Útmutató az egyszerősített foglalkoztatásról Budapest, 2010. március Jóváhagyom: Pirisi Károly fıigazgató
Tartalomjegyzék I. EGYSZERŐSÍTETT MÓDON LÉTESÍTHETİ MUNKAVISZONYOK (TOVÁBBIAKBAN EGYSZERŐSÍTETT FOGLALKOZTATÁS)... 3 II. AZ EGYSZERŐSÍTETT FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KÖZTEHERFIZETÉS... 5 III. ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG... 6 IV. BEJELENTÉSI ÉS BEVALLÁSI SZABÁLYOK... 6 V. EGYSZERŐSÍTETT FOGLALKOZTATÁS KERETÉBEN LÉTREHOZOTT MUNKAVISZONYOK IGAZOLÁSA... 6 VI. AZ ÁLLÁSKERESÉSI ELLÁTÁSOKAT ÉS KERESETPÓTLÓ JUTTATÁST ÉRINTİ VÁLTOZÁSOK AZ EGYSZERŐSÍTETT FOGLALKOZTATÁS ESETÉN... 7 2
Az Alkalmi munkavállalói könyvvel végezhetı alkalmi foglalkoztatásnak minısülı munkavégzést 2010. április 1-tıl felváltja az egyszerősített foglalkoztatás keretében végezhetı munkavégzés. Az egyszerősített foglalkoztatást a 2009. évi CLII. törvény szabályozza. Az Útmutató célja, hogy átfogó tájékoztatást adjon a kirendeltségi munkatársaknak a 2010. április 1-étıl hatályos változásokról annak érdekében, hogy a kirendeltség munkaerı-piaci információnyújtási szolgáltatását már a változásokkal összhangban végezhesse, valamint hogy az ügyintézık felkészülhessenek a napi operatív munkavégzést érintı legfontosabb változásokra. Tekintettel arra, hogy a kapcsolódó informatikai fejlesztések még folyamatban vannak, az Útmutató nem tartalmaz az operatív kirendeltségi munkával és az Integrált Rendszert érintı módosításokkal kapcsolatos részletes instrukciókat. A változások életbelépését megelızıen részletes tájékoztatást küldünk. I. Egyszerősített módon létesíthetı munkaviszonyok (továbbiakban egyszerősített foglalkoztatás) Az alábbi munkákra létesíthetı egyszerősített munkaviszony: háztartási munka: minden olyan munka, ami a természetes személy munkáltató kizárólag a maga, közeli hozzátartozója, vele egy háztartásban élı személy mindennapi életéhez szükséges feltételeket biztosítja. mezıgazdasági idénymunka: növénytermesztési, erdıgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely évszakhoz, az év adott valamely idıszakához vagy idıpontjához kötıdik, feltéve, hogy azonos felek között a határozott idıre szóló munkaviszony egybefüggı idıtartama nem haladja meg a 31 napot, egy naptári éven belül a 90 napot. növénytermesztési idénymunka: Késıbb megjelenı, külön jogszabályban meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggı mezıgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történı anyagmozgatása, csomagolása, azzal, hogy az azonos felek között a határozott idıre szóló munkaviszony egybefüggı idıtartama a mezıgazdasági idénymunkától eltérıen a harmincegy napot meghaladhatja. idegenforgalmi idénymunka: a kereskedelemrıl szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegő turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka. alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között legfeljebb öt egymást követı naptári napig, és egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott idıre szóló munkaviszony. Alkalmi munka lehet a háztartási munka, mezıgazdasági idénymunka, növénytermesztési idénymunka, idegenforgalmi idénymunka is, ha megfelel az alkalmi munka fenti feltételeinek. Az egyszerősített munkaviszonyt, meghatározott kivételekkel, egyszerősített munkaszerzıdés megkötésével lehet létesíteni. A munkaszerzıdést legkésıbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni. Öt naptári napnál rövidebb határozott idıre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerzıdés írásbeli megkötése nem kötelezı. 3
