Szabolcs, Szatmár és Bereg megyei diákok az európai egyetemeken, 1365 1919

SZÖGI LÁSZLÓ: Szabolcs, Szatmár és Bereg megyei diákok az európai egyetemeken, 1365 1919 A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárában közel két évtizede folyó kutatások eredményeként lényegében teljes képünk van a 12 20. században, 1919-ig külföldön tanult magyarországi diákokról. A középkori egyetemjárás teljes adattára még készítés alatt van, de a magyar szempontból legfontosabb, i Egyetemen tanult hazai diákok névsorát már ismerjük Tüskés Anna kutatásai nyomán. A késõbbi idõszak teljes európai adattára összeállításra került a francia és belga egyetemek kivételével. Az alábbiakban azt vizsgálom meg, hogy a történelmi Magyarország három északkeleti vármegyéjébõl, Szabolcsból, Szatmárból és Beregbõl hányan jutottak el külföldi universitásokra. Természetesen nem a mai magyarországi egyesített megye adatait vizsgáljuk, hanem az egykori három különálló vármegye beiratkozási adatait, amelyek a ma részben a szomszédos országokhoz tartozó területeket is magukba foglalják. A i Egyetemen 1365 és 1526 között összesen 7304 magyarországi diák beiratkozását ismerjük, beleértve Horvátország és Szlavónia területét. Közülük az érintett megyékbõl az alábbi adatokkal rendelkezünk Tüskés Anna kutatásai alapján: SZABOLCS, SZATMÁR ÉS BEREG MEGYEI DIÁKOK A BÉCSI EGYETEMEN 1365 1526 Szabolcs Szatmár Bereg Összesen Beiratkozás 10 60 4 74 A 74 ismert beiratkozás a bécsi diákok 1%-át jelenti, abból is a Szatmár megyeiek adják a többséget, s különösen sokan jöttek az Erdély határához közeli Nagybányáról. A szám igen alacsonynak tûnik, de egyrészt még változni fog a krakkói és prágai, valamint az itáliai adatok ismeretében, de a nagyságrend valószínûleg nem fog különbözni a jelenlegitõl. Az ország ezen északkeleti vége sokáig csak csekély mértékben vett részt a peregrinációban. Az ország három részre szakadása, majd a reformáció nyomán óriási változások következtek be a hazai iskolaügyben. Vizsgált térségünkben a reformáció kálvini irányzata terjedt el és a magyar lakosság többsége református vallású lett, ami külföldi tanulásának irányát közel három évszázadon keresztül meghatározta. A protestáns magyarok értelemszerûen a német, holland és svájci egyetemekre és akadémiákra igyekeztek, így arányuk ott magasabb. A 17. századtól az ellenreformáció is érinti a területet, de hatása itt jóval 147

Szögi László kisebb, mint az ország más vidékein. Történelmi szempontból döntõ kérdés, hogy a vidék éppen a három országrész határán van, és többször cserél gazdát. Hol a királyi Magyarország keleti végvidéke, hol az Erdélyi fejedelemséghez tartozik a többször odacsatolt hét vármegye részeként. A török is itt van a megyék déli végein és a hadjáratok is sokszor pusztítják a három megye magyar lakosságát és településeiket. Még az 1717-es utolsó tatár betörés is érinti a vidéket, így a békés fejlõdés lehetõsége csak a 18. század húszas éveitõl érkezik el. A Mohács utáni két évszázadban így nem is csodálkozhatunk, ha a terület nem nagyon növelte a hazai külföldi egyetemjárásban való