KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA PÁLYAKÖVETÉS 2010 A Kodolányi János Főiskola végzett hallgatóinak pályakövetési vizsgálata Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár, 2010 A kiadvány az Európai Unió támogatásával az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0014 Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Kodolányi János Főiskolán projekt keretében valósul meg.
Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás... 4 Előszó... 5 1. Pályakövetés előzményei a Kodolányi János Főiskolán... 8 1.1 Az első felmérés... 8 1.2 A második felmérés... 8 1.3 A harmadik felmérés... 9 1.4 A negyedik felmérés, az aktuális kutatás... 9 1.4.1 A kutatás célja... 9 1.4.2 A kutatás célhoz rendelése... 10 1.4.3 A kutatás tárgya... 10 1.4.4 A végzett és aktív hallgatók pályakövetése... 10 A kutatás menete... 10 1.4.4.1 A hallgatói címlista kiépítése... 10 1.4.4.2 A kérdőív... 11 1.4.5 A válaszadási hajlandóság befolyásolása... 11 1.4.6 Adatfelvétel... 11 2 Bevezetés... 12 2.1 A végzett hallgatók... 12 2.2 Az aktív hallgatók... 13 3 Módszertan... 14 3.1 Válaszadási hajlandóság... 15 3.2 Reprezentativitás... 16 4 Részletes értékelés... 20 4.1 A végzettek (2007, 2009) elemzése... 20 4.1.1 Alapadatok... 20 4.1.2 Összefüggés-vizsgálatok... 33 4.1.2.1 Szak... 33 4.1.2.2 Végzés éve... 42 4.1.2.3 Tagozat... 46 4.1.2.4 Lakóhely... 51 4.1.2.5 Nem... 58 4.2 Az aktív hallgatóink elemzése... 63 4.2.1 Alapadatok... 63 5 Eredmények... 72 2
6 Irodalomjegyzék... 76 7 Mellékletek... 77 3
Köszönetnyilvánítás Köszönetünket szeretnénk kifejezni a rengeteg segítő konzultációért, amit a felmérés lebonyolításában az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. felsőoktatási referensétől, Fodor Szabolcstól kaptunk. Továbbá köszönjük az EvaSys felméréskészítő rendszert üzemeltető VSL Kft. munkatársainak Majsa Katalinnak és Horváth Zoltánnak az EvaSys rendszer használatához nyújtott sok-sok technikai segítséget. 4
Előszó Több kutatási eredmény bizonyítja, hogy a főiskolát, egyetemet végzett hallgatók komoly krízisállapotba kerülnek közvetlen tanulmányaik befejezése után, különösen a elhelyezkedés kilátástalansága, a pályán való megfelelés bizonytalansága miatt. Ennek az állapotnak a felmérésére a Kodolányi János Főiskola Diáktanácsadó szolgálata már korábban is folytatott kutatásokat, melyről lentebb esik szó. Viszont, a jelen kutatás ezeken a felméréseken is túlmegy, és a főiskola által elnyert TÁMOP 4.1.1.-08/1-2009-0014 Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Kodolányi János Főiskolán pályázattal lehetőség nyílt egy komplex kutatásra a végzett és az aktív hallgatók körében, on-line kérdőíves módszerrel. A kutatás fontossága időszerű, hiszen az Európai Uniós csatlakozás újabb kihívások elé állította a végzős hallgatókat is, és felmérések nélkül nehéz véleményt alkotni az aktuális helyzetről, hiszen a főiskolának érdeke, hogy hallgatóinak a gyakornoki, az elhelyezkedési területeken is minél tökéletesebb szolgáltatásokat nyújtson. A felmérés egyrészt a főiskola számára visszajelzés arra, hogy melyek azok a területek, amelyeket fejleszteni kell a végzős hallgatók igényeinek megfelelően, másrészt az Oktatási és Kulturális Minisztérium számára fontos információkat nyújthat a jövőben indítható és finanszírozható szakokról, képzési formákról. Ezt látszik alátámasztani a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény "Adatkezelés a felsőoktatási intézményekben, a felsőoktatás információs rendszere" 34. (6) bekezdése, mely szerint a karrieriroda végzi a pályakövetés technikai lebonyolítását, adminisztrációját. Úgy gondoljuk, hogy országos szinten, az ilyen és a hasonló felméréseknek akkor van legnagyobb súlya, ha az összes felsőoktatási intézmény elvégzi a pályakövetési kutatását, amelyet egy, a felsőoktatásra szakosodott statisztikai hivatal összegez, és kiértékel. Ennek a feladatnak úgy tűnik, hogy az Educatio Kht. kíván megfelelni. Korábbi kutatási anyagunk, mely szintén indokolja a jelen felmérés fontosságát Az egyetemeken, főiskolákon tanuló hallgatók közérzetét, de ugyanakkor az egyetemek sikerességét is alapvetően az határozza meg, hogy milyen esélyekkel indulnak majd a végzett hallgatók a munkaerőpiacon. Egy nagy port felkavart amerikai kutatás mutatott rá a huszonéves fiatalok kapuzárási pánik tüneteire: a fiatalok kétségbeesnek közvetlenül azelőtt, vagy nem sokkal az után, hogy befejezik egyetemi tanulmányaikat. Sajátos módon látják életperspektíváikat: reménytelen és hosszú folyamatnak élik meg, amíg viszonylagos sikereket, egzisztenciális biztonságot nyújtó eredményeket érnek el pályájukon. A magyar kifejezés, a kapunyitási pánik (Horváth, 2004) a kapuzárási pánikkal hasonlítja össze a jelenséget, míg az eredeti amerikai kifejezés a quarterlife crisis (Robbins és Wilner, 2001), vagyis az embereket harmincas éveik közepén elérő életközépi válság mintájára alakította a negyedélet-válság terminust. Ez utóbbi inkább arra utal, hogy a negyedélet válsága egy társadalmi jelenség is: a fiatalok nem ugyanazokkal az esélyekkel indulnak el az életben, mint pályájukat egy generációval előbb kezdő társaik, és ezen esélyek észlelése vezet krízisállapothoz. 5
A fiatalok esetében még két jelenség okozhat krízist az egyetemi évek alatt: - Az adaptációs krízis (mennyire könnyen képesek a fiatalok beilleszkedni az adott egyetemi környezetbe); - Az egyetem moratórium-fázis jellege; a fiatalok az egyetemi évekkel mintegy haladékot kapnak a pályaválasztás konkrét döntései alól (Tóth, 1996). Ez a krízis előtti és krízis utáni állapot tulajdonképpen éppen azzal jellemezhető, hogy az egyetemi évek csökkentik a fiatalok depresszió-szintjét: azaz nem az egyetem kezdete és vége jelent krízist, hanem az egyetemi évek jelentenek egy viszonylag konfliktusmentes időszakot. Adataink között tulajdonképpen minden ilyen összefüggést megtaláltunk. Első ábránkon az évfolyam és a Beck Depresszió Teszt összefüggését vizsgáltuk: 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 BDI Átlagok 6,0 5,5 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Beck Depresszió Pontszám átlagok az évfolyamok tükrében Ugyanez az NCS-kérdőív esetében: 6
