MKB Nyíltvégő Európai Részvény Befektetési Alap

MKB Nyíltvégő Európai Részvény Befektetési Alap elnevezéső nyilvános nyíltvégő értékpapír befektetési alap MÓDOSÍTOTT TÁJÉKOZTATÓJA ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZATA Alapkezelı: MKB Befektetési Alapkezelı zártkörően mőködı Rt. 156 Budapest, Váci utca 38. telefon: 268-7834, 268-8184; telefax: 268-759 E-mail: mkbalapkezelo@mkb.hu Forgalmazó MKB Bank Zrt. 156 Budapest, Váci utca 38. telefon: 269-922, 269-959 Letétkezelı: MKB Bank Zrt. 156 Budapest, Váci utca 38. telefon: 6-4-333-666 1

Tartalomjegyzék I. Tájékoztató... 4 1. Általános rész... 4 1.1 Az Alap könyvvizsgálója... 4 1.2. Piac bemutatása... 4 1.3. Törvényi szabályozás és a Befektetési Alap neve, típusa, fajtája, futamideje... 5 2. A Befektetési Alap Alapkezelıje, Letétkezelıje, Forgalmazója... 5 2.1. Adatok az Alapkezelırıl... 5 2.2 Letétkezelı és Forgalmazó... 7 2.3. Összeférhetetlenségi szabályok... 16 II. Alapkezelési Szabályzat... 17 1. Befektetési Alap neve, típusa, fajtája futamideje... 17 2. A Befektetési Alap Felügyeleti és Alapkezelıi határozatai... 17 3. Befektetési szabályok, a Befektetési Alap befektetési politikája, stratégiája... 17 3.1. Az Alap befektetési politikája... 17 3.2. Befektetési stratégia... 17 3.3. A portfolió lehetséges elemei... 19 3.3.1. Hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok... 19 3.3.2.Részvények... 2 3.3.3. Befektetési jegyek, illetve kollektív befektetési értékpapírok... 2 3.3.4. Lekötött és látraszóló bankbetétek... 2 3.3.5. Lekötött és látraszóló deviza-bankbetétek... 2 3.3.6. Származékos ügyletek... 2 3.3.7. Devizafedezeti ügyletek... 2 3.4. Befektetési korlátok... 2 3.5. Az Alap befektetési eszközeinek terhelése... 21 3.6. Likvid hányad... 22 4. Befektetési jegyek... 22 4.1. A befektetési jegyek forgalomba kerülése... 22 4.2. A befektetési jegyek eladásának minimális mértéke... 23 4.3. A befektetési jegyek ára és a forgalmazási jutalék mértéke... 23 4.4. A forgalmazás módja... 23 4.5. A befektetési jegyek átvétele... 24 4.6. A befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztése... 24 5. Nyereség és hozam... 24 6. A befektetési jegyek tulajdonosait megilletı jogok... 24 7. A hirdetmények közzététele és a Befektetık tájékoztatása... 25 8. Üzleti év... 25 Az Alap üzleti éve megegyezik a naptári évvel.... 25 9. Az Alap megszőnésére, felszámolására, átalakulására és beolvadására vonatkozó egyes törvényi szabályok... 25 9.1. 255 Befektetési Alap megszőnése... 26 9.2. 259 A Befektetési Alapkezelı felszámolására vonatkozó különleges és eltérı szabályok... 26 9.3. 26 Befektetési Alap átalakulása... 26 2

9.4. 261 Befektetési Alapok beolvadása... 27 9.5. Az alap megszőnése... 27 1. Az Alap nettó eszközértéke... 27 1.1. A portfolió értékelése... 28 1.1.2. Részvények... 29 1.1.3. Lekötött és látraszóló bankbetétek... 29 1.1.4. Befektetési jegyeket... 29 1.1.5. Tızsdei származékos ügyletek... 29 1.1.6. Az összetett származtatott ügyletek... 29 1.1.7. Határidıs ügyletek... 29 1.1.8. Opciós jogosultság... 29 1.1.9. Az Alap tartozásai... 3 1.2. Költségek... 3 1.2.1. Az Alap mőködése során felmerülı költségek... 3 1.2.2. Megszőnéssel kapcsolatos költségek... 31 11. A szabályzat módosítása... 31 III. Egyéb információk... 32 1. Adózás... 32 2. Befektetési jegyek átruházása... 32 3. Kockázati tényezık... 33 Felelısségvállalási Nyilatkozat... 36 Mellékletek... 37 3

I. Tájékoztató 1. Általános rész A Szabályzat nyilvánosságra hozatalát a Felügyelet (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete illetve annak jogelıdjei) hagyta jóvá. Az engedély száma 11.151/2, kelte 2. március 3. A Befektetési Alap Tájékoztatójának további módosításait a Felügyelet a 11.151-2/2. (2.11.1.), III/11.151-4/23. (23.2.4.), III/11 151-5/23. (23.6.12.) határozataival engedélyezte. A módosítást engedélyezı PSZÁF határozat száma, kelte: A Felügyelet a Tájékoztató jóváhagyása során a Szabályzatban szereplı adatok hitelességét nem vizsgálja, semmiféle felelısséget nem vállal az abban foglalt információk valódiságáért. Az Alapkezelın a Forgalmazón és a Letétkezelın kívül senki nem rendelkezik felhatalmazással arra, hogy bármiféle tájékoztatást adjon vagy elıterjesztést tegyen a befektetési jegyek nyilvános kibocsátásával kapcsolatban. Amennyiben rajtuk kívül bárki tájékoztatást adna vagy elıterjesztést tenne, nem szabad hitelt érdemlınek, azaz olyannak tekinteni, amit az MKB Befektetési Alapkezelı zrt. jóváhagyott volna. 1.1 Az Alap könyvvizsgálója Boros Judit (kamarai bejegyzés száma: 5374)- a KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Kft. (székhelye: 1139 Budapest, Váci út 99.) munkatársa. 1.2. Piac bemutatása Európai részvénypiaci összefoglaló 27-ben alapvetıen kedvezı folyamatok zajlottak az európai részvénypiacokon. Az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság nyomán elsısorban az érintett bankszektor hanyatlásával augusztusban csökkenésbe fordultak a börzemutatók, de az ıszi eladási hullám teljes ereje Európát nem érte el, az euró-zóna részvény piacait mérı Euro Stoxx 5 index 6,7 százalékot teljesített, és továbbra is 6 és fél éves rekord szintje közelében maradt. A német DAX teljesítménye kiemelkedı volt, amely az év eleji 65 pontos szintekrıl év végéig 22,3 %-os meneteléssel 8 pont fölé tornázta magát. Az angol FTSE 1 3,8 %-kal növekedve 6457 ponton fejezte be a kereskedést. A harmadik negyedéves visszakorrigálás a június végi szintekhez képest 2 ponttal húzta lejjebb az indexet. A francia CAC-4 pedig a bankveszteségek miatt félelmek nyomán elveszítve elsı féléves 9,3 %-os nyereségét az év eleji 56 pont környékére került vissza. Az augusztusban robbanó amerikai hitelpiaci válság nyomán felerısödı kockázatkerülési hajlandóság megviselte a forint árfolyamát, amely addigi stabil 248-258 forint/eurós sávjából kitört és 262-ön is jegyezték átmenetileg. A volatilitás megnıtt, de összességében a kurzus fél 4

