NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FİOSZTÁLY Tájékoztató lakosságának egészségi állapotáról 2015. június
T a r t a l o m j e g y z é k BEVEZETİ... 1 1. DEMOGRÁFIA... 1 1.1. A LAKOSSÁG KORÖSSZETÉTELE... 1 1.2. SZÜLETÉS, HALÁLOZÁS, TERMÉSZETES SZAPORODÁS/FOGYÁS... 2 1.3. SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÁTLAGOS ÉLETTARTAM... 3 2. HALÁLOZÁS... 3 2.1. HALÁLOKI STRUKTÚRA... 3 2.2. ÁLTALÁNOS HALANDÓSÁG... 4 2.3. A KERINGÉSI RENDSZER MEGBETEGEDÉSEI OKOZTA HALÁLOZÁS... 4 2.4. DAGANATOK OKOZTA HALÁLOZÁS... 4 2.5. LÉGZİRENDSZER BETEGSÉGEI OKOZTA HALÁLOZÁS... 5 2.6. EMÉSZTİRENDSZER BETEGSÉGEI OKOZTA HALÁLOZÁS... 6 2.7. KÜLSİ OKOK MIATTI HALÁLOZÁS... 6 3. MEGBETEGEDÉS... 7 3.1. ROSSZINDULATÚ DAGANATOK OKOZTA MEGBETEGEDÉS... 7 3.2. AZ AJAK, SZÁJÜREG ÉS A GARAT ROSSZINDULATÚ DAGANATA OKOZTA MEGBETEGEDÉS... 7 3.3. A VASTAGBÉLLEL ÖSSZEFÜGGİ ROSSZINDULATÚ DAGANAT OKOZTA MEGBETEGEDÉS... 8 3.4. A LÉGCSİ, HÖRGİ ÉS A TÜDİ ROSSZINDULATÚ DAGANATA OKOZTA MEGBETEGEDÉS... 9 3.5. A BİR ROSSZINDULATÚ MELANÓMÁJA MIATTI MEGBETEGEDÉS... 9 3.6. A NİI EMLİ ROSSZINDULATÚ DAGANATA OKOZTA MEGBETEGEDÉS... 10 3.7. A MÉHNYAK ROSSZINDULATÚ DAGANATA OKOZTA MEGBETEGEDÉS... 10 3.8. A PROSZTATA ROSSZINDULATÚ DAGANATA OKOZTA MEGBETEGEDÉS... 10 3.9. SZERVEZETT, CÉLZOTT LAKOSSÁGI SZŐRİVIZSGÁLATOK... 11 3.9.1. Emlıszőrés... 11 3.9.2. Méhnyak szőrés... 12 3.10. FERTİZİ BETEGSÉGEK MORBIDITÁSA... 12 3.10.1. A védıoltások teljesítése... 13 3.10.2. Tuberkulózis... 14 3.10.3. Tetvesség... 15 3.10.4. Hepatitis A... 15 3.10.5. Anthrax (lépfene)... 16 3.10.6. Nemzetközi Oltóhely... 16 3.10.7. HIV, AIDS tanácsadó mőködése... 16 3.10.8. A Menekülteket Befogadó Állomás járványügyi helyzete... 16 4. AZ IFJÚSÁG ÉS A FELNİTT LAKOSSÁG KÖRÉBEN VÉGZETT EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG... 17 5. KÖRNYEZETI TÉNYEZİK... 18 5.1. IVÓVÍZ... 18 5.1.1. Az ivóvíz arzén tartalma... 18 5.1.2. Az ivóvíz bór tartalma... 19 5.1.3. Az ivóvíz ammónium tartalma... 19 5.1.4. ivóvíz-szennyezettségi mutatói... 19 5.2. FÜRDİVÍZ... 20 5.2.1. Medencés fürdık... 20 5.2.2. Természetes fürdıvíz... 20 5.3. NEMDOHÁNYZÓK VÉDELME... 20 5.4. EXTRÉM HİMÉRSÉKLETI HELYZETEK... 21 5.5. BIOLÓGIAI EREDETŐ LÉGKÖRI ALLERGÉNEK... 21 5.6. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁG-EGÉSZSÉGÜGY... 22 5.7. ÉLELMEZÉS- ÉS TÁPLÁLKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY... 22 5.8. SUGÁRBIZTONSÁG... 22 6. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS... 24
6.1. ALAPELLÁTÁS... 24 6.1.1. Háziorvosi ellátás... 24 6.1.2. Közfinanszírozott fogászati alapellátás... 24 6.1.3. Otthoni szakápolás, otthoni hospice ellátás... 24 6.1.4. Védınıi ellátás... 24 6.1.5. Családvédelmi Szolgálat... 25 6.2. KÖZFINANSZÍROZOTT JÁRÓBETEG-ELLÁTÁS... 25 ÖSSZEFOGLALÓ... 26 FÜGGELÉK... 27 I. ADATFORRÁSOK... 27 II. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 27 III. TÁBLÁZATOK... 28 IV. ÁBRÁK... 30
B e v e z e tı A lakosság egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, a szükséges preventív intézkedések meghozatala és azok érvényesítése a népegészségügyi feladatkörükben eljáró kormányhivatalok törvényben meghatározott feladatai. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységrıl szóló 1991. évi XI. törvény 6. k) bekezdése szerint az egészségügyi államigazgatási szerv (ez esetben a kormányhivatal) a helyi önkormányzatokat rendszeresen, szükség esetén alkalomszerően tájékoztatja a lakosság egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról. Általánosan elfogadott, hogy a népesség egészségi állapotára így halandóságára is egyaránt döntı befolyással bír a genetikai adottság, az életmód, a gazdasági, társadalmi és magatartásbeli tényezık, a szőkebb és tágabb fizikai környezet állapota, valamint az egészségügyi szolgáltatások minısége és hozzáférhetısége. Az egyes tényezık súlya azonban nem azonos. A genetikai tényezık 15-30%-ban, az egészségügyi szolgáltatások pedig 10-15%-ban határozzák meg a társadalom egészségi állapotát, a fennmaradó 55-75%-ért már a társadalmi-gazdasági tényezıkkel és az iskolázottsággal szoros összefüggést mutató életmódtényezık felelısek, ezért különösen fontos a prevenció, mely elsısorban az egészségtudatos magatartás kialakításával, az egyén és a közösség (különösen a család) felelısségének hangsúlyozásával érhetı el. Az egészségállapot értékelése során meghatározó módszer a halálozásnak a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) szerinti fıbb betegségcsoportokon alapuló elemzése. A lakosság körében létezı egészségproblémák és betegségterhek végsı soron a halálozási mutatók alapján határozható meg a problémák megoldásának prioritási sorrendje. Jelen tájékoztató célja, hogy a társadalmi, gazdasági folyamatokra befolyással bíró döntéshozók megismerjék a lakosságának egészségi állapotát meghatározó megbetegedési és halálozási mutatókat, valamint azok területileg jellemzı egyenlıtlenségeit. A lakosság egészségi állapotának ismerete annak javítása érdekében hozzásegítheti a döntéshozókat a prioritások meghatározásához. 1. D e m o g r á f i a 1.1. A lakosság korössze té tele A demográfiai helyzet ismerete meghatározó a lakosság egészségi állapotának elemzése során. népességszáma a KEK KH adatai alapján 2014. január 1-jén állandó lakosságát tekintve 549 515 fı volt, amely az ország népességének 5,46%-át jelenti (ez a 2013. január 1-jei adatokhoz képest 434 fıvel kevesebb). Hajdú-Bihar megyében 10 járás, ezeken belül 82 település található (a megyeszékhely Debrecen, valamint további 20 város és 61 község). 1