72 70 68 66 64 NCS átlagok 62 60 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam NCS Depresszió Pontszámok az évfolyamok tükrében Mindkét esetben azt láthatjuk, hogy egy kiugróan magas depresszió-pontszámról indulnak az elsős hallgatók majd a negyedik (az NCS, amely a megszemélyesítettebb, átdolgozottabb tüneteket jelenti) illetve az ötödik évfolyam felé újból megnő a depressziópontszámok szintje. A negyedik évfolyam esetében található magas depresszió, vagy ahogyan mi neveztük el, a kapunyitási pánik kialakulása mögött nagyon sok összetevő felsorakoztatható. Az EU-ba való bekerüléssel a felsőoktatásból kikerülő hallgatók élik meg legnegatívabban azt a versenyszellemet, melyet az EU korábbi országaiban végzett hallgatók jelentik számukra. Több esetben úgy élik meg, hogy hátrányban vannak tudásban, nyelvismeretben azokkal a végzős, vagy már végzett hallgatókkal szemben, akik Nyugat-Európa neves egyetemein végeztek és a szabad munkaerő-áramlás következtében számukra komoly konkurenciát jelentenek. Sajnos ezek a vélemények nem alaptalanok, különösen akkor, ha arra gondolunk, hogy a végzős hallgatók idegen nyelv ismerete mennyire hiányos. A másik komoly gond a végzős hallgatókkal való törődés hiánya a felsőoktatási intézmények részéről. Kevés olyan intézmény van, amely karrierirodát működtet a végzősök álláskeresésével kapcsolatban. Ez a probléma a Kodolányi János Főiskolán megoldódott egy európai uniós pályázattal, és 2007 márciusától a hallgatók megkereshetik a Diáktanácsadó és Karrier Iroda néven működő egységet, ahol karrierjük építésével, ezzel összefüggő, vagy egyéb gondjaikkal kapcsolatban naprakész, szakszerű választ kapnak, az ott dolgozó karrier tanácsadóktól, ha szükséges, pszichológustól. 7
1. Pályakövetés előzményei a Kodolányi János Főiskolán Minden intézmény számára elengedhetetlen tudni, mennyit ér a diplomája. A fiatal, dinamikusan fejlődő Kodolányi János Főiskola 1992-ben történt megalakulása óta eddig 3 alkalommal követte nyomon végzett hallgatóit abból a célból, hogy reális képet kapjon diplomásainak munkaerő-piacon történő elhelyezkedési esélyeiről. A következő táblázat ezeket a felméréseket foglalja össze. 1.1 Az első felmérés Időpont: 2000. ősz Vizsgált populáció: Felmérés formája: Válaszadási hajlandóság: Felmérést végző egység: Pályázati erőforrás: 1995 2000 között diplomát szerzett valamennyi hallgató (1362 fő) postán küldött kérdőív (válaszboríték mellékelve) 11% (1362 kiküldött kérdőívből 153 értékelhető érkezett vissza) Diáktanácsadó és Információs Iroda a Magyar Soros Alapítvány 226/10 kódszámú Felsőoktatási Diáktanácsadó Központok létrehozása pályázata Eredmények: Elektronikus feldolgozás (Microsoft Office Access 2003), nyomtatott kiadvány nem készült 1.2 A második felmérés Időpont: Vizsgált populáció: Felmérés formája: Válaszadási hajlandóság: Felmérést végző egység: Pályázati erőforrás: Eredmények: 2003. tavasz 1995 2002 között diplomát szerzett valamennyi hallgató postán küldött kérdőív - (G)oldKODÓ Klub, a Kodolányi János Főiskola öregdiák szervezete nincs a válaszadási hajlandóság csekély mivolta nem tett lehetővé reprezentatív értékelést 8
1.3 A harmadik felmérés Időpont: 2008. Vizsgált populáció: Felmérés formája: Válaszadási hajlandóság: Felmérést végző egység: Pályázati erőforrás: Eredmények: 1996 2008 között diplomát szerzettek 10%-a rétegzett mintavétel alapján az e-mail-címmel rendelkezők elektronikus üzenetet kaptak, feltüntetve a honlapot, ahonnan a kérdőív letölthető, az e-mail címmel nem rendelkezők postai úton kapták meg a nyomtatott kérdőívet 25% (1000 kiküldött kérdőívből 258 érkezett vissza, az értékelhető válaszok száma: 245-258) Diáktanácsadó és Karrier Iroda a Nemzeti Fejlesztési Terv ROP 3.3.1. -05/1-2006-04-0008/36 Regionális munkaerőpiaci kutatás szervezése és Karrieriroda létrehozása a Kodolányi János Főiskolán című projektje Dr. Kontó Gizella: Pályakövetés 2008. A KJF végzett hallgatóinak pályakövetéses vizsgálata, Székesfehérvár, 2008 Kodolányi János Főiskola 1.4 A negyedik felmérés, az aktuális kutatás Időpont: 2010. tavasz Vizsgált populáció: 2007-ben, 2009-ben diplomát szerzett, záróvizsgát tett hallgatók (1978 fő); valamennyi aktív hallgató (5897 fő) Felmérés formája: online standard kérdőíves adatfelvétel Válaszadási hajlandóság: Felmérést végző egység: Pályázati erőforrás: Eredmények: Végzettek esetében: 20,1%; aktív hallgatók körében: 16,6% Diáktanácsadó és Karrier Iroda az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 4.1.1.-08/1-2009-0014 Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Kodolányi János Főiskolán c. projektje Dr. Kontó Gizella: Pályakövetés 2010. A KJF végzett hallgatóinak pályakövetéses vizsgálata, Székesfehérvár, 2010 Kodolányi János Főiskola 1.4.1 A kutatás célja A pályakövetési vizsgálat célja a végzettek munkaerő-piaci helyzetének, munkavállalói tapasztalatainak, munkaerő-piaci elhelyezkedési stratégiájának, a képzési és intézményi szolgáltatások munkaerő-piaci tapasztalatok fényében történő értékelésének és a végzettek továbbképzési motivációinak feltérképezése. Továbbá az aktív hallgatók munkaerő-piaci, továbbtanulási, képzéssel szembeni elvárásainak, munkaerő-piaci várakozásainak, képzési és elhelyezkedési stratégiájának feltérképezése, valamint a későbbi pályakövetéses vizsgálatok előkészítése. 9
Közvetlen cél, hogy a rendszeres kutatások eredményei olyan adatokhoz juttassák a vezetőket, amelyek felhasználhatóak a képzések munkaerő-piaci relevanciájának fejlesztéséhez, illetve PR információkkal is szolgáljanak a leendő hallgatók meggyőzéséhez. Hosszú távú cél olyan szervezeti, irányítási módszerek, nyilvántartási és folyamatkövetési rendszerek kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik a munkaerő-piaci előrejelzések szisztematikus megismerését, segítik az intézményt és az egyéneket a gyorsan változó munkaerő-piaci igények és követelmények megismerésében. Továbbá versenyképesebb szolgáltatásokat nyújtva, a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő képzés biztosítása, javítva a diplomás foglalkoztatottsági helyzetet, különösen a pályakezdők terén. 1.4.2 A kutatás célhoz rendelése Alapvető fontosságú a pályaorientáció segítése, a képzések munkaerő-piaci elvárásokhoz történő igazítása, illetve a minőségbiztosítás terén hasznosuló információs háttér biztosítása. 1.4.3 A kutatás tárgya A diplomás pályakövető rendszer kutatás tárgya egyrészt a hallgatói motivációs vizsgálat, mely feltárja a hallgatók munkaerő-piaci, továbbtanulási motivációit, képzéssel szembeni elvárásait, másrészt a végzős, illetve végzett hallgatók pályakövetése, mely feltérképezi a munkaerő-piacra való beilleszkedés sikerességét. 