A Magyar Képzőművészeti Egyetem évi gazdasági beszámolójának szöveges indoklása

A Magyar Képzőművészeti Egyetem 2011. évi gazdasági beszámolójának szöveges indoklása Budapest, 2012. április 24. Készítette: Juhász Ferenc gazdasági főigazgató 1

I. Feladatkör, tevékenység I.1.1. Az intézmény neve: Magyar Képzőművészeti Egyetem. Törzskönyvi azonosító száma: 3008944 ÁHT azonosító: 037976 Szektor: 1051 Tagozat: 20 Cím/alcím: 0200 Szakágazati besorolás: 803119 Honlapjának címe: www.mke.hu I.1.2. Az intézmény feladatkörének, 2011. évi szakmai tevékenységének értékelése A Magyar Képzőművészeti Egyetem által ellátott feladatokban 2011.évben az előző évekhez viszonyítva nem következett be lényegi változás. - Az intézmény az SZMSZ-ben felsorolt művészeti területeken, akkreditált szakokon (festő, szobrász, grafika, restaurátor, intermédia, látványtervező, tanárképző, képzőművészet-elmélet) egyetemi szintű képzést folytat, s e képzési formákban oklevelet ad ki, - A MAB jóváhagyása alapján Doktori Iskolát működtet, ahol DLA képzést és habilitációs eljárást folytat, - A képzéshez kapcsolódóan kutatási tevékenységet folytat, - Kiállítások szervezésével, a műalkotások széles nyilvánosság felé történő közvetítésével hozzájárul a nemzeti és egyetemes kultúra megismertetéséhez, - A Képző és Iparművészeti Szakközépiskola, mint gyakorló iskola fenntartójaként közoktatási feladatot lát el, - Mind az egyetemi oktatáshoz, mind a középfokú oktatáshoz kapcsolódóan kollégiumi elhelyezést és étkezési, kulturális, sportolási lehetőséget biztosít a diákok, hallgatók számára. 2

Az egyetemi és szakközépiskolai szakfeladatokra fordított kiadásokat a 2009, 2010, és 2011. év vonatkozásában az alábbi adatsor szemlélteti: (adatok: ezer Ft-ban) Egyetemi szakfeladatok Szakközépiskolai szakfeladatok Összesen: 2009.év 1.222.431 496.028 1.718.459 2010.év 1.145.109 472.849 1.617.958 2011.év 1.135.388 452.423 1.587.811 2011-2010 - 9.721-20.426-30.147 Sajnálatos tény, hogy az intézmény 2011.évben az alapfeladataira (egyetemi oktatás, középiskolai oktatás, kollégiumok működtetése) az előző évihez képest 30 millió Ft-tal kevesebbet költött. Ennek oka, hogy példátlan mértékben 101 millió Ft-tal csökkent előző évhez képest a költségvetési támogatás összege. Hogy e drasztikus mértékű támogatás csökkentés mellett is csupán 30 millió Ft-tal esett vissza a kiadások összértéke annak köszönhető, hogy 2011.évben minden eddiginél nagyobb mértékű volt az intézmény saját bevétel állománya (működési bevételekből és uniós projektekből eredően). Ez, valamint a következetesen végrehajtott racionalizálási intézkedések segítettek megakadályozni, hogy az intézmény más felsőoktatási intézményektől eltérően a komoly mértékű központi elvonás ellenére sem zuhant össze, s valamennyi alapfeladatát megfelelő színvonalon el tudta látni. Az egyetemi és szakközépiskolai feladatokhoz kapcsolódó kiadásokat és bevételeket részletesen bemutató tárgyévi elszámolást az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az egyetem részletes gazdasági adatait a 2. a sz. melléklet mutatja be, míg a szakközépiskoláét a 2.b. sz. melléklet. Az uniós projektek tárgyévi pénzügyi adatait a 3. sz. melléklet tartalmazza. A 2008-2011.évek részletes bevételi és kiadási adatai táblázatos és grafikonos megjelenítésben a 4. sz. mellékletben találhatók. I.1.2.a, Az év folyamán végrehajtott szervezeti, szervezési, takarékossági intézkedések Az intézmény 2011.évi gazdálkodását alapvetően meghatározta az év elején végrehajtott 157,3 millió Ft összegű zárolás, melyből az utolsó negyedévben 19 millió Ft-tal megtoldva 176,3 millió Ft. összegű elvonás lett. A nagymértékű támogatás csökkenést az intézmény az alábbi takarékossági intézkedésekkel kompenzálta: 3

- Az intézmény a dolgozói béren kívüli juttatásokat (étkezési utalvány, iskolakezdési támogatás) megszüntette, a szociális jellegű kiadásokat csökkentette. - Létszámfelvételi stopot írtunk elő, az üres álláshelyeket rektori engedéllyel lehetett csak betölteni - Valamennyi készletfajta vonatkozásában 10-20%-os kiadáscsökkentést írtunk elő, - Felfüggesztésre került a diplomatámogatás folyósítása, - Valamennyi kiadási téma tekintetében takarékosságot, racionális megfontolást kértünk a szervezeti egységektől. - Ahol csak lehetett, igyekeztünk a támogatás csökkentés saját bevételek növelésével pótolni. Takarékosságra ösztönözte egyetemünket a 1316/2011.kormányhatározat több intézkedése is az informatikai, gépjármű, bútor beszerzéseket valamint a tervezett jutalomfizetéseket illetően. Emellett a fenntartó év végén szokás szerint maradványtartási kötelezettséget is előírt intézményünk számára, mely szintén a kiadások csökkentését vonta maga után. A központi költségvetési egyensúly megőrzését célzó fenti jogszabályi előírások intézményünket komoly erőpróba elé állították, azonban a megtett intézkedések hatásfokát jelzi, hogy a pénzügyi egyensúlyt mindvégig sikerült megőrizni mégpedig oly módon, hogy mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban az alapfeladatok megfelelő színvonalon ellátásra kerültek, sőt az intézmény eszköz és épületállományának fejlesztésére is jutott elegendő forrás. A takarékossági intézkedések másik központi elemét képezte a szerződéses kötelezettség vállalási állomány teljes felülvizsgálata, a beszerzések racionalizálása és olcsóbb beszállítói források felkutatása. Ennek keretében a szállítók versenyeztetésével sikerült elérnünk, hogy a közbeszerzések és más beszerzések nyomán nem nőtt, hanem egyes szolgáltatások esetében még csökkent is a beszállító partnerek tarifája. A takarékossági program harmadik elemét az energiaracionalizálás jelenti. Mind a szakközépiskolában, mind az egyetemen folytattuk az izzók energiatakarékos változatúval történő lecserélését, ezen túlmenően az egyetemi kollégiumban a csaptelepekre, zuhanyzókra víztakarékos porlasztó egységet szereltünk fel, mellyel a vízfogyasztásnál 30-40 %-os megtakarítást remélünk elérni. A fentieken túlmenően megkezdtük az előkészítését a szakközépiskola központi épülete és leánykollégiuma fűtési rendszerének korszerűsítéséhez is. A szakértői anyagok 2011.évi elkészítését követően a beruházást 2012.évben valósítjuk majd meg. 4