A megye népességének túlnyomó részét mindkét nem esetében a munkaképes korosztály (15-64 évesek) adja, a férfiaknál ez az arány 72%, nık esetében pedig 67,16% (1. táblázat). lakosságát 2014-ben is a szabálytalan kormegoszlást kifejezı (ún. urna alakú) korfa jellemezte, amely szerint a gyermekkorú, a fiatal középkorú, valamint a 80 évesnél idısebb népesség létszáma volt rendkívül alacsony. A szabálytalan korfa egyértelmően az alacsony születési és ezzel egyidejőleg a magas halálozási arány következménye, mely alapján megyénkben a munkaképes népesség elöregedése figyelhetı meg. A legnagyobb létszámú korcsoport férfiaknál és nıknél egyaránt a 35-39 év közöttiek. Születéskor a fiúk többen vannak, mint a lányok, azonban a férfiak magasabb halandósága miatt ez az életkor elırehaladtával kiegyenlítıdik, az 50-54 éves korcsoporttól idısebb népességet vizsgálva a nık lesznek többségben (1. ábra). A születés és a halálozás kettısén kívül a népesség nagyságát a belföldi és nemzetközi migráció mértéke is alakítja. A belföldi vándorlás miatt bekövetkezett népességcsökkenés a 2013. évben 1 270 fı volt, amit valamelyest ellensúlyoz a nemzetközi vándorlás okozta 649 fıs többlet, így a valódi vándorlás okozta fogyás 621 fı volt, mely a 2012. évhez képest 100 fıvel kevesebbet jelent. 1.2. S zületés, halálozás, természe tes szaporodás/fo gyás A népesség természetes szaporodása vagy fogyása az egy év alatt történı élveszületések és a halálozások alapján számítandó (a migrációt figyelmen kívül hagyva). A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Hajdú-Bihar megyében az élveszületések száma 2013-ban 4 959 fı, míg a halálozások száma 6 183 fı volt (a természetes fogyás 1 224 fı.) Ezek a számok a korábbi adatokhoz képest kedvezıbbek, az élveszületések száma minimális növekedést, a halálozások száma pedig minimális csökkentést mutat. A népesség természetes fogyása hazánkban már több évtizedes folyamat. Hajdú- Bihar megye természetes fogyása lényegesen kisebb és az Északalföldi régió átlagánál, ennek ellenére az Európai Unióban megfigyelhetı folyamatos növekedéstıl messze elmarad (2. ábra), bár az adatok 2011-ig állnak rendelkezésre. A csecsemıhalálozás az élveszülöttek elsı életévi halálozását jelenti, melynek alakulásában kiemelkedı szerepe van a társadalmi-gazdasági fejlettségnek, az anya életmódjának, egészségi állapotának és egészségtudatos magatartásának. Az alacsony súllyal születés magas kockázatot jelent a csecsemıhalálozás bekövetkezésében, aminek egyik fı indikátora a várandósság alatti dohányzás. Egy korábbi vizsgálat 1 eredményei alapján az alacsony súlyú újszülöttek gyakorisága és a dohányzással összefüggésbe hozható korai halálozás között (nık körében) szignifikáns lineáris kapcsolat mutatható ki, ugyanígy a férfiak dohányzással összefüggésbe hozható halálozásával is, mely a passzív dohányzásból eredı magas kockázatra utalhat (3. ábra). 1 A dohányzással összefüggésbe hozható korai halálozás és az alacsony súlyú születések területi eloszlásának összefüggése Hajdú-Bihar megyében, 2004-2010 (Zsitnyár Péter, Fodor Mária, Juhász Attila, Nagy Csilla) 2
Az alacsony súllyal születés valószínősége elsısorban a megye déli részén elhelyezkedı kisebb lélekszámú települések terhére differenciálódott (4. ábra). A csecsemıhalandóság Hajdú-Bihar megyében az országos és a régiós átlaghoz képest is jellemzıen kedvezıbben alakult az elmúlt évtizedben. 2014-ben a csecsemıhalálozás Hajdú-Bihar megyében 3,3 míg on 4,6 volt (5. ábra). 1.3. S zületéskor várha t ó átlagos életta rta m Egy adott naptári évre vonatkoztatott, születéskor várható átlagos élettartam azon életévek számát jelenti, amelyek a születéstıl kezdve, átlagosan megélhetık lennének az adott évi korspecifikus halálozási arányszámok jövıbeni változatlan érvényesülése esetén. 2011-ben az Európai Unióban a nık születéskor várható átlagos élettartama 84,09 év, a férfiaké 78,81 év (jelenleg nem áll rendelkezésre újabb adat), on 2013-ban a nıké 78,73 év, a férfiaké pedig 72,01 év volt. Hajdú-Bihar megyében a 2013-ban született férfiak és nık is hosszabb (férfiaknál 72,31 év, nıknél 79,37 év) várható átlagos élettartamot remélhetnek az országos átlagnál (6. ábra). on, és így Hajdú-Bihar megyében is, folyamatosan emelkedı tendencia figyelhetı meg a várható élettartamban, de sajnálatos tény, hogy az érték ennek ellenére is messze elmarad az Európai Unióban megfigyelhetı, szintén emelkedı szinttıl. az országos átlagnál jellemzıen rosszabb mutatóval rendelkezett, azonban az utóbbi két-három évben e mutató javulása az országos átlagnál magasabb volt. 2. H a l á l o z á s 2.1. H alálok i str uk tú ra A korai halálozás mértékének csökkentésére irányuló beavatkozások tervezése szempontjából elengedhetetlen a haláloki struktúra ismerete. Figyelembe kell venni azt is, hogy az egyes korcsoportokban a fıbb halálokok eltérı súllyal jelennek meg. Hajdú-Bihar megyében a teljes lakosság halálozását a 2008-2012 éveket összevontan vizsgálva megállapítható, hogy a férfiak halálozásának 46,6%-áért, a nık halálozásának 59%-áért a keringési rendszer betegségei felelısek. Mindkét nem esetében a második helyen a daganatos megbetegedések férfiak esetében 29,7%, nık esetében 22,2% szerepelnek. Hajdú-Bihar megyében a harmadik vezetı halálok férfiaknál a külsı okok (balesetek, öngyilkosság) miatt bekövetkezett halálozások 8%-al, nıknél az emésztırendszer betegségei okozta halálozás 3,9%-al (7. ábra). A korai halálozás (15-64 éves korosztály) struktúrája lényegesen eltér az összhalálozás haláloki struktúrájától. A legtöbb férfi és nı ebben az életkorban nem a keringési rendszer betegségeiben, hanem daganatos megbetegedések miatt hal meg. A nık esetében kiugróan magasabb a daganatos halálozások részaránya a keringési rendszer betegségei okozta halálozáshoz képest. A halálokok között a harmadik helyen mindkét nemnél a mortalitás külsı okai állnak (8. ábra). 3
2.2. Á l talános halandóság Hajdú-Bihar megyében a Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatbázis alapján 2008-2012 között 31 865 ember halt meg, ebbıl 16 435 férfi és 15 430 nı volt, a 15-64 éves korcsoportban ebbıl 6 212 férfi és 2 758 nı. A halálozás idıbeli alakulását vizsgálva (2007-2012) megállapítható, hogy a vizsgált idıszakban jelentısen csökkent a halálozás aránya on és Hajdú- Bihar megyében egyaránt (9. ábra) ugyanez elmondható a 15-64 éves korcsoportról is (10. ábra). Az összhalálozás területi különbségeit vizsgálva a megyében hasonló területi elrendezıdés figyelhetı meg mindkét nemnél. A megye határmenti területein a halálozás kockázata az országos átlagnál (SHH 2 =100%) magasabb, a megyeszékhelyen alacsonyabb. Debrecen alacsony halálozási viszonyai miatt a megyei haláloki statisztika kedvezıbb (11. ábra, 12. ábra). 