Pályakövetés 2010 ősz

Átírás

1 KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA Pályakövetés 2 ősz A Kodolányi János Főiskola végzett hallgatóinak pályakövetési vizsgálata Dr. Kontó Gizella Székesfehérvár, 2 A Kiadvány az Európai Unió támogatásával az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP-4..-8/-29-4 Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Kodolányi János Főiskolán projekt keretében valósul meg.

2 ELŐSZÓ... 4 FONTOS KIADVÁNYT TART A KEZÉBEN AZ OLVASÓ MELY A VÉGZETT HALLGATÓK MUNKAHELYKERESÉSRŐL, ELHELYEZKEDÉSÉRŐL, TOVÁBBTANULÁSÁRÓL, A DIPLOMA MEGSZERZÉSE UTÁN TÖRTÉNŐ BOLDOGULÁSÁRÓL SZÓL. A KUTATÁS A TÁMOP-4..-8/-29-4 HALLGATÓI ÉS INTÉZMÉNYI SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLÁN PROJEKT KERETÉBEN VALÓSULT MEG., MELY MINTEGY FOLYTATÁSA A 2 TAVASZÁN ELVÉGZETT FELMÉRÉSNEK. EBBEN AZ ESETBEN, A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA VOLT HALLGATÓIVAL SZEMÉLYESEBB KERETEK KÖZÖTT, TELEFONON KERÜLT SOR A BESZÉLGETÉSRE, MAJD A KÉRDŐÍV KITÖLTÉSÉRE. A KUTATÁS AZÉRT IS FONTOS, MERT AZ EURÓPA UNIÓS CSATLAKOZÁS ÚJ KIHÍVÁSOKAT JELENTETT A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBŐL KIKERÜLT HALLGATÓK SZÁMÁRA PL. NYELVISMERET, SZAKMAI KOMPETENCIÁK, KREATIVITÁS, A VÁLTOZÁS ÉS A VÁLTOZTATÁS LÉLEKTANI HÁTTERE, KÜLFÖLDÖN BOLDOGULNI, VAGY ITTHON STB. ÉS A KAPOTT VÁLASZOK ALAPJÁN, A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY, A MINŐSÉGESEBB OKTATÁS FELÉ TUD ELMOZDULNI. FONTOS KÉRDÉS AZ IS, HOGY A VÉGZETT HALLGATÓ KÍVÁN-E FENNTARTANI KAPCSOLATOT KORÁBBI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYÉVEL, ÉS HA IGEN, MILYEN KERETEK KÖZÖTT, KÍVÁNJA EZT MEGTENNI. UGYANIS AZOK A VISSZAJELZÉSEK, KAPCSOLATÉPÍTÉSEK A VOLT OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL, A KÉSŐBBI ÉVFOLYAMOK MINŐSÉGESEBB OKTATÁSÁT SEGÍTI ELŐ... 4 DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLÁN 2. ŐSZ...5 ÖSSZEFOGLALÓ... 5 A lekérdezés lebonyolítása Válaszadási hajlandóság és reprezentativitás... 7 Általános jellemzők ÖSSZEFÜGGÉS-VIZSGÁLATOK Jelenlegi tanulmányok Hol tanul jelenleg? Jelenlegi képzési forma A jelenlegi képzés finanszírozási formája Jelenlegi képzési tagozat Munkahely Munkahely a végzés óta...3 2

3 2.2.2 Jelenlegi munkahely KJF saját kérdései Mennyi idő telt el a munkába állásig? Végzettsége megfelel-e jelenlegi munkakörének? Elégedett-e jelenleg végzett munkájával? Tanulmányai mennyire készítették fel munkakörére? Ismerte-e a KJF továbbképzési kínálatát? Vállalt-e munkát külföldön? Tartja-e a kapcsolatot volt hallgatótársaival? Részt venne-e a Kodolányi által szervezett öregdiák rendezvényeken? Csatlakozna-e a Facebook.com Kodolányis csoportjához? Segítené-e volt főiskoláját állásajánlatok vagy gyakorlati helyek felkínálásával? Segítené-e volt főiskoláját személyes tanácsadással? Segítené-e volt főiskoláját anyagi támogatással? ZÁRÓ ÖSSZEFOGLALÓ Diploma utáni, jelenlegi tanulmányok (., 2., 3. pontok) Jelenlegi tanulmányok képzési formája Jelenlegi tanulmányok finanszírozási formája Jelenlegi tanulmányok tagozata Munkahely a végzés óta Jelenlegi munkahely A KJF saját kérdései MELLÉKLETEK

4 Előszó Fontos kiadványt tart a kezében az olvasó mely a végzett hallgatók munkahelykeresésről, elhelyezkedéséről, továbbtanulásáról, a diploma megszerzése után történő boldogulásáról szól. A kutatás a TÁMOP-4..-8/-29-4 Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Kodolányi János Főiskolán projekt keretében valósult meg., mely mintegy folytatása a 2 tavaszán elvégzett felmérésnek. Ebben az esetben, a Kodolányi János Főiskola volt hallgatóival személyesebb keretek között, telefonon került sor a beszélgetésre, majd a kérdőív kitöltésére. A kutatás azért is fontos, mert az Európa Uniós csatlakozás új kihívásokat jelentett a felsőoktatási intézményből kikerült hallgatók számára pl. nyelvismeret, szakmai kompetenciák, kreativitás, a változás és a változtatás lélektani háttere, külföldön boldogulni, vagy itthon stb. és a kapott válaszok alapján, a felsőoktatási intézmény, a minőségesebb oktatás felé tud elmozdulni. Fontos kérdés az is, hogy a végzett hallgató kíván-e fenntartani kapcsolatot korábbi felsőoktatási intézményével, és ha igen, milyen keretek között, kívánja ezt megtenni. Ugyanis azok a visszajelzések, kapcsolatépítések a volt oktatási intézménnyel, a későbbi évfolyamok minőségesebb oktatását segíti elő. Nagyon komoly és nehéz feladat volt a kutatás elvégzésének megszervezése és lebonyolítása, majd az eredmények feldolgozása és értelmezése, ezért köszönetet szeretnék mondani Dr. Kontó Gizellának a Kodolányi János Főiskola docensének színvonalas és precíz munkájáért. Továbbá köszönet illeti, a Diáktanácsadó és Karrier Iroda munkatársait, Mező Violát és Ozorák Esztert a kutatás előkészítéséért, a kérdezőbiztos szerepükért és az adatok feldolgozásáért. Az adatok feldolgozásáért és a kérdezőbiztos szerepért köszönet mondok Pál Melindának és Verebes Renátának is. Dr. Bordás Sándor PhD Diáktanácsadó és Karrier Iroda Egységvezető Székesfehérvár, 2. 4

5 Diplomás pályakövetés a Kodolányi János Főiskolán 2. ősz Összefoglaló A TÁMOP-4..-8/-29-4 Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Kodolányi János Főiskolán pályázat előírása szerint a 2 tavaszi online DPR felmérés után 2 őszén, telefonon kerestük meg volt hallgatóink közül a évek során diplomát szerzetteket. A teljes vizsgált populáció létszáma 2342 fő, amelyből véletlen kiválasztással 225 főt hívtunk fel, a kapott 62 fős mintanagyság alapján a válaszadási hajlandóság 5%. A személyes megkeresés jóval hatékonyabbnak bizonyult, mint a fél évvel korábbi ben történő, ahol csak 2%-os válaszadást regisztráltunk. A minta a nemek szempontjából tökéletes, a tagozat, a finanszírozás módja, a végzés éve és a szakok alapján csaknem tökéletes reprezentativitást mutat. A korábbi években végzetteket valamivel alacsonyabb arányban találtuk meg, valószínűleg a megváltozott telefonszámok miatt. A válaszadók több mint fele a gazdaságtudomány, harmada a bölcsészettudomány, és tizede a társadalomtudomány képzési területén tanult intézményünkben, illetve mindannyian hagyományos főiskolai, vagy alapképzésben (BA, BSc) vettek részt. Tagozatok szerint: 53 százalékuk levelezőn, míg 47 százalékuk nappalin végzett, a távoktatásban végzett hallgatók aránya elhanyagolhatóan kicsi. Állami támogatásban a megkeresett hallgatók mindössze negyede részesült, többségük költségtérítéses, illetve tandíjas képzésben vette részt. A nemek arányát tekintve a válaszadók valamivel több, mint háromnegyede (78%) hölgy, a lakóhely alapján harmada a fővárosban, fele más városokban él, a külföldiek aránya,3 százalék. A végzett hallgatók jelenlegi tanulmányait tekintve, 88 volt hallgatónk (5%) most is tanul, nagyobb részük más intézményben, az anyaintézményben kevesebb, mint százalékuk maradt. Legtöbben (56%) mesterképzésben, százalékuk doktori képzésben, 8%-uk újabb főiskolai szak megszerzésében, 25%-uk szakirányú-, vagy szakképzésben vesz részt. A jelenleg is tanulók több mint felének sikerült államilag finanszírozott képzésbe bejutnia (5%), és tagozatként leginkább levelező, esti, vagy távoktatási formát választottak (8%). Megnyugtató, hogy az abszolutórium megszerzése óta a nagy többségnek volt már állandó munkahelye (93%). Jelenleg munkanélkülinek vallja magát a válaszadók 7,5 százaléka, ami ugyan igazodik az országos átlaghoz, de a diplomás munkanélküliségi átlagnál rosszabb. Az állandó- vagy alkalmi munkával rendelkezők körében domináns munkavégzés a céges, teljes munkaidős foglalkoztatottság (76%). A válaszadók több mint fele már a főiskolai tanulmányai alatt is rendelkezett főállású munkaviszonnyal (53%), tehát nem kellett a diploma megszerzése után munkát keresnie. Ők elsősorban a levelező tagozaton tanulók közül 5

6 kerültek ki. A végzés után munkát keresők csaknem kétharmadának éven belül, míg csaknem ötödüknek már egy hónapon belül sikerült állást találnia. Külföldön, a diploma megszerzése után, volt hallgatóink mindössze egy tizede vállalt munkát, a többség itthon próbált boldogulni (89%). Az intézményi saját kérdések egyrészt a KJF-en szerzett tudás munkaerőpiacon való használhatóságát, másrészt a fejlesztési lehetőségeket, harmadrészt az anyaintézménnyel való kapcsolattartás és támogatás formáit célozták. Volt hallgatóink 42%-a szerint a végzettségük a jelenlegi munkakörüknek teljes mértékben megfelel. Az átlag 3,63 az -5-ös skálán. Összességében a 3, 4, és 5-ös szintű végzettség-munkakör megfelelés 78 százalékos, tehát a többség talált szakmailag megfelelő munkahelyet. Végzettjeink csaknem 8 százaléka nagyon elégedett a jelenleg végzett munkájával. Az értékelések átlaga 4,5 az -5-ös skálán. Hogy a KJF-en folytatott tanulmányai mennyire készítették fel a munkakörére, a végzettek nagy része csak 3-as osztályzatot adott (átlag: 3,24), vagyis ezen a területen van még feladata intézményünknek, hogy magasabb hallgatói elégedettséget érhessünk el. A válaszadók többsége a megszerzett ismeretanyagon belül a gyakorlati képzés arányát növelné (74%), de szintén sokan érzik úgy, hogy a szakmai szempontoknak is több helyet kellene kapniuk a képzésben (5%). Végzett hallgatóink kb. fele ismerte intézményünk továbbképzési kínálatát az államvizsga megszerzéskor (47%). A mester szinten továbbtanulók közül csupán 2 százalék választotta a KJF-et, többségük más intézményben folytatta az egyetemi szintű képzést. Volt hallgatótársakkal legtöbb végzettünk tartja a kapcsolatot (85%), és közülük sokan öregdiák (Alumni) eseményeken is részt vennének (68%). A hamarosan induló Facebook.com közösségi portál Kodolányis csoportjában a válaszadók 7 százaléka regisztrálna. Végzettjeink csaknem 8 százaléka elképzelhetőnek tartja, hogy valamilyen formában támogassa egykori főiskoláját. Állások, gyakorlati helyek felkínálásra vállalkoznának legtöbben (78%), személyes tanácsadással segítene végzettjeink több, mint fele (58%), és anyagi támogatásra minden negyedik hallgatónk lát lehetőséget (27%). A vizsgált kérdések részletesebb elemzéseken alapuló eredményei a záró összefoglalóban szerepelnek. A lekérdezés lebonyolítása A pályázat előírása szerint 2 őszén személyes kapcsolatfelvétellel, a volt hallgatóink közül, a évek során diplomát szerzetteket kellett megkeresnünk. A teljes vizsgált populáció létszáma 2342 fő, melynek 25 százalékát jelöltük meg, mint elérendő mintanagyságot. A minta kiválasztása véletlen eljárással, szisztematikus kiválasztással történt. Anyagi és humán erőforrásaink szűkössége miatt a megkeresések 6

7 telefonon történtek, támaszkodva a Diáktanácsadó és Karrieriroda, valamint a Neptun rendszer nyilvántartásaira (nevek, mobilszámok). A kérdezőbiztosok a beszélgetés során tájékoztatták a hallgatókat a felmérés anonimitásáról. Az évek során változtak a telefonszámok, ezért jóval több próbálkozást kellett végrehajtani, mint minden ötödiket, ahogy eredetileg terveztük. A kérdőívek kidolgozása az Evasys rendszer felsőoktatási programjának segítségével történt, amely az internetes formájú adatrögzítés során a kódolással és egyéb hasznos kiegészítőkkel is segítette munkánkat. Az Edutacio Kht. által megadott, kötelező jellegű kérdések a hallgató alapvető intézményi jellemzőin túl a jelenlegi tanulmányaira vonatkoztak. Ezen a blokkon túl minden intézmény szabadon egészíthette ki a kérdőívet, az általa fontosnak tartott témák vonatkozásában. A telefonos interjúk átlagos időtartama 4,3 perc, az adatrögzítésé pedig 6,5 perc volt..2 Válaszadási hajlandóság és reprezentativitás A mérendő végzett hallgatók (2342 fő) közül véletlen, szisztematikus kiválasztással minden ötödik hallgatót szerettük volna elérni. Az így kapott 586 fős létszámot felkerekítettük 6 főre, hogy az alkalmazott négy kérdezőbiztos által teljesítendő lekérdezés kerek egész szám, fejenként 5 fő legyen. Ehhez sajnos nem volt elég 6 megkeresés, egyrészt a mobiltelefonszámokban beállt időközbeni változások, másrészt egyéb elérési gondok miatt. Minden második hívás végződött sikeres lekérdezéssel. Az okok között felsoroljuk a legfontosabb tényezőket:. a Neptun-rendszerben megadott telefonos elérhetőség időközbeni megváltozott, 2. a hívott szám jelenleg/átmenetileg nem kapcsolható, 3. kicsöng, de a hallgató nem veszi fel a kagylót, 4. ezen a számon előfizető nem kapcsolható, ez a szám nincs előfizetőhöz rendelve, 5. hangposta jelentkezik, 6. téves szám, 7. elhalálozás miatt az illetékes önkormányzat más személyre ruházza át a telefont, 8. hívásletiltás, 9. dupla csörgés hallatszik, ami talán annak a jele, hogy a hallgató külföldön tartózkodik,. sikertelen hívás. Mindezzel együtt a telefonos megkeresés még így is jóval eredményesebbnek mondható, mint a 2 tavaszán alkalmazott elektronikus levélben történő felmérés, ahol átlagosan 2 százalék körüli válaszadási hajlandóságot értünk el. Az anyagi-, és humán erőforrások nagyobb arányú befektetése meghozta a kívánt eredményt. És ha az előző bekezdésben felsorolt technikai okok kivédhetők lettek volna, akkor még magasabb válaszadási arányt kaptunk volna. A teljes populációból a megkeresési kísérletek száma 225, a tényleges kapcsolatfelvételek száma 62, ami alapján a válaszadási hajlandóság 5, százalék.. kérdezőbiztos 2. kérdezőbiztos Megkeresendő hallgatók száma (fő) 5 5 Szükséges megkeresések száma Ebből ténylegesen elértek száma (fő) 5 5 7

