A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A dollár/euró árfolyam alakulásának háttere 212 júliusában több mint két éve nem tapasztalt szintre gyengült, majd augusztusban újra folyamatosan erősödött az euró dollárral szembeni árfolyama. A növekedési kilátások és a külkereskedelmi folyamatok a közös európai deviza további értékvesztését vetítik előre, ezt azonban ellensúlyozhatja, hogy a költségvetési folyamatok és az államadósság pályája alapján kivetített árfolyam a jelenleginél erősebb kurzus irányába mutat. Az árfolyamra hatást gyakorló tényezők közül a válságkezeléssel kapcsolatos további gazdaságpolitikai lépések és azok piaci fogadtatása prognosztizálható a legnehezebben. 212. szeptember 212. július végén a dollár/euró kurzus 1,289 USD/EUR szintre süllyedt, ami az euró dollárral szembeni jegyzésében 25 hónapos mélypontot jelentett. Augusztusban valamelyest korrigált az árfolyam és 2,7%-ot erősödött a közös európai deviza, azonban a következő hónapokban is további jelentős árfolyamingadozásokra lehet számítani. A fundamentális tényezők közül a világgazdaság és főleg az euróövezet romló növekedési pályája a dollár euróval szembeni további erősödésének kedvez (1. ábra). Az eurótérség éves alapon 212 első negyedévében szezonálisan igazított és naptárhatással korrigált adatok szerint is stagnált, míg a második negyedévben,5%-os ütemben zsugorodott, s a konjunktúraindikátorok alapján idén további lassulás várható. Az Európai Központi Bank (ECB) legfrissebb, szeptemberi prognózisa szerint az idei évben,2-,-kal csökkenhet a kibocsátás, míg jövőre,-os csökkenés és 1,-os GDP-növekedés közötti értéket várnak az ECB elemzői, akik mind az idei, mind a 213. évi adatot lefelé korrigálták a júniusi előrejelzéshez képest. Az Egyesült Államokban az év első két negyedévében 2,4, ill. 2,3%-os volt a növekedés éves üteme, azonban a Fed augusztusi helyzetértékelése, az évente nyolcszor közzétett, s a gazdaság állapotát összegző ún. Bézs könyv szerint az év második felében lelassult a foglalkoztatás javuló trendje, s több USA-tagállamban is stagnált, ill. visszaesett az ipari teljesítmény, ami a lanyhuló ázsiai kereslettel áll összefüggésben. Emellett az európai növekedési fejlemények is növelik a bizonytalanságot az amerikai vállalatok számára, ami a beruházások, fejlesztések, s a munkaerőfelvétel későbbre halasztásához, s végeredményben az amerikai gazdaság további lassulásához vezethet. A recesszió felé sodródó európai gazdaság az eurót a további gyengülés irányába terelik, azonban az USA lassuló növekedési pályája valamelyest mérsékelheti ezt a hatást. (folytatás a 2. oldalon) Lassult a világgazdaság, s technikai értelemben beköszöntött a recesszió Magyarországon... (3. oldal) Romlottak a magyar ipar és az exportszektor kilátásai... (4. oldal) A csökkenő hitelkamatok ellenére továbbra is viszonylag drágán jutnak forráshoz a vállalatok... (5. oldal) A foglalkoztatás nő a magyar gazdaságban, azonban a fogyasztói bizalom és a nettó reálbérek alakulása viszszafogja a fogyasztást... (6. oldal) 1,6 1,55 1,5 1,45 1,4 1,35 1,3 1,25 1,2 1,15 1,1 A tartalomból A világgazdasági trendekkel szemben Magyarországon gyorsult az árszínvonal emelkedés üteme... (7. oldal) Augusztus végén megtorpant a forint erősödése... (8. oldal) A csökkenő kiadások és növekvő bevételek révén tovább javult a költségvetési egyenleg... (9. oldal) 24.III Forrás: ECB, Eurostat 25.I 25.III 1. ábra: A dollár/euró árfolyam és a gazdasági növekedési ráták különbsége 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I * növekedési különbség: 3 negyedévvel jobbra tolva 21.III 211.I 211.III 212.I Növekedési különbség* (eurózóna - USA, jobb t.) USD/EUR (negedéves átlag, bal t.) 