2.3. A keringési re n ds zer me gbe te ge dései okozta h alálozás A halálokok között kiemelt helyet foglalnak el a keringési rendszer betegségei, a i férfiak halálozásának 46,6%-áért, a nık halálozásának 59%- áért felelısek 2008-2012-ben. A 15-64 éves korcsoportban ez az arány a férfiaknál 33%, a nıknél 28,2%, mely szintén jelentıs. A betegségek (fıként az ischaemiás szívbetegségek jellemzık) kialakulásában a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életvitel egyaránt szerepet játszik. A betegségcsoport okozta halálozás trendjét vizsgálva megállapítható, hogy az utóbbi években kedvezı folyamatok zajlottak le az országban és a megyében egyaránt, azonban a halálozás kockázata Hajdú-Bihar megyében mindkét nemnél és mindkét vizsgált korcsoportban meghaladta az országos szintet. A férfiak több mint 1,5-szeres relatív halálozási kockázatot mutatnak a nıkhöz képest (13. ábra). A területi különbségeket vizsgálva a halálozási adatok az általános halandósághoz hasonlóan alakulnak. A legkedvezıbb mutatók a Hajdúszoboszlói, a Hajdúböszörményi, a Hajdúhadházi és a Debreceni járás területén mérhetık. Ezzel szemben a Berettyóújfalui járás területén különösen (férfi SHH=159%, nı SHH=181%) magas a keringési rendszer megbetegedése okozta halálozás mindkét nemnél és korcsoportban egyaránt. Szintén magasabb a halálozás a nıknél a Püspökladányi járás területén (SHH=154%). Az országos szintnél alacsonyabb a halálozás mindkét nemnél a Debreceni- (férfi SHH=88%, nı SHH=90%), Hajdúböszörményi- (férfi SHH=97%, nı SHH=87%) és Hajdúszoboszlói (férfi SHH=96%, nı SHH=95%) járás területén, illetve kizárólag nıknél a Hajdúhadházi járás területén (SHH=90%) (14. ábra, 15. ábra). 2.4. D agana t ok okozta halálozás A halálozások gyakorisági listáján a rosszindulatú daganatok a második helyet foglalják el (Hajdú-Bihar megyében 2008 és 2012 között a férfiaknál 29,7%, míg a 2 SHH: standardizált halálozási hányados 4
nıknél 22,2%-ban fordult elı), a korai halálozást vizsgálva a tüdı, a légcsı és a hörgık daganatai vezetı halálokká lépnek elı. A daganatok kialakulásában számos kockázati tényezı játszik szerepet, melyek közül több az életmódra vezethetı vissza (pl.: dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás, stb.). Mindemellett egyéb környezeti, biológiai hatások és a genetikai hajlam is nagy szerepet játszik e betegségek kialakulásában. Helyes életvezetéssel, körültekintı, környezetkímélı magatartással, az embert védı munkakörnyezet biztosításával, valamint az ivóvíz, a levegı és az élelmiszerek biztonságának növelésével küzdhetünk a rosszindulatú daganatok kialakulása ellen. Az egyes daganatok okozta halálozások csökkentésében elvitathatatlan szerepe van a szőrıvizsgálatoknak. A WHO központilag szervezett lakosságszőrést javasol az emlı, a méhnyak és a vastagbél daganatai esetében, míg a prosztata, a szájüreg és a tüdı daganatai esetében a veszélyeztetettek célzott szőrését ajánlja. A rosszindulatú daganatok okozta halálozás idıbeni változását vizsgálva megállapítható, hogy míg országosan csak kismértékő a halálozás változása, addig a megyében ettıl eltérıbb folyamatok játszódnak le a vizsgált idıszakban. Férfiaknál a daganatos halálozás erıteljes csökkenése után ismét meredeken emelkedik a mutató értéke, nıknél pedig az országos szintnél kedvezıbb halálozás további javulása figyelhetı meg. A férfiak daganatos halálozásának a kockázata kb. kétszerese a nık halálozási kockázatának Hajdú-Bihar megyében (16. ábra). A daganatos halálozások területi egyenlıtlenségét a járások területein vizsgálva a 15-64 éves korosztály esetében megállapítható, hogy férfiaknál a kockázat (a Debreceni és a Hajdúnánási járási területek kivételével) mindenütt az országos átlag feletti, ezen belül is kiemelkedıen magas a Balmazújvárosi (SHH=136%), valamint a Nyíradonyi (SHH=137%) járások területein, a két utóbbiban a nık esetében is kiugróak az adatok (17. ábra, 18. ábra). A Hajdúhadházi járás területén a teljes lakosság körében 2012-re a daganatos halálozási mutató, elérte az országos átlag alatti szintet, a javulás mértéke - ezzel összefüggésben - az országos átlagot meghaladta. 2.5. L égzıre nds zer be te gségei okozta halálozás A légzırendszer betegségei okozta halálozás több mint fele elkerülhetı lenne bizonyos légúti megbetegedések (heveny légúti fertızések, tüdıgyulladás, idült hörghurut, tüdıtágulat és asthma) megelızésével és megfelelı kezelésével. A betegség kialakulásának fıbb kockázati tényezıi a levegıszennyezıdés, a dohányzás és a genetikai fogékonyság. A légzırendszer betegségei okozta korai halálozás idıbeli alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a halálozás hozzávetılegesen az országos trendet követi, bár annál lényegesen alacsonyabb, különösen férfiak esetében (19. ábra). A 15-64 éves korcsoportban bekövetkezett, légzırendszer betegségei okozta halálozás területi elrendezıdését vizsgálva a járások területein jelentıs részben az országos szintnél alacsonyabb halálozási kockázat volt tapasztalható. Férfiaknál mindössze a Hajdúhadházi (SHH=114%) járás területén volt magasabb a halálozás elıfordulása, nıknél a Derecskei (SHH=159%), a Hajdúnánási (SHH=128%) és a Hajdúhadházi (SHH=163%) járások területe esetében haladta meg az országos átlagot (20. ábra, 21. ábra). 5
2.6. E mésztıre ndsze r be te gsége i okozta halálozás Az emésztırendszer betegségei okozta halálozás, ezen belül az alkoholos májbetegség és májzsugor, valamint a gyomorbetegségek okozta halálozás jelentıs probléma on, haláloki súlyát vizsgálva a 3-4. leggyakoribb halálok. A betegség kialakulásának egyik fı kockázatát jelenti az alkoholfogyasztás, de a helytelen táplálkozási szokások, a nem szteroid gyulladáscsökkentık és a stressz is magas rizikófaktora a betegségnek. Az emésztırendszer betegségei okozta halálozások számát tekintve a férfiak halálozásának közel 60%-ka esik a 15-64 éves korcsoportra. Az emésztırendszeri betegségek okozta halálozások idıbeni vizsgálatakor látható, hogy az országos és a megyei halálozási görbe is meredeken csökken (bár a megye halálozásának görbéje kevésbé egyenletes). Az országos értékekhez hasonlítva mindkét nem halálozása alacsonyabb Hajdú-Bihar megyében. A férfiak halálozási kockázata hasonlóan a legtöbb halálokhoz magasabb, mint a nıké (22. ábra). A 15-64 éves korcsoportban mindkét nemnél a Hajdúhadházi (férfi SHH=112%, nı SHH=117%) és a Nyíradonyi (férfi SHH=121%, nı SHH=113%) járás területén magasabb volt az országos átlagnál az emésztırendszer betegségei okozta halálozás (23. ábra, 24. ábra). A halálok nagy részét az alkoholos májbetegségek adják az érintett térségekben, éppen ezért fontos ezen a területen a fokozott felvilágosító munka végzése, valamint az egyének korai azonosítása az alapellátásban annak érdekében, hogy a halálozás csökkenthetı legyen. 