H é t Neurobiológia 2015/16. tanév II. félév I. blokk Dátum és idő Előadás sorszáma, címe Előadó Bonctermi gyak. (2 óra/gy.) 1. 02.09. 10-11 (K) 02.09. 11-12 (K) 02.10. 8-9 (Sze) 02.10. 9-10 (Sze) 2. 02.16. 10-11 (K) 02.17. 8-9 (Sze) 02.18. 8-9 (Cs) 02.19. 8-9 (P) 3. 02.23. 10-11 (K) 02.24. 8-9 (Sze) 02.25. 8-9 (Cs) 02.26. 8-9 (P) 1/1. Az idegrendszer szöveti szerkezete I. Az idegsejt. 1/2. Az idegrendszer szöveti szerkezete II. A neuroglia. Az idegsejt-neuroglia közötti kapcsolatok. 1/3. Az idegrendszer fejlődése neuro-hisztogenezis. Az idegrendszer főbb részei. 1/4. A gerincvelő fejlődése és szerkezete. 2/1. Az agytörzs fejlődése és szerkezete. A IV. agykamra. 2/2. A köztiagy fejlődése. A III. agykamra. 2/3. Az előagy fejlődése és felépítése. Az oldalkamrák. 2/4. A nagyagykéreg szerkezete. 3/1. A kisagy szerkezete. 3/2. A nyúltvelő szerkezete, pályái. 3/3. A híd és a mesencephalon szerkezete. 3/4. Agyburkok, az agy vérellátása, liquor cerebrospinalis. 1. Agyboncolás I. 1. Agyboncolás II. 2. Agyboncolás III. 1. A gerincvelő boncolása. A koponyatető szerkezete. Agyburkok, ciszternák. Az agy vér- és liquorkeringése. 2. Agyboncolás IV. Szövettan gyak. (2 óra/gy.) Idegszövet, perifériás ideg, ggl. spinale, ggl. symp., gliaszövet. A gerincvelő. Kisagy, nagyagy. 4. 03.02. 8-9 (Sz) 03.02. 9-10 (Sz) 03.03. 8-9 (Cs) 03.03. 9-10 (Cs) 5. 03.08. 10-11 (K) 03.08. 11-12 (K) 03.09. 8-9 (Sze) 4/1. A bulbus oculi anatómiája. A szemizmok, védő- és könnykészülék. A szemmozgató motoros apparatus. 4/2. A retina. 4/3. A látópálya. 4/4. A középfül és a belsőfül anatómiája. 5/1. Az egyensúlyérző rendszer. 5/2. A hallórendszer. 5/3. Az ízlelőszerv. A szaglószerv. Kisvárday Z. Kisvárday Z. Kisvárday Z. 1. Agyboncolás A szem, V. palpebra. 2. Agyboncolás VI. (n. V megbeszélése). 1. Agyboncolás VII. (n. VII megbeszélése). 2. Agyboncolás VIII. (n. IX, X, XI, XII megbeszélése). A belsőfül. 6. 2. A szem, a szemüreg, a közép- és belsőfül boncolása.
7. 1. BESZÁMOLÓ 1. BESZ. 1. BESZ. 1. évközi beszámoló a 7. héten az A és B gyakorlatok idejében Ismétlő évközi beszámoló a 8. héten a B gyakorlatok idejében Idegélettani gyakorlatok az élettani gyakorlatok idejében, azok ciklusaiba illesztve.