százalékon belül gyengült az év végéig és a 26 december végi 252,3 Ft/euró árfolyamról csak kismértékben értékelıdött le 253,5 Ft/euró szintig 27 utolsó kereskedési napjára. A portfolió devizakitettsége nem volt fedezve az év végén. 1.3. Törvényi szabályozás és a Befektetési Alap neve, típusa, fajtája, futamideje A Befektetési Alap a 22. január 1-jén hatályba lépett, a tıkepiacról szóló 21. CXX. sz. törvény (továbbiakban: Tpt.) rendelkezései szerint mőködik. A Befektetési Alap neve: MKB Nyíltvégő Európai Részvény Befektetési Alap. A Befektetési Alap típusa, fajtája: nyilvános nyíltvégő értékpapír befektetési alap A Befektetési Alap futamideje: határozatlan idıre szóló. 2. A Befektetési Alap Alapkezelıje, Letétkezelıje, Forgalmazója Alapkezelı MKB Befektetési Alapkezelı zártkörően mőködı Rt. Székhelye: 156 Budapest Váci utca 38. Forgalmazó MKB Bank Zrt. Székhelye: 156 Budapest Váci utca 38. Letétkezelı MKB Bank Zrt. Befektetési alapok letétkezelésére vonatkozó engedély száma: ÁPTF 975/1997/F Székhelye: 156 Budapest Váci utca 38. 2.1. Adatok az Alapkezelırıl Az Alapkezelı az Alap törvényes képviselıje. Az Alapkezelı MKB Befektetési Alapkezelı Részvénytársaság néven, a Fıvárosi Bíróságnál, mint Cégbíróságnál a 1-1-4416 számon került bejegyzésre. (Kelt: 1999. június 3.) Tevékenységét az ÁPTF 1999. július 12-én kelt, 1.7-3/1999.számú határozatával, valamint a PSZÁF 22. december 2-án kelt III/1.7-6/22. számú határozatával engedélyezte Alaptıke: 1.. Ft Székhelye: 156 Budapest, Váci utca 38. Félfogadás: kedd 1-13-ig Az MKB Befektetési Alapkezelı Rt. 199. szeptember 3-án alakult, határozatlan idıre. Az Alapkezelı a STUDINTERN Kft-bıl jött létre nevének és tevékenységi körének módosítása után 1992. szeptember 2-án. Jelenlegi formájában 1999. szeptember 3-a óta, mint részvénytársaság mőködik. Tevékenységi köre Az Alapkezelı a Felügyelettıl kapott engedéllyel összhangban kizárólag befektetési alapkezeléssel, ezen belül értékpapír alap kezeléssel foglalkozik (TEÁOR: 6523 Máshova nem sorolt, egyéb pénzügyi tevékenység). 5

Üzleti év Az Alapkezelı üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Tulajdonosi struktúrája: Az MKB Bank Rt (székhelye: 156 Budapest, Váci utca 38.) 23. november 12-én megvásárolta az Extercom Vagyonkezelı Kft (székhelye: 156 Budapest, Váci utca 38.)19,2 %- os részesedését, így a Bank az MKB Befektetési Alapkezelı Rt 1 %-os tulajdonosa. Az Alapkezelı tagja az MKB Bank Zrt. által irányított vállalatcsoportnak Az Alapkezelı sem az elmúlt három évben, sem jelenleg nem állt, illetve áll csıd- és felszámolási eljárás alatt. Az Alapkezelı szervezeti felépítése Az Alapkezelı stratégiai irányítását az Igazgatóság, tevékenységének ellenırzését a Felügyelı Bizottság látja el. Az Alapkezelı munkaszervezete a vezérigazgató közvetlen irányítása alatt áll. A munkaszervezet Front-office és Back-office egységekre tagozódik, a Front-office irányítását a kereskedési igazgató látja el. Az Alapkezelı teljes munkaidıs munkavállalóinak száma: 8 fı. Az Alapkezelı feladatai - meghatározza az Alap célját, elkészíti az Alap Tájékoztatóját, Kezelési szabályzatát és Rövidített Tájékoztatóját, - megvalósítja az Alap befektetési politikáját, - befekteti az Alap tıkéjét, kezeli az Alap eszközállományát a Kezelési szabályzatban meghatározottak szerint, - meghatározza az alap hozamfizetési politikáját, - megbízást ad értékpapír vételre és eladásra, - szerzıdést köt és biztosítja a folyamatos együttmőködést a Forgalmazóval, a Letétkezelıvel és a Könyvvizsgálóval - köteles minden az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot naponta megküldeni a Letétkezelınek, - elkészíti és közzéteszi az Alap havi portfolió jelentést, az Alap féléves és éves jelentését és az Alappal kapcsolatos összes tájékoztatót - eleget tesz az Alappal kapcsolatos PSZÁF adatszolgáltatási kötelezettségeknek, - ellátja az Alap adminisztrációját, kifizeti az Alappal kapcsolatos díjakat, költségeket - mindenkor a vonatkozó törvényeknek megfelelıen jár el. Az Alapkezelı Igazgatóságának és Felügyelı Bizottságának tagjai A Társaság Igazgatóságának elnöke: Ványi Bálintné Ványi Bálintné, 1978-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát, majd 1989-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szak elvégzésével okleveles közgazda, 199-ben okleveles adótanácsadó. 1978-1991 között középiskolai tanár, késıbb fıiskolai tanársegéd, majd adjunktus. Matematikát, majd vállalati, makrogazdasági és kereskedelmi banktevékenységgel összefüggı pénzügyeket oktat. 1991-1995 években az Ingatlanbank Rt-ben valamint a Magyar Hitel Bank Rt-ben fıosztályvezetı, ill. igazgató. 1995-tıl a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. alkalmazottja, hat éven keresztül a bank Székesfehérvári Fiókjának igazgatója, 21-tıl a bank Hálózati Igazgatóságának vezetıje. Feladata a 24-ben 5 fiókra bıvülı hálózat üzleti irányítása. 6