1.4.4 A végzett és aktív hallgatók pályakövetése A kutatás menete 1.4.4.1 A hallgatói címlista kiépítése A Kodolányi János Főiskola hallgatóinak adatait 2000 óta a Neptun-rendszerben tartja nyilván. A diplomás pályakövetéses vizsgálat kijelölt alap populációja a 2007-ben, illetve 2009-ben végzett hallgatók köre, valamint az összes aktív hallgató. Első lépésként így az alap populáció összes eleme elérhetőségének összegyűjtése történt meg a Neptun-rendszerből, egyszerű szűrés segítségével. Online vizsgálatról lévén szó, a címlista kiépítésekor az alapadatokon kívül természetesen a hallgató e-mail címe is szerepelt. Következő lépésként annak ellenőrzése történt meg, hogy teljes-e a címlista, abból a szempontból, hogy mindenki elérhető-e az e-mail segítségével. A végzettek közül 135 fő, az aktívak közül 236 fő nem adott meg e-mail cím elérhetőséget (vagy nem rendelkezett azzal) a Neptun-rendszerben a Főiskolára történt felvételekor, így ők postai megkeresésben részesültek. A felmérésben való részvételük azonban további feltételek egyidejű teljesülésétől függött (számítógép, internet hozzáférés) mivel ők csak a felkérő levelet kapták meg, a felmérés pontos címével (http://kerdoiv.diplomantul.hu/evasys/online) és belépésük egyedi jelszavával. A harmadik lépés előtt újabb ellenőrzés történt, ezúttal a több adatos személyek kiszűrése valósult meg, annak tudatában, hogy adott kutatásban egy válaszadót csak egyszer célszerű kérdezni. A hiányos, illetve többszörös adattal rendelkezők kiszűrését követően a mintatervező mátrix kialakítása következett. A mátrix a következő kvóta-adatokat tartalmazza: név, nem, Neptun-kód, szak, tagozat, lakcím (irányítószám, település, utca 10
házszám), telefon, e-mail-cím, diploma megszerzésének dátuma (végzetteknél), évfolyam (aktívaknál) Microsoft Office Excel 2007-es programban. 1.4.4.2 A kérdőív A Kodolányi János Főiskola a 2010-es diplomás pályakövetési felmérését a TÁMOP 4.1.3. A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése kiemelt projekt keretén belül készült központi kérdőív alapján valósította meg. A standard kérdőívblokkot saját, intézményspecifikus kérdéssorral nem egészítette ki. 1.4.5 A válaszadási hajlandóság befolyásolása A válaszadási hajlandóság növelésére a Kodolányi János Főiskolának csekély lehetősége kínálkozott. Ajándéktárgyak, sorsolási játékok alkalmazása nem volt kivitelezhető, a kérdőív és a megkeresés formája adott volt, így maradt a felkérő levél és a többszöri emlékeztető levelek tartalmának és formájának igényes megválasztása. A Főiskola rektora maga írta meg a személyes hangvételű felkérő levelet, melyben kiváló érzékkel számolt be arról, micsoda elismerést jelent számára, amikor az üzleti életben, utazási irodákban, külföldi szállodákban, gyermekei iskolájában vagy otthon, a televíziót kapcsolgatva azok az arcok köszönnek rá vissza, akik egykor a Kodolányira jártak vagy még most is oda járnak. A felkérő levél a Rektor Úr fényképét és aláírását is tartalmazta (a rektori felkérő levél megtekinthető a Mellékletben, 7. fejezet) Az emlékeztető levelek megfogalmazásakor a Főiskola eltért az EvaSys rendszer felkínálta szövegtől és szintén a személyes hangvételű megszólítást részesítette előnyben. 1.4.6 Adatfelvétel A Kodolányi János Főiskola az EvaSys felméréskészítő rendszer segítségével végezte el a 2010-es DPR-felmérést. 11
2 Bevezetés 2.1 A végzett hallgatók A 2007-ben és 2009-ben végzett volt hallgatóinkból kikerülő válaszadók 95 százaléka már nem, azonban 5 százaléka jelenleg is folytat tanulmányokat a Kodolányi János Főiskolán. Örömteli, hogy a főiskolai diplománk, a korábban itt szerzett kellemes tapasztalatok érdemesnek mutatkoznak arra, hogy ez a hallgatókat újabb szakok megszerzésére ösztönözze intézményünkben. Minden negyedik volt hallgatónk más főiskolán/egyetemen tanul pillanatnyilag. Oktatásunk magas színvonalát jelzi, hogy a 102 ma is tanuló volt hallgatónk 34 százaléka egyetemi, vagy mesterképzésben, 1 százaléka pedig doktori képzésben vesz részt. A végzett válaszadók további nagy része gondolja úgy, hogy a közeljövőben újabb tanulmányokba fog kezdeni (56%), és közülük minden második reálisnak tartja az egyetemi továbblépés esélyét. A válaszadók háromnegyed része a női nemhez tartozik, 85 százalékuk jelenleg a városokban lakik. Volt hallgatóink 5 százaléka külföldi lakóhelyéről töltötte ki, és küldte vissza a DPR-kérdőívet. A tagozat alapján a válaszok főként levelezős, illetve nappalis volt hallgatóinktól érkeztek (55 és 45%). Válaszadóink négyötöde egy szakon végzett, ugyanakkor minden ötödik közülük, kettő vagy több szakot is abszolvált. Az elsőként megszerzett szak képzési szintje többnyire hagyományos főiskolai vagy bachelor képzésben megszerzett, és át is vett diploma (83%), de 16 százalékban csak az államvizsgát és az abszolutóriumot sikerült teljesíteni. Kodolányis egyetemi diplomával is büszkélkedhetnek volt hallgatóink, igaz csupán 1,2 százalékuk. Volt hallgatóink első diplomáit főként a gazdasági, a bölcsészettudományi és a társadalomtudományi képzési terület (42, 24 ill. 15%) jellemzi. Végzett válaszadóink közül minden ötödik két szakot is elvégzett főiskolánkon. Másodikként legtöbben a kommunikáció (51%), és a művelődésszervező szakot (18%) teljesítették. A második diploma megszerzésének éve nagyjából egybeesik az első diploma szerzésével (2007, és 2009), de mivel 2009. évben magasabb a 2. diplomák aránya, a hallgatók körülbelül 10 százaléka vagy később vette csak fel a 2. szakot, vagy egyéb okból csak később teljesítette a követelményeket, mint az 1. diploma esetében. A 2. megszerzett diplomákat 86 százalékban kézhez is kapták a hallgatóink, a csak abszolutórium, vagy csak államvizsga aránya 8 százalék. A tagozatokat tekintve nincs olyan nagy különbség a levelező (55%) és a nappali (45%) arány között. A távoktatásban szerzett 2. diplomák aránya csupán 1 százalék körüli. A válaszadók túlnyomó többségének volt állandó munkahelye az első végzettség megszerzése óta (82%), és jelenleg 80 százalékuk rendelkezik állandó, vagy alkalmi munkahellyel. A megkérdezettek 5 százaléka vallotta magát munkanélkülinek, de mivel a kérdőívek 15 százaléka nem tartalmazott választ a kérdésre, feltételezhető, hogy ennél nagyobb körükben a valós munkanélküliségi ráta. A munkával rendelkezők 7,5 százaléka dolgozik a főállásán kívül máshol is, és csaknem 6 százalékuk saját vállalkozást irányít. Legtöbben céges, teljes munkaidős munkaviszonyban dolgoznak, kis-, közép-, és nagyvállalatoknál. Legjellemzőbb az alkalmazotti státusz (68%), a felső-, közép-, és egyéb vezetők aránya 27 százalék. A 12
