PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Törökbálint, 2012.május 20.

Tartalomjegyzék PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... 1 TARTALOMJEGYZÉK... 2 PREAMBULUM... 5 AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA... 8 A) ÉPÜLET, AZ ISKOLAUDVAR ÉS BERENDEZÉSE... 8 B) SZERTÁRAK... 9 C) INFRASTRUKTÚRA... 9 D) KÖRNYEZETKULTÚRA... 10 PEDAGÓGIAI PROGRAM... 11 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELÉS ÉS OKTATÁS CÉLJAI... 11 1.1. AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI CÉLKITŰZÉSEI... 11 BEVEZETŐ... 11 1.2. PEDAGÓGIAI ALAPOZÁS... 13 1.2.1. KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE... 14 1.2.2. A KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK... 16 1.2.3. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉNEK-OKTATÁSÁNAK ELVEI... 16 2. AZ INTÉZMÉNYBEN ZAJLÓ PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK, ÉS AZOK CÉLJAI... 17 2.1. PEDAGÓGIAI CÉLKITŰZÉSEINK... 17 2.2. SZERVEZETI CÉLJAINK... 17 2.2.1. VÉGSŐ (NYÍLT VÉGŰ) CÉLJAINK... 17 2.3. AZ INTÉZMÉNY EREDMÉNYCÉLJAI... 21 2.3.1. A VIZSGÁK TERÉN... 21 AZ ISKOLAI VIZSGÁK, MÉRÉSEK ÉS ÉRTÉKELÉSEK HELYI RENDJE... 21 2.3.2. A TOVÁBBTANULÁSRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSNEK IS HAGYOMÁNYAI VANNAK, AMELYEKET FOLYTATNI SZERETNÉNK.... 22 2.4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI (MŰKÖDÉSI) CÉLJAI... 24 3. AZ ISKOLA NEVELÉSI TERVE... 25 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS... 25 1. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉRTELMEZÉSE:... 25 2. A SZEMÉLYISÉGBEN NÉGY SZEMÉLYISÉGJELLEMZŐT KÜLÖNÍTÜNK EL:... 25 3. NEVELÉSI PROGRAMUNKBAN AZ ÉRTÉK KULCSFOGALOM... 26 4. A SEGÍTŐ SZEMÉLY ÁLTAL ALKALMAZHATÓ SZEMÉLYBEFOLYÁSOLÓ ELJÁRÁSOK:... 27 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS... 27 1. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ÉRTELMEZÉSE... 27 2. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSÉNEK FELADATRENDSZERE:... 27 3. AZ OSZTÁLYOK KÖZÖSSÉGGÉ FEJLESZTÉSÉNEK FELADATAI:... 30 4. HAGYOMÁNYOK AZ ISKOLA, MINT KÖZÖSSÉG ÉLETÉBEN:... 30 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE... 32 FELZÁRKÓZTATÓ, ILLETVE TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMOK SZERVEZÉSE... 32 A BEILLESZKEDÉSI MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK... 32 PÁLYAORIENTÁCIÓ... 32 A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS AZ ISKOLAI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSE... 33 4. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE... 34 A KÉPESSÉGFEJLESZTŐ ÉS ÉRTÉKŐRZŐ KERETTANTERV... 34 Pedagógiai Program 2

RÉSZLETES TANTERVEI... 34 A KÉPESSÉGFEJLESZTŐ ÉS ÉRTÉKŐRZŐ PROGRAM... 35 PEDAGÓGIAI PROGRAMCSOMAGJA... 35 TANTERVHASZNÁLATI ÚTMUTATÓ... 36 ÚTMUTATÓ... 38 A KÉPESSÉGFEJLESZTŐ ÉS ÉRTÉKŐRZŐ KERETTANTERV (KÉK)... 38 HELYI TANTERVKÉNT VALÓ ADAPTÁLÁSÁHOZ... 38 4.1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÓRASZÁMAIKKAL, ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEIK... 42 4.1.1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK... 42 KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ / EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI TÁRGYAK... 49 KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ / EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI TÁRGYAK... 59 4.1.2. AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEI... 61 A. ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉS... 61 B. A KÉK TANTÁRGYI TANTERVEI AZ ALÁBBI ELEMEKET TARTALMAZZÁK:... 62 4.1.3. A TANKÖNYVEK, SEGÉDKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 62 4.2. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI... 64 AZ ÉRTÉKELÉS AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. ÉVFOLYAMÁN... 64 A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA KEZDŐ SZAKASZÁBAN... 64 AZ ÉRTÉKELÉS FUNKCIÓI:... 64 A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS KONCEPCIÓJÁNAK ELVI KIINDULÓPONTJAI:... 65 ÉRTÉKELÉS GYAKORLATA AZ 1-4. ÉVFOLYAMOKON:... 65 OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁT KÖTELES TENNI AZ A TANULÓ:... 65 4.3. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK FORMÁI, KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE MILYEN MÓDON TÖRTÉNIK.... 67 AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI... 67 A TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 68 AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK KORLÁTAI... 68 4.3.1. A LEGGYAKRABBAN ALKALMAZOTT FORMATÍV ÉRTÉKELÉS TÍPUSAI:... 69 4.3.2. A SZUMMATÍV ÉRTÉKELÉS... 69 4.4 A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE... 70 AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI BESZÁMOLTATÁS... 71 4.4.1. AZ ISKOLÁBAN A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A KÖVETKEZŐK:... 73 4.4.2. AZ ISKOLÁBAN A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A KÖVETKEZŐK:... 74 4.4.3. AZT A TANULÓT, AKI KÉPESSÉGEIHEZ MÉRTEN... 74 4.4.3.1. AZ ISKOLAI JUTALMAZÁS FORMÁI:... 75 A DICSÉRETET ÍRÁSBA KELL FOGLALNI, ÉS AZT A SZÜLŐ TUDOMÁSÁRA HOZNI... 75 4.4.3.2. AZ ISKOLAI BÜNTETÉSEK FORMÁI:... 75 FEGYELMI ELJÁRÁS MELLŐZÉSÉVEL KIADHATÓ BÜNTETŐ FOKOZATOK:... 75 4.5. AZ ISKOLAI ÉLETET, A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT, A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK, A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI, TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK... 77 4.5.1. A TEHETSÉGGONDOZÓ MUNKA ÖSSZETEVŐI:... 77 4.5.2. TEHETSÉGFEJLESZTŐ MUNKÁNK EZEN SZEMÉLYISÉGTÉNYEZŐK FEJLESZTÉSÉVEL LEHET CSAK EREDMÉNYES.... 77 4.6. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK, A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI, TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK... 78 4.6.1. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAINK:... 78 4.7. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG, A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM... 79 4.7.1. AZ ISKOLA FELADATAI A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKÁBAN:... 79 Pedagógiai Program 3

4.7.2. AZ EGÉSZSÉGKULTÚRA FEJLESZTÉSE AZ ISKOLÁBAN... 81 4.8. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI... 82 4.8.1. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI FELVÉTEL RENDJE... 82 4.8.2. A KÖZÉPISKOLÁBA TÖRTÉNŐ FELVÉTEL ALAPELVEI:... 82 4.8.3. FELVÉTELI LEHETŐSÉGEK:... 84 4.9 A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM TARTALMI ÉS SZERVEZÉSI KÉRDÉSEI... 85 4.9.1. A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA... 85 4.9.2. A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMMAL INDULÓ OKTATÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÖZVETLEN CÉLJAI 85 4.9.3. A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMON FOLYÓ IDEGENNYELV-OKTATÁS ÁLTALÁNOS CÉLJAI A KÖVETKEZŐK:... 85 4.9.4. AZ ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMON TÖRTÉNŐ IDEGEN NYELVI OKTATÁS MEGSZERVEZÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA... 86 4.9.4.1. A NYELVTANULÁS KERETEI... 86 4.9.4.2. FEJLESZTÉSI FELADATOK... 86 4.9.4.3. AZ A1, A2, B1 ÉS B2 SZINTEK, KER-RE ALAPULÓ MEGHATÁROZÁSA A NAT 2003-BAN... 87 4.9.4.4. NYELVTANÍTÁS A 10-13. ÉVFOLYAMON... 89 4.9.4.5. MÓDSZERTANI JAVASLATOK A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMON TÖRTÉNŐ IDEGENNYELV- OKTATÁSHOZ... 89 4.9.4.6. SZERVEZÉSI KÉRDÉSEK... 90 4.9.4.7. A NYELVTANÍTÁS HATÉKONYSÁGA, INTENZITÁSA... 90 4.9.5. A NYELVTANÁROK FELKÉSZÍTÉSE A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMRA... 92 4.9.5.1. AZ ÖNÉRTÉKELÉSI TÁBLÁZAT EGYBEN AZ ADOTT SZINT KÖVETELMÉNYEIT IS TARTALMAZZA... 93 5. A SZAKKÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA... 96 5.1. INFORMATIKAI SZAKMACSOPORT... 96 5.2. VENDÉGLÁTÁS IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORT... 96 5.3. UTAZÁS & TURIZMUS... 97 5.4. AZ OKJ SZAKKÉPZÉSBE BESZÁMÍTHATÓ SZAKKÖZÉPISKOLAI MODULOK... 97 5.5. TERVEZETT ÉS MEGSZEREZHETŐ KÉPESÍTÉSEK OKJ SZÁM SZERINT:... 100 Pedagógiai Program 4

Preambulum 1. Az iskola hivatalos elnevezése: Bálint Márton Általános és Középiskola 2. Az iskola OM száma: OM 032616 3. Az iskola alapító okiratának, működési engedélyének száma, kelte, az engedély kiállítója: 210/2009.(V.28.) Törökbálint Város Önkormányzata Turai István polgármester 4. Az iskola székhelye: 2045 Törökbálint, Köztársaság tér 8. 5. Az iskola postacíme: 2045 Törökbálint Pf. 41. 6. Az iskola telefonszáma (faxszáma, e-mail-száma, honlap): 06-23/335-639; 06-23-337-732 balintsuli@torokbalint.hu www.balintsuli.hu w3.enternet.hu/balintm1 7. Az iskola vezetője, a pedagógiai program benyújtója: Dr. Német István igazgató 8. Az iskola fenntartója: Törökbálint Város Önkormányzata Pedagógiai Program 5