I.1.2.b. Alapítványok, közalapítványok támogatása (NÉ) Intézményünk tárgyévben nem támogatott alapítványt, közalapítványt. I.1.2.c. d. Vállalkozási tevékenység, vegyes rendeltetésű eszközök (NÉ) A Magyar Képzőművészeti Egyetemnek kizárólag alap, kiegészítő illetve kisegítő tevékenységeihez kapcsolódóan származott bevétele, vállalkozási tevékenységet tárgyévben sem folytatott. Ennek megfelelően vegyes rendeltetésű eszközei sem voltak. I.1.2.d. A kiszervezett tevékenységek helyzete Az intézmény sem tárgyévben sem az azt megelőző években nem szervezett ki tevékenységet. A takarítási valamint portaszolgálati tevékenység kiszervezése 5 ill. 8 évvel ezelőtt zajlott. Ezen tevékenységek minősége és jelenlegi árszabása megfelelő intézményünk számára. I.1.2.e. Gazdasági társaságban való részvétel (NÉ) Intézményünknek nincs részesedése gazdasági társaságokban. I.1.2.f. A dolgozók lakásépítési támogatása (NÉ) Intézményünk sem tárgyévben, sem azt megelőző néhány évben nem folyósított lakásépítési támogatást munkavállalójának, erre nem volt igény. A sok-sok évvel ezelőtt adott támogatásokat a jogosultak törlesztik. Ebből eredő kintlévősége alig van egyetemünknek. I.1.2.g. Kincstári számlán kívüli pénzforgalom Az intézménynek a kincstári körön kívül öt bankszámlája van. Ezek egyike a lakásépítési törlesztő részletek fogadására szolgál, a másik négy számla pedig egykori művészek illetve azok örökösei által alapított közérdekű kötelezettség vállalás jogcímen lettek nyitva. A bankszámlák pénzforgalma igen csekély. Lakásépítési forgalom kizárólag a csekély összegű törlesztések fogadására szorítkozik, a közérdekű kötelezettség vállalási számlák többségén pedig nincs komoly tőkerész, melynek kamataiból a közérdekű célt finanszírozni lehetne. A bankszámlák év végi záró egyenlege 2.441 e Ft volt. I.1.2.h. A kincstári finanszírozás helyzete 5

Intézményünknek a kincstári finanszírozással illetve kincstári elszámolással kapcsolatban kedvezőek a tapasztalatai. Mind az előirányzatok, mind a pénzforgalmi kiadások-bevételek vonatkozásában megfelelő összhang van az intézmény által könyvelt adatok és a kincstári adatok között. Az előirányzatokat illetően egyáltalán nem fordult elő eltérés a kincstári és intézményi adat között, a kiadások és bevételek tekintetében pedig kizárólag az engedélyezett eltérések (kerekítési különbözet, pénztári pénzkészlet illetve deviza számla állománya) fordultak elő. A finanszírozás tekintetében sem volt semmilyen problémánk a rendszerrel, a teljesítményalapú finanszírozás új rendszere kiválóan működött intézményünknél. A kiegyensúlyozott pénzgazdálkodás következtében egyetemünk nem szorult év közben előirányzat előrehozatalra. I.2. Az alaptevékenység változása és gazdálkodással való összefüggése I.2.1. Változások az intézményi szerkezetben, a szolgáltatási struktúrában Az intézmény szerkezetében, szervezeti felépítésében 2011.évben nem történt semmilyen lényegi módosulás. Az egyetemi oktatással összefüggő szolgáltatási struktúrában 2011.évben a legjelentősebb változás az volt, hogy a 2010/11-es tanévtől 32 hallgatóval elindult a tanárképző szakon a mesterképzés. Emellett a 2011/12-es tanévtől elindult a látványtervező mester szakon is a képzés, valamint megtörtént a képzőművészetelmélet mester szaknak is az akkreditációja, így a 2012-13-as tanévtől immár 3 szakon folyik majd mesterképzés egyetemünkön. A szolgáltatási struktúrában jelentős változást hoz majd a felnőttképzés beindítása is intézményünknél. 2011.évben három kurzus megszervezése, előkészítése történt meg, melyen 2012.ében indul el a képzés. Egyetemünk a következő években ennek a képzési formának jelentős fejlesztését tervezi, így további felnőttképzési kurzusok megszervezése kezdődött el. A szolgáltatási struktúrában jelentős változást hoz az egyetemi előkészítők rendszerének átalakítása is. A Regionális Tehetségkutató Program keretében nyújtott művészeti alapozó képzés köré az egyetemi szakok hétvégi előkészítőt szerveznek, így a résztvevők nemcsak a rajzkészségük fejlesztését érhetik el, hanem megismerkedhetnek az egyes művész szakokon folyó munkával és azok szakmai elvárásaival is. 6

A szakközépiskolában is jelentős fejlesztések történtek az elmúlt időszakban a kiegészítő képzések terén. 2011-ben az iskolában két OKJ-s felnőttképzés, ezen túlmenően egyetemi, illetve középiskolai felvételi előkészítő tanfolyam valamint több kisebb szaktanfolyam egészítette ki a középiskolai oktatást. I.2.2. Hallgatói, képzési változások: Az egyetemen folyó képzés iránt immár évtizedek óta számottevő hallgatói érdeklődés tapasztalható, erre utal az évenként ismétlődően jelentkező 8-10-szeres túljelentkezési arány, melynek nyomán az intézménybe történő felvétel többfordulós kiválasztási rendszerrel történik. Az egyetemi képzési struktúrában 2011.évben a legjelentősebb változás az volt, hogy három szakon teljessé vált a mesterképzés elindítása intézményünknél. Sorrendben először a képzőművész mester tanár szak indult be 2010/11-es tanévtől, majd 2011 szeptembertől elindult a látványtervező mester szakon is a képzés, valamint megtörtént a képzőművészet-elmélet mester szaknak is az akkreditációja. I.2.2.1. Államilag támogatott képzés 2011. év októberi adatok alapján az államilag támogatott hallgatói létszám 622 (redukált) fő volt (64 fő egyetemi kifutó, 41 fő alapképzés, 465 fő osztatlan, 35 mesterképzés és 17 fő doktorandusz). Ez 9 fővel meghaladja a 2010.évi szintet, amikor is 613 államilag támogatott hallgató végezte tanulmányait az egyetemen. (163 fő egyetemi kifutó, 35 fő alapképzés, 370 fő osztatlan + 13 doktorandusz). A létszámbővülés legfőbb oka, hogy az új szakokon újabb évfolyamok kezdték meg a tanulmányaikat, így nőtt az alapképzésben, mesterképzésben résztvevők száma, s növekedett a doktoranduszok tárgyévi hallgatói létszáma is. Nappali képzés A fenti hallgatói állományból 608 fő képzése nappali képzési struktúrában történik. Az újonnan indult tanár mester szak hallgatói speciális helyzetben vannak, hiszen a művész szakra épülő tanári szak a 12 féléves államilag támogatott képzés 11-12. félévében elvégezhető. Diplomával rendelkezők képzésére a képzőművész tanár (levelező munkarendű) képzés nyújt lehetőséget, melyre művész diplomával hallgatókat várjuk. Szintén levelező képzés keretében a Nemzeti Múzeummal közösen történik a tárgyrestaurátor hallgatók képzése. 7

