DIMENZIÓ Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztár ALAPSZABÁLYA 1036 Budapest, Lajos u. 78. Telefon: 06-80-201-417 Fax: 472-32-40 Adószám: 18234732-1-41 Pénzforgalmi jelzőszám: Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 10201006-50047297 Pénztári azonosítószám: Fővárosi Bíróság 60.978/98. Utolsó módosítás: 5/2012. (12.18.) számú Küldöttközgyűlési határozattal Hatályos: 2012. december 18. napjától 1
Tartalomjegyzék Alapszabály... 7 Preambulum... 7 I. fejezet... 7 Bevezető... 7 1. Az Alapszabály célja... 7 2. A Pénztár működésének alapelvei... 7 II. fejezet... 7 Általános rész... 7 1. Az Alapszabály alkalmazási köre... 7 2. A Pénztár azonosító adatai... 7 3. Általános rendelkezések... 8 3.1. A Pénztár jogállása... 8 3.2. A Pénztár típusa... 8 3.3. A Pénztár létrejötte... 8 3.4. A Pénztár felügyeletét ellátó szervek... 8 3.5. Irányadó jog... 8 3.6. Értelmező rendelkezések és rövidítések... 8 III. fejezet... 8 A pénztár szolgáltatásai... 8 1. Elvi alapok, felhatalmazások... 8 2. A szolgáltatások rendszere... 9 2.1. Kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások:... 9 2.2. Életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások:... 9 2.3. Közösségi jellegű szolgáltatások:... 9 2.4. Egészségtervezési, modellezési rendszer működtetése:... 9 2.5. Célzott szolgáltatások:... 10 3. A szolgáltatásokra és azok igénybevételére vonatkozó szabályok... 10 3.1. Általános szabályok... 10 3.2. A közösségi jellegű szolgáltatások finanszírozására vonatkozó fő szabályok... 10 3.3. Célzott szolgáltatásokra vonatkozó szabályok... 11 2
3.4. Részletes szabályok és feltételek... 11 4. A szolgáltatások kiegyenlítésére vonatkozó szabályok... 11 4.1. Általános finanszírozási szabályok... 11 4.2. A szolgáltatások igénybevételének szabályai... 11 IV. fejezet... 12 A tagság... 12 1. A tag... 12 1.1. A taggá válás feltételei... 12 1.2. A tag jogai és kötelezettségei... 14 1.3. Kedvezményezett jelölésével kapcsolatos szabályok... 15 1.4. A tagsági viszony megszűnésének feltételei, jogkövetkezményei és a követendő eljárás 16 2. A munkáltatói tag... 18 2.1. A taggá válás feltételei... 18 2.2. A munkáltató taggal kötendő szerződés kötelező tartalmi elmei, jóváhagyása, nyilvántartása:... 18 2.3. A Munkáltatói tag jogai és kötelezettségei... 18 2.3.1. A Munkáltatói tag jogai... 18 2.3.2. A Munkáltatói tag kötelezettségei... 18 2.4. Összeférhetetlenségi szabályok... 19 V. fejezet... 20 A Támogató és az adományozás... 20 1. A Támogató jogállása... 20 2. Támogatásra való jogosultság tekintetében a Pénztár az alábbi tagsági köröket alakítja ki:... 20 VI. fejezet... 21 A tagdíjfizetésre vonatkozó szabályok... 21 1. A tagdíj... 21 1.1. A tagdíj megállapításának módja... 21 1.2. Az alaptagdíj egységes mértéke... 21 1.3. A tagdíjfizetés esedékessége... 21 1.4. A tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésének módja... 21 1.5. A tagdíj kiegészítésre vonatkozó szabályok... 22 3
1.6. A tagdíjhátralék utólagos rendezésének szabályai... 22 1.7. A tagdíjfizetés elmulasztásának joghatásai és az eljárás rendje... 22 VII. fejezet... 23 A gazdálkodás szabályai... 23 1. A gazdálkodásra és a nyilvántartásokra vonatkozó keretszabályok... 23 1.1. A gazdálkodás alapelvei... 23 1.2. A gazdálkodás tervezése... 23 1.3. Könyvvizsgálati kötelezettség... 23 1.4. Egyéni egészségszámla... 23 1.5. A számlaértesítő tartalma... 24 1.6. A pénztárvagyon kezelésének és befektetésének, illetve az eredmény felhasználásának szabályai... 24 1.7. Elszámolás a Pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén... 25 2. A kiegészítő vállalkozási tevékenység... 25 2.1. Általános szabályok... 25 2.2. Kiegészítő vállalkozási tevékenységre való jogosultság... 25 3. A Pénztár egészségügyi intézményére vonatkozó szabályok... 25 3.1. Az egészségügyi intézmény jogállása... 25 3.2. Az egészségügyi intézmény szolgáltatásai... 25 3.3. Az egészségügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó szabályok... 26 3.4. A beszámolásra vonatkozó sajátos szabályok... 26 3.5. Összeférhetetlenségi szabályok... 26 4. Az üzleti titok és pénztártitok... 26 5. Kiszervezett tevékenységek... 27 VIII. fejezet... 27 A tartalék felosztás elvei... 27 1. Az alapok... 27 1.1. Az Öpt. 36. szerinti alapokra vonatkozó általános szabályok... 27 1.2. Közösségi jellegű szolgáltatások... 27 1.3. Az egészségügyi intézmény nyilvántartási szabályai... 27 4
2. A bevételek megosztása... 27 IX. fejezet... 28 A Pénztár szervezete és működése... 28 1. A Pénztár legfőbb szerve... 28 1.1. A Közgyűlés... 28 1.2. A küldöttközgyűlés... 28 1.3. A Küldöttközgyűlés összehívása... 29 1.4. A Küldöttközgyűlés hatásköre... 31 2. A Tagozat... 31 2.1. A Tagozat jogállása... 31 2.2. A Tagozat alapítása és működése... 32 2.3. A Tagozat jogosultságai... 32 2.4. Tájékoztatási kötelezettség... 32 3. Az Igazgatótanács... 32 3.1. Az Igazgatótanács jogállása... 32 3.2. Az Igazgatótanács tagjai... 32 3.3. Az Igazgatótanács elnöke... 33 3.4. Az Igazgatótanács működése... 33 3.5. Az Igazgatótanács feladata és hatásköre... 34 3.6. Az Igazgatótanács szakértői tagjának feladatai... 34 4. Az Ellenőrző Bizottság... 35 4.1. Az Ellenőrző Bizottság jogállása... 35 4.2. Az Ellenőrző Bizottság tagjai... 35 4.3. Az Ellenőrző Bizottság elnöke... 36 4.4. Az Ellenőrző Bizottság működése... 36 4.5. Az Ellenőrző Bizottság feladata és hatásköre... 36 4.6. Az Ellenőrző Bizottság szakértői tagjának feladatai... 37 5. Az ügyvezető... 37 5
5.1. ügyvezető alkalmazása... 37 5.2. Az ügyvezető feladatai és hatásköre... 37 6. A felelős személyekre vonatkozó rendelkezések... 38 X. fejezet... 38 A könyvvizsgálóra vonatkozó szabályok... 38 1. A könnyvizsgáló megbízása... 38 2. A könnyvizsgáló feladatai... 39 XI. fejezet... 39 A képviseletre és a hatáskör átruházásra vonatkozó szabályok... 39 3. A Pénztár képviselete... 39 4. Hatáskör átruházásra vonatkozó szabályok... 39 4.1. A Küldöttközgyűlés... 39 4.2. Az Igazgatótanács... 39 XII. fejezet... 39 A közgyűlési határozatok közzététele... 39 XIII. fejezet... 40 Panaszok és vitás ügyek kezelése... 40 Záradék... 40 6