8 3. kérdezőbiztos 4. kérdezőbiztos Összesen A 62 fős minta a nemek szempontjából tökéletes, a tagozat és a végzés éve alapján csaknem tökéletes reprezentativitást mutat. -2 százalékponttal felülreprezentáltak a levelező tagozatos, illetve a 29-ben, vagyis a vizsgált populációban a legkésőbb végzett hallgatók. A pozitív korreláció a végzés éve és a megkeresés esélye között annak tudható be, hogy a megkeresések telefonos formában történtek, és a régebben végzetteknek valószínűleg cserélődött a mobilszámuk az idők során. Emiatt kissé alulreprezentált a 27-es végzős évfolyam (38% helyett csak 34% az arányuk a válaszadók között). Nem Populáció (fő) férfi 5 nő 832 (üres) Végösszeg 2342 % Tagozat Populáció (fő) nappali 22 levelező 28 távoktatás 2 (üres) Végösszeg 2342 % Végzés éve (üres) Végösszeg Populáció (fő) % Minta (fő) Minta (fő) Minta (fő) % % % A finanszírozás módja szerint felülreprezentáltak a költségtérítéses hallgatók 4 százalékponttal, az államilag támogatott és tandíjas hallgatókat sikerült a populációs arányoknak csaknem megfelelően megtalálni. Finanszírozás Államilag támogatott Államilag támogatott (képzési időn túli) Költségtérítéses Költségtérítéses (képzési időn túli) Populáció (fő) % Minta (fő) %

9 Még nem meghatározott Tandíjas (képzési időn túli) (üres) Végösszeg 2342 Szak Általános szociális munkás Andragógia alapszak Anglisztika alapszak Angol nyelv és irodalom tanári Angol nyelv és irodalomtanár - Kommunikáció Angol nyelv és irodalomtanár - Művelődésszervező Angol nyelvtanári Család-és gyermekvédelem Egészségfejlesztő mentálhigiénikus Francia nyelv és irodalom tanári Francia nyelv és irodalomtanár - Kommunikáció Gazdálkodási-kommunikáció Germanisztika alapszak Idegenforgalmi és szálloda szak Idegenforgalmi és szálloda, vállalkozási Kommunikáció és médiatudomány alapszak Kommunikáció szak Közgazdász gazdálkodási Művelődésszervező-kommunikáció szak Német nyelv és irodalom tanári Német nyelv és irodalomtanár - kommunikáció Nemzetközi Kapcsolatok Nemzetközi marketing Nemzetközi tanulmányok alapszak Romanisztika alapszak Turizmus-vendéglátás alapképzési szak Vendéglátó és szálloda (üres) Végösszeg Populáció (fő) % Minta (fő) % A legnagyobb létszámú szakokat illetően is teljesül a reprezentativitás. A legtöbb megkeresés az Idegenforgalmi és szálloda, a Közgazdász gazdálkodási, illetve az Angol nyelv és irodalom tanári, Angol nyelv - Kommunikáció szakosok körében valósult meg, megfelelően a legmagasabb végzős létszámnak. 9

10 Általános jellemzők Elsőként a 62 feldolgozott kérdőív összesített adataiból közöljük a legfontosabb eredményeket. Az ábrák jobb oldalán látható az arányok kiszámításánál figyelembe vett adatszám, ami a válaszhiányok miatt nem éri el minden esetben a minta teljes nagyságát, a 62 darabot. Az első kérdésblokkot a megkereső intézmény töltötte ki a rendelkezésre álló hallgató nyilvántartások segítségével, amelyek a hallgatók KJF-en szerzett végzettség jellemzőire vonatkoztak. Ezeket az információkat nem kellett megkérdezni a telefonos interjú során. A legtöbb válaszadó az Idegenforgalmi és szálloda (24,5%), valamint a Közgazdász gazdálkodási szakon (8,3%) végzett, mint ahogy ezt az alappopuláció adataiból vártuk.

11 A megkérdezettek harmada esik mindhárom vizsgált évre (27, 28, 29), a régebben végzetteket a kellőnél alacsonyabb arányban találtuk meg, minden bizonnyal a hibás/megváltozott telefonszámok miatt. A válaszadók több mint fele a gazdaságtudomány, harmada a bölcsészettudomány, és tizede a társadalomtudomány képzési területén tanult intézményünkben. A 29-es évvel bezárólag még nem végzett senki mesterszakon a főiskolánkon, a megkeresett hallgatóink hagyományos főiskolai, vagy alapképzésben (BA, BSc) vettek részt. A válaszadók tagozatok szerinti megoszlása megfelel a populációs arányoknak, 53 százalékuk levelezőn, míg 47 százalékuk nappalin végzett. A távoktatásban végzett hallgatók aránya elhanyagolhatóan kicsi. Állami támogatásban a megkeresett hallgatók mindössze negyede részesült, többségük költségtérítéses, illetve tandíjas képzésben vette részt. Sajnálatosan magas a képzési időn túli, tandíjas hallgatók aránya, ők minden ötödik hallgatót jelentik a mintában.

12 A nemek aránya illeszkedik a vizsgált populáció megoszlásához, a válaszadók kicsivel több, mint háromnegyede (78%) hölgy. A második központi kérdésblokk a végzett hallgatók jelenlegi tanulmányaira vonatkozott. 88 volt hallgatónk tanult valamilyen intézményben a megkeresés ideje alatt, a válaszok összes számánál ezért látjuk itt legtöbb esetben ezt az adatot. Igaz ugyan, hogy végzettjeink túlnyomó többsége most nem tanul (86 %), ugyanakkor örömteli, hogy csaknem 5 százalékuk igen. Nagy részük más intézményben folytatta tanulmányait (4%), az anyaintézményben kevesebb, mint százalékuk maradt. A jelenleg is tanuló 88 volt hallgatónk közül (a közt végzett megkérdezettek 4,4%-a) legtöbben (56%) mesterképzésben, százalékuk doktori képzésben vesz részt. Az újabb főiskolai szakok elvégzése mellett (8%), viszonylag magas arányban tanulnak szakirányú-, vagy szakképzésben is volt hallgatóink (25%). A jelenleg is tanuló, között végzett hallgatóinknak több mint felének sikerült államilag finanszírozott képzésbe bejutnia (5%), és tagozatként leginkább levelező, esti, vagy távoktatási formát választottak (8%). 2

13 A harmadik központi kérdésblokk a végzett hallgatók munkahelyére vonatkozott. A válaszadók harmada a fővárosban, fele más városokban lakik, a külföldiek aránya,3 százalék. Megnyugtató, hogy az abszolutórium megszerzése óta a nagy többségnek volt már állandó munkahelye (93%). Ha a nemleges válaszokat és a válaszmegtagadást összevonjuk, nem volt állandó munkahelye között végzettjeink 7 százalékának. Jelenleg munkanélkülinek vallja magát a válaszadók 7,5 százaléka. Ez az arány ugyan igazodik az országos átlaghoz, de a diplomás munkanélküliségi átlagnál (2%) lényegesen rosszabb. Az állandó vagy alkalmi munkával rendelkezők körében a domináns munkavégzés a céges, teljes munkaidős foglalkoztatottság (76%). A kötelező kérdésblokk után minden felsőfokú intézmény szabad kezet kapott arra vonatkozóan, hogy még milyen jellegű információkat akar begyűjteni. Mivel a 2 tavaszi DPR-es felmérés a végzett hallgatóink közül éppen a 27-ben, és 29-ben abszolváltakat kereste meg , és internetes lekérdezés formájában, így a 2 őszi intézményi kérdőív már csak néhány, a korábbi felmérésből kimaradt, fontosnak tartott kérdést tartalmazott. Az utolsó kérdésblokk az intézmény saját kérdéseit tartalmazta, ami egyrészt a KJF-en szerzett tudás munkaerőpiacon való használhatóságát, másrészt a fejlesztési lehetőségeket, harmadrészt az anyaintézménnyel való kapcsolattartás és támogatás formáit célozta. 3

14 A válaszadók több mint fele már a főiskolai tanulmányai alatt is rendelkezett főállású munkaviszonnyal (53%), tehát nem kellett a diploma megszerzése után munkát keresnie. Ők elsősorban a levelező tagozaton tanulók közül kerültek ki. A végzés után munkát keresők csaknem kétharmadának éven belül, míg csaknem ötödüknek már egy hónapon belül sikerült állást találnia. A válaszadók 4 százalékának egy évnél hosszabb ideig tartott, amíg megfelelő munkát talált. Mindössze 5 százalék nem válaszolt, illetve nem tudta eldönteni. Volt hallgatóink -5-ös skálán értékelték, hogy a végzettségük mennyire felel meg a jelenlegi munkakörüknek, amire a válasz 42 százalékban, teljes mértékben. Az átlag 3,63, a szórás,46, a medián 4, amely szerint jobbra, inkább a magasabb értékek felé tolódnak el a válaszok a szimmetrikushoz képest, de a viszonylag magas szórás érték azt mutatja, hogy az egyáltalán nem felel meg kategóriát is aránylag sokan jelölték (6%). Összességében a 3, 4, és 5-ös szintű végzettség-munkakör megfelelés 78 százalékos, ami igen jónak mondható. Végzettjeink csaknem 8 százaléka nagyon elégedett a jelenleg végzett munkájával. 5-ig történő értékelések átlaga 4,5, és a kicsi szórás (,7) azt jelzi, hogy a többség egyetért ezzel az értékeléssel. A közepes elégedettségi szint alatt csupán a válaszadók 8 százaléka véleményezte a munkahelyét. Hogy a KJF-en folytatott tanulmányai mennyire készítették fel a munkakörére, a végzettek nagy része csak 3-as osztályzatot adott (átlag: 3,24), vagyis ezen a területen van még feladata intézményünknek, hogy magasabb hallgatói elégedettséget érhessünk el. 4

15 A válaszadók többsége a megszerzett ismeretanyagon belül a gyakorlati képzés arányát növelné (74%), de szintén sokan érzik úgy, hogy a szakmai szempontoknak is több helyet kellene kapniuk a képzésben (5%). Végzett hallgatóink az államvizsga megszerzés után nagyjából hasonló arányban ismerték, illetve nem ismerték Intézményünk továbbképzési kínálatát (47% - 53%). A válaszadók a végzés óta mesterszakon alacsony arányban tanultak tovább (,5%), közülük csupán 2 százalék választotta a KJF-et, többségük más intézményben folytatta az egyetemi szintű képzést. A legjellemzőbb az, hogy a főiskola elvégzése után-3 évvel, nem tanulnak tovább mester szakon a hallgatóink (88%). Külföldön, a diploma megszerzése után, volt hallgatóink mindössze egy tizede vállalt munkát, a többség itthon próbált boldogulni (89%). Volt hallgatótársakkal legtöbb végzettünk tartja a kapcsolatot (85%), és közülük sokan öregdiák (Alumni) eseményeken is részt vennének (68%). 5

16 A hamarosan induló Facebook.com közösségi portál Kodolányis csoportjában a válaszadók 7 százaléka regisztrálna, ugyanakkor mereven minden negyedik végzettünk zárkózott el ettől a lehetőségtől. Végzettjeink csaknem 8 százaléka elképzelhetőnek tartja, hogy valamilyen formában támogassa egykori főiskoláját. Állások, gyakorlati helyek felkínálására vállalkoznának legtöbben (78%), személyes tanácsadással segítene végzettjeink több, mint fele (58%), és anyagi támogatásra minden negyedik hallgatónk lát lehetőséget (27%). 6

17 2. Összefüggés-vizsgálatok 2. Jelenlegi tanulmányok 2... Hol tanul jelenleg? A megkeresett 62 hallgató közel 9 százaléka (524 fő = 85,6%) nem tanul jelenleg sehol. A 88, jelenleg is tanulmányokat folytató volt hallgatónk közül legtöbben a frissen végzettek közül kerülnek ki. Az átlagos 4,4 százalékos továbbtanulási aránynál, ami magában foglalja mindhárom vizsgált végzős évfolyam hallgatóit, a 29-es évfolyam 8,6 százalékponttal jobban teljesít (23%), és ez nagyjából duplája a két korábbi év végzőseinek ilyen irányú adatánál. Az abszolutórium éve szignifikánsan befolyásolja a továbbtanulási arányt (chi négyzet teszt:,). Ez egyben azt is jelenti, hogy hallgatóink egyre nagyobb arányban vállalkoznak további oklevelek megszerzésére.. Abszolutórium éve 27 (fő) 28 (fő) 29 (fő) (üres) Végösszeg (fő) Jelenlegi tanulmányok igen, KJF igen, máshol (,5) 2 (9,7) 2 (,) 4 (2,) 4 (2,9) 2 5 (,8) 83 (3,6) nem 86 (89,9) 87 (89,9) 47 (77,) (85,6) 27 (,) 28 (,) 9 (,) 6 62 (,) A képzési területek közül legmagasabb arányban, a társadalomtudományban diplomát szerzettek folytatnak jelenleg is tanulmányokat (25,4%). Döntően más intézményeket választanak ugyan (94%), de figyelemre méltó, hogy a bölcsész és a társadalomtudomány terén a végzett hallgatók kb. 5 százaléka a KJF-en folytat további tanulmányokat. A gazdálkodás területén diplomát szerzettek mindannyian máshol tanulnak, akik jelenleg is képezik magukat. A képzési terület is szignifikáns kapcsolatban áll a továbbtanulással (teszt:,). Jelenlegi tanulmányok Képzési terület igen, KJF igen, máshol bölcsész (fő) 3 (,4) 29 (3,7) gazdálkodás (fő) 4 (,9) társadalomtudomány(fő) 2 (3,2) 4 (22,2) Végösszeg (fő) 5 (,8) 83 (3,6) nem 8 (84,9) 297 (88,) 47 (74,6) 524 (85,6) 22 (,) 337 (,) 63 (,) 62 (,) 7