Doktori képzés keretében intézményünk Doktori Iskolájában 2011. októberi statisztika alapján államilag támogatott nappali képzés keretében 17 doktorandusz hallgató, költségtérítéses levelező munkarendben 15 fő hallgató végezte tanulmányait. I.2.2.2. Költségtérítéses képzés Intézményünknél a képzőművész-tanár levelező képzés költségtérítéses formában kerül meghirdetésre. Ezen túlmenően az alapképzési és az osztatlan mesterképzési szakokon évről-évre 5-10 fő kezdi meg költségtérítéses rendszerben tanulmányait, így egyetemünkön szemeszterenként nappali rendszerben átlagosan kb. 40 fő végzi költségtérítéses rendszerben tanulmányait. Az államilag támogatott képzésből költségtérítéses képzésbe történő átsorolás minimális, viszont egyre több a 12 félév elfogyasztásából adódó költségtérítéses formába történő átsorolás. A költségtérítéses képzésben résztvevők viszonylag alacsony létszáma két okkal magyarázható. A képzéshez kapcsolódó fizikai korlátok (műterem kapacitás) nem teszik lehetővé lényegesen több hallgató felvételét, másrészt a képzési díj megfizetése is nagy áldozatot követel a szülőktől, hallgatóktól. Néhány éve még ezen a kis létszámon belül is igen magas arányú volt a költségtérítéses hallgatók képzési időn belüli lemorzsolódása, amit finanszírozási nehézségekkel indokoltak. Intézményünk szenátusa ezért úgy döntött, hogy a 110 e Ft/hó képzési díjat 70 e Ft/ hóra csökkenti. Ezzel sikerült ugyan megállítani a lemorzsolódást, viszont ez az összeg még mindig magas a költségtérítéses rendszerű hallgatói létszám számottevő növeléséhez. A fentiek alapján a költségtérítéses képzésben résztvevők létszámának jelentős növelése kizárólag a fizikai korlátok (műterem hiány) leküzdésével, másrészt fizetőképes külföldi hallgatók képzésbe vonásával képzelhető el. I.2.2.3. Hallgatói juttatások belső felhasználása 2011. évben a hallgatók részére az alábbi pénzbeli és természetbeni juttatásokat biztosította az intézményünk: Rendelkezésre álló pénztám: pénzbeli jutt. dologi kiad összesen jogosultság különbözet Hallgatói pénzbeli tám: 63.070 63.070 69.020-5.950 8

Bursa ösztöndíj: 4.000 4.000 4.002-2 Doktorandusz ö.díj: 17.856 17.856 15.624 + 2.232 Köztársasági ö.díj: 2.040 2.040 1.700 + 340 Tankönyv, jegyzet, sport: 3.898 2.600 6.498 7.081-583 Kollégiumi tám: - 17.825 17.825 17.359 466 Lakhatási tám: 12.000 12.000 14.820-2.820 Miniszteri ö.díj: 600 600 583 + 17 Hallgatói tám. össz: 103.464 20.425 123.889 130.189-6.300 Intézményi forrásból ösztöndíjak: + 7.200 I.2.2.4.1. Hallgatók pénzbeli támogatása (tanulmányi, szociális ösztöndíj): A figyelembe vehető hallgatói létszám (580 fő) magasabb volt a fenntartói előzetes számításokhoz képest (530fő), így a jogosult előirányzat 5.950 e Ft-tal meghaladta a rendelkezésre álló előirányzatot, s ennek megfelelően intézményünk pótlólagos normatíva kiegészítésre szorul. Egyetemünk a rendelkezésre álló előirányzatból a tanulmányi (79%) szociális (30%) ösztöndíjakat és a HÖK közéleti tevékenységét (1%) finanszírozta. I.2.2.4.2. Bursa Hungarica ösztöndíj: Örvendetes, hogy évről-évre igen magas arányban kapnak Bursa ösztöndíjat hallgatóink. 2011.évben ismét 100 főt meghaladó hallgató (107) szerzett jogosultságot a támogatásra, így az előzetes számítások alapján rendelkezésre bocsátott előirányzatot felhasználta intézményünk. Természetesen a hallgatók a központi finanszírozásból biztosított forrás mellett ugyanilyen nagyságrendű összeget kaptak önkormányzati forrásból is. I.2.2.4.3. Doktoranduszok ösztöndíja: 2011.októberben 17 hallgató iratkozott be államilag támogatott képzésre a doktori iskolába (4 fővel több, mint 2010-ben). A fenntartó által előzetesen kalkulált létszám és ez alapján előzetesen biztosított normatíva még ennél is magasabb volt, így ezen a jogcímen a normatíva utólagos visszafizetése szükséges az állam felé. 9

I.2.2.4.4. Köztársasági ösztöndíj: Minden tanévben szép számmal pályáznak kitűnő tanulmányi eredménnyel rendelkező hallgatók köztársasági ösztöndíjra, sajnos az utóbbi években a szűkös állami források csupán szemeszterenként 5-5 fő számára adnak lehetőséget. Az így megállapított jogosultsági összeg nagyjából megfelelt az előzetes adatok alapján rendelkezésre bocsátott előirányzatnak. I.2.2.4.5. Tankönyv, jegyzet, sport, kultúra támogatása A tankönyv, jegyzet, sport, kultúra támogatására 595 hallgató után 7.081 e Ft jogosultságot szerzett az intézmény, és ez 583 e Ft-tal meghaladja a rendelkezésre bocsátott 6.498 e Ft előirányzatot. A jegyzet és tankönyvtámogatásra központilag biztosított összegnek törvényi előírás szerinti hányadát a Tanulmányi Osztály ösztöndíj támogatás formájában biztosítja a hallgatók részére. A fennmaradó rész dologi kiadások formájában jelenik meg könyvkiadásban, sport, kultúra támogatásában. A központi támogatási normatíva természetben biztosítandó részét a Könyvtár kezeli, mely a rendelkezésre álló összeget könyv-kiadásra, külföldi folyóiratok írott és elektronikus formájú előfizetésére, valamint művészeti kiadványok elektronikus hozzáférésére költi. Emellett 2011.évben is 1000 Ft/tanév/hallgató összeget biztosítottunk a hallgatóink fénymásolási szükségleteinek támogatására. Különböző kulturális és egyéb hallgatói rendezvényekre intézményünk évről évre a hallgatói normatív előirányzat 1 %-át (kb. 600 e Ft-ot) fordítja, a HÖK működtetésére pedig további 1%-ot (600 e Ft) I.2.2.4.6. Kollégiumi támogatás: Az egyetem kollégiuma 149 férőhellyel rendelkezik. Ez a vidéki hallgatók kb. felének a kollégiumi elhelyezését biztosítja. (A többiek nem igényelnek kollégiumi ellátást, rokonoknál, lakást bérelve oldják meg a fővárosi szállást) Mivel a kollégium egész évben teljes férőhelyi betöltéssel üzemelt, ezért 149 fős jogosultság után 17.359 e Ft előirányzat illette meg az intézmény. A központilag biztosított támogatás 2011.évben a kollégium fenntartási költségének csak egy részét fedezte, a többit az intézmény saját bevételi forrásból, kollégiumi díjbevételből, a kollégiumi vendégszobák hasznosításából biztosította, a hiányzó részt pedig az egyetem saját bevételéből pótolta ki. 10

