A budaörsi Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve 2008.
Tartalom 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint ezek óraszámai... 3 1.1 1-4. évfolyam... 3 1.2 5-8. évfolyam... 4 2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei... 5 3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei... 6 4. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei... 8 4.1 Az iskolában meghirdetett irányultságokra történő jelentkezés és az irányultságváltás elvei... 8 5. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése... 9 5.1 A tanulmányi munka értékelése... 10 5.1.1 Az ellenőrzés, értékelés formái, kritériumai... 11 5.2 A magatartás értékelése... 15 5.3 A szorgalom értékelése... 17 5.4 A szöveges értékelés kategóriái... 19 6. Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása... 37 7. A tanulók fizikai állapotának mérése... 38 8. A kommunikáció tantárgy helyi tanterve... 45 9. Az emelt szintű angol nyelv tantárgy helyi tanterve... 51 10. A matematika-informatika irányultság helyi tanterve... 78 11. A rajz-kézműves irányultság helyi tanterve... 96 12. A sport tantárgy helyi tanterve 1-8 évfolyam...171 13. A testnevelés-tánc moduljának helyi tanterve 5-8. évfolyam...173 14. A nem szakrendszerű oktatás fejlesztési feladatai és módszerei...174 15. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök jegyzéke...176 16. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések...186 17. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása...188 2
Intézményünk az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján készítette el helyi tantervét. 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint ezek óraszámai 1.1 1-4. évfolyam Tantárgy 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Kötelező órák Magyar nyelv+irodalom 4+4,5 4+4 4+4 3,5+4 Informatika 0 0 0 0.5 Matematika 5 4.5 4 3.5 Idegen nyelv 0 0 0 3 Ének-zene 1 1 1 1 Rajz 1 1.5 1.5 1 Környezet 0 1 1.5 2 Technika 1.5 1 1 1 Testnevelés 3+1 3+1 3+1 3+1 Összes kötelező 20+1 20+1 20+1 22,5+1 Választható órák EMELT ANGOL CS. 0 0 2 2 Angol nyelv Kommunikáció-dráma 1 1 0 0 Kommunikáció- nyelv,- 1 1 0 0 és beszédfejlesztés INFORM-MAT. CS. 1 1 1 1 Informatika Matematika 1 1 1 1 RAJZ-KÉZM. CS Rajz 1 1 1 1 Technika 1 1 1 1 ÁLTALÁNOS CS. 1 1 1 1 diff. képességfejlesztés Sport 1 1 1 1 Összes választható: 2 2 2 2 3
1.2 5-8. évfolyam Tantárgy 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Kötelező órák Magyar nyelv és kommunikáció 2 2 2 2 Magyar irodalom és dráma 3 2,5 2 2 Történelem 2 2 2 2 Idegen nyelv 3 3 3 3 Matematika 4 4 3 3 Informatika 1 1 0 0 Természetismeret 2 2 0 0 Fizika 0 0 2 1,5 Ember- és környezettan 0 0 3 3 Földrajz 0 0 1,5 1,5 Ének-zene 1 1 1 1 Vizuális kultúra és médiaismeret 1 1 1 1 Technika és életvitel 0,5 0,5 1 1 Testnevelés 2.5+0,5 2,5+0,5 2,5+0,5 2,5+0,5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Egészségtan 0,5 0,5 Összesen: 23+0,5 23+0,5 25+0,5 25+0,5 Kötelezően választott órák Matematika 0 0 1 1 Informatika alkalmazása 0 0 1 1 Szabadon választott órák Irányultságok: Emelt angol nyelv Rajz-kézműves: rajz technika Informatika: informatika matematika 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Általános képzés: sport 1 1 1 1 Választott összesen 1 vagy 2 1 vagy 2 3 vagy 4 3 vagy 4 A tánc oktatását a testnevelés órák keretében végezzük Az etika és a hon- és népismeret modulok oktatása az osztályfőnöki órák keretében valósul meg. Minden tantárgyban jelen van a tanítás tanulásának oktatása. 7. és 8. évfolyamon a +0,5 testnevelés óra blokkosított formában is megjelenhet a tanév folyamán (témahetek, egészségnevelési projektek). Az iskolában az alapozó szakaszon (az 5-6. évfolyamban) a kötelező és választható tanórai foglalkozások huszonöt százalékában (heti hét órában) folyik nem szakrendszerű oktatás, a következő tantárgyak tanóráin: magyar nyelv és 4