Tagja az MKB Euroleasing-Autópark Rt és az MKB Egészségpénztár Igazgatóságának, valamint Videoton Holding Rt Felügyelı Bizottságának. Az Igazgatóság tagjai: Dr. Kraudi Adrienne és Dr. Gagyi Pálffy Andrásné, Bartha Ákos Dr. Kraudi Adrienne, Az ELTE Állam és Jogtudományi Karát elvégezve 1989-ben jogtanácsosi szakvizsgát tett. 1987-ben a Külkereskedelmi Fıiskola másoddiplomás képzése keretében áruforgalmi közgazdász végzettséget szerzett. 1992-ben a londoni Queen Mary and Westfield College-ben jogi tanulmányokat folytatott. 1997-ben az ELTE posztgraduális képzése keretében bankjogászi szakvizsgát tett. 1986. és 1988. között a Külkereskedelmi Fıiskola oktatója (nemzetközi pénzügyek), majd fıtitkára volt. 1992-ben kinevezték címzetes docensnek. 199-tıl a Tızsde Választott Bíróság ügyvezetı alelnöke és a Budapesti Értéktızsde Etikai Bizottságának tagja volt. 22-tıl a Pénz- és Tıkepiaci Állandó Választott Bíróság elnöke. 1988-ban helyezkedett el osztályvezetıként az MKB Konstrukciós Fıosztályán, majd 199-tıl a jogi területet vezeti. Tagja az MKB Euroleasing Rt. felügyelı bizottságának és az MKB vezeti. Tagja az MKB Euroleasing Rt. felügyelı bizottságának és az MKB Nyugdíjpénztár igazgatóságának. 1992-tıl az MKB Rt. ügyvezetı igazgatója, 25-tıl az MKB Bank Zrt. vezérigazgató - helyettese. Dr. Gagyi Pálffy Andrásné (Dr. Bejó Mária) az MKB Befektetési Alapkezelı Rt vezérigazgatója a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 197- ben, okleveles közgazdász. Doktori disszertációját 1972-ben védte meg. Különbözı vállalatoknál elemzı közgazdászként, 198-199 között az Erımő- és Hálózattervezı Vállalat gazdasági igazgatójaként dolgozott. 1991-22. években a Magyar Külkereskedelmi Bankban a számviteli és pénzügyi területeken fıosztályvezetı, majd igazgató. 23. február 1-tıl az MKB Befektetési Alapkezelı Rt vezérigazgatója. Bartha Ákos a Pénzügyi és Számviteli Fıiskola pénzügy szakán szerzett diplomát 22-ben. Középfokú angol nyelvvizsgával rendelkezik, üzleti angol nyelvbıl szigorlatot tett. 22-tıl az MKB Bank Zrt. különbözı területein projektmenedzserként, osztályvezetıként dolgozott, 25. szeptemberébıl a Bank Retail Üzletirányítási Szakterület fıosztályvezetıje. 27. február 1-tıl az MKB Alapkezelı zrt. igazgatóságának tagja. A Felügyelı Bizottság tagjai Nyemcsok János, Bereczki Zsuzsanna, Bajusz Péter. Az Alapkezelı 24-26. évi mérlegeit, eredménykimutatásait és a könyvvizsgálói nyilatkozatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az Alapkezelı által már létrehozott Befektetési Alapok Az alapok bemutatását a 2. sz. melléklet tartalmazza. 2.2 Letétkezelı és Forgalmazó A Forgalmazói, Letétkezelıi feladatokat az MKB Bank Zrt. látja el. Befektetési alapok letétkezelésére vonatkozó engedély száma: ÁPTF 975/1997/F Cégjegyzék száma a Fıvárosi Bíróság, mint Cégbíróságnál: Cg.1-1-4952, (Kelt: 195. december 12.) Székhelye: 156 Budapest, Váci utca 38. A Bank cégneve 25. augusztus 31-ig Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. volt. 7

A Letétkezelı sem az elmúlt három évben, sem jelenleg nem állt, illetve áll csıd- és felszámolás alatt. A befektetési jegyek forgalmazási helyei az MKB Zrt. fiókjai. A fiókok felsorolását a 3. sz. melléklet tartalmazza. Adatok a letétkezelést és forgalmazást ellátó MKB Zrt-rıl A Letétkezelı feladatai - letétkezeli az Alap birtokában lévı összes értékpapírt - kiszámítja és közzéteszi az Alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékét, - nyilvántartja a forgalomban lévı befektetési jegyek számát és végzi a befektetési jegyek keletkeztetését és megsemmisítését a forgalmi jelentések alapján a forgalmazó részére, - elvégzi a hozamfizetéssel kapcsolatos technikai teendıket, - ellátja az adás-vételi megbízások lebonyolításával kapcsolatos banki, technikai teendıket, - biztosítja, hogy az Alap eszközeit érintı ügyletekbıl, valamint a befektetési jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidın belül az Alaphoz kerüljön, - ellenırzi az Alapkezelı jogszabályok és a Kezelési szabályzatban meghatározott szabályoknak való megfelelést, - tevékenysége során független módon, kizárólag a befektetık érdekében jár el, - elvégez minden a törvény által számára elıírt feladatot. Az MKB Bank Zrt. bemutatása A Bank Magyarországon bejegyzett nyilvános részvénytársaságként MKB Bank Zrt. néven mőködik. A Bankot a Fıvárosi Bíróság, mint Cégbíróság a 1-1-4952 cégjegyzékszám alatt tartja nyilván. A Bankot a Magyar Állam alapította 195-ben Magyar Külkereskedelmi Bank néven. Létrehozásának célja a nemzetközi fizetési forgalomban való részvétel, elsısorban a külkereskedelemmel kapcsolatos bankári feladatok ellátása volt. Az 1987-es bankreform során, a kétszintő bankrendszer kialakulásakor az MKB teljeskörő kereskedelmi banki felhatalmazást kapott. 1994. évi privatizációját követıen a Bank vállalati és projektfinanszírozási tevékenységét, intézményi és lakossági bankszolgáltatásait, valamint pénz- és tıkepiaci aktivitását továbbfejlesztve a hazai bankpiac meghatározó szereplıjévé vált. 2-tıl fontos változás volt az MKB tevékenységében a kis- és középvállalatok, valamint a lakosság szélesebb rétegei felé történt üzletpolitikai nyitás, ami olyan új, kiemelt üzletágak felfuttatását is jelentette, mint a jelzáloghitelezés és a gépjármő-finanszírozás. A Bank 23. év végén megvásárolta a Konzumbank Rt. részvényeinek 99,6 százalékát. 24 júliusában a Konzumbank Rt. beolvadt az MKB Bankba, az operációs integráció 24. december 31-ével valósult meg. A Konzumbank Rt. akvizíciójával az MKB bıvítette fiókhálózatát, növelte piaci súlyát a lakossági és a kis-és középvállalati ügyfelek középsı és felsı szegmensében. Az MKB Bank a BayernLB regionális hídfıállásaként képviseli a bankcsoportot a Középkelet európai új terjeszkedési stratégiájának megvalósítása során. A stratégia megvalósításának elsı lépése a bulgáriai Unionbank 6%-ának megvásárlása volt 25 végén, a tranzakció 26 májusában zárult le. 8