részesedését. Jelenlegi ismereteink szerint 1526 és 1789, azaz a Mohácsi csatától a francia forradalomig terjedõ idõszakban 24 394 beiratkozást ismerünk Magyarországról és Erdélybõl az európai egyetemeken. Természetesen ez nem ennyi személy külföldi tanulását jelenti, hiszen egy ember, ebben a korszakban akár 2-5 egyetemen vagy akadémián is beiratkozhatott egymás után. A három vármegye részesedése ebbõl a következõ: SZABOLCS, SZATMÁR ÉS BEREG MEGYÉK DIÁKJAI 1526 1788 Megye Németország Svájc Hollandia Anglia Lengyelország Itália Kisebb Összes Szabolcs 13 15 20 0 1 2 8 2 62 Szatmár 33 21 78 5 7 2 13 2 160 Bereg 11 3 8 0 8 2 7 12 51 Összes 57 39 106 5 16 6 28 16 273 A 273 beiratkozás e korszakban 1,12%-os részesedést jelent, vagyis a három vármegye csak alig tudta növelni részesedését a hazai peregrinációban. Ezen belül 207 beiratkozás a protestáns egyetemeken és akadémiákon történt, és csupán 66 a katolikus tartományok egyetemeire, de ez megfelel a lakosság felekezeti arányainak, sõt a katolikus vidékek egyetemei inkább csak a 18. század második felében kerülnek elõtérbe. A részletes adatokat természetesen csak egy megyei adattár publikálása után lehetne bemutatni. A történelmi Magyarországon a külföldi egyetemjárás legvirágzóbb idõszaka az ún. hosszú 19. század, a francia forradalomtól az elsõ világháború végéig terjedõ 130 esztendõ. E korszak kutatása éppen napjainkban fejezõdik be és jelenlegi ismereteink szerint mintegy 57 000 beiratkozást ismerünk az európai egyetemeken, amely számban a már említett francia és belga egyetemek nem szerepelnek. A három északkeleti vármegye részesedése a fenti beiratkozásokból a következõ: 148

Szabolcs, Szatmár és Bereg megyei diákok az európai egyetemeken SZABOLCS, SZATMÁR ÉS BEREG MEGYÉK DIÁKJAI AZ EURÓPAI EGYETEMEKEN, 1789 1919 1 Európai egyetemek Megye Németország Svájc Hollandia 1789 1849 1849 1867 1867 1890 1890 1919 Kisebb Itália Összes Szabolcs 179 20 3 22 35 67 27 18 3 374 Szatmár 168 30 3 60 63 119 37 41 3 524 Bereg 47 6 1 23 27 49 28 29 2 212 Összesen 394 56 7 105 125 235 92 88 8 1110 Az 1110 eddig ismert beiratkozás már csak csekély mértékben változhat. A szám jelenleg 1,93%-os részesedést jelent, vagyis kimondható, hogy a régió a hosszú 19. században lényegében megduplázta korábbi részvételi arányát a peregrinációban és elérte a 2 százalékot. Ez azonban még mindig nem túl magas arány, hiszen az ország más régiói ennél kétségtelenül gyorsabb fejlõdést produkáltak. A dunántúli Veszprém megye 1526 és 1788 között 137 diákot küldött külföldre, majd 1789 és 1919 között 771-et, vagyis 5,6- szor többet, mint a korábbi periódusban. Az értékelésnél azonban figyelembe kell venni, hogy Kárpátalja a teljes vizsgált idõszakban a legkevesebb diákot küldte külföldre, és az Alföld is csak a 19. században kezdte meg lassú felzárkózását a helyi értelmiség kialakításában. Ennek ismeretében kell a számokat reálisan értékelni. Ha az 1526 1919 közötti idõszakot együttesen vizsgáljuk 1383 beiratkozást találunk, amelynek régiók szerinti megoszlása a következõ: 1 Az eddig ismert adatok alapján. A cikkhez az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárában megtalálható adatbázisokat használtam. A közel 100 ezer beiratkozást tartalmazó adatbank jelentõs hányadát kiadtuk az elmúlt évtizedben, a Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban címû, általam szerkesztett kiadványsorozatban. A cikkben közölt adatok a kutatás 2007. októberi állását tükrözik. 149