9. Az iskola tagozatai: Többfunkciós intézmény: ÁLTALÁNOS ISKOLA a) 8 évfolyamos képességfejlesztő GIMNÁZIUM b) 9. évfolyamon nyelvi előkészítő + 4 évfolyamos angol/német emeltszintű képzés SZAKKÖZÉPISKOLA c) 9. évfolyamon nyelvi előkészítő + 4 évfolyamos szakmacsoportos képzés idegenforgalom-vendéglátás és informatika szakmacsoportban. SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOK d) Érettségire épülő 1-2 évfolyamos OKJ képzés (vendéglős) 10. Az iskola földrajzi működési területe: Pest megye 11. Az iskola tényleges beiskolázási körzetének földrajzi megjelölése: a) általános iskola esetében: Törökbálint Város területe b) a középiskola esetében: Törökbálint Város területe, továbbá a tömegközlekedéssel elérhető környező települések. 12. Az iskola tanulócsoportjainak száma (beleértve a napközit, a tanulószobát is): 30 osztály (+ a szakképző osztályok) 8 iskolaotthonos csoport 4 tanulószoba Pedagógiai Program 6

2010-2011-es tanév adatai Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11 12. 13. 1/14. Tanulócsoportok száma 4 4 3 2 2 2 2 2 2 2 2 3 2 1 A tanulók létszáma 93 91 67 48 58 59 55 53 63 51 62 59 63 12 Napközis (iskolaotthonos) csoportok száma A napközis ellátást igénylő tanulók létszáma Tanulószobai csoportok száma A tanulószobát igénylő tanulók létszáma 4 4 3 2 2 93 91 67 48 58 2 1 1 48 27 26 Pedagógiai Program 7

Helyzetelemzés Az intézmény rövid bemutatása A törökbálinti Kísérleti Általános Iskola 1985. augusztus 29-én létesült az akkori Művelődési Minisztérium, Pest Megye Tanácsa és Törökbálint Nagyközség Tanácsa megállapodásának nyomán. 1989-ben alakult meg az iskolában a Képességfejlesztés Országos Központja. 1990. szeptember 1-től engedélyt kapott a Kísérleti Általános Iskola gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokkal történő bővítésére. 1994. január 1-től közoktatási megállapodással az ELTE Kísérleti Gyakorlóiskolája. 1997. szeptember 1-től közoktatási megállapodással a JPTE Kísérleti Gyakorlóiskolája. 1999. július 1-től a Törökbálinti Önkormányzat fenntartásába vette vissza az iskolát. Intézményünk fennállása óta több funkciót is ellátott az éppen érvényes fenntartói alapító okirat szerint. Mindvégig megtartotta azonban a jelenleg is érvényes funkciókat: 1. Körzeti általános iskola 1-8. évfolyammal. 2. 9. évfolyamon nyelvi előkészítő + 4 évfolyamos gimnázium 9-13 évfolyammal. 3. 9. évfolyamon nyelvi előkészítő + 4 évfolyamos informatika szakmacsoportos szakközépiskola 9-13. évfolyammal.. 4. 9. évfolyamon nyelvi előkészítő + 4 évfolyamos idegenforgalom-vendéglátás szakmacsoportos szakközépiskola 9-13. évfolyammal. 5. szakképző évfolyamok vendéglős OKJ képzés 1/14 évfolyammal. Az intézményben alkalmaként az egyes funkciók összevontan működnek, pl. a szakközépiskjolai osztályban az informatikai szakmacsoport és az idegenforgalom vendéglátás szakmacsoport közismereti órákon együtt, szakmai és fakultációs órákon bontásban vesznek részt. A) Épület, az iskolaudvar és berendezése 1/a. Az épület 1979-es átadása után a mindenkori fenntartó csak a legszükségesebb karbantartásokat végezte el. A teljes felújítás és tetőtér beépítés 2004. év tavaszán kezdődött el, a rekonstrukció 2006. szeptemberére készült el.. Ez ellenére az épület állaga egyelőre szűkösen is, de megfelelő. Mind megjelenésében, mind tereinek funkcionális kihasználtságában ápolt, kulturált környezetű iskola képet mutat. 1986-os bővítést az MM finanszírozta, ennek során az iskola újabb helyiségekhez jutott: 6 tanterem és három foglalkoztató az alagsorban (jelenleg ebből 1 számítástechnika szaktanterem, 1 KVK és báb szaktanterem, 1 technika szaktanterem). 1991-ben a folyosókon szükségmegoldásként 1 kézműves szobát, 2 tanári fülkét választottunk le. Ennek hátterében, az épületben immár krónikus mértékű tanteremhiány ismerhető fel. 2002. szeptembertől két alsós osztályunk a szomszédos könyvtári épület emeletén nyert ideiglenes elhelyezést. Az intézményben továbbra sincs megnyugtatóan megoldva a felezett nyelvi órák teremszükséglete, a szaktantermek helyzete és a technika szaktanterem elhelyezése. Gondot okoz a tánc, a bábozás, a néprajz, a KVK és a drámapedagógiai foglalkozások elhelyezése, mely tevékenységek a folyosóra szorultak. A helyzet a következő években az Pedagógiai Program 8

iskola teljes felújítása után sem oldódhat meg, melyre 2-3 évet még várnunk kell. Az átmeneti időben szükségmegoldásokkal: a) A könyvtári épület tetőterének beépítésével (2 tantermet és egy számítástechnikai szaktantermet nyertünk); b) A könyvtár visszatelepítése az iskola épületébe, majd a helyén két tanterem kialakítása (megvalósult 2009. szeptember 1-re). c) A volt CBA áruház átépítésével további négy tanterem, szertár, tanári szoba és egy udvar is nyerhető. Tervezése és az átépítésre történő engedélyek beszerzése folyik. d) Az iskola épületének tetőtéri beépítése (10 tantermet eredményezett), az építkezés 2004-ben elkezdődött, befejeződött 2006.; e) Számításba jöhet egy új iskola építése a középiskola számára (16 tanterem + 8 szaktanterem), kb. 2010. évi beruházási kezdéssel. Az építkezés 2010. áprilisában elkezdődött. Várható átadása 2011. május 23. Tényleges használatbavétel: 2011. szeptember 1. Az első két változat átmeneti megoldást jelentett, míg a másik kettő alternatíva hosszútávon megoldást jelenthetnek a tanteremgondok kezelésére. A probléma az önkormányzat számára ismert, a megoldásán folyamatosan dolgoznak a képviselők. 1/b. Az iskola tantermeinek berendezése a folyamatos karbantartás és felújítás ellenére néhány tanteremben elhasználódott. Célszerű lenne a folyamatos cseréjét néhány éven belül megvalósítani. A mai árak mellett ez az iskola évi költségvetéséből nem fedezhető, céltámogatást vagy folyamatos költségvetési felhalmozási támogatást igényel. Az idegenforgalmi-vendéglátóipari szakközépiskolai képzés előírásai szerint az alagsorban tankonyhát szereltünk fel világbanki keretből valamint a szakképzési hozzájárulás regionális keretéből nyert pályázattal. Az eszközök és a berendezések folyamatos pótlását pályázatokból és az iskolához befolyó szakképzési hozzájárulásból finanszírozzuk. Az iskolai konyha HACCP-re történő átalakításának tervei elkészültek. A beruházás költségvetési fedezetét az önkormányzat biztosította. A konyha a jelenlegi területe a funkcióhoz - tálaló konyha - nagy, az étterem az ebédelő tanulók létszámához viszonyítva kicsi. Megoldás a tervben szereplő korszerű tálalókonyhai átalakítással az ebédlő méretének növelése, így kb. kétszer akkora étkező biztosítható, mint jelenleg. Az iskola teljes felújításakor megvalósult 2006-ban. B) Szertárak Az iskola számos szakleltári és szaktantermi felszereléssel rendelkezik, ám megfelelő szaktantermek és szertárak hiányában ma már a tárolásuk is komoly gondot okoz. Az alapvető eszközökkel és a minimális felszereltséggel az intézmény még nem rendelkezik. Az önkormányzat kérésére az OKÉV engedélyt adott a hiányzó eszközök és felszerelések pótlásának átütemezésére. Mindez a beruházás ütemezésének és a lehetséges finanszírozás függvénye. A középiskola megszervezésekor a középiskolához adekvát szertári egységek és felszerelések beszerzése csak igen kis mértékben valósulhatott meg elsősorban anyagi nehézségeink miatt. Több évre lesz szükségünk, hogy az általános középiskolai felszereltség szintet elérhessük C) Infrastruktúra Az iskolában levő infrastruktúra igen vegyes, helyenként téves képzetekre adnak okot mind a szülők, mind a község polgárai körében. Látják különféle rendezvényeken tanulóinkat, videofelvételt készíteni, látják/hallják az iskolai számítástechnika terem felszereltségét, tudnak fénymásolók és digitális stencilgépről, máris kész a következtetés: ez egy nagyon jól fel- Pedagógiai Program 9