Alapszabály Preambulum A korszerűen gondolkozó vállalati menedzsment és a felelősen gondolkodó, egészségéért tenni akaró munkavállaló egymásra találó partnersége biztosítja az ismert egyik legjobb keretet a hatékony egészségvédelemhez, melynek gyakorlati megvalósítását teszi lehetővé az önkéntes kiegészítő egészségpénztár intézménye. Ennek a felismerése vezetett a Dimenzió Egészségpénztár (a továbbiakban: Pénztár) megalapításához. Az alapítás óta eltelt években a Pénztárhoz új tagok és munkáltatók is csatlakoztak. A Pénztár kibővült tagsága a jelen Alapszabályban határozza meg azokat az elveket és keretszabályokat, amelyek alapján a Pénztár - a tagság érdekét és javát szolgálva - működik és tovább fejlődhet. I. fejezet Bevezető 1. Az Alapszabály célja Az Alapszabály célja, hogy a jogszabályok keretei között meghatározza a taggá válás feltételeit, a tagok jogait és kötelezettségeit, a Pénztár által nyújtott szolgáltatások körét és igénybevételének feltételeit, önkormányzati működését és gazdálkodási rendjét. 2. A Pénztár működésének alapelvei A Pénztár az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 3. -ában meghatározott alapelvek tiszteletben tartásával működik: a.) önkormányzati működés, b.) a zárt gazdálkodás elve, c.) kölcsönösség, d.) önkéntesség, e.) függetlenség, f.) szolidaritás, g.) társulási elv, h.) non-profit (nem haszonelvű) működés. II. fejezet Általános rész 1. Az Alapszabály alkalmazási köre Az Alapszabály a tagokra, a munkáltatói tagokra, a támogatókra és a pénztár alkalmazottaira is kötelező érvényű. 2. A Pénztár azonosító adatai A Pénztár elnevezése: DIMENZIÓ Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztár Rövidített elnevezése: DIMENZIÓ Egészségpénztár A Pénztár székhelye: HU-1036 Budapest, Lajos u. 78. A Pénztár telephelyei: 7
Személyes ügyfélszolgálat: HU-1013 Budapest, Krisztina krt. 55. Személyes ügyfélszolgálat: HU-1054 Budapest, Vécsey u. 3. 3. Általános rendelkezések 3.1. A Pénztár jogállása A Pénztár jogi személy. 3.2. A Pénztár típusa A Pénztár az Öpt. hatálya alá tartozó, nyílt, területi elv alapján szerveződő, országos, egészségügyi célú önsegélyező feladatokat is ellátó kiegészítő egészségpénztár. 3.3. A Pénztár létrejötte A Pénztárt a Fővárosi Törvényszék 212 sorszám alatt vette nyilvántartásba 1999. január 18-án kelt, 60.978/1998/4. számú végzésével. A Pénztár a bírósági nyilvántartásba vétellel jött létre, az alakuló közgyűlés, 1998. október 14- i időpontjára visszaható hatállyal. A Pénztár határozatlan időre alakult. 3.4. A Pénztár felügyeletét ellátó szervek A Pénztár működésének törvényességét a Fővárosi Főügyészség az irányadó jogszabályok szerint ellenőrzi. Ha a működés törvényessége másként nem biztosítható, az ügyészség keresettel a bírósághoz fordulhat. A Pénztár állami felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el. Az Egészségpénztárak egészségbiztosítási szolgáltatásaikkal összefüggő, külön törvény szerinti felügyeletét a Nemzeti Erőforrás Minisztérium látja el. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a Pénztár részére kiadott tevékenységi engedély száma: PF/7692/2/1998. Azonosító kód: E/334. 3.5. Irányadó jog A tagok, a munkáltatói tagok, a támogatók valamint a Pénztár közötti, pénztárral kapcsolatos jogviszonyból, továbbá a számlavezető, a vagyonkezelő, a letétkezelő Pénztárral kapcsolatos jogviszonyából eredő esetleges jogviták elbírálásánál elsősorban a jelen Alapszabály, az Öpt., az egészségpénztárak gazdálkodására és könyvvezetésére vonatkozó egyéb jogszabályok, valamint a Ptk. rendelkezései az irányadók. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az Öpt. szabályai az irányadók. 3.6. Értelmező rendelkezések és rövidítések A jelen Alapszabályban alkalmazott alapvető fogalmak értelmezését, magyarázatát betűrendben az 1. számú melléklet (Fogalmak) tartalmazza. A jelen Alapszabályban alkalmazott rövidítéseket a 2. számú melléklet (Rövidítések) tartalmazza. III. fejezet A pénztár szolgáltatásai 1. Elvi alapok, felhatalmazások A Pénztár társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátásokat, egészségügyi szolgáltatásokat szervez és finanszíroz, továbbá egészségügyi intézményt működtet. 8
A Pénztár az általa nyújtott egészségpénztári szolgáltatásokat maga szervezheti, vagy erre a célra szolgáltatásszervező intézményt is igénybe vehet. A Pénztár jogosult a közösségi jellegű szolgáltatások bevezetésére., A közösségi jellegű szolgáltatások feltételrendszerét a Pénztár úgy alakítja ki a támogatóval, munkáltatói tag esetén a munkáltatóval, illetve a tagozattal együttműködve, hogy az érintett tagok hozzáférési lehetősége egyenlő, azonos legyen. A Pénztár kiemelt fontosságúnak tekinti a tagság illetve a tagok által jogosultként megjelölt közeli hozzátartozók - egészségének védelmét szolgáló programok szervezését, a Pénztár gazdálkodási lehetőségei szerint ilyen akciók és szolgáltatások finanszírozását. Ennek megfelelően a Pénztár egészségtervezési-, modellezési rendszert működtet. 2. A szolgáltatások rendszere A tagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozóik által igénybe vehető szolgáltatások, ellátások rendszere: a) A tag egyéni számlája terhére igénybe vehető szolgáltatások: o Kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások (ennek keretében egészségügyi célú önsegélyező feladatok), o Életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások, b) Közösségi jellegű szolgáltatások (az egyéni számla adott közösségi része - közösségi jellegű elszámolási egysége- terhére igénybe vehető szolgáltatások), c) Egészségtervezési és modellezési rendszer, d) Célzott szolgáltatások. 2.1. Kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások: a) egészségügyi szolgáltatás, b) otthoni gondozás, c) gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés, d) látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, e) életvitelt elősegítő szolgáltatás, f) szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelés, g) a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása, h) pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, i) hátramaradottak segélyezése: a pénztártag halála esetén j) szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások (betegség biztosítások) díjának fizetése k) OÉTI által nyilvántartásba vett, gluténmentes speciális élelmiszerek vásárlásának támogatása. 2.2. Életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások: a) természetgyógyászati szolgáltatás, b) sporteszköz vásárlásának támogatása, c) gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása. 2.3. Közösségi jellegű szolgáltatások: a) Dimenzió prémium szolgáltatás, b) Komfort szolgáltatás c) Dimenzió Egészségmegőrző szolgáltatás 2.4. Egészségtervezési, modellezési rendszer működtetése: a) egyéni egészségterv készítés ösztönzése, b) a tagság egészségi állapotának felmérése, egyéni egészségterv elkészítése, az egészségi állapot változásának nyomon követése valamint az információk statisztikai értékelése, 9