Szögi László SZABOLCS, SZATMÁR ÉS BEREG MEGYÉK DIÁKJAI AZ EURÓPAI EGYETEMEKEN, 1526 1919 Sorszám Régió Beiratkozások száma % a helyi peregrinációból 1. i tanintézetek 585 42,29 2. Német tanintézetek 451 32,61 3. Holland tanintézetek 113 8,17 4. Birodalmi kisebb intézetek 104 7,51 5. Svájci tanintézetek 95 6,86 6. Lengyel, baltikumi tanintézetek 16 1,15 7. Itáliai tanintézetek 14 1,01 8. Angliai tanintézetek 5 0,36 Összes 1383 100,00 Együtt Németo. Svájc Holland Anglia Lengyelo. Itália Kisebb Összes Összes 451 95 113 5 16 14 585 104 1383 A bécsi felsõoktatási intézmények szerepe a 19. században annyira megnõtt, hogy ez, mint országosan is, elsõ helyre sorolta õket a régió peregrinációjában. A protestáns többségû területen, nyilván a teológusok magas száma miatt csak kevéssel maradt el mögött a németországi egyetemjárás. Ennek közel 33%-os aránya országosan magasnak mondható, például 10%-kal több mint Veszprém megye esetében. Svájcban a megyék jelenléte a 19. században csökken, ez eltér az általános tendenciától. A többi régióban nincs az országostól pregnánsan eltérõ jelenség. Ha a három megye részvételét a külföldi egyetemjárásban egymáshoz viszonyítjuk, az alábbi képet kapjuk: AZ EGYES MEGYÉK RÉSZVÉTELE A PEREGRINÁCIÓBAN 1365 1919 Megye Beiratkozások száma % Szatmár 744 51,06 Szabolcs 446 30,61 Bereg 267 18,32 Összesen 1457 100,00 150

Szabolcs, Szatmár és Bereg megyei diákok az európai egyetemeken Mint láttuk, valamennyi korszakban Szatmár megye áll az elsõ helyen, Szabolcs megye a második és Bereg megye a harmadik. Mohács elõtt és még a 16 18. században is Szatmár megye vezetõ helye stabil és beiratkozási számai messze meghaladják a másik két megyét, addig Szabolcs és Bereg között kicsi a különbség. Hozzá kell tennünk, a holland és svájci peregrináció esetében sok debreceni és sárospataki diák konkrét születési helyét nem ismerjük, így a külföldi beiratkozásból gyakran csak az az adat tudható meg, hogy magyarországiak. Ezek közül többen származhattak a három vármegye valamelyikébõl, így a valós számok feltehetõen magasabbak, de a jelenlegi forrásokból ennél több adat nem tudható meg. Figyelemre méltó, hogy 1789 után Szatmár megye elsõ helye ugyan megmaradt, de csökkent a távolság közte és Szabolcs megye között, sõt Bereg megyébõl is a korábbinál nagyobb arányban indultak diákok külföldre. Itt persze érdemes megjegyezni, hogy e változásban jelentõs szerepet játszanak a peregrinációba bekapcsolódó zsidó hallgatók is. A továbbiakban vizsgáljuk meg röviden a három megye fontosabb településeinek részvételét a külföldi egyetemjárásban. Az adatoknál figyelembe kell venni, hogy a kutatás során a születési helyet nem lehetett mindig pontosan megállapítani, ezért nyilván kiegészíthetõk, de a különbség