18 A tagozatokat tekintve, főként a nappalis hallgatóink tanulnak jelenleg is valahol (9,%), döntően más intézményeket választva (7,7%). A levelezősökre ezek az arányok,5%, és,2%. Az anyaintézményt inkább a nappalis hallgatóink részesítik előnyben az első diploma megszerzése után további oklevelek megszerzéséhez a levelezősökkel szemben (,4% >,3%). A tagozat is szignifikánsan befolyásolja a jelenlegi tanulmányok helyszínét (teszt:,37).. Tagozat nappali (fő) levelező (fő) távoktatás (fő) (üres) Végösszeg (fő) Jelenlegi tanulmányok igen, KJF igen, máshol 4 (,4) 5 (7,7) (,3) 33 (,2) (,) (,) 5 (,8) 83 (3,6) nem 229 (8,9) 29 (89,5) 2 (,) (85,6) 283 (,) 325 (,) 2 (,) 2 62 (,) A KJF-en megvalósult finanszírozási forma alapján főként az állami finanszírozottakra jellemző, hogy jelenleg is tanulnak (2,%), de nem marad le ettől jelentősen a költségtérítéses (3,%), illetve a tandíjas hallgatók adata sem (,7%). A finanszírozás formája nem befolyásolja jelentősen a jelenlegi tanulmányok meglétét (chi négyzet próba:,55). Mind az állami, mind a fizetős képzésben részt vevők inkább más intézményt választanak további tanulmányaikhoz (állami: 94%, költségtérítéses: 93%, tandíjas: %).. Finanszírozás a KJF-en állami (fő) költségtérítéses (fő) tandíjas (fő) Végösszeg (fő) Jelenlegi tanulmányok igen, KJF igen, máshol 2 (,3) 3 (8,8) 3 (,9) 4 (2,) (,) 3 (,7) 5 (,8) 83 (3,6) nem 28 (8,) 288 (87,) 8 (89,3) 524 (85,6) 6 (,) 33 (,) 2 (,) 62 (,) Nemenként nincs lényeges eltérés a KJF utáni továbbtanulás tekintetében (függetlenség vizsgálat:,448), mindkét nem nagyjából 3 százalékos arányban tanul jelenleg is. Ezt jellemezően más intézményekben teszik: a férfiak kivétel nélkül, a továbbtanuló nők közül 7 százalék maradt az anyaintézményben.. Nem férfi (fő) nő (fő) (üres) Végösszeg (fő) Jelenlegi tanulmányok igen, KJF igen, máshol (,) 7 (2,5) 5 (,) 65 (3,7) 5 (,8) 83 (3,6) nem 9 (87,5) 45 (85,3) 524 (85,6) 36 (,) 475 (,) 62 (,) A válaszadók lakóhelytől teljesen függetlenül, szinte azonos arányban folytatnak jelenleg tanulmányokat (függetlenség vizsgálat:,984). Mind a városi, mind a község, mind a 8

19 külföldön lakó volt hallgatóinknak nagyjából 3 százaléka tanul most is. A lakóhely nem befolyásolja a KJF után választott új iskola helyszínét sem. Inkább más intézményt választanak, és csak városokban lakók maradtak az anyaintézménynél (7%).. Lakóhely főváros (fő) vidéki megyeszékhely (fő) egyéb város (fő) község külföld n.v. (üres) Végösszeg (fő) Jelenlegi tanulmányok igen, KJF igen, máshol (,5) 27 (3,3) 2 (,5) 6 (2,2) 2 (,2) 24 (4,5) (,) 5 (4,7) (,) (2,5) 5 (,8) 83 (3,6) nem 75 (86,2) 3 (86,3) 39 (84,2) 87 (85,3) 7 (87,5) (85,6) 23 (,) 3 (,) 65 (,) 2 (,) 8 (,) 2 62 (,) A KJF-en elvégzett szak szignifikáns kapcsolatban áll azzal, hogy továbbtanul-e a hallgató, illetve, hogy hol (chi négyzet próba:,). A nagyobb létszámú szakok közül az átlagosnál (4%) nagyobb arányban folytatnak jelenleg is tanulmányokat a kommunikáció(34%), a nemzetközi kapcsolat (25,8%) szakosok, az alacsonyabb létszámú szakok közül a nyelvi- (28%) és az andragógia szakosok (22%). Alapvetően más intézményben tanulnak jelenleg, ez alól kivétel az anglisztika szak, ahol 4 százaléknyian (2 fő az 5-ből) választották a KJF-et további tanulmányaik helyszínéül. 9

20 hallgató nem válaszolt 2

21 2..2 Jelenlegi képzési forma A 62 válaszadóból 88-an tanulnak, közülük 86-an azonosították be, hogy milyen jellegű felsőfokú képzésben tanulnak jelenleg. Örvendetes, hogy csaknem 6 százalékuk mester-, vagy doktori képzésben vesz részt, azaz a főiskolai diploma folytatásaként magasabb szintre akarják emelni tudásukat. Az abszolutórium megszerzésének éve nem befolyásolja jelentősen a továbbtanuláshoz választott intézménytípust (szig. teszt:,588), évfolyamonként hasonló arányban vesznek részt például mester (MA, Msc) képzésben. A 29-ben abszolváltak átlag (49%) fölött vesznek részt mesterképzésben (63,6%) továbbá szakirányú képzésekben. Bár a 27 és 28-as évfolyamra is legjellemzőbb a mesterképzés, ezekben az években az átlagot inkább meghaladja a főiskolai és felsősokú szakképzésben (FSZ) résztvevők aránya. Az egyetlen, jelenleg PhD-s tanulmányait folytató hallgatónk 28-ban végzett a Kodolányin. 2. Képzési forma Abszolutórium éve BA, Bsc MA, Msc 27 (fő) 3 4,3 52,4 28 (fő) 3 9 4,3 42,9 29 (fő) 5 28,4 63,6 Végösszeg 49 2,8 55,8 526 hallgató nem válaszolt (85,9 %) PhD, DLA 4,8,2 Egyetem, főiskola 4,8 2 9,5 2,3 4 4,7 FSZ 3 4,3 4 9, 3 6,8,6 Szakirányú 3 4,3 2 9,5 7 5,9 2 4, 2, 2, 44, 86, A KJF-es képzési terület nincs jelentős hatással a továbbtanulás során választott képzési formával, minden területen a mesterképzés dominál (kapcsolat próba:,55). A bölcsészettudomány területén tanult az a hallgatónk, aki doktori iskolában tanul jelenleg, jellemző még a bölcsészekre átlag feletti egyetemi és szakirányú képzésben való részvétel. A gazdálkodástudomány területéről legnagyobb arányban mester és FSZ képzésben tanulnak volt hallgatóink. A társadalomtudományi diplomával az egyetemi mesterszakok mellett, a második főiskolai és a szakirányú képzések dominálnak. 2. Képzési forma Képzési terület BA, Bsc MA, Msc bölcsészett. (fő) 4 7 2,5 53, gazdálkodást.(fő) ,5 57,5 társadalomt. (fő) 3 9 8,8 56,3 Végösszeg ,6 55,7 524 hallgató nem válaszolt (85,6%) PhD, DLA 3,,,, Egyetem, főiskola 2 6,3 2 5,, 4 4,5 FSZ 3, 9 22,5,,4 Szakirányú 7 2,9 2,5 4 25, 2 3,6 32, 4, 6, 88, 2

22 A KJF-es tagozat nem függ szorosan össze a jelenlegi tanulmányok képzési formájával (kapcsolati teszt:,49). A levelezős hallgatóink átlag fölött (56%) vesznek részt MA, Msc képzésekben (6,9%), és a PhD-s volt hallgatóink is levelező tagozatunkon tanult. A nappalisokra is legjellemzőbb a mesterképzés, emellett, a további főiskolai, valamint FSZ diplomák megszerzése figyelhető meg nagyobb arányban. 2. Képzési forma Abszolutórium éve BA, Bsc MA, Msc nappali (fő) ,8 5,9 levelező (fő) 4 2,8 6,9 Végösszeg ,6 55,7 524 hallgató nem válaszolt (85,6%) PhD, DLA, 2,9, Egyetem, főiskola 4 7,4, 4 4,5 FSZ 7 3, 3 8,8,4 Szakirányú 7 3, 5 4,7 2 3,6 54, 34, 88, A KJF-es finanszírozási forma alapján nem jelentősek az eltérések a továbbtanuláshoz választott képzési formák között (kapcsolatvizsgálati teszt:,385). Az átlagosnál (56%) nagyobb arányban vesznek részt mesterképzésben az államilag finanszírozott volt hallgatóink (59,4%). Mindhárom finanszírozási formán belül legjellemzőbb az MA, Msc képzés, a fizetős képzésben részt vevők körében átlagosnál nagyobb a Ba, Bsc formájú oktatásban való részvétel. Érdekesség, hogy a PhD-s hallgatónk tandíjas, azaz túlfutó hallgató volt a KJF-en. 2. Képzési forma Finanzsírozás a KJF-en BA, Bsc MA, Msc állami (fő) 3 9 9,4 59,4 költségtérítéses (fő) ,3 55,8 tandíjas 2 6 5,4 46,2 Végösszeg ,6 55,7 524 hallgató nem válaszolt (85,6%) PhD, DLA,, 7,7, Egyetem, főiskola 2 6,3 2,3 7,7 4 4,5 FSZ 5 5,6 3 7, 2 5,4,4 Szakirányú 3 9,4 8 8,6 7,7 2 3,6 32, 43, 3, 88, Nemek alapján jelentős eltérés van a jelenlegi tanulmányok képzési formája között (chi négyzet próba:,42). A férfiak az átlagosnál (56%) lényegesen magasabb arányban vesznek részt mesterképzésben (7,6%), és a doktori képzésben tanuló volt hallgatónk is férfi. A hölgyeknél az MA szakosok aránya valamennyivel alacsonyabb (53%), és rájuk jellemzőbbek inkább a BA, Bsc, illetve a szakirányú és FSZ képzések. 2. Nem férfi (fő) Képzési forma BA, Bsc MA, Msc 2 PhD, DLA Egyetem, főiskola 2 FSZ Szakirányú 7 22

23 5,9 nő (fő) 4,3 Végösszeg 2,6 525 hallgató nem válaszolt (85,8 %) 7, , ,3 5,9,,,8 2 2,9 4 4,6 5,9 9 2,9,5, 2 7, 2 3,8, 7, 87, A lakóhely nem kapcsolódik szorosan a KJF utáni tanulmányok képzési formájával (teszt:,595), lakóhelytől függetlenül mindenhol a mesterképzés a legjellemzőbb. PhD-s volt hallgatónk fővárosi, ugyanakkor MA, Msc képzésben legmagasabb arányban községben lakó volt hallgatóink vesznek részt (73,3%). Másrészről a községben lakókra nem jellemző a további főiskolai diplomákért való tanulás, ez inkább a városiakra igaz. 2. Lakóhely főváros (fő) Képzési forma BA, Bsc 4 4,3 vidéki megyeszékhely (fő) 4 22,2 egyéb város (fő) 4 5,4 község, külföld, Végösszeg 2 3,6 524 hallgató nem válaszolt (85,6%) MA, Msc 4 5, PhD, DLA 3,6 Egyetem, főiskola 3,7 FSZ 2 7, Szakirányú 4 4,3 28, 6, 2 46,2 73,3, 49 55,7,,,,, 5,6,,, 4 4,5, 5 9,2 3 2,,,4 2, 5 9,2 6,7, 2 3,6 8, 26, 5,, 88, A KJF-en elvégzett szak szignifikáns kapcsolatban áll a főiskola utáni képzésben való részvétel képzési formájával (teszt:,28). A nagyobb létszámú szakjaink közül az Idegenforgalmi és szálloda szakosokra jóval az átlag (56%) fölött jellemző a mesterképzésben való részvétel (7,6%). A válaszok alacsony száma (2-3 fő!) azonban megkérdőjelezi a továbbtanulók szakonkénti bontás szerinti eredményeinek érvényességét! PhD-s hallgatónk Kommunikáció szakon végzett. 23

24 524 hallgató nem válaszolt (85,6%) 2..3 A jelenlegi képzés finanszírozási formája A jelenlegi tanulmányok finanszírozási formáját az abszolutórium megszerzésének éve nem befolyásolja (chi négyzet teszt:,672). A 27-es és 29-es végzőseink inkább államilag finanszírozott képzésekben vesznek részt (53% igen, 47% nem), míg a 28-ban diplomázottakat épp ellenkezőleg, a költségtérítéses képzés jellemzi inkább (43% állami, 57% fizetős). A legutolsó végzős évfolyamon, ahol egyébként a legmagasabb a továbbtanulási arány, támogatja hallgatóinkat az állam legnagyobb mértékben (55%-os állami finanszírozás), ami azt jelzi, hogy egyre jobb képességekkel kerülnek ki a hallgatók intézményünkből. 3. Abszolutórium éve 27 (fő) 28 (fő) 29 (fő) Végösszeg (fő) Jelenlegi finanszírozási forma állami költségtérítéses (52,4) (47,6) 9 (42,9) 2 (57,) 24 (54,5) 2 (45,5) 44 (5,2) 42 (48,8) 2 (,) 2 (,) 44 (,) 86 (,) 24