c) a tapasztalatok alapján a szolgáltatási struktúra optimalizálása, ennek keretében a tagság egészségi állapotának, prevenciós és ellátási igényének leginkább megfelelő szerződött szolgáltatók és szolgáltatások szervezése, valamint akciók és szolgáltatói kedvezmények szervezése útján az igénybevétel ösztönzése, ezáltal a tagság általános egészségi állapotának, életminőségének javítása. 2.5. Célzott szolgáltatások: Célzott szolgáltatásként a 2.1-2.2-pontban felsorolt szolgáltatások nyújthatók kivéve a pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokat (a kieső jövedelem pótlása) és hátramaradottak segélyezését a pénztártag halála esetén. 3. A szolgáltatásokra és azok igénybevételére vonatkozó szabályok 3.1. Általános szabályok Az egészségpénztári szolgáltatásokat mind a tagok, mind a Pénztárhoz bejelentett közeli hozzátartozóik [Öpt. 2. (4) bekezdésének a) pontja szerinti személyek] jogosultak igénybe venni. A Pénztár szolgáltatásait a jogosultak a rájuk vonatkozó szabályok szerint - azonos feltételekkel vehetik igénybe. A Pénztár szolgáltatásainak igénybevétele - a közösségi jellegű szolgáltatások kivételével - nincs várakozási időhöz kötve. A közösségi jellegű szolgáltatásokat az egyéni számlán elkülönített adott közösségi jellegű elszámolási egységhez való csatlakozás útján lehet igénybe venni. Egy tag többféle közösségi jellegű szolgáltatást is igénybe vehet, ez esetben egyéni számláján annyiféle közösségi jellegű elszámolási egység lesz elkülönítve. 3.2. A közösségi jellegű szolgáltatások finanszírozására vonatkozó fő szabályok A Pénztár a Küldöttközgyűlés döntése alapján jogosult a közösségi jellegű szolgáltatások bevezetésére. Közösségi jellegű szolgáltatásként a Szolgáltatási Szabályzatban részletesen meghatározott szolgáltatások számolhatók el. Amennyiben a Pénztár közösségi jellegű szolgáltatást vezet be, úgy az minden, a közösségi jellegű szolgáltatási elszámolási egységhez csatlakozó és a szolgáltatás igénybevételének feltételeit elfogadó Pénztártag részére elérhetővé válik. A közösségi jellegű szolgáltatások feltételrendszerét a Pénztár úgy alakítja ki, hogy az érintett Pénztártagok hozzáférési lehetősége egyenlő, azonos legyen. A közösségi jellegű szolgáltatás díját az egyéni egészségszámlákon elkülönítetten az adott közösségi jellegű rész zárolásaként -kell kimutatni, ennek javára és terhére kell elszámolni a közösségi jellegű szolgáltatások bevételeit és költségeit. Az egyéni egészségszámlán belül külön-külön kell vezetni az egyes közösségi jellegű szolgáltatások céljára elkülönített zárolt rész egyenlegét. A közösségi jellegű szolgáltatás céljára elkülönített zárolt rész nem képezi a tag egészségszámlájának egyéni felhasználású (szabad rendelkezésű) részét. 10
A közösségi jellegű szolgáltatás céljából elkülönített zárolt összeg kizárólag a Szolgáltatási Szabályzatban meghatározott, az adott közösségi jellegű szolgáltatás kiadásainak finanszírozására használható fel. 3.3. Célzott szolgáltatásokra vonatkozó szabályok A Pénztár a munkáltatói tagjával kötött támogatói szerződés alapján, a munkáltatói tag pénztártag alkalmazottai részére a jelen pontban és a Szolgáltatási Szabályzatban foglaltak szerint nyújt szolgáltatást (a továbbiakban: célzott szolgáltatás). A Szolgáltatási Szabályzatban célzott szolgáltatásként megjelölt szolgáltatások közül a munkáltató választja ki az általa célzott szolgáltatásként finanszírozni kívánt szolgáltatást. A célzott szolgáltatást a munkáltatói tag minden, a Pénztárban tag munkavállalója, valamint a Szolgáltatási Szabályzat szerint azok bejelentett közeli hozzátartozói részére biztosítani kell. A Pénztár részére a közvetlenül a célzott szolgáltatás nyújtására a munkáltatói tag által fizetett összeget a fedezeti alapon belül erre a célra munkáltatói tagonként és célzott szolgáltatási szerződésenként elkülönítetten létrehozott tartalékba (célzott szolgáltatások tartalékai) kell helyezni, és a szerződésben meghatározott célokra lehet fordítani. Az ezen tartalékban a szerződés teljesítését követően található maradványt a pénztártagok egyéni számlái között felosztani nem lehet. A célzott szolgáltatásra a munkáltatói tag által fizetett teljes összeg adománynak minősül. 3.4. Részletes szabályok és feltételek A Pénztár által nyújtott szolgáltatások tartalmára vonatkozó részletes szabályokat és az igénybevétel feltételeit a Szolgáltatási Szabályzat tartalmazza. A Szolgáltatási szabályzat az Alapszabály elválaszthatatlan részét képezi, elfogadása és módosítása a Küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik. 4. A szolgáltatások kiegyenlítésére vonatkozó szabályok 4.1. Általános finanszírozási szabályok A tag egyéni számlája terhére igénybe vehető szolgáltatások finanszírozásának forrása mind a tag, mind az általa bejelentett közeli hozzátartozó vonatkozásában a tag egyéni egészségszámlája. A közösségi jellegű szolgáltatások finanszírozása az adott célra az egyéni számla adott közösségi része - közösségi jellegű elszámolási egysége- számára elkülönített zárolt összegből - a tag-, illetve a támogató rendelkezése alapján - történik. A közösségi jellegű szolgáltatás fedezetét a tagok rendelkezése alapján több tag egyéni számlája adott közösségi részének közösségi jellegű elszámolási egységének egyidejű arányos megterhelése, illetve a támogató címzett befizetése biztosítja. 4.2. A szolgáltatások igénybevételének szabályai 4.2.1. Készpénzfizetéssel igénybevett szolgáltatásokra vonatkozó szabályok Az egészségpénztári szolgáltatás készpénzes igénybevétele esetén - a tag rendelkezése alapján - a Pénztár által történő utólagos térítés módja: a) bankszámlára utalás, b) postai úton történő kifizetés. 11