Az egyetemi kollégium épülete műszaki színvonal és felszereltség szempontjából néhány éve még igen elavult volt. Ez azonban mára már jelentősen megváltozott. A közös használatú helyiségek felújítását követően az intézmény 2 éve elindította a lakószobák felújítási programját, melyet 2011-ben is folytatott 6 szoba felújításával. I.2.2.4.7. Lakhatási támogatás: A kollégiumot nem igénylő vidéki hallgatók száma alapján 2011.évben 202 fő volt jogosult lakhatási támogatásra 12.120 e Ft összeggel. Mivel az előzetes adatok alapján rendelkezésre bocsátott előirányzat 12.000 Ft volt, ezért 120 e Ft normatív támogatás kiegészítés illeti meg intézményünket. A lakhatási támogatás 60 %-át a hallgatók pénzbeli támogatására használta fel intézményünk (közvetlen lakhatási juttatás formájában, illetve a fennmaradó összeget beépítve a szociális ösztöndíjba). A lakhatási támogatás 40 %-át kollégium felújításra fordítja intézményünk. I.2.2.5. Tudományos Diákköri Tevékenység Az egyetemen nagy hagyománya van a tudományos diákköri munkának, melynek fő szervezője és motorja a Hallgatói Önkormányzat. A 2011.évi OMDK országos seregszemléjén intézményünket 14 hallgató képviselte, ahol a különböző művészeti kategóriákban 2 első, 2 második és 1 harmadik helyezést sikerült elérniük. Mindez kiválóan jelképezi művészeti képzésünk kiemelkedő színvonalát. I.2.2.6. Hallgatói mobilitás A Tempus Közalapítványon keresztül Európai Uniós források felhasználásával egyetemünk is intenzíven részt vesz a hallgatói mobilitást segítő Erasmus programban, ahol minden évben az élmezőnybe tartoztunk az egy hallgatóra eső kiutazók számát illetően. 2011.évben még az eddigi eredményeket is sikerült felülmúlni, hiszen a program keretében tárgyévben 22.686 e Ft támogatást kapott intézményünk, melyből 52 hallgató, valamint 10 oktató munkatárs külföldi tanulmányútját finanszírozta. Intézményünk 2011.évben összesen 37 külföldi hallgató és 7 oktató fogadását biztosította Erasmus, MÖB és Visegrádi Alapból történő finanszírozással. I.2.3. Gyakorló intézmény: A Magyar Képzőművészeti Egyetem fenntartásában gyakorló iskolaként működik a Képző és Iparművészeti Szakközépiskola. A szakközépiskola tanulói létszáma a 11

többszörös túljelentkezés ellenére 2011/12 tanévre valamelyest csökkent (443 főről 431 főre), mivel ebben az évben kevesebben választották a 13. évfolyamon a szaktárgyi képzést. A középiskolai kollégiumban elhelyezett tanulói létszám - a fiú kollégium férőhelyeinek bővítése nyomán 2011. szeptemberre 47 főre nőtt. A szakközépiskola induló normatív ellátmánya 430.000 e Ft volt, mely 4.551 e Ft-tal kiegészült az alacsony keresetűek bérkompenzációja kapcsán. A 2011. februárban végrehajtott drasztikus költségvetési támogatáscsökkenés a szakközépiskolát sem kerülhette el, hiszen a fenntartó minisztérium az ő költségvetési támogatásukat nem mentesítette a zárolás alól. Ennek nyomán 46.360 e Ft támogatás csökkenést voltunk kénytelenek végrehajtani a szakközépiskolánkban is, mely nyomán a költségvetési támogatás összege 388.191 e Ft-ra csökkent. A normatív támogatást egészítette ki az intézmény 49.677 e Ft-os saját bevétele, mely az előző évihez képest 6 millió Ft-tal nőtt ugyan, de ez sem tudta érdemben kompenzálni a drasztikus támogatás csökkenést. A jelentős mértékű bevétel csökkenés ellenére a szakközépiskola megőrizte a pénzügyi egyensúlyát, mégpedig oly módon, hogy az egyetemhez hasonlóan a béren kívüli juttatások felfüggesztésre kerültek, emellett jelentős racionalizálás történt még a készletbeszerzések terén is. A pénzügyi egyensúly megőrzéséhez nagyban hozzájárult az is, hogy ha nem is olyan látványos mértékben, mint előző évben, de tovább sikerült mérsékelni a személyi jellegű kiadásokat. A szakközépiskola és az ahhoz kapcsolódó kollégium működtetésére 2011.évben 434.005 e Ft összeget fordított az intézmény (közel 50 millió Ft-tal kevesebbet, mint előző évben). A kiadásokra a jelentősen lecsökkent normatív támogatás és a saját bevétel együttes összege (437.868 e Ft) teljes mértékben fedezetet nyújtott, s ezzel az intézménynek sikerült megőriznie az előző években felhalmozott 40 millió Ft összegű pénzügyi többletét, sőt azt még néhány millió Ft-tal növelte is. Mindez kiváló alapot biztosít a 2012.évre betervezett épület felújítási programhoz. A szakközépiskola 2011.évi részletes gazdasági adatait a 2.b. sz. melléklet tartalmazza. I.2.4. Létszámhelyzet, oktatói változások: Az intézmény egyes foglalkoztatási csoportjaiban bekövetkezett változásokat a következő táblázat szemlélteti: (Adatok: főben ill. e Ft-ban) 2008.dec 31. 2009.dec.31 2010.dec.31. 2011.12.31. 12

Egyetemi okt./tud.fok. 76/40 76/42 76/47 77/46 Egyetemi okt. (tanárok) 22 19 14 12 Szakközép. tanárok 96 91 89 83 Egyetemi egyéb alk. 68 59 58 59 Szakközép. egyéb alk. 19 16 14 14 Összesen: 281 261 251 245 Személyi jell. éves kiadás: 855.198 805.911 752.908 708.785 A fenti adatsor jól szemlélteti az intézmény létszámában, személyi összetételében bekövetkezett változásokat: Az adatok azt mutatják, hogy az egyetemi oktatók összlétszámában nem történt lényegi változás előző évekhez képest. Ez önmagában még nem mutatja, hogy milyen jelentős belső mozgás történt az utóbbi években az oktatók összetételében. Az egyetem számára igen komoly problémát jelentett az oktatói korfa elöregedése, melyet az utóbbi években jelentősen sikerült frissíteni azáltal, hogy több nyugdíjas oktató közalkalmazotti jogviszonya megszűnt intézményünknél, de közülük nagyon sokan megbízásos jogviszonyban óraadóként segítik a továbbiakban az egyetem és az újonnan felvett fiatalabb oktatók szakmai munkáját. A korfa frissítése mellett jelentős belső átstrukturálódás is történt az egyes szakok és tanszékek között. A hallgatói létszámhoz igazodva a festő tanszék oktatói létszáma megerősítésre került, emellett biztosítanunk kellett az újonnan alakult Képzőművészet-elmélet tanszék oktatói állományát is. Az említett tanszékek létszámbővítését a többi tanszéken (elsősorban elméleti tanszékek) megvalósult létszám racionalizálásból biztosította az intézmény. A fenti létszámmozgások következtében az egyetemen az elmúlt három évben a közalkalmazott oktatók több mint 20 %-a kicserélődött. A felszabaduló bérkeret lehetővé tette több fiatal oktató felvételét intézményünkhöz, akik túlnyomó többsége tudományos fokozattal rendelkezik, így a fluktuáció nyomán nem romlott, sőt még javult is a tudományos fokozattal rendelkező oktatók részaránya. Intézményünknél 2011-ben a teljes munkaidős egyetemi oktatók 60 %-a rendelkezett tudományos fokozattal, ami a hazai felsőoktatási intézmények között komoly rangot jelent, s hűen tükrözi az intézmény oktatói bázisának kiemelkedő szakmai, művészeti színvonalát. Ha a tudományos fokozattal rendelkezők számát az össz. oktatói létszámhoz (tanárokkal együttes létszámhoz) viszonyítjuk, akkor is 54 % fölötti a részarányuk, amely megfelel az egyetemi státusz követelményének. A tudományos fokozattal rendelkezők részarányának megőrzése, növelése azért is kiemelésre méltó tény, mert 20010.dec. 31-el megszűnt a művészeti díjak tudományos fokozatként 13