212.III 213.I 2, 1,5 1,,5, -,5-1, -1,5-2, -2,5-3, százalékpont Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 6 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Az európai növekedési kilátások romlása a fogyasztás és beruházások lassulásán keresztül várhatóan visszafogja az európai importot, s rövidtávon javíthatja az euróövezet Egyesült Államokkal szembeni külkereskedelmi egyenlegét. Az amerikai gazdaság ugyancsak lassuló növekedése azonban a felvevőpiacok szűkülésén keresztül az eurózóna exportját is visszaveti, s az európai külkereskedelmi mérleg romlása miatt visszaeső devizabevételek gyengíthetik az eurót (2. ábra). A jegybanki kamatpolitika lehetőségei az USA-ban lényegében kimerültek, és az euróövezetben is csak minimális mozgástér maradt a gazdaság további élénkítésére további kamatcsökkentéssel. A jelenlegi monetáris kondíciók és a várható kamatpálya (sem az ECB, sem az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed részéről nem várható kamatemelés a következő egy-másfél éves időtávon belül) az euró tartósan gyenge árfolyamát segítik (3. ábra). Az ECB szeptember elején ismertetett államkötvény vásárlási programja szintén nyomás alatt tartja az közös európai fizetőeszköz árfolyamát, azonban a Fed esetleges újabb eszközvásárlási programja (QE3) a dollár leértékelődését segítheti (3. ábra). A jelenlegi viszonylag élénk kockázatvállalási kedvhez képest alulértékeltnek tekinthető az euró dollárral szembeni árfolyama (4. ábra), viszont az előző években az ősszel rendre bekövetkező hangulatromlás többnyire az euró gyengüléséhez vezetett. Egyelőre bizonytalan, várható-e az őszi hónapokban a befektetői kedvben újabb visszaesés, s szintén nehezen lehet megítélni, hogy milyen mértékű lesz a Fed és az ECB erre adott reakciója, lesz-e újabb mennyiségi élénkítés az Egyesült Államokban, s milyen lesz a piaci fogadtatása az ECB kötvényvásárlási programjának. A nagyfokú bizonytalanság ezért összességében inkább fékezi az euró esetleges erősödését. A közös európai fizetőeszköznek elsősorban a költségvetési és államadóssággal kapcsolatos kilátások alakulása adhat támaszt, azonban a költségvetési helyzet jövőbeli alakulását is beárnyékolja a visszaeső gazdasági növekedés. Az eurótérség GDP-arányos államadóssága 88,1% volt 211-ben, és az IMF prognózisa szerint ekörül a szint körül várható egészen 217-ig. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a tavalyi 12,9%-ról 217-re 113%-ra nőhet az államadósság aránya (5. ábra). Az államháztartási egyenleg alakulása terén (6. ábra) 212-217 között 4,1-ről 1,1%-ra csökkenő hiányt vár az IMF az euróövezetben, míg az Egyesült Államokban 9,-ról 4,-ra mérséklődhet a deficit a Valutalap számításai szerint. A kizárólag az államháztartási folyamatok alapján becsült euróárfolyam 1,3-1,4 USD/EUR körüli szintet érhet el a 217-ig tartó időszakban, ezt azonban a gazdasági növekedéssel kapcsolatos kockázatok és a befektetői bizonytalanság összességében gyengébb euró irányába tolja el. 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1,,9,8 1999 2 5. A dollár/euró árfolyam és a GDP arányos államadósság ráták különbsége Forrás: ECB, IMF 21 22 23 24 25 GDP arányos államadósságráták különbsége (USA - euróövezet, jobb. t.) USD/EUR (éves átlag, bal t.) 26 27 28 29 21 211 2 15 1 5-5 -1-15 -2 százalékpont 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1,,9,8,7 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1, 1,8 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1,,9,8,7,6 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1,,9,8 2. ábra: A dollár/euró árfolyam és az euróövezet USA-val szembeni külkdereskedelmi egyenlege 2 külkereskedelmi egyenleg: 1 évvel jobbra tolva 27.7 