szerelt iskola. A helyzet valóságosan más. Eszközeink mára elhasználódtak, cseréjük egyre nehezebb és szinte megoldhatatlan gond. A mozgókép kultúra oktatásának felélesztése céljából erőfeszítést teszünk egy digitális videostúdió újra szervezésére. Az iskola másolási és valamennyi tantárgyra kiterjedő anyag és eszköz ellátását igyekszünk az érvényes költségvetésből biztosítani. Az iskolai számítógépes szaktantermeket a Szakképzési Alaphoz benyújtott pályázati eljárással keretében építettük ki és folyamatosan fejlesztjük, szinten Valamennyi számítógépünk Online Internetes kapcsolattal rendelkezik. Az önkormányzat 2004-től ADSL kapcsolatú szélessávú INTERNET elérést fizetett elő iskolánknak. Az IHM és az OM közös pályázatán digitális zsúrkocsit (= mozgatható Internet elérést és vetítési lehetőséget biztosító mobil számítástechnikai rendszer) nyertünk. Ezzel bármelyik hálózatba kötött szaktantermünkből elérhetés és vetíthető az Internet és az e-learning programok sora. Iskolánk megkapta a tiszta szoftver minősítést, vagyis valamennyi iskolai és oktatói gépünkön jogtiszta Microsoft szoftverek futnak. D) Környezetkultúra Az iskola és környezete ápolt, rendezett, ez elsősorban az ÉKP (értékközvetítő és képességfejlesztő program) tevékenységi rendszerében felvett KVK (környezet és vizuális kultúra) és a munkatanulásként végzett környezetvédő tevékenységnek köszönhető. Iskolánk előtti betonozott utat, parkolót és járdát az iskolai felújítási költségből fedeztük, máig magunk takarítjuk és gondozzuk. Az iskola belső tereinek takarításában és ápolásában valamennyi tanulónk a munkatanulás keretében vesz részt. Tantermeiket a gyerekek maguk takarítják, díszítik. Kertünket, udvarunkat a karbantartóink irányításával, a tanulókkal közösen tartják rendben. Az évek múlásával ismét felújításra szorul a teljesen elhasznált iskolai sportudvar. Bővítésre és karbantartásra érett a kisiskolások szabadidős játszó udvara és az iskola kertje is. Anyagi lehetőségeinkhez mérten évente szeretnénk ezeken a területeken is előbbre lépni. Az iskola környezetkultúrája - a fönti tények ellenére - összességében mind a mai napig még megfelelő, helyenként mintaértékű a magyar iskolai körülmények között. Ennek elérése és fenntartása komoly anyagi és közreműködői erőfeszítéseket igényel valamennyi tanulónktól és dolgozónktól. Pedagógiai Program 10

Pedagógiai program A tényleges pedagógiai program a törvényi rendelkezés alapján négy fő részből áll. Meghatározza "(a) az iskolában folyó nevelés és oktatás céljait, (b) az iskola helyi tantervét..., (c) az iskolai életet, a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket, (d) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységeket, továbbá a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot." Azokban az intézményekben, amelyekben szakiskola vagy szakközépiskola működik a pedagógiai programnak meg kell határoznia - a fentieken túl - (e) a szakmai programot" is. 1. Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai A pedagógiai program e fejezete tartalmazza az adott iskola értékválasztásait és célkitűzéseit. Az alábbiakban felsorolt és hierarhizált célkitűzések között megkülönböztetünk pedagógiai célkitűzéseket és szervezeti célokat. 1.1. AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI CÉLKITŰZÉSEI BEVEZETŐ - A programot kutatással kimunkált pedagógia 1 alapozza meg. - 13 évfolyamra kidolgozott tantervvel rendelkezik, amely jól idomul bármely iskolaszerkezethez (a 6 + 6-oshoz vagy a 8 + 1 + 4-eshez). - Jelenleg az értékközvetítő és képességfejlesztő program olyan iskolai program, amely illeszkedik a nemzeti alaptantervhez, az alaptanterv műveltségi területeihez és tantárgyközi területeihez. - Az ÉKP évről-évre újabb és újabb tankönyveket, taneszközöket kínál a tanulók számára. - A pedagógusok felkészülését tanítási segédletekkel, továbbképzésekkel, tanfolyamokkal segíti. - A szülőkre is gondol a program. Hiszen akkor, amikor minden követelményt átad a gyerekeknek kisiskolás korban évente egy füzet formájában -, a szülők is beavatottá válnak. Módjukban áll megtervezni gyermekükkel együtt, hogy év végére miből mely szint elérését tűzik ki célul. Ugyancsak a szülőkkel való együttműködés a cél akkor is, 1 Zsolnai József: Az értékközvetítő és képességfejlesztő program és pedagógiája. Tárogató Kiadó, Bp., 1994. Pedagógiai Program 11

amikor egy kiadvány formájában a program nevelési elveit, értékvilágát ismerhetik meg a szülők a családpedagógiai teendők szempontjából 2. - A program a kultúra teljesebb körét 3 viszi be az iskolába (néprajz, bábozás, tánc, sakkozás, számítástechnika, dráma-pedagógiai stb.). - Tantárgyi programjait átszövi a kommunikáció. A nyelvi kommunikáció mellett komoly szerepet szán a vizuális kommunikáció tanulásának is. - A programban kiemelt szerepe van az érintkezéskultúrának: a jól érthető, tiszta beszédnek, a szabatos, igényes fogalmazásnak szóban és írásban, az illemtudó, toleráns, tapintatos viselkedésnek. Az utóbbi lehetővé teszi, hogy a gyerekek könnyebben elfogadtassák magukat környezetükkel. S az is belátható, hogy azok a gyerekek, akik az általános iskola elejétől végéig folyamatosan tanulták a beszéd művészetét és sok műfajban tanultak fogalmazni, bizonyára megállják a helyüket, akár mindennapi helyzetekben kell megszólalniuk, akár valamely tudomány vagy művészet körébe tartozó témáról kell beszélniük. - A program tantárgyait szívesen tanulják az iskolába lépő gyerekek, hiszen köztük bábozás, színjátszás, furulyázás, virágkötés, szövés, fonás biztosítja a játékélményt, de a sok játék eredményeként szebben beszélnek, ügyesednek, környezetükkel szemben igényesebbé válnak. A pedagógusok ugyanis gondosan kihasználják e játékok fejlesztő hatását. - A gyerekek kisiskolás koruktól kezdve tanulhatják a sakkozást, a rejtvényfejtést, rejtvénykészítést, melyek gondolkodásfejlesztő hatása közismert. - A gondolkodás fejlesztése fontos szerepet kap minden tantárgyban. Külön tantárgyi keretek közt tanulják a diákok a logikát, az emberi gondolkodás történetét és a tudománytörténetet a 9-10. évfolyamon. - A vállalkozói magatartásra és az innovációra való készség kialakítását, fejlesztését 7. osztálytól a gazdálkodási ismeretek tantárgy tanulása segíti. - A demokráciára, a demokratikus létre való felkészülést többek között a 3. osztálytól a 10. osztály végéig tartó társadalomismeret tantárgy keretei között gyakorolhatják a diákok. Sokat segíthet a célok megvalósításában az iskolai mindennapi létben biztosított demokratikus fórumok szakszerű működtetése, hasonlóképen a diákönkormányzat munkájának támogatása, fejlesztése. - A program fontos célnak tekinti a reális énkép, emberkép, magyarságkép, Európa-kép és világkép alakítását. Az önismeret, az embertan, az erkölcsismeret, a vallásismeret, a néprajz, az új szemléletű földrajz és történelem, valamint a 11. osztályban bevezetésre kerülő filozófia tevékenységek és tantárgyak tanulása e célok, elérését szolgálja. - A program kitüntetett szerepet szán a művészetek tanulásának. Nem véletlen, hiszen az iskolai élet humanizálását elsősorban a művészeti tantárgyak és tevékenységek teszik lehetővé. Így például az irodalom, az ének-zene, a színjátszás, a bábozás, a vizuális kultúra, a fotózás, a mozgóképkultúra, a film-, irodalom-, képzőművészet-, színház-, zeneesztétika, a művészettörténet vagy a népművészet. 2 Zsolnai József: Kisiskolás gyerek a családban. Oktatáskutató Intézet, Bp., 1984. 3 Zsolnai József és munkatársai: ÉKP minősített tanterv. OKI, Bp. 1996. Pedagógiai Program 12

- Ötödik osztálytól számítástechnikát-informatikát tanulhat minden gyerek. Az általános iskolai szakasz végén már szövegszerkesztő és egyéb hasznosan alkalmazható programokat tudnak működtetni. Ez mind a továbbtanulásnál, mind a pályaválasztásnál növeli esélyeiket. - Azok a gyerekek, akiknek az anyanyelvi képességei jól fejlettek, már 2. osztálytól tanulhatnak idegen nyelvet. Angol, francia, német japán nyelvtanítási programok közül választhatnak a tanulók. Az idegen nyelv tanulását szakköri vagy tanfolyami keretben, részköltséges formában az iskolai Idegen Nyelvi Alapítvány támogatásával tudjuk biztosítani. Negyedik osztálytól kötelezően az első idegen nyelvet tanulhatják a tanulók. Ötödik osztálytól második idegen nyelvet választhatnak a jó nyelvi képességekkel rendelkező diákok. Működtetése részköltséges és alapítványi támogatású. Az előbb említett nyelvek mellett kilencediktől választható a latin nyelv is. Minimális csoportlétszám: 8 fő. - Természetesen ebben a programban is megtanulják matematikából, földrajzból, történelemből, biológiából, kémiából stb. a diákok mindazt, amit minden magyar tanköteles tanulónak a NAT (Nemzeti Alaptanterv) szerint tudnia kell. - Az értékközvetítő és képességfejlesztő program mind a hátrányos helyzetű, lemaradó gyerekek felzárkóztatására, mind a tehetségesek kellő terhelésére, fejlesztésére egyaránt figyelmet fordít. Azt vallja, hogy minden gyereket minden tevékenységből a neki megfelelő tempójú tanulásra kell késztetni. Továbbá minden gyerek számára lehetővé kell tenni, hogy a számára lehetséges legnagyobb teljesítményt érhesse el minden tevékenységből, akár néptáncról, akár matematika vagy kémia tanulásáról van szó. - A program minden egyes tevékenysége tartalmazza minden évfolyamon a tananyaghoz kapcsolódó önművelési lehetőségeket. Azaz minden pedagógus megtanítja és gyakoroltatja a gyerekekkel a tantárgyához illeszkedő önművelési technikákat. A könyv- és könyvtárhasználat tanulása, gyakorlása 1. osztálytól az iskolai tanulás befejezéséig része a programnak. - Része a programnak az alkotásra nevelés. Mivel minden gyerek meglehetősen sok tevékenységben próbálhatja ki magát iskolás évei alatt, nagyobb az esély arra, hogy mindenkiről kiderüljön: miben tehetséges, mely területen célszerű alkotásra késztetni. - A program fontosnak tartja, hogy a gyerekek kulturált, otthonos környezetben tanuljanak, s maguk is nagy gondot fordítsanak szűkebb és tágabb környezetük tisztaságára, esztétikumára. - A program igényes tanulói munkakultúra kialakítására törekszik. Megtanítja őket tanulni, eddzi őket a kudarctűrésben. Igazodik a gyerekek tanulási tempójához. Változatos, érdekes tevékenységei révén érdekessé teszi számukra az iskolát. A pedagógusok egyik legfontosabb feladataként jelöli meg azt, hogy megszerettessék a gyerekekkel az iskolát, a tanulást, megakadályozzák az értékektől, a kultúrától való elidegenedésüket. 1.2. PEDAGÓGIAI ALAPOZÁS Az akciókutatással kimunkált értékközvetítő és képességfejlesztő program szerint működő intézményünk pedagógiai alapvetése (diszciplináris megalapozás, az értékközvetítő és képes- Pedagógiai Program 13