4.2.2. Egészségkártya használatára vonatkozó szabályok A Pénztár egészségkártyát bocsát ki, amely alkalmas a tag azonosítására, az egyéni számlán meglévő fedezet igazolására, valamint az egyéni számlán zárolási művelet elvégzésére. A tag az általa megjelölt közeli hozzátartozók számára társkártyát is igényelhet. A társkártyára az egészségkártyára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az egészségkártya kizárólag a pénztári szolgáltatásokhoz, illetve az azokkal kapcsolatos elszámolásokhoz kapcsolódó, a jogszabályban meghatározott funkciókat tölti be. Az egészségkártya nem teszi lehetővé azt, hogy a tag annak terhére készpénzt vegyen fel, vagy áruk, illetőleg szolgáltatások ellenértékét az eladónak vagy a szolgáltatónak kiegyenlítse. Az egészségkártya nem minősül készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek. Az egészségkártya igénylésével, költségeivel kapcsolatos részletszabályokat a Kártyaszabályzat tartalmazza. 4.2.3. A pénztári szolgáltatás igénybevételének időpontja A Pénztárban a szolgáltatás igénybevételének időpontja az a dátum, amikor a Pénztár a szolgáltató számlája alapján a szolgáltatás ellenértékének kifizetését az egyéni számlára terheli (kifizetés dátuma), függetlenül a számlán szereplő teljesítési időponttól és/vagy az egészségkártya használata alapján az összeg zárolásának időpontjától. 4.2.4. Adó- és járulékfizetéssel kapcsolatos szabályok Az egyes szolgáltatások igénybevételére vonatkozó hatályos adó- és járulékfizetési szabályokat a konkrét jogszabályra való hivatkozással - a Szolgáltatási Szabályzat tartalmazza. 1. A tag IV. fejezet A tagság 1.1. A taggá válás feltételei A tagsági feltételeknek való megfelelés esetén a természetes személy felvétele nem utasítható el. 1.1.1. A belépésre vonatkozó feltételek: A Pénztár tagja lehet az a természetes személy, aki a 16. életévét betöltötte, a Pénztár által rendszeresített formanyomtatvány ( Belépési Nyilatkozat ) kitöltésével Írásbeli nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy: o az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, és o tagdíjfizetést vállal. 1.1.2. Az átlépésre vonatkozó feltételek: Más egészségpénztárból való átlépés esetén a leendő tagnak a Belépési Nyilatkozathoz" csatolni kell az átlépési nyilatkozatot is a Pénztár által rendszeresített formanyomtatványon ( Átlépési Nyilatkozat ). 12
A tag csak azonos típusú pénztárba léphet át, kivéve az önkéntes nyugdíjpénztári tagot, aki az Öpt. 47. (3) bekezdése alapján a várakozási idő letelte előtt egészség- vagy önsegélyező pénztárba átléphet, ha a munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, illetve legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható, valamint az illetékes hatóság igazolását bemutatja. A más egészségpénztárból átlépő tag befogadásának szabályai megegyeznek az újonnan belépő tagok felvételének szabályaival. Önkéntes nyugdíjpénztárból átlépő tag esetében a belépési nyilatkozat záradékolása előtt csatolni kell a belépési nyilatkozathoz az Öpt. 47. és az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997.(XII.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gvhr.) (3) szerinti igazolást arra vonatkozóan, hogy munkaképességét legalább 50 %-ban elveszítette, illetve legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett és állapotában javulás legalább egy évig nem várható. Az igazolás beérkezéséig a belépési nyilatkozat nem záradékolható, ha pedig a záradékolásra nyitva álló 30 napon belül nem pótolták azokat, a tagfelvételi kérelmet el kell utasítani. Ez nem zárja ki, hogy az átlépni kívánó személy utóbb azt a szabályozott feltételeknek megfelelően ismételten előterjessze. Az önkéntes nyugdíjpénztárból átlépő tagok befogadására egyebekben az újonnan belépő tagok felvételének szabályai vonatkoznak. A Pénztárnak az átlépést megelőzően, (azaz a belépési nyilatkozat záradékolása előtt) írásban az Alapszabály és a vonatkozó szabályzatok megküldésével, vagy ha az letölthető az Internetről, akkor a hozzáférésre vonatkozó adatok közlésével - tájékoztatnia kell az önkéntes nyugdíjpénztárból átlépni kívánó tagot a jogszabályi előírásokról, a tagság feltételeiről és az általa igénybe vehető szolgáltatásokról. A Pénztár tagja csak azonos típusú pénztárba (egészségpénztárba) léphet át. 1.1.3. A Belépési Nyilatkozat joghatásai A Belépési Nyilatkozat aláírásával a leendő tag tudomásul veszi, hogy: a) a Pénztár az alapszolgáltatásokhoz kapcsolódóan olyan szolgáltatásokat is szervez, amelyeket a társadalombiztosítás is finanszíroz, b) a tag köteles a Belépési Nyilatkozatban foglalt adataiban történt változásokat a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül a Pénztárnak bejelenteni, c) a belépési nyilatkozat adattartalmára-, valamint a tagazonosításra vonatkozó jogszabályi előírások változása miatt a tagot a Pénztár a belépést követően további személyes adatszolgáltatásra kötelezheti, d) a változás-bejelentés elmaradásából, illetve késedelméből származó, - a Pénztárnak okozott többletköltségek az érintett tagot terhelik. A Pénztár a dátummal ellátott záradékkal tanúsítja a Belépési Nyilatkozat elfogadását. A záradékot a Pénztár képviseletére jogosult személyek írják alá. A szabályosan kitöltött és benyújtott, - postai úton beküldött vagy az ügyfélszolgálaton személyesen leadott - Belépési Nyilatkozatot a Pénztár a beérkezéstől számított 30 napon belül záradékolja. 13
A záradékolt belépési nyilatkozat egy példányát, vagy a tagsági okiratot a záradékolást követően a leendő tagnak az Alapszabállyal együtt nyomtatott formában vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként kell meg kell küldeni/ át kell adni. Az első havi tagdíjat a belépési nyilatkozat záradékolásától számított 50 napon belül kell megfizetni. A Pénztár a leendő tagot írásban értesíti a mulasztás jogkövetkezményeiről. A befizetés pótlására előírt határidő eredménytelen elteltét követően a személy adatai a pénztári nyilvántartásból kivezethetők. 1.1.4. A tagfelvétel elutasítására vonatkozó szabályok Amennyiben a kérelmező a tagsági feltételeknek nem felel meg, a Pénztár a tagfelvételt elutasítja. A kérelmező a tagfelvétel elutasításról szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül panasszal fordulhat a Pénztárhoz. A panaszt a Pénztár köteles 30 napon belül érdemben elbírálni a Panaszkezelési szabályzatban foglaltak szerint. 1.1.5. A pénztártag tagsági jogviszonyának keletkezése A tagsági jogviszony az első havi tagdíj befizetésével, a befizetés jóváírásának napján jön létre. 