történő elismerése, így ezen időponttól 9 főnek szűnt meg automatikusan a tudományos fokozata. A korfa frissítse - a gazdasági előnyök mellett óhatatlanul magával hozott negatívumokat is, nevezetesen, hogy a nyugdíjazások miatt jelentősen lecsökkent a vezető oktatók (egyetemi tanárok, docensek) létszáma, és a sok fiatal belépése miatt megnőtt a tanársegédek, adjunktusok részaránya. A korfa frissítését követően szakmai, akkreditációs szempontoknak való megfelelés okán is gondoskodnunk kellett arról, hogy a szakmailag felkészült oktatói gárda előrejutását munkaköri váltással biztosítsuk, melyet a szenátus stratégiai célként tűzött. Ennek eredményeként 2011- ben 5 fő egyetemi tanár és 4 fő docens kinevezésére került sor. A későbbiekben ha megfelelő forrás áll rendelkezésre - a munkaköri előrejutást a nem vezető oktatók körében is szeretnénk elindítani. A fenti táblázat is jól mutatja, hogy amíg az egyetemi oktatók száma változatlan maradt, addig az elmúlt négy évben mind az egyetemen, mind a szakközépiskolában folyamatosan csökkent a tanárok száma. Ez jórészt azzal van összefüggésben, hogy költségracionalizálás miatt a nyugdíjba vonuló tanár kollégák létszámhelyét amennyiben lehet, nem töltöttük be közalkalmazott munkatárssal, hanem ahol alacsony volt az óraszám, ott vagy a meglévő közalkalmazott oktatókkal vagy megbízásos jogviszonyú óraadókkal láttuk, látjuk el a feladatot. Olyan is sok esetben előfordult, hogy a nyugdíjba vonult kolléga csökkentett óraszámban megbízási jogviszonyban lát el óraadói tevékenységet. A tanárok létszáma mellett mind az egyetemen, mind a szakközépiskolában jelentősen (17 %-kal) csökkent az egyéb kiszolgáló adminisztratív illetve fizikai foglalkoztatottak létszáma. A szakközépiskolában főleg a fizikai karbantartó létszám tekintetében történt számottevő racionalizálás, az egyetemen pedig az adminisztratív tevékenységet végzők körében. A táblázatból az is jól látszik, hogy bár folyamatos a létszám racionalizálás intézményünknél, az utóbbi években egyre csökken a leépített létszám (20 fő, aztán 10 fő, majd 6 fő), ez is mutatja, hogy ezen a téren az intézmény tartalékai kezdenek kimerülni. Intézményünk az egyetemi oktatásban az utóbbi években évi 45-60 fő óraadó oktatót foglalkoztatott, közülük 15-25 fő, akiket rendszeresen, egy-egy szemeszteren keresztül komplex tantárgyi előadás sorozat megtartásával és vizsgáztatással bíz meg intézményünk, a többi óraadót pedig eseti jelleggel, többnyire néhány órás elfoglaltsággal kéri fel egyetemünk előadások megtartására. A megbízással történő külső óraadók foglalkoztatása nagyon hasznos szakmai szempontból, mivel speciális ismereteikkel, érdekfeszítő előadásaikkal emelik az oktatás szakmai színvonalát. 14

Összegzésképpen tehát elmondhatjuk, hogy az utóbbi négy évben jelentős, 13 %-os mértékű közalkalmazotti létszámcsökkenés történt intézményünknél. A létszám racionalizálás nem érintette az egyetemi oktatói munkaköröket, ott létszámcserékkel jelentős fiatalítás zajlott le a közelmúltban. A létszámcsökkentés elsősorban a tanári munkakörű és az egyéb kiszolgáló foglalkoztatottak körét érintette, mely nyomán a megbízási jogviszonyú kifizetések növekedését is figyelembe véve jelentős költségmegtakarítást sikerült elérni az intézménynek. Döntően ennek köszönhető, hogy a folyamatos megszorítások mellett is sikerült megőrizni a pénzügyi egyensúlyt egyetemünkön. I.2.5. Kutatási tevékenység Az egyetemen a kutatási tevékenység centruma a Doktori Iskola, melynek szinte teljes működése a kutatás szolgálatában áll. A Doktori Iskolában folyó képzésre 2011.év során a fenntartó 32.875 e Ft összegű normatív támogatást biztosított. Az előző évhez hasonlóan a fenntartó anyagi korlátok miatt 2011. év során sem írt ki pályázatot a doktori iskolák működésének segítésére, fejlesztésére, így kizárólag csak az állami normatíva állt forrásként rendelkezésre. A támogatást intézményünk maradéktalanul felhasználta a doktoranduszképzésre, és a Doktori Iskolában folytatott művészeti kutató tevékenységre. A Doktori Iskolában 2011.októberi létszámadatok alapján 17 fő államilag támogatott és 15 fő költségtérítéses hallgató végezte tanulmányait. Az iskola 2011.év során maradéktalanul teljesítette szakmai programját, mely keretében 10 tudományos fokozat odaítélésére került sor. Örvendetes tény, hogy ebből négy fokozatot saját oktatónk szerzett meg. A Doktori Iskolában megvalósuló kutatásokon túl intézményünk 2011-ben is végzett külső megrendelésre, a T-Com megbízásából komoly nagyságrendű kutatást, mégpedig a különböző új telekommunikációs eszközökhöz kapcsolódó grafikai megjelenítések témájában. A Grafika Tanszék több oktatója és hallgatója részvételével lebonyolított projekt eredményes lezárását követően intézményünk 14 millió Ft nettó bevételt realizált. I.2.6. Megvalósult felújítások, beruházások Örvendetes tény, hogy a pénzügyi zárolások és elvonások évében is az átlagosnál magasabb összegű forrást, 42.130 e Ft-ot költött intézményünk felhalmozási kiadásokra. Az eszközállomány bővítése, felújítása nyomán az intézmény nettó vagyonállománya az amortizációt is figyelembe véve - az előző évhez képest nőtt. 15