Növénytermesztési idénymunka esetében az egyszerősített munkaszerzıdést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggı idıtartama a harminc napot meghaladja. Nem létesíthetı egyszerősített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerzıdés megkötésekor már a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn. Ha a munkaviszony nem egyszerősített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerzıdés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerősített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa. Nem létesíthetı egyszerősített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. -ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására. Ha a munkaszerzıdést nem kell írásba foglalni, a munkáltató - kivéve a természetes személy munkáltatót a háztartási munkára létesített egyszerősített foglalkoztatás vonatkozásában - az egyszerősített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókról jelenléti ívet kell vezetni, amelyet a munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláír. A jelenléti ív foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatnak minısül, annak a munkavégzés megkezdéskor történı aláírása tanúsítja a munkaviszony létrejöttét. A munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a második példányt a tárgyévet követı ötödik év végéig köteles megırizni. A jelenléti ív szigorú számadású nyomtatvány. Harmadik országbeli állampolgár a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével kizárólag a) mezıgazdasági idénymunka, valamint b) a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka keretében foglalkoztatható egyszerősített foglalkoztatás keretében. Harmadik országbeli állampolgárnak, aki nem rendelkezik TAJ-számmal, vagy adóazonosító jellel, fel kell keresnie az állami foglalkoztatási szerv kirendeltségét ahol kérésére haladéktalanul megkérik az egészségbiztosítási szervettıl a társadalombiztosítási azonosító jelet, valamint az állami adóhatóságtól az adóazonosító jelet. Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság az igazolványt közvetlenül a munkavállalónak adja ki. A fent leírt eljárás esetében az állami foglalkoztatási szerv ellenszolgáltatás nélkül hatósági bizonyítványt ad ki a harmadik országbeli állampolgárnak, amely igazolja, hogy a harmadik országbeli állampolgár az állami foglalkoztatási szervet megkereste annak érdekében, hogy a jövıben egyszerősített foglalkoztatási jogviszony keretében vállaljon munkát. Abban az esetben, ha a harmadik országbeli állampolgár már rendelkezik TAJ-számmal, illetve adóazonosító jellel, az állami foglalkoztatási szerv ismételten nem kéri meg az illetékes hatóságoktól azokat. Amennyiben elveszett taj-kártyát, vagy adókártyát kíván pótolni a munkavállaló, azt közvetlenül az illetékes hatóságnál teheti meg. 4
II. Az egyszerősített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés Az egyszerősített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadóés járulékfizetési kötelezettségekre meghatározott kivételekkel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja. tv.), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj.tv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Kivételek a fent meghatározott személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre: A természetes személy munkáltatónál háztartási munkát végzı személy legfeljebb harmincegy napra kötött munkaszerzıdés alapján történı foglalkoztatása esetén, feltéve, hogy a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a tíz munkanapot nem haladja meg, valamint a korábban meghatározott idénymunkák esetén az Szja.tv. és a Tbj. rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: o A munkáltató a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér harminc százalékával megegyezı összegő közterhet fizet. o A munkáltatót nem terheli társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra elıírt adóelıleg-levonási kötelezettség. o A munkavállalót nem terheli nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerı-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelıleg-fizetési kötelezettség. Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaira történı alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) alapján másik tagállamban, illetıleg egyezményben részes másik államban biztosított és rendelkezik az egyszerősített foglalkoztatásról szóló törvényben elıírt igazolásokkal, akkor a munkáltató közterhet nem fizet. Abban az esetben, ha a munkáltató legfeljebb évi tízezer munkaórában növénytermesztési idénymunka keretében alkalmaz munkavállalókat, választhatja azt, hogy a tárgyév július 12-éig egy összegben közteherelıleget fizet. A közteherelıleg választásának az további feltétele, hogy a munkáltató választását a foglalkoztatás megkezdése elıtt, de legkésıbb tárgyév május 15-éig az állami adóhatóságnak bejelentse, a termıterület nagysága és a növénytermesztési termékek megjelölésével, valamint a mezıgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs száma közlésével. A kivételek között említett foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni. A kivételek között említett foglalkoztatásból származó jövedelemrıl a természetes személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha a) külföldi személy vagy b) egyszerősített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy c) az egyszerősített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az Szja. tv. alkalmazásában adóterhet nem viselı járandóságnak minısülı jövedelmén kívül más, az Szja. tv. szerinti adóbevallási kötelezettség alá esı jövedelme is volt. 5
III. Ellátásra való jogosultság A kivételek között említett foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló egyszerősített foglalkoztatása alapján nem minısül a Tbj. szerinti biztosítottnak, nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. A nyugdíj és az álláskeresési ellátás számításának alapja az egyszerősített foglalkoztatásból származó jövedelem összege. A más államban biztosítottként szereplı személy nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot. IV. Bejelentési és bevallási szabályok Egyszerősített foglalkoztatás esetén a növénytermesztési idénymunka kivételével a munkáltató az illetékes elsıfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése elıtt bejelenti a) a munkáltató nevét (megnevezését), adóazonosító számát, illetve adóazonosító jelét, b) a munkavállaló természetes azonosító adatait, adóazonosító jelét, taj-számát, c) ha a munkavállaló más államban biztosítottnak minısül és ezt jogszabályban meghatározott igazolással igazolja, az egyszerősített foglalkoztatás céljából kötött munkaviszony minıségét (háztartási munka, mezıgazdasági -, növénytermesztési -, idegenforgalmi idénymunka, alkalmi munka) kezdetének és megszőnésének idıpontját, a munkaviszony esetleges szünetelésének idıtartamát, a heti munkaidıt, d) a munkavégzés helyét. Növénytermesztési idénymunka esetén a munkáltatót a bejelentési kötelezettség azzal az eltéréssel terheli, hogy azt a tárgyhónapot követı hónap 12-éig kell teljesítenie. A bejelentést a munkáltató választása szerint a) a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, elektronikusan kell megtenni, b) mobil rádiótelefonon internet-szolgáltatás nélkül is futtatható külön alkalmazással is teljesíteni lehet, c) magánszemély munkáltató háztartásában végzett, illetve növénytermesztési idénymunka esetén telefonon is teljesíteni lehet. A bejelentı személy azonosítása a bejelentı neve, születési ideje, adóazonosító jele és tajszáma alapján történik. V. Egyszerősített foglalkoztatás keretében létrehozott munkaviszonyok igazolása A munkaadó az alkalmi foglalkoztatásnak minısülı munkaviszony esetét kivéve a munkaviszony megszőnése, illetve megszüntetése esetén, az utolsó munkában töltött napon köteles az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapot a munkavállalónak átadni. Az igazolólap megegyezik a normál munkaviszony esetén kiadandó igazolólappal. Az alkalmi foglalkoztatásnak minısülı (I. pontban leírtaknak megfelelı) munkaviszony esetén, ha a munkaviszony nem munkaszerzıdéssel jött létre, kötelezı a jelenléti ív vezetése, kivéve az 5 napnál rövidebb természetes személy munkáltató által létesített háztartási 6