2.7. K ü lsı ok ok miatti ha lálozás A külsı okokra visszavezethetı halálozások férfiaknál és nıknél is vezetı helyen állnak a haláloki struktúrában. Ide tartoznak a háztartási-, közlekedési- és munkabalesetek mellett az erıszak, illetve önsértés következtében bekövetkezı halálozások is. Ezen halálok további sajátossága, hogy rendkívül kedvezıtlenül befolyásolja a születéskor várható átlagos élettartamot. A fiatalabb korosztálynál jellemzıen a jármőbalesetek, míg az idısebbeknél a balesetszerő esések a fıbb okok. Rendszeresen magas a megyében az öngyilkosságok száma, amelyeknek kiváltó okai lehetnek (a mentális betegségek mellett) a társadalmi-, gazdasági-, szociális helyzetbıl eredı problémák. A külsı okok miatt bekövetkezett halálozások közel felét teszik ki a szándékos önártalom miatt bekövetkezett halálesetek. A halálozás idıbeni vizsgálata kedvezı tendenciákra világít rá, azonban Hajdú-Bihar megye halálozása a 2012-es évet leszámítva az országos szint fölötti a korai halálozást tekintve. A férfiak érintettsége több mint háromszorosa a nık érintettségének (25. ábra). A külsı okok korai halálozásának területi eloszlása férfiaknál a Debreceni (SHH=89%) járás területének kivételével valamennyi járás területén meghaladja az országos átlagot. A legmagasabb kockázat a Hajdúböszörményi (SHH=138%) és a Hajdúnánási (SHH=136%) járások területeinél figyelhetı meg. A külsı okok miatt bekövetkezett halálozás nık esetében az országos átlagot a Derecskei (SHH=141%) és a Hajdúhadházi (SHH=141%) járások területén haladta 6
meg a legnagyobb mértékben, míg a Hajdúnánási (SHH=96%) és a Nyíradonyi (SHH=93%) járások területein az országos átlag alatti volt. (26. ábra, 27. ábra). 3. M e g b e t e g e d é s A lakosság megbetegedési viszonyainak ismerete a halandósági elemzések mellett elengedhetetlen a hatékony, szükségletekhez igazodó egészségügyi ellátórendszer, az eredményes egészségfejlesztési stratégiák, valamint a szőrıprogramok tervezéséhez és megvalósításához. Különösen olyan betegségekre igaz ez, melyek megfelelı idıben történı felismerése esetén a betegek jó életminısége elérhetı, csökkentve ezáltal a betegségek okozta halálozást és az ebbıl adódó súlyos társadalmi terheket. Tekintettel arra, hogy a daganatos megbetegedések okozta halálozások aránya jelentıs, jelen tájékoztató kiemelten foglalkozik a daganatos megbetegedésekkel. Idén a HaMIR adatai alapján amely a Nemzeti Rákregiszter adatait veszi alapul kerülnek bemutatásra a leggyakoribb daganatos megbetegedések (az elızı évek tájékoztatóiban a Háziorvosi Morbiditási Adatgyőjtési Programban és a háziorvosok által az Országos Statisztikai Adatgyőjtési Programban jelentett adatokra épült az elemzés). 3.1. R os szindul atú da ganatok ok ozta megbe tege dés Daganat bármely szerv bármely szövetében és sajnos bármely életkorban keletkezhet. Az egészségügy legfontosabb feladata a megelızés, ezért széles körben szükséges a daganatos betegségek lakossággal történı megismertetése és a lakosság figyelmének felhívása a szőrıvizsgálatok jelentıségére, valamint a rendszeres háziorvosi vizsgálatokra. A férfiak körében általában magasabb a halálozás. Ennek egyik oka, hogy alacsonyabb számban vesznek részt a szőréseken, így a betegség már csak késıi stádiumban, éppen ezért kevésbé eredményesen kezelhetı. A kockázati tényezık sokfélesége miatt (táplálkozási tényezık, dohányzás, alkoholfogyasztás, foglalkozási expozíciók, ionizáló és nem ionizáló sugárzás, stb.) a prevenciós lehetıségek összekapcsolása ajánlott. A rosszindulatú daganatok okozta megbetegedések idıbeni változását vizsgálva látható, hogy Hajdú-Bihar megyében a megbetegedés az országos szintnél magasabb és sajnos nem mutat lényeges javulást, inkább stagnál (28. ábra). Az ábrából látható, hogy a férfiak és nık érintettsége közel azonos. A rosszindulatú daganatos megbetegedések területi eloszlása a 15-64 évesek körében mindkét nemben nıknél a Hajdúböszörményi (SMH 3 =92%) járás területének kivételével, valamennyi járás területén meghaladja az országos átlagot. A legmagasabb kockázat férfiaknál a Hajdúhadházi (SMH=146%) járás területén figyelhetı meg (29. ábra, 30. ábra). 3.2. A z ajak, szá jüreg és a gara t rosszindulatú dagana ta o kozta megbe tege dés on az ajak, szájüreg és garat tumorok okozta halálozás férfiaknál a vezetı daganatos halálokok közé tartozik és hasonló a helyzet a megbetegedések 3 SMH: standardizált megbetegedési hányados 7
esetén is. Ezen daganatok két fı rizikófaktora a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Elsıdleges preventív feladat az egészséges életmódra nevelés, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása, valamint a megfelelı szájhigiénia betartása. Másodlagos preventív feladat a korai szőrés segítségével idejében megkezdeni a beavatkozást. A szájüregi daganatok korai felismerésére lakossági szőrıvizsgálat még nem került bevezetésre, melynek módszertana egyébként egyszerő. Tekintve, hogy a fokozott rizikófaktorba tartozók lényegesen ritkábban fordulnak fogorvoshoz, ezért háziorvosi szőrésük lenne célszerő. A megbetegedés idıbeni lefolyását tekintve az utóbbi években a férfiaknál kismértékő csökkenés, a nıknél pedig enyhe emelkedés volt tapasztalható. Hajdú- Bihar megyében az ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganata okozta megbetegedés többnyire az országos szint fölötti volt. A férfiak érintettsége kb. 3,5-szerese a nık érintettségének (31. ábra). Az említett betegségek a 15-64 éves életszakaszban történt megbetegedés esetén nagyfokú területi különbségeket mutatnak Hajdú-Bihar megyében. A férfiak esetében a mutató jelentısen meghaladja az országos átlagot a Balmazújvárosi (SMH=152%), a Derecskei (SMH=145%) és a Nyíradonyi (SMH=150%) járás területén. Nıknél a vizsgált idıszakban (azon járások területén ahol meghaladja a betegség elıfordulása az országos átlagot) többnyire nem tapasztalható olyan jelentıs eltérés, mint a férfiak esetében. Magasabb volt a betegség elıfordulásának a kockázata a Balmazújvárosi (SMH=110%), a Debreceni (SMH=110%), a Hajdúszoboszlói (SMH=134%), a Hajdúnánási (SMH=161%), a Nyíradonyi (SMH=115%) és a Püspökladányi (SMH=127%) járások területén (32. ábra, 33. ábra). 3.3. A vasta gbéllel össze fü ggı ros szindulatú daga na t o kozta megbe tege dés A szőrhetı daganatok közé tartozik a vastagbéllel összefüggı rosszindulatú daganat, amelynek idıben történı felismerésével a gyógyítás hatékonysága jelentısen javítható. A vastagbélrák legjellemzıbb korai tünete a hasmenés és a székrekedés, valamint a véres széklet. Jelenleg on még nem általánosan bevezetett a szervezett keretek közötti vastagbél szőrıvizsgálat. A vastagbéllel összefüggı rosszindulatú daganatos megbetegedések idıbeni alakulása a 15-64 évesek körében változatlanul kedvezıtlen képet mutat on. Hajdú-Bihar megyében az országos szint fölötti a betegség elıfordulása. Százezer megbetegedésre közel kétszer annyi férfi jut, mint nı (34. ábra). A vastagbéllel összefüggı megbetegedések területi eloszlását vizsgálva az adott korcsoportban, Hajdú-Bihar megyében férfiaknál valamennyi járás területén meghaladta az országos átlagot a betegség kockázata, a legmagasabb a Derecskei (SMH=131%) és a Nyíradonyi (SMH=125%) járás területén volt. Nık esetében kizárólag a Hajdúböszörményi (SMH=92%) járás területén tapasztalható az országos átlag alatti megbetegedés, az átlagnál magasabb viszont a kockázat a Balmazújvárosi (SMH=126%) és a Berettyóújfalui (SMH=125%) járások területén (35. ábra, 36. ábra). 8