Felújítás: 2011. évben az egyetem összesen bruttó 24,8 M Ft-ot költött épület felújításra. Ez két nagyobb felújítási programot takart. A nagyobb tételt a Tihanyi Művésztelep melléképületének felújítása képviseli bruttó 17 millió Ft-os értékben. 2010. elején gyújtogatás következtében porrá égett a művésztelep melléképülete, melynek felújítása nem várhatott tovább, mivel minden további késlekedés a megmaradt tartófal állomány pusztulását jelentette volna. Az intézménynek lényegében saját forrásból (a helyi önkormányzat 600 e Ft segítséget adott) sikerült a beruházást megvalósítania, mely keretében a műemléki védettségű épület eredeti állapotában felújításra került. A felújításhoz szükséges forrás előteremtéséhez az egyetem egész közössége hozzájárult azzal, hogy a nyári szakmai gyakorlatokat tavaszra, őszre helyezte át, így a művésztelep nyári idegenforgalmi hasznosításából származó bevételt teljes egészében a felújításra tudtuk fordítani. A másik kiemelt felújítási téma a Doktori Iskola fejlesztésére kiírt pályázat keretében valósult meg, mégpedig az epreskerti oktatói bázison egy új számítógépterem kialakításával. Itt már a legkorszerűbb 3 dimenziós technikát is magába foglaló informatikai eszközpark áll rendelkezésre a szobrászati és más művészeti alkotómunka informatikai támogatásához. Az informatikai labor és a hozzá kapcsolódó helyiségek építészeti kialakítása közel bruttó 7 millió Ft-ot emésztett fel. A fenti kiemelt témákon túl 2011.évben is tovább folytatódott a kollégiumi lakószobák felújítási programja, s a jövőbeni esetleges pályázati lehetőségekre gondolva elkészíttettük az Andrássy úti főépület homlokzati felújításának tervét. Beruházás, tárgyi eszköz vásárlás : Intézményünk 2011. évben bruttó 17,3 M Ft-ot költött tárgyi eszközök és immateriális javak vásárlására, mely kiadás a korábbi évek átlagának felel meg. Mint minden évben, most is az informatikai eszközök képviselték a beszerzések túlnyomó részét. Ez annak is köszönhető, hogy az új epreskerti informatikai labort a legkorszerűbb eszközökkel és 3 dimenziós szoftverrel szereltük fel. A szakközépiskola a szakképzési támogatások forrását elsősorban informatikai eszközparkja felfrissítésére fordította, így alakult ki a beszerzéseknél a számítástechnikai eszközök túlsúlya. I.2.7. Pályázati tevékenység Intézményünk 2011.évben minden eddiginél sikeresebb évet zárt a pályázati források megszerzése, illetve pályázattal elnyert projektek megvalósítása területén. Az állami források beszűkülése ugyan érződött a pályázati lehetőségek és az elnyerhető összegek csökkenésén keresztül (nem került kiírásra a doktori iskolák támogatási pályázata, s NKA-s pályázat is jóval kevesebb jelent meg), azonban intézményünknek sikerült 2009-2010 során több nagy összegű uniós finanszírozású pályázatot is elnyernie, melyet 2011.évben minden eddiginél nagyobb összegű, 117 milliós TÁMOP-os pályázat megnyerésével gyarapítottunk. 2011-ben így kiemelten magas összegű forrás állt rendelkezésre különböző szakmai fejlesztési programokra. Az intézményünknek 16

jelenleg hét uniós projektje fut, melyből hatot TÁMOP-os pályázat és program keretében valósítunk meg (négyet az egyetem, kettőt a szakközépiskola). Ezen túlmenően uniós pénzből, alapítványon keresztül jutunk hozzá azokhoz a forrásokhoz, melyből évről-évre mintegy 35-40 hallgató és 5-10 oktató külföldi tanulmányútját finanszírozzuk (Erasmus). A projektek többségét 100 %-os állami finanszírozással bonyolítjuk le, csupán két programnál van szükség önerő biztosítására. Ezeknél a programoknál az önerőt a projektben közreműködő vezetők munkaidő ráfordításainak és személyi jellegű kiadásainak egy részével biztosítjuk, mindez azt jelenti, hogy tényleges pénzügyi többletkiadás az önrésszel kapcsolatban nem merül fel, az ő kieső munkaidejük pótlását a szervezeti egységek A jelenleg futó TÁMOP-os programok külsős támogatásának összértéke 298,5 millió Ft. 2010. évben ebből 15,5 millió Ft-ot használtunk fel, 2011.évben pedig 101 millió Ft-ot, így 2012. évre is igen szép summa, 182 millió Ft elköltendő támogatás megy át. A sikeres pályázatok közül kiemelkedik az ELTE-vel konzorciumban készített tananyag fejlesztési pályázat, a Doktori Iskolánk fejlesztését célzó pályázat valamint Európa egyik legkorszerűbb anyagvizsgálati laboratóriumának megvalósítását célzó pályázat. A Könyvtárunk is sikeres évet zárt pályázati forrás megszerzése terén, mivel 6 egyetemi könyvtárral összefogva konzorciumban valósítanak meg egy programot, mely a könyvtári szolgáltatások fejlesztését célozza. A szakközépiskola is eredményes évet zárt pályázatok megvalósítása terén, hiszen két 2010.évben megnyert TÁMOP-os finanszírozású pályázata is zömében 2011.évben valósult meg. Az egyik pályázat keretében 2010-11.év során 18 millió Ft-ot költ az iskola pedagógus továbbképzésre, a másik 10 millió Ft összértékű pályázat keretében pedig a tanulók bevonásával múltunk örökségének feltárása és dokumentálása valósult meg. Egyetemünk 2011.évben az NKA-tól több feladatfinanszírozási pályázat keretében összesen 7.066 e Ft támogatást nyert el. A pályázatok közül a legjelentősebbek: Az egyik sikeres pályázat 1,8 millió Ft-os keretből lehetővé tette a látványtervező hallgatók prágai tanulmányútjának finanszírozását. Mint minden évben, 2011-ben is jelentős összeget, több mint 2,5 millió Ft támogatást nyert el az egyetemi könyvtár a dokumentumok állagvédelmére, a muzeális értékek restaurálására és a gyűjteményt ismertető kiadvány megjelentetésére. A fentieken túl 400 e Ft összegű NKA-s forrás állt intézményünk rendelkezésére az egyetemünkön szervezett kiállítások lebonyolítására, egyetemünk oktató művészei pedig összesen 1,5 millió Ft értékű alkotói támogatásban részesültek NKA-s forrásból. Az uniós finanszírozású pályázatok 2011.évi gazdasági adatait a 3. sz. melléklet tartalmazza. 17

I.3. Az év folyamán végrehajtott szervezési, takarékossági intézkedések: Az intézmény 2011.évi gazdálkodását alapvetően meghatározta az év elején végrehajtott 157,3 millió Ft összegű zárolás, melyből az utolsó negyedévben 19 millió Ft-tal megtoldva 176,3 millió Ft. összegű elvonás lett. A nagy összegű támogatás csökkenést az intézmény az alábbi takarékossági intézkedésekkel kompenzálta: - Az intézmény a dolgozói béren kívüli juttatásokat (étkezési utalvány, iskolakezdési támogatás) megszüntette, a szociális jellegű kiadásokat csökkentette. - Létszámfelvételi stopot írtunk elő, az üres álláshelyeket rektori engedéllyel lehetett csak betölteni, - Valamennyi készletfajta vonatkozásában 10-20%-os kiadáscsökkentést írtunk elő, - Felfüggesztésre került a diplomatámogatás folyósítása, - Valamennyi kiadási téma tekintetében takarékosságot, racionális megfontolást kértünk a szervezeti egységektől. - Ahol csak lehetett, igyekeztünk a támogatás csökkentés saját bevételek növelésével pótolni. Takarékosságra ösztönözte egyetemünket a 1316/2011.kormányhatározat több intézkedése is az informatikai, gépjármű, bútor beszerzéseket valamint a tervezett jutalomfizetéseket illetően. Emellett a fenntartó év végén szokás szerint maradványtartási kötelezettséget is előírt intézményünk számára, mely szintén a kiadások csökkentését vonta maga után. A központi költségvetési egyensúly megőrzését célzó fenti jogszabályi előírások intézményünket komoly erőpróba elé állították, azonban a megtett intézkedések hatásfokát jelzi, hogy a pénzügyi egyensúlyt mindvégig sikerült megőrizni úgy, hogy mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban az alapfeladatok megfelelő színvonalon ellátásra kerültek, sőt az intézmény eszköz és épületállományának fejlesztésére is jutott elegendő forrás. A takarékossági intézkedések másik központi elemét képezte a szerződéses kötelezettség vállalási állomány teljes felülvizsgálata, a beszerzések racionalizálása és olcsóbb beszállítói források felkutatása. Ennek keretében elértük, hogy a közbeszerzések és más beszerzések nyomán nem nőtt a szolgáltatások tarifája, hanem egyes szolgáltatások esetében még csökkent is. A takarékossági program harmadik elemét az energiaracionalizálás jelenti. Mind a szakközépiskolában, mind az egyetemen folytattuk az izzók energiatakarékos változatúval történő lecserélését, ezen túlmenően az egyetemi kollégiumban a 18