munkára irányuló jogviszony, amelybıl a munkavégzés befejezésekor egy példányt köteles a munkáltató a munkavállalónak átadni. Ebben az esetben a munkaviszony igazolására a jelenléti ív szolgál, amely tartalmaz minden olyan kötelezı adatot, amelyet a munkaszerzıdésben is kötelezı feltüntetni. Abban az esetben, ha az alkalmi munkavégzésnek minısülı munkaviszony munkaszerzıdéssel jön létre, de az igazolólap nem kerül kiadásra, mivel alkalmi foglalkoztatás esetén nem kötelezı, akkor a munkaszerzıdés szolgál a munkaviszony igazolására. Háztartási munkára természetes személy munkáltató által létesített munkaviszony esetén, ha nem kötelezı a munkaszerzıdés megkötése ha öt naptári napnál rövidebb határozott idıre szóló munkaviszony jön létre, nem kötelezı a jelenléti ív kitöltése sem, tehát a munkavállaló semmilyen iratot nem kap az egyszerősített foglalkoztatásról. Ebben az esetben, ha a munkaviszony igazolása szükséges, csak az ügyfél nyilatkozata áll rendelkezésre. A nyilatkozat valódiságát esetleg az APEH adatközlése alapján lehet ellenırizni. VI. Az álláskeresési ellátásokat és keresetpótló juttatást érintı változások egyszerősített foglalkoztatás esetén Az Flt. vonatkozásában alkalmi foglalkoztatásnak minısülı munkaviszony: az egyszerősített foglalkoztatásról szóló törvény által szabályozott alkalmi munka, amelyet jelen Útmutató I. pontja részletez. Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását többek között azokra a napokra, amelyeken az álláskeresési járadékban részesülı személy alkalmi foglalkoztatásnak (I. pontban részletezett alkalmi munka) minısülı munkaviszony keretében munkát végzett. Az állami foglalkoztatási szerv ebben az esetben az álláskeresési járadékot errıl szóló külön határozat nélkül a munkavégzés napjaira járó álláskeresési járadék összegével csökkentett összegben folyósítja. Abban az esetben, ha az egyszerősített foglalkoztatás keretében történik a munkavégzés és nem minısül alkalmi munkának, akkor azt úgy kell tekinteni, mint normál munkavégzés keretében végzett munka. Ez keresıtevékenységnek minısül, ami az ellátás megszüntetését, vagy rövid idejő keresıtevékenység esetén (90 napot meg nem haladó) határozattal történı szüneteltetését vonja maga után, keresıtevékenység miatt. Az álláskeresési segélyt változatlan formában kell továbbfolyósítani, ha az álláskeresı alkalmi munka (I. pontban részletezett) keretében folytat keresıtevékenységet. Az álláskeresési járadékban részesülı személynek az alkalmi foglalkoztatásnak minısülı munkaviszonyát legkésıbb a foglalkoztatást követı harmadik munkanapon be kell jelentenie. A megállapított ellátások szempontjából az egyszerősített foglalkoztatásnak tehát két fajtája van: alkalmi foglalkoztatásnak minısülı egyszerősített foglalkoztatás; alkalmi foglalkoztatásnak nem minısülı egyszerősített foglalkoztatás. 7
Mivel a kétféle típus teljesen különbözı hatással van az ellátásokra, ezért fontos annak egyértelmő eldöntése, hogy adott iraton leigazolt jogviszony alkalmi foglalkoztatásnak minısül-e vagy sem. Ennek eldöntéséhez az alábbiakat kell figyelembe venni: egyszerősített munkaszerzıdéssel igazolt jogviszony esetén: a szerzıdés (lásd 1.sz. melléklet) külön mezıben tartalmazza az alkalmi munka jelölést, az alkalmi munkaként szerepeltetett jogviszonyt alkalmi foglalkoztatásként kell figyelembe venni, kivéve, ha a munkaszerzıdéssel igazolt jogviszony nyilvánvalóan nem felel meg az alkalmi munka feltételeinek; jelenléti ívvel igazolt jogviszony esetén: a jelenléti ív (lásd 2.sz. melléklet) nem tartalmazza az alkalmi munka jelölést, így az ügyintézınek kell az alkalmi munka feltételei alapján eldönteni, hogy adott jogviszonyt alkalmi foglalkoztatásként vagy munkaviszonyként kell figyelembe venni; Igazolólappal igazolt jogviszony esetén: mivel igazolást csak alkalmi foglalkoztatásnak nem minısülı jogviszony esetén kell kiállítani, a jogviszonyokat alapértelmezetten munkaviszonyként kell rögzíteni, kivéve, ha a leigazolt munkaviszony egyértelmően megfelel az alkalmi munka feltételeinek; nyilatkozattal igazolt jogviszony esetén: a nyilatkozaton (lásd 3.sz. melléklet) leigazolt jogviszony esetén az ügyintézı feladata annak megítélése, hogy adott jogviszony alkalmi munkának minısül-e vagy sem. A különbözı igazolásokon leigazolt bérek, járulékalapok kezelésérıl késıbb küldünk részletes tájékoztatást. Keresetpótló juttatás akkor állapítható meg az alkalmi foglalkoztatásnak minısülı munkaviszonyt létesített álláskeresı személy részére, ha kötelezettséget vállal arra, hogy az egyszerősített