TUDOMÁNY, HIT, HITETLENSÉG Apológia Kutatóközpont, Budapest, 2006
Darwint valószínűleg az veszi meg, aki tiszteli, aki kíváncsi rá, és (bár talán kisebb mértékben) az, aki borzongani akar. Az evolúcióelmélet ugyanis, ki ne tudná, világnézeti kérdés. (Kampis György Darwin: A fajok eredete c. művéhez írt előszavából)
Evolúció vagy teremtés? Az élet értelme Abortusz eutanázia Közerkölcs Pornográfia Házasság Fajtalanság Törvények Anarchia Isten beszéde Emberi vélemény TEREMTÉS EVOLÚCIÓ
Felmerülő kérdések A tudomány és a bibliai hit egymást kizáróak (Aki hisz, az buta?) Hitetlennek lenni: tudományos álláspont? Semmiben sem hisz, aki tudományos? (Azaz a hit és a tudás egymás ellentéte?) Evolúció vagy teremtés Lehet ezt másként megközelíteni? Aki nem fogadja el a 6 napos magyarázatot erkölcstelen?
TUDOMÁNY és HIT
Mi a tudomány? A minket körülvevő világról alkotott objektív, rendszerezett kép. Mi a közös a két képben?
Mi a hit? Köznapi értelemben valami vagy valaki létezésének elfogadása valami kritika nélküli elfogadása (hiszékenység) Bibliai értelemben hit Isten létezésében (vö. Jak 2:19) bizalom Istenben (vö. Jn 1:10-13) hűségesnek lenni (hívségből hűség)
A tudomány felosztása I. Egyetemes: a világ egészére kérdez rá. Teológia Filozófia Egyetemes tudományok Résztudományok Résztudomány: a világ egy jól behatárolható szeletére kérdez rá.
A tudomány felosztása II. Egyetemes tudományok Teológia Filozófia Formális tudományok Résztudományok Reáltudományok Formális: a tudomány szerkezetét adja meg (pl. matematika, logika) Reál: valós tárgya van, nem csak elméleti struktúra
Tüttyölt ratyli (magyar étel) Hozzávalók: másfél kiló nyersratyli egy jókora pese 2 csobolyó gönyézde (ha lehet, pöcörgősi) 3 csipet ciháta Elkészítés: A nyersratylit fertályórát posvásztjuk, míg csurmot nem enged. Szépen höllyén kipicskázzuk, a nyesedékből pedig apró csulmákat gyúrunk, ezek kerülnek a koshadtba. Közben a pocadékot megpeccsentjük, a ratylit pedig hagyjuk slottyanni. Töttyölni csak akkor kezdjük, amikor már jó vatyálós. A pesét leolvasztjuk, aztán már csak töttyentgetjük, mert hamar odakaphat... ahova nem szeretnénk.
A tudomány felosztása III. Egyetemes tudományok Teológia Science Filozófia Reáltudományok Természettudományok Természeti jelenségek Kultúratudományok Az ember által létrehozott jelenségek Résztudományok Formális tudományok
A tudomány felosztása IV. Egyetemes tudományok Teológia Filozófia Szellemtudományok Reáltudományok Természettudományok Természeti jelenségek Kultúratudományok Az ember által létrehozott jelenségek Résztudományok Társadalomtudományok Formális tudományok
TUDOMÁNYELMÉLET
A tudományelmélet főbb állomásai Bécsi kör pozitív tudomány Karl R. Popper falszifikálás Thomas Kuhn Negatív korszak paradigmaváltás posztpozitivista posztempirista posztmodern anarchista
Bécsi kör: neopozitivista felfogás felépítés fejlődés nyelv igazolás módszertan verifikálás
A neopozitivista módszer A kezdeti feltételek ismételt vizsgálata Alapvető előfeltevések Hipotézis A hipotézis tesztelése A hipotézis elutasítása A hipotézis módosítása A hipotézis megtartása Információ Hipotézis: előfeltételezés Adat Elmélet felállítása, teszt
A kutatási cél formális: keretet ad az elméletnek (matematika, logika, informatika) alaptudományi: adott szakterületen elméletalkotásban segít alkalmazott: az alaptudományok eredményeinek alkalmazása konkrét szakterületre technológiai: természeti folyamatok ellenőrzése és mesterséges tárgyak megalkotása humanisztikus: az emberi kultúra valamely területének jobb megismerése/megértése
Formális elméletek axiómák: nem bizonyítható alapfeltevések definíciók: meghatározások levezetési szabályok levezetett tételek: az előzőekből következnek korolláriumok: a tételek következményei Kívánatos követelmény továbbá a teljesség, amely abban áll, hogy a rendszer minden igaz kijelentése az axiómákból levezethető. K. Gödel óta tudjuk, hogy az aritmetika axiómarendszere nem teljes. (Hársig László)
Tényszerű elméletek axiomatikus megközelítés definíciók tételek alapelvek modell tapasztalati törvények elmélet
Elmélet vs. valóság elvont elmélet formális értelmezés formális modell elvont elmélet tényszerű értelmezés tényszerű modell tények területe
Falszifikálhatóság (Karl R. Popper) Egy elmélet csak akkor tekinthető tudományosnak, ha jól tesztelhető, ésszerű kritikának alávethető, és elvileg megmutatható a hamissága. Tudományos állítás-e: Minden hattyú fehér. Verifikálható? Falszifikálható?