megszerzett munkahelyek 90 százaléka városokban található, és végzettjeink 4,4 százaléka külföldön találta meg a megélhetést. A válaszadók 45 százalékának sikerült munkába állni azon a településen vagy annak közelében, ahol tanult. A munkahellyel való elégedettség vizsgált szempontjai közül a legmagasabb elégedettséget a tárgyi körülmények ismérv mutat, ezt követik a személyi körülmények és a szakmai szempontok. Ha iskolai érdemjegyekkel osztályoznánk őket, mindhárom 2,83 körüli átlagot ad. Tőlük lemaradva következik a sorban a szakmai presztízs (2,31), és a két utolsó helyet a szakmai előmenetel (2,17) és a jövedelem (2,12) alkotják. A válaszadók többsége úgy véli, hogy kisebb-nagyobb mértékben összefügg a fő tevékenységük a végzettséggel (81%), de minden ötödik ember szerint egyáltalán nem. A munkák túlnyomórészt a gazdasági területhez kapcsolódnak (53%), a bölcsészettudományi és a pedagógiai területen dolgoznak ezenkívül végzettjeink 10 százalék feletti arányban. Végzettjeink 18 százalékának van olyan mellékállása, vagy alkalmi munkája, ami köthető a KJF-en szerzett végzettséghez és itt nagy mértékben hasznosítják is a főiskolánkon szerzett ismereteiket. A végzettjeinknek csak kis hányada tart kapcsolatot karrierirodával (3%), nagyrészt szakmai jellegűt, ami érthető, hiszen a Karrier Iroda csak 2007 tavaszától kezdett működni, ugyanakkor volt évfolyamtársakkal több, mint 80 százalékuk, természetesen baráti indíttatásból folytat kapcsolatot. Volt hallgatóinknak ugyan negyede tud az alumni/öregdiák szervezetről, de ennek ellenére csak 1 százalékuk lépett be a tagok közé. 2.2 Az aktív hallgatók A jelenleg aktív hallgatóként választ adók 95 százaléka még nem rendelkezik KJF-es diplomával, 4 százalékuk azonban igen. Az aktív tanulóink csaknem 20 százaléka a KJF mellett más felsőoktatási intézménynek is hallgatója. Nagy részük hagyományos főiskolai, vagy bachelor (50%), kisebb hányaduk egyetemi képzésben vesz részt (13%). Az egyéb diplomával, végzettséggel rendelkezők (27%) közül legtöbben felsőfokú szakképzésben vettek részt. A válaszadók között a tagozatonkénti megoszlás: nappali 53, levelező 30, távoktatás 18%. Legtöbben végzősök (37%), míg az elsős és köztes évfolyamok nagyjából hasonló, 1/3-1/3 arányt képviselnek. A válaszadók 80 százaléka nő. A válaszadók 97 százaléka egy szakon tanul jelenleg a Kodolányi János Főiskolán. Legnagyobb arányban a gazdasági (45%), a társadalomtudományi (29%), és a bölcsészettudományi (21%) képzési területeken. Az aktív hallgatók kétharmada bachelor (BA/BSc), illetve csaknem harmaduk hagyományos főiskolai képzésben vesz részt. A diploma megszerzése után hallgatóink csaknem háromnegyede a diploma által nyújtott szakterületen, ugyanakkor 6 százalékuk teljesen más területen kíván elhelyezkedni. A máshol munkát keresők a megváltozott szakmai érdeklődésben, valamint a karrier, és az anyagi feltételek előnyösebb voltában jelölik meg a pályaelhagyás okát. A munkába állást követő évben hallgatóink többsége szükségesnek látja a továbbképzést (85%), valamint a továbbtanulást (75%). Közülük legtöbben mesterképzésben kívánnak részt venni. Második szakot csak a válaszadók 3 százaléka vett fel. Legtöbben a kommunikáció (44%), és a turizmus-vendéglátás (24%) 2. szakot választották. Függetlenül attól, hogy a második diploma megszerzése után ők nagyobb eséllyel lépnek a munkaerőpiacra, mégis fontosnak tartják szakmai továbbképzésüket, specializálódásukat. 13
Aktív hallgatóink kétharmada valószínűnek tartja, hogy a diploma megszerzése után 1-2 éven belül el tud helyezkedni a tanult pályán. Minden harmadik válaszadó azonban szkeptikus a kérdést illetően. Jelenleg tanuló válaszadóink fele-fele arányban tervezik, hogy hosszabb-rövidebb időre külföldön is fognak munkát vállalni, a külföldön való tanulást azonban már csak minden ötödik tanulónk vállalná fel. A hazai munkavállalás munkahelyeként aktív hallgatóink főként a közszférát, illetve multinacionális céget jelöltek meg (19-19%), és saját vállalkozását 15%-uk irányítaná. A leendő munkahelyen legtöbb hallgatónk teljes munkaidőben szeretne dolgozni (55%), emellett minden negyedik ember egyéb munkát is vállalna. 3 Módszertan A felmérés során önkitöltős kérdőívet használtunk. A kérdőívek kidolgozásában az Educatio Kht-vel szorosan együttműködő EvaSys felméréskészítő rendszert üzemeltető csapat (VSL Kft.) volt nagy segítségünkre. A TÁMOP pályázat keretében ők együtt kidolgoztak három kérdőívet, amelyet ajánlásul bocsátottak a felsőoktatást végző intézmények, egyetemek, főiskolák számára. Az EvaSys rendszer nemcsak a kérdőívek webes megjelenítésében nyújt segítséget, hanem elsősorban magát a lekérdezést bonyolítja le. Kezdve a hallgatókhoz/válaszadókhoz intézett felkérő levéltől, az e-mail címek alapján történő szétküldésen és többszöri figyelmeztető üzeneten át, az adatok összegyűjtéséig, valamint egyszerűbb statisztikák elkészítéséig. A szoftver használatára több oktatást is szerveztek az intézmények számára, készségesen segítettek az elsőtől az utolsó momentumig. Ezúton is köszönjük segítő hozzáállásukat. Nos, a Kodolányi János Főiskola élt a felkínált lehetőséggel, és a normatíváknak megfelelően két kérdőívet használt -apróbb módosításokkal- a végzett, és az aktív hallgatók lekérdezésére. A Végzett és Hallgatói kérdőívek a mellékletben megtekinthetők. A főiskola Neptun-rendszeréből nyertük a volt és az aktív hallgatók elérhetőségét. Többségük rendelkezett e-mail címmel, hozzájuk tehát e-mail-ben juttattuk el a felkérést, amelyben szerepelt egy belépési kód, hogy felcsatlakozhassanak a kérdőívek kitöltését felügyelő szerverre. Természetesen anonim módon szolgáltatta mindenki az adatokat, a kódokat véletlenszerűen generálta a rendszer, az utólagos beazonosításra nem volt lehetőség. Azok a hallgatók, akik nem adtak meg internetes elérhetőséget, a postai címük alapján kerültek kiértesítésre. A felkérő levélben számukra szintén elküldtünk egy kódot, etikettet, amelynek segítségével számítógép, és internet használattal csatlakozni tudtak a felméréshez. e-mail + posta összes kérdőív Válaszadási hajlandóság Hallgatók db db % aktív 8664 + 236 8900 11,01 végzett (2007, 2009-ben) 1798 + 135 1930 20,62 Együtt 10830 10830 12,72 Aktív hallgatóinkhoz 8664 e-mail és 236 postai levél, míg végzőseinkhez 1798 e-mail és 135 postai levél jutott el. 14