1.2. A tag jogai és kötelezettségei 1.2.1. A tag jogosult a) a Pénztár szolgáltatásait a jelen Alapszabályban és a Szolgáltatási Szabályzatban rögzített rendben igénybe venni, b) a pénztári szolgáltatások igénybevételére jogosult közeli hozzátartozót megjelölni a Pénztár által rendszeresített formanyomtatványon, c) halála esetére természetes személy kedvezményezettet megjelölni, d) az Öpt. és a jelen Alapszabály szerint tisztségviselőt választani az Pénztár szerveibe, e) tisztséget viselni a Pénztár szerveiben, f) a Küldöttközgyűlés munkájában küldöttjén keresztül részt venni, a küldöttközgyűlésen küldöttjén keresztül szavazni, a Küldöttközgyűlésen tanácskozási joggal részt venni, g) a Küldöttközgyűlés összehívását indítványozni, a küldöttközgyűlés napirendjére küldöttjén keresztül javaslatot tenni azzal, hogy annak elfogadásáról a Küldöttközgyűlés dönt, h) az Igazgatótanács által megjelölt hivatalos ügyfélfogadási időben a Pénztár irataiba és könyveibe (a zárt tanácskozásokon tárgyalt határozattervezetek és a zárt tanácskozásokról készült jegyzőkönyvek kivételével) betekinteni, továbbá a Pénztár működésével kapcsolatban a Pénztár testületeitől írásban felvilágosítást kérni és kapni azzal, hogy a megszerzett információt nem használhatja fel a Pénztár érdekeit, ill. a Pénztár tagjainak a személyes adatait és személyiségi jogait sértő módon, i) a Pénztár gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetéről, továbbá egyéni számlájának alakulásáról évente egy alkalommal a tárgyévet követő év június 30-áig a jelen alapszabály szerinti tartalommal - írásban tájékoztatást kapni nyomtatott formában, vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként, j) részt venni a Pénztár tevékenységében és rendezvényein. 14
k) az egyéni számla követelésének meghatározott elkülönített részét a rendelkezéstől számított két évre lekötni úgy, hogy a két éves időtartamon belül a lekötött összeget nem veszi igénybe l) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban kérni a Pénztártól, hogy a pénztár a részére átadandó dokumentumokat, nyilatkozatokat, igazolásokat elektronikus iratként küldje meg részére. 1.2.2. A tag köteles a) az egységes tagdíjat - valamint, amennyiben az egységes tagdíj összegénél magasabb összegű tagdíj megfizetésére vállalt kötelezettséget, úgy ezen összeget - a jelen Alapszabályban meghatározott rend szerint megfizetni, valamint eleget tenni a jelen Alapszabályban meghatározott egyéb kötelezettségeknek, b) a nyilatkozataiban közölt adatokban bekövetkezett változásokat jelen Alapszabályban és a Szolgáltatási Szabályzatban meghatározottak szerint a Pénztárnak bejelenteni. 1.3. Kedvezményezett jelölésével kapcsolatos szabályok A tag halála esetén az egyéni számla a hagyatékának nem része. A tag halála esetére természetes személy kedvezményezetteteket (haláleseti kedvezményezetteket) jelölhet : a) a Belépési Nyilatkozatban, b) közokiratban, c) teljes bizonyító erejű magánokiratban. A kedvezményezett jelölése a Pénztár által történő nyilvántartásba vétellel - az okirat kiállításának időpontjára visszamenőlegesen - válik hatályossá. A Pénztár a kedvezményezett-jelöléséről a tagot a záradékolt belépési nyilatkozat nyomtatott formában vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként történő átadásával vagy megküldésével, illetve egyéb esetben a tudomásszerzést követő 15 napon belül a tagsági okirat nyomtatott formában vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként történő megküldésével értesíti. A nyomtatott formában vagy elektronikus iratként megküldött tagsági okiratnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, adatait, jogosultsága(ik) arányát, a kedvezményezett-jelölés időpontját. Amennyiben a tag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá. A tag az előírt okirati formában bármikor új kedvezményezettet jelölhet. A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha a) a tag a korábbi kedvezményezett-jelölését visszavonja, vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl, b) a kedvezményezett a tag halála előtt meghal, c) a tag a kedvezményezett - a bíróság jogerős ítélete szerint - szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni számlából nem részesülhet. Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá eső részéből a tag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesednek. 15
Ha a tag kedvezményezettet nem jelölt vagy a jelölés hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét kell tekinteni, örökrésze arányában. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a tagnak a törvényes öröklés rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor az egyéni számlán lévő összeg a Pénztárra száll és azt a Pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni. 1.4. A tagsági viszony megszűnésének feltételei, jogkövetkezményei és a követendő eljárás 1.4.1. A tag tagsági viszonya megszűnik: a) a tag halálával a halál bekövetkezésének napján, b) a Pénztár jogutód nélküli megszűnésekor, a bírósági nyilvántartásból való törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedése napján. 1.4.2. A tagsági viszony megszüntetésének esetei: a) a tag egyoldalú nyilatkozatával (kilépési nyilatkozat) a tagsági jogviszonyát megszüntetheti, b) más pénztárba történő átlépéssel a másik pénztárban létesített tagsági viszonya kezdő napján, c) a Pénztár a tag tagsági jogviszonyát kizárással megszüntetheti, ha a tag a tagdíjfizetést 18 hónapon túl elmulasztja, és a Pénztár felszólítására a jogviszony rendezéséhez szükséges alábbi intézkedésék valamelyikét az arra megadott határidőben nem teszi meg: o a tagdíjhátralék rendezése, o átlépés kezdeményezése másik egészségpénztárba. 1.4.3. Az elszámolás rendje a tagsági jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén, a tagdíjfizetés szüneteltetése A tag halála esetén történő elszámolás szabályai: A tag halála esetén az egyéni számla nem része a hagyatéknak. A kedvezményezett(ek) a tag halálának időpontjában az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik (válnak). A Pénztár a kedvezményezett jelöléséről rendelkező okirat alapján 3 munkanapon belül felhívja a kedvezményezettet, hogy, hogy a jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozzék, hogy a rá eső részt egy összegben felveszi, az Alapszabály rendelkezésének megfelelően saját nevén a Pénztárban hagyja tagdíjfizetés folytatásával, vagy anélkül, más, azonos típusú pénztárba átutaltatja. Amennyiben a Pénztár írásbeli felhívására a kedvezményezett a felhívás igazolt kézhezvételétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, akkor a Pénztárnak úgy kell eljárnia, mintha a kedvezményezett a követelés egyösszegű felvétele mellett döntött volna, és a követelés összegét - az esetlegesen felmerülő költségek és követelések összegével csökkentve - a kedvezményezett javára, annak lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál a negyedévet követő 50. napig bírói letétbe kell helyeznie. 16