Mikor tudományos egy elmélet? (Karl R. Popper és Werner Gitt) (t1) Minden elméletnek vannak olyan alaptételei, amelyeket nem lehet bizonyítani. Elfogadásuk egyfajta konvención és intelligens hiten alapszik. (t2) Az alaptételek olyan önkényes megállapítások, amelyek a tudós (kutató, szakember) számára nyilvánvalónak látszanak (t8) A formális tudományok (pl. matematika, informatika) és reáltudományok (pl. fizika, kémia) tudományossági kritériumai elvi különbségek mutatnak a történelmileg interpretálható tudományokhoz képest. A strukturális és reáltudományok a megfigyelhetőség kritériumából indulnak k. A történelmileg interpretálható tudományok nem-megfigyelhető adatokkal foglalkoznak, ezért módszereik valamilyen mértékben mindig következtetettek.
Történelmileg interpretálható (értelmezhető) tudományok? Operatív tudományok: hogy működik? (laboratóriumi kísérlet; megismételhetőség) Történeti tudományok: mi történt? (nincs lehetőség a megismétlésre: az emberiség történelme, a természettudományok eredettel kapcsolatos elméletei [geológia, biológia, csillagászat])
A Kuhn-féle fordulat Bevett nézet pl. newtoni fizika paradigmaváltás Bevett nézet pl. modern fizika Paradigma: olyan intellektuális képződmény, amely a társadalomban jön létre, az tartja fönn és legitimálja, és adja tovább a hozzátartozóknak.
Paradigmaváltás szóképekben O A
Paradigmaváltás szóképekben O S A S
Paradigmaváltás szóképekben O S O A S A
Paradigmaváltás szóképekben O S O A S A b y
Negatív korszak (poszt...) A tudomány nem csak tartalmilag és mennyiségileg változik, hanem módszertanilag is. (A tudás előállítása és igazolása) Tarthatatlanná vált a bevett nézet fogalma, ugyanis (a) a tudományos megfigyelés függ a társadalmi környezettől (nem mindenkor látnánk ugyanazt); (b) a racionális gondolkodás nem szabálykövetés. Ezért: a tudomány nem értelmezhető az adott rendszeren kívül, tehát nem egyetemleges.
Negatív korszak (poszt...) Tipikus negatív korszakbeli címek: A módszer ellen (Paul Feyerabend) Sem Isten sem mérték (Hans Peter Duerr)
Gödel tételei I. nemteljességi tétele: Minden ellentmondásmentes, a természetes számok elméletét tartalmazó, formális-axiomatikus elméletben megfogalmazható olyan mondat, mely se nem bizonyítható, se nem cáfolható. II. nemteljességi tétele: Ellentmondásmentes, a természetes számok elméletét tartalmazó, formálisaxiomatikus elméletben az ez az elmélet ellentmondásmentes mondatnak megfelelő formális kijelentés nem bizonyítható.
Kapcsolat a tudományok között (Bunge) Ismeretek Alaptudomány Problémák Formalizmus Formális tudomány Világkép Elmélet Filozófia Értékek Célok Alkalmazott tudomány Problémák Formalizmus Világkép Célok Ideológia Célok Eszközök Gyakorlat Problémák Tervek Ismeretek Technológia Problémák
TEREMTÉS vagy EVOLÚCIÓ
A szöveg és értelmezése Ezért egészen bizonyosnak tartjuk a prófétai beszédet, amelyre jól teszitek, ha mint sötét helyen világító lámpásra figyeltek, amíg felragyog a nap, és felkel a hajnalcsillag szívetekben. (2Pt 1:19) Ami bizonyos: a prófétai beszéd (a bibliai szöveg) Ami bizonytalan: annak értelmezése Értelmezés Értelmezés Értelmezés Értelmezés A bibliai szöveg Értelmezés
A szöveg és értelmezése: tudományos leírás? Legyen világosság Értelmezés Értelmezés Értelmezés Értelmezés A bibliai szöveg Értelmezés
A szöveg és értelmezése: korabeli tudományos leírás? Keletkezése: Kr.e. 15. sz. Maxwell egyenletek: Kr.u. 1864 Ma? Kortárs leírások: teremtésmítoszok Értelmezés Értelmezés Értelmezés A bibliai szöveg Értelmezés Értelmezés
A szöveg és értelmezései A tudományos hipotézisek változásának a sebessége sokkal gyorsabb természetszerűen, mint a bibliai értelmezéseké. Tehát ha egy ilyen hipotézisre alapítunk egy interpretációt, az segíti a hipotézist fennmaradni, még jóval az után, hogy már el kellett temetni és feladni. (Maxwell) 6 nap rés-elmélet progresszív A bibliai szöveg ITM teista evolúció
A szöveg és értelmezései: hat nap alatt A Föld életkora: 4,5 milliárd év 6 nap = 6 24 óra Értelmezés Értelmezés Értelmezés A bibliai szöveg Értelmezés Értelmezés
Teremtés vagy evolúció: Az idő problémája (6 nap vagy 4,5 Md év?) Mi van a szövegben? Az alkalmazott időszámítások anomáliái A relativitáselmélet tanulságai
Teremtés vagy evolúció: Értelmezés: 6 nap = 6 x 24 óra Értelmezés alapja: jom = nap = 24 óra elnevezte nappalnak : jom A Föld forgási ideje: 23 óra 56 p 4,09 mp Keringési idő a 4. nap előtt? 1Móz 2:4 jom lehetséges értelmezése: időszak, korszak
A szöveg és értelmezései Az alkalmazott időszámítás anomáliái Időszámítás a tudományban: valamilyen fizikai folyamat lejátszódása mint óra.