3.4. A légcsı, hörgı és a tü dı rosszindulatú daga na ta o kozta megbe tege dés A magyar férfiak rosszindulatú daganatai között az elsı helyen a légcsı, hörgı és a tüdı rosszindulatú daganata áll, mind a megbetegedési, mind a halálozási statisztikákban egyaránt, de sajnálatos módon nıknél is az egyik leggyakoribb daganatos halálokká lépett elı az utóbbi években. A tüdı daganat kialakulásának okaként mintegy 80%-ban a dohányzás tehetı felelıssé (a passzív dohányzás ugyancsak növeli a tüdırák kockázatát). A daganat kialakulásának folyamata hosszú idıt vesz igénybe és kezdetben nem jár tünetekkel. A tüdırák idıvel megjelenı, jellemzı tünetei között szerepel a tartós köhögés, a légszomj, a ziháló légzés, és számos további panasz. A daganat szőrésére lehetıséget biztosít a tüdıszőrés (vagy egyéb mellkasröntgen vizsgálat), vagy a CTvizsgálat, amelyet szövettani vizsgálatnak kell követnie. A tartós gyógyulás esélye nem túl magas, ezért elsıdleges prevenció az egészséges életmód betartása. A 15-64 éves korosztályban ezen megbetegedések idıbeni alakulása Hajdú- Bihar megyében férfiaknál erıs csökkenést, nıknél enyhe emelkedést mutat. Nagyobb mértékben sújtja a férfiakat, kb. kétszer magasabb a tüdırákban megbetegedett férfiak aránya, mint a nıké (37. ábra). Az alsó légúti megbetegedés területi eloszlása a 15-64 éveseknél kedvezıtlen képet mutat. Férfiaknál a Debreceni (SMH=97%) járás területének kivételével valamennyi járás területén magasabb a betegség elıfordulásának kockázata, mint az országos átlag. A legveszélyeztetettebb területek a Balmazújvárosi- (SMH=144%) és a Hajdúszoboszlói (SMH=189%) járás területei. A nık körében a Hajdúszoboszlói- (SMH=177%), a Nyíradonyi- (SMH=154%) és a Püspökladányi (SMH=140%) járások területén volt az országos átlaghoz képest megbetegedési többlet (38. ábra, 39. ábra). 3.5. A bır rosszindulatú me lanómá ja miatti m egbe tege dés A rosszindulatú bırdaganatok gyakorisága nı. Bár a bırdaganatok egyedülálló sajátossága a láthatóság, mégis egyre gyakrabban közvetlen halálok. Melanómára utalhat, ha megváltozik egy anyajegy színe, pigmentációja, felszíne vagy alakja. Kockázatot jelent a melanóma kialakulása szempontjából, ha a családban már volt valakinek festékes bırrákja, ha nagyon nagyszámú anyajegye van, ha valaki világos bırtípusú, ha élete során sok UV sugárzásnak volt kitéve. Fontos kockázati tényezınek tartják a gyermekkori többszöri, súlyos, hólyagos leégéseket is. A bır rosszindulatú melanómája miatti megbetegedés Hajdú-Bihar megyében mindkét nemben a 15-64 évesek körében az országos szint fölötti. Az ábrából látható, hogy a vizsgált idıszak elején a nık érintettsége közel kétszerese volt a férfiakénak, ami a vizsgált idıszak végére kiegyenlítıdött (40. ábra). A megbetegedések területi eloszlásánál is a nık magasabb érintettsége tapasztalható. Míg férfiaknál e betegség elıfordulása csak a Debreceni (SMH=161%) és a Hajdúszoboszlói (SMH=150%) járás területén ért el 35%-osnál is magasabb megbetegedési többletet az országos szinthez képest, addig nıknél a Debreceni (SMH=178%), a Derecskei (SMH=146%), a Hajdúszoboszlói (SMH=164%), a 9
Hajdúnánási (SMH=137%) és a Nyíradonyi (SMH=141%) járások területén egyaránt meghaladta azt (41. ábra, 42. ábra). 3.6. A nıi emlı rosszindulatú dagana ta ok ozta m egbe tege dés Az emlırák egyike a legnagyobb társadalmi veszteséget okozó, nık körében elıforduló rosszindulatú daganatos megbetegedéseknek. Az okok sokasága miatt az elsıdleges prevenció kevésbé hatékony, így a másodlagos prevenció, a szőrés szerepe felértékelıdik, a korai felismerés ugyanis a hatékony kezelés záloga. Az emlırák idıben történı felismeréséhez elengedhetetlen a rendszeres önvizsgálat. A szervezett mammográfiás azaz röntgensugarakkal végzett emlırák szőrés 2002- ben indult, mely vizsgálat kétévente javasolt a 45-65 év közötti korosztálynak. Az emlırákos megbetegedések elıfordulásában az utóbbi években nem történt lényeges változás. Hajdú-Bihar megyében többnyire az országos átlag alatti vagy az átlagnak megfelelı a helyzet a 15-64 éves nık körében (43. ábra). A 15-64 éves nıi lakosságát érintı megbetegedések területi eloszlását vizsgálva mindössze a Derecskei (SMH=102%) és a Hajdúhadházi (SMH=108%) járás területén volt az országos átlagot kismértékben meghaladó megbetegedési többlet (44. ábra). 3.7. A méhnyak rosszindulatú dagana ta ok ozta m egbe tege dés A méhnyakrák általában igen lassan fejlıdik. Korai formájában rendszerint egyáltalán nincsenek tünetei, éppen ezért fontos a nıgyógyászati szőrıvizsgálatok legalább évenkénti elvégzése, annak ellenére, hogy az egészségbiztosítás által támogatott szőrések gyakorisága 3 év. A i 15-64 éves nıi lakosság méhnyakrákos megbetegedéseinek idıbeni alakulását vizsgálva kedvezıtlen tendencia tapasztalható. Míg az országos megbetegedési arány kismértékő csökkenést mutat, addig a megyében jelentıs emelkedés volt tapasztalható. A 2009-2011 években másfélszeresére nıtt a megbetegedések aránya (45. ábra). A megbetegedések területi eloszlását vizsgálva a 15-64 éves nıi lakosság körében jelentıs megbetegedési kockázat tapasztalható a Derecskei járás területén (SMH=138%) és további magas kockázatú területként volt azonosítható további öt járás területe (Hajdúnánási, Hajdúhadházi, Debreceni, Nyíradonyi és Berettyóújfalui járások területei) a megyében (46. ábra). 3.8. A proszta ta rosszindulatú da ga nata ok ozta m egbe tege dés A prosztatarák kialakulásának veszélye az életkor elırehaladásával egyre nı, negyven év felett emiatt évenként ajánlott a vizsgálat. A betegség ekkor még idejében felismerhetı és jól kezelhetı. 10