Neurobiológia 2015/16. tanév II. félév II. blokk H é t Dátum Előadás sorszáma, címe Előadó Élettan szemin. (2 óra/sz.) 6. 03.16. 8-9 (Sze) 6/1. A neuronális ingerületi folyamat jellegzetességei, ioncsatornák szerepe. P. Szűcs 03.16. 9-10 (Sze) 6/2. A centrális serkentő és gátló szinapszisok B. Pál 03.17. 8-9 (Cs) működési sajátságai, jelentősége. 6/3. Elemi neuronális kölcsönhatások a központi B. Pál idegrendszerben, neuronális integratív működések. 7. 03.22. 10-11 (K) 03.22. 11-12 (K) 03.23. 8-9 (Sze) 7/1. A központi idegrendszer anyagforgalma és anyagcseréje. 7/2. Jeltovábbítás és jelátvitel. 7/3. Posztszinaptikus jelátviteli mechanizmusok. Bálint B. Bálint B. Bálint B. 03.23. 9-10 (Sze) 7/4. Amin neurotranszmitterek szerepei és hatásai I. Bálint B. 03.24. 8-9 (Cs) 03.24. 9-10 (Cs) 7/5. Amin neurotranszmitterek szerepei és hatásai II. Bálint B. 7/6. Az idegsejtek közötti ingerület áttevődés formái. 03.25. 8-9 (P) 03.25. 9-10 (P) A szinaptikus és nem-szinaptikus neurotranszmisszió. 7/7. A kémiai szinapszis finomszerkezete, molekuláris architecturája. 7/8. Axon transzport: degeneráció és regeneráció az idegrendszerben. 8. 03.29. 10-11 (K) 03.29. 11-12 (K) 03.30. 8-9 (Sze) 03.30. 9-10 (Sze) 9. 04.05. 10-11 (K) 04.05. 11-12(Sze) 10. 04.11. 8-10 (H) 2. BESZÁMOLÓ 8/1. Receptorok, primer afferensek. A gerincvelő érző működései. 8/2. A szomatoszenzoros rendszer. 8/3. A viszceroszenzoros rendszer. A receptorfunkciók, szomato- és viszceroszenzoros működések általános jellemzése. 9/1. A hő- és fájdalomérzés élettana. 9/2. A fájdalomérzés neuronális mechanizmusai, a fájdalomcsillapítás elvi lehetőségei. 2. évközi beszámoló a 10. héten Idegélettani gyakorlatok az élettani gyakorlatok idejében, azok ciklusaiba illesztve Idegélettani szemináriumok a +-tel jelölt hetekben, az élettani szemináriumok idejében (csak ajánlás, a szemináriumvezetővel való egyeztetés esetén eltérés lehetséges) Biokémia szeminárium az előadóval megbeszélt helyen és időben
H é t Neurobiológia 2015/16. tanév II. félév III. blokk Dátum Előadás sorszáma, címe Előadó Élettan szem. (2 óra/sz.) 10/1. Érzékszervek jelképzése. Bálint B. 10. 04.13. 8-9 (Sze) 04.13. 9-10 (Sze) 11. 04.19. 10-11 (K) 04.19. 11-12 (K) 04.20. 8-9 (Sz) 04.20. 9-10 (Sz) 04.21. 8-9 (Cs) 04.21. 9-10 (Cs) 04.22. 8-9 (P) 04.22. 9-10 (P) 12. 04.26. 10-11 (K) 04.26. 11-12 (K) 04.27. 8-9 (Sze) 04.27. 9-10 (Sze) 04.28. 8-9 (Cs) 04.28. 9-10 (Cs) 13. 05.03. 10-11 (K) 05.03. 11-12 (K) 05.04. 8-9 (Sze) 05.04. 9-10 (Sze) 10/2. Információtárolás. 11/1. A látás optikai törvényszerűségei. A látásélességet meghatározó tényezők. 11/2. A látás retinális mechanizmusai. 11/3. A vizuális információ centrális feldolgozásának mechanizmusai. 11/4. A hallás élettana. 11/5. A gerincvelő szomatomotoros működései. A motoros véglemez. A motoros egység. A gerincvelői motoros apparátus. 11/6. Gerincvelői és agytörzsi reflexek. Proprioceptiv és nociceptiv reflexek. 11/7. A szomatomotoros rendszer. A motoros rendszer hierarchiája. A törzsdúcok és a kisagy, mint a szomatomotoros rendszer részei. 11/8. A visceromotoros rendszer. 12/1. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja I. 12/2. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja II. 12/3. A vestibuláris apparátus és a mozgáskoordináció. 12/4. Agytörzs, kisagy szerepe a mozgáskoordinációban. 12/5. Törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgáskoordinációban 12/6. Ízérzés, szaglás élettana. 13/1. A monoaminerg rendszer. 