Kérdéseink témakörei a személyi, a tanulmányi és a munkahelyi információkra vonatkoztak. Nyilván csak a végzettek körében volt értelmezhető a munkahely vizsgálata, ami kiterjedt többek közt olyan területekre, hogy rendelkezik-e, -ha igen, hányadikmunkahellyel, mi a munkakör, beosztás, kapcsolódik-e a végzettséghez, elégedett-e a körülményekkel. Az aktív hallgatók esetében a tanulmányokon túl többek közt annak esélyét kérdeztük, hogy talál-e a végzettségének megfelelő munkát, hol, milyen formában szeretne elhelyezkedni, a későbbiekben folytatná-e tanulmányait. Az elemzés során több esetben összevonásokat alkalmaztunk, hogy áttekinthetők legyenek a magyarázó táblázatok. Ez különösen a szakok kapcsán bizonyult célszerűnek. Ugyanis főiskolánk közel 80 féle szakot oktat, amit nehéz egyszerűen kezelni, valamint a kicsi hallgatói létszámok, illetve a kevés válasz is ezt az eljárást erősítik. A kiértékelés során a válaszadói létszámadatokat (fő) és a megoszlásokat (%) tüntettük fel. Az egyszerűség kedvéért a százalékos értékeket egészre kerekítettük, és ha valamilyen értékre 0 adódott, a cellát üresen hagytuk. A kereszttáblákban, ahol egyszerre több ismérv szerinti vizsgálatot alkalmaztunk, az együttes értékektől, az átlagoktól való legalább 10 százalékpontos eltérést tekintettük szignifikánsnak. 3.1 Válaszadási hajlandóság A 10830 kiküldött kérdőívből 1378 érkezett vissza az elemzési munka megkezdéséig. Aktív hallgatóink közül 980 fő tisztelt meg minket a válaszaival, míg a végzettek közül 398-an. A válaszadási hajlandóság a kimenő és a visszaérkezett kérdőíveket alapul véve 12,72%-os, nem rossz eredmény. Aktív hallgatóknál 11,01%, a végzetteknél 20,62%. Ugyanakkor a populációs létszámok (vagyis a többadatos személyek kiszűrését követő elemszám) alapján 17,5%-os a válaszadási arány, ami nagyon jónak mondható. Az aktív hallgatók körében ennél alacsonyabb, 16,62% csak, míg a végzetteknél magasabb, 20,12%. Az eltérés a populációs adatok és a kimenő e-mailek között abból adódik, hogy egy hallgató sajnos többször is szerepelt a Neptun-nyilvántartásban (pl. több e-mailt, vagy egyéb adatot külön sorban tárolt róla a rendszer), valamint egyszerű emberi tényezők is befolyásolták kedvezőtlenül a nyilvántartásokat. Nem keseredünk azonban el, ez minden intézmény számára az első ilyen közös megmérettetés, most jönnek elő a hibák, hiányosságok. Az Educatio Kht. külön hangsúlyozta is, hogy a jövőre vonatkozóan bármilyen előrevivő megoldást szívesen fogadnak. A KJF képviseletében mi is összeállítottunk egy ilyen listát. Tehát most mindenki megfizette a tanulópénzt, és reményeink szerint a jövőben már gördülékenyebben és pontosabban fognak zajlani a diplomás pályakövető felmérések. Mindenesetre bármelyik válaszadási hajlandóságot vesszük is figyelembe, az értékek elfogadhatók. Több hozzánk hasonló intézménynek mindössze 10%-os arányt sikerült elérnie, ennél a KJF mindkét adata jobb. populáció minta Válaszadási hajlandóság Hallgatók fő fő % aktív 5897 980 16,62 végzett (2007, 2009-ben) 1978 398 20,12 Együtt 7875 1378 17,50 15
A kiértékeléseknél a kérdésekre, ahogy az lenni szokott, nem válaszolt mindig mindenki. Az aktívaknál 900 és 980, míg a végzetteknél 300 és 398 között mozgott az értékelhető válaszok száma. A válaszok elemzésénél jeleztük, ha túl alacsony a válaszadási arány, például jövedelmek esetében. Ezek az eredmények nyilván nem általánosíthatók a teljes populációra. 3.2 Reprezentativitás Az adatok érvényességének kapcsán fontos megvizsgálni a reprezentativitást. A legfontosabb változók alapján ezt meg is tettük, ezek a nem, a tagozat, a szak és az évfolyam. Amennyiben a populáción, valamint a mintán belüli megoszlások az egyes képzett csoportváltozókra közel egyező értéket mutatnak, az annyit jelent, hogy az adott ismérv szerint reprezentatívnak tekinthető a minta, vagyis az abból levont következtetések nagy valószínűséggel igazak az egész populációra is. Végzettek Nem populáció minta Válaszadási hajlandóság fő % fő % % férfi 458 23,15 89 22,42 19,43 nő 1520 76,85 308 77,58 20,26 Együtt 1978 100,00 397 100,00 20,07 Végzett hallgatóink esetében mind a nemre, mind a tagozatra fennáll a reprezentativitás. Pl. nők aránya a teljes sokaságban 76,85%, míg a mintában 77,58%, vagy a levelező tagozat aránya a populációban 53,69%, a mintában 54,84%. Ezek az 1-2 százalékpontnyi eltérések nem okoznak jelentős torzításokat. populáció minta Válaszadási hajlandóság fő % fő % % Tagozat nappali 912 46,11 166 44,62 18,20 esti 0,00 1 0,27 levelező 1062 53,69 204 54,84 19,21 távoktatás 4 0,20 1 0,27 25,00 Együtt 1978 100,00 372 100,00 18,81 A központi szakspecifikációban a szakokhoz kódot rendeltek, ezek a szakok szerepelhetnek a központi adatbázisban az Educatio Kht. kérése értelmében. Több felsőfokú intézmény jelezte nekik, köztük intézményünk is, hogy vannak szakjaik/szakjaink, amelyek nem szerepelnek ebben az adatbázisban. Például szakpárok egyáltalán nincsenek. Azt javasolták, hogy ezeknek a szakoknak adjunk egy egyéb kategóriát. De ettől függetlenül az 16
intézményi szintű kiértékeléseknél figyelembe vehetjük őket, lekérdezhetjük őket. (Azonban a központi értékelésnél nem fognak látszani.) 1.Szak populáció minta Válaszadási hajlandóság fő % fő % % általános szociális munkás (főiskolai) 77 3,89 15 3,77 19,48 andragógia (BA/BSc) 43 2,17 8 2,01 18,60 anglisztika (BA/BSc) 44 2,22 13 3,27 29,55 angol nyelv és irodalom (főiskolai) 118 5,97 45 11,31 38,14 család- és gyermekvédelem szakos pedagógus (szakirányú) 29 1,47 5 1,26 17,24 francia nyelvtanári (főiskolai) 1 0,05 1 0,25 100,00 gazdálkodási (főiskolai) 275 13,90 50 12,56 18,18 gazdálkodási és menedzsment (BA/BSc) 5 0,25 1 0,25 20,00 germanisztika (BA/BSc) 22 1,11 6 1,51 27,27 idegen nyelvi mérés és értékelés (angol, német, francia) (szakirányú) 5 0,25 1 0,25 20,00 idegenforgalmi és szálloda (főiskolai) 437 22,09 108 27,14 24,71 interkulturális menedzsment (szakirányú) 5 0,25 1 0,25 20,00 kommunikáció (főiskolai) 58 2,93 43 10,80 74,14 kommunikáció és médiatudomány (BA/BSc) 161 8,14 25 6,28 15,53 közgazdász (főiskolai) 91 4,60 28 7,04 30,77 művelődésszervező (főiskolai) 110 5,56 4 1,01 3,64 német nyelv és irodalom (főiskolai) 31 1,57 6 1,51 19,35 német nyelvtanári (főiskolai) 2 0,10 1 0,25 50,00 nemzetközi kapcsolatok (főiskolai) 120 6,07 20 5,03 16,67 nemzetközi tanulmányok (BA/BSc) 