Az MKB univerzális hitelintézet, üzleti tevékenysége a nagyvállalati, a kis-és középvállalati és az intézményi ügyfelekre, a lakossági és privát bankszolgáltatásokra, valamint a pénz- és tıkepiaci szolgáltatásokra terjed ki Folyamatos fejlesztés eredményeképpen az MKB Bank fiókhálózata 26. végén Budapesten és agglomerációs vonzáskörzetében található 24 fiókból, valamint 44 vidéki egységbıl állt. Emellett a Bank az elektronikus csatornák széles körét, PC Bankár rendszert, internetes pénzügyi és befektetési szolgáltatásokat, mobilbankot kínál ügyfeleinek, valamint 24 órás call centert üzemeltet. 26 második félévében a Bank a lakossági ügyfelek után a kis- és középvállalatok részére is bevezette az internetbank szolgáltatást. A Bank kiemelt stratégiai érdekeltsége az MKB-Euroleasing cégcsoport gépjármő finanszírozási, kereskedelmi, biztosításközvetítési és flottakezelési szolgáltatásokat nyújt ügyfelei részére. Az MKB könyvvizsgálója a KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Kft. (székhelye: 1139 Budapest, Váci út 99.). A Bank jegyzett tıkéje 13.132.671. forint. Az alaptıkét 13.132.671 darab, azonos jogokat megtestesítı törzsrészvény alkotja. Az MKB közvetlen irányítással rendelkezı tulajdonosa a Bayerische Landesbank ( Bayerische Landesbank vagy BayernLB ) németországi székhelyő univerzális hitelintézet. Tevékenységi köre (TEÁOR) 6512 3 Egyéb monetáris közvetítés 6521 3 Pénzügyi lízing 6523 3 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés 6712 3 Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés 6713 3 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítı tevékenység 672 3 Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítı tevékenység 7414 3 Üzletviteli tanácsadás Engedélyhez kötött tevékenységek : A Társaság a pénzügyi szolgáltatási és a kiegészítı pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket az Állami Pénz- és Tıkepiaci Felügyelet 1997. november 26-án kelt 975/1997/F számú határozata alapján végzi, míg a befektetési szolgáltatási és a kiegészítı befektetési szolgáltatási tevékenységeit az Állami Pénz- és Tıkepiaci Felügyelet 1998. február 27-én kelt 41.5/1998. számú engedélye, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 21. augusztus 7-én kelt III/41.5-3/21. számú engedélye alapján folytatja. Üzleti év Az MKB Bank Zrt. üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Alkalmazotti létszám Az MKB Bank Zrt. 26. december 31.-i állományi létszáma: 1.848 fı. Tulajdonosi struktúra A Bank alaptıkéje 13.132.671 darab, egyenként ezer forint névértékő, azonos jogokat megtestesítı törzsrészvénybıl áll. A 26. július 31-i részvénykönyv állapota alapján a tulajdonosi szerkezetet az alábbi táblázat tartalmazza: Részvényesek Részvények száma 9

Külföldi részvényesek (db) Jogi személyek 13.132.341 Külföldi összesen 13.132.341 Belföldi részvényesek Vállalkozások Magánszemélyek 54 176 Belföldi összesen 33 Összesen 13.132.671 A Bank jegyzett tıkéjének 5 százalékát meghaladó részesedéssel rendelkezı részvényesek köre: Részvényes Részvények száma (db) Tulajdoni hányad (%) Bayerische Landesbank (BayernLB) 11.769.255 89,62 P.S.K. Beteiligungsverwaltung GmbH 1.363.86 1,38 Fı tulajdonos A BayernLB közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik az MKB Bank Zrt-ben. A BayernLB 1972-ben jött létre a Bayerische Gemeindebank és a Bayerische Landesbodenkreditanstalt fúziójaként. Székhelye: 8333 München, Brienner Strasse 2. A bankot a BayernLB Holding AG-n keresztül 5-5 százalékban tulajdonolja a Bajor Szabad Állam és a Bajor Takarékpénztári Szövetség (Sparkassenverband Bayern). A BayernLB univerzális hitelintézetként mőködik, valamint 77 bajor takarékpénztár (Sparkassen) központi bankja és a Sparkassen-Finanzgruppe Bayern tagja. Jogelıdjeinek funkcióit megtartva a Bajor Szabad Állam és önkormányzatai elsıdleges bankja. Stratégai érdekeltségei az MKB Zrt. mellett, a DKB Deutsche Kreditbank Aktiengesellschaft (Berlin), Landesbank Saar (Saarbrücken), a Banque LB Lux S.A. (Luxembourg) és az LB(Swiss)Privatbank AG (Zurich). A BayernLB 25. évi konszolidált mérlegfıösszege meghaladta a 34 milliárd eurót. Az MKB Bank Zrt. az általa irányított vállalatcsoport anyavállalata. Az alábbi táblázat a lényeges leány- és közös vezetéső vállalatainak bemutatását tartalmazza. 1