ségfejlesztő pedagógia belső tagozódása, a pedagógiai folyamatok célkitűzés, tanulásfölfogás, tanulási és tanulásirányítási folyamatok, személyiségfejlesztési folyamatok tervezése és szervezése, a pedagógus munkatevékenységei, valamint a család- és környezetpedagógia) 1995-ben jelent meg (Zsolnai József: Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia. ÉKP Központ Holnap Kkt. Tárogató Kiadó, Budapest, 1995. 269 p.). Pedagógiai programunk elkészítésekor e művet tekintjük kiindulási pontnak. 1.2.1. Kulcskompetenciák fejlesztése A pedagógiai programunkban kifejeződő értékrendszer ugyanakkor tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket is; megfelel a Nat-ban megfogalmazott elveknek, célkitűzéseknek és kiemelt fejlesztési feladatoknak. Alapvető értékként kezeli az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. Alapvető céljának tekinti a személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra preferenciáját, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést és az alábbi - a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú - kulcskompetenciák fejlesztését. 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Természettudományos kompetencia 5. Digitális kompetencia 6. Hatékony, önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A kulcskompetenciák gyakorlásához szükséges ismeretek, képességek és attitűdök: 1. Az anyanyelvi kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben szóban és írásban kommunikálni tud. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresn, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét., 2. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannnak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Az szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kiváncsiságot. 3. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és Pedagógiai Program 14

a problémák megoldásában. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál és alkalmazza megfelelő segédeszközöket. 4. A természettudományos kompetenciával rendelkező egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét a felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazásában. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. 5. A digitális kompetenciához szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás. Az IST alkalmazása megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. 6. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. További feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. 7. A szociális kompetencia alapja az a képesség, hogy különböző terülreteken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. A társadalmi gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, és magában foglalja az aktuális nemzeti, európai és világtörténelmi eseményeik és tendenciák ismeretét, valamint a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt. 8. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során szükség van. Olyan képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. 9. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség olyan képességek meglétét feltételezi mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. Törekedni kell a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az Pedagógiai Program 15

esztétikai érzék fejlesztésére. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. 1.2.2. A kiemelt fejlesztési feladatok A tantárgyi rendszerben visszaköszönnek anat-ban kiemelt fejlesztési feladatok: 1. Énkép, önismeret 2. Hon- és népismeret 3. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra 4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Gazdasági nevelés 6. A tanulás tanítása 7. Testi és lelki egészség 8. Felkészülés a felnőttlét szerepeire 1.2.3. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei Az egységes fejlesztési feladatoknak megfelelően a tevékenység szervezésekor és végzésekor a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva az alábbi elvek szerint kell a fejlesztő munkát iskolánkban végezni: hoszabb idősávok és keretek biztosítása ott, ahol erreszakértői javaslat és szükség van; a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése; segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék a tanulókat pedagógusaink; A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról az SNI tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak útmutatást. Pedagógiai Program 16

2. Az intézményben zajló pedagógiai folyamatok, és azok céljai 2.1. PEDAGÓGIAI CÉLKITŰZÉSEINK Az értékközvetítő és képességfejlesztő program és pedagógia célja, hogy a kultúra teljes rendszerét közvetítse olyan szükségletkielégítő tevékenységeken keresztül, amelyek fokozzák a tanulók teljesítményét, tágítják érdeklődésüket, egyidejűleg alkalmasak a családi eredetű szociális-kommunikációs hátrányok enyhítésére és a tehetségek felismerésére és fejlesztésére egyaránt. Mindeközben figyelmet fordítunk a tanulási folyamatokat átszövő személyiségfejlesztési stratégiák működtetésére is. E célok elérése érdekében a diákpedagógia és a családpedagógia működtetésére törekszünk. A fenti célokat mind az általános, mind gimnáziumi, mind pedig a szakképzés keretében megvalósítandónak tartjuk. 2.2. SZERVEZETI CÉLJAINK 2.2.1. Végső (nyílt végű) céljaink 2.2.1.1. Az átörökítendő érték tekintetében a kultúra teljességének közvetítésére törekszünk. Ehhez az alábbiakban bemutatjuk az általunk a programba beemelt objektivációs rendszerek összefüggéseit a személyiségfejlesztés céljaival. 2.2.1.2. A nyújtandó-elsajátítandó tudás részletes kifejtésére az egyes tantárgyak leírásából a Tanulási program című oszlopban kerül sor. Itt csak azt tartjuk fontosnak elmondani, hogy a tantárgyi tanulási folyamatok mellett a fizikai és szellemi munka, a játék és szórakozás, az iskolai szocializációs, rekreációs folyamatok, valamint az én-folyamatok tanulását is tervezzük. Ezek színterei: - azok a tevékenységblokkok, amelyek az anyanyelv, a művészeti, valamint a testnevelés tantárgyakhoz, az önismeret órához kapcsolódnak (pl. bábozás beszédterápiás céllal, élettörténeti napló vezetése, családtörténet-kutatás, embertan tanulása stb.); - a tanulói ügyelet (titkársági ügyelet, takarítás, környezetvédelmi őrjárat); - a szabadidős tevékenységek; - a közművelődési programok (havonta egyszer kiállítás- illetve rendezvénylátogatás, tanév végén tanulmányi kirándulások, amelyeknek forgatókönyvei nemcsak a programokat, de a látottak feldolgozásának módját is tartalmazzák, alkalomszerű színházlátogatások, illetve előadások, előadók, alkotók meghívása az iskolába); - 1-12. évfolyamra a hazai természeti és történeti értékekre koncentráló tanulmányi kirándulási terv készítése és működtetése; - a diákönkormányzat megszervezése és működtetése; - az iskolai hagyományok, ünnepek és jeles napok (gólyatábor, gólyabál, karácsony, farsang, szalagavató, ballagás, állami ünnepek stb.) szervezett és méltó megszervezése. 2.2.1.3. A kifejlesztendő képességek listáját évről-évre - ha szükséges - kiegészítjük minden tantárgyból az adott tanulócsoport aktuális állapotához igazítva. Az intézményre jellemző, hogy az alapképességek mellett valamennyi tantárgy tanulása során törekszünk a kommuni- Pedagógiai Program 17

kációs, a szociális és a tanulási-önszabályozási képességek fejlesztésére. Ezen integrációban fejlesztendő képességek listáját Zsolnai József a tanulás tervezése és irányítása a nyelvi, irodalmi és kommunikációs programban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1991. 3. kiadás) 9-11. oldaláról emeljük át: A személyiségfejlesztés céljai motiváció Képességértékorientálás Objektivációs rendszerek szükséglet érzelem fejlesztés fejlesztés magatartás akarat jellem attitűd igazságosság tudatosság Mindennapi élet + + + + + + + + + Játékkultúra és humor ++ ++ + ++ + + + + + Test- és egészségkultúra + + + + + ++ + + + Gazdaság és ökonómia + + + + + ++ Technikai és technológiai + ++ ++ + + + kultúra Környezetvédelem és + + ++ + + + + + + + környezetfejlesztés Társadalompolitika és + + + + + ++ ++ politikatudomány Jog és jogtudomány + + + + + ++ + Erkölcs és etika + + + + ++ ++ + ++ + Vallás, ateizmus és vallásszociológia + + + + ++ ++ + ++ + Művészet és esztétika ++ ++ + ++ + + ++ + + ++ Tudomány és tudománytan + ++ ++ + + + + + ++ Információs és kommunikációs + + ++ ++ + + + + + + kultúra Munka, munkamegosztás, + + ++ ++ + + + + + + munkatudomány Népek és kultúrák + ++ + + + + ++ + Történelmi kultúra és + ++ ++ + + + + + történettudomány Magyarság és magyarságkutatás + ++ ++ + ++ ++ + + + Filozófia, világnézet, világkép + + + + + + ++ (V.ö. idézett mű 62.p.) Alapképességek diszpozíciós (adottságokhoz kötött) képességek észlelés - formaészlelés - térészlelés - beszédészlelés képzelet figyelem - figyelem-koncentráció - figyelem-tartósság emlékezet - bevésés - megőrzés (rövid, tartós, állandó megőrzés) - felidézés (gyorsasága, pontossága) gondolkodási műveletek - analízis - szintézis Pedagógiai Program 18

