ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 email: unkedit@actel.

ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 email: unkedit@actel.hu NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERV háttértanulmánya C kötet MAGYARORSZÁG 2020-AS MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG VÁLLALÁSÁNAK TELJESÍTÉSI ÜTEMTERV JAVASLATA Műszaki-gazdaságossági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, a célkitűzés teljesítésére vonatkozó NCST bontása szerinti forgatókönyvek Készítette: a PYLON Kft. és munkacsoportja Témafelelős: Dr. Unk Jánosné ügyv.ig. Budapest, 2010. március

ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 email: unkedit@actel.hu C kötet MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁLJÁNAK GAZDASÁGOSSÁGI, MEGTÉRÜLÉSI- MODELL, OPTIMÁLIS TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA A szaktanulmányban részt vett szakértők és cégek: Dr. Unk Jánosné szakértő, ügyv.ig., PYLON Építési és Kereskedelmi Kft. Zsuffa László szakértő, BIOX Mérnöki Szolgáltató Bt. Kapros Zoltán szakértő, egyéni vállalkozó Bányai István szakértő, ügyv.ig., 2R Befektetési Tanácsadó Kft. és A munka megalapozását közvetlenül vagy irodalmi munkásságuk révén közvetve elősegítő, energetikai szakértők, fejlesztő, kutató, oktató szakemberek és egyesületek képviselői és a hazai megújuló energetikai projektek tervezésében, kivitelezésében és üzemeltetésében résztvevő munkatársak, akiknek adatszolgáltatásáért, építő javaslataiért ezúton is köszönetüket fejezi ki a kutatói munkacsoport. Budapest, 2010. március

TARTALOMJEGYZÉK Oldal I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 II. A TANULMÁNY CÉLJA, KITŰZÖTT FELADATOK... 27 II.1 BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK... 27 II.2 A TANULMÁNY CÉLJA... 28 II.3 KITŰZÖTT FELADATOK... 28 III. HELYZETELEMZÉS, ÉRTÉKELÉS... 29 III.1 III.2 III.3 AZ EU HOSSZABB ÉS NAGYTÁVÚ ENERGETIKAI ÉS MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI JÖVŐKÉPE, FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZATAI... 29 III.1.1 Forgatókönyvek a fenntartható jövőért: ENERGIA 2050 -ig... 29 III.1.2 Energiaprognózisok 2030-ig: A jövő energiarendszerei Európában STOA forgatókönyvek 2030-ig... 31 III.1.3 Európai megújuló energiahasznosítási jövőképek, potenciálelemzések 2020- ig. Példák: a Green-X, a FUTURE-E, a FORRES modellek alapján... 36 III.1.4 III.2.1 FORRES 2020: A megújuló energiaforrások 2020-ig történő fejlődésének elemző tanulmánya... 40 MAGYARORSZÁG ENERGIASTRATÉGIÁJA, MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSI JÖVŐKÉPEK... 45 Korábbi, hazai energia és megújuló hasznosítási jövőképek, forgatókönyvek, strukturális javaslatok... 45 III.2.1.1 Új Magyar Energiapolitika... 45 III.2.1.2 Megújuló energiaforrások felhasználásának növelési stratégiája... 45 III.2.1.3 Megújuló Energiahasznosítási Nemzeti Cselekvési Terv... 48 III.2.1.4 Előjelzési dokumentum... 49 III.2.2 Egyéb hazai megújuló hasznosítási jövőképek alapozó kutatásai... 51 III.2.2.1 Az energiaigény és szerkezet hosszú távú előrejelzésének klímapolitikai vonatkozásai GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. szaktanulmánya 2009. július... 51 AZ EU KUTATÁSI PROGRAMOK ÁLTAL FELVÁZOLT JÖVŐKÉP MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA... 55 III.3.1 A RES 2020 modell szerinti becslések 2020-ig... 55 III.3.2 III.3.3 Az Inteligens Energia Európa: Megújuló Energia Politikák 2009 (Country Profiles) változatai... 57 A PAN EUROPEAN TIMES MODEL FORRES 2020, és a Magyarországra készített becslések... 59 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010 I