27.1 21 21 4. ábra: A dollár/euró árfolyam és a globális kockázatvállalási kedv alakulása globális kockázatvállalási kedv javulása 22 22 6. A dollár/euró árfolyam és a GDP arányos államháztartási egyenlegek különbsége 23 23 24 24 25 25 26 Külkereskedelmi egyenleg (jobb t.) USD/EUR (havi átlag, bal t.) VIX-index (jobb t.) 26 27 28 Forrás: ECB, Reuters Forrás: ECB, IMF 29 21 211 5 1 15 2 25 3 35 4 45 5 55 6 65 *a VIX-index a Standard&Poor s 5 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni 7,5 6, 4,5 3, 1,5, -1,5-3, -4,5 GDP arányos államháztartási egyenleg különbség (eurózóna - USA, jobb t.) USD/EUR (éves átlag, bal t.) 27 28 Forrás: ECB, Eurostat 29 21 211 212 8 7 6 5 4 3 2 1 USD/EUR (éves átlag, bal t.) 3. ábra: A dollár/euró árfolyam és jegybanki kamatkülönbözet 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I ECB - Fed kamatkülönbözet (jobb t.) 29.III 21.I 21.III Forrás: ECB, Fed 211.I 211.III 212.I 212.III 4, 3, 2, 1,, -1, -2, -3, milliárd euró százalékpont USD/EUR (negyedéves átlag, bal t.) pont, fordíitto skála százalékpont 2 212. szeptember
Gazdasági növekedés Lassuló pályára állt a világgazdaság, technikai értelemben beköszöntött a recesszió Magyarországon Az Ifo intézet 212. augusztusi felmérése szerint a gazdasági szereplők következő 6 hónapra vonatkozó várakozásaiban ismét felerősödött a pesszimizmus, s a jelenlegi helyzet megítélése is két és féléves mélypontra zuhant (1. ábra). Április és június között lassult az amerikai, a kínai gazdaság és az eurózóna is. Az euróövezetben a második negyedévben másfél év után ismét csökkent a kibocsátás (-,, év/év), s a térség teljesítménye egyre jobban magával rántja a német gazdaságot is, amely az előző negyedéves 1, után csupán 1,-os ütemben bővült. Az eurózónában három éve nem látott szintre süllyedt a gazdasági szereplők bizalmi indexe augusztusra, ami a recessziós kockázatok erősödését mutatja (2-3. ábra). Míg a lengyel, román és szlovák gazdaság körüli ütemben bővült április és július között (év/év), addig Magyarországon és Csehországban egymást követő második negyedévben zsugorodott a gazdaság (4. ábra). Magyarországon a 212 első negyedévi 1,-os visszaesést (n.év/n.év) újabb,-os GDP-csökkenés követte (szezonális és naptárhatást kiszűrve), ezzel technikai értelemben recesszióba süllyedt a magyar gazdaság. A GDP a második negyedévben éves alapon 1,-kal mérséklődött, s a gazdasági szereplők bizalmi indexe alapján az év hátralevő részében sem várható pozitív fordulat (5-6. ábra). 14 12 1 8 6 4 2 1. ábra: Globális gazdasági hangulatindex Forrás: IFO World Economy Survey (WES) 1995.I 1995.III 1996.I 1996.III 1997.I 1997.III 1998.I 1998.III 1999.I 1999.III 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III Várakozások a következő 6 hónapra Jelenlegi helyzet megítélése 14 12 1 8 6 4 2 2. ábra: GDP-növekedés (év/év) a világgazdaság egyes térségeiben 1 13% 1 11% 1-9% - - *szezonálisan kiigazított adatok 7% - Forrás: Reuters **szezonálisan nem kiigazított adatok -1 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I Kína** (bal t.) Eurózóna* USA* Németország* 3. ábra: Gazdasági hangulat az eurózónában 4. ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában (év/év) 12 11 1 9 8 7 6 1991 1993 Hosszú távú átlag (1985-21) 28-29-es átlag ESI bizalmi index 1995 1997 1999 21 23 25 Forrás: Európai Bizottság 27 29 211 12 11 1 9 8 7 6 1 1 1 - - - - -1 * szezonálisan kiigazított adatok Forrás: Eurostat 26.I 26.II 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211. III 211.IV 212.I 212.II 1 1 1 - - - - -1 Magyarország Csehország Románia Szlovákia Lengyelország 5. ábra: GDP növekedés* Magyarországon 6. ábra: A magyar GDP-növekedés (év/év) és az ESI* bizalmi index alakulása 3% 12 11 ESI: 3 hónappal eltolva 1% 1 9 - -1% - 8 - - -3% * szezonálisan kiigazított adatok - 26.I 26.II 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II - - - 7 * Economic Sentiment Index 6, Európai Bizottság 5 27.1 27.5 27.9 28.5 28.9 29.5 29.9 21.5 21.9 211.5 211.9 212.5 212.9 - - -1 Negyedév/negyedév (bal t.) Év/év (jobb t.) ESI Magyarország (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 3 212. szeptember
