF NONFERROUS METALLURGY: Dr Z Horváth: Chemical enrichment of manganese ore J Webet: Equilibrium conditions of the magnesium-oxygen system L Burnóczky: Treating of home manganese ores by sulphur dioxyde N Wieder: Possibilitíes of economic processing of high-iron and silica bauxites and Experiments of the University Department theoreon 37 53 65 75 DEPARTMENT OF GEODESI: Dr B, Milasovszky: The problem of chronometer motion in the nation of astronomic longitude 79 DEPARTMENT OF METALLURGICAL CHEMISTRY: Dr J, Mika: Microchemical application of colorimetric titrations DEPARTMENT METALLURGICAL ENGINEERING FOR AND OF PLASTIC WORKING OF METALS: Geleji: Importance of research work the technical universities E Kiss: Convex forming of sheet rolls 85 93 97 DEPARTMENT OF METALLOGRAPHY: Dr J Verő: The organasation and working of metallurgical engineeríng high schools in Moscow Hajtó: Report on the Dr N present state of research on economy cast íron 103 113 DEPARTMENT FOR THE SCIENCE OF HEATING: Dr D Diószeghy: The role of ozone ín combustion processes 117 DEPARTMENT 01-" FERROUS METALLURGY: M Szele: Development of ferrous metallurgy in 1955 S Simon! The effect 0_f Oxygen enriched blast on the desulphurization DFOCESS Of metals m gaseous phases 123 129 383

Szaladnya: Kordoss: Lendvay: Szombathy: Bálint: MECHANICAL ENGINEERING FACULTY a,,,, r- DEPARTMENT OF DESCRIPTIVE GEOMETRY: Dr G Petrich: The graphical solution of the shortest recticlínar linking of three deviating axes DEPARTMENT OF ELECTRICAL ENGINEERING: Uray-Dr A Metal foil mill drive V Geleji: rolling by cascade-connected asynchronous motors Lányi: Improving of A voltage conditions by parallel connection of transformators of different ratios 143 149 DEPARTMENT FOR ELEMENTS OF MACHINE DESIGN: Dr Z Tenplán: Investigation of the efficiency of the driving mechanism of the Ajtay-Korbuly scraper conveyor G Varga: The Elements of Machine Design Departmenfs industrial, measuring and design work in the years of 1950-56 Nagy-J Olasz: Chekíng of the main spindle of G a lathe I Herczeg: One method of measuring dear tooth deformations I Lévai: Theory and fabrication of gears with elliptical pitch cylinder A Tar: Short summary of up-to-date proportioning 01' elements ofmechanism [ár/fű FM Nomogram of the determination of data on gear-tooth pointing Checking the precision of the hydraulic copyíng attachment Ganging by the pneumatic method DEPARTMENT OF MECHANICAL ENGINEERING TECHNOLOGY: Geometry of the edge of the lathe cutting tool Criterion of the choíce of metal woorking methods; of dimensional accuracy and of surface smoothness J Somodi: Principles of planning a laboratory of research on tooling eorhreiation 173 179 189 199 201 215 221 231 235 239 243 255 DEPARTMENT FOR THE SCIENCE OF MACHINE OPERATION: A Lancsarics: Measuring of heat distribution on piston surfaces in vehicle Diesel engines DEPARTMENT OF INDUSTRIAL ECONOMICS: Susánszky: new points view of the Dr J Some of determinatioxu of period of duration and serial size 259 271 DEPARTMENT OF MATHEMATICS: Dr Gy Gáspár: Axiomatic establishment of the determinant theory I Raisz: Interpolating polynomials L I-Iuszthy: Determination of the minimum acceleration peroid ofrotatingmasses Hosszú: Common generalization M of some function equations Dr A Nikodémusz: About several variables on the graphical solution of partial differential equations Vincze: One of generalizations of E the concept of monotonous series DEPARTMENT OF MECHANICS: Sályi: Forced oscillations of Dr I damped systems I Huszár: Optical stress test in the service of scientific research and industry 281 287 295 305 309 327 337 DEPARTMENT OF MECHANICAL TECHNOLOGY: B Zorkóczy: Simple hardening of the hard-facing welded economic single edge hard steel cutting tool Pazár: Test high-speed steel B of M Dénes: Exploration theicause of failune of boiler tubes of power plants by metallographic methode L Kóródy: Exact measurement of industrial temperatures 347 359 363 369 384