IV. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS POTENCIÁL VIZSGÁLAT... 65 IV.1 HAZAI ELMÉLETI MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS POTENCIÁL... 66 IV.1.1 Magyarország elméleti napenergia potenciálja, sugárzáseloszlásai... 67 IV.1.2 Magyarország elméleti geotermikus energiapotenciálja... 69 IV.1.3 Magyarország elméleti szélenergia potenciálja... 71 IV.1.4 Magyarország elméleti vízenergia potenciálja... 72 IV.1.5 Magyarország elméleti biomassza energia potenciálja... 74 IV.2 KORÁBBI ELMÉLETI ÉS HASZNOSÍTHATÓ POTENCIÁL-VIZSGÁLATOK... 76 IV.3 IV.4 IV.5 KOMPLEX TERÜLETI ENERGETIKAI NÉPESSÉG ÉS ÉGHAJLATKÖZPONTOS KUTATÁSOK, ENERGIAPOTENCIÁL BECSLÉSEK... 77 IV.3.1 Biomassza hasznosítás koordinálatlansága... 81 MAGYARORSZÁGI MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK KÜLÖNBÖZŐ ENERGIAPOTENCIÁLJAINAK ÖSSZESÍTÉSE... 85 HAZAI ENERGIAFELHASZNÁLÁSI NÖVEKEDÉSI PROGNÓZISOK, FORGATÓKÖNYV- VÁLTOZATOK... 86 IV.6 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS POTENCIÁLOK ELŐZETES PROGNÓZISA... 90 V. MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁS NÖVEKEDÉSI FORGATÓKÖNYVEK... 95 VI. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS-HASZNOSÍTÁSOK KÍNÁLATI GÖRBÉJE... 99 VI.1 REALIZÁLHATÓ, HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL MEGHATÁROZÁSA A DINAMIKUS KÖLTSÉGELEMZÉSEKHEZ... 99 VI.2 A 2020-IG TARTÓ MEGÚJULÓ ENERGIA PROGRAM VÁLTOZATOK... 100 VI.3 PRIMER ENERGIAIGÉNYEK KIMUTATÁSA... 106 VI.4 SZEKUNDER ENERGIATERMELÉS KIMUTATÁSA, ÖSSZESÍTÉSE... 120 VI.5 AZ ENERGIAÁTALAKÍTÓ BERENDEZÉSEK TELJESÍTŐKÉPESSÉGE (KAPACITÁSA)... 128 VI.6 A CSELEKVÉSI TERV PROGRAM PROJEKTJEI ÁLTAL KIVÁLTOTT CO 2 KIVÁLTÁS NAGYSÁGÁNAK KIMUTATÁSA... 135 VI.7 A CSELEKVÉSI TERVPROGRAM MUNKAHELY-TEREMTŐ HATÁSA... 144 VI.8 BERUHÁZÁSI ÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA... 153 VI.9 TÁMOGATÁSI PRÉMIUM ÉRTÉKEK VÁRHATÓ KÖLTSÉGEI BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁSOK NÉLKÜL... 162 VI.10 BERUHÁZÁSI ÉS PRÉMIUMOS TÁMOGATÁSOK VÁRHATÓ KÖLTSÉGEI... 171 VII. FORGATÓKÖNYV-Változatok összehasonlító értékelése, TÁMOGATÁSI RENDSZER VÁLASZTÉKOKKAL... 183 VIII. FORGATÓKÖNYVI VÁLTOZATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA... 189 VIII.1 PRIMER MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK FELFUTÁSA... 189 VIII.2 A MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS NÖVEKEDÉSE... 191 VIII.3 A MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ HŐENERGIA TERMELÉS NÖVEKEDÉSE... 193 IX. IRODALOMJEGYZÉK... 197 X. MELLÉKLETEK... 201 II MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ a MAGYARORSZÁG MŰSZAKI GAZDASÁGOSSÁGI TÁRSADALMI ÖKOLÓ- GIAI SZEMPONTÚ MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS POTENCIÁLJÁNAK PROGNÓZI- SÁRA ALAPOZOTT, MEGVALÓSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁ- LÁS-NÖVELÉSI FORGATÓKÖNYV-JAVASLATOK, GREEN-X MODELLEL VÉGZETT DINAMIKUS KÖLTSÉGEIK, A BENCHMARK PROJEKTSZERKEZE- TEK FŐBB INDIKÁTORAI, EU-KOMFORM TÁMOGATÁSI VÁLTOZATAIK ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSEIKRE A Magyar Energia Hivatal megbízása és folyamatos koordinációja alapján végzett kutatási munka harmadik fázisában (e C kötetben) elkészült, fenti tartalmú dokumentáció egyben háttértanulmányként szolgál Magyarország Nemzeti Megújuló-hasznosítási Cselekvési Tervé -hez és az ország kötelezettségvállalásának teljesítését alátámasztó dokumentumaként tartalmazza azokat az ütemtervi javaslatokat is, amelyeket az Európai Unió a tagországok számára előírt. 1. Az előző kutatási fázisok (az A és B kötetben dokumentálva) eredményeinek részletes bemutatásától, eredményeinek méltatásától eltekintve, jelen esetben mindössze tényként leszögezve, a következők összegezhetők e munkafázis alapjaiként: országos felmérés, válogatás és indoklás alapján elkészült a hazai hasznosítható, ill. a nemzetközi irodalomból ismert megújuló bázisú energiaátalakító technológiáknak egy szélesebb körű gyűjteménye, majd ezekből: a fenntarthatóság, az ellátásbiztonság és a versenyképesség szempontrendszere szerinti válogatása, végül a kutatás adatbázisául szolgáló benchmark projektek kiválasztása (13-féle fő technológiára, ill. alváltozataikkal együtt 37-féle technológiára) és azok műszaki-gazdasági, gazdaságossági jellemzőinek modellezése, programozása; a műszaki-gazdasági költség és haszonelemzések meghatározásához, a benchmarkelemzésekhez az Európai Unióban elfogadott és preferált módszert: a Green-X modellt volt célszerű alkalmazni, amit a közösségi K+F kutatáskeretében éppen erre a célra fejlesztettek ki és alkalmaztak már számos tagállamban. E módszernek nemcsak a hazai adaptálása készült el a hazai viszonyokra, hanem a hazai módszerek közül a jónak ítélt módokkal való egyfajta kombinációjával egy mondhatni új módszer a HUN-RES született menet közben, amely képes a mindenkor igényelhető változó paraméterek változtatásával, a programeredmények korrigálására, korszerűsítésére, amely eredménynek különösen a támogatási formák megválasztásánál, esetleg kombinációinak helyes arányainak meghatározásánál, ill. a pályázathirdetők feltételeinek előírásánál van igen nagy jelentősége. A választott számítási modellező módszer működik. Működőképességét az igazolja, hogy segítségével készülhettek el a megújuló energia felhasználás növelési program forgatókönyv változatainak műszaki-gazdasági jellemzését szolgáló modellszámításai a jelenlegi kutatási munka ( C kötet) eredményei. 2. A kutatási cél, és a kitűzött feladatok teljesítése, megalapozása Magyarországnak az EU 2009/28/EK Irányelvei szerint elkészítendő Megújuló Energiahasznosítási Nemzeti Cselekvési Terv megalapozásához és a vállalt 13% megújuló energia MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010 3

forráshasznosítás-növelés vállalás teljesíthetőségét igazoló és bebizonyító háttértanulmányok közül: A 2020-ig hasznosítható megújuló energiapotenciáljának meghatározása, modellezése, ill. a megújuló energiafelhasználás-növekedési forgatókönyvek, prognózisok elkészítése abból a célból, hogy közülük, a hazai és az uniós fejlesztési prioritások szempontjából (fenntarthatóság, ellátásbiztonság, versenyképesség) optimális cselekvési terv és az ezekhez rendelt támogatási eszközök költségeinek jó közelítéssel történő modellezése és meghatározása ugyancsak elkészülhessen. E feladat teljesítése jelen dokumentált kutatással ugyancsak megtörtént, az alábbi főbb lépések szerint: az ország megújuló aktualizált energiafelhasználás növelési stratégiájához és végrehajtási cselekvési tervprogramját megelőzően igen alapos kutatással fel kellett tárni az Európai Unióban ismert és alkalmazott hosszabb és nagytávú energetikai megújuló energiahasznosítási jövőképeket, forgatókönyv-változatok eszmei tartalmát, tendenciáit, az eléréséhez vezető utakat, módszereket a nemzetközi irodalom feltárásával és értékelésével. Ezek közül kiemelhetők és tanulságosak a III.1, III.1.2, III.1.3 és III.1.4 fejezetekben kifejtett modellek, így: Forgatókönyvek a fenntartható jövőért ENERGIA 2050-ig, A jövő energiarendszerei Európában, STOA forgatókönyvek 2030-ig, Európai jövőképek, potenciálelemzések 2020-ig a Green-X, a FUTURE-E, a FORRES modellek alapján, FORRES 2020 A megújuló energiaforrások 2020-ig történő fejlődése tanulmányai. A Magyarország Megújuló Energiafelhasználási jövőképéhez figyelembe vett, meghatározó hivatalos dokumentumok irányelvei is bemutatásra kerültek, így az Új Magyar Energia Politika, a Megújuló energiaforrások felhasználásának növelési stratégiája, A megújuló Energiahasznosítási Nemzeti Cselekvési Terv és annak Előjelzési dokumentuma a III.2.1 fejezetben tárgyalva. Külön összeállítás készült a jövőképet megalapozó egyéb hazai alapozó kutatások bemutatására (a III.2.2 fejezetben), végül: a Magyarország jövőképével foglalkozó Európai Uniós kutatások, így a RES 2020, a RES-E, RES-HC, RES-T, a PAN EUROPEAN TIMES Modell és a RES 2020 és az Intelligens Energia Európa: Megújuló Energia Politikák (Country Profiles) változatai. 3. Megújuló energiaforrás-potenciálok jellemzése, bemutatása, kiválasztása A ma ismert megújuló energiaforrások elméleti energiapotenciáljának meghatározására számos módszer ismeretes, amelyek szakterületenkénti azonos tematika szerinti felmérésére olyan átfogó kutatás még nem készült, amely teljes komplexitással tartalmazná a ma ismert, a ma kísérleti szinten kimutatott, reménybeli forrásokat. E kutatás kísérletet tett a Magyar Tudományos Akadémia MTA gondozásában eddig készült fogalmak, eredmények, értékelések átvételére, és ami újszerűnek tekinthető, ezek összesítésére is, felhasználva az egyéb helyen, ill. komplexebb területi megközelítéssel nyert eredményeket, az egymásnak ellentmondó megítélések közötti összehangolási kísérleteket (lásd a dokumentáció 24. Táblázat). 4 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

