2013 Kiegészítve és átdolgozva: 2015 HELYI TANTERV Szentlőrinci Általános Iskola Bükkösdi Általános Iskola Tagintézménye
Tartalom Bevezetés 4 Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai 7 Kulcskompetenciák fejlesztése 7 Kiemelt fejlesztési feladatok 11 Tanulást segítő korrekció, lemorzsolódási stratégia 14 Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszainak kiemelt pedagógiai céljai és feladatai 15 Alsó tagozat 15 Felső tagozat 16 Az iskola helyi tanterve 18 Az iskola által választott kerettantervek és programok 18 A helyi tanterv alkalmazása 25 A kompetencia alapú oktatás helyi adaptációja és implementációja 26 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások és óraszámaik Óratervek 29 Óraterv általános felmenő 29 Óraterv általános kimenő 30 Óraterv roma felmenő 30 Óraterv roma kimenő 31 Óraterv német nemzetiségi nyelvoktató képzés felmenő 32 Óraterv német nemzetiségi nyelvoktató képzés kimenő 33 Szakkörök (választható foglalkozások) az iskolában 34 Az alkalmazható tankönyvek, tanulási segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolába lépés és az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 36 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket 40 29 35 2
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 41 Az iskolai beszámoltatással, az ismeretek számonkérésével összefüggő meggondolások Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái 43 A tanulói magatartás, szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei 44 A tanulói teljesítmény, magatartás, szorgalom értékelésének és minősítésének formája (jogszabályi keretek között) A tanulók értékelésének jogszabályi kerete 46 Az értékelés általános elvei 47 Az értékelés gyakorisága 48 Az értékeléssel kapcsolatos egyéb teendők 48 A jutalmazás és büntetés 49 Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli tevékenység értékelése és minősítési követelményei 51 Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai 52 A tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya 53 Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók otthoni (napközis, tanulószobai) tanulmányi munkája 54 Az otthoni (napközis, tanulószobai) tanulmányi munka fajtái 55 A tanulók otthoni (napközis, tanulószobai) tanulmányi munkája meghatározásának elvei és korlátai A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata (NETFIT ) 56 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása az iskolában 58 Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék 59 41 46 51 54 55 Mellékletek 66 3
Bevezetés Az iskola múltja A korabeli dokumentumok tanúsága szerint Bükkösdön már 1749-ben iskolai oktatás folyt. Egy egyházi irat ugyanis említést tesz arról, hogy a bükkösdi tanító a latin és német nyelv mellett a magyart is bírja. Az iskolaügy ugyanúgy, mint máshol a Mária Terézia által 1777-ben kiadott Ratio Educationis-ra épült. A reformkorból három Egyházlátogatási jegyzőkönyv maradt fenn. Ezek megemlítik az egykori tanítók nevét. Az iskola Bükkösdön 1810-ben épült. Albert Frigyes magyar és német nyelven tanított. Télen ötven, nyáron tíz gyermek járt iskolába. (Király József, 1810.) A tanító, Konnert András 1829. január 29-én lemondott hivataláról. (Szepesy Ignác püspök, 1829) Liebhauser Ádám tanító (egyben jegyző is) harminckét gyermeket tanított Bükkösdön. (Scitovszky János, 1841.) 1828-1830 között Jeszenszky Zoltán, a falu földesura iskolát építtetett Bükkösdön. Az épület befogadóképessége meglehetősen alacsony volt. Az iskola római katolikus elemi iskola volt, mely a falu lakóitól és a földesúrtól rendszeres támogatást kapott. 1885-ben a megnövekedett gyermeklétszám miatt iskolát építettek és tanítói állást létesítettek Megyefán is. (Sonkoly Károly) 1948-ban államosították az iskolákat és bevezették a kötelező nyolc t. A tanulók létszáma ezáltal jelentősen megnőtt. A Bükkösdön lévő Petrovszky-kastélyt is állami tulajdonba vették. A kastély épületébe került az iskola felső tagozata. 1953-ban a kastélyban lánynevelő intézet is létesült, amely az emeleti részben kapott helyet. 1959-ben a kastély mellett épült fel a jelenlegi nyolctantermes iskola és ekkor épültek az iskolaudvar végében található szolgálati lakások is. 1966-tól Raffay Ernő volt az igazgató. Ebben az időben párhuzamos okat hoztak létre a felső tagozatban, az alsó tagozatos gyerekek Megyefára jártak. 