Konferencia a perikoncepcionális egészségről és a veleszületett rendellenességek megelőzéséről Szeged, 2010.06.10-11. A szülészeti ellátás hatása a csecsemők életkilátásaira Dr. Mészáros József OSZMK az orvostudomány kandidátusa, a csecsemő- és gyermekgyógyászat, neonatológia országos szakfelügyelő főorvosa
A KSH adatai szerint a magyar családok 35 százalékában nincs gyerek, 34 százalékuk egy, huszonhárom százalékuk két gyereket nevel!
Élveszületések, abortuszok és a szülőképes korú nők száma Élveszületések és terhességmegszakítások száma Magyarországon 1950-től 250 000 2 750 000 2 700 000 200 000 2 650 000 2 600 000 150 000 2 550 000 2 500 000 100 000 2 450 000 2 400 000 50 000 2 350 000 2 300 000 0 2 250 000 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2005 élveszületések száma terhesség-megszakítások száma 15-49 éves nők száma I. 1-jén
Magyarország csecsemőhalálozási arányszámának alakulása 1985 és 2000 között, nemzetközi összehasonlításban 25 1000 élveszületésre jutó csecsemőhalálozás 20 15 10 5 0 19,9 20,4 17,7 14,8 14,8 10,8 9,5 7,6 10,7 9,2 5,6 4,8 6,7 6 4 3,4 1985 1990 1995 2000 Magyarország Európai Unió átlag Svédország Közép-Kelet-Európai átlag
A csecsemőhalálozási arány 2009-ben Magyarországon 5,1! volt, az 1970-es évinek 1/7-e, az 1990-es évinek 1/3-a!
A gyermekgyógyászat az egészségügyi ellátó rendszer önálló alrendszere, eredményességét viszont döntően befolyásolja a perikoncepcionális és perinatális (szülészeti) ellátás színvonala Elavult struktúrában működik a gyermekellátás A gyermekgyógyászat hiányszakma lett Szociálisan hátrányos - nagyon fontos gyerekek Baba-mama centrumok hiánya Orvos-védőnő-konduktorfejlesztő pedagógusok rendszer nem működik A gyógyítás rovására menő adminisztratív leterhelés Romló, korszerűtlen terhesgondozás Elégtelen preconcepcionális gondozás Magzatot védő törvények hiányosságai Az anyaságra való felkészületlenség A valós körülmények és a magzat érdekének gyakori negligálása Tévesen értelmezett emancipáció és karriervágy
Társadalmi felelő(tlen?)ség Prof.Dr. Paulin F.: Magyarországon a koraszülés népbetegség! Koraszülés: 9%. A művi abortuszok száma a szülések fele! A koraszülött mentést nem a rendeltetésének megfelelően használják: az in utero szállítást elmulasztva a koraszülött ellátásához hívják a mentőt. Az anyát és a koraszülöttet a legkritikusabb időben elszakítják egymástól (Eü. Törv.!).
Társadalmi felelő(tlen?)ség Másfél tucat szülészeten nincs állandó gyermekgyógyászati háttér. A szülések kétharmadának környezetében nem tartják be sem a szakmai protokollokat, sem a rendeleteket: a megindult koraszüléseknél csak esetlegesen történik in utero szállítás. A szülészek nem szembesülnek tevékenységük eredményeivel, mivel a PIC III szintek, ill. azon megyei PIC II-k mellett, ahol nincs PIC III (5 ilyen osztály van), nem működnek a koraszülött szakambulanciák. Az egyre szaporodó magánszülészetek nem vetik alá magukat kontrollnak.
Országos Perinatológiai Adatszolgáltató Rendszer (Tauffer) A szülész főorvosi éves összesítők alapján: 2005 2006 2008 Szülésszám: 96138 98031 96584 Újszülött: 97843 99854 98225 Perinatális mortalitás: 7,4 8,1 7,4 Koraszülött: 8,79% 9,00% 9,21%
Országos Perinatológiai Adatszolgáltató Rendszer (Tauffer) Perinatális halálozás 2005 2006 2008 exitus érett kora érett kora érett kora intrauterin 121 378 122 351 118 301 intrapartum 12 19 17 23 9 22 postpartum 41 154 43 144 52 225 összesen 174 551 182 518 179 548 érettek (24%) (26%) (25%)
Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program I. cél: Az újszülöttek életminőségének javítása (2008-2009. évi feladatok - Ad hoc bizottság: Dr. Mészáros József koordinátor) Dr. Csákány M. György szülész szakfelügyelő főorvos adataiból : 0-6 napos újszülött halálozás - a szülészeti osztályok szintenkénti besorolását is figyelembe véve - 2006-ban a halottak negyede (56 eset) nem PIC-ben született! (A legsúlyosabb kimenetelű esetek ilyen nagymértékű előfordulása miatt átfogó, részletes vizsgálat végzése vált szükségessé!)