25 526 hallgató nem válaszolt (85,9 %) A jelenlegi tanulmányok finanszírozási formája nem függ jelentősen a KJF-es képzési területtől (chi próba:,787). A gazdálkodástudomány területén diplomát szerzetteknél legmagasabb az államilag támogatott képzésben részt vevők megoszlása (55%), míg ez az arány a társadalomtudományon 5, és a bölcsészettudományon végzetteknél 47 százalék. 3. Képzési terület bölcsészett. (fő) gazdálkodást. (fő) társadalomt. (fő) Végösszeg (fő) 524 hallgató nem válaszolt (85,6%) Jelenlegi finanszírozási forma állami költségtérítéses 5 (46,9) 7 (53,) 22 (55,) 8 (45,) 8 (5,) 8 (5,) 45 (5,) 43 (48,9) 32 (,) 4 (,) 6 (,) 88 (,) Az intézményünkben végzett tagozattól egyáltalán nem függ a jelenlegi tanulmányok finanszírozás formája (chi teszt:,866). Bár az átlagtól való eltérések nem szignifikánsak, mégis az államilag finanszírozottak aránya a nappalin végzetteknél kicsivel magasabb (52%, levelezőn 5%). 3. Tagozat nappali (fő) levelező (fő) Végösszeg (fő) 524 hallgató nem válaszolt (85,6%) Jelenlegi finanszírozási forma állami költségtérítéses 28 (5,9) 26 (48,) 7 (5,) 7 (5,) 45 (5,) 43 (48,9) 54 (,) 34 (,) 88 (,) Arra a hallgatóra, aki a KJF-en állami finanszírozásban részesült, jellemzőbb, hogy a továbbtanulásánál is ilyen képzési formában vesz részt (59%). A költségtérítésesekre is hasonló tendencia mutatható ki, ők a jelenlegi tanulmányaikat is jellemzően fizetős formában valósítják meg (56%). Azonban az együttes átlagoktól való eltérések nem jelentősek (teszt:,49). 3. Finanszírozás a KJF-en állami (fő) költségtérítéses (fő) tandíjas (fő) Végösszeg (fő) 524 hallgató nem válaszolt (85,6%) Jelenlegi finanszírozási forma állami költségtérítéses 9 (59,4) 3 (4,6) 9 (44,2) 24 (55,8) 7 (53,8) 6 (46,2) 45 (5,) 43 (48,9) 32 (,) 43 (,) 3 (,) 88 (,) Nemenként jelentősek az átlagtól vett eltérések, a férfiaknak nagyobb arányban sikerült bejutni államilag finanszírozott képzésekbe (65%), míg a hölgyeknél a költségtérítéses forma a jellemzőbb (5%). A szignifikáns kapcsolatot azonban a két változó között a statisztikai próba nem igazolta (,232). 25

26 3. Nem férfi (fő) nő (fő) Végösszeg (fő) 525 hallgató nem válaszolt (85,8%) Jelenlegi finanszírozási forma állami költségtérítéses (64,7) 6 (35,3) 34 (48,6) 36 (5,4) 45 (5,7) 42 (48,3) 7 (,) 7 (,) 87 (,) A lakóhely alapján nincsenek szignifikáns eltérések a jelenlegi finanszírozási formák között (p =,722), mindenhol az állami finanszírozás a leggyakoribb. A rangsorban - a legmagasabb állami finanszírozási arány tekintetében elől állnak a külföldön (%), őket követik a községben (6%), majd a városokban élő volt hallgatóink. 3. Finanszírozás a KJF-en főváros (fő) vidéki megyeszékhely (fő) egyéb város (fő) község (fő) külföld (fő) Végösszeg (fő) 524 hallgató nem válaszolt (85,6%) Jelenlegi finanszírozási forma állami költségtérítéses 3 (46,4) 5 (53,6) (55,6) 8 (44,4) 2 (46,2) 4 (53,8) 9 (6,) 6 (4,) (,) (,) 45 (5,) 43 (48,9) 28 (,) 8 (,) 26 (,) 5 (,) (,) 88 (,) A végzett szak alapján nincsenek jelentős eltérések a jelenlegi tanulmányok finanszírozási formája között (p =,43). Az átlagos állami finanszírozott aránynál (5%) 2 százalékponttal magasabb az Idegenforgalmi és szálloda szakon végzettek ilyen irányú értéke (7%). 26

27 524 hallgató nem válaszolt (85,6%) 27

28 2..4 Jelenlegi képzési tagozat A jelenlegi tagozatot nem érinti jelentősen a végzés éve (p =,53). Mindhárom vizsgált végzős évfolyamon a továbbtanulók jelentős többsége levelező tagozaton folytatja tanulmányait (72%). Ugyanakkor a megszerzett abszolutórium évét és a tagozatot összevetve, a levelezőn tanulók számával negatívan, míg a nappalin tanulókéval negatívan korrelál. Azaz a később végzettekre jellemzőbb a nappalis továbbképzés (29-ben végzetteknél: 3%, 27-ben végzetteknél: 5%). Egyre többen képesek bejutni a KJF-en szerzett tudást tovább növelő nappalis egyetemi képzésekre, még a munkerőpiacra való belépés előtt. 4. Abszolutórium éve 27 (fő) 28 (fő) 29 (fő) Végösszeg 526 hallgató nem válaszolt (85,9 %) Jelenlegi tagozat nappali esti (4,8) (,) 3 (4,3) 2 (9,5) 3 (29,5) 3 (6,8) 7 (9,8) 5 (5,8) levelező 9 (9,5) 6 (76,2) 27 (6,4) 62 (72,) távoktatás (4,8) (,) (2,3) 2 (2,3) 2 (,) 2 (,) 44 (,) 86 (,) Volt hallgatóink jelenleg is folytatott tanulmányainak tagozata a KJF-en elsajátított képzési területtel nem függ szorosan össze (p =,246), mindhárom tudományterületen dominál a levelező képzésben való részvétel (73%). Ettől egyedül a társadalomtudomány terén diplomát szerzők mutatnak jelentős eltérést, náluk a legmagasabb a nappali tagozaton továbbtanulók aránya (38%, az átlag nappalin 9%). 4. Képzési terület a KJF-en bölcsészettud. (fő) gazdálkodástud. (fő) társadalomtud. (fő) Végösszeg 524 hallgató nem válaszolt (85,6%) Jelenlegi tagozat nappali esti 4 (2,5) 3 (9,4) 7 (7,5) 2 (5,) 6 (37,5) (,) 7 (9,3) 5 (5,7) levelező 25 (78,) 3 (75,) 9 (56,3) 64 (72,7) távoktatás (,) (2,5) (6,3) 2 (2,3) 32 (,) 4 (,) 6 (,) 88 (,) A KJF-es és a továbbtanuláshoz választott tagozat szignifikáns kapcsolatot mutat (p =,49), tehát a korábban nappalin tanulók inkább a nappali, míg a levelezősök inkább a levelező tagozatot preferálják jelenlegi intézményükben is. Bár mindkét tagozatra a levelezős képzés a jellemzőbb, de az arányok eltolódnak: volt levelezősöknél 88%, volt nappalisoknál 63%. 4. Tagozat a KJF-en nappali (fő) levelező (fő) Végösszeg 524 hallgató nem válaszolt (85,6%) Jelenlegi tagozat nappali esti 5 (27,8) 4 (7,4) 2 (5,9) (2,9) 7 (9,3) 5 (5,7) levelező 34 (63,) 3 (88,2) 64 (72,7) távoktatás (,9) (2,9) 2 (2,3) 54 (,) 34 (,) 88 (,) A tanulmányok KJF-en megvalósult finanszírozási formája szignifikánsan befolyásolja a továbbtanuláshoz választott tagozatot (p =,). A korábban fizetős 28

29 képzésben részt vevők jelenleg levelezős, míg az államilag támogatottak nagyobb arányban, a nappalis képzésekben vannak jelen (nappalisok aránya a KJF-en állami finanszírozottakon belül 4%, míg a fizetősöknél csak 7%). 4. Finanszírozás a KJF-en állami (fő) költségtérítéses (fő) tandíjas (fő) Végösszeg 524 hallgató nem válaszolt (85,6%) Jelenlegi tagozat nappali esti 3 (4,6) 3 (9,4) 3 (7,) (,) (7,7) 2 (5,4) 7 (9,3) 5 (5,7) levelező 6 (5,) 39 (9,7) 9 (69,2) 64 (72,7) távoktatás (,) (2,3) (7,7) 2 (2,3) 32 (,) 43 (,) 3 (,) 88 (,) A nemek alapján nincs jelentős eltérés a továbbtanulási tagozatok között (chi négyzet próba:,634). Mindkét nem a levelező tagozatot választotta nagyobb arányban, a nők esetében ez 74%, míg a férfiaknál 65%. A nappalis képzésekben inkább a férfiak vannak jelen. 4. Nem férfi (fő) nő (fő) Végösszeg 525 hallgató nem válaszolt (85,8%) Jelenlegi tagozat nappali esti 5 (29,4) (5,9) 2 (7,) 4 (5,7) 7 (9,5) 5 (5,7) levelező (64,7) 52 (74,3) 63 (72,4) távoktatás (,) 2 (2,9) 2 (2,3) 7 (,) 7 (,) 87 (,) A lakóhelytől függetlenül mindenhol a levelezős képzés dominál (p =,8), a 73 százalékos átlagnál magasabb a községekben, és a külföldön lakók esetében. A nappalis képzés a városban lakókra (2%), leginkább a budapestiekre jellemző (29%). 4. Lakóhely főváros (fő) vidéki megyeszékhely (fő) egyéb város (fő) község (fő) külföld (fő) Végösszeg 524 hallgató nem válaszolt (85,6%) Jelenlegi tagozat nappali esti 8 (28,6) (,) 3 (6,7) (5,6) 5 (9,2) 2 (7,7) (6,7) 2 (3,3) (,) (,) 7 (9,3) 5 (5,7) levelező 9 (67,9) 4 (77,8) 8 (69,2) 2 (8,) (,) 64 (72,7) távoktatás (3,6) (,) (3,8) (,) (,) 2 (2,3) 28 (,) 8 (,) 26 (,) 5 (,) (,) 88 (,) A KJF-en végzett szaktól sem függ szignifikánsan, hogy a továbbtanuláshoz milyen tagozatot választott volt hallgatónk (chi négyzet teszt,96). A levelezős képzés dominanciája alól a nagyobb létszámú szakok esetében a Kommunikáció szakon végzettek mutatnak kivételt, náluk a legmagasabb a nappalis képzéseket választók aránya, ez 48% az átlagos 9%-os nappalis arányhoz képest. 29

30 2.2 Munkahely 2.2. Munkahely a végzés óta A központi kérdések következő blokkja a munkahelyre vonatkozott. Az abszolutórium megszerzése óta a megkérdezettek 93 százalékának volt már állandó munkahelye, amit a KJFen választott tagozat jelentősen befolyásol (p =,6). A levelezős és távoktatásos rendszerben tanulók az átlagosnál magasabb arányban rendelkeztek munkahellyel (98%), míg a nappalisoknál ez az érték alacsonyabb (89%). Ez nem meglepő, hiszen akik nem nappali tagozaton tanultak, általában munka mellett végezték a főiskolát. 3

31 5. Tagozat a KJF-en nappali (fő) levelező (fő) távoktatás (fő) Végösszeg 4 hallgató nem válaszolt (,7%) Volt-e állandó munkahelye a végzés óta? igen nem n.v. 252 (89,) 3 (,) (,) 3 (96,3) (3,4) (,3) 2 (,) (,) (,) 565 (92,9) 42 (6,9) (,2) 283 (,) 323 (,) 2 (,) 68 (,) Nemenként nem jelentős az eltérés a téren, hogy volt-e már állandó munkahelye a diploma megszerzése óta a hallgatónknak (chi négyzet teszt,42). Mind a férfiak, mind a nők 93 százaléka rendelkezett már munkahellyel. 5. Nem férfi (fő) nő (fő) Végösszeg 3 hallgató nem válaszolt (,5%) Volt-e állandó munkahelye a végzés óta? igen nem n.v. 24 (9,2) (8,) (,7) 442 (93,4) 3 (6,6) (,) 566 (92,9) 42 (6,9) (,2) 36 (,) 473 (,) 69 (,) A lakóhely befolyásolja, hogy a végzés óta volt-e állandó munkahelye a volt hallgatónknak (p =,). Legmagasabb arányban a külföldön (%), a fővárosban (94%) és más városokban rendelkeztek állandó munkával (93%), kisebb az érték a községek lakóinál (9%). De minden településtípusban emberből legalább kilencnek, volt munkája. 5. Lakóhely főváros (fő) vidéki megyeszékhely (fő) egyéb város (fő) község (fő) külföld (fő) n.t., n.v. (fő) Végösszeg 4 hallgató nem válaszolt (,7%) Volt-e állandó munkahelye a végzés óta? igen nem n.v. 9 (94,) 2 (5,9) (,) 2 (92,3) (7,7) (,) 53 (93,3) (6,7) (,) 93 (9,2) 9 (8,8) (,) 8 (,) (,) (,) (,) (,) (,) 565 (92,9) 42 (6,9) (,2) 23 (,) 3 (,) 64 (,) 2 (,) 8 (,) (,) 68 (,) A Kodolányis diploma megszerzése során a finanszírozás formája szignifikáns kapcsolatban áll az állandó munkahellyel való rendelkezéssel (p =,32). A fizetős képzésben részt vevőknek átlag fölötti arányban volt már munkájuk a végzés óta (94%), míg az államilag támogatottaknál ez az arány 5 százalékponttal alacsonyabb (89%). Valószínű, hogy akik fizettek a tanulmányaikért, aktívabbak és sikeresebbek a munkaerőpiacon. 5. Finanszírozás a KJF-en állami (fő) költségtérítéses (fő) tandíjas (fő) Végösszeg 2 hallgató nem válaszolt (,3%) Volt-e állandó munkahelye a végzés óta? igen nem n.v. 42 (88,8) 8 (,3) (,) 32 (94,8) 7 (5,2) (,) 3 (93,4) 7 (5,8) (,8) 567 (93,) 42 (6,9) (,2) 6 (,) 329 (,) 2 (,) 6 (,) 3

32 Az abszolutórium megszerzésének éve befolyással bír az állandó munkahellyel való rendelkezésre (p =,). A korábban végzettek nagyobb arányban mondhatják el magukról, hogy a diploma megszerzése óta volt munkahelyük (27-ben végzettekre 98%), míg a friss diplomások esetében kissé kedvezőtlenebb ez az érték (29-ben végzetteknél 87%). Figyelembe véve, hogy esetükben a felmérés és a végzés éve között csak háromnegyed év telt el, ez talán magyarázatul szolgálhat. 5. Abszolutórium éve 27 (fő) 28 (fő) 29 (fő) Végösszeg 8 hallgató nem válaszolt (%) Volt-e állandó munkahelye a végzés óta? igen nem n.v. 2 (97,6) 5 (2,4) (,) 95 (94,2) (5,3) (,5) 67 (87,4) 24 (2,6) (,) 563 (93,2) 4 (6,6) (,2) 26 (,) 27 (,) 9 (,) 64 (,) A Kodolányi Főiskolán szerzett diploma képzési területétől szinte függetlenül sikerült volt hallgatóinknak állandó munkahelyet találnia (p =,53). A 93 százalékos átlagos értéknél a gazdász-, és a társadalomtudományi képzésben részt vevők százalékponttal jobbak, míg a bölcsészek 2 százalékponttal gyengébb eredményt mutatnak. 5. Képzési terület a KJF-en bölcsészettud. (fő) gazdaságtud. (fő) társadalomtud. (fő) Végösszeg 2 hallgató nem válaszolt (,3%) Volt-e állandó munkahelye a végzés óta? igen nem n.v. 9 (9,) 9 (9,) (,) 37 (94,) 9 (5,6) (,3) 59 (93,7) 4 (6,3) (,) 567 (93,) 42 (6,9) (,2) 2 (,) 337 (,) 63 (,) 6 (,) A KJF-en végzett szak nem befolyásolja eltérően az állandó munkahely birtoklását (chi négyzet teszt,89). A nagyobb létszámú szakok közül a Közgazdász gazdálkodás szakos hallgatók rendelkeztek legnagyobb arányban állandó munkahellyel a diploma megszerzése óta (97%, az átlag 93%). 32