A tag halála miatt szükségessé váló egyösszegű kifizetés, vagy utalás esetén a jogosultság igazolását követő 15 napon belül a Pénztár teljesíti a kedvezményezett javára a kifizetést. A tag halála esetén az egyéni számlán nyilvántartott összeget a Pénztár a pénztártag által megjelölt haláleseti kedvezményezett (ennek hiányában az örökös) részére a mindenkor érvényes devizajogszabályokban foglaltaknak megfelelően teljesíti, amennyiben a megjelölt kedvezményezett (ennek hiányában az örökös) külföldi állampolgár. Elszámolás a tagsági jogviszony megszűnésének egyéb eseteiben: Kilépés, átlépés, kizárás esetén a taggal el kell számolni. A tagsági jogviszony megszüntetésére irányuló bejelentést követően újabb szolgáltatást igénybe venni, illetve az egyéni számláról a korábban zárolt tétel kivételével szolgáltatást kifizetni nem lehet. A Pénztár a tagsági jogviszony megszűnésre, megszüntetésre irányuló bejelentést, intézkedést követő 15 napon belül az elszámolást elkészíti és a tag, jogosult részére a kifizetést teljesíti. A kifizetési határidő első napjának azt a napot kell tekinteni, amikor a jogviszony megszűnésére/megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint szükséges valamennyi okirat a Pénztárhoz megérkezik, rendelkezésre áll. A tagdíjfizetés szünetelése A tag egyéni körülményeire tekintettel, a Pénztárnak címzett írásbeli egyoldalú nyilatkozatával kezdeményezheti (kérheti) tagdíjfizetési kötelezettsége szüneteltetését. A tagdíjfizetés szünetelése a szüneteltetésre irányuló nyilatkozatnak a Pénztár által történő átvételét követő hónap első napján kezdődik és a tag nyilatkozatában meghatározott ideig, de legfeljebb huszonnégy hónapig tart. A tagdíjfizetés ötévente legfeljebb két alkalommal, összesen 24 havi időtartamra szüneteltethető. Az ügyvezető - annak hiányában az IT elnök - különös méltánylást érdemlő esetekben (pl. gyermekgondozás) ennél hosszabb, de legfeljebb 36 hónapig terjedő időtartamú szüneteltetést engedélyezhet. A szüneteltetés iránti kérelmet legkésőbb a szüneteltetés kezdő időpontja előtt 8 nappal kell az ügyvezetőhöz - annak hiányában az IT elnökhöz - benyújtani. 1.4.4. A kilépési költség A Pénztár jogosult 4000 Ft egyszeri kilépési költséget felszámítani: a) a tag kilépésekor, b) a tag más pénztárba történő átlépésekor, c) a tag kizárása esetén. A kilépési költséget a Pénztár a tag jogviszony megszüntetésére irányuló bejelentés, illetve a kizárás napján fennálló tagi egyéni számlakövetelésből zárolja. Amennyiben az egyéni számla egyenlege nem fedezi a kilépési költséget, a Pénztár a tag egyéni számláján rendelkezésre álló maradvány összeget vonja le kilépési költségként. A Pénztár a tag egyéni számláján a kilépési költség levonása után fennmaradó még fel nem használt összeget átlépés esetén a tag által megjelölt egészségpénztárba utalja át, illetve kilépés, kizárás esetén az adójogszabályok, az 17
Öpt. 81. (7) bekezdése, és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény figyelembe vételével kifizeti a tag számára. 1.4.5. Tagsági jogviszony megszűnése esetén alkalmazandó egyéb szabályok A Pénztár a tagsági jogviszony megszűnése, megszűntetése esetén a DIMENZIÓ Egészségkártyát a Kártyaszabályzatban foglaltak szerint érvényteleníti. 2. A munkáltatói tag 2.1. A taggá válás feltételei Munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a Pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás). 2.2. A munkáltató taggal kötendő szerződés kötelező tartalmi elmei, jóváhagyása, nyilvántartása: a) a munkáltató és a Pénztár azonosító adatai, b) a munkáltatói hozzájárulás mértéke és a teljesítés ütemezése; c) a munkáltatói hozzájárulás szüneteltetésének lehetőségei és feltételei; d) a munkáltatói hozzájárulás teljesítését biztosító esetleges mellékkötelmek. A munkáltatói hozzájárulásról szóló szerződés és annak módosítása az Igazgatótanács jóváhagyásával válik érvényessé. A munkáltatói hozzájárulásról szóló szerződésekről a Pénztár naprakész nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a munkáltatói tag főbb adatait, a munkáltatói hozzájárulás mértékét, a szerződés hatályát, esetleges módosítását, valamint a szerződéseknek a Pénztár működéséhez szükséges egyéb főbb adatait. 2.3. A Munkáltatói tag jogai és kötelezettségei 2.3.1. A Munkáltatói tag jogai A munkáltatói tag jogosult tanácskozási joggal a küldöttközgyűlésen részt venni. Ha a munkáltatói hozzájárulás eléri, vagy meghaladja a Pénztár tagdíjbevételének 50 százalékát, a munkáltatók 1 közös képviselője jogosult az ellenőrző bizottságban - az ellenőrző bizottság tagjaként - szavazati joggal részt venni. 2.3.2. A Munkáltatói tag kötelezettségei Több munkáltató esetén a munkáltatói tagok kötelesek megválasztani az Ellenőrző Bizottságba delegált képviselőjüket. A választás szabályaira a munkáltatói tagok külön megállapodása az irányadó. A munkáltató tag köteles a Pénztárral megkötött szerződésben vállalt munkáltatói hozzájárulást megfizetni. A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, valamint szolgálati jogviszonyban) áll. A munkáltatói hozzájárulás a következő bekezdésben foglaltak kivételével - minden tag munkavállalóra nézve azonos összegű vagy a munkabérének azonos százaléka, 18
amelyet a munkáltató köteles az alkalmazott által választott pénztártól függetlenül egységesen megállapítani. A munkabér százalékban meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is. A munkáltató a munkáltatói hozzájárulás egységesen meghatározott mértékétől- az életkorral növekedő mértékben - korcsoportonként egységesen eltérhet azon alkalmazottai tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatárt betöltött alkalmazottak esetében a munkáltatói hozzájárulás nem haladhatja meg a nyugdíjkorhatárt be nem töltött alkalmazottak részére megállapított munkáltatói hozzájárulást. Munkaerő-kölcsönzés esetén - a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás száznyolcvannegyedik napjától - a munkáltatói hozzájárulás fizetésére a kölcsönbeadó a kölcsönvevőnél fennálló feltételek szerint kötelezett, amennyiben a munkavállaló a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll, és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül. A munkáltató a vállalt munkáltatói hozzájárulás teljes összegének vagy egy részének teljesítését