Megújuló energiaforrások elméleti potenciál átalakítható potenciál nagy távon műszaki potenciál hosszú távon gazdaságos pot. hosszú távon fenntartható potenciál hosszú távon fenntartható pot. (meglévő + növekm.) fenntartható középtávú realizálható növekm [PJ/év] [PJ/év] [PJ/év] [PJ/év] [PJ/év] [PJ/év] [PJ/év] időszak 2050 2030 2030 2030 2020 2020 417.600 9 103 75 65 50,0 15,0 14,74+ Napenergia hőpotenciálja Napenergia fotovillamos pot. 1749 50 25 15,0 7,0 6,97+ Vízenergia vill. energia pot. 100 27 20 15 5,0 2,3 1,45 Szélenergia villamos energia pot. 36.000 4 532 30 25 20,0 15,5 15,0 Szélenergia kombinált vill+hő pot. Biomassza (szilárd, foly.) hően.pot. Biomassza villamos energia pot. 420-500 8 203-328 5 150 180 180 150,0 107,07 Biomassza ferment. techn. biogáz p. 50 30 20 13,2 12,0 Biomassza, egyéb tech. pot. (hulladék) 15 10 8 4,3 2,55 erőmű Geotermikus fűtőmű 30 25 20 13,2 8,90 energia potenc. hőszivattyús 35 30 15 10,0 9,75 Egyéb és kombinált technológia pot. 100 25 15 5 1,0 1,00 Összesen 345.839 500 425 350 237,5 185,48 Források: MTA, ebből aktív szoláris 48,815 + passzív szoláris termikus 37,8 + szoláris termikus a mezőgazd.-ban 15,911 PJ/év MTA Energetikai Biz.Megújuló Energia Albizottsága 2006 Dr. Szeredi J.: 7446 GWh/év becslés alapján [39] 4 Abszolút elméleti potenciál: 500.000 TWh/év, reális elméleti: 10.000 TWh/év, megfelel = 129.600 PJ/év Dr. Büki G. 5 MTA 2006 6 Készletszámítás Dabois & Prade (1988), Szanyi J. (2005) 7 VITUKI 343,0 Exajoule/év, éves utánpótlódás a földi hőáramtól 264 PJ/év 8 Teljes biomassza + energiaültetvényezésből Horváth J. 9 Dr. Pálfy Miklós: GKM PYLON Kft. Megújuló energiahordozó felhasználás növelésének költségei c. kutatás 102.180.000 6 343.000 7 20 15 12 6,1 6,05 Összesítés Magyarország megújuló energiaforrásainak elméleti, átalakítható, műszaki, gazdaságos, fenntartható és realizálható potenciáljaira A különböző időtávra szóló elméleti és a jelenlegi feladat idején realizált, illetve a középtávú időszakra (2020-ig) fenntartható és realizálható potenciálok nagyságára és megoszlására a munka VI. fejezetében dokumentált 33. Táblázat eredményei tekinthetők a továbbiakban irányadónak, amelynek eléréséhez a IV. és V. fejezetekben dokumentált lépések (számítások, becslések, prognózisok) vezettek: Realizált pot. Realizált pot. ebből: maradó 2020 Fenntartható pot. Összesen 2010 Fenntartható pot. 2020- ban Realizálható pot. Meglévő 2009-ben Növekedés Elméleti potenciál PJ/év PJ/év PJ/év PJ/év PJ/év Termikus nap 4,0 0,26 0,26 15,0 14,74 Átalakítható potenciál Biomassza 150,0 52,0 42,93 150,0 107,07 Biogáz 13,2 1,20 1,20 13,2 12,00 Hulladék (50%) 4,3 1,76 1,76 4,3 2,55 Műszaki potenciál Szél 15,5 0,86 0,50 15,5 15,00 Geotermális hő 13,15 4,25 4,25 13,2 8,90 Hőszivattyú 10,0 0,25 0,25 10,0 9,75 Gazdasági potenciál Geotermális villamos 6,1 0,0 0,00 6,1 6,05 Fotovillamos 0,5 0,03 0,03 7,0 6,97 Hidrogén (tüzelőa.cella) 0,0 0,00 0,00 1,0 1,00 Vízenergia 2,3 0,82 0,82 2,3 1,45 Fenntartható realizálható 219,0 61,43 52,0 237,5 185,48 potenciál A Megújuló Nemzeti Cselekvési Tervprogram fenntartható realizálható potenciáljának megoszlása MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010 5