30 1,52 6 1,51 20,00 romanisztika-francia szakirány (BA/BSc) 9 0,46 1 0,25 11,11 szociális munka (BA/BSc) 15 0,76 3 0,75 20,00 vendéglátó és szálloda (főiskolai) 68 3,44 7 1,76 10,29 egyéb 222 11,22 Együtt 1978 100,00 398 100,00 20,12 A reprezentativitást szakok szerint vizsgálva már nem olyan egyértelmű a helyzet. A mintában vannak alul-, és felülreprezentált szakok, de nem sok. Az angol nyelv és irodalom, a kommunikáció, valamint az idegenforgalmi és szálloda szakok a mintában felül-, míg a művelődésszervező szak alulreprezentáltak. A szükséges korrekció azonban a szakoknak csak 15%-át érinti. Itt ezeket nem tettük meg. Bonyolította a helyzetet, hogy a szakok elnevezése nem mindig egyértelmű. Például a gazdálkodási szak elnevezés a hallgatók egy része szerint talán nem más, mint a közgazdász? Vagy esetleg a közgazdászba beleférhet az idegenforgalom és szálloda szak is, hiszen a KJF-en közgazdász idegenforgalom és szálloda szakon elnevezés használatos 17
A jövőben igazodnunk kell a központi szakspecifikáció elnevezéseihez, mert különben lesznek szakjaink, amik -bár nagy létszámokat érintenek- mégsem fognak szerepelni a központi, minden intézményt tartalmazó nyilvántartásban, csak mint egyéb kategória. A pontosabb elemzésekhez célszerű a reprezentativitásnak nem megfelelő adatokat korrigálni, ami vagy további megkeresésekkel, lekérdezésekkel, vagy súlyszorzók figyelembe vételével lehetséges. Az idő rövidsége és a kapacitások korlátozottsága miatt ebben a vizsgálatban nem éltünk ezekkel a pontosító korrekciókkal. Aktívak Nem populáció minta Válaszadási hajlandóság fő % fő % % férfi 1737 29,46 194 19,86 11,17 nő 4160 70,54 783 80,14 18,82 Együtt 5897 100,00 977 100,00 16,57 Aktív hallgatóinknál a nemek közül a nők felül-, a férfiak alulreprezentáltak a mintában (nők aránya sokaságban 70,54%, míg a mintában 80,14%). A nők inkább kaphatók ezek szerint egy hasonló kérdőíves felmérésben való részvételre. populáció minta Válaszadási hajlandóság fő % fő % % Tagozat nappali 3129 53,06 504 53,33 16,11 esti 3 0,32 levelező 2019 34,24 271 28,68 13,42 távoktatás 749 12,70 167 17,67 22,30 Együtt 5897 100,00 945 100,00 16,03 populáció minta Válaszadási hajlandóság fő % fő % % Évfolyam első 1935 34,29 303 31,30 15,66 végzős 1994 35,34 355 36,67 17,80 köztes 1714 30,37 310 32,02 18,09 Együtt 5643 100,00 968 100,00 17,15 Tagozatonként a levelezősök alul-, a távoktatásban tanulók felülreprezentáltak, a nappalisok aránya nem mutat jelentős eltérést a két csoportban. Évfolyamonként a minta reprezentatívnak tekinthető. 18
1.Szak populáció minta Válaszadási hajlandóság fő % fő % % általános szociális munkás (főiskolai) 21 0,36 14 1,43 66,67 andragógia (BA/BSc) 561 9,51 116 11,84 20,68 anglisztika (BA/BSc) 213 3,61 42 4,29 19,72 angol nyelv és irodalom (főiskolai) 21 0,36 9 0,92 42,86 család- és gyermekvédelem szakos pedagógus (szakirányú) 11 0,19 4 0,41 36,36 egészségfejlesztő mentálhigiénikus (szakirányú) 29 0,49 5 0,51 17,24 előadóművészet-jazz basszusgitár szakirány (BA/BSc) 6 0,10 előadóművészet-jazz dob szakirány (BA/BSc) 12 0,20 előadóművészet-jazz gitár szakirány (BA/BSc) 15 0,25 2 0,20 13,33 előadóművészet-jazz harsona szakirány (BA/BSc) 1 0,02 előadóművészet-jazz szaxofon szakirány (BA/BSc) 4 0,07 előadóművészet-jazz trombita szakirány (BA/BSc) 3 0,05 1 0,10 33,33 előadóművészet-jazz zongora szakirány (BA/BSc) 8 0,14 1 0,10 12,50 előadóművészet-jazz-ének szakirány (BA/BSc) 8 0,14 1 0,10 12,50 Európai Uniós szakfordítás (angol, német, francia) (szakirányú) 11 0,19 4 0,41 36,36 francia nyelv és irodalom (főiskolai) 4 0,07 2 0,20 50,00 francia nyelvtanári (főiskolai) 3 0,05 0,00 gazdálkodási (főiskolai) 31 0,53 27 2,76 87,10 gazdálkodási és menedzsment (BA/BSc) 824 13,97 172 17,55 20,87 gazdálkodási menedzserasszisztens EU 2 0,03 2 0,20 100,00 germanisztika (BA/BSc) 40 0,68 9 0,92 22,50 idegenforgalmi és szálloda (főiskolai) 124 2,10 66 6,73 53,23 idegenforgalmi és szálloda vállalkozási (szakirányú) 15 0,25 6 0,61 40,00 idegenforgalmi szakmenedzser 375 6,36 42 4,29 11,20 intézményi kommunikátor 74 1,25 13 1,33 17,57 kommunikáció (főiskolai) 49 0,83 16 1,63 32,65 kommunikáció és médiatudomány (BA/BSc) 785 13,31 146 14,90 18,60 közgazdász (főiskolai) 138 2,34 21 2,14 15,22 mentálhigiéniai prevenció specialista (szakirányú) 11 0,19 1 0,10 9,09 művelődésszervező (főiskolai) 22 0,37 2 0,20 9,09 német nyelv és irodalom (főiskolai) 11 0,19 0,00 német nyelvtanári (főiskolai) 2 0,03 1 0,10 50,00 nemzetközi kapcsolatok (főiskolai) 72 1,22 9 0,92 12,50 nemzetközi tanulmányok (BA/BSc) 337 5,71 61 6,22 18,10 néptánc- és népi kultúra (szakirányú) 6 0,10 1 0,10 16,67 pedagógia (BA/BSc) 46 0,78 6 0,61 13,04 pedagógiai értékelés (szakirányú) 16 0,27 2 0,20 12,50 protokoll és rendezvényszervező (szakirányú) 1 0,02 0,00 Public Relations (szakirányú) 1 0,02 0,00 szociális munka (BA/BSc) 157 2,66 17 1,73 10,83 tanár - inkluzív nevelés tanára (MA/MSc) 56 0,95 8 0,82 14,29 19
tanár - minőségfejlesztés-tanár (MA/MSc) 10 0,17 1 0,10 10,00 társadalomtudományi és gazdasági szakfordító (szakirányú) 57 0,97 6 0,61 10,53 társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmács (szakirányú) 28 0,47 3 0,31 10,71 turisztikai vállalkozás menedzsment 16 0,27 1 0,10 6,25 turizmus-vendéglátás (BA/BSc) 1261 21,38 127 12,96 10,07 vendéglátó és szálloda (főiskolai) 49 0,83 5 0,51 10,20 vendéglátó szakmenedzser 70 1,19 2 0,20 2,86 egyéb 280 4,75 6 0,61 2,14 Együtt 5897 100,00 980 100,00 16,62 A szakok vizsgálata az aktív hallgatók esetében kevesebb egyeztetési gonddal járt, mint a végzetteknél, hiszen az új normatívák itt már érvényesülnek, míg a régebben végzetteknél több, ma már nem létező szak is szerepelt. Azonban van néhány szakunk még jelenleg is, amit nem tartalmaz a központi lista, ilyen például az idegenforgalmi-, és vendéglátó szakmenedzser, vagy az intézményi kommunikátor. Itt az intézményi szintű elemzésnél figyelembe vettük őket. A gazdálkodás és menedzsment-, az idegenforgalom és szálloda szakok kissé felül-, a turizmus-vendéglátás szak alulreprezentáltak. A szükséges korrekció azonban a szakoknak csak 8%-át érinti. Itt ezeket nem tettük meg. Ha feltételezzük, hogy vannak hallgatók, akik nem ismerik pontosan a szakjuk nevét, az idegenforgalom és a turizmus fogalmakat könnyen összekeverhették. Megoldást kell találnunk arra, hogy a jövőben az ilyen és az ehhez hasonló gondok ne merüljenek föl. 4 Részletes értékelés 4.1 A végzettek (2007, 2009) elemzése 4.1.1 Alapadatok Végzett hallgatóink közül a kutatás a 2007. és 2009. évben végzetteket vizsgálja. Ebben a fejezetben a kérdőív legfontosabb kérdéseire adott válaszok megoszlását értékeljük. 350 és 400 között mozog az egyes kérdésekre adott válaszok száma, ezeket az ábrák mellett feltüntetjük. Számolnunk kell a válaszhiányból adódó torzításokkal. A végzettekhez intézett kérdőívek 95 százalékban olyan volt hallgatóinkhoz jutottak el, akik már nem folytatnak tanulmányokat a Kodolányi János Főiskolán. A válaszok 5 százaléka azonban korábban már diplomát szerzett, de intézményünkben ma is aktívan tanuló hallgatóinktól érkezett. Örömteli, hogy a főiskolai diplománk, a korábban itt szerzett kellemes tapasztalatok érdemesnek mutatkoznak arra, hogy ez a hallgatókat újabb szakok elvégzésére ösztönözze. 20