1971-től az általános iskola közös igazgatásúvá vált a nevelőotthonnal. 1973-tól Makai László, 1977-től Nagy Imre volt az iskola igazgatója. Őket követte 1993-tól Molnár Lajosné. 1976-tól kezdődően az iskola létét, működést erősen befolyásoló események történtek. A körzetesítés a környező településen lévő tagiskolák megszűnését jelentette (Dinnyeberkiben 1976-ban, Cserdiben 1978-ban, Helesfán 1991-ben). 1991-től már csak Bükkösdön működött az általános iskola. Az intézmény elnevezése 1991-ben a Baranya Megyei Közgyűlés Általános Iskolája és Nevelőotthona lett. Az iskola 1996. július 1-jével a helyi önkormányzat fenntartásába került. Az iskola 1998-ban ünnepelte a helyi iskolázás 250 éves évfordulóját. A beiskolázási körzet Bükkösd, Cserdi, Dinnyeberki és Helesfa településekre terjed ki. Az iskolában nemzetiségi német nyelv oktatása folyik valamennyi évfolyamon. Évek óta a Benda József-féle Humanisztikus kooperatív tanulásszervezés programja működik az alsó tagozat egy-egy évfolyamán. Szintén az alsó tagozat egy-egy évfolyamán a Zsolnai József-féle Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési program szerint tanulják a magyar nyelvet és az irodalmat a tanulók. A gyerekeket értékes természeti környezet veszi körül az iskolában, ennek megőrzése, védelme kiemelt feladat. Sok egyéb mellett emiatt is pályázott és nyerte el az iskola az ökoiskola címet 2009-ben. Az iskolában 1994 óta működik a 4H Klub, amely bevételeiből minden tanévben támogatást nyújt a versenyek, vetélkedők nyerteseinek 4
Az iskola meghatározó szerepet tölt be a beiskolázási körzetéhez tartozó települések közművelődésében, kulturális életében. Számos tanórán kívüli programjával hagyományt teremtett. Több iskolai megmozdulás évente újra és újra várt esemény a gyerekek és a települések életében (nemzeti ünnepeink műsoros köszöntése, ősz eleji akadályverseny, egészség-projekt, Márton-napi lampionos felvonulás a faluban, Mikulásváró-, karácsonyváró nap, iskolafarsang, Nyúlnap, Föld heti projekt, Gyermeknap stb.). A bükkösdi iskola a magyarországi iskolák közül az elsők között vállalta fel és valósította meg eredményesen a Comenius 2000 minőségbiztosítási programot. A Beruházás a 21. századi iskolába program keretében hosszú lejáratú kedvezményes hitel igénybevétele nyílt lehetősége az intézménynek, ezáltal korszerűsíteni tudta belső és külső tereit. 2005 óta vesznek részt a felsős diákok és tanáraik az Útravaló ösztöndíj-programban. A 2008-2009-es tanévtől a SZONEK Alapfokú Művészetoktatási Intézmény telephelyet létesített a bükkösdi iskolában. Így a bükkösdi diákok helyben tanulhatják a zenét és a képzőművészetet. 2008. július 1-jével az iskola a település óvodájával együtt a Szentlőrinci Kistérségi Oktatási Nevelési Központ tagintézményévé vált. 123 tanulója volt az iskolának a 2008-2009-es tanévben (bükkösdi 60, cserdi 26, dinnyeberki 10, helesfai 27 fő). Közülük 77 a fiú és 46 a lány. Német nemzetiségi nyelvet tanult 68 tanuló (az összlétszám 56 %-a). Összesen 60 tanuló a(z iskolai létszám 49 %-a) vesz részt az integrációs programban. A közoktatási törvény 8. (3) előírásnak megfelelően a 2008-2009. tanévben az iskola bevezette a nem szakrendszerű oktatást. A 2008-2009. tanévben 13 fő pedagógus, 5 fő technikai dolgozó (ebből 2 fő 4 órában foglalkoztatott) és 1 fő iskolatitkár alkotta az intézmény állományának a létszámát. 3 fő óraadó biztosította a folyamatos szakos ellátottságot. A négy alsó tagozatos tanterem korszerű, tanulóbarát berendezésekkel, könnyen mozgatható bútorokkal lett felszerelve a 2008-2009. tanévben. A felső tagozaton szaktantermi rendszer működik: biológia, matematika, fizika, történelem-földrajz szaktanteremmel, három német nyelvoktató teremmel, egy számítástechnika teremmel, valamint egy tornaszobával. Ugyancsak 2009-ben létesült egy modern rajzpadokkal felszerelt képzőművészeti műhely, egy kézműves terem, továbbá egy 50 gyermekalkotás bemutatására alkalmas folyosógaléria. Az egyik tantermet a zeneoktatás befogadására tett alkalmassá az intézmény. Ebbe a terembe kerültek a SZONEK Alapfokú Művészetoktatási Intézményéből kihelyezett hangszerek és zenei kellékek. Az intézmény német nemzetiségi teamje egy helytörténeti gyűjtemény hozott létre és gyarapít továbbra is a környéken még fellelhető hagyományos paraszti használati tárgyakból, lakberendezési