Cégnév Tulajdonrész* Jegyzett tıke Bejegyzés országa Alaptevékenység MKB Befektetési Alapkezelı Zrt. 1% millió 1 Ft Magyarország befektetési alapkezelés MKB Lízing és Pénzügyi Zrt. 1% millió 44 Ft Magyarország pénzügyi lízing MKB Nyugdíj- és Egészségpénztárt millió nyugdíjpénztár Kiszolgáló Kft. 1% 5 Ft Magyarország adminisztráció 52 millió MKB Üzemeltetési Kft. 1% 436 Ft Magyarország ingatlanüzemeltetés Exter-Bérlet Kft. 1% millió 139 Ft Magyarország operatív gépjármő lízing AExtercom Vagyonkezelı Kft. 1% millió 21 Ft Magyarország vagyonkezelés Exter-Immo Zrt. 1% millió 365 Ft Magyarország ingatlan pénzügyi lízing Füred Service Üzemeltetési Kft. 1% millió 3 Ft Magyarország ingatlanüzemeltetés millió ingatlan forgalmazás és Resideal Zrt. 1% 5 Ft Magyarország értékelés millió MKB-Eurocredit Zrt. 75% 411 Ft Magyarország gépjármőfinanszírozás millió autópark finanszírozás és MKB-Euroleasing Autópark Zrt. 75% 3 Ft Magyarország kezelés millió Filease Zrt. 67% 872 Ft Magyarország gépjármőfinanszírozás millió MKB Unionbank AD 6% 15,4 leva Bulgária Hitelintézet millió Ballinger Kft. 6% 3 Ft Magyarország ingatlanfejlesztés Ede Duna Kft. 6% millió 5 Ft Magyarország ingatlanfejlesztés Euro Ingatlan Kft. 6% millió 75 Ft Magyarország ingatlanfejlesztés Euro Ingatlan Center Kft. 6% millió 3 Ft Magyarország ingatlanfejlesztés Europé Házak Kft. 6% millió 3 Ft Magyarország ingatlanfejlesztés Euro Park Házak Kft. 6% millió 3 Ft Magyarország ingatlanfejlesztés Kun Street Kft. 6% millió 3 Ft Magyarország ingatlanfejlesztés millió Unionleasing 6% 2 leva Bulgária eszközlízing millió MKB-Euroleasing Zrt. 5% 2 74 Ft Magyarország pénzügyi lízing CARNET INVEST Zrt. 5% millió 1 825 Ft Magyarország vagyonkezelés Ercorner Kft. 5% millió 2 Ft Magyarország vagyonkezelés Euroleasing Kft. 5% millió 7 Ft Magyarország ingatlanüzemeltetés * MKB közvetlen és közvetett tulajdonrész együttesen. Az MKB Bank Zrt. igazgatósága 11

Erdei Tamás dr. Stotz Péter az Igazgatóság elnöke, vezérigazgató 1978-ban végzett a Pénzügyi és Számviteli Fıiskolán, majd 1983- ban okleveles könyvvizsgálói képesítést szerzett. 1972-tıl 1981-ig az Országos Takarékpénztárnál dolgozott különbözı ügyviteli munkakörökben, majd fiókigazgatónak nevezték ki. 1981-tıl 1983- ig a Pénzügyminisztériumban bankfelügyeleti feladatokat látott el. 1983 óta dolgozik az MKB-nál, 1985-tıl ügyvezetı igazgató, 199- tıl vezérigazgató-helyettes. 1991-tıl tagja a bank igazgatóságának. 1994-ben nevezik ki vezérigazgatónak. 1997. január 1-tıl a Bank elnök-vezérigazgatója. 1997-ben a Magyar Bankszövetség elnökévé választották. A Nemzetközi Gyermekmentı Szolgálat felügyelı bizottságának elnöke és a Magyar Közgazdasági Társaság elnökségének tagja. 26-tól a Magyar Sportszövetség elnöke. vezérigazgató-helyettes, a vezérigazgató általános helyettese 1967-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Külkereskedelmi szakán. 197-ben doktori címet szerzett. 1967-óta dolgozik a Banknál. 1967-tıl 1971-ig a Bank ügyvezetıségének titkára, 1971-tıl 1974-ig osztályvezetı, 1974-tıl 1976-ig fıosztályvezetı, 1976-tól 1989-ig ügyvezetı igazgató, az ügyvezetıség tagja. 1989-ben részt vett a Deutsche-Ungarische Bank AG, Frankfurt am Main megalapításában, majd 1994. december 31- ig e hitelintézet társ-vezérigazgatója és egyben ügyvezetıségének tagja volt. 1994-tıl tagja az MKB Igazgatóságának, 1995-tıl a Bank vezérigazgató-helyettese, 21-tıl pedig általános vezérigazgató helyettes. Feladata a Pénz- és Tıkepiaci Igazgatóság, valamint a BLB és BAWAG Desk felügyelete. Stotz úr továbbá a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnöke, illetve a DOM-Deutsches Ostforum München tagja. dr. Balogh Imre vezérigazgató-helyettes 1985-ben végzett a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tervgazdasági szakán. 1986-ban doktori fokozatot szerzett. 1985-tıl 1988-ig a Pénzügykutatási Intézet majd Pénzügykutató Rt. tudományos munkatársaként dolgozott. 1988-tól dolgozik a Bankban, elıször a közgazdasági osztály vezetıjeként, majd 199- tıl fıosztályvezetı, vezetı közgazdász. 1992-ben kinevezték ügyvezetı igazgatónak. 1994 és 21 között ügyvezetı igazgató és a stratégiai, operációs és pénzügyi szakterületek vezetıje. 21-ben az MKB csoport pénzügyi igazgatójává és a Stratégiai terület vezetıjévé nevezik ki. 24. júliusáig a Stratégiai területet irányította, majd 24. július 1-tıl az MKB Kockázatkezelési és Stratégiai vezérigazgató-helyettese. Az MKB Euroleasing Zrt. igazgatóságának tagja. 23. december 22. és 24. június 3. között a Konzumbank Rt. Igazgatóságának elnöke. 24. július 1-tıl az MKB igazgatóságának tagja. Balogh Imre jelenleg a stratégiai és retail vezérigazgató-helyettes. 12

Bolla Csilla vezérigazgató-helyettes 1989-ben végzett a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem külgazdasági szakán. 1989-ban kezdett dolgozni a MKB-ban, a Bankmőveleti Fıosztályon, 199-tıl a Devizafıosztályon. 1992-ben a Treasury Igazgatóságon helyezkedett el, és még abban az évben a Likviditási Fıosztály fıosztályvezetıjévé lépett elı. 1994-tıl a Bankmőveleti Igazgatóság fıosztályvezetıje, 1997-tıl igazgatója. 2-ben megbízást kapott a Számítástechnikai és Szervezési Igazgatóság vezetésére is. 23-tól a Kockázatellenırzési és Operációs vezérigazgató-helyettes mellett igazgatóként dolgozott a Globus projekt vezetıjeként, majd 24 januárjában az Informatikai Igazgatóság, a Bankmőveleti Igazgatóság, valamint a Bankfejlesztési szakterület irányítására - a Globus projekt vezetése mellett - is megbízást kapott. 24. július 1-tıl a Bank igazgatóságának tagja, operációs vezérigazgató-helyettes. A Giro Zrt. Igazgatóságának elnökhelyettese. dr. Patyi Sándor vezérigazgató-helyettes 1981-ben végzett a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Külkereskedelmi szakán. 1983-ban egyetemi doktori tudományos fokozatot szerzett. 1982-tıl dolgozik az MKB-ban. 1988-ban a Bank Nemzetközi Osztálynak vezetıjévé nevezték ki. 199-tıl 1996-ig a Nemzetközi Bankkapcsolatok Igazgatóságán ügyvezetı igazgató, majd 1996-tól a Vállalati és Pénzintézeti Igazgatóság vezetıje. 21- tıl vezérigazgató-helyettes. 23-tól tagja az Igazgatóságnak. 1996 óta a Közép- és Kelet-Európai Bankszövetség elnöke. Az MKB- Euroleasing Zrt. és a Hitelgarancia Zrt. igazgatóságának tagja. 25. május 1-tıl wholesale vezérigazgató-helyettes. 25 óta az MKB Veszprém KC elnökségének tagja. Neil A. Watson Jochen Bottermann vezérigazgató-helyettes Brit állampolgár. Diplomáját 1979-ben szerezte a Warwick Egyetemen, Angliában. 1992-ig a National Westminster Bank Londoni Nemzetközi Banki részlegénél dolgozott, és különbözı vezetıi pozíciókat töltött be, majd a HSBC-nél folytatta karrierjét. 1995 novemberében helyezkedett el a Bayerische Landesbank Londoni fiókjánál, ahol kezdetben a derivatívákkal foglalkozó értékesítési vezetı, 1997 januárjától Treasury és Tıkepiaci értékesítési vezetı, majd 1997 júliusától a londoni fiók értékesítési vezérigazgató-helyettese volt. 21. januárjától a BayernLB müncheni központjában, a Vállalati Ügyfelek, Energetikai és Környezetvédelmi Divíziójának vezetıjenként dolgozik, majd 23. januárjától a Vállalati Ügyfelek Risk Office vezetıje. 23. április 29-tıl tagja a Bank Igazgatóságának. 25. május 1-tıl az MKB kockázatkezelési vezérigazgató-helyettese. Külsı igazgatósági tag 13