irodalom, matematika, idegen nyelv, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. Az 5-6 évfolyam valamennyi tanulója részesül nem szakrendszerű oktatásban. Az ember-és környezettan nevű tantárgy keretében - élve a tantárgy komplexitásának lehetőségével - a kémia, biológia tananyagot szabad tömbösítési rendszerben kívánjuk oktatni a hetedik és nyolcadik évfolyamokon. 2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a leendő elsős szülőket minden tanév előtt, az első szülői értekezleten (júniusban) tájékoztatjuk. A 2-8. évfolyamon az első szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket a tanév kötelező taneszköz-listájáról. A taneszközök beszerzése szeptember 15. napjáig a szülők kötelessége. A taneszközlistákat honlapunkon is közzé tesszük. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: Gazdaságosan és hatékonyan lehessen használni a tanév folyamán. Megfeleljen a tanulók életkori sajátosságainak. Motiválja a tanulót a tanulmányaiban történő előrehaladásra. A tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei: Tankönyvcsaládok alkalmazására törekszünk az egyes évfolyamok párhuzamos osztályaiban és az osztályok felmenő rendszerében is. A tananyag felépítése, mennyisége, mélysége feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak. Hatékony módszereket adjon a tananyag eredményes elsajátításához. Adjon lehetőséget a tananyag sokoldalú megközelítésére, a differenciálásra (minőségi, mennyiségi). 5
Nyújtson lehetőséget a differenciált képességfejlesztéssel a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. Érdeklődést felkeltő, színes képanyagával a konkrét és szemléletes gondolkodásmódnak megfeleljen, ösztönzően hasson a tanulóra. Sokféle tevékenységre, tapasztalati-megfigyelési módszerekre építve adjon lehetőséget az összefüggések meglátására, következtetések levonására. A kreatív fejlesztést szolgálja. Feladattal adjon lehetőséget az algoritmusok alkalmazására, begyakorlására. Játékos, ötletes feladatokkal kellően motiválja a tanulókat a tevékenység elvégzésére. A többféle feladattípussal váljon lehetővé a színes gyakorlás. Adjon lehetőséget a tantárgyi integrációra. 1-4. évfolyam számára igazi munkáltató tankönyv legyen, a tanulók alapkészségeinek fejlesztését szolgálja. Törekedjen a tudományágat kisiskolás számára leegyszerűsített formában, érthető utasításokkal, definíciókkal átadni, az így szerzett ismeretek tovább bővíthetők legyenek. Építeni lehessen az így megszerzett tudásra a következő évfolyamokon. Nyelvtanilag legyen pontos. Rendszeres ismétléssel adjon lehetőséget a rögzítésre, hiányok pótlására, az alkalmazható tudás megszerzésére. A visszatérő és ismétlődő feladattípusokkal megvalósítható legyen az önállóságra szoktatás. A tankönyv adjon lehetőséget az önellenőrzésre. Tartós legyen, formai megjelenése a jól használhatóságot szolgálja. 3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 1. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 6
2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Az osztályozott tantárgyból legalább az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A szövegesen értékelt tantárgyaknál a pedagógusok a fejlesztendő területek kijelölésével minden esetben engedélyezik a továbbhaladást. 3. Ha a tanuló az osztályozott tantárgyakból a tanév végén egy vagy két elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. 4. Ha a tanuló az osztályozott tantárgyakból a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, akkor a tantestület döntést hoz az évfolyamismétlés kérdésében a következők szerint: Az év végi osztályozó értekezleten az osztályfőnök tájékoztatja a tantestületet, hogy az osztályába járó tanuló három vagy annál több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Elmond minden olyan információt, melyet szükségesnek tart a tantestület döntéséhez. A tantestület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt, hogy a) a tanuló augusztus hónapban javítóvizsgát tehet b) a tanuló az évfolyamot megismételni köteles. 5. Az osztályozott tantárgyakból a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; magántanuló volt. 6. Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. 7
4. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből melyet a fenntartó határoz meg minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérheti gyermeke felvételét az iskolába. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; a gyermek lakcímkártyáját; a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló születési anyakönyvi kivonatát; a gyermek lakcímkártyáját; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt. 4.1 Az iskolában meghirdetett irányultságokra történő jelentkezés és az irányultságváltás elvei 1. Az első-harmadik osztályba történő jelentkezéskor a szülők megjelölhetik azt az irányultságot, melyre gyermeküket járatni szeretnék. Ezek: kommunikációangol, matematika-informatika, rajz-kézműves. 8