Külkereskedelem és ipar Romlottak a magyar ipar és az exportszektor kilátásai Ugyan a világexport 4,1%-os ütemben bővült júniusban (év/év), azonban az OECD konjunktúraindexe alapján a kilátások az alacsony dinamika további lassulását vetítik előre (1. ábra). A magyar gazdasági növekedés szempontjából kiemelt jelentőségű külkereskedelmi szektor ennek ellenére még jól teljesített júniusban, s 224,1 milliárdos, 211. március óta nem látott nagyságú többlettel zárt a mérleg, ami az export éves szintű 9,3%-os megugrásának, valamint a gyenge fogyasztás és beruházás miatt csupán 4,-kal bővülő importnak köszönhető (2. ábra). Az első félév dinamikus külkereskedelmi folyamatai révén az első hat hónap külkereskedelmi többlete 27,9 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit (3. ábra). Júniusban a feldolgozóipar csupán minimálisan bővült (+,, év/év), s alacsony jövőbeli dinamikát vetít előre, hogy ugyanekkor a belföldi, ill. külföldi megrendelések 2,-kal emelkedtek, ill. 5,-kal csökkentek éves szinten, továbbá augusztusra a feldolgozóipari hangulatindex értéke 29 december óta nem tapasztalt mélypontra zuhant (4-5. ábra). Az építőipar továbbra is gyengén teljesít, a júniusi kibocsátás volumene 11,-kal maradt el az egy évvel korábbitól (6. ábra). 15 14 13 12 11 1 99 98 97 96 95 2 21 1. ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év) 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212 25% 2 1 5% -1 - -2-25% OECD konjunktúra index (bal t.) * OECD Composite Leading Indicator: OECD tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Világexport (jobb t.) Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság A világexport átlagos alakulása (2-27, jobb t.) Forrás: CPB, OECD 25, 2, 15, 1, 5,, -5, -1, -15, 2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon 26.1 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) 5 4 3 2 1-1 -2-3 Export volumen (év/év, jobb t.) 3. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon az adott év első hat hónapjában 4. ábra: Feldolgozóipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év) 1 2 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8 1 28 1 56 768 472 72-41 -28-314 -534-598 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212 6 4 2-2 -4-6 Belföldi megrendelések (bal t.) Feldolgozóipari termelés (jobb t.) Export megrendelések (bal t.) 3 2 1-1 -2-3 5. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év) 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 1-1 -2-3 -4 27.1 ESI - Feldolgozóipar: 1 hónappal eltolva 27.4 27.7 27.1 ESI - Feldolgozóipar (bal t.), Európai Bizottság * ESI (European Sentiment Index) ** 3 hónapos gördülő átlag 2 1 Feldolgozóipari termelés** (jobb t.) -1-2 -3 8 6 4 2-2 -4-6 -8-1 Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) Építőipari termelés (jobb t.) 2 1 5% -1 - -2-25% 4 212. szeptember