Vonatkoztatási célérték A kiindulást az ország teljes energiafelhasználására vonatkozó prognózisok és számítások, ágazati megoszlások kutatási anyagai (REKK) szolgáltatták [51], hogy abból a megújuló energiaforrás növelési hányad a 13% meghatározható lehessen, ami az ún. Referencia forgatókönyv szerinti végösszeg: a 1222 PJ/év alapján 159 J/év összigényt tett ki, amelyből a közlekedési ágazat megújuló energia alapú fejlesztéseinek levonása után megmaradó: 134 PJ/év volumen osztható szét; a villamos energia és a hőenergia átalakításokra, ill. a benchmarkelemzéssel kiválasztott technológiák közötti energiamix felállítására. Ebben a volumenben kell szerepeltetni a meglévő megújuló energiaforrás-hasznosító rendszereknek a mintegy 61,43 PJ/év értékét, így a ténylegesen új építésekre: 79,05 PJ/év jut. 4. A javasolt, megvalósítható energiapotenciálra három forgatókönyv-változat felállítása és előzetes prognózisa készült el a IV. fejezet 28. Táblázatában összesítve. A növekedési javasolt forgatókönyv-változatok Az ország hosszabb és nagytávú jövőképében megjelenhetnek a ma legkorszerűbbnek számító energia-átalakító technológiák, ill. a ma még ismeretlen vagy csak kísérletezés szintjén álló, ma még nehezen prognosztizálható energiaellátások. Az Európai Unió előrejelzései részben a hagyományos források csökkenése miatt, részben az éghajlat-változás fékezése érdekében szorgalmazzák a tiszta, karbonmentes, károsanyagkibocsátás mentes, kevés kockázattal járó és lehetőleg azért versenyképes, helyi szinten hasznosítható megújuló energiaforrások közvetlen hasznosítását, még abban az esetben is preferálva és kellő támogatást nyújtva fejlesztésükre, ha fajlagos létesítési költségeik a legkisebb -hez képest előnytelenebbek, ugyanakkor felértékelődnek, mint lokális munkahelyteremtő vonzataikkal, vagy pozitív externális hatásaikkal az adott környezetükben, amelyek sokszor nehezen számszerűsíthetők, bár súlyozással már ma is előnyösebb osztályozást, rangsorolást kaphatnak. A vázolt szempontok érvényesítési lehetősége csaknem automatikusan három jellegzetes fejlesztési forgatókönyvi változat kialakítását ösztönözte, ezek: Az I. forgatókönyv a megújuló energiaforrás-hasznosítás növelésére az ún. legkisebb költség elvét és megvalósítását javasolja, azaz a legolcsóbb fajlagos költségű villamos és hőenergia átalakítási benchmark projektek sokszorozását, amelyre a Green-X modell szerinti programozást lehetett választani. A II. forgatókönyv a megújuló energiapotenciál minél nagyobb hasznosításán felül a munkahely-növelő, hatékony technológiákat kiszolgáló foglalkoztatottak körének növelésére is törekszik. A III. forgatókönyv készít fel már középtávon is az éghajlatváltozással járó, új helyzetekre és a környezeti értékek fenntarthatósági igényeinek betartására. Mindhárom változat azonos célérték kielégítésére kap lehetőséget, mégis a III. forgatókönyv valamivel számszerűen is nagyobb új fejlesztést valósíthat meg (mintegy 10 PJ/év-vel többet), mivel ekkora energia-átalakító kapacitás fennmaradását már az időszak első felében, azaz hamarabb szünteti meg, és ahelyett is korszerű technológiákat alkalmaz. Az egyes változatok Energetikai Programja a csatolt táblázatos formában értékelhető a továbbiakban. 5. Mindhárom forgatókönyvre elkészültek a Megújuló Energetikai Programok, amelyeknek táblázatos összefoglalása (lásd a következő táblázatot). Az I. forgatókönyvi változat, követve az átvett módszer ajánlásait, a villamos energiára nagyobb (70%-os) hányaddal számol, hőenergiára mindössze 30%-ot oszt ki. A II. forgatókönyv 60 40%-ot irányoz elő, végül a III. forgatókönyv a legmerészebben: 53 48%-ot. Már ennek eredményei után nyilvánvaló, hogy az I. forgatókönyv nem csupán a szigorúan legolcsóbb kívánalmak és a túlzottan villamos energia centrikus szándékai miatt is extrém- 6 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

nek minősíthető, de eredményei is kedvezőtlenek: alig enged teret a hőenergia (fűtés, hűtés, HMV) új fejlesztésekre, szemben a jóval kiegyensúlyozottabb II. és III. változatokkal, amelyek elsősorban a helyi szintű felhasználásokra és ellátásokra fókuszálnak, nyilvánvalóan drágább technológiákkal, az I. változati középteljesítményű, pl. biomassza tüzelésű energiaátalakítókkal szemben. 2020-ig tartó Megújuló energetikai program I. változat: Legkisebb költség szerinti program Cél 2020-ig a primer energiafelh. 13%-a: 158,92 PJ/év Ebből üzemanyag: 24,95 PJ/év Energetikai cél: 133,97 PJ/év A jelenlegi felhasználás üzemanyag nélkül: 61,43 PJ/év Ebből 2020-ig üzemben marad: 54,92 PJ/év 2020-ig szükséges növekedés: 79,05 PJ/év Villamos energetikai cél (PJ/év): 55 Hőenergetikai cél: 24,08 GREEN-X szerinti legkisebb költség szerinti arány (75%) 41,25 70% 16,86 Nem GREEN-X szerinti egyéb legolcsóbb technológiákból megvalósuló (25%) 13,75 30% 7,22 I. forgatókönyv: Legkisebb költség szerinti program MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010 7

A villamos energiára és a hőenergia-termelési hányadok különbözőségén felül további különbséget irányzott elő ez a forgatókönyv azzal, hogy ezekben a vázolt volumenekben a kiosztás ugyan a Green-X költségű technológiák között történt, azonban nem az eredeti, a legkisebb költségűek szerint rangsorolással, hanem amely a munkahely-teremtő rangsorból adódott. (A teljes számítást a 35/II. Táblázat tartalmazza.) 2020-ig tartó Megújuló energetikai program II. változat: Munkahelynövelő hatékony forgatókönyv Cél 2020-ig a primer energiafelh. 13%-a: 158,92 PJ/év Ebből üzemanyag: 24,95 PJ/év Energetikai cél: 133,97 PJ/év 2010-ben a felhasználás üzemanyag nélkül: 61,43 PJ/év Ebből 2020-ig üzemben marad: 54,92 PJ/év 2020-ig szükséges növekedés: 79,05 PJ/év Villamos energetikai cél (PJ/év): 47,05 Hőenergetikai cél: 32,00 II. forgatókönyv: Munkahelynövelő hatékony forgatókönyv 8 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

A III. forgatókönyv-változatban mind a munkahelynövelő, mind az externális kutatások miatti rangsorolás figyelembevételével készült az előzetes energiamix felállítása. 2020-ig tartó Megújuló energetikai program III. változat: Éghajlat és környezetkímélő maximális program Cél 2020-ig a primer energiafelh. 13%-a: 158,92 PJ/év Ebből üzemanyag: 24,95 PJ/év Energetikai cél: 133,97 PJ/év 2010-ben a felhaszn. üzemanyag nélkül: 61,43 PJ/év Ebből 2020-ig üzemben marad: 54,92 PJ/év 2020-ig szükséges növekedés: 79,05 PJ/év Villamos energetikai cél (PJ/év): 41,05 Hőenergetikai cél: 38,00 III. változat: Éghajlat és környezetkímélő maximális program Mindhárom változathoz tartozik egy igen részletes excel-táblázatos kimutatás a vonatkozó és előírt számításokról, amelyet külön összeállításban dokumentáltunk. MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010 9