A betegség kialakulásának oka máig nem tisztázott, azonban a genetikai tényezıknek és bizonyos hormonális hatásoknak bizonyítottan fontos szerepe van. További kockázatot jelenthet a zsírban gazdag táplálkozás, vagy foglalkozással kapcsolatos egyes környezeti tényezık megjelenése is (pl. kadmium hatásának kitett személyek az akkumulátor vagy elemgyártás során). A prosztata rosszindulatú daganata okozta megbetegedések idıbeni alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a 15-64 éves korosztályban Hajdú-Bihar megyében az országos szint fölötti volt a betegség elıfordulása (47. ábra). A megbetegedés területi egyenlıtlenségét járási területi szinten vizsgálva a 15-64 éves korosztály esetében megállapítható, hogy kiemelkedıen magas a megbetegedés kockázata a Debreceni (SMH=201%, azaz az országos átlag kétszerese!), a Hajdúhadházi (SMH=167%) és a Nyíradonyi (SMH=136%) járások területein az országos átlaghoz képest (48. ábra). 3.9. S zerveze t t, célzott lakossági szőrıvizsgá latok on átlagosan minden tizenegyedik nınél alakul ki rosszindulatú emlıdaganat, és évente mintegy 2 300 nı veszti életét emlırák miatt. A daganatos halálozás csökkentésére rövid- és középtávon jelenleg a korai felismerés és a korai kezelés a legmegfelelıbb népegészségügyi stratégia, melynek eszköze a lakosság szőrése. 3.9.1. Emlıszőrés A Hajdú-Bihar megyében mőködı Mammográfiás Központok 2014. évben összesen 47 363 meghívó levelet küldtek a szőrésre kétévente jogosult nıknek, melybıl az elsı körben megszólítottak száma 30 554 fı volt. A felkínált lehetıséget 14 940 nı vette igénybe, ez a meghívottak 48,9%-a. Az emlıszőrésen megjelentek közül 127 fınek javasoltak mőtéti beavatkozást az emlıszőrı teamek, melybıl 119 fınél végezték el a mőtétet (93,7%). A mőtöttek 96,6%-ánál a szövettani vizsgálat rosszindulatú elváltozást igazolt. Az invasiv mőtétek 44,3%-ánál kisebb volt a tumor mérete 15 mm-nél. A szőréssel kiemelt, nem operálható, rosszindulatú esetet a szőrıközpontok nem jelentettek. Az Emberi Erıforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelıs Államtitkársága 2014- ben is kiemelt feladatának tekintette a népegészségügyi mozgósítást, azon belül is a népegészségügyi szőrések népszerősítését, az egyének egészségtudatosságának növelését. Ennek keretében, az államtitkárság kezdeményezésére Szőrési Staféta elnevezéssel országos hatókörő programsorozat vette kezdetét, melynek célja a népegészségügyi szőrésekre való mozgósítás, a lakosság egészségi állapotának javítása volt. A programsorozat 2014. április 25-én a Szőrések éjszakája elnevezéső országos kiterjesztéső programmal kezdıdött. A Mammográfiás Szőrıközpontok hosszabbított nyitva tartással (20 óráig) várták a 45-65 éves korcsoportba tartozó azon nıket, akik évek óta nem jelentek meg vizsgálaton. A Szőrések éjszakáján a i szőrıközpontok összesen 133 jelentkezınél végezték el a mammográfiai vizsgálatot. A programhoz csatlakozó településeken és a szőrıállomásokon az egészségfejlesztési irodák munkatársai és 11
a kormányhivatal népegészségügyi szakemberei különbözı programokkal, rizikószőrésekkel várták az érdeklıdıket. A Szőrési Staféta országos program Hajdú-Bihar megyében Egészségszüret néven 2014. október 7-9. és 14-16. között került megrendezésre. A települési önkormányzatok a háziorvosi és védınıi szolgálattal valamint a kormányhivatal szakembereivel együttmőködve a mammográfiás szőrıvizsgálatra történı utaztatást szervezték meg, melynek köszönhetıen összesen 223 fı jelent meg emlıszőrı vizsgálaton. 2014. évben az emlıszőrésen történı megjelenés a megye több járásában meghaladta az 50%-ot, de a kívánatos 70%-ot egyik járásban sem érte el (49. ábra). Azon járásokban, ahol a megjelenési arány nem érte el az 50%-ot, indokolt a helyi rendezvényeken, médiumokban a lakosság figyelmének folyamatos felhívása a szőréseken való részvétel és az egészséges életmód jelentıségére. 3.9.2. Méhnyak szőrés Hazánkban a méhnyakrák miatti relatív halálozási kockázat magas, az európai uniós országok átlagának mintegy háromszorosa. A méhnyakrák miatt bekövetkezı halálozások száma évek óta nem változik, évente közel 400 nı halálát okozza. A tapasztalatok szerint a késın diagnosztizált esetek többsége a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzető, alacsonyabb iskolázottságú, szőrıvizsgálaton korábban részt nem vett nık körében fordul elı. on 2004 óta folyik szervezett méhnyakszőrés, ám eredményességét jelentısen befolyásolja a mérsékelt lakossági részvétel. Szőréssel és idıben elvégzett kezeléssel csökkenthetı a méhnyakrák morbiditás és mortalitás egyaránt. on azonban az átszőrtség nem kellıen magas. A méhnyakrák elsıdleges (védıoltás) és másodlagos (szőrés) prevenciója nem egymás alternatívái, azokat integrált rendszerben kell alkalmazni, törekedve a célcsoportok teljes lefedettségére. Ehhez fontos növelni a méhnyakszőréshez való hozzáférhetıséget, különösen a falvakban élı lakosság számára. Az ÁNTSZ Országos Tisztifıorvosi Hivatala indította útjára azt a projektet, amelynek egyik célja a védınıi méhnyakszőrés országos kiterjesztése. A projekt lényege, hogy a védınık a szőrést egy képzést követıen önállóan végezhetik el. Az ÁNTSZ a program keretében elsısorban olyan védınık jelentkezését várta, akik 5 ezer fınél kisebb lakosságszámú településen dolgoznak, ezáltal a méhnyakszőrés szinte minden nı számára elérhetıvé válik. Hajdú-Bihar megyében összesen 136 védını kapcsolódott be a méhnyakszőrı programba (50. ábra). Azokban az országokban, ahol a nemzeti méhnyakrák szőrési program jól mőködik, az átszőrtség magas, és a szőrési program mellett a HPV elleni oltás is bevezetésre került, hosszú távon reális cél a méhnyakrák eliminációja, azaz, hogy ez a betegség teljesen eltőnjön a népességbıl. 3.10. F ertızı betegségek morbi di tása A 2014. évben 3 727 fertızı beteg került bejelentésre Hajdú-Bihar megyében, mely az elızı évi esetszámmal (3 661) közel megegyezı, azonban a betegségek 12