- absztrahálás - összehasonlítás - összefüggés felfogása - kiegészítés - általánosítás - konkretizálás - rendezés - analógia grafomotoros képességek gondolkodási képességek irányított gondolkodási képességek - feladatmegoldó: logikai-algoritmikus képességek - ítéletalkotás - következtetés - fogalomalkotás - problémamegoldó: heurisztikus-kreatív képességek - elemi képességek - távoli asszociáció - eredetiség - gazdaságosság és könnyedség - rugalmasság - összetett képességek - megértés - értékelés bírálat - választás döntés Nem irányított (asszociatív) gondolkodási képességek Tevékenység-specifikus képességek kommunikációs képességek nyelvi-kommunikációs képességek - beszédképességek reproduktív (felolvasás) félreproduktív (szakszövegalkotása) spontán (produktív) beszédképességek (kapcsolatfelvétel, -zárás, szándéknyilvánítás, véleményalkotás) - beszédértés-képességek (kapcsolatfelvétel viszonzása, szándéknyilvánítás, véleménynyilvánítás fogadása) - írásképességek reproduktív írás (másolás, diktálás utáni írás) fél reproduktív írás (nyomtatvány, táblázat kitöltése, jegyzetelés) akaratlagos írás - olvasási képességek gyorsolvasási technikák megtanulása és alkalmazása (lényegkiemelés, adatkeresés) - nyelvi normatív és korrekciós képességek helyesejtés helyesírás nem nyelvi kommunikációs képességek - térközszabályozás - testtartás - gesztikuláció - mimika - tekintet Pedagógiai Program 19

Szociális képességek - Szociális észlelés (szerepészlelés, nonverbális közlések felfogása, személyközi viszonyok észlelése) - szociális alkalmazkodás - viselkedés kortárs csoportban - kooperáció - vezetés - figyelmesség és illemtudó viselkedés - fegyelmezettség - egymás segítése - konfliktusok elemzése Tanulási önszabályozási képességek - önirányítás - önellenőrzés - tanulási önismeret - önálló tanulás (tanulástervezés, -szervezés) - irányított tanulás (együttműködés a pedagógussal, társakkal) Pedagógiai Program 20

2.3. AZ INTÉZMÉNY EREDMÉNYCÉLJAI 2.3.1. A vizsgák terén Az iskolai vizsgák, mérések és értékelések helyi rendje 1. A helyi tantervben rögzített egyes tantárgyak tananyagaiból és követelményei alapján az iskolánkban 4. 6., 8. és 10. év végén diagnosztikus mérést végzünk az OKÉV kompetencia alapú tesztjeivel. A diagnosztikus mérésbe bevont tantárgyakat az oktatási miniszter a tanév rendjéről szóló utasításban nevezi meg. A tanév helyi rendjében, de legkésőbb az adott tanév október 1-ig a tanulókat a konkrét vizsgatárgyakról és azok várható követelményeiről tájékoztatni kell! Az elért eredményeink így minden esetben összemérhetőek az országos átlaggal. Az összemérés osztály és iskolai eredménye nyilvános. A tanulók egyéni eredményei a tanuló és szülő (gondviselő) számára megtekinthető. Az egyéni mérési eredményekre a hivatali titoktartás vonatkozik! 2. A 6. évfolyamtól kezdve minden év végén a tanulók legalább két tantárgyból vizsgát tesznek. Az évfolyamvizsga szóbeli, gyakorlati vagy írásbeli részből állhat. Az egyes évfolyamok vizsgatárgyait és az évfolyamdolgozat témáit - a DÖK és az iskolaszék ajánlását figyelembe véve - minden tanév október 15-ig a tanulóknak ki kell hirdetni! Minden évben az egyik vizsga írásbeli évfolyamdolgozattal (adott témakör feldolgozása 8-12 oldal terjedelemben, szépen szerkesztett formában) kiváltható. Az egyik vizsga félévkor is teljesíthető. A tantárgy záró jegyét a folyamatos osztályzatok, a témazáró dolgozatok és vizsga öszszesített eredménye adja, azzal a megkötéssel, hogy a vizsgán elért eredmény, döntően befolyásolja a végső jegyet. Az elégtelen osztályzat bukást eredményez, tehát a továbbhaladáshoz még a vizsgaidőszakban - javítóvizsgát lehet/kell tenni. 3. Az alaptanterv a közoktatás kétéves szakaszaira (6. 8., 10. és 12. évfolyamok végére) minden diák számára a minimális szintet határozza meg élő idegen nyelvből, melyet a négy alapkészség területén kell teljesíteni. A szintek teljesítését a munkacsoport egységes méréssel ellenőrzi és értékeli. Maga a mérés lebonyolítása a szaktanár feladata. A tankötelezettség végére minden diáknak legalább az önálló nyelvhasználói szintre (B1) kell eljutnia. Emelt szintű nyelvoktatás esetén a tankötelezettség végére a tanulónak magasabb szintű, önálló nyelvhasználóvá kell válnia (B2). Az alaptantervi követelmények az általános iskola végére minden diák számára legalább egy élő idegen nyelvből az A1-es szint elérését tűzik ki célul. Második idegen nyelvből a 12. évfolyam végére legalább az A2-es szintet kell elérni [(c) program]. Amennyiben a diák a második idegen nyelvből B1-es szintre szeretne eljutni [(d) program], és ebből vizsgázni kíván, azt lehetővé kell tenni számára. 4. A 8. osztályos tanulók a megyei és országos versenyeken kiemelkedő teljesítmény elérése esetén középiskolai továbbhaladásra jogosultak iskolánk középiskolájába. Ez a kedvezmény kizárólag iskolánk tanulóit illeti meg. Minden más esetben a középiskolába a felvételi eljárás rendje szerint kerülhet tanuló. 5. A 10. évfolyamtól a tanulók előrehozott érettségi vizsgát tehetnek saját választásuk szerint -azokból a tantárgyakból, amelyek követelményeit teljesítették. Pedagógiai Program 21

6. A 13. évfolyamos tanulók külső vizsga keretében érettségi vizsgát tesznek az érvényes miniszteri utasítás szerint emelt vagy közép szinten. tantárgy neve írásbeli szóbeli magyar nyelv és irodalom X X idegen nyelv X X történelem X X matematika X X választható érettségi tárgy X X 7. A szakközépiskolai osztályokban sikeresen érettségizett tanulóink a szakmai specifikációs szakasz végén (1/14.) szakmai minősítő vizsgát tesznek a kiválasztott konkrét szakmából. A vizsga részei az OKJ által előírt szakmai és közismereti tantárgyakból állnak. 8. A vizsgákra az érettségi vizsgaszabályzat előírásait kell alkalmazni! 2.3.2. A továbbtanulásra történő felkészítésnek is hagyományai vannak, amelyeket folytatni szeretnénk. A 6. évfolyamról való átlépés (akár saját gimnáziumunkba) a közoktatási törvény értelmében a megszerzett jegyek függvénye, a továbblépés feltétele a négyes általános tanulmányi eredmény elérése félévkor és/vagy év végén. Ezek mellett a különböző versenyegyeztetésekkel (levelező tanulmányi versenyek, ÉKP-s iskolák tanulmányi versenyei stb.) olyan rutint nyújtunk tanulóinknak, amely elegendő lehet a megfelelően fejlesztett képességű, tehetséges gyermekek külső intézményben történő továbbtanulásához. A 8. évfolyamról való átlépést az előbbiek mellett a tantárgyak strukturálása (rendszerező ismétlések beépítése) teszi lehetővé, valamint az a kommunikációs problémamegoldó képesség, amelynek fejlesztése a nyelvi, irodalmi és kommunikációs programban biztosított. A 12. évfolyamról gimnáziumi osztályok esetében eddig is jók az eredményeink (több száz vegyes típusú középiskola rangsorában 2000-2006 között a 28,5%-os a továbbtanulási átlag, amely az országos listán az első száz között jegyezi iskolánkat. Amire ezen túl is büszkék vagyunk az az, hogy nagyon változatos irányokba a műszaki, orvosi, bölcsész, mezőgazdasági és a művészeti képzésig szinte minden szakirányra jutottak be tanulónk. A szakközépiskolásaink részben itt maradhatnak a 13-14. évre, majd OKJ képesítő vizsgát tesznek. Részben szakirányú felsőoktatási intézményekbe tettek többen eredményes felvételit és sikerrel folytatják tanulmányaikat. Nem elhanyagolható tény az, hogy az informatikai szakmában ismerik és keresik a nálunk végzett szakembereket. Ezeket a hagyományokat úgy kívánjuk továbbépíteni, hogy a tantárgyi tanulás mellett az integrációra, a kommunikációs képességek fejlesztésére fektetjük a hangsúlyt. A 12. évben érettségi és felvételi előkészítő tanfolyamokat indítunk. Mi úgy látjuk, hogy a 10. osztályos alapvizsga jó szűrő lehetne, és sokat segíthetne a közép-, illetve emelt szintű érettségire való felkészítés szempontjából is. Az elmúlt évben az oktatási kormányzat a próbaérettségi favorizálásával a 11. évre tolta az előszűrőt, melyet kicsit későinek érzünk. 2.3.3. A pályaorientálás eredményességét elméletben az élet- és pályatervezés című programunk, valamint az önművelési programjaink, gyakorlati vonatkozásban a munkakultúra tanítása, a különböző munkanemek rendszeres végeztetése és értékelése, valamint az idevágó közművelődési események szolgálják. 2.3.4. A magatartási és viselkedéskultúra fejlesztése terén eddigi eredményeink megőrzése a fő célunk, valamint a szubkultúra kihívásaira adandó adekvát válasz keresésére törekszünk. Pedagógiai Program 22