13/2. A limbikus rendszer. 13/3. Centrális vegetatív szabályozás I. 13/4. Centrális vegetatív szabályozás II. A magatartás szabályozása. 13/4. EEG, alvás. 05.05. 8-9 (Cs) 05.05. 9-10 (Cs) 13/6. Tanulás, emlékezet. 14. 05.09. 8-10 (H) 3. BESZÁMOLÓ 15. 05.19. 18-20 (Cs) ISMÉTLÕ BESZÁMOLÓ (II.vagy III.) Bálint B. Jónai I. Jónai I. Jóna I. Jóna I. Jóna I. Jóna I. Kisvárday Z. Pál B. Pál B. Pál B. Tóth-I. B. + + + + Biokémia sz. (2 óra/sz.) 3. évközi beszámoló a 14. héten Ismétlő évközi beszámoló a 15. héten Idegélettani gyakorlatok az élettani gyakorlatok idejében, azok ciklusaiba illesztve Idegélettani szemináriumok a +-tel jelölt hetekben, az élettani szemináriumok idejében (lásd a megjegyzést az előző blokknál) Biokémia szeminárium az előadóval megbeszélt helyen és időben
Neurobiológia 2015/16. tanév II. félév Részletes tematika I. blokk ANATÓMIA ELÕADÁSOK: a zárójelben lévő számok a megfelelő tankönyvek oldalszámait jelentik. A rövidítések magyarázata: F: Szentágothai-Réthelyi: Funkcionális Anatómia, I. és III. kötet (8. kiadás, Medicina Kiadó, 2002, ISBN: 963 242 564 2) S: Sobotta: Az ember anatómiájának atlasza 1-2, Medicina Kiadó, ISBN 978-963-226-103-4 R: H.R.Ross: Szövettan. Kéziköny és Atlasz (Medicina Kiadó, Budapest, ISBN 978-963-226-052-5) L: T.W. Sadler: Langman Orvosi Embryologia (Medicina Könyvkiadó, 1999, ISBN 978-963-226-1355) K: Komáromi: Az agyvelő boncolása (Medicina Könyvkiadó, 1995, ISBN 963 242 520 8) 1/1. Az idegrendszer szöveti szerkezete. I. Az idegsejt. Az idegrendszer szöveti szerkezete. Sejtes és extracellularis állomány az idegrendszerben. Idegsejtek (sejttest, axon és dendritek) alaki és citológiai tulajdonságai. Az idegsejt mint az idegrendszer anatómiai, fejlődéstani, trofikus és funkcionális egysége. A histodynamiás polaritás elve. (F.I. 272-283, 326-330) 1/2. Az idegrendszer szöveti szerkezete. II. A neuroglia. Az idegsejt-neuroglia közötti kapcsolatok. Gliasejtek és típusaik a perifériás és központi idegrendszerben. Schwann sejt, satellita sejt, astrocyta, oligodendroglia, microglia és ependymoglia. Gliasejtek és neuronok viszonya a perifériás és központi idegrendszerben. A myelin hüvely kialakulása a perifériás és a központi idegrendszerben; különbségek. Ranvier befűződések citológiai szerkezete. A microglia speciális szerepe. Astrocyták és a membrana limitans gliae. Vér-agy gát. (F.I. 283-303; F.III. 1606-1608) 1/3. Az idegrendszer fejlődése neurohisztogenezis. Az idegrendszer főbb részei. Az idegrendszer fejlődéséről általában. A neuroectoderma differenciálódása. Velőcső, crista neuralis, placod lemez kialakulása. Primer és secunder agyhólyagok. Neurohisztogenezis. Radialis glia, neuroblastok kialakulása. Neuroblastok vándorlása és differenciálódása. Axonok és dendritek növekedését befolyásoló intrinsic és extrinsic tényezők. Természetes sejthalál az idegrendszerben. Idegi őssejtek. Az idegrendszer felosztása, központi és környéki idegrendszer. Az agyvelő fő részei. (F.III. 1378-1388; F.III. 1374-1377) 1/4. A gerincvelő fejlődése és szerkezete. A gerincvelő neurohisztogenesise, az alaplemez és a szárnylemez kialakulása, ezek részvétele a mellső-, hátsó- és az oldalsó szarv kialakulásában. A sulcus limitans viszonya az alap és a szárnylemezhez. A secunder agyhólyagokból kialakuló központi idegrendszeri képletek. A gerincvelő makroszkópos leírása. A gerincvelői szelvények száma, elhelyezkedése. A szürke és fehérállomány elhelyezkedése, részei. Radix anterior és posterior, nervus