elıfordulásának gyakorisága változott. A gyomor-bélrendszeri fertızıbetegek száma 1 862 fı, mely a 2013. évi (1 157) esetszámhoz viszonyítva 60%-os emelkedést mutat. Több mint duplájára (364-rıl 865-re) emelkedett a Rotavírus okozta gastroenteritissel bejelentett esetek száma, és 20%-kal nıtt a Campylobacter és a Salmonella baktérium okozta megbetegedettek száma is. Tárgyévben tovább emelkedtek a Hepatitis A vírus okozta esetek is (2014-ben 47 eset, 2013-ban 35 eset), melynek oka, hogy több településen is területi járvány alakult ki. Egy 11 fı megbetegedésével járó családi járványt is regisztrált a hatóság. 2014-ben bejelentésre került 2 bıranthrax eset is Hajdú-Bihar megyében. Három importált malária megbetegedés is igazolódott, melyek az ıszi, egyetemi tanévkezdéshez kötıdtek. Mivel mindhárom beteg közvetlenül Nigériából érkezett hazánkba, elsı diagnózisként az Ebola-láz gyanúja is felmerült. A nyugat-afrikai országokban (Sierra Leone, Guinea, Libéria, Mali, Nigéria) zajló Ebola-láz járvány esetleges behurcolásával és további, hazai megbetegedések megakadályozásával kapcsolatosan az OTH javaslatai alapján a népegészségügyi hatóság eljárásrendet léptetett életbe. Ezzel egyidejőleg a járványügyi kivizsgálás során szükségessé váló védıeszközöket, fertıtlenítı szereket szerzett be, a járványügyben dolgozó munkatársaknak továbbképzést, gyakorlati oktatást szervezett. A 2014. évben 7 újonnan diagnosztizált HIV pozitív és 3 AIDS beteg került bejelentésre, mely a korábbi évekhez viszonyítva emelkedést jelent. (2012 és 2013 évben 5-5 új HIV és 2-2 új AIDS beteg került bejelentésre). Fertızı megbetegedés miatti halálozás 3 esetben fordult elı, mindhárom gennyes agyhártyagyulladás miatt. A továbbiakban a járványügy egy-egy területe kerül röviden bemutatásra, az elért eredmények megtartása, problémái, vagy a bekövetkezett változások okán. 3.10.1. A védıoltások teljesítése A népegészségügyi hatóság folyamatosan monitorozza az életkorhoz kötött kötelezı védıoltások teljesítését a megyében, ugyanis az olyan, jelentısebb gyermekkori fertızések eltőnését, mint a torokgyík, a szamárköhögés, a kanyaró, a rózsahimlı, a mumpsz, a gyermekbénulás, valamint a Haemophilus Influenzae-B okozta megbetegedések, csak a magas átoltottsági arány biztosítja. A folyamatos oltások teljesítése - az Országos Epidemiológiai Központ által kiadott Módszertani Levél a 2014. évi Védıoltásokról alapján - a jelentendı korcsoportok esetében 99,22% és 100% között volt a megyében. Tárgyévben vált kötelezıvé a korábbi években önkéntesen végzett védıoltás a tüdıgyulladás leggyakoribb kórokozója (Streptococcus Pneumoniae) ellen, melynek következtében a 2014. június 30. után születettek esetében 98% közeli átoltottságot értek el. A védıoltások két hónapot meghaladó elmaradásának leggyakoribb oka a külföldön elkezdett oltási sor (pl.: egy éves kor fölötti életkorban hazánkba érkezett gyermek, aki nem kapott BCG oltást), a kivizsgálás alatt álló betegség, mőtét, és az elhúzódó betegség miatt késve beadott elızı oltás. Ezt követi a 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodás, a lázas betegség, a tartós kontraindikáció, szülıi hanyagság, majd nagyon kis számban az oltást ellenzı szülıi 13
magatartás, az ismeretlen helyen tartózkodás és a vakcina összetevıjével szembeni súlyos túlérzékenység. A 2014. évi december havi oltási jelentésben 3 olyan gyermek szerepel, akik életkoruk alapján folyamatos oltásra kötelezettek, de a szülık oltást elutasító meggyızıdése miatt oltáselmaradásuk van. A folyamatos oltások teljesítése a 2014. évre vonatkozó védıoltási módszertani levél alapján jelentendı korcsoportok esetében a következık szerint alakult: BCG (miliaris tbc elleni oltás) 99,74-100% DTPa-IPV-Hib I (torokgyík, szamárköhögés, gyermekbénulás és H.Influenzae-B okozta invazív agyhártyagyulladás, gégefı gyulladás 99,75-100% megelızése) DTPa-IPV-Hib II 99,75-100% DTPa-IPV-Hib III 99,74-100% MMR ( kanyaró, rózsahimló, mumpsz) 99,48-100% DTPa-IPV-Hib IV 99,22-100% DTPa-IPV 99,23-100% Az iskoláskorúak kampányoltásainak teljesítése: Az általános iskola 7. osztályát a 2013/2014-es tanévben végzık márciusban végzett Hepatitis B II. oltásának teljesítése 99,22%-os, a 2014/2015. tanévben 7. osztályosok szeptemberben végzett Hepatitis B I. teljesítése 99,37%-os. A 2014/2015. tanévben az általános iskola 6. osztályát végzık szeptemberben és októberben végzett MMR oltások teljesítése 99,44%, a DTap. oltásé 99,04 %. A 2014/2015 évben az általános iskola 7. osztályában tanuló lányok októbernovemberben végzett, önkéntes HPV elleni oltásának teljesítése 80,87%-os. Az oltási kampány idıpontja elıtt már oltott lányokat is beszámítva az átoltottság ebben a korosztályban 81,54%-os. Számszerően a 2 834 oltásra jogosult gyermek közül 2 292-en részesültek HPV I. oltásban és 45-en HPV II. oltásban is. Újszülöttek Hepatitis B elleni védıoltása: Hajdú-Bihar megyében 5 357 terhes nı HBsAg szőrıvizsgálata történt meg, melynek során 3 fı bizonyult Hepatitis B vírushordozónak. HBsAg pozitív anyától 2014. évben 10 gyermek született, akik Hepatitis B elleni aktív és passzív védıoltásban egyaránt részesültek. 38 újszülöttnél azért kellett elkezdeni a Hepatitis B elleni védıoltást, mert a szülés idején nem állt rendelkezésre az anya HBsAg vizsgálati eredménye. Térítésmentesen végzendı egyéb védıoltások: Megbetegedési veszély elhárítása céljából Hepatitis B elleni védıoltásban 589 fı részesült az év során. Veszettség elleni védıoltásban 319 sérült részesült, 281-en teljes oltási sorozatot, 38- a töredék oltási sorozatot kaptak. 3.10.2. Tuberkulózis Az elmúlt évszázad alatt a valamikori Morbus Hungaricus"-t, azaz a tuberkulózist, mint népbetegséget a magyar orvoslás felszámolta. A tuberkulózis korai felismerése 14
járványügyi érdek, a tüdıszőrés 2013. évig volt a megelızés eszköze. A jogszabály a kötelezı szőrés elrendelését megbetegedési aránytól tette függıvé, vagyis számítva 25 új tbc-s beteg regisztrációja szükséges, ezen értékhatár alatti kötelezés csak közösségi megbetegedés esetén írható elı. A fentiek alapján 2009. évtıl bizonyos területein (Debrecen, Hajdúnánás) kötelezı tüdıszőrés került elrendelésre. 2014. évben Hajdú-Bihar megyében 85 tüdı tbc-s beteg került nyilvántartásba (a 2013. évben 122 beteg). Hajdú-Bihar megyében a tuberkulózis megbetegedés kockázatát növeli, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Romániában, Ukrajnában igen magas a tbc betegek száma. A WHO és az ECDC jelentés ajánlásai alapján a 2015-ig terjedı országos szakpolitikai program legfontosabb célkitőzése, hogy 75%-ra, késıbb 2020-ig 85%-ra kell emelni a sikeres tbc kezeléseket. A magasabb átfertızöttségő észak-keleti megyékre és a fıvárosra fókuszálva a program el kívánja érni, hogy a környezı fejlettebb országokhoz hasonlóan tíz százezrelék körülire csökkenjen az incidencia (jelenleg ~20 oo), maradjon egy százalék alatt a gyermek tbc aránya és 5% alatt a gyógyszer rezisztens tbc (MDR/XDR tbc). Csökkenteni kell azonban az eltőnt esetek, a rossz beteg együttmőködés miatti hibás kezelések arányát a jelenlegi tíz százalék körüli értékrıl. 3.10.3. Tetvesség A fejtetvesség elıfordulása a gyermekközösségekben (elsısorban az általános iskolákban, de esetenként az óvodákban is) évrıl-évre jelentkezı probléma, tekintve, hogy elsısorban közvetlen érintkezés útján terjed. (2. táblázat). Hajdú-Bihar megyében a védınık végzik a gyermekközösségekben a tetvességi szőrıvizsgálatokat. A gyermekek kezelése részben a helyszínen (óvodában, iskolában) megtörténik, illetve a szülı - tájékoztató levél alapján - otthon végzi el. A korábbi évekhez viszonyítva a ruhatetvesség továbbra is csökkenı tendenciát mutat. A 2014. évben 16 fı (2013. évben 22 fı, 2012. évben 26 fı, 2011. évben 41 fı, 2010-ben 49 fı) ruhatetves személyt találtak a hajléktalanszállóra történı felvételkor. 3.10.4. Hepatitis A A fertızı májgyulladás kórokozója a Hepatitis A vírus, mely emberi érintkezéssel, szennyezett kézzel, étellel, itallal terjed. A 2014. évben 47 laboratórium által igazolt Hepatitis A megbetegedés történt a megyében (a 2013. évben 35 beteg, a 2012. évben pedig 7 beteg), ebbıl 26 járványos eset volt. A fertızı májgyulladásban megbetegedettek száma egyébként országos emelkedést mutat. A Hepatitis A fertızéssel leginkább érintett települések Vámospércs, Biharnagybajom és Nyíradony Tamásipuszta voltak. 15