Kisiskolás korban az illemtudó viselkedés normáinak megismertetését, a kommunikációs helyzetgyakorlatok végeztetését tartjuk elsősorban célravezetőnek. A felső tagozaton az elemző, beláttató, tapintatos rávezetést látjuk eredményesnek. 2.3.5. Az aktuális, friss információkhoz jutást sem bízzuk a véletlenre. A diákjaink kisiskolás kortól tanulnak olyan önművelési technikákat (könyvtárhasználat, gyorsolvasás, szövegfeldolgozás, sajtóhasználat, médiaismeret), amelyek lehetővé teszik környezetük naprakész ismeretét. Ehhez jön 5. osztálytól a közismereti informatika tanítása, amely az érettségiig folytatódik. Nem a tankönyvet, illetve a pedagógust tekintjük az ismeretek egyetlen, illetve fő forrásának, hanem kezdetektől szoktatjuk a tanulókat az önálló forráskeresésre és - feldolgozásra. Nagy reményeink és terveink vannak az Internet nyújtotta új lehetőségeinkhez is, melynek információ szerző és hatékony felhasználását szeretnénk mindenki számára hozzáférhetővé tenni. A szükséges kezelési ismereteket külső és belső tanfolyamokon munkatársaink is elsajátíthatják. Komoly kihívás az új média beépítése a tanulási-tanítási folyamatba. Ismét szembe kell néznünk az információs hiánnyal, ezért minden tanítási napon egyszer a tanulókkal meghallgatjuk a közszolgálati rádióadó hírműsorát, és a diákok a tanároknak feltett kérdésekkel, jegyzeteléssel, információk reprodukálásával vagy kommentálásával fel is dolgozzák a hallottakat. A könyv- és műsorismertetés, illetve ajánlat készítése kisiskolás kortól fejlesztendő képesség, a nagyobbak kiselőadások, a középiskolások előadások megtartását is gyakorolják. 2.3.6. Nem elégszünk meg azzal, hogy diákjainknak repetitív jellegű tudáshalmazt adjunk át. Versenyek kiírásával, probléma centrikus kérdésfelvetéssel, a tanulásirányítás változatos munkaformáival késztetjük őket arra, hogy alkotásokat hozzanak létre. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy kreatológiai értelemben ezek az alkotások nem egyforma értékűek (szubjektív, illetve minőségi alkotások jöhetnek létre), de a világ megismerése szempontjából a már fölfedezett törvények újra fölfedezése is jelentős a pedagógiai hozama. 2.3.7. A pedagógiai alkotások, objektivációk létrehozása terén intézményünk mindig is kiemelt szerepet játszott: taneszközök, tanítási és tanulási segédletek, tananyagtervek készültek szinte valamennyi, általunk taníthatónak és tanítandónak tartott objektivációs rendszerhez. A pedagógusaink egy része publikál, más részük publikálásra érett (ezt a helyi szervezésű kiadványainkban megjelent írások bizonyítják). Ez utóbbiakat kell tovább bátorítanunk pedagógiai alkotások létrehozására. Pedagógiai Program 23

2.4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI (MŰKÖDÉSI) CÉLJAI A szakmaiság értékelhetősége, állandó szinten tartása érdekében a tantestület által elfogadott pedagógusok minőségi munkájának értékelésére készült szempontsort alkalmazzuk. Önismereti elemzéshez javasoljuk a pedagógusok számára - a kísérlet kutatási fázisában - kidolgozott szakmai professziogramot, amely számba veszi a pedagógus különböző munkaszerepeiből adódó, a pedagógia különböző területein felmutatandó valamennyi kompetenciát (tudást, képességeket és attitűdöt). Ehhez rendelkezésre áll az iskolai könyvtárban néhány példány. Jelentős erőfeszítéseket teszünk a kulturált iskolai környezet kialakítására és ennek fenntartására. Nemcsak a közterek ízléses és funkcionális dekorálására, hanem az osztálytermek hangulatteremtő, de informatív kialakítására is törekszünk. Iskolagalériát működtetünk, amely kortárs képzőművészeti alkotások bemutatása mellett időről időre saját tanítványaink, illetve művésztanáraink számára is lehetőséget nyújt a bemutatkozásra. A tanulás, tanítás feltételeinek biztosítása egyre nagyobb gondot okoz az anyagi fedezet hiánya miatt (lapos tető beázása, teremhiány, számítógéppark elhasználódása stb.). Ezekre felmérve a realitásokat csak pályázatok útján tudunk pénzt szerezni, amit meg is próbálunk minden lehetséges alkalommal. A tanulói és gyermeki jogok érvényesítésére tagozati és osztályfőnöki hatáskörben minden tanulóval az életkorának megfelelő szinten megismertetjük a jogait. Ebbe a folyamatba a szülőket is beavatjuk. A diákönkormányzatot a szükséges pedagógusi segítséggel működtetjük. A minőségbiztosítással összefüggően ki kell dolgoznunk a szakszerű és célra irányuló együttműködési formákat mind a Szülők Tanácsa, mind a diákönkormányzat számára. Intézményünkben az oktatási törvény alapján Iskolaszék működik. Pedagógiai Program 24

3. Az iskola nevelési terve SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS 1. A személyiségfejlesztés értelmezése: Személyiségfejlesztő programunk az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia személyiségfejlesztő modelljét követi. E modell a személyiséget, illetve annak tudatosult magvát, az ÉN-t, s annak már funkcionáló kompetenciáját (képességeit) és potenciáját (lehetőségeit), továbbá az ÉN-nek a környezettel való kapcsolatrendszerét képezi le a kultúra valamennyi ágára való tekintettel (Zsolnai József, 1986). Az ÉN-nek a környezettel való kapcsolatrendszere a kultúra valamennyi ágára tekintettel (Zsolnai József: Egy gyakorlatközeli pedagógia, 65. old. 2. A személyiségben négy személyiségjellemzőt különítünk el: világkép énkép magatartás attitűd A négy személyiségjellemzőt olyan teljesítményként értelmezzük, amelyben a mindennapi és az intézményes, a szellemi, a szociális és az anyagi kultúra birtoklásának jól kimutatható szerepe van. Az egyén teljesítménye létező és lehetséges szerepekben realizálódik. A szerep nem más, mint az élethelyzetekben való megfelelés: életszerepekre és munkaszerepekre készítjük fel tanulóinkat. Pedagógiai Program 25

A szerep az a közvetítő kapocs, mely az egyén személyes környezetét a személytelen (társadalmi) környezettel összeköti. Az elsajátítandó szereprendszert a kommunikációs viselkedés, a szerepelvárás szempontjából: a nyelvi, irodalmi és kommunikációs program képességfejlesztő tevékenységrendszerével, a nem tantárgyi tanulási folyamatok feladatrendszerével, és az osztályfőnöki órák tematikus tananyagrendszerével sajátíttatjuk el a tanulókkal. 3. Nevelési programunkban az érték kulcsfogalom A pedagógiai alapviszony értelmezésében is erre a fogalomra építünk. A pedagógiai alapviszony három pillére: az érték-objektiváció, az értéket tanuló személy, az érték tanulóját segítő személy. Az intézmény által preferált alapértékek: 1. A rend és tisztaság. 2. Az udvarias, illemtudó viselkedés. 3. A munakafegyelem és a tanulási fegyelem. 4. A magyarságtudat és a magyarság kultúrája, mint nemzeti örökség. 5. A teljesítmény, az erőfeszítés, az emberi nagyság tisztelete. 6. A műveltségre, önművelésre, informáltságra való törekvés. 7. Morál. 8. A testi, lelki egészség, a derű és a vidámság. 9. A demokratizmus, az emberi jogok és a gyermeki jogok érvényesülése. 10. Reális önismeret. A viszonyt pedagógiaivá az teszi, hogy a tanulás tárgya a közjó szempontjából értékes, preferált, értékelt. A közjó szempontjából is értékes tanulásra irányuló tevékenység tematikailag az alábbi létszférákra terjed ki: a személyre, az individuálisra mint értékre; a szociális világra: a normativitásnak alávetett közösségekre, szervezetekre, társulásokra, csoportokra; az okozatosság, a szabályszerűség szerint működő természetire; a kommunikációt lehetővé tevő jelrendszerekre; a kultúra, mint a létező és megismert világ szimbolikusan tárgyiasult, értékszempontoknak alávetett, önállósodott társadalmi világra; az érzékszerveinkkel nem felfogható, nem racionalizálható transzcendens világra. A pedagógiai alapviszony szimmetrikus emberi kapcsolat meglétét tételezi, melyben a tanuló fél mellett a másik fél a segítő szerepében van. A segítő fél értékelést végez, melynek funkciói: a személy tudásának bővítése; az egyén valamiben való tökéletesítése; Pedagógiai Program 26

alternatívák felkínálása az értékválasztásaihoz; igényébresztés a létező és lehetséges világok egységben látására; prevenció; rehabilitáció; támpontok nyújtása a határhelyzetben lévő egyén létproblémáinak értelmezéséhez. 4. A segítő személy által alkalmazható személybefolyásoló eljárások: terápia; példaadás; vezetés; szuggesztibilitás; edzés stb. Két kritérium mellőzhetetlen a tanulás segítésében, ezek: a tanuló egyén értékként és célként való tételezése; a tanuló egyén beavatása a befolyásolás céljáról, lényegéről, folyamatáról és lehetséges kimeneteiről, tekintettel a tanuló fél én-világára. Programunkban a tanuló egyén személyiségének fejlesztése érdekében az alábbi feladatcsoportokat vállaljuk: a szükségletek fejlesztése, az érzelmek nevelése, az érdeklődés fejlesztése, a képességek fejlesztése, a magatartás befolyásolása, az akarat nevelése, a jellem nevelése, az attitűdök befolyásolása, kreatív társadalmi létre, igazságosságra és demokráciára nevelés, az egyéni tudat és tudatosság nevelése. A feladatok részletes kifejtése (Zsolnai József, 1995) egyben intézményünk belső pedagógiai továbbképzések témáit is jelöli. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS 1. A közösségfejlesztés értelmezése A közösségfejlesztést a Kerettantervek alkalmazása útmutatóban foglaltak szerint értelmeztük, miszerint közösségfejlesztésnek azt a folyamatot tekintjük, amely az egyén és társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. 2. Pedagógiai programunk közösségfejlesztésének feladatrendszere: Pedagógiai Program 27