33 3 hallgató nem válaszolt (,5%) 33

34 2.2.2 Jelenlegi munkahely A válaszadók 9 százalékának jelenleg is van állandó vagy alkalmi munkahelye, 7,5 százalékuk vallja magát munkanélkülinek. A főiskolai tagozat befolyásolja a munkahely meglétét (p =,). A levelezőn és távoktatásban tanuló hallgatók nagyobb arányban dolgoznak, mint a nappalin végzettek, a munkanélküliség a nappalisok körében magasabb: %, levelezőn csak 4%. Mindhárom tagozaton legjellemzőbb a céges, teljes munkaidős munkaviszony, a nappalin végzettek között magasabb az aránya a jelenleg is nappalis tanulmányokat folytató volt hallgatóinknak (6%, levelezősöknél csak %). 6. Tagozat a KJF-en nappali (fő) Jelenlegi állandó, vagy alkalmi munka igen, igen, igen, cégnél, alkalmi, saját intézménynél szerződéses vállalkozás 22 7,4 levelező (fő) 26 8,3 távoktatás (fő) 2, Végösszeg ,2 2 hallgató nem válaszolt (,3 %) 3,9 3,, 2 3,4 3,9 3,, 2 3,4 igen, de most inaktív 9 nem, munkanélküli 32 nem, nappalin tanul 8 3,2 26 8,, 35 5,7,3 4 4,3, 46 7,5 6,4 3,9, 2 3,4 n.v.,,3,,2 283, 325, 2, 6, A jelenlegi munkahelyet befolyásolja a hallgató neme (chi négyzet teszt,), a nőknél magasabb a munkanélküliség (nőknél 8%, férfiaknál csak 6%). Mindkét nem esetében a cégnél, intézményben folytatott munkavégzés a meghatározó (férfiaknál 77, nőknél 76%), az inaktív státusz csak nők esetében fordul elő, és jelenleg is nappali tagozatos hallgatók közül több a férfi (férfi 5%, nő 3%). 6. Jelenlegi állandó, vagy alkalmi munka igen, igen, igen, cégnél, alkalmi, saját Nem intézménynél szerződéses vállalkozás férfi (fő) , 3,7 7,4 nő (fő) , 3,4 2,3 Végösszeg ,3 3,4 3,4 hallgató nem válaszolt (,2 %) igen, de most inaktív, 35 7,4 35 5,7 nem, munkanélküli 8 5,9 38 8, 46 7,5 nem, nappalin tanul 7 5, 4 2,9 2 3,4 n.v.,7,,2 36, 475, 6, A lakóhely szignifikáns hatással bír a munkahely meglétére és típusára (p =,). Bár minden településtípusra a céges, intézményi főállású munkavállalás a legjellemzőbb, emellett a fővárosban és a községekben az átlagosnál magasabb a nappalin tanuló volt 34

35 hallgatóink aránya (4%, az átlag 3%), a külföldön lakók esetében nagyobb a munkanélküliség (3%, az átlag 7%) 6. Jelenlegi állandó, vagy alkalmi munka igen, igen, igen, cégnél, alkalmi, saját Lakóhely intézménynél szerződéses vállalkozás főváros (fő) ,8 3,4 3,9 vidéki megyesz. (fő) ,4,5 3,8 egyéb város (fő) ,9 5,5 3, község (fő) ,5 2,9 2,9 külföld (fő) 7 87,5,, nt., nv. (fő),,, Végösszeg ,4 3,4 3,4 2 hallgató nem válaszolt (,3 %) igen, de most inaktív 8 3,9 3 2,3 6 9,7 8 7,8,, 35 5,7 nem, munkanélküli 6 7,9 8 6, 4 8,5 6 5,9 2,5, 45 7,4 nem, nappalin tanul 8 3,9 5 3,8 4 2,4 4 3,9,, 2 3,4 n.v.,,,,,,,2 23, 3, 65, 2, 8,, 6, A főiskolán a finanszírozás jellege nem befolyásolja döntően a jelenlegi munkahely meglétét (p =,245). Akár államilag támogatott, akár fizetős képzésre járt a hallgató, jelenleg cégnél, intézménynél, teljes munkaidőben dolgozik háromnegyedük. A munkanélküliség az állam által finanszírozottak körében a legmagasabb, % az átlagos 7,5 %-hoz képest. Ugyanakkor szintén az államilag támogatottak körében magasabb a nappali tagozatos jelenleg is tanulók aránya, 6% (átlag 3%). 6. Jelenlegi állandó, vagy alkalmi munka igen, igen, igen, Finanszírozás cégnél, alkalmi, saját a KJF-en intézménynél szerződéses vállalkozás állami (fő) ,8 3,8 3, költségtérítéses (fő) ,6 3, 3, tandíjas (fő) , 4, 5, Végösszeg ,3 3,4 3,4 igen, de most inaktív 5 3, 23 6,9 7 5,8 35 5,7 nem, munkanélküli 7,6 23 6,9 6 5, 46 7,5 nem, nappalin tanul 9 5,6 8 2,4 4 3,3 2 3,4 n.v.,,,8,2 6, 33, 2, 62, A Kodolányi Főiskolán megszerzett abszolutórium éve befolyásolja a jelenlegi munkahelyet (kapcsolati próba,). Mindhárom vizsgált évfolyamon a cégnél, intézménynél való állandó munkahely a meghatározó, a 27-estől a 29-es évfolyamig 35

36 haladva egyre kisebb mértékben. A munkanélküliségi arány a később végzettek esetében magasabb (29-es évfolyamnál 9%, a 27-esnél 5%, az átlag 7%). Az évek múlásával egyre jellemzőbb az alkalmi, vagy szerződéses munkaviszony is (29-eseknél 6%, 27eseknél %). A nappalis hallgatók megoszlása a frissebb diplomásoknál nagyobb (29eseknél 7%, 27-eseknél %). 6. Jelenlegi állandó, vagy alkalmi munka igen, igen, igen, Abszolutórium éve cégnél, alkalmi, saját a KJF-en intézménynél szerződéses vállalkozás 27 (fő) ,6, 2,9 28 (fő) ,5 2,9 4,3 29 (fő) ,3 6,3 3, Végösszeg ,6 3,3 3,5 6 hallgató nem válaszolt ( %) igen, de most inaktív 8 8,7 4 6,7 2, 34 5,6 nem, munkanélküli 5,3 7 8,2 7 8,9 45 7,4 nem, nappalin tanul,5 6 2,9 4 7,3 2 3,5 n.v.,,5,,2 27, 28, 9, 66, A képzési terület összefügg a jelenlegi munkahellyel (p =,). Minden területen a céges, intézményi, teljes munkaidős munkaviszonnyal rendelkezők megoszlása a legmagasabb, a munkanélküliségi ráta átlag fölötti a bölcsész-, és gazdászképzésben részt vevők esetében (9, ill. 8%), a nappali tagozaton továbbtanulók aránya a társadalomtudományi diplomásoknál jelentős (%, az átlag 3%). Az alkalmi vagy szerződéses munkaviszony a bölcsészek és társadalomtudósok esetében nagyobb az átlagnál (6-7%, míg az átlag 3%). 6. Képzési terület a KJF-en bölcsészettud. (fő) gazdálkodástud. (fő) társadalomtud. (fő) Végösszeg Jelenlegi állandó, vagy alkalmi munka igen, igen, igen, cégnél, alkalmi, saját intézménynél szerződéses vállalkozás , 6,6 2, ,,9 4, ,8 6,3 3, ,3 3,4 3,4 igen, de most inaktív 5,2 23 6,8,6 35 5,7 nem, munkanélküli 8 8,5 27 8,,6 46 7,5 nem, nappalin tanul 9 4,2 6,8 6 9,5 2 3,4 n.v.,,3,,2 22, 337, 63, 62, A KJF-en megszerzett szak befolyásolja a jelenlegi munkahelyet (p =,49). Leggyakoribb minden szak vonatkozásában a cégnél, vagy egyéb intézménynél való főállású munkaviszony, a munkanélküliség a nagyobb létszámú szakjaink esetében az Idegenforgalmi és szálloda szak esetében magasabb az együttes átlagnál (4%, az átlag csak 7,5%). A nappali tagozaton továbbtanulók között a Kommunikáció és az idegen nyelvi képzésben részt vevők vannak elől. A legbiztosabb munkaerő piaci pozíciót a Közgazdász gazdálkodás szakosok érték el, az százalék alatti munkanélküliségi rátájukkal. 36

37 hallgató nem válaszolt (,2 %) 37

38 2.3 KJF saját kérdései 2.3. Mennyi idő telt el a munkába állásig? A saját intézményi kérdések között első volt, hogy végzett hallgatóink a munkaerőpiacon milyen gyorsan tudnak állást találni. A válaszadók többsége már dolgozott, amikor a diplomáját megszerezte (53%). Az abszolutórium éve befolyásolja, hogy a végzés után mennyi idővel tudott munkába állni a hallgató (p =,26). Az évek múlásával egyre kisebb azok aránya, akiknek kevesebb, mint hónap elég volt ahhoz, hogy munkát találjanak. A 27-es évfolyamon végzetteknek még 3%-a, a 29-esnek már csak 9%-a volt képes ilyen gyorsan elhelyezkedni. Azon is érződnek az egyre romló munkaerő-piaci feltételek, hogy nőtt azok aránya, akiknek egy év kellett a megfelelő munkahely megtalálásához (27-es évfolyamnál 22%, a 29-esnél 35%). 7. Mennyi idő telt el a munkába állásig? tanulmányok Abszolutórium éve kevesebb, hó és év évnél alatt már a KJF-en mint hó között több dolgozott n.t. 27 (fő) ,6 22,2 4,3 57,5, 28 (fő) ,2 25,4 4,9 57,, 29 (fő) ,4 34,6 3, 44,5 2,6 Végösszeg ,8 27,2 4, 53,2,5 Érvényes adat 63db (98,5%), hiányzó adat 9 db (,5 %), összesen 62 adat (%) n.v. 5 2,4 3,5 5,8 9 3,2 27, 25, 9, 63, A diploma megszerzése, és a munkába állás közt eltelt időt a KJF-en tanult képzési terület döntően nem befolyásolja (Chi-négyzet teszt:,472). Tudományterülettől függetlenül a hallgatók több mint fele már dolgozott a tanulmányai alatt is. Leggyorsabban a gazdász képzésben részvevők tudtak elhelyezkedni, hónapon belül a 3%-uk (az átlag %). Legtovább a társadalomtudósoknak kellett munkát keresniük, csaknem évig tartott ez 3%uknak (az átlag 27%). 7. Képzési terület a KJF-en bölcsészettud. (fő) gazdálkodástud (fő) társadalomtud. (fő) Mennyi idő telt el a munkába állásig? kevesebb, mint hó 8 8,5 45 3,4 3 hó és év között 54 25, ,8 9 évnél több 9 4,3 4 4,2 2 tanulmányok alatt már dolgozott 7 55,5 7 5, 35 n.t. 4,9 3,9 2 n.v. 9 4,3 9 2,7 2 2, 335, 63 38

39 4,8 3,2 3,2 55,6 3,2 Végösszeg ,8 27,3 4, 53,,5 Érvényes adat 69db (99,5%), hiányzó adat 3 db (,5 %), összesen 62 adat (%) 3,2 2 3,3, 69, A tagozat szignifikáns kapcsolatban áll a munkába állásig eltelt idővel (Chi-négyzet teszt:,). Lényeges különbség van a tagozatok között abban, hogy a tanulmányok alatt rendelkeztek-e főállású munkaviszonnyal: a nappalisoknak csak 2, míg a levelezősöknek 8 százaléka dolgozott már a tanulmányai alatt. Így érthető, hogy az elhelyezkedés a nappalisoknak ment nehezebben, lassabban: csaknem minden második hallgatónak csak egy éven belül sikerült ez. Ugyanakkor kevesebb, mint hónap alatt talált munkát a nappalis hallgatók 9%-a, ami 8 százalékponttal jobb az együttes átlagnál (%). 7. Mennyi idő telt el a munkába állásig? tanulmányok Tagozat kevesebb, hó és év évnél alatt már a KJF-en mint hó között több dolgozott n.t. nappali (fő) ,9 49, 6, 2,3,8 levelező (fő) , 8,6 2,5 8,9,2 távoktatás (fő) 2,,,,, Végösszeg ,9 27,3 4, 52,9,5 Érvényes adat 67db (99,2%), hiányzó adat 5 db (,8 %), összesen 62 adat (%) n.v. 3,9 9 2,8, 2 3,3 28, 324, 2, 67, A finanszírozás formája döntően befolyásolja a munkába állásig eltelt időt (Chinégyzet teszt:,). A fizetős képzésben részt vevők 65, míg az államilag támogatott képzésben részt vevőknek csak 9 százaléka rendelkezett a tanulmányok alatt főállású munkaviszonnyal. Az elhelyezkedés nehézsége ezért elsősorban az államilag finanszírozottakat sújtotta. Csaknem minden második nem fizetős hallgatónknak éven belül sikerült csak elhelyezkedni (47%, együttes átlag: 27%). De szintén az államilag támogatottak között nagyobb azok aránya is, akiknek munkát találni elég volt hónap (2%-uknak, míg az együttes átlag %). Ez magyarázható azzal, hogy az államilag támogatott képzésben tanulók jobb pozíciót vívtak ki maguknak a munkaerőpiacon a tanulmányaik által. 7. Finanszírozás a KJF-en állami (fő) költségtérítéses (fő) tandíjas (fő) Végösszeg Mennyi idő telt el a munkába állásig? kevesebb, mint hó 33 2,9 23 6,9 8,3 66 hó és év között 74 46,8 67 2,2 25 2,8 66 évnél több 7, 3 3,9,8 25 tanulmányok alatt már dolgozott 3 9, 26 65, ,2 323 n.t. 3,9 5,5,8 9 n.v. 7 4,4 7 2, 6 5, 2 58, 33, 2, 69 39