Német állampolgár. Jogi tanulmányait Münchenben és Genfben végezte. 197-tıl ügyvédi irodában tevékenykedett, társasági joggal, adójoggal és polgári joggal foglalkozott. 1973-1978-ig a Bajor Pénzügyi Államminisztériumban dolgozott, majd ezt követıen a Bayerische Landesbanknál helyezkedett el, ahol több területet is vezetett. 1996. január 1-jén bankigazgatónak nevezték ki. 2. decemberétıl az Österreichische Postsparkasse AG elnökségi tagjaként dolgozik Ausztriában. 21. április 25-tıl tagja a Bank Igazgatóságának. dr. Ralph Schmidt Külsı igazgatósági tag Német állampolgár. Matematikai és fizikai tanulmányokat folytatott. Az elméleti fizika terén PhD címmel rendelkezik. 1991 és 1997 között a Berliner Bank AG-nál különbözı területeken dolgozott, majd a következı két évben a WestLB Düsseldorf Londoni fiókjánál a kockázatkezelési módszerek terület vezetıje volt. 1999-tıl 21- ig a Landesbank Sachsen Girozentrale, Lipcse Kockázatellenırzési divízióját irányította. 21 végétıl a Bayerische Landesbank munkatársa, kezdetben a csoportkockázat és pénzügyi ellenırzési divízió, majd a vállalatfejlesztési divízió vezetıje. Ezután kinevezték az Igazgatótanács feladataival megbízott elsı ügyvezetı alelnöknek, mely pozíciót jelenleg is betölti. 25. április 27-tıl tagja a Bank Igazgatóságának. Stefan W. Ropers Külsı igazgatósági tag Német állampolgár. Közgazdasági tanulmányait az Egyesült Államokban és Németországban végezte. 1978-1979-ben a First National Bank of Pennsylvania pénzintézetnél dolgozott. 1986 és 1993 között a Bank of America NT & SA, Frankfurt düsseldorfi fiókját vezette. Ezt követıen a Bayerische Landesbank Girozentrale pénzintézetnél helyezkedett el, ahol 1999 júniusáig a frankfurti fiók vezetıségének tagja volt. 1999. év közepétıl Münchenben a BayernLB Vállalati Ügyfelek részlegének vezetıségi tagja lett, majd 2 júniusától 21 végéig a Kockázat és Pénzügyi Controlling részleg vezetıségi feladatait látta el. 22-tıl a BayernLB igazgatósági tagja, 22. április 25-tıl a Bank Igazgatóságának tagja. dr. Gerhard Gribkowsky Külsı igazgatósági tag Német állampolgár. Jogi tanulmányokat folytatott a Freiburg im Bresgaui Albert-Ludwigs Egyetemen, majd doktori címet szerzett. 1988 és 22 között a Deutsche Banknál dolgozott, a Trainee program elvégzése után a stuttgarti fiók vezetıjeként, majd 1996-tól a kockázatmenedzsmenttel megbízott projektosztályt irányította. 1998-ban a dél-német régió ügyvezetıségének tagja lett. 23-tól dolgozik a Bayerische Landesbanknál, kockázatkezeléséért felelıs igazgatósági tagként. 25. április 27-tıl tagja a Bank Igazgatóságának. 14

Az Igazgatóság tagjainak üzleti címe: 156 Budapest, Váci utca 38. Felügyelı Bizottság Werner Schmidt Felügyelı Bizottság elnöke Német állampolgár. A Német Sparkassenakademie-n üzleti tanulmányokat folytatott. 1965 és 1971 között különbözı vezetı pozíciókat töltött be a Würtenbergischer Sparkasse- und Giroverbandnál. 1971-ben a Landesbank Stuttgartnál helyezkedett el, ahol 1989-ig dolgozott, elıször az Igazgatótanács helyettes tagjaként, majd 1974 és 1986 között Igazgatótanácsi tagként. 1986-tól 1989-ig az Igazgatótanács elnöke volt. 1989 és 1999 között a Süddeutsche Landesbank Igazgatótanácsának elnöki pozícióját töltötte be. 1999-ben kinevezték a Landesbank Baden-Württemberg Igazgatótanácsának elnökévé. 21 júniusa óta a Bayerische Landesbank Igazgatótanácsának elnöke. Paul Bodensteiner Német állampolgár. 23. április 29. óta tagja a Bank Felügyelı Bizottságának. Kereskedelmi tanulmányait a Regensburgi Egyetemen végezte. 1993-ban a Bajor Pénzügyminisztériumban helyezkedett el, ahol jelenleg is fıosztályvezetıként dolgozik. Dr. Siegfried Naser Német állampolgár. Jogi tanulmányait Würzburgban és Münchenben végezte, doktorrá avatása 1978-ban történt, és második államvizsgát is tett. Jogtanácsosi és különbözı önkormányzati tisztviselıi munkák után 1981-ig a Bajor Tartományi Belügyminisztériumban dolgozott, ahol az Európai Uniós jogi kérdésekkel foglalkozott. Egyidejőleg oktatási tevékenységet folytatott és jogi szakfolyóiratokban publikált. 1984-ig a kitzingeni járási hivatalban osztályvezetıként dolgozott, majd közigazgatási vezetınek választották meg. 199-ben és 1996-ban is újraválasztották. 2. október 1-je óta a Bajorországi Takarékpénztárak Szövetségének ügyvezetı elnöke. 21. április 25. óta a Felügyelı Bizottság tagja. Nagy Nóra Kovács Péter Munkavállalók által delegált felügyelı bizottsági tag. Az MKB alkalmazottainak képviselıje. 1989-ben fejezte be felsıfokú tanulmányait a Külkereskedelmi Fıiskola külkereskedelmi áruforgalmi szakán. 1999-ben posztgraduális képzés keretében marketing kommunikációs szakközgazdász végzettséget szerzett. Az MKB-ban 1983 óta dolgozik, elıször pénztári csoportvezetıként, késıbb számlakezelési osztályvezetıként. 1997-tıl a Budapesti Pénztárak szakterület vezetıje és a budapesti fiókok operatív irányítása a feladata. 21. közepétıl a Hálózati Igazgatóság lakossági üzletágért felelıs fıosztályvezetıje. 21. április 25. óta a Felügyelı Bizottság tagja. 25. év elejétıl a vidéki hálózatirányítás helyettes vezetıje. Munkavállalók által delegált felügyelı bizottsági tag. 15