2.1. A hon- és népismert tantárgyakban objektiválódott, valamint a tantárgyközi és tantárgyi integráció révén kialakított ismeretek közvetítésével arra törekszünk, hogy harmonikus kapcsolatot alakítsunk ki a természeti és a társadalmi környezettel. 2.1.1. Tudatosan készülünk Törökbálint és a környék pozitív értéktartalmú befolyásolására. 2.1.2. Az iskola környékét, valamint a tanuló otthonát körülfogó környéket újabb és újabb tanulmányozásnak vetjük alá: tantárgyi keretben, helyi művelődési és közéleti társadalmi folyamatokhoz kapcsolódóan. 2.1.3. Tanulmányoztatjuk tanulóinkkal iskolánk környezetét: - Természetföldrajzi környezetként; bekapcsolódunk a Faluszépítő Egyesület környezetvédelmi programjába (patakvédelem, szelektív hulladékgyűjtés). - Társadalmi környezetként; megismertetjük tanulóinkkal az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal munkáját, a település intézményeit és civil szervezeteit, termelő-szolgáltató szerveit, művelődési, egészségügyi viszonyait, az egyházak szerepét, szervezeteit. Tanulmányoztatjuk a tanulókkal a helyi társadalmat: a népességet, a termelési kultúrát, a munkamegosztás, az építkezés, a szállítás, a közlekedés jellegzetességeit, a hely társadalom tagoltságát, a demokratizálódás és a helyi érdekképviselet lehetőségei. - A mindennapi életet a viselkedéskultúra s a hozzá kapcsolódó szokásvilág, a divat, a státuszszimbólumok, az emblémák, a mindennapi gépkultúra, a táplálkozáskultúra, valamint az ünnepek, az ünneplés megfigyeltetése, elemeztetése, értékeltetése révén. Az értékeléshez a környezetesztétikai mérce a kiindulópont. Ez vezet el a giccs, az ízléstelenség, a környezetrongálás elleni fellépéshez. A környezetelemzés, a tudatosítás, a kommunikáció, az illem tanulása kisiskolás kortól kezdve csak szoktatással és igényes iskolai környezetkultúrával párosulva hozza a kívánatos eredményt. 2.1.4. Törökbálint múltjának feltárása, megismerése, a helytörténet tanulása gyökérkeresés és a megtalálás értéktudatát alapozza meg. Olyan tevékenységek végzésével jár a helytörténet tanulmányozása, mint névkutatás, üzemtörténet-írás, családtörténetkészítés, foto-dokumentálás, a hagyományőrző csoportok működésének megismerése stb. 2.1.5. A középiskolában szükséges a társadalmi makrofolyamatok helyi lokalizálódásának iskolai elemzése, értelmezése, függetlenül attól, hogy azok kedvezőek vagy kedvezőtlenek. (Munkanélküliség, szociális háló; bűnözés, alkoholizmus, drog, mentális zavarok. A környezetünkben lejátszódó, deviáns magatartásból fakadó konfliktusok. A széthulló családok problémái). 2.2. Tantárgyi integrációs blokkok keretében önművelési programok szervezése: 1-2. évfolyam: Törökbálint megismerése; Bábszínház. 3. évfolyam: A Természettudományi Múzeum és a Közlekedési Múzeum; két gyermekszínházi előadás. 4. évfolyam: A Néprajzi Múzeum, a Csodák Palotája és az Állami Operaházban Csajkovszkij Diótörője. 5. évfolyam: A Budapesti Növény- és Állatkert, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum; Színházi előadás: Petőfi: János vitéz és egy más színházi előadás. 6. évfolyam: A Budai Vár, Budapesttörténeti Múzeum, Hadtörténeti Múzeum; két színházi előadás. Pedagógiai Program 28

7. évfolyam: A Parlament és a Koronázási ékszerek, Hősök tere, Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok; Tropicárium, Színház: Hugo: Nyomorultak, István, a király. 8. évfolyam: Budai Nagyboldogasszony Templom (Mátyás templom), Nemzeti Galéria, Planetárium, Szent István Bazilika; Hangverseny a Zeneakadémián; Színház: Egy Shakespeare-vígjáték, Erkel: Hunyadi László-opera. 9-12. évfolyam: évente három alkalommal múzeumlátogatás - időszaki kiállítás; látogatás az OSZK-ban, a FSZEK-ban; a szakközépiskolai osztályok szakuknak megfelelő szakkiállításokat tekintenek meg minden évben. Javasolt színházi előadások: 9. évf.: Szophoklesz: Antigoné, Shakespeare: Rómeó és Júlia, Hamlet. 10. évf.: Moliere: Tartuffe, Victor Hugo: Nyomorultak, Katona József: Bánk bán, Vörösmarty: Csongor és Tünde. 11. évf.: Madách: Mózes, Az ember tragédiája, Mikszáth: Beszterce ostroma, Ibsen: Nóra vagy A vadkacsa, Csehov: Három nővér vagy a Cseresnyéskert, Bródi Sándor: A tanítónő, Móricz: Rokonok, Úri-muri, Árvácska (filmen) 12.évf.: Brecht: Kurázsi mama, Bulgakov: A Mester és Margarita, Miller: Az ügynök halála, Beckett: Godot -ra várva, Németh László egy drámája, Weöres: Psziché (Bódy Gábor: Nárcisz és Psziché c. filmfeldolgozás megtekintése), Tamási Áron: Ábel (filmfeldolgozás), Örkény: Tóték vagy Pisti a vérzivatarban, Sütő: Advent a Hargitán vagy egy másik drámája. 2.4. Országjáró tanulmányi kirándulások Az országjáró tanulmányi kirándulások - a szórakoztató, pihentető funkció mellett alig viszszatérő tanulási alkalmakat jelentenek. A tanulóknak a kirándulóhely legyen turisztikai, idegenforgalmi, múzeumi, műemléki látványosság, s tudják a tájegységet térben lokalizálni, a meglátogatandó települések környezetkultúrájából, termelési kultúrájából, infrastrukturális jellegzetességeiből, a helyi sajtóból tudjanak a helyi társadalom, a helyi hatalom működésére, problémáira következtetni. A tanulmányi kirándulást és a kirándulásra való felkészülést az osztályfőnöknek az osztályfőnöki tanmenetben kell megterveznie, az érintett szakterületet tanító szaktanárok közreműködésével. Javasolt belföldi útvonalak: 1. évfolyam: A törökbálinti, budaörsi hegyek, a Gellért-hegy 2. évfolyam: A Hármashatár-hegy és a Normafa, Gyermekvasút 3. évfolyam: A Pálvölgyi cseppkőbarlang és a János hegyi kilátó 4. évfolyam: Szentendre- Skanzen, Leányfalu 5. évfolyam: Visegrád, Lepence-fürdő 6. évfolyam: Győr, Pannonhalma, Nagyvázsony, Zirc 7. évfolyam: Keszthely, Badacsony, Tihany 8. évfolyam: Sárospatak és környéke 9. évfolyam: Szécsény, Hollókő, Ipolytarnóc 10. évfolyam: Sopron, Kőszeg, Ják, Győr, Székesfehérvár 11. évfolyam: Pécs, Pécsvárad, Szigetvár, Siklós, Harkány; vagy Őrség 12. évfolyam: Kiskőrös, Kecskemét, Ópusztaszer, Szeged; vagy Debrecen, Hortobágy. Pedagógiai Program 29

Javasolt európai országjáró útvonalak: határon túli magyarok lakta vidékek, sítáborok, célnyelvi utazások, csere programok, testvérvárosok stb. 3. Az osztályok közösséggé fejlesztésének feladatai: 1. Az osztályfőnök irányítja, befolyásolja a rá bízott tanulócsoportot, hogy annak legyenek explicit céljai a tanulással, a szórakozással, az értelmes iskolai élettel kapcsolatban! 2. A tanulói önkormányzat kiépítését az osztályfőnök végzi, illetve segíti. Ezt a feladatot összekapcsolja a valamennyi tanulóra érvényes tervező, vezető, szervező, ellenőrző, értékelő képességek kiművelésével. 3. A fenti képességek az osztály, mint szervezet életében kapott szerep feladatainak elvégzésével, s az osztályfőnöki és a tanulói ellenőrzéssel, értékeléssel fejleszthetők. 4. A feladatokkal való azonosulás, a munkakapcsolatokban való együttműködés, a baráti stílus, az egymás iránti figyelem és tapintat, a kölcsönös alkalmazkodás jegyében tevékenykedő osztály válhat közösséggé. 5. Az osztályfőnök minden tanév elején, félévkor és új tanuló érkezése után két hónappal egyéni és osztály-szociogramot készít, melyek segítségével megtervezi a magányos és peremhelyzetű tanulók beilleszkedését, a sztár helyzetű tanulók, valamint a szimpátia - és antipátia viszonyulások, a vonzások és taszítások kezelését. 6. Az osztályfőnök a szociogramokból készített elemzéseit, az osztályt tanító team elé tárja, és fejlesztési stratégiákat dolgoz ki a team az osztályfőnök irányításával. 7. Értéksála rangsor módszerrel felderíti a kapcsolatokra és az osztályra jellemző értékvilágot, s a negatív értékek leépítési, gyengítési stratégiáit megtervezi és megszervezi. 4. Hagyományok az iskola, mint közösség életében: Iskolai keretben rendezendő ünnepélyek / rendezvények A) Nemzeti ünnep (október 23.) B) Márton napi vigasságok (november 11.) C) Karácsony (december 21.) D) Nemzeti ünnep (március 15.) E) Szalagavató ünnepély (február 17.) F) Iskola-napok (április első hete) G) Iskolai Fesztivál (bemutatkozó műsor) a páros években H) Szent Flórián nap (május 4.) I) Ballagás (május) J) Tanévzáró ünnepély (június) K) Pedagógusnap (június első vasárnap) Tagozati vagy osztály keretben rendezendő ünnepélyek / rendezvények A) Az aradi vértanúk napján megemlékezés (október 6.) B) Mikulás (december 6.) C) Farsang (február) D) Kommunista diktatúra áldozatainak emlékéről (február 25.) E) Holokaluszt áldozatainak emlékéről (április 16.) F) Anyák napja (előtte pénteken) Pedagógiai Program 30