A táblázatos eredményekhez képest jóval szemléletesebb képet mutatnak az energia kínálati potenciál görbék, amelyek az I. forgatókönyv-változatra készültek (lásd a csatolt ábrákat). Igen szemléletes ebből, hogy a legkisebb költségű átalakító technológiákból villamosenergiaátalakításra a Green-X modell szerint jóval több (11 db) technológia bekerülhetett, mintegy 39,5 Ft/kWh határköltség alatti termelési értékeivel. Miközben a hőenergia-átalakító technológiákból mindössze 4 db jutott be, a mintegy 4600 Ft/GJ határköltség tartományba, ami a célok és szempontrendszer szerint kedvezőtlen, kevésbé preferálható struktúrát jelent. Legkisebb költség szerint kiválasztott technológiák meghatározása. Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés kínálati görbéje Legkisebb költség szerint kiválasztott technológiák meghatározása. Megújuló energia alapú hőenergiatermelés kínálati görbéje 10 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

6. A változatok összehasonlító értékelése, támogatási rendszerváltozatok, kombinációk A kutatás során elkészített három programváltozat meghatározó értékeit, indikátorait célszerű volt összefoglalni külön-külön táblázatokban. A táblázatban használt megújuló energia típus kategória megfelel az Európai Unió felé beadandó előrehaladási és tervezési jelentések kategória értékeinek az Európai Bizottság 2009/548/EK Határozata formanyomtatványában foglaltak szerint. A beépített teljesítmény értékek, valamint beruházási költség igények a GREEN-X modell szerinti Benchmark elemzések alapján képzett jellemző fajlagos értékek és az ország által a megújuló energiafelhasználás tekintetében vállalt kormányzati célok GREEN-X modell szerinti lebontásával, így mikro- és makroszintű elemzések kombinálásával készültek. Megújuló energia típus Beépített teljesítmény 2020-ban [MW e ill. MW hő) Beruházási költségigény 2010 2020 között [MFt/év] Beruházási támogatás 2010 2020 között [MFt/év] Működési támogatás kassza 2020- ban [MFt] Összes kifizetett támogatás 2010 2020 között Validálható szén-dioxid megtakarítás 2020-ban [kt/év] Közvetlen teremtett fenntartható munkahely 2020-ig [emberév] Mindösszesen 1 721 316 563 917 114 406 1 198 525 6 389 44 461 Villamosenergiatermelés (célérték) 3 212 2 206 211 384 676 100 646 955 718 4 621 21 481 1. Vízenergia 158 79 771 6 732 3 516 25 643 206 2. Geotermikus villamos energia 115 184 075 42 166 9 656 116 240 661 3. Fotovillamos napenergia [MW p] 455 339 430 161 745 50 855 212 599 339 4. Árapály, hullám - - - - - - 5. Szélenergia 1720 677 711 82 302 19 980 208 266 1826 6.1. Szilárd biomassza 539 261 134 3 754 40 034 206 694 954 6.2. Biogáz 173 179 196 87 978 17 505 186 275 635 Hőenergia termelés (új építés) 4 360 484 894 179 240 13 760 242 807 1 768 22 900 1. Geotermikus hőenergia (hőszivattyúk 1129 158 875 55 606 237 56 299 587 nélkül) 2. Napenergia 556 123 479 43 218 3 293 64 279 152 3. Biomassza 2 308 155 952 64 111 6 695 60 662 804 4. Hőszivattyú 367 46 588 16 306 3 535 31 567 225 Az I. forgatókönyv-változat főbb indikátorai A projektek támogathatóságának alapfeltétele, hogy a GREEN-X modell vagy egyéb hasonló elfogadottságnak örvendő modell szerint a mindenkor igazolt támogatási mérték adható anélkül, hogy a kormányzatot a túlzott mértékű, versenyt torzító támogatással vádolnák. Emiatt a támogatásszükséglet a GREEN-X módszertan szerint, a korábbi ( B jelű) tanulmányban már meghatározásra került. Az üzemeltetési és beruházási költségek változásainak prognózisa szerint a beruházási költségeket és a támogathatóság várható mértékét is minden második évre megbecsültük. A programozás így az EU által is elfogadható módszertan szerinti dinamikus módon készült (lásd a vonatkozó ábracsoportokat). A költségek 2010-es reálértéken kerültek meghatározásra, így egy nominális jellegű prognózis vagy elemzés esetén a megfelelő értelmezésre figyelni kell. MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010 11