Az MKB alkalmazottainak képviselıje. 21-ben végzett a Budapesti Gazdasági Fıiskola számviteli szak, vállalkozás szakirányán. 1997 óta dolgozik az MKB Bankmőveleti Igazgatóságán, elıször az Adatrögzítési, majd az Elıkészítı Osztály munkatársaként. 1998-tól csoportvezetı, majd 21-ben osztályvezetı-helyettesi kinevezést kapott. 22. februárjától osztályvezetı. 24. április 28-tól tagja a Felügyelı Bizottságnak. A Felügyelı Bizottság tagjainak üzleti címe: 156 Budapest, Váci utca 38. Az MKB Bank Zrt. legfontosabb adatai A Bank 24-26. évi MSZSZ szerinti konszolidált mérlegeit, eredménykimutatásait, és a könyvvizsgálói nyilatkozatokat a 4. sz. melléklet tartalmazza. 2.3. Összeférhetetlenségi szabályok A Tpt. 242 rendelkezései szerint: 242. (1) A befektetési alapkezelı vezetı tisztségviselıje, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevı alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedı alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye a) a 295. (1) bekezdésében meghatározott letétkezelınek, b) a befektetési döntések végrehajtásában közremőködınek, így különösen befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, ingatlanértékelınek, ingatlanforgalmazónak, másik befektetési alapkezelınek, valamint c) a befektetési alapkezelı ügyfelének. (2) Az a személy, aki esetében az elızıekben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni.. 16

II. Alapkezelési Szabályzat 1. Befektetési Alap neve, típusa, fajtája futamideje A Befektetési Alap neve: MKB Nyíltvégő Európai Részvény Befektetési Alap. A Befektetési Alap típusa, fajtája: nyilvános nyíltvégő értékpapír befektetési alap A Befektetési Alap futamideje: határozatlan idıre szóló. 2. A Befektetési Alap Felügyeleti és Alapkezelıi határozatai A Szabályzat nyilvánosságra hozatalát a Felügyelet hagyta jóvá. Az engedély száma 11.151/2, kelte 2. március 3. A Befektetési Alap Tájékoztatójának további módosításait a Felügyelet a 11.151-2/2. (2.11.1.), III/11.151-4/23.(23.2.4.), III/11.151-5/23.(23.6.12.) számú határozataival engedélyezte.. A módosítást engedélyezı PSZÁF határozat száma, kelte: 3. Befektetési szabályok, a Befektetési Alap befektetési politikája, stratégiája 3.1. Az Alap befektetési politikája Az Alapkezelı célja az, hogy a befektetési jegyek eladásával az Alapban összegyőjtött megtakarításokat megfelelı szakértelem biztosításával úgy fektesse be az Európai Unió vagy az OECD tagállamokban székhellyel rendelkezı szervezetek által kibocsátott értékpapírokba, hogy az azonnali fizetıképesség fenntartása mellett minél nagyobb hozamot érjen el. Egyben a hazai Befektetıknek a külföldi értékpapírokba történı közvetett befektetése révén lehetıséget teremtsen egyéni portfoliójuk diverzifikálására, a hazai befektetési környezetbıl adódó kockázatok mérséklésére. Az Alapkezelı az Alapban összegyőjtött tıkének likvid hányadon felüli részét - lehetıség szerint külföldi értékpapírokba, elsısorban az európai tızsdékre bevezetett részvényekbe fekteti be. Az egyes országokra vonatkozó, piaci helyzettıl függı százalékos korlátokat az Alapkezelı nem állít fel. Az alap viszonyítási indexe (benchmark) a Dow Stoxx 5, melynek elméleti portfoliója az európai tızsdékre bevezetett 5 legnagyobb kapitalizációval rendelkezı vállalat részvényeit tartalmazza. 3.2. Befektetési stratégia 3.2.1. Az Alap befektetési stratégiáját az alacsony kockázatra és e mellett elérhetı kedvezı hozamra való törekvés jellemzi. 3.2.2. Az Alapkezelı, amennyiben a piac kedvezıtlen alakulása következtében az Alap tıkéjét megfelelı értékpapírokba nem tudja befektetni, úgy azt bankbetétben helyezi el. 3.2.3. Származtatott ügyletekre vonatkozó szabályok 17

Az Alapkezelı az Alap befektetetési politikáját azonnali, határidıs és opciós üzletkötésekkel valósítja meg. A Tpt. 272 rendelkezései szerint: 272. (1) Az alapkezelı a befektetési alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre, devizára. (2) Az alapkezelı a befektetési alap nevében csak olyan származtatott ügyletet köthet, amely a) csökkenti az egyes befektetésekbıl fakadó kockázatokat (fedezeti ügylet), b) csökkenti az alap befektetési céljainak megfelelı portfolió kialakításának költségeit (portfolió hatékony kialakítása), c) kockázatmentes bevételt eredményez (arbitrázs), vagy d) nyitott származtatott ügylet lezárását eredményezi. (3) A tızsdén kívüli származtatott ügylet lejárata nem haladhatja meg a határozott futamidejő alap hátralévı futamidejét. (4) A befektetési korlátokat az egyes értékpapírok 273. szerinti nettó pozíciójára kell vonatkoztatni. (5) A befektetési korlátoknak való megfelelés szempontjából az értékpapírra, illetve indexre kötött határidıs ügyleteket az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyamán, az opciós szerzıdéseket pedig az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyama és az opció deltatényezıjének szorzatán kell figyelembe venni. (6) Az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni. (7) A tızsdei határidıs ügyleteket és a tızsdén kívüli határidıs ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás összetételeként kell kezelni. (8) A nem forintban denominált pozíciókat az alapkezelési szabályzatban meghatározott árfolyamon forintra átszámítva kell figyelembe venni. 273. (1) A devizák, az azonos jogokat megtestesítı értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidıs ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója. (2) A befektetési alapkezelı az alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévı nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévı - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja. (3) Ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévı pozíciók az alábbi feltételek egyidejő teljesülése esetén nettósíthatók: 1. az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat idıpontja megegyeznek, és 2. az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak. (4) Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható. (5) A befektetési alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következı elemek együttes összege: a) a nem származtatott ügyletekbıl eredı pozíció, b) a nettó határidıs pozíció (a határidıs devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tızsdei határidıs devizaügyletek és a deviza swap ügyletek tıkeösszegét is), c) a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövıbeni bevételek/kiadások, d) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet 18

delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezıjének szorzata), e) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke. (6) Az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplı értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét. (7) A szállítási kötelezettséggel vagy annak vevı által választható lehetıségével járó rövid pozíció nem nettósítható nem-szállításos származtatott hosszú pozícióval. (8) A hitelfelvétel óvadékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval. 274. (1) A 278. -ban foglalt kivétellel az alapkezelı nem köthet a befektetési alap javára olyan ügyletet, amely a 273. szerinti nettósítási szabályok alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne, kivéve az értékpapírok egyedi kockázatára a 273. (6) bekezdése szerint vállalt rövid nettó pozíciót. (2) A befektetési alapnak folyamatosan rendelkeznie kell a származtatott hosszú pozíciói összesített kötési árfolyama és a már befizetett változóletét különbsége száz százalékának megfelelı beszámítási értékő likvid eszközzel, a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszközökön felül. A beszámítási érték a látraszóló vagy legfeljebb harminc napra lekötött bankbetét esetén megegyezik a betét összegével; egyéb likvid eszköz esetén pedig a likvid eszköz piaci értéke nyolcvanöt százalékával. (3) Az alapkezelı az alap nevében csak abban az esetben köthet kötvényen, illetıleg kamatlábon alapuló, a 272. (2) bekezdésének b)-c) pontja szerinti származtatott ügyletet, ha az alap kezelési szabályzata korlátozza az alap portfoliója maximális hátralévı átlagos futamidejét. Az alap portfoliójának átlagos hátralévı futamideje a származtatott ügyletek figyelembevételével sem haladhatja meg a kezelési szabályzatban meghatározott értéket. (4) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített - a kezelési szabályzat szerint számított - piaci értéke nem haladhatja meg az alap saját tıkéjének a harminc százalékát. (5) A (4) bekezdés szerinti korlátba nem számítandó bele a) az árfolyamkockázat csökkentésére kötött származtatott ügylet; b) a hitelintézettel állampapírra kötött repóügylet. 3.3. A portfolió lehetséges elemei Az Alap tıkéjét az Alapkezelı - a mindenkor hatályos törvényi elıírásokat figyelembe véve - az alábbi értékpapírokba fektetheti be a Tpt. 276 -ban meghatározottak szerint a 2. sz. melléklet figyelembevételével: 3.3.1. Hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok A) Magyar állam által kibocsátott értékpapírok (kötvények, kincstárjegyek): Az Alap nettó eszközértékének minimum 5%-a, maximum 1%-a. B) Magyar gazdálkodó szervezetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok: Az Alap nettó eszközértékének maximum 5%-a. C) Egyéb Európai Unió vagy az OECD tagállamok kormányai által kibocsátott állampapírok: Az Alap nettó eszközértékének maximum 5%-a. D) Egyéb Európai Unió vagy az OECD tagállamokban székhellyel rendelkezı társaságok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok: Az Alap nettó eszközértékének maximum 5%-a. 19

3.3.2.Részvények Az Alap nettó eszközértékének a 15%-os likvid hányadon felül maximum 85%-át részvénybe fekteti be, az alábbi képpen: a) A Budapesti Értéktızsdére bevezetett részvények b) Az Európai Unió vagy az OECD tagállamokban székhellyel rendelkezı társaságok által kibocsátott részvények c) Egyéb, szabályozott piacra be nem vezetett, OTC forgalomban lévı magyar részvények 3.3.3. Befektetési jegyek, illetve kollektív befektetési értékpapírok Az Alap nettó eszközértékének maximum 15%-a. 3.3.4. Lekötött és látraszóló bankbetétek Az Alap nettó eszközértékének maximum 5%-a. 3.3.5. Lekötött és látraszóló deviza-bankbetétek Az Alap nettó eszközértékének maximum 5%-a. 3.3.6. Származékos ügyletek Az Alapkezelı származékos ügyleteket elsısorban fedezeti jelleggel, a portfolióban elhelyezett értékpapírok árfolyamkockázatának csökkentése érdekében, valós értékpapírügyletekhez kapcsolódóan eszközöl. Ezen felül az Alapkezelı tızsdei származékos ügyletet a kockázatmentes bevétel szerzése, a portfolió hatékony kialakítása, nyitott származtatott ügylet lezárása valamint a hatékony portfolió kialakítása céljából köthet. 3.3.7. Devizafedezeti ügyletek Az Alapkezelı devizafedezeti ügyleteket kizárólag egy adott devizában meglévı devizabetét illetve értékpapír pozíció bázisdevizához képest meglévı keresztárfolyam kockázatának lefedezésére köthet. 3.4. Befektetési korlátok 3.4.1. A Befektetési Alap egyetlen kibocsátóban sem szerezhet tíz százalékot meghaladó közvetlen, illetıleg közvetett tulajdoni részesedést, illetve tíz százalékot meghaladó szavazati jogot megtestesítı értékpapírt. 3.4.2. A Befektetési Alap nem szerezheti meg az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok több mint húsz százalékát, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállamok által kibocsátott állampapírt. 3.4.3. Az Európai Unió vagy az OECD tagállamok által kibocsátott azonos sorozatú állampapírok saját tıkére vetített összértéke nem haladhatja meg a Befektetési Alap saját tıkéjének harmincöt százalékát. 3.4.4. Az Alap egy-egy kibocsátótól származó, megfelelıen likvid tızsdei értékpapírokba kibocsátónként legfeljebb saját tıkéjének 15%-ig fektetheti be. Az Európai Unió vagy az OECD tagállam által kibocsátott állampapírok, valamint a jelzáloglevelek kivételével az Alap egy-egy kibocsátónként legfeljebb saját tıkéjének 1%-ig fektethet be : 2