akkor szüneteltetheti, illetve akkor szüntetheti meg, ha azt a tag a munkáltatótól írásban kéri. Egyebekben a következő bekezdésben foglalt kivétellel a munkáltató a munkáltatói hozzájárulás teljesítését kizárólag valamennyi Pénztártag alkalmazottjára nézve szüneteltetheti vagy szüntetheti meg. A munkáltató szüneteltetheti a munkáltatói hozzájárulás fizetését azon időszakokra, amikor a tag munkaviszonya szünetel, illetve munkabér a részére nem jár. Ennek feltételeit a munkáltatónak valamennyi pénztártag munkavállalójára nézve azonos módon kell meghatározni. A munkáltató az alkalmazásában álló pénztártagok beleegyezésével a munkáltatói hozzájárulásnak a tag részéről történő maximális igénybevétele érdekében- a tag által vállalt tagdíj összegében a munkáltatói hozzájáruláshoz igazodó szükségszerű változást (beleértve a hozzájárulás szüneteltetésének és megszüntetésének esetét is) a Pénztár felé a tag helyett és nevében bejelenti. A Munkáltatói tag a munkáltatói hozzájárulás teljesítésekor köteles az adózási szabályokat figyelembe venni. A Munkáltató tag köteles jelezni a Pénztárnak, ha esedékesség előtt egyszerre több havi hozzájárulást utal. A Pénztár a Munkáltató tag jelzése alapján az előzetesen teljesített munkáltatói hozzájárulás fedezeti alapra jutó részét a vonatkozó időszakra havi ütemezésben írja jóvá a jogosult tag(ok) egyéni számláján. 2.4. Összeférhetetlenségi szabályok Amennyiben a természetes személy munkáltatói tag egy személyben tag is, tagként korlátozás nélkül választhat és választható a Pénztár testületi szerveibe, Nem képviselheti a munkáltatói tagot/tagokat az Ellenőrző Bizottságban az a személy, aki egyidejűleg tagként is az Ellenőrző Bizottság tagja. 19
V. fejezet A Támogató és az adományozás 1. A Támogató jogállása A Pénztár támogatójának minősül az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást teljesít (a továbbiakban: adomány) a Pénztár javára ellenszolgáltatás kikötése nélkül. A támogató jogosult meghatározni, hogy az adományt a Pénztár milyen célra és milyen módon használhatja fel, azzal, hogy: a) a támogatás csak a pénztártagság egészének, vagy b) a közösségi jellegű szolgáltatásokra létrehozott adott közösségi jellegű elszámolási egység javára a III. fejezet 2.3 pontja szerint, vagy c) az V. fejezet 2. pontjában meghatározott tagsági körnek nyújtható. A támogatói adományt a Pénztár köteles a támogató által megjelölt alapba, rendelkezés hiányában a likviditási alapba helyezni azzal, hogy az adomány 3 %-át abban az esetben is a működési alapban kell jóváírni, ha a támogató a működési alap javára egyáltalán nem, vagy 3%- nál kevesebb összeget határoz meg. 2. Támogatásra való jogosultság tekintetében a Pénztár az alábbi tagsági köröket alakítja ki: a) alapító tagok köre: azon személyek, akiknek a Pénztárban a tagsági jogviszonya 1999. február 1. napja előtt keletkezett, b) tagdíjfizető tagok köre, c) egészségkártyával rendelkező tagok köre, d) egy munkáltatóval munkajogviszonyban álló tagok köre e) ugyanazon munkáltatónál azonos foglalkozású, munkakörű tagok köre f) az ugyanazon érdekképviseleti szervvel tagsági jogviszonyban álló tagok köre g) egy munkáltatón belül azonos típusú munkaszerződéssel rendelkező tagok h) egy munkáltatónál Választható Béren Kívüli Juttatást (VBK) választó tagok i) ugyanazon korcsoporthoz tartozó tagok j) egy munkáltatónál azonos munkakört betöltő, vagy azonos (cél) feladatot végző tagok összessége. k) támogató által meghatározott időpontban, vagy valamely időpont előtt, után, vagy valamely két időpont között taggá vált tagok l) egy munkáltatónál meghatározott szakképesítéssel rendelkező tagok m) egy munkáltatónál azonos időtartamú munkaviszonnyal rendelkező tagok, n) egy munkáltatónál a támogató által meghatározottnál rövidebb/hosszabb munkaviszonnyal rendelkező tagok, o) azon tagok összessége, akiknek egy munkáltatónál munkáltatótól származó jövedelme a támogató által meghatározott összeg alatt/felett van, p) az azonos életkorú tagok összessége, q) valamely konkrét közigazgatási határok között állandó lakóhellyel rendelkező tagok, r) az ugyanolyan szakképzettségű tagok, s) a munkáltató által meghatározott veszélyességi fokozatú munkakörben dolgozó tagok, t) az egy hetet meghaladó betegállományban tartózkodó, illetve kórházi gyógyellátásban részesülő tagok u) az ugyanazon munkáltatótól nyugdíjba vonult tagok v) a nyugdíjkorhatárt betöltött tagok köre w) azon tagok összessége, akik azonos munkáltató munkavállalói és egy adott közösségi jellegű szolgáltatáshoz csatlakoztak 20
x) azon tagok összessége, akik azonos munkáltató azonos munkakörben foglalkoztatott - munkavállalói és egy adott közösségi jellegű szolgáltatáshoz csatlakoztak y) azon tagok összessége, akik azonos munkáltató munkavállalói és azonos vezetői besorolásba tartoznak, és adott közösségi jellegű szolgáltatáshoz csatlakoztak z) azon tagok összessége, akik egy adott közösségi jellegű szolgáltatáshoz csatlakoztak aa) az egy munkáltatónál munkaviszonyban álló, adott naptári évben a támogató által megjelölt összegnél magasabb saját tagdíjbefizetést teljesítő tagok köre bb) az ugyanazon munkáltatónál munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló tagok köre cc) ugyanabban a betegségben szenvedő, vagy ugyanolyan gyógyszert szedő tagok köre. Az adományozásnál a fentiekben felsoroltak közül több tagsági kör együttesen is támogatható. A támogató a fenti pontokban foglalt szempontok közül több szempont együttes alkalmazásával is meghatározhatja azt a tagsági kört, amely az általa juttatott adományból részesíthető. 1. A tagdíj VI. fejezet A tagdíjfizetésre vonatkozó szabályok 1.1. A tagdíj megállapításának módja Az alaptagdíj (egységes tagdíj) összegét, illetve a tagdíjnak a működési, likviditási és a fedezeti tartalékok közötti felosztását a küldöttközgyűlés állapítja meg, annak mértékét, megosztási arányait a mindenkor hatályos Alapszabály rögzíti. A tagdíj összegének, illetve a tartalékok közötti felosztás szabályainak módosítása az alapszabály módosításával a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik. A tag jogosult arra, hogy az alaptagdíj mértékénél magasabb összegű tagdíjfizetést vállaljon. 1.2. Az alaptagdíj egységes mértéke A havi alaptagdíj 3000 Ft. Az alaptagdíjat a tag köteles külön felhívás nélkül a Pénztárnak megfizetni. 1.3. A tagdíjfizetés esedékessége A tagdíj - a tag választása szerint havonta, negyedévente, félévente vagy évente fizetendő. A tagdíj a választott fizetési gyakoriság szerinti tárgyidőszak első napján válik esedékessé, és a tárgyidőszakot követő hónap 12. napjáig teljesítendő. A tag jogosult a tagdíjat esedékesség előtt is megfizetni. 1.4. A tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésének módja A tag a fizetési kötelezettségét a Belépési Nyilatkozatban, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt rendelkezés alapján az alábbiak szerint teljesítheti: a) munkáltatónak adott külön meghatalmazás alapján a munkabérből, munkáltató által folyósított egyéb járandóságból történő levonással, a munkáltató általi átutalással, b) a tagdíj egészének vagy egy részének a munkáltató általi átvállalással (munkáltatói hozzájárulás formájában) a munkáltató által teljesített átutalással, 21