G) Gyermeknap (előtte pénteken) H) Kihívás napja (előtte pénteken) I) Középiskolai előkészítő (Gólya-tábor) Pedagógiai Program 31

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése A képesség és tehetségfejlesztés kérdését szoros összefüggésben kezeljük. A tehetséget az alkotásra való nevelés valóságos lehetőségeként értelmezzük. Pedagógiai rendszerünk a kreatív társadalmi létre készít fel. Törekszünk tanítványainknál a kreatív technikák elsajátíttatására: a konstruktív problémamegoldásra, az egyéni alkotásra. Programunkban ezért szorgalmazzuk a fakultáció gazdag választékát, a szabadidős tevékenységeink során a sokféle programlehetőséget. Pedagógiai gyakorlatunkban a teljesítmény elv érvényesül. Figyelembe vesszük a tanulók egyéni tanulási tempóját és tényleges teljesítményét. A differenciált tanulásszervezés során külön program alapján fejlesztjük a lemaradókat, valamint a tehetségeseket. Fejlesztő pedagógusaink az iskolai logopédussal együttműködve tárják fel a tanulási problémákat és fejlesztik a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat. A beilleszkedési magatartási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia fontos feladata a magatartásbefolyásolás. Pedagógiai programunk az alábbiak révén kísérli meg a magatartási szabályok közvetítését: a verbális és nonverbális kommunikációs kódok és minták ismertetése, gyakoroltatása; a kommunikációs szerepek (nemi életkori hatalmi szervezeti) gyakoroltatása. Magatartásbefolyásolás színterei: tanítási órán (illemszabályok, normák gyakoroltatásával); szabadidőben, szünetben (helyzetelemzéssel); közművelődési programokon (az élethelyzetek gyakoroltatásával). Pályaorientáció Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink tájékozódjanak munkamegosztás és a vele összefüggő foglalkoztatáspolitika kérdéseiben. Pedagógiai rendszerünkben ez az alábbiakban realizálódik: 1. Tananyagba foglaltan egy-egy szakma, illetve pályakör ismertetése. 2. Az iskolai tanulásszervezés keretében az alábbi munka jellegű tevékenységeket alkalmazzuk: a) tanulás, Pedagógiai Program 32

b) önkiszolgáláshoz kapcsolódó fizikai munkák (karbantartás, takarítás, terítés) c) szolgáltatások iskolán belül (újságárusítás, könyvárusítás stb.) d) iskolán kívüli üzemlátogatások, munkahely-látogatások szervezése. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS AZ ISKOLAI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSE A családot pedagógiai partnerként ismerjük el. Intézményünk családpedagógiai koncepciója: A család az elsődleges szocializáció színtere. Erre épül a másodlagos, harmadlagos szocializáció mint például az iskolai nevelés. Az iskolai nevelés tervezése során szervesen kapcsolódnunk kell a családéhoz, figyelembe vesszük annak hatásait, építünk rá, megerősítjük vagy korrigáljuk azt. A pedagógusok szerepkörei az együttműködés során az alábbiak: - pedagógiai szaktanácsadó, - koordináló, kooperátor, - osztályozó, értékelő. A szülőket a gyermeknevelés során kliensként kezeljük az alábbi alapelvek megfogalmazásával: 1. Az önkéntesség elve annyit jelent, hogy a szülők maguk döntik el, készek-e a pedagógiai együttműködésre 2. A kölcsönösség elve azt mondja ki, hogy a szülő és a pedagógus egyaránt rendelkezik az informálódás, az informálás és a beleszólás jogával és lehetőségével. 3. A kompetencia elismerésének elve. Pedagógiai Program 33

4. Az iskola helyi tanterve A KÉPESSÉGFEJLESZTŐ ÉS ÉRTÉKŐRZŐ KERETTANTERV RÉSZLETES TANTERVEI A Képességfejlesztő és értékőrző program (KÉK) valamennyi tantárgyához olyan részletes tantervek készültek, amelyek helyi kiegészítés nélkül is átvehetők és felhasználhatók. A KÉK tanterv részletes, a felhasználók által jól kezelhető. A KÉK tantárgyi tantervei az alábbi egységeket 4 tartalmazzák: célkitűzések tematikus tananyag tanulási program teljesítmények év végi követelmények A célkitűzések a személyiségdimenziók mentén veszik számba az adott tantárgy keretében fejlesztendő szükségleteket, attitűdöket, képességeket, alakítandó énkép- és világképelemeket. A tematikus tananyag taxonomizált ismeretrendszert tartalmaz. A valóság, a kultúra, az érték világából kiválasztott, tanulási-tanítási követelményekké tett ismereteket írja le. A tanulási program a tanulók által elvégzendő tevékenységeket rögzíti. A teljesítmények azok a tantervi követelmények, amelyeket a tanulóknak kell produkálniuk ahhoz, hogy az adott évfolyam végén megfelelt (elégséges), illetve kiváló (jeles) teljesítmény-minősítést (osztályzatot) szerezzenek. Az év végi követelmények a szummatív értékeléshez tartalmazzák tanévenként azt a kumulált tudást, képességet, attitűdöt és alkotásra való érettséget, amelyre egy adott tanév tananyagának elvégzése révén egy tanuló szert tehet optimális esetben. Az egyes tantervi részek kölcsönösen megfelelnek egymásnak. Azaz valamennyi témához (lásd: tematikus tananyag) tanulói tevékenységek (lásd: tanulási program) kapcsolódnak, illetve valamennyi témához és tevékenységhez teljesítménykövetelmények rendelődnek. A fentieken túl az egyes tantervek tartalmazzák az adott tantárgy tanulásához-tanításához javasolt ajánlott taneszközöket és tanítási segédleteket, ha vannak ilyenek. Többnyire saját fejlesztésű taneszközöket tüntetnek fel e táblázatok, de érdemes megjegyezni, hogy a pedagógiai programcsomagfejlesztési tapasztalataink alapján új programcsomagok kifejlesztését tervezzük, illetve eddig nem vagy kevéssé alkalmazott taneszköztípusok (pl. multimédiás taneszközök) készítésére is készülünk. KITŰZÉS CÉL- TEMATI- KUS TAN- ANYAG TANULÁSI PROGRAM TELJESÍTMÉNY MINIMÁLIS OPTIMÁLIS AJÁNLOTT TANESZKÖZÖK AJÁNLOTT TANÍTÁSI SEGÉDLETEK ÉV VÉGI KÖVETELMÉNYEK 1. ábra: A Képességfejlesztő és értékőrző program részletes tantervének felépülése 4 A NYIK programot és az ÉKP pedagógiáját ismerő olvasónak feltűnhet, hogy az itt közölt tantervi struktúra valamelyest eltér a NYIK és az ÉKP korábbi tantervi struktúrájától (amely: célrendszert, tananyagrendszert és követelményrendszert tartalmazott). Az ÉKP-s tantervek jelenlegi struktúrája új elemmel, a tematikus tananyaggal bővült. A tanulási program azonos a korábbi taxonomizált tevékenységrendszerrel, az ún. tananyagrendszerrel. A teljesítmények pedig a követelményrendszerrel feleltethetők meg. Pedagógiai Program 34

A KÉK részletes tantervéhez a program tanulószemlélete indokolta a tanulás programjának kidolgozását. A tanuló tevékenységeit feltétlenül szükséges rögzíteni, hiszen azok eredményes művelésének kimeneteként jelentkezhet a mérhető, regisztrálható teljesítmény. Feltehetően e részletes tantervet a tanulók is kézbe veszik (hiszen deklarált joguk, hogy tájékozódjanak, beavatottá váljanak a tanulásuk tárgyát meghatározó dokumentumokba), ezért fontos, hogy saját tanulási tevékenységeikkel és lehetséges teljesítményeikkel szembesülni tudjanak a tanterv révén. A KÉPESSÉGFEJLESZTŐ ÉS ÉRTÉKŐRZŐ PROGRAM PEDAGÓGIAI PROGRAMCSOMAGJA Amennyiben egy tantestület a KÉK teljes tantervét választja, a tantervhez választja annak pedagógiai segédleteit és taneszközeit is. Emellett a pedagógusok élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy tájékozódjanak a KÉK programot megalapozó alternatív pedagógiáról, majd továbbképzés keretében elsajátítják az Értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia szemléletét, amely lehetővé teszi számukra a helyi pedagógiai gyakorlat megújítását, hitelesebbé tételét. A tantárgyi tanterveken túl minden egyes tantárgyhoz négyféle pedagógiai segédletet készül: I. tanítási program (vagy tantárgyi útmutató), II. feladatgyűjtemény, III. időterv (tanmenet), valamint IV. mérőlap és értékelési útmutató. 2. ábra: A képességfejlesztő és értékőrző program pedagógiája és pedagógiai programcsomagja A tanítási program A tanítási program az adott tantárgy (adott évfolyamon történő) tanításához, a tanulás segítéséhez szükséges pedagógustudást írja le. Négyféle tudást közvetít: szubsztantív tudást (amely azt írja le, hogy mi az a valami - ismeret, tevékenység -, amit tanítania kell a pedagógusnak); stratégiai tudást (amely azt írja le, hogy azt a valamit - ismeretet, tevékenységet - hogyan lehet megtanítani, illetve a megtanulását segíteni); diagnosztizáló tudást (amely leírja a tanulási-tanítási folyamatban előforduló lehetséges tanulótípusokat, és a velük való bánásmódra is javaslatot tesz); normatudást (amely a tanulásirányítás normáit rögzíti). (Amennyiben az adott tantárgyhoz nem áll rendelkezésre részletes tanítási program, a tanításhoz, tanulásszervezéshez tantárgyi útmutató nyújt megfontolandó segítséget.) A FELADATGYŰJTEMÉNY Pedagógiai Program 35