ANNALES DE LIUNIVERSITE DE IJINDUSTRIE LOURDE DE, _, MISKOLC (HONGRIE) TABLE DES MATIÉRES FACULTÉ DE MÉTALLURGIE CHAIRE DE CHIMIE APPLIGUÉE: Dr J, Bognár: Démonstration ultramicroanalytique et détermination par catalyse desions-nnétaux NI CHAIRE DE CHIMIE GÉNERALE: Horváth: Chimie physique du procédé A Siemens-Martin acide de fabricatiortdefacier CHAIRE DE MINÉRALOGIE ET DE PÉTROLOGIE: Pojják: Étude minéro-pétrologíque des tuís volcaniques Dr T des environs de Sajóvelezd, Uppony et Nagybarca CHAIRE DE METALLURGIE DES MÉTAUX NON FERREUX: Dr Z Horváth: Enrichíssement par voie chimique des minerais de manganésedttrkut J Wéber: Conditions d'équi1ibre du systéme magnésium-oxygéne L Burnóczky: Traítement par Facide sulfureux des minerais de manganése hongrois N Wieder: Possibilités de traítement économique de bauxites hongroises riches en fer silice, avec exposé des recherches effectuées par et en lés collaborateurs de la Chaire de Métallurgie 65 75 CHAIRE DE GEODÉSIE: Dr, B Milasovszky: Le probléme de la marche du chronométre dans 1a détermínation de la longitude astronomique CHAIRE DE CHIMIE METALLURGIGUE: Dr J Mika: Application microchimíque du titrage colorimétrique CHAIRE DE CONSTRUKTION MECANIGUE POUR LA MÉTALLURGIE ET DE FACONNAGE PLASTIGUE DES IVIÉTAUX: Dr A Geleji: Dimportance des travaux de recherches effectués dans les universités techniques E Kiss: Evasement des cylindres ae-lahihoilr -po'x,1r']a fabrícatioh de tóles minces 79 85 93 97 CHAIRE DE METALLOGRAPHIE: Dr J Verő: et Organjsation fonctionnement des Hautes Ecoles de Métallurgle de Moscou D); N_ Hajtó: Rapport sur l'état actuel des recherches sur la fente économique 103 113 25 385

CHAIRE DU CHAUFFAGE INDUSTRIEL: Dr, D Díószeghy: Le róle de liozone dans les processus de combustion Bálint: Lancsarics:, o CHAIRE DE SIDÉRURGIE: M Szele: Progrés de la sidérurgie en 1955 S Simon: L'effet dair soufflé enrichi en oxygéne sur la désulfurisation du méta] en phase gazeuse FACULTÉ DE MÉCANIGUE INDUSTRIELLE: CHAIRE DE GÉOMÉTRIE DESCRIPTIVE: Pr G Petrich: Solution graphique de la plus courte liaison rectiligne de trois axes évasifs DÉLECTROTECHNIGUE: CHAIRE V Uray--Dr S Geleji: Commande de laminoir á feuilles de métaux par moteurs asynchrones cascade en Lányi: Amélioration des conditions de A tension par montage en paralléle de transformateurs de rapports différents 143 149 159 CHAIRE DES ÉLÉMENTS DE CONSTRUCTION MÉCANIGUE: Dr, Z Terplán: Étude du rendement mécaníque du convoyeur á raclettes systeme Ajtay-Korbuly Varga: Travaux industriels G et détablissement de mesures et de projets de contsruction effectués par la chaire des éléments de construction mécaniqhe, 1950 á 1956 de Nagy-J Olasz: Contróle de la G broche de tours I Herczeg: Une méthode de mesurage de la déformation des dents de roues I Lévai: Théorie et fabrícation des rouer (Tengrenages aux cylindres primitifs ellipsoides S Tar: Bref zgpergu du calcul modeme des organes de machines P Lendvay: Nomogramme pour la détermination des données relatives aux dents dengrenages devenues pointues Szaladnya: Examen de la précision de Fappareil S á copier hydraulique pour tours, fraiseuses etc E Szombathy: Contróles de dimensions par méthode pneumatique FF CHAIRE DE TECHNOLOGIE DE CONSTRUCTION MÉCANIGUE: Kordoss: Géométrie du taillant de Youtil de tour Critére choix d*un mode d'usinage; du corrélation entre la précision des dímensions et le lisse superficiel Somodi: Principes de Pétablissement de projets de J laboratiores de recherches sur Poutillage 179 189 199 201 215 221 231 235 239 í) CHAIRE DEXPLOITATION DES MACHINES: Mesurage de dístribution de la la température sur la superficie du piston des moteurs Diesel de véhicules CHAIRE DÉCONOMIE INDUSTRIELLE: Susánszky: Guelques points de Vue Dr J, nouveaux pour la détermination de la durée de la période et de la grandeur des séries CHAIRE DE MATHÉMATIGUE: Gáspár: Le fondement axiomatique Dr G de la théorie des déterminants I Raisz: Polynomes dinterpolation L Huszthy: Déterminatíon de la période daccélération minima des masses tournantes M Hosszu: Généralisation de quelques équations de fonctíons commune á plusieurs variables 386