c) a tag részéről az alábbi módon történő saját befizetéssel: o banki átutalással, o csekkes befizetéssel. A tagdíj késedelmes fizetése esetére a Pénztár késedelmi kamatot nem számíthat fel. A pénztár a pénztártag tagdíjfizetés gyakoriságára vonatkozóan adott nyilatkozatának figyelembe vételével 3 havonta megvizsgálja a tagdíjbefizetéseket. Az ellenőrzés valamennyi pénztártag egyéni számlájára kiterjed, aki már legalább 6 hónapja tagja a Pénztárnak. 1.5. A tagdíj kiegészítésre vonatkozó szabályok A tag az alaptagdíjat rendszeresen vagy esetenként többletbefizetéssel kiegészítheti. A kiegészítés mértékét, a befizetés idejét a tag önkéntesen, szabadon határozza meg. A Pénztár a tag által teljesített, az esedékes tagdíj mértékét meghaladó összegű befizetését mindaddig, amíg az az éves tagdíj összegét el nem éri - tagdíj előteljesítésként kezeli. Amennyiben a tag a vállalt tagdíjfizetés vonatkozásában késedelembe esik, a Pénztár a tag által a tárgyévben teljesített kiegészítő befizetéseket az elmaradt egységes tagdíj összegébe automatikusan beszámítja (a tárgyévet megelőzően teljesített többletbefizetéseket azonban nem lehet beszámítani). 1.6. A tagdíjhátralék utólagos rendezésének szabályai Amennyiben a tag az egységes tagdíj megfizetésével késedelembe esik, a Pénztár a tag által a korábbi években teljesített kiegészítő befizetéseket az elmaradt tagdíj összegébe nem számítja be. Amennyiben tagdíjfizetési késedelemben lévő tag kiegészítő befizetést teljesít, a Pénztár ezt a befizetést az elmaradt egységes tagdíj összegébe számítja be. 1.7. A tagdíjfizetés elmulasztásának joghatásai és az eljárás rendje A tagdíjfizetés elmulasztása IV. fejezet 1.4.2. c) pontban foglaltak kivételével - a tagsági jogviszonyt nem szünteti meg. A díj nemfizetés 90. napjáig a tag és az arra jogosult közeli hozzátartozója a Pénztár szolgáltatásait a díjfizető tagokkal azonos feltételekkel veheti igénybe. A tagdíjfizetés 90 napon túli elmaradása esetén a Pénztár: a.) a tag egyéni egészségszámlájának befektetéséből származó, a tárgyidőszakban (negyedévben) jóváírandó hozamát az elszámolás negyedévében érvényes tagdíjfelosztási arányszám szerint az egységes tagdíjból a működési és likviditási alapra jutó negyedéves hányadának megfelelő összeggel, de legfeljebb a pozitív hozam összegéig csökkenti, és azt a működési, illetve likviditási alap javára jóváírja. Az egységes tagdíj fizetésének elmulasztását követően történt pótlólagos alapdíj megfizetés esetén a korábbi időszakokban végrehajtott hozamcsökkentés utólag nem írható jóvá az egyéni számla javára. b.) a tagsági jogviszonyt inaktívként kezeli, ennek megfelelően az egyéni egészségszámla terhére szolgáltatást nem teljesít, c.) az egészségkártyát ideiglenesen inaktiválja. Amennyiben a Pénztártag a 90. napon túli mulasztást követően legalább 2 havi egységes tagdíjnak megfelelő összeget befizet, és az jóváírásra kerül az egyéni egészségszámlán, a Pénztár a tagsági jogviszonyt és az egészségkártyát külön kérelem nélkül aktiválja. 22
Az előző bekezdés a) pontjában szabályozott költséglevonás alkalmazható abban az esetben is, ha a kedvezményezett a rá eső részt tagdíjfizetés nélkül a Pénztárban hagyja. VII. fejezet A gazdálkodás szabályai 1. A gazdálkodásra és a nyilvántartásokra vonatkozó keretszabályok 1.1. A gazdálkodás alapelvei A pénztár a fedezeti alap terhére - a befektetési tevékenység és a szolgáltatások teljesítése kivételével - harmadik személyekkel szemben kötelezettséget nem vállalhat. A Pénztár gazdálkodása kizárólag jelen Alapszabály szerinti szolgáltatások szervezésére és finanszírozására irányulhat. A Pénztár gazdálkodása keretében az alábbi tevékenységeket végezheti: a) egészségpénztári szolgáltatások, b) a pénztárvagyon befektetése és kezelése, valamint c) kiegészítő vállalkozási tevékenység folytatása (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete külön engedélye alapján). Jelen fejezet 1. pontjának az 1.1. a) és b) pont szerinti tevékenységekből származó jövedelem nem minősül vállalkozási jövedelemnek. A Pénztár a szolgáltatásait a rendszeres tagdíjbefizetésekből, támogatásokból, kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevételeiből és egyéb bevételekből a Küldöttközgyűlés által elfogadott pénzügyi terv alapján szervezi, finanszírozza és teljesíti. 1.2. A gazdálkodás tervezése A három évre vonatkozó pénzügyi tervet (hosszú távú pénzügyi terv) első ízben az alakuló közgyűlés állapítja meg, és annak lejáratakor a közgyűlés új hosszú távú tervet határoz meg. Az éves pénzügyi terv időtávja az éves beszámolót elfogadó Küldöttközgyűlés negyedévét követő négy negyedév. A hosszú távú terv az éves pénzügyi tervvel megegyező szerkezetben készül, kiegészítve a hosszú távú számításoknál használt feltételezésekkel. 1.3. Könyvvizsgálati kötelezettség A Pénztár köteles érvényes könyvvizsgálói engedéllyel és pénztári minősítéssel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgálót igénybe venni. 1.4. Egyéni egészségszámla A Pénztár a tagok részére egyéni egészségszámlát vezet. A tag az egyéni egészségszámlán nyilvántartott egyenleget a jogszabály szerinti költségek és közterhek levonását követően követelheti a tagsági viszonya megszűnésekor, illetve a Pénztár felszámolása esetén. A tag egyéni egészségszámlája tartalmazza: a) a tag rendszeresen fizetett tagdíjának, egyéb befizetéseinek és a munkáltatói tag hozzájárulásának azt a részét, amelyet a Pénztár a fedezeti alapban ír jóvá, illetve a tagnak a Pénztárral szembeni követelésként elismer, b) a támogató rendelkezése szerint az adományból a tag számára jóváírandó összeget, 23