40 ,8 27,3 4, 53,,5 Érvényes adat 69db (99,5%), hiányzó adat 3 db (,5 %), összesen 62 adat (%) 3,3, A munkába állásig eltelt időt a nem változó nem befolyásolja jelentősen (Chinégyzet teszt:,457). Mindkét nemen belül legjellemzőbb az, hogy dolgoztak már a tanulmányaik alatt is. Az elhelyezkedés a férfiaknak ment valamivel könnyebben, hónapon belül sikerült elhelyezkednie a férfiak 5%-ának, míg a nőknél ez az arány csak %. Az egy éven át tartó munkahely keresési arányok nagyjából egyeznek a nemeket összehasonlítva. 7. Nem férfi (fő) nő (fő) Végösszeg Mennyi idő telt el a munkába állásig? kevesebb, mint hó 2 4,9 46 9,7 66 hó és év között 38 28, , 66 évnél több 5 3,7 2 4,2 25 tanulmányok alatt már dolgozott 63 47, ,6 322 n.t. 3 2,2 6,3 9 n.v. 5 3,7 5 3,2 2 34, 474, 68,9 27,3 4, 53,,5 Érvényes adat 68db (99,3%), hiányzó adat 4 db (,7 %), összesen 62 adat (%) 3,3, A lakóhely döntően befolyásolja a munkába állásig eltelt időt (Chi-négyzet teszt:,). Döntően a fővárosban lakók rendelkeztek állandó munkahellyel a tanulmányaik alatt (59%-uk, az együttes átlag 53%), és elhelyezkedni is ők tudtak gyorsabban. A külföldön élőknek sikerült még az átlagosnál hamarabb munkába állni, ugyanakkor a magyarországi községekben, és más városokban lakók helyzete valamivel rosszabb az elhelyezkedés tekintetében. 7. Mennyi idő telt el a munkába állásig? tanulmányok kevesebb, hó és év évnél alatt már Lakóhely mint hó között több dolgozott n.t. főváros (fő) , 23,9 2,5 59,2,5 megyeszékhely (fő) ,7 35, 7,6 42, 3, egyéb város (fő) ,7 26,7 3, 53,9,2 község (fő) ,9 24,8 4, 54,5, külföld (fő) 2 4 2,5 25, 2,5 5,, n.t., n.v. (fő),,,,, Végösszeg ,9 27,2 4, 53,,5 Érvényes adat 67db (99,2%), hiányzó adat 5 db (,8 %), összesen 62 adat (%) n.v. 6 3, 2,5 4 2,4 7 6,9,, 2 3,3 2, 3, 65,, 8,, 67, 4

41 A Kodolányin végzett szak is jelentősen befolyásolja a munkakezdésig eltelt időt (Chinégyzet teszt:,). Szakonként is jellemző, hogy már a tanulmányok alatt a többség rendelkezett munkahellyel, ettől eltér az Idegenforgalmi és szálloda szakunk, ahol ez az arány csak 33% (együttes átlag 53%), mégis viszonylag gyorsan sikerült munkát találniuk: hónapon belül az IFO-sok 9 %-a dolgozott már (együttes átlag %). A Közgazdász képzésben résztvevők nagyobb része dolgozott már a tanulmányai alatt (79%), az elhelyezkedési mutatóik jobbak az átlagnál. Érvényes adat 68 db (99,3%), hiányzó adat 4 db (,7%), összesen 62 adat (%) 4

42 2.3.2 Végzettsége megfelel-e jelenlegi munkakörének? A KJF saját kérdései között a következők a hallgatók attitűdjét mérték, -5-ig terjedő Likert skálán: = egyáltalán nem ért egyet, 5 = teljes mértékben. Az első ilyen irányú kérdés, hogy a Végzettsége megfelel-e jelenlegi munkakörének?. Az abszolutórium megszerzésének éve alapján nincsenek nagy különbségek ennek megítélésében (Chi-négyzet teszt:,375). Leggyakoribb válasz az évfolyamoktól függetlenül az, hogy teljes mértékben megfelel a munkakörnek a végzettség, vagyis sikerült szakmán belül elhelyezkedni. Bár ez az arány csökkenő tendenciát mutat az évek múlásával (27-es évben 46%, 28-ban 4%, 29-ben 37%), tehát egyre nehezebb a képzettségnek tökéletesen megfelelő munkához jutni. Ezt a hatást erősíti, hogy a másik véglet, az egyáltalán nem szakmában vágó munka aránya, nő az évek során (27-ben 4%, 28-ban 6%, 29-ben 6%). Érvényes adat 564db (92,2%), hiányzó adat 48 db (7,8 %), összesen 62 adat (%) A képzési terület szignifikánsan befolyásolja, hogy mennyire sikerült a végzettségnek megfelelő munkát találni (Chi-négyzet teszt:,2). Bár minden tudományterületen dominál a teljes fokú megfelelés, mégis ez az arány a társadalomtudományos végzettségűeknél a legmagasabb (52%), őket követik a bölcsészek (47%), és utolsók a sorban a gazdászok (36%). Ha együtt nézzük a két legmagasabb kategóriát (4 és 5), akkor viszont, a gazdász képzésben résztvevők mutatnak magasabb megfelelést. A két alsó minősítést vizsgálva ( és 2), szintén a társadalomtudósok kerülnek ki legjobban az összehasonlításból, náluk a legalacsonyabb végzettségnek a nem/vagy egyáltalán nem megfelelő munkakörök aránya (2,6%), gazdászoknál magasabb (2,5%), és legmagasabb a bölcsészeknél (25,5%). 42

43 Érvényes adat 569 db (93,%), hiányzó adat 43 db (7,%), összesen 62 adat (%) A tagozat is szignifikáns hatással van a végzettség és a munkakör megfeleltetésére (Chi-négyzet teszt:,). A levelező tagozaton végzettek jóval elégedettebbek szakmailag a munkakörükkel (49%), mint a nappalisok (33%). A megfelel, vagy teljes mértékben megfelel kategóriák együttes aránya alapján is a levelezősök helyzete jobb (69% > 49%), nekik sikerült nagyobb arányban a szakmájukban elhelyezkedni. Bár árnyalja a képet az, hogy a levelezősök döntő többsége már dolgozott a tanulmányai alatt is, és valószínűleg, a szakmájában. A nappali tagozaton végzettek magasabb arányban kényszerülnek olyan munkakörök betöltésére, amelyek egyáltalán nem vagy nem felelnek meg a végzettségüknek (nappalisok 29,6%-a, levelezősök 5,2%-a). Érvényes adat 567 db (92,6%), hiányzó adat 45 db (7,4%), összesen 62 adat (%) A KJF-es tanulmányaik során megvalósult finanszírozási forma alapján nem jelentősek az eltérések a munkakör és a végzettség megfelelése között (Chi-négyzet teszt:,95). A fizetős képzésekben részt vevőknek nagyobb arányban sikerült a végzettségüknek teljes mértékben megfelelő munkát találni (45%), mint az államilag támogatottaknak (35%). Ezt támasztják alá a két jó (4 és 5) és a két rossz ( és 2) kategória összevonásának adatai is. A végzettségnek egyáltalán nem vagy nem megfelelő munkakört tölt be az államilag támogatottak 29%-a, míg a fizetős képzésekben ez az arány csak 9%. 43

44 Érvényes adat 569 (93,%), hiányzó adat 43 (7,%), összesen 62 (%) A nemek jelentősen befolyásolják a betöltött munkakör és a végzettség szakmai megfelelését (Chi-négyzet teszt:,7). A nők jóval nagyobb arányban dolgoznak a végzettségüknek teljesen megfelelő területen (44%, férfiaknál csak 34%). Ugyanezt a hatást erősíti a további, nem középre helyezett válaszok megoszlása is. Egyáltalán nem vagy nem megfelelő szakmai körülmények között dolgozik a férfiak 32%-a, míg a nőknek csak 2%-a. Érvényes adat 568 (92,8%), hiányzó adat 44 (7,2%), összesen 62 (%) A lakóhely alapján nincsenek jelentős eltérések a végzett munka szakmaiságának megítélése tekintetében (Chi-négyzet teszt:,5). Településtől függetlenül, legtöbben végzettségüknek teljes mértékben megfelelő munkakörben dolgoznak (36-5%). Említést érdemel, hogy a külföldön dolgozók között jóval magasabb az aránya azoknak, akik egyáltalán nem a szakmájukban dolgoznak (25%, az együttes átlag csak 6%). 44

45 Érvényes adat 567 (92,6%), hiányzó adat 45 (7,4%), összesen 62 (%) A KJF-en végzett szak alapján jelentős eltérések mutatkoznak a végzett munka szakmaiságának megítélésében (Chi-négyzet teszt:,). A végzettségnek maximálisan megfelelő munkát elsősorban a nyelvszakon végzettek mondhatnak magukénak, közülük is inkább az angolosok, a német illetve a francia szakosok esetében nagy a szórás, a másik véglet, az egyáltalán nem megfelelő munka is nagy arányban előfordul. Az átlagnál elégedettebbek még a Szociális munkás szakosok (67% ás átlagos 42%-hoz képest). Azonban ezeknél a szakoknál a válaszadók száma kicsi, ami megkérdőjelezi az eredmények megbízhatóságát. A nagyobb létszámú szakjaink közül egyáltalán nem szakmába illő munkát kénytelenek vállalni nagy arányban a Kommunikáció szakon (37%), valamint az Idegenforgalmi és szálloda (24%) végzett hallgatóink (együttes átlag ebben a kategóriában 6%). A Közgazdász gazdálkodás szakosok átlagot felülmúló eredményességet mondhatnak maguknak a megfelelő vagy teljes mértékben megfelelő munkák birtoklása terén (73,4%, az együttes átlag csak 59,5%). 45

46 Érvényes adat 568 db (92,8%), hiányzó adat 44 db (7,2%), összesen 62 adat (%) 46

47 2.3.3 Elégedett-e jelenleg végzett munkájával? A volt hallgatóink döntő többsége elégedett jelenleg végzett munkájával, a két felső minősítés (4 és 5) együttes aránya 78,9%. Bár az abszolutórium megszerzésének éve nem befolyásolja ezt döntően (Chi-négyzet teszt:,73), az egymást követő végzős évfolyamok, azonban egyre kisebb mértékben elégedettek. A 4-es és 5-ös értékelések aránya a 27-ben végzettek esetében még 83,6%, a 28-asoknál 8,9%, míg a 29-eseknél már csak 7%. Ezzel együtt a jelenleg végzett munkával való elégedetlenség (-esek és 2-esek együttes aránya) az évek múlásával egyre magasabb: 27-es évfolyamnál 5%, a 28-asnál 7,7%, míg a 29-esnél 2,2%. Vagyis egyre nehezebb olyan munkához jutni, amivel hallgatóink maradéktalanul elégedettek lennének. Érvényes adat 564 db (92,2%), hiányzó adat 48 db (7,8%), összesen 62 adat (%) A jelenlegi munkával való elégedettséget a KJF-en végzett tudományterület nem befolyásolja jelentősen (Chi-négyzet teszt:,33). Az átlagosnál elégedettebbek a társadalomtudósok (5-ösök aránya 53,4%), őket követik a bölcsészek (5-ösök aránya 5,3%), majd a gazdászok (5-ösök aránya 46,5%). Ha a két felső osztályzatot együtt vesszük figyelembe, akkor kiegyenlítettek az értékek a különböző tudományágak között. Az elégedetlenség legmagasabb a bölcsészeknél (-esek és 2-esek aránya,3%), majd a gazdászoknál (7%), és legkevésbé a társadalomtudósoknak vannak gondjaik a munkájukkal (3,4%). Összevetve mindezt, leginkább a társadalomtudomány terén diplomázott hallgatóinknak sikerült olyan munkát találni, amivel elégedettek is. 47

48 Érvényes adat 569 db (93,%), hiányzó adat 43 db (7,%), összesen 62 adat (%) Bár a tagozatok sem befolyásolják alapvetően a jelenlegi munkával való elégedettséget (Chi-négyzet teszt:,567), ha csak a teljesen elégedett kategóriát nézzük, a levelezős volt hallgatóink esetében kedvezőbb a kép, mint a nappalisoknál (levelezősök 52%-a, nappalisok 45%-a adott 5-ös választ, azaz 7 százalékponttal jobb a megítélésük). A két felső kategória együtt (4+5) szintén a levelezősöknél mutat magasabb arányt, de már csak 5 százalékponttal. Ugyanez a hatás figyelhető meg az elégedetlenség terén is, a nappalisoknál kedvezőtlenebb a kép (+2-esek aránya nappalisoknál 9,3%, levelezősöknél 6,%). Azaz a levelező képzésben részt vevőknek sikerült nagyobb elégedettségre okot adó munkát találnia. Érvényes adat 567 db (92,6%), hiányzó adat 45 db (7,4%), összesen 62 adat (%) A KJF-es képzés finanszírozási formája alapján nincs nagy eltérés a jelenlegi munkával való elégedettség terén (Chi-négyzet teszt:,73). Van azonban különbség a fizetős képzésben részt vevők javára, ha csak a teljes mértékben elégedett kategóriát tekintjük: fizetős képzésben az 5-ösök aránya 5%, míg az államilag támogatottaknál ez 44%. A két felső és két alsó kategória alapján (4+5 és +2) kiegyenlített a különböző finanszírozási formák munkára vonatkozó megítélése. Érvényes adat 569 db (93,%), hiányzó adat 43 db (7,%), összesen 62 adat (%) A nemek teljesen hasonlóan ítélik meg a jelenlegi munkájukat (Chi-négyzet teszt:,95), minden kategóriában hasonló arányban elégedettek velük. 48

49 Érvényes adat 568 db (92,8%), hiányzó adat 44 db (7,2%), összesen 62 adat (%) A lakóhely alapján nincs szignifikáns különbség a munkával való elégedettség megítélése terén (Chi-négyzet teszt:,53). A teljesen elégedettek az átlagnál kicsit magasabb arányban vannak a külföldön, illetve a községekben lakók között, de az egyáltalán nem elégedettek is közülük kerülnek ki többen, esetükben a nagy szórás értékek ezeket a szélsőségeket eredményezik. Érvényes adat 567 db (92,6%), hiányzó adat 45 db (7,4%), összesen 62 adat (%) 49

50 A szak kapcsolatban áll azzal, hogy mennyire elégedettek volt hallgatóink a jelenlegi munkájukkal (Chi-négyzet teszt:,2). Az átlagosnál nagyobb mértékben elégedettek az Általános szociális munkások (63,3%), a Kommunikáció- (56,5%), a Művelődésszervező Kommunikáció (53,8%), a Közgazdász gazdálkodás szakosok (52,7%) (az 5-ösök együttes átlaga 48,4%). A nyelvszakosok között szintén vannak nagyobb arányban elégedettek, de elégedetlenek is, de a kis létszámok miatt az ő adataik nem általánosíthatók. 5