Országos Perinatológiai Adatszolgáltató Rendszer Nem kompetens szülészeteken ellátott 24-34 hetes, élve született koraszülöttek részletes adatai Kh.kód Kh. név Naplósz. Szül.idő Terh.h. Betegsz. OsztályKora/% Perinat. PIC III-ba 115 Uzsoki 182 2008.02.13 34 7 újsz 57(3,76) 5,28 20 115 1495 318 2008.03.17 34 115 1514 438 2008.04.14 34 115 968 2008.08.11 33 115 1227 2008.10.06 33 115 1327 2008.10.28 28 115 1392 2008.11.11 34 118 Nyírő 18 2008.01.12 31 2 újsz 24(4,22) 0,00 2 118 569 137 2008.04.23 27 119 Margit 22 2008.03.08 33 9 újsz 39(4,44) 2,28 7 119 872 116 2008.04.15 34 119 879 123 2008.04.18 34 119 136 2008.04.23 34 119 560 2008.09.06 33 119 840 2008.11.22 34 119 841 2008.11.22 34 119 900 2008.12.08 29 119 950 2008.12.21 34 121 Péterfy 441 2008.04.11 34 14 PIC II 76(4,66) 3,68 3 121 1601 812 2008.07.02 32 121 1632 838 2008.07.08 31 121 1006 2008.08.13 33 121 1017 2008.08.18 32 121 1048 2008.08.23 34 121 1057 2008.08.26 33 121 1116 2008.09.08 33 121 1256 2008.10.05 33 121 1286 2008.10.11 34 121 1349 2008.10.27 34 121 1490 2008.11.29 33 121 582 2008.05.13 34 121 184 2008.02.09 34
Országos Perinatológiai Adatszolgáltató Rendszer (2008) 56 szülészet (52309 szülésből), 744 koraszülés (24-34. hét), 1029 PIC III ba helyezés 2-9 szülés: 30 intézményben 10-19 13 20-29 5 (Kiskunhalas, Cegléd, Kaposvár Mkh., Fehérgyarmat, Miskolc Mkh.) 30-39 5 (István Kh., Délpesti Kh., Kenézy Kh., Salgótarján Mkh., Szekszárd Mkh.) 40-49 2 (Kerepestarcsa Mkh., Pécs Mkh.) 50 58 1 (Eger Mkh.)
Nem kompetens szülészeteken ellátott 24-34 hetes, élve született koraszülöttek gesztációs kor szerinti megoszlása gesztációs kor (hét) betegek (n) 24 15 25 10 26 19 27 12 28 36 29 20 30 38 31 50 32 90 33 139 34 315 összes 744
Minőségi változás következhetne be a perinatális- ill. csecsemőhalálozásban és kevesebb lenne a késői károsodások aránya is akkor, ha: PIC III nélküli szülészeteken minden 35. hét alatt megindult koraszülésben: 1) felvételkor megtörténne az im. steroid profilaxis - ami a nagyon kissúlyúaknál életmentő lehet, 2) azonnal elkezdenék a megtartó kezelést, 3) valamint im. profilaktikus antibiotikus kezelés elindulna, 4) ezt követően a terhest mentővel az illetékes PIC III szinttel rendelkező szülészetre szállítanák, ahol megtörténhetne a definitív ellátás, 5) majd ott, helyben biztosítanák a közvetlen utógondozást, a koraszülött kivizsgálását az utóképek tisztázása céljából! Sürgős megvalósítás halaszthatatlan!
Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről: II. Fejezet: A betegek jogai és kötelességei 17. (2) a) a 24. hetet betöltött magzat egészségének és testi épségének prioritása az anyai önrendelkezéshez való joggal szemben XII. Fejezet: A halottakkal kapcsolatos rendelkezések 216. d) perinatális halál: da) a halál a méhen belül a terhesség 24. hete után következik be. db) amikor a halál az újszülött megszületését követő 168 órán belül következik be..
Leila (szül. súly: 490 g, gesztációs hét: 26)
Sz.Lili (szül. súly:: 480 g. geszt.hét: 26) 1997
A károsodások kialakulásának kritikus pontjai 1./ Intrauterin (nem gondozott terhesség, fertőzések, i.u. hypoxiához vezető állapotok: depresszió, stressz, belszervi betegségek) 2./ Intra partum (koraszülésként, vagy abortuszként vezetett szülés!?, kiemelés módja?, traumatizáció, hypoxia) 3./ Post partum (kiképzett személyzet és technológia, kompetens PIC III és PIC II szintek hiánya, traumatizáció, fertőzések) Minden esetben komplex team munka szükséges az eredményességhez!
Nagyon kissúlyú koraszülöttek a szülések 1,5%-a, kb. 1300-1500 csecsemő súlykategória VLBW túlélési arány súlyos károsodások aránya szül.súly < 1500 g 90% 10% ELBW szül.súly < 1000 g 75-80% 15-20%
A betegek észlelésének és fejlesztésének problémái VLBW és ELBW koraszülöttek utógondozása: extrapiramidális neuroterápia (habilitáció), korai konduktív kezelés, korai DSGM (generalizált izomhypotonia, spasticus tetraparesis). 30 36 hetes koraszülöttek utógondozása: gyakran csak otthon derül ki, hogy kimutatható neurologiai károsodás nélkül, psycho-motoros fejlődés késés van. Érettek utógondozása: újszülött korban a vitális funkciók gyorsan rendeződnek, kóros tünetek később, otthon jelentkeznek!
Intrauterin szabályozás zavarai (egyes szabályozási mechanizmusok átprogramozása) A normális magzati fejlődést elsősorban az inzulin szerű hormonok szabályozzák : - működési zavaruk méhen belüli sorvadást, vagy - a normális fejlődést ellehetetlenítve, koraszülést indukálhatnak! A sorvadás következtében átprogramozott szabályozási mechanizmusok a felnőtt korban metabolikus zavarokhoz vezetnek: - elhízás, - diabetes, - hypertonia, - alvadási zavarok jelentkeznek, - csontok ásványi anyag tartalma jelentősen kisebb lesz. Az éretlen, un. igazi koraszülötteknél nem programozódik át a szabályozás, az érrendszer fejlődése mégsem fiziológiás, kedvezőtlen lehet az oxigén és a gyógyszerek mellékhatása is, ezért náluk később: - hypertonia, - stroke a gyakoribb!
Köszönetemmel együtt reményemet fejezem ki, hogy a közömbösség, a lehetetlen körülmények ellenére legalább ezek a súlyos szakmai hibák mielőbb korrigálhatók