eszközökből, öltözékekből, korabeli dokumentumokból. A 2009-2010. tanévtől vették használatba az iskola diákjai az új fejlesztő szobát, melynek bútorzata, berendezési tárgyai mintegy 800.000 Ft értéket képviselnek. A szobában megtalálhatók a fejlesztéshez szükséges eszközök, játékok, társasjátékok, logikai készletek, mesekönyvek teljes csoportlétszámnak megfelelően. Ugyancsak e szobában veszi kezdetét az iskolaorvos és munkatársainak szakmai felügyeletével beinduló agytréner program, amely a tanulási problémákkal, figyelemkoncentrációs zavarokkal, szorongással stb. küzdő gyerekek fény-hangterápiás kezelését jelenti. A TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben c. pályázati programmal a 2009-2010. tanévtől megkezdődött a kompetenciaalapú oktatás programcsomagjainak segítségével történő oktatás az iskolában a Szövegértés-szövegalkotás A kompetenciaterületen, a Matematika A kompetenciaterületen és a Szociális, életviteli és környezeti C kompetenciaterületen az 1., 4., 5. és 8. évfolyamon. Továbbá bevezetésre kerül a Művészetek műveltségterület tantárgybontás nélküli oktatása a 4. évfolyamon, az élő idegen nyelv műveltségterület tantárgybontás nélküli oktatása az 5. ban. Az ezután következő tanévekben e programok fenntartása, kiterjesztése (gazdagítása, dúsítása) folyik az intézményben. 5
Az iskola jelene Az iskola 2009 óta másodszor nyerte el az ökoiskolai címet. Az "öko" szócska arra utal, hogy az iskola a tevékenységét olyan módon végzi, hogy közben a lehető legnagyobb mértékig megpróbálja tiszteletben tartani az élővilág érdekeit, a megpróbál minél kisebb károsodást okozni az ökoszisztémának. Az Ökoiskola cím azon iskolák munkájának legmagasabb szintű állami elismerése, melyek iskolafejlesztési, pedagógiai munkája kiemelkedően magas színvonalon képviseli a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiája értékeit. Az Ökoiskola cím a fenntarthatóság pedagógiája, a környezeti nevelés terén élenjáró iskolák államilag garantált minőségjelzője, melyért az iskoláknak erőfeszítéseket tennie, hogy kivívja mind a pedagógiai szakma, mind a fenntartó elismerését, támogatását. 2012. augusztusában regisztrált tehetségpont lett a bükkösdi iskola. 2013-ban pedig elnyerte az akkreditált kiváló tehetségpont címet. Kitüntetetten három tehetségterületen (testi-kinesztetikus, természeti és térbeli-vizuális) folytatnak az intézmény pedagógusai tehetségazonosítást és tehetséggondozást 2012. novemberére az iskola felkészült a referenciaintézményi funkciók ellátására. E funkciójából adódóan olyan intézménynek tekintendő, amely egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkezik, és ezt szolgáltatásaiban publikálni, valamint átadni képes. Az iskola referenciaintézményi szolgáltatásokat nyújthat az alábbi területeken: A) Befogadó pedagógiai gyakorlat/integrációs pedagógiai program alkalmazásában mintaadó intézmény, feladatellátási hely. B) Tehetséggondozó programmal dolgozó intézmény, feladatellátási hely/"tehetségpont". C) Új típusú felsőoktatási gyakorlóhelyi, partnerintézményi funkciót lát el. A referenciaintézményi működést szabályozó dokumentum a Pedagógiai program mellékletét képezi. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján a köznevelés közszolgálat, amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelettel a Kormány a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot jelölte ki az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként résztvevő szervként, ennek keretében az állami fenntartású köznevelési intézmények fenntartói jogainak és kötelezettségeinek gyakorlására. (A rendelet 2. (2)-(3) bekezdései értelmében az Intézményfenntartó Központ területi szerve a tankerület, amelynek székhelye és illetékességi területe megegyezik a járási hivatalok székhelyével és illetékességi területével.) Ennél fogva a SZONEK Bükkösdi Általános Iskola Tagintézménye is állami fenntartásba került 2012-ben. Azóta A Szentlőrinci Általános Iskola Bükkösdi Általános Iskola Tagintézménye nevet viseli. 2014. októberében Mentoráló intézmény címet nyert az iskola. Azóta havonta lehetőséget teremt az érdeklődő pedagógusok és iskolák számára akkreditált jó gyakorlatának megismertetésére hospitálások, konzultációk, műhelymunka és workshop keretében. 6
Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai * Kulcskompetenciák fejlesztése A Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciáknak azokat a kompetenciákat tekinti, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. * A helyi tanterv e fejezete a Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról című dokumentum alapján készült. 7
Ezek a tevékenységek az élet különböző területein oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadid s tevékenységek az egyén szükségleteinek megfelel en folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítőkészség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és m!szaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és m!szaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyez megnyilvánulásokkal szemben. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot. Digitális kompetencia A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresé- 8
sét, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmigazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. 9
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. Hatékony, önálló tanulás A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. 10
Kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segít készség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épül közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. 11
Önismeret és társas kultúra fejlesztése Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelel kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. Családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felel s párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerül konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. Testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség megelőzésére, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nemzeti alaptanterv ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 12
Pályaorientácó Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmigazdaságimodernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. 13
Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felel s résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Tanulást segítő korrekció, lemorzsolódási stratégia Lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti (objektív kritérium) vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé. (Nkt. 4. 37. pont) Az iskolai lemorzsolódás enyhítése (optimális esetben: megszüntetése) végett az intézmény elkészíti és tanévenként felülvizsgálja saját lemorzsolódás elleni stratégiáját. E stratégia keretében évente átvizsgálja az iskola összes tanulójának teljesítményét (kitüntetetten fókuszálva a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos és a sajátos nevelési igényű vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókra, hiszen a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók első sorban közülük kerülhetnek ki). Abból a szempontból kell vizsgálni a tanulókat, hogy önmagukhoz, az elvárható teljesítményhez képest milyen eredményeket mutatnak. Az eredmények értékelésekor az okokat kutatva dönt az intézmény arról, hogy milyen szintű gondozásra lesz szüksége egy-egy tanulónak. 14
Azoknak a tanulóknak az esetében, akiknek a képességei olyanok, hogy csak hármas átlag alatti teljesítményt tudnak produkálni, nem kell intézkedni a vizsgálat első alkalmakor. Ők akkor még nem lemorzsolódók. Velük abban az esetben szükséges majd intézkedést hozni, ha a következő tanévben az indulási hármas alatti átlagtól is 1,1 mértékű romlást mutatnak, vagyis az indulási szint méréséhez képest képest romlik az átlaguk. Azoknál a tanulóknál viszont, akiknél az iskola érzékeli, hogy a tanuló többre lennének képesek, mint a hármas átlag alatti eredmény, mindenképpen meg kell keresni azokat a gátló tényezőket, amelyek miatt nem tudnak a képességeiknek megfelelő eredményt produkálni. Az iskolai lemorzsolódás enyhítése (optimális esetben: megszüntetése) végett az intézmény öttagú fejlesztési teamet működtet, szoros együttműködésben az főnökökkel és a lemorzsolódásban érintett tanulókat tanító pedagógusokkal. Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszainak kiemelt pedagógiai céljai és feladatai Alsó tagozat 1-2. évfolyam A bevezető szakasz két évig tart. Ez az időtartam az óvodából az iskolában való sikeres átmenetet jelenti, melyet az óvodára jellemző időigényesebb tevékenységi és tanulásszervezési formák jellemeznek. A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén a tantervi szabályzók és a törvényi előírások lehetővé teszik az életkorban jelentős egyéni különbségek kezelését. Feladatok: A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása és továbbfejlesztése. A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése. A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése, játék- és mozgásigényének kielégítése. Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban. Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. 15