Dr A Nikodémusz: Sur la solution graphique déquations différentielle, partielles E Vincze: Une des généralisations du convept de la série monotone 309 317 CHAIRE DE MÉCANIGUE: Dr, I Sályi: Les vibrations forcées de systémes amortis I Huszár: Procédé optique de mesure des tensions au service des rechevxches scientifiques et de l'industrie 327 337 CHAIRE DE TECHNOLOGIE MÉCANIGUE: B Zorkóczy: Trempe simple doutils de coupe économiques á un tailiant exécutes par soudure par dépóts B Pazár: Essai daciers rapides M Dénes: Méthode métallographique pour reconnaítre les causes de détérioration des tubes de chaudiéres des centrales L Kóródy: Mesurage précis de températures industrielles 347 359 363 369 léun 383

MITTEILUNGEN DER TECHNISCHEN UNIVERSITÁT FÜR DIE ', - - - SCHWERINDUSTRIE, MISKOLC (UNGARN) INHALTSVERZEICHNIS FAKULTÁT FÜR HÜTTENINGENIEURWESEN LEHRSTUHL FÜR ANGEWANDTE CHEMIE: Bognár: Ultramikroanalytischer Nachweis Dr J und Bestimmung mittels Katalyse von Metallionen LEHRSTUHL FÜR CHEMIE: A Horváth: Physikalische Chemie der Stahlerzeugung nach dem sauren Martinverfahren 13 LEHRSTUHL FÜR MINERALOGIE UND GESTEINSKUNDE: Pojják: Mineralogische und gesteinsanalytische Untersuchung Dr T der vulkanischen Tuffe der Gegend von Sajóvelezd, Uppony und aus Nagybarca LEHRSTUHL FÜR METALLURGIE: Dr Z Horváth: Aufbereitung des Ürkúter Manganerzes auf chemischem Wege J Wéber: Gleichgewichtsverháltnisse des Magnesium-Sauerstoff-Systems L Burnóczky: Die Behandlung ungarischen Manganerze mit der Schwefeldioxyd Wieder: Die Möglichkeiten N eíner wirtschaftlichen Verarbeitung der ín Eisen und Kieselsáure reichen ungarischen Bauxite und die diesbezüglichen Versuche des Lehrstuhls LEHRSTUHL FÜR GEODESIE: Dr B Milasovszky: Die Frage des Uhrganges bei der Bestimmung der astronomischen Lángen LEHRSTUHL FÜR HÜTTENCHEMIE: Mika: Míkroanalytische Anwendung Dr J der kolorimetríschen Titrationen LEHRSTUHL FÜR HÜTTENMASCHINEN UND PLASTISCHE VERFORMUNG: Dr S Geleji: Über die Bedeutung der Forschungsarbeit an den technischen Uníversitáten---- E Kiss: Bombierung von Blechwalzen 65 75 79 85 93 97 LEHRSTUHL FÜR METALLOGRAPHIE: Verő: Organisation und Betátigung Dr J der Moskauer Hochschulen für Hútteningenieurwesen Dr N Hajtó: Bericht über den gegenwártiáeriétarldvdér Épárghséeisenforschung LEHRSTUHL FÜR FEUERUNGSTECHNIK: Über Rolle Dr D Diószeghy: die des Ozons bei Brennvorgángen