Vállalati forráshelyzet A csökkenő hitelkamatok ellenére változatlanul drágán jutnak forráshoz a vállalatok A vállalati szektor hitelállománya a tranzakciók eredményeként júliusban 35,8 milliárd forinttal csökkent, a térség országaiban Magyarország mellett csupán Csehországban következett be éves alapon a hitelállomány zsugorodása. A forintkölcsönök állománya 47,6 milliárd forinttal bővült Magyarországon, azonban 211. december óta a vállalati szektor minden hónapban több devizahitelt törleszt, mint az új hitelkihelyezések értéke (júliusban a devizahitelállomány 83,4 forinttal apadt) (1-2. ábra). A magyar bankrendszer mérlegalkalmazkodása tovább tart: a hitel/betét arány 212. június végén 132,9%-os, azaz 26 eleji szintre süllyedt. A bankrendszer csökkenő hitelezési aktivitása szinte valamennyi méretkategóriában tapasztalható, 211 vége óta a mikro- és a kisvállalati hitelek, valamint a nagyvállalati kölcsönök állománya is csökkenő pályán mozog (3-4. ábra). A vállalati forinthitelek és az eurókölcsönök átlagos kamatszintje -17 bázispont közötti mértékben csökkent Magyarországon június július között, s 66-7 bázispont körüli szintre szélesedett a forint- és euróhitelek kamata közti különbség, ami 29. november óta a legmagasabb érték (5. ábra). A magyar vállalatok versenyképességét változatlanul rontja, hogy továbbra is drágábban jutnak nemzeti valutában nyújtott banki forrásokhoz, mint régiós versenytársaik (6. ábra). 1 75 5 25-25 -5-75 -1-125 -15-175 1. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Devizahitel Forinthitel Összes hitel Forrás: MNB 1 75 5 25-25 -5-75 -1-125 -15-175 5 4 3 2 1-1 -2 2. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Közép-Kelet-Európában 27.12 Forrás: ECB 28.3 28.6 28.9 28.12 29.3 29.6 29.9 29.12 * euróra konvertált állományok 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 5 4 3 2 1-1 -2 Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország 3. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (23. június - 212. június) 4. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* vállalkozásoknak nyújtott hiteleinek** alakulása 25 225% 2 175% 15 125% 1 75% 5 25% * MFB, EXIM, KELER nélkül Forrás: PSZÁF Vállalati hitel/betét arány Lakossági hitel/betét arány Összes hitel/betét arány 25 225% 2 175% 15 125% 1 75% 5 25% 3 5 3 2 5 2 1 5 1 5 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 * részvénytársasági hitelintézetek MFB, EXIM és KELER nélkül ** nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek Forrás: PSZÁF 23.12 24.12 25.12 26.12 27.12 28.12 29.12 21.12 211.12 Mikrovállalkozások Kisvállalkozások Középvállalkozások Nagyvállalatok 1 1 1 5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel - 1-5 éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves 1 1 1 1 1 6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB * hó végi állománnyal súlyozva Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 1 1 1 1 1 5 212. szeptember
Fogyasztás és foglalkoztatás A foglalkoztatás nő, a gyenge fogyasztói bizalom és a nettó reálbérek csökkenése azonban visszafogja a fogyasztást A kiskereskedelmi forgalom a második negyedév valamennyi hónapjában körüli mértékben zsugorodott (rendre 2,7, 2,5 és 1,7% volt az éves visszaesés mértéke), így a lakossági fogyasztás egyértelműen lefelé húzta a második negyedéves GDPadatot. Ismét a nem élelmiszer termékek eladása esett vissza átlag feletti (éves szinten 4,5%-os) mértékben, s a vásárlási szándék augusztusban hároméves mélypontra zuhant (2. ábra). A júliusi javulást követően augusztusban ismét romlott a fogyasztói bizalom, s ezáltal háromnegyed éve változatlanul alacsony szinten mozog (3. ábra). A bruttó bérek éves emelkedési üteme hiába közelíti meg, ill. éri el az 5%-os rátát 211 eleje óta, a nettó reálbérek folyamatos csökkenése tapasztalható 212. januártól, nyomás alatt tartva a fogyasztói bizalmat (4. ábra). 212. május-július között a foglalkoztatottak száma 3 millió 98 ezer fő volt, 76 ezer fővel több, mint egy évvel korábban, és elérte a válság előtti szintet. Kedvező nyári fejlemény, hogy az előbbi időszakban a munkanélküliségi ráta 29. december után ismét 1,5%-ra sülylyedt (5. ábra). Átmenetinek bizonyult viszont a bejelentett új álláshelyeken belül a támogatott munkahelyek arányának márciusban indult csökkenése, miután részesedésük júliusra ismét 69,5%-ra ugrott (6. ábra). 1. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 2. ábra: Az élelmiszeren kívüli termékek kiskereskedelmi forgalma és a vásárlási szándék alakulása 1% -25-35 Vásárlási szándék: 3 hónappal eltolva -1% - - - -45 - -3% - - Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) - - -1-1 -55-65 Forrás: Európai Bizottság, KSH ** 3 hónapos gördülő átlag * tartós fogyasztási cikk vásárlása a következő 12 hónapban 27.1 27.5 27.9 28.5 28.9 29.5 29.9 21.5 21.9 211.5 211.9 212.5 212.9 - -1 Vásárlási szándék* (bal t.) Kiskereskedelmi forgalom - nem élelmiszer termékek** (év/év, jobb t.) 3. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 4. ábra: Keresetek alakulása (év/év) a magyar gazdaságban 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 Forrás: GKI 27.1 27.4 27.7 27.1 Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom 5. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 1 5% -1 27.1 6. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek, MFB 27.4 27.7 27.1 Nettó bér* Nettó reálbér* Bruttó bér** * családi kedvezmények nélkül ** rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér 1 5% -1 ezer fő 15 1 5-5 -1-15 13% 1 11% 1 9% 7% ezer darab 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.) Forrás: NFSZ 6 212. szeptember
Infláció A világgazdasági trendekkel szemben Magyarországon gyorsult az árszínvonal emelkedés üteme A hurrikánszezon és az Iránnal kapcsolatos feszültségek folytatódása miatt augusztusban tovább emelkedett a világpiaci olajár (a Brent-típusú kőolaj hordónkénti ára megközelítette a 12 dolláros szintet), azonban a meghatározó gazdaságok lassulása a kereslet visszaesésén keresztül korlátot szabhat a további drágulásnak. Emiatt a globális inflációs trendek is lefelé mutatnak (1-2. ábra). Magyarországon az előző havi 5,-ról júliusban 5,-ra emelkedett a 12 havi inflációs ráta, a maginfláció pedig 5,-ról 5,1%-ra nőtt. A fogyasztói-árindex az adóhatástól szűrt inflációs rátát 2,3 százalékponttal haladta meg júliusban, ami azt jelzi, hogy az év eleji ÁFA-emelés és gyenge forint árszínvonal-növelő hatása továbbra is erősebb a lassuló gazdasági növekedésből fakadó dezinflációs hatásnál (3-4. ábra). Éves szinten a piaci javak és az élelmiszerek drágultak átlag feletti mértékben, míg havi szinten a piaci szolgáltatások és az alkohol, dohányáruk áremelkedése húzta fel az inflációt. A nyáron erősödésbe lendülő forintnak köszönhetően júliusban 2,5%-kal csökkent az üzemanyagok ára az előző hónaphoz képest (5-6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az eurózónában, Kínában és az USA-ban 65 13 1, 1, 6 12 55 5 45 4 11 1 9 Forrás: Reuters 8 211.2 211.3 211.5 211.6 211.8 211.8 211.9 211.11 211.12 212.2 212.3 212.5 212.6 212.8 CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) $/hordó 5, 2,5%, -2,5% 27.1 27.4 27.7 Forrás: Reuters 27.1 Kína Eurózóna USA 5, 2,5%, -2,5% 3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 4. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói-árindex alakulására (év/év) 1 2,5% 2, 1,5% 1, 1 Forrás: MNB 1,5% - - 27.1 27.4 27.7 27.1, -,5% -1, 27.1 27.4 27.7 27.1 Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.) Változatlan adótartalmú fogyasztói-árindex Fogyasztói-árindex 5. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint 6. ábra: Fogyasztói árak havi változása a főbb termékcsoportok szerint - Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak Forrás: MNB - Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Ipari termékek Szabályozott árú termékek Szabadáras háztartási energia Élelmiszerek Üzemanyag Fogyasztói-árindex 212. július 212. június Forrás: MNB -2,5% -, -, -1,5% -,1% -, -,1%,5%,3%,5%,7%,,3%,,,1% - - 7 212. szeptember