spinalis, ramus anterior és posterior elhelyezkedése, viszonya a ganglion spinalehoz. Somatomotoros, visceromotoros, somatosensoros, viscerosensoros neuronok fogalma, elhelyezkedése. A szürkeállomány szerkezete, Rexed laminák, a laminák cytoarchitectonikai jellemzői. Szegmentális különbségek. Somatotopia a ventralis szarv területén. A fehérállomány általános szerkezete: felszálló, leszálló, interszegmentális pályák fogalma, a pályák elhelyezkedése. (F.III. 1389-1403, 1424-1427, R. 306-307) 2/1. Az agytörzs fejlődése és szerkezete A IV. agykamra. Az agytörzs alap és a szárnylemez részvétele az agyidegek motoros és érző magjainak kialakulásában és a kisagy fejlődésben. Az agytörzs általános szerkezeti felépítése, részei. Az agykamrák kialakulása. A tela choroidea, lamina epithelialis, tenia, plexus choroideus fogalma. A negyedik agykamra falai, a plexus choroideus elhelyezkedése. Az agytörzs részei. Fossa rhomboidea képletei. (F.III. 1433-1444)
2/2. A köztiagy fejlődése és szerkezete. A III. agykamra. A diencephalon histogenesise, a diencephalon hólyag származékai. A harmadik agykamra egyes falait alkotó képletek. A harmadik agykamra kapcsolatai a kamrarendszer tagjaival. (F.III. 1512-1516, 1531) 2/3. Az előagy fejlődése és felépítése. Az oldalkamrák. A telencephalon hólyag histogenesise. Az oldalkamra kialakulása. A fornix, corpus callosum, commissura anterior kialakulása. A nagyagy lebenyei, lebenyhatárok, gyrusok, sulcusok. A szürke és fehérállomány elhelyezkedése. Törzsdúcok fogalma és részei. Capsula interna határai, részei, jelentősége. Az oldalkamra részei, az egyes részek falait alkotó képletek. A plexus choroideus elhelyezkedése az oldalkamrában. (F.III. 1532-1552) 2/4. A nagyagykéreg szerkezete. A neocortex fogalma. A neocortex neuron típusai, szöveti rétegei és afferens kapcsolatai. Brodmann areák. A neocortex columnaris szerveződési elve, associatios és commissuralis kapcsolatai. A neocortex működése a modern képalkotó módszerek tükrében. A hemispheriumok közötti különbségek, a split brain. (F.III. 1555-1565) 3/1. A kisagy szerkezete. A kisagy makroszkópos szerkezete. A kisagykéreg neuron típusai, szövet rétegei és afferens kapcsolatai. A kisagyi glomerulus fogalma. A kisagyi neuron hálózat szerkezeti alapelvei. A kisagy efferens kapcsolatai. (F.III. 1496-1508, 1509-1512) 3/2. A nyúltvelő szerkezete, pályái. Az agyidegi magok elhelyezkedésének általános elve. A nyúltvelőben elhelyezkedő agyidegi magok elhelyezkedése, kilépése, funkciója. A nyúltvelő egyéb magjai (hátsó kötegi magok, oliva inferior, nucleus cuneatus accessorius), kapcsolataik. A formatio reticularis fogalma, szerkezeti felépítése. A nyúltvelő, híd és a mesencephalon területén eredő, végződő és átfutó pályák. A pedunculus cerebellaris inferior, medius és superior elhelyezkedése, pályái. (F.III. 1444-1465) 3/3. A híd és a mesencephalon szerkezete. A híd felépítése, basis és tegmentum pontis. A hídban elhelyezkedő agyidegi magok elhelyezkedése, kilépése, funkciója. A híd egyéb magjai (nuclei pontis, nuclei raphe pontis, corpus trapezoideum, oliva superior, nucleus parabrachialis), kapcsolataik. A hídban eredő, végződő és a hídban átfutó pályák. A mesencephalon felépítése: basis, tegmentum, tectum. A tectum részei. A mesencephalonban elhelyezkedő agyidegi magok elhelyezkedése, kilépése, funkciója. A mesencephalon egyéb magjai (nuclei ruber, substantia nigra), kapcsolataik. (F.III. 1456-1476, 1481-1496) 3/4. Agyburkok. Az agy