csaptelepekre, zuhanyzókra víztakarékos porlasztó egységet szereltünk fel, mellyel a vízfogyasztásnál 30-40 %-os megtakarítást remélünk elérni. A fentieken túlmenően megkezdtük az előkészítését a szakközépiskola központi épülete és leánykollégiuma fűtési rendszerének korszerűsítéséhez. is. A szakértői anyagok 2011.évi elkészítését követően a beruházást 2012.évben valósítjuk majd meg. II. Az előirányzatok alakulása Kimutatás az intézmény 2011.évi főbb előirányzatainak alakulásáról érték: ezer forintban megnevezés 2010.évi tényleges teljesítés 2011.évi eredeti előirányzat 2011.évi módosított előirányzat 2011.évi teljesítés kiadások: Kiadások összesen: 1.617.908 1 649.011 1.635.273 1.587.811 Működési kiadások összesen: 1.583.003 1.629.179 1.574.993 1.545.681 Ebből - személyi juttatások 752.908 725.191 712.648 708.785 - munkaadókat terh. járulékok 197.922 204.543 186.517 186.081 - dologi kiadások 507.722 589.644 534.662 512.668 - ellátottak pénzbeli jut. 124.501 109.801 139.190 138.147 Felhalmozási kiadások összesen: 34.905 19.832 60.280 42.130 -intézményi beruházási kiadások 11.790 17.832 24.342 17.298 -központi beruházás -felújítás 23.115 2.000 35.938 24.832 Összes éves kiadás 1.718.459 1.649.011 1.635.273 1.587.811 2010.évi tényleges maradvány 33.306 2011.évi tényleges maradvány 45.490 bevételek: Bevételek összesen: 1.651.264 1.649.011 1.635.273 1.633.301 Támogatás: 1.395.923 1.459.011 1.294.161 1.294.161 Működési bevételek: 151.136 140.000 188.307 182.866 Átvett pénzeszközök: 67.845 50.000 118.153 121.622 -működési célra: 60.425 40.000 92.205 98.008 -felhalmozási célra: 7.420 10.000 25.948 23.614 Egyéb bevétel: 19

pénzmaradvány igénybevétele: 36.360 33.306 Létszám (fő): 260 260 260 260 Engedélyezett létszám (35.űrlap 13.sor) Átlagos stat. állom.létszám (35.űrlap 18.sor) Tartósan üres álláshelyek száma (35.űrlap 17.sor) 260 260 260 260 260 260 260 260 0 0 0 0 II.1 A főbb kiadási tételek feladatteljesítéssel összefüggő alakulása. Az intézmény a költségvetési támogatásból és a saját bevételéből 2011.év során valamennyi tervezett feladatát meg tudta valósítani, mégpedig úgy, hogy a kiadási főösszeg 2010. évhez képest 30 millió Ft-tal csökkent. Tulajdonképpen az évközi nagymértékű támogatás elvonások 100 milliós nagyságrendű kiadás csökkenést prognosztizáltak volna, azonban az intézmény 2011.évben minden eddigit felülmúló saját bevételt realizált (elsősorban pályázati bevételekből), így visszaesés nem volt olyan drasztikus mértékű, mint sok felsőoktatási intézménynél. Bár az intézmény által lebonyolított projektek, pályázati aktivitások a saját bevétel jelentős emelkedését vonták maguk után, azonban ezek a bevételek kötött felhasználásúak voltak (pl. uniós finanszírozású projektek), ezért nem mondhatjuk, hogy a központi támogatás csökkenésnek ne lett volna jelentős hatása az intézmény működésére, hiszen annak az oktatási alapszolgáltatására komoly hatással volt. Ezeket a negatív hatásokat azonban az egyetem és a fenntartásában működő szakközépiskola gyorsan és következetesen végrehajtott költségracionalizálási program által (béren kívüli juttatások felfüggesztése, készletracionalizálás, létszámstop, stb) kivédte. A kiadás csökkenés ellenére a feladatok ellátásában minőségi visszaesés nem történt, sőt egyes területeken (pl. épület felújítás, hallgatói támogatások, pályázatok útján megvalósuló projektek) még előrelépésről is beszélhetünk. Az előző évhez képest még a felhalmozási kiadások növelése terén is előrelépés történt, hiszen kevés felsőoktatási intézmény mondhatja el magáról, hogy a kritikus 2011.évben nem kényszerült előző évhez képest a felhalmozási volumenének visszafogására. A kiváló pénzgazdálkodást az is jól mutatja, hogy az intézmény 2011.decembern 31-i likviditási mutatója minden korábbi évhez képest pozitívabb képet mutat. A 29 millió Ft-os szállítói tartozás állománnyal 45 millió Ft-os pénzállomány állt szemben, úgy, hogy a fenntartónak normatív elszámolás kapcsán 2011.évről 42 millió Ft-os normatíva tartozása is van intézményünk felé. Ha 2012.évben komolyabb nagyságrendű megszorítás nem történik, minden esély meg van arra, hogy a felhalmozási kiadásoknál, elsősorban az épület felújítások terén komolyabb mértékű előrelépésről számolhassunk be. 20