Megújuló energia típus Beépített teljesítmény 2020-ban [MW e ill. MW hő) Beruházási költségigény 2010 2020 között [MFt/év] Beruházási támogatás 2010 2020 között [MFt/év] Működési támogatás kassza 2020- ban [MFt] Összes kifizetett támogatás 2010 2020 között Validálható szén-dioxid megtakarítás 2020-ban [kt/év] Közvetlen teremtett fenntartható munkahely 2020-ig [emberév] Mindösszesen 2 851 840 835 363 143 263 1 703 064 7 152 64 697 Villamosenergiatermelés (célérték) 3126 1 848 044 467 975 106 957 1 121 065 4 276 26 680 1. Vízenergia 158 83 483 6 726 3 531 26 040 206 2. Geotermikus villamos energia 95 147 735 29 447 8 343 94 631 548 3. Fotovillamos napenergia [MW p] 744 609 892 267 928 21 188 402 350 671 4. Árapály, hullám - - - - - - 5. Szélenergia 1392 598 107 98 688 20 982 226 787 1421 6.1. Szilárd biomassza 550 202 099 65 186 52 914 231 060 987 6.2. Biogáz 135 126 729 61 745 13 294 140 198 444 Hőenergia termelés (új építés) 1 003 795 367 388 31 182 581 999 2 876 38 017 1. Geotermikus hőenergia (hőszivattyúk 1208 176 090 61 631 237 62 314 633 nélkül) 2. Napenergia 1966 494 259 172 991 14 808 267 508 567 3. Biomassza 2230 171 518 76 091 11 015 136 829 761 4. Hőszivattyú 1275 161 929 56 675 10 446 115 348 915 II. forgatókönyv-változat főbb indikátorai Megújuló energia típus Beépített teljesítmény 2020-ban [MW e ill. MW hő) Beruházási költségigény 2010 2020 között [MFt/év] Beruházási támogatás 2010 2020 között [MFt/év] Működési támogatás kassza 2020- ban [MFt] Összes kifizetett támogatás 2010 2020 között Validálható szén-dioxid megtakarítás 2020-ban [kt/év] Közvetlen teremtett fenntartható munkahely 2020-ig [emberév] Mindösszesen 3 536 275 1 133 979 153 088 1 992 448 7320 68 030 Villamosenergiatermelés (célérték) 3 738 2 263 912 673 880 114 866 1 308 523 4 669 31 010 1. Vízenergia 158 83 514 6 732 3 562 27 022 206 2. Geotermikus villamos energia 115 181 229 41 170 9 630 112 027 661 3. Fotovillamos napenergia [MW p] 965 804 051 392 450 29 821 582 909 684 4. Árapály, hullám - - - - - - 5. Szélenergia 1946 886 491 163 557 33 027 341 451 2051 6.1. Szilárd biomassza 414 169 179 1 877 38 827 90 295 572 6.2. Biogáz 141 139 447 69 094 13 671 154 820 495 Hőenergia termelés (új építés) 1 272 363 460 099 38 223 683 925 2 651 37 021 1. Geotermikus hőenergia (hőszivattyúk 1129 159 958 55 985 237 54 668 587 nélkül) 2. Napenergia 2292 556 151 194 653 16 160 303 618 646 3. Biomassza 2331 177 534 76 909 12 233 137 796 690 4. Hőszivattyú 1076 378 720 132 552 9 593 185 643 727 A III. forgatókönyv-változat főbb indikátorai Támogatások tekintetében kétféle: beruházási és működési támogatásokat különböztettünk meg. A működési támogatásokra jellemző példa a KÁT rendszer garantált átvétele. Azonban jelenleg a garantált díj egy része az átvett elektromos áram piaci értéke, melyet az elemzésekben a zsinórárammal definiáltunk. A támogatástartam a KÁT rendszerben garantált díj esetében így tehát a működési támogatás és a piaci érték összege szerint adódik. A működési támogatás több féle módon nyújtható, például egy kötelező átvételi rendszeren kívüli prémium biztosításával is, vagy a segédenergia (villamos energia) költségének kormányzat általi csökkentésével (például hőszivattyús áramár bevezetésénél). 12 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

A táblázatokban tehát a működési támogatás éves aktuális értéke jelenik meg 2020-ban (prémium kassza), ami a KÁT rendszer folytatása esetén nagyobb KÁT-kassza fenntartását jelenti. A működési támogatás időtartamát a GREEN-X modell szerinti 15 évre megítéltnek tekintettük a beruházás évében, így a működési támogatás szükséglete várhatóan 2030-ig folyamatosan és intenzíven növekvő éves költségvetési terhet jelent, míg a beruházási támogatás egyszeri jelentős kiadást. Az egyes projekttípusokra külön-külön meghatároztuk azokat a beruházási támogatásintenzitásokat, melyeket a megszokott támogatási rendszerek szerint elfogadhatónak tartunk. Így szélenergia esetében beruházási támogatást kizárólag a háztartási kisteljesítményű, valamint az autonóm, országos közüzemi hálózatra nem termelő rendszerek esetében vettünk figyelembe (például tanyavillamosítási program esetén). A GREEN-X szerint adható működési támogatások értékeiben tehát már az itt meghatározott beruházási támogatási intenzitásokat vettük figyelembe. A 2010-2020 közötti időszak támogatásának forrásigényét is összesítjük. Itt a prémiumértékek esetében a ténylegesen várhatóan kifizetendő összegek lettek meghatározva dinamikus szemléletben. MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010 13

Beruházások [MFt/év] Beruházások [MFt/év] Beruházások [MFt/év] Éves beruházások a megújuló energia hasznosító projektekbe 1. változat 400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú Éves beruházások a megújuló energia hasznosító projektekben I. változat Éves beruházások a megújuló energia hasznosító projektekbe 2. változat 700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú Éves beruházások a megújuló energia hasznosító projektekben II. változat Éves beruházások a megújuló energia hasznosító projektekbe 3. változat 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú Éves beruházások a megújuló energia hasznosító projektekben III. változat 14 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

Kassza nagysága [MFt/év] Kassza nagysága [MFt/év] Kassza nagysága [MFt/év] Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása -1 változat 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása I. változat Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása -2 változat 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása II. változat Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása -3 változat 180000 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása III. változat MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010 15

Támogatás [MFt/év] Támogatás [MFt/év] Támogatás [MFt/év] Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) - 1 változat 200000 180000 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) I. változat Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) - 2 változat 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) II. változat Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) - 3 változat 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) III. változat 16 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

A beruházási támogatások figyelembevétele nélkül a működési támogatások szükséges elégséges mértékei is jelentősen nagyobbak lennének. Az I. változat esetében például 172 milliárd forintos évi prémium kassza lenne 2020-ra, amely tovább növekedne (114 milliárd forint / év helyett). Viszont 2010 2020 között összességében 256 milliárd forinttal kevesebb támogatói költség jelentkezne, amiért cserében 2030-ig várhatóan 300 milliárd forinttal nagyobb működési támogatást kellene fedezni. Így a beruházási támogatások csökkentésével és a működési támogatások növelésével a nemzeti költségvetés terhei várhatóan mérsékelhetők lehetnek. Egy programalkotásnál így megvizsgálandó, hogy a rendelkezésre álló költségvetési források közül melyek azok, amelyeket kizárólag beruházási támogatással lehet elkölteni (például a EU Regionális Fejlesztési Alap feltehetően ilyen alap). Egy kizárólag beruházási támogatással működő rendszer az úgynevezett zöld bizonyítvány rendszer lehetne. Ekkor az energia felhasználók illetve a kereskedők kötelezettek saját energiaforrás portfóliójukban a meghatározott részarányok elérésére. A zöld bizonyítvány rendszer a bevezethető technológiák körét alapvetően leszűkítené, hiszen több figyelembe vett technológia esetén is kiderülhet, hogy a működtetési költségek feltehetően nagyobbak lennének mint ami a kialakuló és folyamatosan változó zöldáram szabadpiacon kialakuló ára eltart. Így a módszer alkalmazásával a piaci logikáknak megfelelően szigorúan a legkisebb energiatermelés költségei érvényesülhetnek. Egy zöld bizonyítvány rendszer esetén a termelt zöldenergia piaci ára, valamint a megépült rendszer versenyképessége kevésbé garantálható, mint egy prémium támogatási rendszer esetében. A bizonytalanságok növekedése miatt a tőkeköltségek 40-70%-os növekedése is várható lehet, így a beruházási támogatásszükségletek is jelentősen megnőhetnek. A megnövelt kockázati hozam már a kockázati, jellemzően globális pénzügyi befektető csoportok bevonását teszi szükségessé a projektek jelentős részében, hiszen a szakmai befektetők önállóan már nem képesek kezelni a jelentősebb mértékű beruházói kockázatokat. A kockázati befektetők jelentősebb bevonása a forrásteremtésben előrevetíti, hogy a zöldenergia ára továbbra is közvetlenül és a lehető legnagyobb mértékben a nemzetközi olajárak és valutaárfolyamok függvénye szerint alakulna egy már létező gyakorlat terjedése szerint, így a már kiépült megújuló energiahasznosítás a nemzeti gazdaság versenyképességét hosszabb távon nem javítaná jelentősen. Továbbá a projektek miatt keletkező jövedelem nagy része a realizálás után várhatóan elhagyná az országot. Így a zöld bizonyítvány rendszer kiépítése bár a kormányzati szabályozó feladatok jelentős mértékű csökkenésével járna, olyan fontos célok elérését gátolná, mint a jövedelem régióban tartása és főként ezek révén munkahelyteremtés, szén-dioxid kibocsátás hatékonyabb növelése. Bár egy zöld bizonyítvány rendszer esetében a támogatásszükségleteket csökkentené, hogy költségek szempontjából a legkedvezőbb technológiák kapnának teret éles piaci versenyben, de a projektek fajlagos beruházási igénye a jelentősebb tőkeköltség miatt szintén megnőne, így feltehetően az I. változathoz képest a támogatásszükségletek 15-20%-kal lennének nagyobbak, amely ráadásul azonnali költségvetési teherként jelentkezve A fentiek miatt javasoljuk egy jelentősebb prémium támogatási keret fenntartását a működtetések segítésére a beruházási támogatások bizonyos technológiák esetében történő fenntartása mellett. A támogatási rendszerek esetleges módosítása, összehangolása a közeljövő fontos feladata. MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010 17