vérellátása. A liquor cerebrospinalis. Az agyburkok részei. Dura mater spinalis et encephali. Arachnoidea, pia mater. Az agyburkok képződményei: Falx cerebri, cerebelli, tentorium cerebelli, diaphragma sellae. Sinusok, ligamentum denticulatum, granulationes arachnoideae. Az agyburkok közötti térségek. Cisternák. A dura mater vérellátásaa gerincvelő és az agy arteriás és vénás ellátása.. A liquor cerebrospinalis termelése, felszívódása, szerepe, liquorkeringés. A plexus choroideus szerkezete. A vér-agy gát, vér-liquor gát felépítése, elhelyezkedése, szerepe. Vér-agy gát mentes területek. (FIII. 1397. 1552-1554. 1596-1608.) 4/1. A bulbus oculi anatómiája. A szemizmok, védő- és könnykészülék. A szemmozgató motoros apparatus. A szemgolyó mikroszkópos anatómiája. Az ínhártya: a sclera, a cornea és a limbus szerkezete. Az érhártya: az iris, a corpus ciliare és a choroidea szerkezete. A szemlencse szerkezete és rögzítése a corpus ciliarehoz. Corpus vitreum és humor aquosus. A humor aquosus termelődésének, keringésének és felszívódásának anatómiai alapjai. A szem mozgató apparátusa. A szemmozgásokat irányító agytörzsi neuron rendszer szerkezete. (F.III. 1681-1693, 1702-1707, 1716-1728; R. 788-799, 807-810)
4/2. A retina. Az ideghártya fotoszenzitív és nem-fotoszenzitív része. A retina neuronalis szerkezete, szövettani rétegei. Csapok és pálcikák funkcionális mikroanatómiája. Fovea centralis, discus nervi optici szerkezete. A retina vérellátása. A nervus opticus agyhártya borítása és annak jelentősége. (F.III. 1694-1702, 1707-1708; R. 799-807) 4/3. A látópálya. A látópálya és annak szomatotópiás szerveződése. A látópálya egyes részei sérülésének anatómiai alapjai. A pupilla fényreflexívének neuronalis szerkezete. Az extragenicularis látórendszer. (F.III. 1708-1716) 4/4. A középfül és a belsőfül anatómiája. A középfül általános felépítési elve. A középfül falainak elhelyezkedése, az egyes falakat alkotó képletek. A középfül klinikai felosztása. A tuba auditiva. A hallócsontok neve, fő részeik egymással való kapcsolatuk. A dobüreg nyálkahártyája, a dobhártya szerkezete. A középfül összeköttetései. A középfül izmai. A belső fül általános felépítési elve. A csontos labyrinthus részei. A csiga, a vestibulum és a félkörös ívjáratok részei, egymáshoz való viszonya. A hártyás labyrinthus részei, a halló és egyensúlyozó receptorok általános felépítési elve. A ganglion vestibulare és a ganglion spirale elhelyezkedése, felépítése. A peri- és endolympha fogalma elhelyezkedése. A vestibularis receptorok elhelyezkedése, szöveti szerkezete. A ductus cochlearis falai, a Corti szerv szerkezete. A meatus acusticus internus, képletei. (F.III. 1733-1754; R. 821-836) 5/1. Az egyensúlyérző rendszer. A vestibularis magok agytörzsi elhelyezkedése, a primer afferens vestibularis rostok végződése. A vestibularis magok legfontosabb kapcsolatai: gerincvelői, kisagyi projekció, kapcsolat a szemmozgató agyidegi magokkal. A vestibularis rendszer és a formatio reticularis kapcsolata. A vestibularis efferensek. A cochlearis magok agytörzsi elhelyezkedése, a primer afferens cochlearis rostok végződése. A hallópálya. A hangforrás lokalizálásának morfológiai alapja. A cochlearis efferensek. (F.III. 1728-1731, 1754-1763) 5/2. A hallórendszer. A cochlearis magok agytörzsi elhelyezkedése, a primer afferens cochlearis rostok végződése. A hallópálya. A hangforrás lokalizálásának morfológiai alapja. A cochlearis efferensek. Az oticus placod kialakulása. A halló