nem módosítaná a bemutatható képet. A három korszakból az alábbi adatokat tudjuk közölni: SZABOLCS, SZATMÁR ÉS BEREG MEGYÉK FÕBB TELEPÜLÉSEINEK BÉCSBEN TANULT DIÁKJAI 1365 1526 Kisvárda Csenger Szatmárnémeti Erdõd Nagybánya Beregszász Beiratkozás 2 5 5 9 19 2 Mohács elõttrõl, mint jeleztem, kevés adattal rendelkezünk. Feltûnõ, hogy az erdélyi határon lévõ Nagybányáról 19 beiratkozást ismerünk ben. A többi település még nem állt a városi fejlõdés olyan fokán, hogy sokan indultak volna külföldre tanulni. A 16 18. században minden megyébõl csak néhány település emelkedik ki. Ekkor is néhány Szatmár megyei város áll az élen, Szatmárnémetibõl 42, Nagybányáról 25 beiratkozót ismerünk, ezek fõleg protestáns diákok. A többi település között, Nagykárolyt is beleértve, nincs jelentõs számú peregrinus, az utóbbiból mindössze 8 fõ, igaz, közülük négyen be mentek és ez figyelemre méltó. Szabolcs megyébõl csak Kisvárdát lehet e korban megemlíteni a maga 13 beiratkozójával, heten német és holland egyetemeken jelentkeztek, míg ketten Itáliában és négyen már ben. Bereg megyébõl az egyetlen, e korban megemlíthetõ település Munkács, ahonnan igen sokan, 18-an iratkoztak be külföldön, méghozzá a legkülönbözõbb európai régiókban. 151

Szögi László SZABOLCS, SZATMÁR ÉS BEREG MEGYÉK FÕBB TELEPÜLÉSEINEK KÜLFÖLDÖN TANULT DIÁKJAI 1526 1788 Település Németo. Svájc Holland Anglia Lengyelo. Itália Kisebb Összes Szabolcs megye Nagykálló 3 3 Nyírbátor 1 3 4 Kisvárda 2 5 2 4 13 Vaja 3 1 4 Szatmár megye Csenger 1 1 2 Tiszabecs 2 2 Nagykároly 3 1 4 8 Szatmárnémeti 3 11 25 1 1 1 42 Szinérváralja 2 2 4 Nagybánya 5 18 1 1 25 Bereg megye Tarpa 1 3 4 Beregszász 3 1 4 Mezõkaszony 2 2 Munkács 3 2 4 2 3 4 18 Vári 3 2 5 A hosszú 19. században minden megyében hatalmas változások következtek be. Szatmár megyében a települések közül messze kiemelkedik a gyorsan fejlõdõ Szatmárnémeti, amelyik a megyei peregrinusok 26,7%-át indítja külföldre 140 beiratkozóval. Nagykároly felzárkózik Nagybánya mellé, de Szatmárnémeti adatának csak a felét tudja produkálni. Érdemes megemlíteni, hogy e korszakban már Mátészalka, Csenger, sõt Fehérgyarmat is 10 körüli diákot küld az európai egyetemekre. Szabolcs megyében a 19. században már az elsõ helyre kerül Nyíregyháza 93 beiratkozóval, Kisvárdáról már 48-an indulnak külföldre, Nagykállóból pedig 27-en. A fõ cél és Németország. Nyírbátorból is találunk már 13 beiratkozót, közülük tízen be mentek. Bereg megyében ekkor is Munkács áll magasan az elsõ helyen a maga 81 beiratkozójával, de már felzárkózik Beregszász is 32 diákkal, akiknek a fele még mindig német egyetemekre igyekezett. 152

Szabolcs, Szatmár és Bereg megyei diákok az európai egyetemeken SZABOLCS, SZATMÁR ÉS BEREG MEGYÉK FÕBB TELEPÜLÉSEINEK KÜLFÖLDÖN TANULT DIÁKJAI 1789 1919 Település Németo. Hollandia Svájc 1789 1849 1849 1867 1867 1890 1890 1919 Kisebb Itália Összes Szabolcs megye Nyíregyháza 50-5 3 3 11 12 7 2 93 Nagykálló 7-1 - 9 8 1 1-27 Nyírbátor 2 - - - 3 6 1-1 13 Újfehértó 4-1 - 2 - - - - 7 Kisvárda 25-4 - 5 8 5 1-48 Vaja 1 - - - - - - - - 1 Szatmár megye Mátészalka 7 - - - 1 2 - - - 10 