II.2. Az előirányzatok évközi változásai: 2011.év során az intézmény rendelkezésére álló 1.649.011 e Ft összegű induló előirányzat összesen 13.738 e Ft-tal, 1.635.273 e Ft-ra csökkent. Mindez kettős hatás eredményeként alakult ki. A központi költségvetés állapota miatt év közben 176.300 e Ft előirányzat csökkentést kellet intézményünknek végrehajtania. (Az előirányzat csökkentés révén a dologi kiadásokra fordítható forrás 129.000 e Ft-tal, a személyi jellegű kiadásokra fordítható 35.000 e Ft-tal, a járulék kiadásokra fordítható pedig 12.300 e Ft-tal csökkent). A kiugróan magas mértékű előirányzat csökkentést év közben előirányzat növelés követte, mely két okból következett be: Központi hatáskörben a kormányzat 11.450 e Ft előirányzat emelést hajtott végre, mely az alacsony jövedelműek bérkompenzációját fedezte. A legnagyobb mértékű előirányzat emelés saját hatáskörben történt, melynek keretében intézményünk saját működési és pályázati aktivitásból származó bevételi többletből összesen 151.112 e Ft-tal emelte meg év közben az előirányzatát. Az intézmény 2010-évről 33.306 e Ft előirányzat maradványt hozott át 2011.évre. Az előirányzat maradvány teljes összege kötelezettség vállalással terhelt előirányzat maradványnak tekinthető. Ebből 1.567 e Ft, a hozzá kapcsolódó 423 e Ft járulék, valamint 1.037 e Ft dologi kiadás az uniós programok tárgyévi pénzmaradványát képezi. 24.924 e Ft volt az év végén ki nem egyenlített szállítói tartozás állomány, s 5.355 e Ft pedig az év végén átvett szakképzési támogatás tárgyévben el nem költött összege. A 2010.évről áthozott pénzmaradványt intézményünk még tárgyév első félévében elköltötte. Intézményünk 2011.év során sem a tárcától, sem más fejezettől nem kapott meghatározott feladatok végrehajtásához kötődő támogatást, így csak ma fentiekben részletezett előirányzat állt rendelkezésre. II.2.1. A személyi juttatások előirányzatának és teljesítésének alakulása: A személyi jellegű juttatások 2011.évi költségvetésben biztosított előirányzata 725.191 e Ft volt, melyet a fenntartó 8.921 e Ft-tal (alacsony keresetűek bérkompenzációja kapcsán), intézményünk pedig saját bevételi forrásból 13.536 e Ft-tal kiegészített. A fenntartó év közben végrehajtott zárolási majd elvonási intézkedése nyomán a személyi juttatások előirányzatát 35.000 e Ft-tal csökkentettük. Így alakult ki a 712.648 e Ft-os módosított előirányzat, mely fedezetet biztosított a személyi jellegű kiadásainkra. Intézményünk 2011. évben személyi jellegű juttatásokra 708.785 e Ft-ot költött. Ez az előző évi 752.908 e Ft-os kifizetéshez képest 44.123 e Ft-tal (5,8 %-kal), a két évvel 21

ezelőttihez képest 97.126 e Ft-tal, a három évvel ezelőttihez képest pedig 146.413 e Fttal alacsonyabb mértékű kiadást jelent. Három év alatt tehát évi átlag 50 millió Ft-tal, összességében megközelítően 150 millió Ft-tal (18%-kal) csökkent a személyi jellegű kiadás. Ennek egy része törvényi változásokkal (13. havi illetmény és kereset kiegészítés ütemezett megszüntetésével) van összefüggésben, a kiadás csökkenés nagyobbik része viszont a központi támogatás csökkenés nyomán végrehajtott takarékossági intézkedések nyomán keletkezett. A személyi juttatások évről-évre történő racionalizálására nagy szüksége is volt intézményünknek, hiszen év közben nagy összegű zárolásra került sor, melyre az intézmény azonnal reagált a béren kívüli juttatások megszüntetésével, illetve létszámstop elrendelésével. A rendelkezésre álló előirányzat szinte kizárólag az alkalmazottak számára járó, törvényi előírások szerinti kifizetéseket, illetve az egyes projektekben vállalt többletfeladatokért járó pluszjuttatásokat engedte meg. 2011.évben intézményünknél mozgó bér kifizetés nem történt. II.2.2. A járulékok előirányzatának és teljesítésének alakulása A munkaadókat terhelő járulékok előirányzatára a fenntartó a költségvetésben 204.543 e Ft-ot biztosított, melyet év közben az alacsony keresetűek bérkompenzációja kapcsán 2.409e Ft-tal kiegészített. Az év elején végrehajtott zárolás nyomán 12.300 e Ft-tal csökkent ugyan a járulékok előirányzata, azonban ez a lecsökkentett előirányzat is bőven fedezte a járulék kiadások éves összegét (186.081 e Ft), olyannyira, hogy 8.135 e Ft szabad előirányzat a személyi juttatások fedezetére év végén még átcsoportosításra is került. II.2.3. A dologi kiadások előirányzatának és teljesítésének bemutatása A dologi és egyéb folyó kiadások fedezetére az éves költségvetés 589.644 e Ft előirányzatot biztosított. Az év elején végrehajtott zárolás nyomán a dologi kiadások előirányzatát kényszerűségből 129.000 Ft-tal csökkentette intézményünk. Az örömteli módon megnövekedett saját bevételekkel és megnyert pályázatokkal összefüggő többletfeladatok finanszírozásához a lecsökkentett forrás már nem biztosított elégséges fedezetet, ezért az év második felében 73.898 e Ft-os előirányzat növelést hajtottunk végre a saját bevétel terhére. Intézményünk 2011. év során dologi kiadásokra 512.668 e Ft-ot fizetett ki, ez csupán néhány millió Ft-tal több, mint a 2010.évi dologi kiadás összege. A kiadások előző 22

évivel lényegében megegyező szintje azért is tekinthető jó eredménynek, mivel számos tényező ezen kiadások jelentős emelkedését vonta maga után. Törvényi változások következtében emelkedett az ÁFA kulcs és a rehabilitációs hozzájárulás értéke, ezek együttesen több 10 milliós többletkiadást eredményeztek intézményünknél. Egyes közüzemi szolgáltatások tarifája jelentősen emelkedett, a gázdíj például a néhány évvel ezelőtti szint kétszeresére nőtt. Ezen túlmenően a saját működési bevételek és támogatási bevételek szintjének közel duplájára emelkedésével óhatatlanul együtt járt a projektekhez kapcsolódó dologi kiadások értékének emelkedése. Hogy a fenti tényezők ellenére intézményünk meg tudta őrizni a dologi kiadások éves összegét az előző évivel lényegében azonos szintjen, az I.3. pontban részletezett, következetesen végrehajtott racionalizálási programnak köszönhető. A dologi kiadások el nem költött szabad előirányzatából intézményünk 41 millió Ft összegű kötelezettség vállalással terhelt pénzmaradványt (zömével a szállítói kiadások fedezetére) visz át 2012.évre. II.2.4. A hallgatók pénzbeli támogatása A hallgatók pénzbeli támogatásának 2011. évi finanszírozására intézményünk költségvetésében 109.801 e Ft állt rendelkezésre. Az előirányzatot intézményünk év közben saját bevételi forrásból 29.389 e Ft-tal megnövelte, mely növekmény finanszírozta a Tempus Közalapítvány által finanszírozott hallgatói és oktatói külföldi kiutazásokat valamint néhány, egyetemünk által saját bevétel terhére megítélt ösztöndíj folyósítását. II.2.5. A felhalmozási kiadások alakulása: A 2011.évi költségvetésben beruházási kiadásokra 17.832 e Ft, felújítási kiadásokra pedig 2.000 e Ft. állt rendelkezésre. Év közben az intézmény a felújítási előirányzatot saját forrásból 33.938 e Ft-tal, a beruházási előirányzatot pedig 6.510 e Ft-tal kiegészítette. Örvendetes tény, hogy a pénzügyi zárolások és elvonások évében is az átlagosnál magasabb összegű forrást, 42.130 e Ft-ot költött intézményünk felhalmozási kiadásokra. Az eszközállomány bővítése, felújítása nyomán az intézmény nettó vagyonállománya az amortizációt is figyelembe véve - az előző évhez képest nőtt. Felújítás: 2011. évben az egyetem összesen bruttó 24,8 M Ft-ot költött épület felújításra. Ez két nagyobb felújítási programot takart. A nagyobb tételt a Tihanyi Művésztelep melléképületének felújítása képviseli bruttó 17 millió Ft-os értékben. 23