hólyag lefűződése, a belőle kialakuló képletek. A csontos labyrinthus kialakulása. A középfül fejlődése, a kopoltyúbél szerepe. A hallócsontok fejlődése. A külső fül kialakulása. (F.III. 1728-1731, 1754-1763) 5/3. Az ízlelőszerv. A szaglószerv. A szaglószervről általában. A szaglónyálkahártya szövettani szerkezete. A szagló receptorsejtek funkcionális mikroanatómiája. A bulbus olfactorius neuronalis szerkezete. A glomerulus olfactorius. Tractus olfactorius és a nucleus olfactorius anterior. A szagló kérgi területek. A nyelv nyálkahártya szerkezete. Ízlelőbimbók mikroszkópos szerkezete. Az ízérző receptorsejtek funkcionális mikroanatómiája. Az ízlelőbimbók beidegzése. A központi idegrendszer ízérzésben szerepet játszó területei. (F.III. 1673-1680)
BONCTERMI GYAKORLATOK: 1/1. Agyboncolás I. Felszíni demonstráció, oldalkamrák, Flechsig metszés. A másik agyon az agyburkok, cisternák, agyi erek tanulmányozása. Az agyboncolás menete: a burkaitól megtisztított agyon felszíni demonstrációt végzünk. A jobb oldali féltekén a corpus callosum szintjében metszést ejtünk. A metszlapon kitapinthatjuk az oldalkamra helyzetét. Előbb a pars centralist, majd a cornu anteriust és posteriust feltárjuk. Eltávolítjuk az operculumokat, láthatóvá válik az insula és a gyrus temporalis superior. Szondával kitapintjuk a cornu inferius helyzetét és feltárjuk. A bal oldali féltekén Flechsig-metszést készítünk. Eltávolítjuk a coprus callosum törzsökét, a fornix oszlopait a foramen interventricularenál átvágjuk és a fornixot hátrahajtjuk. A tela choroideát demonstráljuk. 1/2. Agyboncolás II. Az agyboncolás folytatása. A III. agykamra, diencephalon tanulmányozása, agytörzs. Ehhez a median sagittalis agymetszetet is felhasználjuk. A féltekék maradványait eltávolítva agytörzs preparátumot készítünk. A középagyat demonstráljuk. A pedunculus cerebellaris superiorból kiindulva a kisagy alsó felszínére irányított metszést ejtünk és a kisagyi magvakat demonstráljuk. A kisagy ékkimetszésével feltárjuk a IV. agykamrát és a fenekét lerajzoljuk. Végül a híd és a nyúltvelő demonstrálása. 2/1. Agyboncolás III. Az agytörzs részletes tanulmányozása. Az agyidegek magvai, kilépésük az agytörzsből. Az agytörzs szerkezetének megbeszélése. 2/2. A gerincvelő boncolása. Csonkolt tetemen a gerincvelő boncolása. A kivett gerincvelő demonstrálása. A gerincvelő szerkezetének megbeszélése. Koponyatető. Agyburkok. Az agy vér- és liquorkeringése. A koponya megnyitása. A koponyatető szerkezete, agyburkok részletes tanulmányozása. Az agy vér- és liquorkeringése. 3/1. Agyboncolás IV. Agyboncolás in situ. A boncolás menete megegyezik a kivett agyon leírt boncolási útmutatóval. 3/2. Agyboncolás V. Az in situ agyon az agytörzs kiboncolása úgy, hogy az agyidegek kilépése az agyból, az agyidegek koponyán belüli lefutása és kilépése a koponyából jól látható legyen. 4/1. Agyboncolás VI. Agyboncolás befejezése. A koponyaalap képletei, dura sinusok, agyidegek kilépése. Az agyidegek áttekintő megbeszélése (n. V). 4/2. Agyboncolás VII. Coronalis agyszeletek készítése. Az agyidegek áttekintő megbeszélése (n. VII). 5/1. Agyboncolás VIII. Önálló agyboncolás. Az agyidegek áttekintő megbeszélése (n. IX, X, XI, XII). 5/2. A szem és a szemüreg boncolása. A szem boncolása, a retrobulbáris tájék boncolása. A látórendszer és a szemmozgások központi idegrendszeri szabályozásának áttekintő ismétlése. A közép- és belsőfül boncolása. A halló és egyensúlyérző rendszer áttekintő megbeszélése.