2. Első-nyolcadik évfolyamon irányultságváltásra, a szülő kérésére a tanév folyamán az igazgató engedélyével van lehetőség. Ebben az esetben, döntése előtt az igazgató kikéri az osztálytanító, a tantárgyat tanító pedagógus, és az alsó tagozatos igazgatóhelyettes véleményét. 3. A negyedik-nyolcadik évfolyamba rajz-kézműves és matematika-informatika irányultságra történő felvételről a szülő kérésének figyelembevételével az igazgató dönt. A döntés meghozatala előtt az igazgató kikéri a kérdéses munkaközösség, a leendő osztályfőnök és az igazgatóhelyettes véleményét. 4. A negyedik-nyolcadik évfolyamba, emelt szintű idegen nyelv képzésre jelentkező tanulóknak az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított szintfelmérő vizsgát kell tennie a kérdéses nyelvből. 5. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 1. Az értékelés mindig legyen: személyre szóló, tárgyszerű, érveken alapuló, ösztönző hatású, önállóságot erősítő, nyilvános, folyamatos és kiszámítható. 2. Az egyes tanulók teljesítményének és előrehaladásának értékelése a szaktanár feladata. Az értékelés alapján nyert információk a diák, a tanár és a szülő tájékoztatására szolgálnak. 3. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. 4. A magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 4-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia és földrajz ellenőrzésénél: a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 5. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóban. 9
6. A tanulók szóbeli megnyilvánulásának formái: beszélgetés, vita, kommunikációs helyzetgyakorlat (idegen nyelv, dráma), kiselőadás, szóbeli beszámoló vagy felelet. Kiselőadás és felelet előtt, legkésőbb az ilyen szóbeli megnyilvánulás előtti tanórán a pedagógus, a témakör pontos megjelölésével jelzi a tanulónak, hogy meg kívánja hallgatni. 7. Az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva szóban vagy írásban ellenőrizzük a tanulókat. 8. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. 5.1 A tanulmányi munka értékelése 1. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott fejlődött-e vagy hanyatlott az előző értékeléshez képest. 2. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első-harmadik évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A negyedik- nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben magyar nyelv és kommunikáció, magyar irodalom és dráma, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, fizika, ember- és környezettan, földrajz, testnevelés, tantárgyakból érdemjegyekkel minősítjük. 5. 6. évfolyamon nem szakrendszerű oktatásban résztvevő tanulók teljesítményükről százalékos értékelést kapnak. Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. 10
A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét az osztályozott tantárgyakból osztályzattal minősítjük. A nem szakrendszerű oktatásban a munka értékelése során évi négy alkalommal kompetencia-feltérképezést tartunk, mellyel megállapítjuk tanulóink fejlesztendő területeit. Az eredményeket %-os formában rögzítjük és nem számítjuk bele a szakórák osztályzataiba. Az integrált modulok értékelése a befogadó tárgy záró értékelésébe számít bele. Az egészségtan modul értékelése a részt vett, nem vett részt kategóriákkal történik. 3. A szöveges értékeléssel értékelt tantárgyakból a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. 4. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 5. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden osztályozott tantárgyból minden tanulónak legalább három érdemjegyet kell szereznie egy félévben. 6. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a Tájékoztató füzeten keresztül. A Tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök a félév vége előtt egy hónappal ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 5.1.1 Az ellenőrzés, értékelés formái, kritériumai 1. Szóbeli ellenőrzés és értékelés Beszélgetés, kérdés-válasz, összefüggő felelet, hangos olvasás mérése. Értékelés szóban és/vagy írásban érdemjeggyel. 11