Árfolyamok Augusztus végén megtorpant a forint erősödése Augusztus végéig a viszonylag kedvező globális kockázatvállalási kedv, az országkockázati felár csökkenése, valamint a magyarországi gazdasági szereplők recessziós kilátásainak enyhülése a forint erősödésének kedvezett (1-3. ábra), amit csak a hónap végén ismét bizonytalanabbá váló globális kockázatvállalási hangulat és az augusztus 28-i 25 bázispontos MNB kamatcsökkentés fordított vissza. Az előző hónap derekán a hazai fizetőeszköz 11 hónapja nem tapasztalt szintre erősödött az euróval szemben, a hónap végi árfolyam (283,7 HUF/EUR, ill. 236,2 HUF/CHF) azonban 1,7%-os havi gyengülést jelent mind az euróval, mind a svájci frankkal szemben, míg a dollárhoz képest a forint,9%-ot erősödött (4. ábra). A régiós devizák eltérő irányba mozdultak: a forint és a lengyel zloty azonos mértékben veszített értékéből az euróval szemben, míg a cseh korona és a román lej 1,6, ill. 2,5%-kal értékelődött fel (5. ábra). A magyar és a lengyel fizetőeszköz az év eleje óta azonos megítéléssel bír a globális befektetők szemében, s ezúttal is a zlotyval mozgott leginkább szinkronban a hazai deviza euróárfolyama (6. ábra). 6 5 4 3 2 1 1. ábra: A forint/euró árfolyam és a globális kockázatvállalási kedv alakulása* magyar állampapírok befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése Forrás: ECB, Reuters globális kockázatvállalási kedv javulása 3. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index) VIX-index (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) EU/IMF-tárgyalások kezdete *a VIX-index a Standard&Poor s 5 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni 34 32 3 28 26 24 22 bázispont 76 72 68 64 6 56 52 48 44 4 36 32 28 24 2 2. ábra: A forint/euró árfolyam és az 5 éves magyar államkötvények CDS-felára magyar állampapírok befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése Forrás: ECB, Reuters EU/IMF-tárgyalások kezdete 211.2 211.3 211.5 211.6 211.8 211.9 211.11 211.12 212.2 212.3 212.5 212.6 212.8 5 éves CDS-felár (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) 4. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 325 32 315 31 35 3 295 29 285 28 275 27 265 26 255 31 3 29 28 27 26 25 24 23 1999.1 HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) reálgazdasági kilátások javuló megítélése Forrás: ECB, Európai Bizottság 2.1 21.1 22.1 23.1 24.1 25.1 26.1 27.1 5 6 7 8 9 1 11 12 13 fordított skála 325 32 315 31 35 3 295 29 285 28 275 27 265 26 211.2 211.3 211.5 forint gyengülése Forrás: ECB 211.6 211.8 211.9 211.11 211.12 212.2 212.3 212.5 212.6 212.8 HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) 3 29 28 27 26 25 24 23 22 21 2 19 18 17 5. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 6. ábra: A magyar forint és a lengyel zloty euró árfolyama 11 euróval szembeni árfolyamerősödés * 211.12.31.=1 Forrás: ECB 11 33 32 31 euróval szembeni árfolyamerősödés 5,2 5, 4,8 1 1 3 4,6 95% 95% 29 28 Forrás: ECB 4,4 4,2 9 85% 211.12.31 CZK/EUR HUF/EUR PLN/EUR RON/EUR.31 212.2.29 212.3.31.3 212.5.31 212.6.3.31 212.8.31 9 85% 27 4, 26 3,8 211.2 211.3 211.5 211.6 211.8 211.9 211.11 211.12 212.2 212.3 212.5 212.6 212.8 HUF/EUR (bal t.) PLN/EUR (jobb t.) a szürke sáv jelzi a magyar állampapírok befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítését 8 212. szeptember