7. Forgatókönyvi változatok összehasonlítása az európai közösségek bizottsága 2009/548/EK sz. határozata szerint megszabott formanyomtatvány irányelvei szerint Primer megújuló energiafelhasználások felfutása Az egyes programok értékeléséhez a Megújuló Energetikai Programozás előrehaladásáról szóló kötelező jelentős általunk kidolgozott táblázatainak (lásd a vonatkozó táblázatokat) alapszámai szolgálnak biztos támponttal. Itt elsősorban jelenleg a legkisebb költséggel történő megvalósítás adatainak a szerepeltetése a javasolt, de a teljesség igénye miatt, a másik két programra is kidolgozott összesítéseket ugyancsak célszerű volt párhuzamba állítani. I. A LEGKISEBB KÖLTSÉGELVŰ FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT A JELENTÉS 4.a táblázata A primer megújuló energiafelhasználás 2020-ig az I. változatban Az egyes forgatókönyv-változatok megegyeznek abban, hogy azonos a várható megújuló energiafogyasztás nagysága a célkitűzésekhez igazítottan, azaz: 3795 ktoe/év. Különböző a fűtési és hűtési ágazat teljes bruttó megújuló energiafogyasztása; legkisebb az I. változatban, azaz 1326 ktoe/év, nagyobb a II. esetén, azaz: 1453 ktoe/év és jóval nagyobb: 1557 ktoe/év a III. változatban. Ezzel fordítva arányosan: a megújuló energiával előállított villamosenergia-fogyasztás az I. változatban a legnagyobb: 1873 ktoe/év, kevesebb a II. változatban: 1746 ktoe/év és legkisebb: 1642 ktoe/év a III. változatban, ami jól bizonyítja a hazai nagyobb arányú hőenergiaigények iránti kereslet elsőbbségét. A segédtáblázat a célkitűzések teljesülésének program szerinti ütemezését tartalmazza, a vállalt 13%-os megújuló bázisú termelés-átalakítás fokozatos elérését. A segédtáblázatok utolsó sora különböző az egyes változatokban, azaz a célérték teljesítéséhez rendelt tartalékkeret más és más. Legkedvezőbb (legnagyobb) a II. változatban, legkisebb a III. változatban. 18 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

II. MUNKAHELY-NÖVELŐ, HATÉKONY FORGATÓKÖNYVI VÁLTOZAT A primer megújuló energiafelhasználás 2020-ig a II. változatban III. ÉGHAJLAT ÉS KÖRNYEZETKÍMÉLŐ FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT A primer megújuló energiafelhasználás 2020-ig a III. változatban MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010 19

Energiafelhasználás [PJ/év] Energiafelhasználás [PJ/év] Energiafelhasználás [PJ] Primer megújuló energia felhasználás 1. változat 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú Primer megújuló energiafelhasználás I. változat [PJ/év] Primer megújuló energia felhasználás 2. változat 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú Primer megújuló energiafelhasználás II. változat [PJ/év] Primer megújuló energia felhasználás 3. változat 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú Primer megújuló energiafelhasználás III. változat [PJ/év] 20 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

A megújuló energia alapú villamosenergia-termelés növekedése A villamos energia kapacitásbővítés és termelésnövekedés szempontjából legnagyobb értéket az I. forgatókönyv szerint lehet elérni, számszerűen 3160 MW-ot és 9512 GWh-ot 2020- ban (lásd alábbi táblázatot). A JELENTÉS 10.a és b. táblázata A megújuló energia alapú villamosenergia-kapacitás és termelés emelkedése 2020-ig az I. Forgatókönyvváltozat esetén Legkedvezőbb, mértéktartó növekedés a II. forgatókönyv szerint érhető el, ahol a villamos kapacitásnövekedés még az I. változaténál is nagyobb: 3738 MW, a villamosenergiatermelés pedig alig kevesebb, azaz: 9397 GWh volumen 2020-ban (lásd alábbi táblázatot). A JELENTÉS 10.a és b. táblázata A megújuló energia alapú villamosenergia-kapacitás és termelés emelkedése 2020-ig a II. Forgatókönyvváltozat esetén MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010 21

A III. forgatókönyv a sok decentralizált, kisteljesítményű erőműveivel, az erőteljes biomassza bázisú átalakítók csökkentésével a másik két változathoz képest jellemzően kevesebb kapacitást prognosztizál, azaz: 3075 MW-ot, és jóval kevesebb villamosenergiatermelést: 8688 GWh (lásd alábbi táblázatot). A JELENTÉS 10.a és b. táblázata A megújuló energia alapú villamosenergia-kapacitás és termelés emelkedése 2020-ig a III. Forgatókönyvváltozat esetén 22 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