3.10.5. Anthrax (lépfene) A debreceni állatkertben lépfene fertızés miatt járványügyi megfigyelés alá, és egyidejő megelızı antibiotikus kezelésre 38 fı került. Az érintettek a szükséges tájékoztatást megkapták, a fertızött környezet fertıtlenítése megtörtént. Emberi megbetegedés ezzel összefüggésben nem történt. Ezen túlmenıen Hajdú-Bihar megyében bejelentésre került két bıranthrax eset, melyek kivizsgálása megtörtént, azonban a fertızı forrás ismeretlen maradt. 3.10.6. Nemzetközi Oltóhely A kormányhivatal Népegészségügyi Fıosztályán Nemzetközi Oltóhely mőködik, ahol heti két napon (kedd és csütörtök 9-11 óra között) van lehetıség a nemzetközi utazásokhoz szükséges és javasolt oltások felvételére és kapcsolódó tanácsadás igénybe vételére. A 2014. évben 467 személy ellátására került sor a nemzetközi oltóhely rendelésein. A lakosok pozitív lehetıségként értékelik a tanácsadást és az oltások könnyő elérhetıségét. 3.10.7. HIV, AIDS tanácsadó mőködése Az anonim HIV szőrés és tanácsadás szakképzett ápolónı közremőködésével történt 2014-ben is, összesen 539 fı jelent meg vizsgálaton. A tapasztalatok szerint a megjelentek többsége továbbra is 20-40 év közötti. 3.10.8. A Menekülteket Befogadó Állomás járványügyi helyzete A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Debreceni Menekülteket Befogadó Állomására érkezett 1 267 elismerést kérı személy járványügyi szőrıvizsgálata történt meg 2014-ben a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelıen a következı vizsgálatok elvégzésével: a) HIV fertızöttség ellenırzése, b) nemi betegség kiszőrése érdekében luesz szerológiai vizsgálat, c) széklet bakteriológiai vizsgálat hastífusz és paratífusz baktériumhordozó állapot felderítésére, d) HBV és HCV fertızöttség ellenırzése, e) tüdıszőrés a TBC fertızöttség felderítésére. Az elrendelt szőrıvizsgálatok eredményeképpen 6 fı HIV pozitív, 36 fı Hepatitis B fertızött, 8 fı Hepatitis C fertızött, valamint 3 fı TBC fertızött személy került kiszőrésre. A TBC esetek problémát jelentettek abból a szempontból, hogy a fertızött személyek általában nem tartózkodnak a befogadó állomáson a kezelés befejezéséig. Jelentısebb járványügyi intézkedésekre nem került sor. Ettıl függetlenül a telephelyen tartózkodók magas létszáma, higiénés magatartásuk és az európaitól jelentısen eltérı viselkedésformájuk, valamint a folyamatos, nagymértékő migráció fokozott járványügyi veszélyt jelenthet. 16
4. A z i f j ú s á g é s a f e l nıtt lakosság kör é b e n v é g z e t t e g é s z s é g f e j l e s z t é s i t e v é k e n y s é g A lakosság egészségi állapota számos (történelmi, társadalmi, gazdasági, kulturális, stb.) ok eredıje, azonban közvetlenül és meghatározó módon mégis összefügg a lakosság életmódjával (kockázati tényezık pl. a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, vagy a tartós stressz). Az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpontja óvodai és iskolai dohányzás megelızési programjainak népszerősítése 2014-ben is folytatódott a nevelési- és oktatási intézményekben, melynek keretében hordozható érintıképernyıs számítógép segítségével az életkori sajátosságokra figyelemmel játékos formában hívták fel a figyelmet a dohányfüst-mentes életmód fontosságára, a megye 22 oktatási intézményében közel 2 500 diák bevonásával. Az Országos Tisztifıorvosi Hivatal a 2013/2014-es tanév II. félévétıl kezdte meg az e-bug elnevezéső egészségfejlesztési oktatási eszköz magyarországi bevezetését. Az e-bug egy olyan, iskoláskorú gyermekeknek szóló, internetalapú, játékos egészségfejlesztési oktatási eszköz, amely átfogóan foglalkozik a személyi higiéné (kéz- és légúti higiéné), a szexuális egészség, a védıoltások és a felelısségteljes antibiotikum-használat témaköreivel. Az e-bug program bevezetését mind a köznevelésért felelıs államtitkárság, mind a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ támogatta. is csatlakozott a programhoz, a népegészségügyi munkatársak közremőködésével 17 mintaiskola jelezte részvételi szándékát a programban. Nagyobb létszámú célcsoport költséghatékony módon történı elérését és bevonását tették lehetıvé a különbözı levelezı versenyek, rajzpályázatok, illetve vetélkedık. Néhány ezek közül: - Füstmentes Élet címmel plakátkészítési pályázat a debreceni általános iskolák felsı tagozatos tanulói számára. - Kár lenne, ha rák lenne! címmel hirdetett több fordulós internetes vetélkedıt a Magyar Rákellenes Liga, melyhez a Debreceni-, a Berettyóújfalui és a Hajdúszoboszlói Járási Hivatalok szakmai közremőködésével és támogatásával több iskola is csatlakozott az adott járások területérıl. - A Balmazújvárosi, a Derecskei, a Hajdúhadházi és a Nyíradonyi járás illetékességi területén az általános iskolák 7-8. osztályos diákjai körében került megrendezésre a Légy egészséges! elnevezéső levelezıverseny. - Vigyázz egészségedre! címmel zajlott több fordulós levelezıverseny a Hajdúszoboszlói Járási Hivatal és a Berettyóújfalui Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályai illetékességi területének általános iskoláiban. A meghirdetett versenyeken túl mintegy 450 fı vett részt az oktatási intézmények egészségnevelési programjain, a Hajdú-Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a Hajdú-Bihar Megyei Nevelıszülıkért és Gyermekekért Egyesület által szervezett Juniális rendezvényein, melyeken a kormányhivatal munkatársai is segítettek. Az egészséges életmóddal és az egészségkockázatokkal kapcsolatos nemzetközi világnapok alkalmával akciók, rendezvények szervezésére került sor a lakosság 17