Fokozatai: jeles: önállóan, összefüggően pár percig beszél az adott, témáról. jó: egy-két kérdés segítségével beszél az adott témáról. közepes: kérdésekre tud válaszolni. elégséges: a továbbhaladáshoz szükséges tananyagot kérdések segítségével tudja elmondani. elégtelen: a továbbhaladáshoz szükséges tananyagot nem tudja elmondani. 2. Írásbeli ellenőrzés és értékelés a) hibátlan házi feladatok és feladatmegoldások Értékelés a pedagógus által meghatározott pontozással vagy érdemjeggyel. b) röpdolgozat Nem előre bejelentett írásbeli felelet a továbbhaladáshoz szükséges tananyagból. A feladat végrehajtási határideje legfeljebb 20 perc. A tanuló a kijavított röpdolgozatot hazaviheti, nála maradhat. Értékelés a pedagógus által meghatározott pontozással vagy érdemjeggyel. c) írásbeli felelet Legkésőbb az előző órán bejelentett írásbeli felelet az elmúlt legfeljebb három óra tananyagából. A feladat végrehajtási határideje legfeljebb 20 perc. A tanuló a kijavított írásbeli feleletet hazaviheti, nála maradhat. d) témazáró dolgozat Előre bejelentett, a témakör egészét érintő írásbeli dolgozat. A feladat végrehajtási ideje egy tanóra. Kijavítási határideje két hét. A tanuló a kijavított témazáró dolgozatot nem viheti haza, de a szülő szülői értekezleten és/vagy fogadóórán megtekintheti. A dolgozatok megőrzési ideje a következő tanévkezdés. Egy tanulócsoport egy tanítási napon két témazáró dolgozatnál többet nem írhat. e) év eleji, félévi, év végi felmérés Kritériumait lásd d) pontban. f) fogalmazás Előre bejelentett összefüggő írásbeli munka. A feladat végrehajtási ideje egy tanóra. A fogalmazás értékelése az irodalom tantárgyhoz, a helyesírásé a nyelvtan tantárgyhoz kerül a naplóba. A fogalmazásokat a tanuló nem viheti haza, de a szülő 12
fogadóórán és/vagy szülői értekezleten megtekintheti. A fogalmazások megőrzési ideje a következő tanévkezdés. A tananyaghoz kapcsolódó otthoni fogalmazásokat szóban vagy írásban értékeljük. g) tollbamondás A helyesírás felméréséhez adott (esetleg összefüggő) szöveg diktálása. Legfeljebb húsz perces. A tanuló a kijavított tollbamondást hazaviheti, nála maradhat. Az érdemjegy a nyelvtan tantárgyhoz kerül a naplóba. Fokozatai: Teljesítmény Érdemjegy 20 hibapontnál több elégtelen (1) 13-19 hibapont elégséges (2) 8-12 hibapont közepes (3) 4-7 hibapont jó (4) 0-3 hibapont jeles (5) 3. A gyakorlati jellegű feladatok ellenőrzése és értékelése a) kiselőadás Előző órán, vagy korábban megadott téma alapján történő önálló, otthoni felkészülés és bemutatása, előadása tanórán. b) gyűjtőmunka, kutatómunka Előző órán, vagy korábban megadott témában önálló gyűjtés, kutatás, könyvtári, internetes munka, vetített előadás bemutatása tanórán. c) Tárgy, makett, könyv, kép bemutatása tanórán d) Gyakorlatsor bemutatása Előre megadott és begyakoroltatott mozdulatsor, melynek értékelése pontosan meghatározott és a tanulók számára kihirdetett szempontok alapján történik. e) Versenyeken való részvétel, helyezések értékelése Iskolai tantárgyi versenyen részt vett első három helyezettet tantárgyi ötössel, városi versenyen részt vett első tíz helyezettet szaktanári dicsérettel, megyei, országos versenyen részt vett tanulót osztályfőnöki vagy igazgatói dicsérettel jutalmazzuk. 13
4. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Matematika, fizika, ember- és környezettan tantárgyak esetében a felső tagozaton, természetismeret: Teljesítmény Érdemjegy 0-30 %: elégtelen (1) 31-54 %: elégséges (2) 55-74 %: közepes (3) 75-90 %: jó (4) 91-100 %: jeles (5) Idegen nyelv esetében: Teljesítmény Érdemjegy 0-60 % elégtelen (1) 61-70% elégséges (2) 71-80% közepes (3) 81-90% jó (4) 91-100% jeles (5) Magyar nyelv és kommunikáció, magyar irodalom és dráma, történelem, földrajz: Teljesítmény Érdemjegy 0-50 % elégtelen (1) 51-70% elégséges (2) 71-80% közepes (3) 81-90% jó (4) 91-100% jeles (5) 5. Az írásbeli munkák kijavítására és kiosztására a megíratást követő két tanítási héten belül sor kerül. 14
6. A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: 4. évfolyam 5-8. évfolyam Szöveges értékeléssel Ének-zene Rajz Technika Ének-zene Technika és életvitel Vizuális kultúra és médiaismeret Érdemjeggyel Magyar nyelv+irodalom Matematika Idegen nyelv Környezet Testnevelés Informatika Magyar nyelv és kommunikáció Magyar irodalom és dráma Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Ember- és környezettan Fizika Földrajz Testnevelés 7. Az osztályozott tantárgyakból kapott évközi érdemjegyek tájékoztató jellegűek. Az év végi osztályzatok meghatározásánál nem első sorban az érdemjegyek átlagát veszi figyelembe az értékelő szaktanár, de az év végi jegy nem lehet kisebb, mint az érdemjegyek átlagának egészrésze. 8. Az angol nyelvet emelt szinten tanulók 7. évfolyamon a tanév második félévében vizsgát tesznek, melynek követelménye a tantervben pontosan meghatározott. 5.2 A magatartás értékelése 1. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 2. A ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. 15
3. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. 4. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 5. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki. az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; 16
igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. 6. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 5.3 A szorgalom értékelése 1. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 2. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. 3. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 4. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; 17
a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. 18
5. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 6. Azt a tanulót, aki képességihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 5.4 A szöveges értékelés kategóriái 1. osztály év végi szöveges értékelés Magatartás Több társával jó a viszonya. Társaival igyekszik megtalálni a közös hangot. Társaival nehezen találja a közös hangot. Konfliktusait önállóan oldja meg. Esetleges konfliktusai megoldásához felnőttek segítségére szorul. Konfliktushelyzetben gyakran előfordul, hogy agresszívvá válik. Pedagógusai kérését mindig betartja. Pedagógusai kéréseit általában betartja. Pedagógusai kéréseit többnyire nem tartja be. Felszereléseit rendben tartja. Felszereléseit segítséggel tudja rendben tartani. Szorgalom A foglalkozásokon aktív, hozzászólásaival segíti a közös munkát. Önállóan még nem kapcsolódik be az osztály munkájába. A foglalkozásokon előfordul, hogy zavarja a munkát. Feladatait, házi feladatait önállóan oldja meg. 19
Feladatait, házi feladatait segítséggel oldja meg. Feladatait, házi feladatait sok segítséggel oldja meg. Szorgalmi feladatokat szívesen vállal. Szorgalmi feladatokat külön még nem vállal. Magyar nyelv és irdalom Olvasás Hangos olvasása kifejező, pontos. Hangos olvasása megfelelő. Hangos olvasása fejlesztésre szorul. Az olvasott szöveget biztosan megérti. Az olvasott szöveg megértésében bizonytalan. Az olvasott szöveget nehezen érti meg. Írás Igényesen, megfelelően, hibátlanul ír. Kevés hibával képes írni. Sok hibával, esetleg szabálytalan betűalakítással vagy kötéssel, de képes írni. Nem tud még írni, állandó fejlesztésre szorul. Matematika Számfogalma biztos 0-20-ig. Számfogalma bizonytalan 0-20-ig. Matematikai műveleteket hibátlanul végez. Matematikai műveleteket kevés hibával végez. Matematikai műveleteket sok hibával végez. Képes matematikai tudását, új ismereteit önállóan alkalmazni. Kis segítséggel képes matematikai ismereteit alkalmazni. Matematikai ismereteinek alkalmazásához sok segítséget vesz igénybe. Még nem tud önállóan számolni, rendszeres fejlesztésre szorul. Számfogalma biztos 0-10-ig. Számfogalma bizonytalan 0-10-ig. Összetettebb logikai, szöveges feladatokat, szabályjátékokat, sorozatokat képes önállóan megoldani. 20
Összetettebb logikai, szöveges feladatokat, szabályjátékokat, sorozatokat kis segítséggel képes megoldani. Összetettebb logikai, szöveges feladatokat, szabályjátékokat, sorozatokat sok segítséggel képes megoldani. Ének-zene Szívesen énekel egyedül vagy társaival együtt, szereti a körjátékokat. Bíztatásra énekel, szereti a körjátékokat. Testnevelés Örömmel, szívesen mozog, a szabályokat elfogadja, betartja. A mozgásra bíztatni, ösztönözni, a szabályok betartására figyelmeztetni kell. Örömmel szívesen mozog, a szabályok betartására figyelmeztetni kell. A mozgásra bíztatni, ösztönözni kell, a szabályokat elfogadja, betartja. Rajz és vizuális kultúra Szívesen rajzol, fest. Bíztatásra rajzol, fest. Térépítése, téralakítása, környezetalakítása kifejező. Térépítése, téralakítása, környezetalakítása fejlődik. Színhasználata, színérzékenysége ízléses, igényes. Színhasználata, színérzékenysége fejlődik. Egyéni kifejezésmódja fantáziadús, ötletes. Egyéni kifejezésmódja fejlődik. Kreativitása, vizuális kifejezése gazdag. Kreativitása, vizuális kifejezése fejlődik. Technika Az eszközöket rendeltetésszerűen, önállóan használja. Az eszközök használatában segítséget igényel. Eszközhasználata nehézkes. 21