Önfogyasztással csökkentett termelés [GWh/év]f Önfogyasztással csökkentett termelés [GWh/év] Önfogyasztással csökkentett termelés [GWh/év] Megújuló energia alapú villamosenergia termelés - 1. változat 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés I. változat [GWh/év] Megújuló energia alapú villamosenergia termelés - 2. változat 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés II. változat [GWh/év] Megújuló energia alapú villamosenergia termelés - 3. változat 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés III. változat [GWh/év] MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010 23

A megújuló energia alapú hőenergia termelés növekedése A Green-X költségelemzések során kapott fajlagos költségekkel történő programkialakítás a kiosztható fejlesztési volumeneknek zömét lekötötte villamosenergia-termelésre, így nagyon kevés marad a hőenergia-átalakítási és termelési technológiák beemelésére. Különösen igaz ez az I. Forgatókönyv-változat esetén, ahol mindössze: 1147 ktoe/év volument lehetett szétosztani (50/I. Összesítő Táblázat). Ebben a kérdéskörben is legelőnyösebb a II. forgatókönyv-változat, ahol 1289 ktoe/év termelést és elosztást lehet majd megvalósítani (50/II. Összesítő Táblázat). A III. forgatókönyvi változat nyújtja a legjobb eredményt, azaz: 1388 ktoe/év termelést (lásd az alábbi táblázat részértékeit). A JELENTÉS 11. táblázata Megújuló energia alapú hőenergia termelés várható értéke 2020-ig az I. Forgatókönyv-változat esetén A III. forgatókönyvi-változat prognosztizálja a legtöbbet: 161 ktoe/év értéket a hőszivattyús technológia elterjesztésére, a legkisebbet pedig az I. változat 57 ktoe. Hasonlóak az arányok a napenergia felfutásával. Míg az I. változatban mindössze 61 ktoe/év szerepel, addig a II. forgatókönyv-változatban az előzőnek a háromszorosa, azaz: 184 ktoe/év, végül a III. forgatókönyvi változatban már 240 ktoe/év nagyságú fejlesztés épült be, mint az egyik legtisztább technológia. A JELENTÉS 11. táblázata Megújuló energia alapú hőenergia termelés várható értéke 2020-ig a II. Forgatókönyv-változat esetén 24 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

Háztartási biomasszára a legtöbbet, mintegy 548 ktoe/év volument az I. forgatókönyvváltozat irányoz elő, ehhez hasonló nagyságrendet vállal a III. forgatókönyv-változat, azaz 523 ktoe/év volument, míg a II. forgatókönyv mindössze 472 ktoe/év mennyiséget. A JELENTÉS 11. táblázata Megújuló energia alapú hőenergia termelés várható értéke 2020-ig a III. Forgatókönyv-változat esetén A megújuló energia alapú hőenergia termelésre kidolgozott három forgatókönyvi változat forrásszerkezeteire külön ábracsoport összeállítás is készült (lásd 60/I. ábra), melyek segítségével egyértelmű az I. változat fogyatékossága, mivel még a csekély hőenergia-hányad hibáján felül a szerkezete is aránytalan. Ezzel szemben a II. változat jóval kiegyensúlyozottabb képet mutat; a hőszivattyús és napenergiás technológiák már elvárt arányú összetevői a szerkezetnek. Legelőnyösebb a III. változat 2020-ra várható nagysága és szerkezete. Végső következtetésként levonható, hogy a legkisebb költségelvű modellezés merev előírásait a hőenergia átalakítási hányad növelés érdekében enyhíteni célszerű, mivel hogy a valós igények is ezt támasztják alá. * * * A PROGRAM FŐBB ÖSSZEVETŐINEK FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZATOKRA GYA- KOROLT HATÁSA SZERINT ELKÉSZÜLT RANGSOROLÁSÁVAL NYERT PONT- SZÁMOK ALAPJÁN: legelőnyösebb a II. változat (összpontja: 21) második helyezésű a III. változat (összpontja: 18) alul maradt az I. változat (összpontja: 11) A verbálisan is optimálisnak ítélt II. forgatókönyv-változat további érdeme még, hogy munkahely-növelő hatását tekintve is a két legelőnyösebb közé tartozik. A szakértői munkacsoport véleménye és javaslata, hogy az extrém I. változat vázolt hátrányira tekintettel, továbbá a III. változat relatíve túlzottan nagyobb beruházási és üzemeltetési támogatási igényei miatt a döntéshozók az optimálisnak kimutatott II. sz. Munkahelynövelő hatékony forgatókönyv-változat megvalósítását mérlegeljék és elfogadása feletti döntésüket hozzák meg. MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010 25

Energia termleés [ktoe/év] Energia termleés [ktoe/év] Energia termleés [ktoe/év] Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés - 1. változat 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 ÉV Biomassza (szilárd) Geotermikus energia Napenergia Hőszivatttyú Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés I. változatra Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés - 2. változat 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 ÉV Biomassza (szilárd) Geotermikus energia Napenergia Hőszivatttyú Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés II. változatra Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés - 3. változat 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Év Biomassza (szilárd) Geotermikus energia Napenergia Hőszivatttyú Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés III. változatra 26 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

II. A TANULMÁNY CÉLJA, KITŰZÖTT FELADATOK II.1 BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK Az EURÓPAI UNIÓ 2009/28/EK számú Irányelvei szerint, valamennyi tagországnak, így Magyarországnak is el kell készítenie a saját NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁ- SI CSELEKVÉSI TERVÉT az Európai Közösségek Bizottságának C (2009) 5174 sz. HATÁ- ROZATA értelmében.[44] A TERV megalapozását szolgálják a rendszerbe foglalt ALAPKUTATÁSOK szaktanulmányai (lásd 1. ábra), amelyek címe szerepel az egyes boxokban. Forrás: MEH 1. ábra Magyarország Nemzeti Energiahasznosítási Cselekvési Tervét megalapozó háttér-kutatások kapcsolati rendszere. A MEH modell Jelen szaktanulmány a boxban szerepel, és támaszkodik nemcsak a boxban kidolgozott megújuló energiaátalakítási technológiák adatbázisára, hanem a boxban kidolgozott gazdaságossági tanulmányok (benchmark számítások, támogatási formák) számítási eredményeire is, amelyek alapját képezik az energiapotenciál-számításoknak és a MEH modell három növekedési forgatókönyve különböző struktúráinak, és a támogatásokra vonatkozó módosító javaslatoknak is. Az egyes alapozó szaktanulmányokat más-más, a Megbízó MEH által felkért és koordinált szakcégek készítik, időben átadják eredményeiket a velük kooperálóknak, ily módon a kívánt összehangolás biztosított. Az 1., 2. és 3. boxban jelölt alapkutatásokat azonos cég (a PYLON Kft.) szakemberei végzik, munkájukat az A, B és C kötetekben dokumentálva. MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010 27