Fehérgyarmat 4 - - - - 3 - - - 7 Csenger 1-3 - 1 5 - - - 10 Nagykároly 23-3 10 9 20 5 5-75 Szatmárnémeti 49 1 11 7 18 35 11 8-140 Erdõd - - 2 - - - - - - 2 Szinérváralja 1 - - - - 3 1 1-6 Nagybánya 14-3 21 12 11 4 14-79 Bereg megye Beregszász 17-2 - - 4 3 6-32 Mezõkaszony 2 - - - - - - - - 2 Munkács 13-4 13 14 17 8 11 1 81 Vári - 1 - - 1 1 1 - - 4 A három korszakot összesítve a települések külföldi egyetemjárásban való részvételérõl az alábbi képet kapjuk. Az egyes korszakokat a fentiekben már elemeztem régiók szerint, e táblázat inkább a korszakok összehasonlítására szolgál. Bizonyos, hogy a városfejlõdés mértéke, a felekezeti összetétel, ideértve a reformátusok és a zsidó lakosság arányát, a polgárosodás, az ipari és mezõgazdasági fejlõdés, a középfokú iskolázás színvonala és sok más tényezõ is befolyásolta a térség peregrinációban való részvételét. Ennek alapján alakult ki a három megye települései közül az elsõ tíz sorrendje, amelyet az 153

Szögi László alábbiakban közlök. Természetesen a helytörténet és más szempontok alapján minden egyes beiratkozás érdekes lehet, ezek részletes publikálására azonban csak a megyei adattárak közlésekor kerülhet sor, amennyiben ennek kiadására igény mutatkozik. AZ ELSÕ TÍZ TELEPÜLÉS ABSZOLÚT SORRENDJE A BEIRATKOZÓK SZÁMA SZERINT 1. Szatmárnémeti 187 2. Nagybánya 123 3. Munkács 99 4. Nyíregyháza 93 5. Nagykároly 83 6. Kisvárda 63 7. Beregszász 38 8. Nagykálló 30 9. Nyírbátor 17 10. Csenger 17 SZABOLCS, SZATMÁR ÉS BEREG MEGYÉK FÕBB TELEPÜLÉSEINEK KÜLFÖLDÖN TANULT DIÁKJAI 1365 1919 Település 1365 1526 1526 1788 1789 1919 Összesen Szabolcs megye Nyíregyháza 93 93 Nagykálló 3 27 30 Nyírbátor 4 13 17 Újfehértó 7 7 Kisvárda 2 13 48 63 Vaja 4 1 5 Szatmár megye Mátészalka 10 10 Tiszabecs 2 2 Fehérgyarmat 7 7 Csenger 5 2 10 17 154

Szabolcs, Szatmár és Bereg megyei diákok az európai egyetemeken Település 1365 1526 1526 1788 1789 1919 Összesen Csenger 5 2 10 17 Nagykároly 8 75 83 Szatmárnémeti 5 42 140 187 Erdõd 9 2 11 Szinérváralja 4 6 10 Nagybánya 19 25 79 123 Bereg megye Beregszász 2 4 32 38 Mezõkaszony 2 2 4 Tarpa 4 4 Munkács 18 81 99 Vári 5 4 9 Irodalom: 2 1. Szögi László: Magyarországi diákok a Habsburg birodalom egyetemein, 1790 1850. 17 intézmény 8873 beiratkozás Bp. Szeged, 1994. (új, bõvített, csak bécsi kiadás elõkészületben) 2. Kiss József Mihály: Magyarországi diákok a i Egyetemen, 1715 1789. 2 intézmény 1951 beiratkozás. Bp., 2000. (új, bõvített kiadása megjelent 13. kötetben) 3. Szögi László: Magyarországi diákok svájci és hollandiai egyetemeken, 1789 1919. 15 intézmény 2065 beiratkozás. Bp., 2000. 4. Mészáros Andor: Magyarországi diákok a prágai egyetemeken, 1850 1918. 9 intézmény 1398 beiratkozás. Bp., 2001. 5. Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és fõiskolákon, 1789 1919. 57 intézmény 14546 beiratkozás. Bp., 2001. 6. Hegyi Ádám: Magyarországi diákok svájci egyetemeken és akadémiákon, 1526 1788. (1798), 5 intézmény 753 beiratkozás. Bp., 2003. 7. Szögi László Kiss József Mihály: Magyarországi diákok bécsi egyetemeken és fõiskolákon, 1849 1867. 8 intézmény 6453 beiratkozás. Bp., 2003. 