51 Érvényes adat 568 db (92,8%), hiányzó adat 44 db (7,2%), összesen 62 adat (%) Tanulmányai mennyire készítették fel munkakörére? A következő kérdés arra vonatkozott, hogy mennyire készítették fel a hallgatókat Kodolányis tanulmányaik a munkakörükre. Itt is -5-ig lehetett a választ megfogalmazni, = egyáltalán nem, 5 = teljes mértékben. Az értékelés nem túl rózsás, a leggyakoribb válasz a közepesen. Az abszolutórium megszerzésének éve nem befolyásolja ezt a vélekedést különbözőképpen (Chi-négyzet teszt:,779). Sajnos egyre kritikusabbak a hallgatók a főiskolán szerzett tudással szemben. A 29-ben végzett évfolyamnál a legmagasabb az elégtelenek és elégségesek aránya (3,%, 27-ben még csak 9%) és legalacsonyabb a teljes mértékű elégedettség (6,%, míg 27-ben még 6,2%). Tehát van javítani való a hallgatók munkára való felkészítése terén. 5

52 Érvényes adat 559 db (9,3%), hiányzó adat 53 db (8,7%), összesen 62 adat (%) A képzési területek sem mutatnak egymástól szignifikáns eltérést abban, hogy mennyire készítették fel a tanulmányok a munkájukra a hallgatóinkat (Chi-négyzet teszt:,322). A teljes mértékben elégedettek legnagyobb arányban, a társadalomtudományos képzésben részt vevők közül kerülnek ki (23,6%, a másik két területnél ez 3-4%-os). A 4-es és 5-ös értékeléseket együtt figyelve, szintén a társadalomtudósok állnak elől (54,5%), őket követik a bölcsészek (53,8%), és legalacsonyabb ezen osztályzatok megoszlása a gazdászok között (4,6%). Az egyáltalán nem készít fel kategória legnagyobb arányban a bölcsészek között fordult elő (3,4%, a másik két területen ez csak,6%). Érvényes adat 564 db (92,2%), hiányzó adat 48 db (7,8%), összesen 62 adat (%) A tagozat szignifikáns kapcsolatban áll a főiskolai tanulmányok felkészítésének mértékével (Chi-négyzet teszt:,). A levelezősök jóval elégedettebbek az itt szerzett tudással, mint a nappalisok (5-ösök aránya levelezőn: 7,7%, nappalin:,7%, és a 4+5-ösök aránya levelezőn: 49,2%, nappalin: 35,9%). Mindkét tagozat leggyakoribb válasza a közepes felkészítés volt. Az egyáltalán nem készített fel vagy nem készített fel vélekedések aránya a nappalin jóval magasabb (26,6%), mint levelezőn (8,7%). Lehet, hogy életkori sajátosság áll a dolog mögött, az idősebbek (általában a levelezősök) már nagyobb megnyugvással tekintenek az élet minden területére. 52

53 Érvényes adat 563 db (92,%), hiányzó adat 49 db (8,%), összesen 62 adat (%) A KJF-es finanszírozási forma alapján nincsenek nagy eltérések annak megítélésében, hogy mennyire készítették fel a munkájukra hallgatóinkat a tanulmányaik (Chi-négyzet teszt:,454). Egy kicsivel az államilag támogatottak kritikusabbak a fizetőseknél (az egyáltalán nem készített fel kategória aránya náluk a legmagasabb: 3,2%, bár csak -2 százalékponttal, mint a fizetős hallgatóknál). Érvényes adat 564 db (92,2%), hiányzó adat 48 db (7,8%), összesen 62 adat (%) Bár nemek szerint az eltérések nem túl nagyok (Chi-négyzet teszt:,79), mégis a nők nagyobb mértékű elégedettsége olvasható ki a tanulmányok munkára való felkészítésének megítélésben. A teljes mértékben felkészített válasz magasabb a nőknél (6,2%), mint a férfiaknál (,3%), és ezzel összhangban az egyáltalán nem készített fel kategória magasabb a férfiaknál (5,%, a nőknél csak,5%). Mindkét nemnél, a közepes értékelés a leggyakoribb. 53

54 Érvényes adat 563 db (92,%), hiányzó adat 49 db (8,%), összesen 62 adat (%) A lakóhely alapján sincsenek lényeges eltérések a tanulmányok alapos felkészítésének megítélésében (Chi-négyzet teszt:,97). A mérleg minden településtípus esetén inkább a felkészített valamennyire kategóriák felé billen (4+5), legnagyobb mértékben a vidéki városokban, legkevésbé a fővárosban. A külföldi hallgatók kis létszáma és a nagy szélsőségek (nagy szórás) miatt, az eredményeiket hiba volna általánosítani. Érvényes adat 562 db (9,8%), hiányzó adat 5 db (8,2%), összesen 62 adat (%) Az elvégzett szak szignifikáns kapcsolatot mutat a tanulmányok felkészítésének milyenségével (Chi-négyzet teszt:,8). A teljes mértékben felkészített válasz az átlagosnál magasabb arányban fordul elő az Általános szociális munkás- (35,7%), és a Nemzetközi kapcsolatok (25%) szakokon (az együttes átlag 4,9%). Legkevésbé érzik 54

55 elegendőnek az itt szerzett tudást a Kommunikáció-, és az Idegenforgalmi és szálloda szakos hallgatók (-esek aránya 27% illetve 6% az átlagos 2%-hoz képest). Érvényes adat 563 db (92,%), hiányzó adat 49 db (8,%), összesen 62 adat (%) 55

56 2.3.5 Ismerte-e a KJF továbbképzési kínálatát? A KJF-es saját kérdések között azt is megkérdeztük, hogy az államvizsga megszerzésekor ismerte-e hallgatónk, intézményünk továbbképzési kínálatát. Ha együtt nézzük a három vizsgált évfolyamot, akkor a többség nem ismerte (52,8%). Ugyanakkor a végzés éve alapján jelentős különbségek figyelhetők meg (Chi-négyzet teszt:,4). Míg a 27-ben és 28-ban végzettek között többen nem ismerték, mint ismerték a KJF-es továbbtanulási lehetőségeket, addig a 29-es végzősöknél fordult a tendencia, és nagyobb arányban vannak már, akik ismerik a képzési palettát (57,% ismeri). A tájékoztatás tehát elérte a kívánt eredményt, javult az intézményi képzési lehetőségek ismertsége, de annyira azért nem, hogy ne lehetne tovább emelni az arányon. 8. Államvizsga után ismerte-e a KJF továbbképzési kínálatát? Abszolutórium éve igen nem n.t., n.v. 27 (fő) 88 (42,5) 8 (57,) (,5) 28 (fő) 83 (39,9) 22 (58,7) 3 (,5) 29 (fő) 9 (57,) 8 (4,9) 2 (,) Végösszeg (fő) 28 (46,2) 32 (52,8) 6 (,) Érvényes adat 66db (99,%), hiányzó adat 6 db (, %), összesen 62 adat (%) 27 (,) 28 (,) 9 (,) 66 (,) A képzési terület nem befolyásolja jelentősen a KJF-es további képzési lehetőségek ismeretét (Chi-négyzet teszt:,97). Legtájékozottabbak a bölcsész- (53,8%), tőlük nem sokkal lemaradva a társadalomtudományi- (52,4%), legkevésbé a gazdász képzésben részt vevők (4,9%). 8. Államvizsga után ismerte-e a KJF továbbképzési kínálatát? Képzési terület igen nem n.t., n.v. bölcsészettudomány (fő) 4 (53,8) 96 (45,3) 2 (,9) 22 (,) gazdálkodástudomány (fő) 38 (4,9) 95 (57,9) 4 (,2) 337 (,) társadalomtudomány (fő) 33 (52,4) 3 (47,6) (,) 63 (,) Végösszeg (fő) 285 (46,6) 32 (52,5) 6 (,) 62 (,) Érvényes adat 62db (,%), hiányzó adat db (, %), összesen 62 adat (%) A tagozat alapján lényeges különbségek nincsenek a Kodolányis továbbtanulási lehetőségek ismerete terén (Chi-négyzet teszt:,288). A nappali tagozaton végzettek nagyobb arányban ismerték az anyaintézmény továbbtanulási kínálatát (5,9%), mint a levelezősök (42,5%). 8. Tagozat nappali (fő) levelező (fő) Államvizsga után ismerte-e a KJF továbbképzési kínálatát? igen nem n.t., n.v. 44 (5,9) 37 (48,4) 2 (,7) 283 (,) 38 (42,5) 83 (56,3) 4 (,2) 325 (,) 56

57 távoktatás (fő) 2 (,) (,) (,) Végösszeg (fő) 284 (46,6) 32 (52,5) 6 (,) Érvényes adat 6db (99,7%), hiányzó adat 2 db (,3 %), összesen 62 adat (%) 2 (,) 6 (,) A KJF-es finanszírozási forma alapján a következőképpen befolyásolja a továbbképzési kínálat ismeretét: legtájékozottabbak e téren az államilag támogatott képzésben részt vevők (5,6%-uk ismerte), a költségtérítésesek és tandíjasok kevesebb, mint fele ismerte a továbbtanulási lehetőségeket (47,% ill. 39,7%). Chi-négyzet teszt:,64, a kapcsolat a két változó között nem szignifikáns. 8. Államvizsga után ismerte-e a KJF továbbképzési kínálatát? Finanszírozási forma igen nem n.t., n.v. állami (fő) 8 (5,6) 78 (48,8) (,6) 6 (,) költségtérítéses (fő) 56 (47,) 7 (5,7) 4 (,2) 33 (,) tandíjas (fő) 48 (39,7) 72 (59,5) (,8) 2 (,) Végösszeg (fő) 285 (46,6) 32 (52,5) 6 (,) 62 (,) Érvényes adat 62db (,%), hiányzó adat db (, %), összesen 62 adat (%) A KJF továbbképzési kínálatát a végzősök közül több nő ismerte (48,2%), mint férfi (4,4%). A nemek befolyása azonban nem szignifikáns (Chi-négyzet teszt:,55). 8. Államvizsga után ismerte-e a KJF továbbképzési kínálatát? Nem igen nem n.t., n.v. férfi (fő) 55 (4,4) 8 (58,8) (,7) 36 (,) nő (fő) 229 (48,2) 24 (5,7) 5 (,) 475 (,) Végösszeg (fő) 284 (46,5) 32 (52,5) 6 (,) 6 (,) Érvényes adat 6db (99,8%), hiányzó adat db (,2 %), összesen 62 adat (%) A lakóhelyet vizsgálva, a Kodolányis továbbképzési kínálatról legtájékozottabbak a külföldön illetve a vidéki megyeszékhelyeken lakó volt hallgatóink (62,5% ill. 5,9%), legkevésbé a fővárosiak (43,3%). A hatás szignifikáns (Chi-négyzet teszt:,). 8. Államvizsga után ismerte-e a KJF továbbképzési kínálatát? Lakóhely igen nem n.t., n.v. főváros (fő) 88 (43,3) 2 (55,2) 3 (,5) 23 (,) vidéki megyeszékhely (fő) 68 (5,9) 63 (48,) (,) 3 (,) egyéb város (fő) 78 (47,3) 86 (52,) (,6) 65 (,) község (fő) 46 (45,) 55 (53,9) (,) 2 (,) külföld (fő) 5 (62,5) 3 (37,5) (,) 8 (,) n.t., n.v. (fő) (,) (,) (,) (,) Végösszeg (fő) 285 (46,7) 39 (52,3) 6 (,) 6 (,) Érvényes adat 6db (99,7%), hiányzó adat 2 db (,3 %), összesen 62 adat (%) A szakok szerint lényeges különbség van a Kodolányis továbbképzési kínálatot illetően (Chi-négyzet teszt:,). Az átlagnál (46,5%) jobban ismerték a továbbtanulási 57

58 lehetőségeket az Andragógia-, a Nemzetközi kapcsolatok-, és a Kommunikáció szakos hallgatók. Az információ szolgáltatás terén van javítani való az Általános szociális munkás-, az Idegenforgalmi és szálloda-, és a Közgazdász gazdálkodási szakok esetében. A nyelvszakok alacsony válaszadói létszáma és a magas szórás értékek miatt nem szolgáltatnak releváns információt. 58

59 Érvényes adat: 6 db (99,8%), hiányzó adat: db (,2%), összesen 62 adat (%) Vállalt-e munkát külföldön? Azt is megkérdeztük volt hallgatóinktól, hogy a diploma megszerzése után vállaltak-e külföldön munkát. Hallgatóink döntő többsége itthon próbált inkább boldogulni (88,7%), és ezt nem befolyásolta jelentősen a végzés éve (Chi-négyzet teszt:,435). Ha csak kicsivel is, de legnagyobb arányban, a 29-ben végzett évfolyamon végzettek vállaltak munkát külföldön (2,6%, az együttes átlag,%). 9. Végzése óta vállalt munkát külföldön? Abszolutórium éve igen nem n.t., n.v. 27 (fő) 25 (2,) 8 (87,9) (,) 28 (fő) 8 (8,7) 89 (9,9) (,5) 29 (fő) 24 (2,6) 66 (87,4) (,) Végösszeg (fő) 67 (,) 536 (88,7) (,2) Érvényes adat 64db (98,7%), hiányzó adat 8 db (,3 %), összesen 62 adat (%) 26 (,) 28 (,) 9 (,) 64 (,) A képzési területek közül a külföldi munkavállalás legmagasabb arányban a gazdászoknál fordult elő (4%), jóval kisebb ez az érték a bölcsészeknél (8,5%), és legalacsonyabb a társadalomtudósoknál (3,2%). A kapcsolat a változók között nem szignifikáns (Chi-négyzet teszt:,53). 59

60 9. Végzése óta vállalt munkát külföldön? Képzési terület igen nem n.t., n.v. bölcsészettudomány (fő) 8 (8,5) 94 (9,5) (,) gazdaságtudomány (fő) 47 (4,) 287 (85,7) (,3) társadalomtudomány (fő) 2 (3,2) 6 (96,8) (,) Végösszeg (fő) 67 (,) 542 (88,9) (,2) Érvényes adat 6db (99,7%), hiányzó adat 2 db (,3 %), összesen 62 adat (%) 22 (,) 335 (,) 63 (,) 6 (,) A tagozat azonban lényegeses befolyásolja a külföldi munkavállalást (Chi-négyzet teszt:,). A nappalis hallgatóink lényegesen nagyobb arányban próbáltak külföldön szerencsét (7%), mint a levelezősök (5,9%). 9. Végzése óta vállalt munkát külföldön? Tagozat igen nem n.t., n.v. nappali (fő) 48 (7,) 234 (83,) (,) levelező (fő) 9 (5,9) 34 (93,8) (,3) távoktatás (fő) (,) 2 (,) (,) Végösszeg (fő) 67 (,) 54 (88,8) (,2) Érvényes adat 68db (99,3%), hiányzó adat 4 db (,7 %), összesen 62 adat (%) 282 (,) 324 (,) 2 (,) 68 (,) A finanszírozási forma nem befolyásolja jelentősen a külföldi munkavállalást (Chinégyzet teszt:,99). Kicsivel nagyobb az államilag támogatottak körében azok aránya, akik idegen országokban próbáltak szerencsét (3,8%, míg a fizetősöknél,2%). 9. Végzése óta vállalt munkát külföldön? Finanszírozási forma igen nem n.t., n.v. állami (fő) 22 (3,8) 37 (86,2) (,) költségtérítéses (fő) 32 (9,7) 299 (9,3) (,) tandíjas (fő) 3 (,8) 6 (88,3) (,8) Végösszeg (fő) 67 (,) 542 (88,9) (,2) Érvényes adat 6db (99,7%), hiányzó adat 2 db (,3 %), összesen 62 adat (%) 59 (,) 33 (,) 2 (,) 6 (,) A nemek szignifikáns kapcsolatban állnak a külföldi munkavállalással (Chi-négyzet teszt:,6). A férfiak lényegesen nagyobb arányban próbálnak külföldön boldogulni (7%), mint a nők (9,3%). 9. Nem férfi (fő) Végzése óta vállalt munkát külföldön? igen nem n.t., n.v. 23 (7,) (82,2) (,7) 35 (,) 6