Társas kapcsolatok kialakítása és a hozzá szükséges beállítódások és képességek kialakítása és gyakoroltatása, közös tevékenységekből fakadó élmények megerősítése. A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése. - Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. 3-4. évfolyam Ebben a szakaszban meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által szabályozott tanításitanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés a teljesítményekre összpontosít. Feladatok: A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és továbbfejlesztése. Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerősítése. A mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlati ismeretek nyújtása. Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalomról, a művészetekről, az emberiség és a haza történelméről. A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása. Önismeret fejlesztése. Koncentrációs képességek fejlesztése, amely a tanuláshoz való viszonyban, a közös játékokban és feladatokban jelenik meg. Az egészséges életmód megismertetése, a mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerősítése. Felső tagozat 5-6. évfolyam Ez az időszak az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességek, kompetenciák célzott megalapozása. Feladatok: Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak és elsajátíttatása, gyakoroltatása. A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása. Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok gyűjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével. A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. 16
A kreativitás fejlesztése. A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléletek és alapfogalmak megismertetése. Az idegennyelvi tudás mindennapi életben történő felhasználási lehetőségeinek megismertetése. Az európai és a nemzeti azonosságtudat erősítése, ápolása. Más népek és kultúrák megismerésének igénye. A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerősítése és kielégítése. Az egészséges életmóddal összefüggő pozitív magatartások és szokások megerősítése. Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése, a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékének tudatosítása. 5-6. évfolyam Ennek a szakasznak az lapvető feladata a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, variabilitásának növelése a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben. Feladatok: Az általános műveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. Az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése. A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, értelmezése, indoklási, bizonyítási képességekre. A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése. Az elvont fogalmi és elemző gondolkodás megalapozása. Az önálló, felnőtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása, felkészítése a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra. A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása. Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése okaik, következményeik és az emberi értékekkel való összevetésük szempontjából. Az emberiség előtt álló globális problémák megismertetése. - A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása. Az idegen nyelvű kommunikáció fejlesztése. A szűkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történő ösztönzés és nevelés. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése. Életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtése az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. 17