SZÖVETTAN GYAKORLATOK: 1. Idegszövet 1. Perifériás ideg (HE) 2. Perifériás ideg (OsO 4 + H) 3. Ganglion spinale (HE) 4. Ganglion sympathicum (Bielschowsky-f. impregnáció) 5. Gliaszövet (agy, Cajal-f. impr.) 2. Gerincvelő 1. Gerincvelő (HE) 2. Gerincvelő (Bielschowsky-f. impr.) 3. Gerincvelő (Golgi-f. impr.) 4. Bemutatás: Béka gerincvelő töltése cobalt lizinnel (Elülső gyökér feltöltés, hátsó gyökér feltöltés, intracelluláris jelölés) 3. Kisagy, nagyagy 1. Kisagy (HE) 2. Kisagy (Bielschowsky-f. impr.) 3. Kisagy (Golgi-f. impr.) 4. Nagyagy (Nissl-féle festés) 5. Nagyagy (Golgi-féle impr.) 4. Érzékszervek I. 1. Szem (HE) 2. Palpebra (HE) 3. Könnymirigy (HE) 5. Érzékszervek II. 1. Belsőfül (HE)
Neurobiológia 2015/16. tanév II. félév Részletes tematika II. blokk ANATÓMIA ELŐADÁSOK: a zárójelben lévő számok a megfelelő tankönyvek oldalszámait jelentik. A rövidítések magyarázata: F: Szentágothai-Réthelyi: Funkcionális Anatómia, I. és III. kötet (8. kiadás, Medicina Kiadó, 2002, ISBN: 963 242 564 2) S: Sobotta: Az ember anatómiájának atlasza 1-2, Medicina Kiadó, ISBN 978-963-226-103-4 R: H.R.Ross: Szövettan. Kéziköny és Atlasz (Medicina Kiadó, Budapest, ISBN 978-963-226-052-5) L: T.W. Sadler: Langman Orvosi Embryologia (Medicina Könyvkiadó, 1999, ISBN 978-963-226-1355) 7/6. Az idegsejtek közötti ingerület áttevődés formái. A szinaptikus és nem-szinaptikus neurotranszmisszió. Az idegsejtek közötti ingerület áttevődés formái. A szinaptikus és nemszinaptikus ingerületáttevődés formái. Ephapsis. Térfogat transzmisszió. Az elektromos szinapszis molekuláris szerkezete. (F.I. 315-326) 7/7. A kémiai szinapszis finomszerkezete, molekuláris architecturája. A kémiai szinapszis alkotó elemei és citológiai szerkezete. Szinaptikus vezikulák, pre- és posztszinaptikus membrán, szinaptikus rés molekuláris szerkezete. Neurotranszmitterek és azok felszabadulása a szinaptikus vezikulákból. Ionotróp és metabotróp neurotranszmitter receptorok fogalma és legfontosabb típusai. (R. 288-293) 7/8. Axon transzport: degeneráció és regeneráció az idegrendszerben. Az axonális transzport. A gyors és lassú transzport mechanizmusok sajátosságai és molekuláris mechanizmusa. Kinesin és dynein mint motoros molekulák. Axon degeneráció és regeneráció a perifériás és a központi idegrendszerben. A Schwann sejt membrana basalisának szerepe. Az axon regenerációt gátló tényezők a központi idegrendszerben. (F.I. 330-333, R. 314-315) 8/1. Receptorok, primer afferensek. A gerincvelő érző működései. Az idegrendszer szomatovisceralis szenzoros működéseiről általában. Receptorok a bőrben, izületekben és izmokban. Az izomorsó szerkezete. Interoceptorok. Alacsony és magas ingerküszöbű receptorok. C, A, A A -tipusú primer afferensek és azok végződése a gerincvelőben. A dermatoma fogalma. A primer afferens secunder interneuron szinaptikus kapcsolat neurokémiai jellegzetességei. A nociceptív ingerületek kapuzó mechanizmusa a gerincvelő hátsó szarvában. A szomatikus és visceralis ingerületi útvonalak átfedő jellege. Head-zónák. (F.I. 303-311; F.III. 1411-1414, 1422-1423, 1593-1595) 8/2. A szomatoszenzoros rendszer. Felszálló szomato-visceralis szenzoros pályarendszerek. A hátsó kötegi lemniscus medialis illetve a lemniscus trigeminalis rendszerek neuronális szerkezete. Az anterolateralis felszálló rendszer gerincvelői és trigeminális összetevői és szerkezete. Tractus spinocervicothalamicus. Spinocerebellaris pályák. (F.III. 1418-1421, 1573-1580, 1508-1511) 8/3. A viszceroszenzoros rendszer. A nucleus tractus solitarii kapcsolata a visceroszenzoros rendszerekkel. A szomato-visceralis szenzoros működések endogén kontrolljában résztvevő leszálló rendszer anatómiai és neurokémiai szerkezete.