61 nő (fő) 44 (9,3) 43 (9,7) (,) Végösszeg (fő) 67 (,) 54 (88,8) (,2) Érvényes adat 69db (99,5%), hiányzó adat 3 db (,5 %), összesen 62 adat (%) 474 (,) 69 (,) A lakóhely befolyásolja a külföldi munkavállalást (Chi-négyzet teszt:,). A Külföldön lakók értelemszerűen jóval nagyobb arányban dolgoznak külföldön (75%), mint bármelyik hazai lakóhelytípus volt Kodolányis hallgatói (8-2%). 9. Végzése óta vállalt munkát külföldön? Lakóhely igen nem n.t., n.v. főváros (fő) 24 (,8) 79 (88,2) (,) vidéki megyeszékhely (fő) 4 (,7) 7 (89,3) (,) egyéb város (fő) 3 (8,) 5 (92,) (,) község (fő) (9,8) 92 (9,2) (,) külföld (fő) 6 (75,) 2 (25,) (,) n.t., n.v. (fő) (,) (,) (,) Végösszeg (fő) 67 (,) 54 (88,8) (,2) Érvényes adat 68db (99,3%), hiányzó adat 4 db (,7 %), összesen 62 adat (%) 23 (,) 3 (,) 63 (,) 2 (,) 8 (,) (,) 68 (,) A KJF-en végzett szak nem függ össze azzal, hogy külföldön vállal-e munkát volt hallgatónk (Chi-négyzet teszt:,322). A nagyobb létszámú szakok közül az Idegenforgalmi és szálloda szakosok az átlagot kétszeresen meghaladó arányban mennek külföldre szerencsét próbálni (22,7%, az együttes átlag: %). 6

62 62

63 Érvényes adat: 69 db (99,5%), hiányzó adat: 3 db (,5%), összesen 62 adat (%) Tartja-e a kapcsolatot volt hallgatótársaival? Részt venne-e a Kodolányi által szervezett öregdiák rendezvényeken? Csatlakozna-e a Facebook.com Kodolányis csoportjához? Megkérdeztük volt hallgatóinktól, hogy mennyire tartják a kapcsolatot volt főiskolás társaival, illetve az intézménnyel. Egymással csaknem 85 százalékuk tartja a kapcsolatot, és ez a végzés évétől függetlenül fennáll (Chi-négyzet teszt:,274). A 28-ban végzettek valamivel aktívabbak a másik két évfolyamnál: 87%-uk tartja a kapcsolatot volt hallgatótársaival, míg a 29-eseknek 84,8%-a, és a 27-eseknek csak 8, %-a. Értelemszerűen, akik régebben végeztek, nagyobb eséllyel maradoznak el egymástól. 63

64 Érvényes adat: 65 db (98,9%), hiányzó adat: 7 db (,%), összesen 62 adat (%) A tagozat befolyásolja a hallgatók egymással való kapcsolattartását (Chi-négyzet teszt:,5). A nappalisok közt 9 százalékponttal magasabb az aránya azoknak, akik tartják egymással a kapcsolatot (89%), mint a levelezősök közt (8%). Érvényes adat: 69 db (99,5%), hiányzó adat: 3 db (,5%), összesen 62 adat (%) A hallgatók neme alapján is lényeges különbségek vannak (Chi-négyzet teszt:,44), a nőkre sokkal inkább jellemző, hogy tartják egymással a kapcsolatot (86%), mint a férfiakra (79%). Érvényes adat: 6 db (99,7%), hiányzó adat: 2 db (,3%), összesen 62 adat (%) 64

65 Az utolsó kérdésblokk a jövőre vonatkozott. Hogy részt venne-e a Kodolányi által szervezett öregdiák (Alumni) rendezvényeken, hallgatóink többsége igennel válaszolt (68%). Bár a végzés éve alapján nincsenek nagy eltérések az átlagtól (Chi-négyzet teszt:,32), mégis legnagyobb arányban a legutolsó, 29-ben végzett évfolyam válaszolt igennel (74%, míg a 27-eseknek csak 64%-a). A negatív korreláció azt jelzi, hogy az évek múlásával, egyre kevesebben érzik fontosnak a kapcsolattartást főiskolás társaikkal, és főiskolájukkal. Érvényes adat: 63 db (98,5%), hiányzó adat: 9 db (,5%), összesen 62 adat (%) A tagozat szignifikáns kapcsolatban áll az öregdiák eseményeken való részvételi szándékkal (Chi-négyzet teszt:,2). A nappalisok tartanák leginkább a kapcsolatot egymással a későbbiekben (77%), míg a levelezősök és távoktatásosok közt alacsonyabb ez az arány (6, ill. 5%). 65

66 Érvényes adat: 67 db (99,2%), hiányzó adat: 5 db (,8%), összesen 62 adat (%) A nemeket összehasonlítva, nagyjából hasonló arányban vennének részt öregdiák (Alumni) rendezvényeken (Chi-négyzet teszt:,278), a férfiak 69, míg a nők 68%-a. Érvényes adat: 68 db (99,3%), hiányzó adat: 4 db (,7%), összesen 62 adat (%) A hamarosan induló Kodolányis csoporthoz a Facebook.com oldalon a válaszadók csaknem háromnegyede csatlakozna (7%), és ez a végzés évétől függetlenül igaz (Chinégyzet teszt:,626). Kicsivel nagyobb arányban regisztrálnának a 29-es évfolyam végzősei (74%, míg a 27-eseknek csak 68%-a). Itt is megjelenik a negatív korreláció, vagyis minél régebben végzett a hallgató, annál kevésbé érdekli a hallgatói kapcsolattartás. 66

67 Érvényes adat: 66 db (99,%), hiányzó adat: 6 db (,%), összesen 62 adat (%) A tagozat itt is szignifikánsan befolyásol (Chi-négyzet teszt:,27). A nappalisok százalékponttal nagyobb arányban regisztrálnának a Facebook Kodolányis oldalán (nappalis: 77%, levelezős: 65%). Mivel a nappalis hallgatók a főiskola ideje alatt többet találkoztak, jobban megismerték egymást, a kapcsolattartást is fontosabbnak gondolják. Érvényes adat: 6 db (99,7%), hiányzó adat: 2 db (,3%), összesen 62 adat (%) A nemek alapján is jelentős eltérések vannak Facebook-on való regisztrálás terén (Chinégyzet teszt:,4), a nőket jobban érdekli az ilyen irányú kapcsolattartás (73%), mint a férfiakat (63%). 67

68 Érvényes adat: 6 db (99,8%), hiányzó adat: db (,2%), összesen 62 adat (%) Szakonként teljesen hasonlóan gondolkodnak volt diákjaink, és hasonló arányban vennének részt minden szakon a Facebook portálon (p =,999), mint az átlag (7%). Lakóhely alapján lényeges különbségek vannak (p =,), A Facebook Kodolányis csoportjában, legmagasabb arányban a külföldön élő hallgatóink regisztrálnának (87,5%, bár csak 8 hallgató válaszai alapján), és átlag fölött még a vidéki megyeszékhelyeken lakók részvétele (76,3%, az átlag: 7,5%). Érvényes adat: 6 db (99,7%), hiányzó adat: 2 db (,3%), összesen 62 adat (%) 68

69 2.3.8 Segítené-e volt főiskoláját állásajánlatok vagy gyakorlati helyek felkínálásával? A Kodolányi János Főiskola támogatásával kapcsolatban megkérdeztük a hallgatókat egyrészt arról, hogy állásajánlatokkal, gyakorlati helyek felkínálásával tudnák-e segíteni volt iskolájukat. A válaszadók több mint háromnegyede igennel válaszolt erre a kérdésre (78,4%). A végzés évétől nem függ jelentősen a válaszok aránya (Chi-négyzet teszt:,538), mindhárom vizsgált évfolyam közelíti az átlagot. Legnagyobb mértékben mégis a 29-ben végzettek segítenének állásokkal, gyakorlati képzési helyszínekkel (8,6%), a korábbi évfolyamok alig százalékponttal maradnak le ettől az értéktől (77,3 és 77,4%). Érvényes adat: 66 db (99,%), hiányzó adat: 6 db (,%), összesen 62 adat (%) Bár a tagozat sem mutat szignifikáns összefüggést az állás-, és a gyakorlati helyek felajánlási szándékával (Chi-négyzet teszt:,262), a magasabb támogatási arány a nappalis volt hallgatóink esetében valósul meg (82,3%, míg levelezőn 74,8%). Érvényes adat: 6 db (99,7%), hiányzó adat: 2 db (,3%), összesen 62 adat (%) A férfiak és nők hasonló arányban tudnának állás-, és gyakorlati helyeket felkínálni (Chi-négyzet teszt:,729), a támogatás egy kicsivel magasabb a férfiak részéről (8,%, míg a nőknél 78,%). 69

70 Érvényes adat: 6 db (99,8%), hiányzó adat: db (,2%), összesen 62 adat (%) Lakóhely típusonként vizsgálva, megfigyelhetők jelentős eltérések (p =,). A külföldön dolgozó volt hallgatóink mindegyike tudná állásajánlatokkal, és gyakorlati helyek felkínálásával segíteni a főiskolát, és átlag feletti még a támogatás a vidéki megyeszékhelyeken (8,7%) illetve a fővárosban lakóktól (8,8%). Érvényes adat: 6 db (99,7%), hiányzó adat: 2 db (,3%), összesen 62 adat (%) 7

71 A különböző szakok nagyjából hasonló arányban támogatnák munkalehetőségekkel a főiskolát (p =,92). Átlag fölötti segítségnyújtás tapasztalható e téren az Általános szociális munkás- (83,3%), az Idegenforgalmi és szálloda- (84%), a Művelődésszervező- (84%), és némely nyelvi szakon. 7

72 Érvényes adat: 6 db (99,8%), hiányzó adat: db (,2%), összesen 62 adat (%) Segítené-e volt főiskoláját személyes tanácsadással? A Kodolányi János Főiskola támogatásával kapcsolatban megkérdeztük a hallgatókat másrészt arról, hogy személyes tanácsadással tudnák-e segíteni volt iskolájukat. Az igenek aránya 58,2 százalék, alacsonyabb, mint az állásajánlatokkal való támogatás. A személyes tanácsadás lehetőségét a végzés éve nem befolyásolja jelentősen (p =,55), mégis legmagasabb a 29-ben végzettek között azok aránya, akik erre vállalkoznának (64,9%). A végzés éve szintén negatívan korrelál a segítségnyújtással: minél régebben végzett valaki, annál kisebb az esély, hogy részt vesz a főiskolát érintő tevékenységben. 72

73 Érvényes adat: 65 db (98,9%), hiányzó adat: 7 db (,%), összesen 62 adat (%) A tagozatok hasonló arányban nyújtanának segítséget tanácsadással (p =,3), de a levelezősök kicsit átlag felett (6,5%), míg a nappalisok átlag alatt (56,2%) vállalnák ezt. Valószínű, hogy a munkavégzés során megszerzett nagyobb tapasztalat játszik szerepet abban, hogy inkább a levelező tagozaton végzettekre lehet jobban számítani a tanácsadásban. Érvényes adat: 69 db (99,5%), hiányzó adat: 3 db (,5%), összesen 62 adat (%) A nemek nem azonos arányban segítenék a főiskolát, és mindenkori hallgatóit személyes tanácsaikkal (p =,53), a férfiak inkább vállalkoznának erre (66,7%, a nőknek csak 56,2%-a). 73

74 Érvényes adat: 6 db (99,7%), hiányzó adat: 2 db (,3%), összesen 62 adat (%) A lakóhely nem befolyásolja jelentősen a személyes tanácsadással való támogatás arányait (p =,66). Mint ahogy a szak sem (p =,46), de az átlagosnál több Általános szociális munkás- (73%), Kommunikáció- (7%), és Vendéglátó és szálloda (75%) szakos volt hallgatónk vállalkozna erre. 74

75 Érvényes adat: 6 db (99,7%), hiányzó adat: 2 db (,3%), összesen 62 adat (%) 2.3. Segítené-e volt főiskoláját anyagi támogatással? A Kodolányi János Főiskola támogatásával kapcsolatban megkérdeztük a hallgatókat harmadrészt arról, hogy anyagi segítségnyújtással tudnák-e segíteni volt iskolájukat. A három különböző fajtájú támogatásnak, ebben az esetben a legalacsonyabb aránya. Volt diákjaink kevesebb, mint harmada (26,7%) tudna anyagi támogatást nyújtani a KJF-nek, míg személyes tanácsadásra 58,5%-uk, és állások vagy gyakorlati képzési helyszínek felajánlására 78,4%-uk vállalkozna. Az anyagi támogatás lehetőségét a végzés éve, ha nem is túl nagymértékben (p =,6), de oly módon befolyásolja, hogy átlag felett adakoznának a legutolsó, 29-ben végzett hallgatóink (3,9%). 75

76 Érvényes adat: 66 db (99,%), hiányzó adat: 6 db (,%), összesen 62 adat (%) A tagozatok között szinte semmi különbség nincs az anyagi támogatás felajánlásában (p =,969). A nappalisok 26,9, míg a levelezősök 25,8%-a tartja elképzelhetőnek a KJF pénzbeli támogatását. Érvényes adat: 6 db (99,7%), hiányzó adat: 2 db (,3%), összesen 62 adat (%) A nemek is nagyjából hasonlóan ítélik meg az anyagi támogatás lehetőségét (p =,227), valamivel a férfiak mondhatók adakozóbbnak (férfiak 29,4, míg a nők 35,7%-a válaszolt igennel). Érvényes adat: 6 db (99,8%), hiányzó adat: db (,2%), összesen 62 adat (%) 76