LEHRSTUHL FÜR EISENHÜTTENKUNDE:,, M Szele: Die Entwicklung des Eisenhüttenwesens im Jahre 1955 S Simon: Über die Wirkung des Einblasens von Sauerstoff auf den Entschwefelungsvorgang des Metailes durch die Gasphase 129 FAKULTÁT FÜR MASCHINENBAUINGENIEURWESEN LEHRSTUHL FÜR DARSTELLENDE GEOMETRIE; Dr G Petrich: Graphische Lösung der kürzesten geradlinigen Verbindung dreier windschiefer Achsen 143 LEHRSTUHL FÜR ELEKTROTECHNIK: V Uray-Dr S Geleji: Antríeb von Metallfolienwralzwerken durch Asynchronmotoren mit Kaskadenschaltung Lányi: Verbesserung der Spannungsverháltnisse A durch Parallelschaltung von Transformatoren verschiedenen Übersetzungsverhöltnisses 149 159 LEHRSTUHL FÜR MASCHINENELEMENTE: Dr Z Terplán: Die Prüfung des Wirkungsgrades des Ajtay-Korbulyschen S:hrapperketten-triebwverkes G Varga: Über die industrielle, Mess- und Planungstíitigkeit des Lehrstuhls für Maschinenelemente 1950-56 ín Nagy und J Olasz: Kontrolle G Die der Arbeitsspindeln der Drehbünke I Herczeg: Eine Methode für die Mcssung der Zahndeformationen I Lévai; Theorie und Fabríkatíon der Zahnráder mit Ellipsenrollzylihdern S Tar: Kurze Zusammenfassung Dimensionierung von zeitgeméissen der Maschinenelementen P Lendvay: Auffertigung eines Nomogramms zur Bestimmung der Daten der Zahnausspitzung Szaladnya: Préizisionsprüfung S der hydraulischen Kopiervorrichtungen E Szombathy: Masskontrollen durch pneumatische Methode 173 179 189 199 201 LEHRSTUHL FÜR MASCHINENBAUTECHNOLOGIE: Kordoss: Schneide-Geometrie des Drehmessers J L Bálint: Kriterium für die Auswahl der Bearbeitilngsvarianten: Zusammenhang zwischen der Níassgenauigkeit und der Oberfléíchengüte J Somodi: Grundprinzipien der Planung eines Werkzeugforschungslaboratoriums LEHRSTUHL FÜR MASCHINENBETRIEBSKUNDE: Lancsarics: Messung der Tbmperaturverteilung A auf den Kolbenfléichen der Fahrzeug-Dieselmotoren LEHRSTUHL FÜR GEWERBEWIRTSCHAFTSKUNDE: Susánszky: Einige neue Gesichtspunkte zur Dr J Bestimmung der Perioden- zeitdauer und der Seriengrösse LEHRSTUHL FÜR IVIATHEMATIK: Dr G Gáspár: Die axiomatische Begründung der Determinantentheorie I Raisz: Interpolationspolynonue L Huszthy: Bestimmung der minimalen Beschleunigungszeit rotíerender Massen Hosszu: M Gemeinsame Verallgemeinerung einiger Funktionen von mehreren Varéinderlichen Nikodémusz: Dr A Über die graphische Lösung partialer Differentialgleichungen E Vincze: Über Verallgemeinerung des Begriffes monotonen eine der Folge 281 287 295 305 309 317 390

LEHRSTUHL FÜR MECHANIK: _ er _ Dr I Sályi: Die Erregungsschwingungen gedéimpfter Systeme I Huszár: Díe optísche Spannungsprüíung im Díenste d chen Forschung und der Industrie wissenschaftli- LEHRSTUHL FÜR MECHANISCHE TECHNOLOGIE: Zorkóczy: Einfache Aushártung der Auftrageschweissung B durch hergestellten sparsamen spanabhebenden Einschneide-Schne11stah1- werkzeuge,_ B Pazár: Schnellstahlprüfung M Dénes: Aufdeckung der Ursachen des Schadhaftwerdens der Kesselsiederohre von Kraftwerken metallographische Methode durch Kóródy: Genaue Temperaturmessung ín der Industrie L 32'? 337 347 359 363 369 391

Felelős kiadó: Dr Terplrín Zénó o 31 Megjelent 500 példányban 343 A/5-ös ív terjedelemben - Borsodmegyei Nyomdaípari Vállalat Miskolc Felelős vezető: Csellö János 764