Neurobiológia 2015/16. tanév II. félév Részletes tematika III. blokk ANATÓMIA ELŐADÁSOK: a zárójelben lévő számok a megfelelő tankönyvek oldalszámait jelentik. A rövidítések magyarázata: F: Szentágothai-Réthelyi: Funkcionális Anatómia, I. és III. kötet (8. kiadás, Medicina Kiadó, 2002, ISBN: 963 242 564 2) S: Sobotta: Az ember anatómiájának atlasza 1-2, Medicina Kiadó, ISBN 978-963-226-103-4 R: H.R.Ross: Szövettan. Kéziköny és Atlasz (Medicina Kiadó, Budapest, ISBN 978-963-226-052-5) L: T.W. Sadler: Langman Orvosi Embryologia (Medicina Könyvkiadó, 1999, ISBN 978-963-226-1355) 11/5. A gerincvelő szomatomotoros működései. A motoros véglemez. A motoros egység. A gerincvelői motoros apparátus. A szomatomotoros működésekről általában. A motoros véglemez. A motoros egység. A gerincvelői szomatikus motoneuronok és a gerincvelői motoros apparátus. A gerincvelői motoros apparátus szegmentális szerveződése. Szenzoros ingerületek hatása a gerincvelői motoros apparátusra. (F.I. 311-315; F.III. 1428-1432) 11/6. Gerincvelői és agytörzsi reflexek. Proprioceptív és nociceptív reflexek. Proprioceptív reflexek. Gamma motoneuronok és a gamma hurok. Nociceptív (flexor keresztezett extensor) reflexek. A gerincvelői motoros apparátus leszálló kontrollja. (F.III. 1403-1414, 1424-1428) 11/7. A szomatomotoros rendszer. A motoros rendszer hierarchiája. A törzsdúcok és a kisagy, mint a szomatomotoros rendszer részei. A magasabb motoros központok és azok hierarchikus szerveződése. A törzsdúcok, substantia nigra, nucleus subthalamicus, thalamus, agykéreg által alkotott motoros neuron hálózat anatómiai és neurokémiai felépítése. Direct és indirect pályák az agykéregtől az agytörzsi és gerincvelői motoros hálózatokhoz. A pyramis pálya. A szomatomotoros működésekben résztvevő agytörzsi területek. Az agytörzsi eredetű medialis, lateralis és aminerg leszálló motoros pályák. A kisagy kapcsolata a direkt és indirekt leszálló motoros rendszerekhez. (F.III. 1568-1572, 1580-1586) 11/8. A visceromotoros rendszer. A vegetatív idegrendszer mint az idegrendszer visceromotoros része. A vegetatív idegrendszer hierarchikus szerveződése. A hypothalamus mint a vegetatív idegrendszer legmagasabb központja. A hypothalamus afferens és efferens kapcsolatai. A vegetatív idegrendszer agytörzsi és gerincvelői központjai. (F.III. 1474-1475, 1522-1530, 1654-1670) 13/1. A monoaminerg rendszer. Az agytörzsi formatio reticularis neuronalis szerkezetéről általában. Neurotranszmitterként monoaminokat használó agytörzsi magok a formatio reticularisban. Az agytörzs serotoninerg, dopaminerg és noradrenerg magjai. Leszálló, felszálló és kisagyi serotoninerg és noradrenerg pályák. A tuberoinfundibularis, a nigrostrialis és a mesolimbikusmesocorticalis dopaminerg pályák. (F.III. 1475-1480) 13/2. A limbikus rendszer. A limbikus rendszerről általában. A limbikus rendszer elsődleges központjai: septum pellucidum, amygdala, hippocampalis formatio. A hippocampalis formatio mikroszkópos anatómiája. A limbikus rendszer afferens pályái. A limbikus rendszer belső ingerületfeldolgozó neuron hálózatai. A limbikus rendszer efferens kapcsolatai. (F.III. 1565-1568, 1586-1591)