Az államháztartás bevételei és finanszírozási helyzete A csökkenő kiadások és növekvő bevételek révén tovább javult a költségvetési egyenleg 212. január és július között a költségvetési deficit 542,5 milliárd forintot tett ki, ami 824,9 milliárd forinttal kisebb hiányt jelent a 211. év azonos időszakához képest. A kiadások 27,1 forinttal maradtak el, míg a bevételek 554,9 milliárd forinttal haladták meg az idei első hét hónapban az előző év azonos időszakának kiadásait illetve bevételeit. Az egyenleg javulását elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek, azon belül is nagyrészt a januári ÁFA-kulcs emelés nyomán 283,9 milliárd forinttal növekvő forgalmi adó bevételek bővülése okozta. A lassuló gazdasági növekedés ugyanakkor tavalyhoz és az idei tervezetthez képest is visszafogja a vállalatok befizetéseit (1. táblázat, 1. ábra). Az élénk globális kockázatvállalási kedv jellemezte augusztusban 44 bázispont alatt stabilizálódott, s 211. szeptember óta nem tapasztalt szintre süllyedt Magyarország 5 éves országkockázati felára (2. ábra). Elsősorban az 1-5 éves állampapírok hozama profitált a kedvező környezetből, s 25-35 bázispontos hozamcsökkenés következett be a hozamgörbe középső szakaszán (3. ábra). A magyar eszközök iránti felerősödő külföldi érdeklődés nyomán augusztusban új történelmi rekordot (4766,5 ) ért el a külföldi kézben lévő magyar állampapírok állománya (4. ábra). 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása ezer 211 212 teljesítés (előzetes) I-VII. hó éves teljesítés %-a törvényi módosított előirányzat I-VII. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 8329,8 4546,4 54, 9452,8 511,2 53, Gazdálkodó szervezetek befizetései 121,2 61,7 5,5% 142,6 536,1 38, Társasági adó 316,6 132,6 41,9% 356,2 129,9 36,5% Egyszerűsített vállalkozási adó Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 172,3 82,6 47,9% 225, 7,5 31,3% 358,4 18, 5, 342, 83,3 24, 3132,3 1856,7 59,3% 3745, 2168,9 57,9% 2219,5 1368,8 61,7% 2817,2 1652,7 58,7% Jövedéki adó 875,1 467,8 53,5% 913,9 58,2 55, Lakosság befizetései 1462, 843,1 57,7% 1677,2 919,6 54, Személyi jövedelemadó Szociális hozzájárulási adó és járulékok (Nyugdíjbiztosítása Alap) Szociális hozzájárulási adó és járulékok (Egészségbiztosítása Alap) Forrás: NGM 1382,8 796,8 57, 1574,3 861,4 54,7% 2594,1 1515,1 58, 2585, 1521,4 58,9% 617,6 358,9 58,1% 79,1 419,2 59,1% 3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama -2-4 -6 11,5% 11, 1,5% 1, 9,5% 9, 8,5% 8, 7, 6,5% 6, 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és június között (milliárd forint) 6 4 2 1 247,8 1 22,2 1 96,4 843,5 919,6 66,4 86,7 1 25,3 1 1,5 1 35,2-542,1-534,7-518,7-1 4,9-597,4-683,7-745,9-71,1-756,1-1 357, -1 317, -1 498,3-73,3-1 67, -1 119,6 2. ábra: 5 éves magyar állampapírok referenciahozama és az 5 éves CDS-felár -677,4-73,2-1 12,9-1 367,5-542,5 536,1 545,5 529,8 388,9 61,3 2 168,9 1 684,3 1 781,1 1 785,6 1 856,7-2 132,5-2 339,3-44,1 211.2 211.3-379,7-2 459,9-374,5-2 685,7-364,4-2 739,9-483,4 28 29 21 211 212 A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Adósságszolgálat, kamattérítés Egyéb kiadások Egyenleg Forrás: ÁKK, Reuters 211.5 211.6 211.8 211.9 211.11 211.12 212.2 212.3 212.5 212.6 212.8 Egyenleg értéke 75 7 65 6 55 5 45 4 35 3 25 2 5 éves kötvények referenciahozama (bal t.) 5 éves CDS-felár (jobb t.) 4. ábra: A külföldi kézben lévő magyar állampapírállomány és az átlagos hátralévő futamidő bázispont 11, 1,5% 1, 9,5% 9, 8,5% 8, 7, 6,5% 6, 5,5% 211.2 211.3 Forrás: ÁKK 211.5 211.6 211.8 211.9 211.11 211.12 212.2 212.3 212.5 212.6 212.8 11, 1,5% 1, 9,5% 9, 8,5% 8, 7, 6,5% 6, 5,5% 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves 5 4 5 4 3 5 3 2 5 2 1 5 1 5 Forrás: ÁKK Külföldi tulajdonban lévő magyar állampapír állomány (bal t.) Átlagos hátralévő futamidő (jobb t.) 5,8 5,6 5,4 5,2 5, 4,8 4,6 4,4 4,2 4, 3,8 év 9 212. szeptember