Az iskola helyi tanterve A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 26.. (2) bekezdése rögzíti, hogy Az iskola pedagógiai programjának részeként [ ] a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. A fenti törvény adta lehetőséget figyelembe véve a bükkösdi tagintézmény az alábbiakban rögzített módon választotta meg helyi tantervét: Az iskola által választott kerettantervek és programok 1. A bükkösdi iskola helyi tantervéül A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1. és 2. mellékletében közzétett kerettanterveket választotta E kerettantervek megnevezése: Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam Idegen nyelv (német) 4. évfolyam Matematika 1-4. évfolyam Erkölcstan 1-4. évfolyam Környezetismeret 1-4. évfolyam Ének-zene 1-4. évfolyam Vizuális kultúra 1-4. évfolyam (Rajz elnevezéssel a tantárgyfelosztásban) Technika, életvitel és gyakorlat 1-4. évfolyam (Technika elnevezéssel a tantárgyfelosztásban) Testnevelés és sport 1-4. évfolyam (Testnevelés elnevezéssel a tantárgyfelosztásban) 18
FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam Idegen nyelv (német) 5-8. évfolyam Matematika 5-8. évfolyam Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5-8. évfolyam (Történelem elnevezéssel a tantárgyfelosztásban) Hon-és népismeret 5. évfolyam Erkölcstan 5-8. évfolyam Természetismeret 5-6. évfolyam Biológia, egészségtan 7-8. évfolyam (Biológia elnevezéssel a tantárgyfelosztásban) Fizika 7-8. évfolyam Kémia 7-8. évfolyam Földrajz 7-8. évfolyam Ének-zene 5-8. évfolyam Vizuális kultúra 5-8. évfolyam (Rajz elnevezéssel a tantárgyfelosztásban) Informatika 5-8. évfolyam Technika, életvitel és gyakorlat 5-8. évfolyam (Technika elnevezéssel a tantárgyfelosztásban) Testnevelés és sport 5-8. évfolyam (Testnevelés elnevezéssel a tantárgyfelosztásban) Az iskola a választott kerettantervet a következő programokkal, tantervekkel együtt alkalmazza: 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet módosításában kiadásra kerülő kerettantervek 10.5. melléklete: A német nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei (Német népismeret 1-4. évfolyam; Német népismeret 5-8. évfolyam; Német nyelv és irodalom 1-4. évfolyam; Német nyelv és irodalom 5-8. évfolyam) 23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet 3. mellékletében közzétett nemzetiségi oktatás kerettanterveinek 10.2. melléklete: A cigány nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei (Cigány népismeret 1-4. évfolyam; Cigány népismeret 5-8. évfolyam) tantárgyakba integráltan alkalmazandó Humanisztikus Kooperatív Tanulásszervezés (HKT) alternatív program az alsó tagozat egyegy évfolyamán (A program alkalmazását lehetővé tevő jogszabályi előírás, valamint pedagógusfelkészültség függvényében alkalmazható!) Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési program (Nyik) szerinti magyar nyelv és irodalomtanítás szintén az alsó tagozat egy-egy évfolyamán; alternatív program (A program alkalmazását lehetővé tevő jogszabályi előírás, valamint pedagógusfelkészültség függvényében alkalmazható!) 19
A kompetenciaalapú oktatás programcsomagjai az alábbi kompetenciaterületeken: Szövegértés-szövegalkotás A kompetenciaterület a 2009-2010. tanévben az 1. évfolyamon és a 4. évfolyamon a 2010-2011. tanévben az 1-2. évfolyamon (a további tanévekben felmenő rendszerben a 8. évfolyamig) Matematika A kompetenciaterület a 2009-2010. tanévtől az 5. évfolyamon (a további tanévekben felmenő rendszerben a 8. évfolyamig) Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák C a 2009-2010. tanévben a 8. évfolyamon a 2010-2011. tanévtől a 7-8. évfolyamon (A program alkalmazását lehetővé tevő jogszabályi előírás, valamint pedagógusfelkészültség függvényében alkalmazható!) Művészetek műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásához kifejlesztett helyi tantervi programcsomag (amely a kompetenciaalapú oktatás rendszeréhez szervesen illeszkedő, helyi fejlesztésű program) a 2009-2010. tanévben a 4. évfolyamon (teljes tanévet lefedő program) a 2010-2011. tanévben az 1. évfolyamon (a programhoz illeszkedő modulok) a 2011-2012. tanévben a 2. évfolyamon (a programhoz illeszkedő modulok) a 2012-2013. tanévben a 3. évfolyamon (a programhoz illeszkedő modulok) A fenti programcsomag a 2013-2014. tanévtől alsó tagozatos komplex Művészeteket oktató programcsomagként adaptálhatóvá válik bármely hazai vagy határon túli magyar tannyelvű iskola számára. (A program alkalmazását lehetővé tevő jogszabályi előírás, valamint pedagógus-felkészültség függvényében alkalmazható!) 20