A válaszadók háromnegyed része a női nemhez tartozik. Ez az arány a főiskola teljes populációjának nemenkénti megoszlásához igazodik. Az online diplomás pályakövetési felmérés során kapott minta ebből a szempontból reprezentatívnak tekinthető. Az általános iskola befejezése után volt hallgatóink hozzávetőleg azonos arányban éltek Budapesten, megyei jogú, vagy egyéb nagyvárosokban, illetve községekben. Végzettjeink 4 százaléka 14 éves korában külföldön rendelkezett állandó lakóhellyel. A külföldön megszerzett nyelvtudás alapján előnnyel tanulhattak tovább ezek a diákok. Pozitívum, hogy közülük sokan a felsőoktatás sok -egymással konkuráló- intézménye közül éppen a Kodolányi János Főiskola képzését választották. Megkeresett végzettjeink közül a válaszadók fele hagyományos, 4 osztályos gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítványt. Jelentős arány végezte ezen kívül még a középiskolai tanulmányait szakközépiskolákban is (36%). Ezek mellett említést érdemel még a 6 osztályos gimnáziumban, és a kéttannyelvű középiskolákban végzettek megoszlása. 21
A válaszadók háromnegyede nem folytat pillanatnyilag tanulmányokat más felsőfokú oktatási intézményben. Ugyanakkor minden negyedik volt hallgatónk igen. Örvendetes, hogy a 102, ma is tanuló volt hallgatónk 34 százaléka egyetemi, vagy mesterképzésben, 1 százaléka pedig doktori képzésben vesz részt. Sokan választanak további főiskolai képzéseket (39%), valamint felsőfokú szakképzéseket is (20%). Végzett hallgatóink nagyobb része gondolja úgy, hogy a közeljövőben újabb tanulmányokba fog kezdeni (56%), és mereven csak a válaszadók 5 százaléka zárkózik el a továbbtanulástól. Az ismereteit növelni szándékozó válaszadóink fele mesterképzésben, vagy doktori képzésben kíván részt venni. A főiskola szakmai színvonalát minősíti, hogy a továbbtanulni szándékozók közül minden második válaszadó reálisnak tartja az egyetemi továbblépés esélyét. Rajtuk kívül sokan szeretnék még a szakirányú ismereteiket bővíteni. 22
Végzett válaszadóink legnagyobb hányada jelenleg a fővárosban lakik (36%), dominálnak ezenkívül még vidéki városaink. Községekből a válaszok csupán 14 százaléka érkezett. Volt hallgatóink 5 százaléka külföldi lakóhelyéről töltötte ki, és küldte vissza a DPR kérdőívet. Válaszadóink négyötöde egy szakon végzett, ugyanakkor minden ötödik közülük, kettő vagy több szakot is abszolvált. Az elsőként megszerzett szak képzési szintje, a legtöbb volt hallgatónk esetében hagyományos főiskolai, vagy bachelor képzésben megszerzett diploma (83%). A válaszadók 10 százalékának csak az államvizsgát, míg 6,5 százalékának csak az abszolutóriumot sikerült megszereznie. Kodolányis egyetemi diplomával is büszkélkedhetnek volt hallgatóink, igaz csupán 1,2 százalékuk. Az elsőként megszerzett szak képzési területe leginkább a gazdasági, a bölcsészettudományi, és a társadalomtudományi szektor (42, 24 ill. 15%) 23
A megkeresett volt hallgatóink célcsoportját a 2007-ben, illetve a 2009-ben végzettek alkotják. A visszaérkezett adatok alapján a megkeresés nagyon jól pozícionáltnak mondható, hiszen a válaszok 92 százaléka tőlük származik. A tagozat alapján a válaszok főként levelezős, illetve nappalis volt hallgatóinktól érkeztek (55 és 45%). Elhanyagolhatóan kevés a távoktatásban részt vevő végzettjeink aránya. A végzett hallgatók 2. szakja szerinti megoszlás (fő) A válaszok megoszlása (fő, %) 2. szak fő % angol nyelv és irodalom (főiskolai) 2 2,60 család- és gyermekvédelem pedagógiája (szakirányú) 1 1,30 gazdálkodási (főiskolai) 1 1,30 idegenforgalmi és szálloda (főiskolai) 4 5,19 kommunikáció (főiskolai) 39 50,65 kommunikáció és médiatudomány (BA/BSc) 3 3,90 közgazdász (főiskolai) 3 3,90 24
művelődésszervező (főiskolai) 14 18,18 német nyelv és irodalom (főiskolai) 5 6,49 német nyelvtanári (főiskolai) 2 2,60 Public Relations (szakirányú) 2 2,60 szakdiplomácia (szakirányú) 1 1,30 Együtt 77 100,00 Végzett válaszadóink közül minden ötödik, két szakot is elvégzett a főiskolánkon. Második szakként legtöbben a kommunikáció (51%), és a művelődésszervező szakot (18%) teljesítették. A második diploma megszerzésének éve nagyjából egybeesik az első diploma szerzésével (2007, és 2009), de mivel 2009. évben magasabb a 2. diplomák aránya, a hallgatók körülbelül 10 százaléka vagy később vette csak fel a 2. szakot, vagy egyéb okból csak később teljesítette a követelményeket, mint az 1. diploma esetében. A 2. megszerzett diplomákat 86 százalékban kézhez is kapták a hallgatóink, a csak abszolutórium, vagy csak államvizsga aránya 8 százalék. A képzési területek közül a bölcsészettudomány van túlsúlyban (65%), míg a tagozatokat tekintve nincs olyan nagy különbség a levelező (55%) és a nappali (45%) arány között. A távoktatásban szerzett 2. diplomák aránya csupán 1 százalék körüli. 25
A válaszadók túlnyomó többségének volt állandó munkahelye az első végzettség megszerzése óta (82%). Igaz ugyan, hogy csaknem minden ötödik végzettünknek még nem sikerült állandó munkahelyet szereznie, de árnyalja a helyzetet, hogy a 2009-ben diplomázottak esetében a pályakövetéses megkeresésig alig telt el fél év. Arra a kérdésre, hogy jelenleg rendelkezik-e állandó, vagy alkalmi munkahellyel, a megkérdezettek 15 százaléka nem válaszolt. A kérdést megválaszolók közül 5 százalék vallotta magát munkanélkülinek. Az említett válaszhiány miatt valószínű, hogy ennél az értéknél rosszabb a munkával nem rendelkezők aránya. Nem szabad elmarasztalnunk a csaknem 85 százalékos eredményességet, amit a munkahellyel ténylegesen rendelkező válaszadók adatai mutatnak. Legtöbbjüknek céges, teljes munkaidős munkaviszonyra sikerült szert tenni. A munkával rendelkezők 7,5 százaléka dolgozik a főállásán kívül máshol is, és csaknem 6 százalékuk saját vállalkozást irányít. A munkahellyel rendelkező válaszadók nagyobb része (39%) kft-ként jelöli meg a cég formáját, emellett kiemelkedik még a zrt-k, a nyrt-k, és az önkormányzati munkahelyek aránya. 26