foglalkoztatását az állami foglalkoztatási szervnek a foglalkoztatást követı legkésıbb harmadik munkanapon bejelenti. A keresetpótló juttatásban részesülı ügyfélnek a korábbiakhoz hasonló módon az alkalmi munkavégzéses napokra nem jár keresetpótló juttatás. VII. Teendık az alkalmi munkavállalói könyvvel kapcsolatban 2010. április 1-e után alkalmi munkavállalói könyvvel munkavállalót foglalkoztatni nem lehet, kivéve akkor, ha a foglalkoztatás kezdete 2010. április 1-e elıtt. Ennek megfelelıen, 2010. április 1-e után a kirendeltségek nem adhatnak ki alkalmi munkavállalói könyveket. A 2010. április 1-éig kiadott AM könyvek továbbra is használhatók a 2010. április 1-e elıtt kezdıdött munkaviszonyok igazolására, így az azokban igazolt jogviszonyokat továbbra is figyelembe kell venni az ellátások megállapítása során. Az AM könyveket a munkavállalóknak 2010. július 31-ig le kell adni a kirendeltségen. 8
A kirendeltségnek a 2010. március 31-éig megkezdett AM könyvvel folytatott munkavégzésekrıl 2011. január 31-ig ki kell adni az Alk. tv. 5. (7) bekezdés szerinti éves igazolást. A kirendeltségnek 2011. március 31-éig az állami adóhatóságnak elektronikus úton adatot kell szolgáltatni az Alk. tv. 5. (8) bekezdés szerint azokról a munkavállalókról, akik az AM könyvet kiváltották (2010. március 31-ig). A fel nem használt AM könyvek megsemmisítésérıl az erre vonatkozó rendelet megjelenését követıen adunk tájékoztatást. Budapest, 2010. március 9
1. számú melléklet Munkáltató Munkavállaló Egyszerősített munka jellege: Egyszerősített munkaszerzıdés neve, megnevezése: székhelye, lakóhelye: Adószáma: neve, születési családi és utóneve(i): születési helye, ideje: anyja születési családi és utóneve(i): lakóhelye: TAJ-száma:* adóazonosító jele:* Természetes személy háztartásában végzett munka: Alkalmi munka: Idénymunka: Munkakör:... Munkaviszony kezdete:... év... hó... Munkaviszony... év... hó... nap nap megszőnésének napja:** Alkalmi munka esetén a ledolgozott munkaórák száma/nap (naponként):***...;...;...;...;...; Rendes munkaidı:... óra/nap Személyi alapbér (bruttó):... Ft/hó vagy... Ft/nap, összesen:... Ft a munkaviszony teljes idejére Munkavégzési hely: Kelt:...,... év... hó... nap... munkáltató... munkavállaló * Legkésıbb a bejelentési kötelezettség teljesítésekor kell kitölteni. ** Határozatlan idıre kötött munkaszerzıdés alapján folytatott háztartási munka kivételével. *** Legkésıbb a munkaviszony megszőnésekor kell kitölteni. 10
2. számú melléklet Munkáltató neve, születési családi és utóneve(i): születési helye, ideje: anyja születési családi és utóneve(i): lakóhelye: TAJ-száma: adóazonosító jele: Jelenléti ív neve, megnevezése: székhelye, lakóhelye: adóazonosító jele: Munkavállaló adatai Munkaidı* Munkakör Munkabér** Munkavállaló aláírása a munkavégzés megkezdésekor a munkavégzés befejezésekor * A munkavégzés napja, valamint a munkaidı kezdete és vége óra szerint megjelölve, továbbá a ledolgozott órák száma. ** A ledolgozott munkaidınek megfelelıen, Ft/nap. 11
3. számú melléklet (REGIONEV) (KIRNEV) Ügyiratszám: (IKTSZAM) Ügyintézı: (UGYINTEZO) Telefon: (UGYINTTEL) Tárgy: (EGYENNEV) Nyilatkozat az alkalmi foglalkoztatás bejelentésérıl N Y I L A T K O Z A T Kérelmezı neve: (EGYENNEV) Születési neve: (SZULNEV) Anyja neve: (ANYJANEVE) Születési helye, ideje: (SZÜLHELY), (SZÜLDÁTUM) Lakóhelye: (LAKOHELY) Tartózkodási helye: (TARTOZHELY) TAJ száma: (TAJSZAM) Adóazonosító jele: (ADOAZON) Fent nevezett alulírott napon megjelent a (KIR.NEVE)-nál (címe: foglalkoztatásnak minısülı egyszerősített foglalkoztatás bejelentése céljából. ) alkalmi Büntetıjogi felelısségének tudatában az alábbiakat nyilatkozta: <foglalkoztató neve, székhely/telephely címe> foglalkoztatónál <jogviszony kezdete> - <jogviszony vége> idıtartam alatt munkaviszonyban álltam. A foglalkoztató által kifizetett munkabér összege <járulékalap> Ft. A nyilatkozattételre azért került sor, mert az ügyfél más módon nem tudta igazolni az alkalmi foglalkoztatásra vonatkozó adatokat. Keltezés ügyfél aláírása ügyintézı aláírása (KIR.CIME) Telefon: Fax: (SZERV.HONLAP) 12