8. Fazekas István: Magyarországi diákok a bécsi Pazmaneumban, 1624 1918 (1951) 1 intézmény 4358 beiratkozás. Bp., 2003. 9. Szögi László: Magyarországi diákok lengyelországi és baltikumi egyetemeken és akadémiákon, 1526 1789. 18 intézmény 1704 beiratkozás. Bp., 2003. 10. Patyi Gábor: Magyarországi diákok bécsi egyetemeken és fõiskolákon, 1890 1918. 8 intézmény 6247 beiratkozás. Bp. 2004. 11. Tar Attila: Magyarországi diákok német egyetemeken és akadémiákon, 1694 1788. 31 intézmény 3944 beiratkozás. Bp., 2004. 2 Az egyes kötetekben részletesen felsoroltuk az általunk használt eredeti külföldi levéltári források jelzetét és az egyéb külföldi és hazai szakirodalmat. 155

Szögi László 12. Varga Júlia: Magyarországi diákok a Habsburg birodalom kisebb egyetemein és akadémiáin 1560 1789. 9 intézmény 4504 beiratkozás. Bp. 2004. 13. Kissné Bognár Krisztina: Magyarországi diákok a bécsi tanintézetekben, 1526 1789. 5 intézmény 7646 beiratkozás. Bp., 2004. 14. Gömöri György: Magyarországi diákok angol és skót egyetemeken, 1526 1789. 6 intézmény 313 beiratkozás. Bp., 2005. 15. Ladányi Sándor Bozzay Réka: Magyarországi diákok holland egyetemeken és akadémiákon, 1575 1919. 7 intézmény 3143 beiratkozás. Bp., 2007. 16. Szlavikovszky Beáta: Magyarországi diákok itáliai egyetemeken, I. rész. 1526 1918, 17 intézmény 1713 beiratkozás. Bp. 2007. 1 17. Szögi László: Magyarországi diákok német egyetemeken és akadémiákon, 1526 1693. 20 intézmény. 18. Patyi Gábor Simon Zsolt Szabó Miklós Szögi László Varga Júlia: Magyarországi diákok bécsi egyetemeken és fõiskolákon, 1867 1890. 14 intézmény. 19. Szögi László: Magyarországi diákok bécsi egyetemeken és akadémiákon, 1789 1849, 11 intézmény (új bõvített és javított kiadás). 20. Mészáros Andor Szögi László Varga Júlia: Magyarországi diákok a Habsburg birodalom kisebb egyetemein és fõiskoláin, 1789 1919, 21 intézmény. 21. Robert Offner Hansgeorg von Killyen: Magyarországi diákok a bécsi Josephinumban, 1782 1886. 1 intézmény. 22. Sárközi Gabriella: Magyarországi diákok angol és skót egyetemeken és fõiskolákon, 1789 1914. 10 intézmény. 23. Hegyi Ádám Szögi László: Magyarországi diákok svájci egyetemeken és akadémiákon, 1526 1919. 9 intézmény 2587 beiratkozás (második, javított egyesített kiadás). LÁSZLÓ SZÖGI: Students from Szabolcs, Szatmár and Bereg Counties Attending European Universities (1365 1919) The author of the paper draws an overall picture of the number of students coming from the three north-eastern counties of the historic Hungary (Szabolcs, Szatmár and Bereg) who attended universities abroad. He has used the results of the researches that have been going on for nearly two decades in the Archives of Loránd Eötvös University as well as the works on attending foreign universities in the Middle Ages. The analysis illustrated with informative tables traces the students mainly from Szatmár to Vienna. The country s split into three parts and the spread of the Reformation determined the direction of foreign studies for almost three centuries: the Protestant students headed for German, Dutch and Swiss universities. 156