A munkahely mérete, a dolgozók száma alapján leginkább a kis-, és középvállalatok jelentenek válaszadóink számára fontos munkaerőpiacot (53%). De a multinacionális cégek és a nagyvállalatok is sok volt hallgatónk számára biztosítottak munkahelyet (26%). Mikrovállalatoknál sikerült legkevesebb végzettünknek elhelyezkedni (15%). A munkahellyel rendelkező válaszadóink leginkább alkalmazotti státuszban dolgoznak (68%), a felső-, közép-, és egyéb vezetők aránya 27 százalék. Legtöbb válaszoló volt hallgatónk a fővárosban dolgozik (45%), de hasonló arányuk talált egyéb városokban munkahelyet. Külföldön, végzettjeink 4,4 százaléka találta meg a megélhetést. A városok munkahelyteremtő képessége jóval fölötte áll a községekének. A válaszadók munkahelye a főiskoláétól különböző településen található az esetek nagyobb hányadában (53%), ugyanakkor 45 százalékuk ott dolgozik, ahol tanult, vagy a közvetlen vonzáskörzetében. Mennyire elégedett Ön jelenlegi munkahelyén a következőkkel? 27
A munkahellyel való elégedettség szempontjai közül az egyik legnagyobb megelégedettség a munka szakmai, tartalmi részével kapcsolatban mutatható ki. A válaszadók legnagyobb hányada a legjobb minősítéssel értékelte ezt az ismérvet. Az elmarasztaló válaszok aránya a rosszabb minősítés felé egyre csökken. Az átlag értéke itt a legmagasabb. A szakmai előmenetel, a karrierépítés lehetősége a legtöbb válaszadó esetében közepes megelégedettséget mutat. Ugyanakkor hasonló arányban vélekednek erről a szempontról maximális és minimális pontszámmal, ami a nagyban eltérő előrelépési lehetőségeket igazolja. A munka szakmai presztízse, hasonlóan a karrierépítéshez nagy szórást mutat, a válaszok többsége a közepes elégedettség kategóriájába esik. A jövedelemmel és a juttatásokkal nagyobb az elégedettség, mint az elégedetlenség, de legtöbben közepesen jónak ítélik meg ezzel kapcsolatban a helyzetet. Mindezek mellett ez az ismérv kapta a legrosszabb átlagot. A munka személyi és tárgyi feltételeivel nagyjából hasonlóan vannak megelégedve a válaszadók. Ez a két változó produkálta a legjobb átlageredményeket. 28
Ha egymás mellé helyezzük a vizsgált szempontokat, akkor kirajzolódik a megelégedettségi rangsor. Első helyen áll, vagyis legmagasabb elégedettséget mutat a munka tárgyi körülményei ismérv, ezt követik a személyi körülmények és a szakmai szempontok. Ha iskolai érdemjegyekkel osztályoznánk őket, mindhárom 2,83-as átlagot ad. Tőlük lemaradva jön a sorban a szakmai presztízs (2,31), és a két utolsó helyet a szakmai előmenetel (2,17) és a jövedelem (2,12) alkotják. Azon válaszadók, akik többféle végzettséggel is rendelkeznek, jelenlegi fő tevékenységüket legnagyobb arányban az első végzettséghez kapcsolják (39%), ugyanakkor csaknem harmaduk olyan munkát végez, ami egyik diplomájuk szakmai kompetenciájához sem áll közel. Hogy a munkájuk milyen mértékben kapcsolódik a végzettséghez, a válaszadók megítélése elég nagy szórást mutat. Igaz ugyan, hogy legtöbben úgy vélik, nagymértékben összefügg a fő tevékenységük a diploma tárgyával (30%), de szinte ugyanennyien vélekednek úgy, hogy nagyon nagy, vagy ellenkezőleg, csak kismértékben, és csak kicsivel kevesebben úgy, hogy egyáltalán nem (19%). 29
A válaszadók jelenlegi fő tevékenysége túlnyomórészt a gazdasági területhez kapcsolódik (53%). Bölcsészettudományi és a pedagógiai területen dolgoznak ezen kívül végzettjeink 10 százalék feletti arányban. A gazdaságtudományi képzésben részt vevők között a legtöbb válaszadó hazai közép-, és kisvállalatoknál, vagy multinacionális cégeknél nem pénzügyi tevékenységet folytat. A válaszadó végzettjeink 18 százalékának van olyan mellékállása, vagy alkalmi munkája, ami köthető az KJF-en szerzett végzettségéhez. Az esetek nagyobb részében nagymértékben hasznosítják itt a főiskolánkon szerzett ismereteiket. 30
Tartja-e a kapcsolatot a következő személyekkel, intézetekkel? A végzettek kis része tart kapcsolatot volt oktatókkal (16%), hasonló arányban szakmai vagy baráti jelleggel. A volt évfolyamtársakkal azonban a végzettek több, mint 80 százaléka őrzi jelenleg is a kapcsolatot, elsősorban baráti indíttatásból. A régi évfolyamtársakon kívül más hallgatókkal is ápolja a kapcsolatot a végzettek csaknem harmada, itt is főként baráti alapon. 31
A karrierirodával csupán a végzettek 3 százaléka tart fent, nagyrészt szakmai kapcsolatot, ami érthető, hiszen a Karrier Iroda csak 2007 tavaszától kezdett működni. A hallgatói önkormányzattal és az öregdiák szervezettel még kevesebben (0,8% és 0,3%). 32
A végzettek negyedének van tudomása az alumni/öregdiák szervezetről, de ennek ellenére csak 1 százalékuk lépett be tagként ebbe a társulásba. 4.1.2 Összefüggés-vizsgálatok 4.1.2.1 Szak Első szak szerinti megoszlás (válaszok száma főben, összesen 398 válasz alapján, és a megoszlás %-ban) Szakok Fő % általános szociális munkás (főiskolai) 15 3,77 andragógia (BA/BSc) 8 2,01 anglisztika (BA/BSc) 13 3,27 angol nyelv és irodalom (főiskolai) 45 11,31 család- és gyermekvédelem szakos pedagógus (szakirányú) 5 1,26 francia nyelvtanári (főiskolai) 1 0,25 gazdálkodási (főiskolai) 50 12,56 gazdálkodási és menedzsment (BA/BSc) 1 0,25 germanisztika (BA/BSc) 6 1,51 idegen nyelvi mérés és értékelés (angol, német, francia) (szakirányú) 1 0,25 idegenforgalmi és szálloda (főiskolai) 108 27,14 interkulturális menedzsment (szakirányú) 1 0,25 kommunikáció (főiskolai) 43 10,80 kommunikáció és médiatudomány (BA/BSc) 25 6,28 közgazdász (főiskolai) 28 7,04 művelődésszervező (főiskolai) 4 1,01 német nyelv és irodalom (főiskolai) 6 1,51 német nyelvtanári (főiskolai) 1 0,25 nemzetközi kapcsolatok (főiskolai) 20 5,03 nemzetközi tanulmányok (BA/BSc) 6 1,51 romanisztika-francia szakirány (BA/BSc) 1 0,25 szociális munka (BA/BSc) 3 0,75 vendéglátó és szálloda (főiskolai) 7 1,76 üres 0 0,00 Együtt 398 100,00 A 2007-ben, és 2009-ben végzett hallgatóink köréből kikerülő válaszadók szakok szerinti megoszlása jó egyezést mutat a vizsgált populáció hasonló jellemzőjével. Igaz ugyan, hogy a megkeresettek 68 féle szakon végeztek, és a válaszok csak 24 különböző szakot 33