Teremtés vagy evolúció? Az alkalmazott időszámítás anomáliái Radiometrikus kormeghatározás: pl. 4.5 Md év alatt (felezési idő) 1 g U238-ból 0,5 g U238 + 0,43 g Pb206 + 0,07 g He Elméleti problémák: - nem zárt rendszer - nem ismert a kiindulási rendszer, így mérni sem lehet - nincs a természetben állandó sebességű folyamat
Teremtés vagy evolúció? Az alkalmazott időszámítás anomáliái Gyakorlati problémák: A Grand Kanyon ugyanazon bazaltkőzetének kora különféle módszerekkel: Módszer Kor hat rádium-argon modellkor öt rubídium-stroncium modellkor rubídium-stroncium izokrón-módszer ólom-ólom izokrón-módszer 10 ezer 117 millió év 1,27 1,39 milliárd év 1,34 milliárd év 2,6 milliárd év
Teremtés vagy evolúció? Speciális relativitáselmélet Axiómák Fizikai törvények matematikai alakja minden inerciarendszerben azonos. Vákuumbeli fénysebesség [c] értéke minden inerciarendszerben azonos. Következmények Két esemény között eltelt idő különböző lehet, ha másik inerciarendszerből vizsgáljuk. Két esemény egyik inerciarendszerből egyidejű, míg a másikból eltérő idejű lehet. Ikerparadoxon: közel fénysebességgel utazást tevő iker visszatérésekor fiatalabb, mint a Földön maradt társa.
Teremtés vagy evolúció? Speciális relativitáselmélet Darwin: 4,5 Md év v 0 Mózes: 6 nap v c
KONKLÚZIÓK
Összegzés I. A tudomány a minket körülvevő világról alkotott objektív és rendszerezett kép. Nem igaz az az állítás, hogy a tudós nem hisz semmiben. Ha a tudomány alatt a természettudományt értjük, akkor az nem foglalkozik világnézeti kérdésekkel. Az önellenőrző rendszere miatt változékony résztudomány nem jelenthet ki abszolút igazságokat. A helyes megfogalmazás: a tudomány mai állása szerint.
Összegzés II. Tudományos állításokat igazolni nem lehet: azokat a tudomány igaznak fogadja el egészen addig, amíg valaki meg nem cáfolja. Ha egy állítást nem lehet kritika alá vonni, az nem tudományos állítás. Az eredetkutatás csapdája a megismételhetetlenség: a múltban lejátszódott esemény lenyomatai alapján ellenőrizhetetlen a kutatási hipotézis és elmélet. A tudomány nem értelmezhető egy adott rendszeren kívül, így a tudomány nem egyetemleges.
Összegzés III. Gödel tételei miatt a matematika nem tudja bebizonyítani, hogy axiómarendszere teljes. Ezért a matematikát használó összes tudomány eredményeiről sem lehet bizonyítani, hogy teljesek és véglegesek lennének.
Tudás és hit kapcsolatrendszere Tudás Hit Hitetlenség Tudatlanság
Felhasznált irodalom Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába, Herder Kiadó, Budapest, 1993 Batten, Don [szerk.]: Kérdések a kezdethez, Evangéliumi Kiadó, Budapest, 2003 Batten, Don: Válasz a 4 nagy kérdésre, Protestáns Teremtéskutató Kör, é.n., h.n. Darwin, Charles: A fajok eredete, Typotex, Budapest, 2006 (Előszavát írta Kampis György) Forrai Gábor [szerk.]: Mikor igazolt egy hit?, Osiris Láthatatlan Kollégium, Budapest, 2002. Gitt, Werner: Teremtés + evolúció =?, Primo Evangéliumi Kiadó, Budapest, 1991 Hársig László: Bevezetés a tudományelméletbe, Bíbor Kiadó, Miskolc, 1999 Jáki Szaniszló: A fizika látóhatára, Kairosz Kiadó, Budapest, 2004., Jáki Szaniszló: Egy megkésett ébredés: Gödel a fizikában, Fizikai Szemle, 2004. év., 338. o. Kodácsy Tamás: Kompetencia, kompatibilitás, kooperáció, Kálvin Kiadó, Budapest, 2006 Morris, Henry M.: Kreacionizmus A teremtéselmélet, Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány, Budapest, 2000 Tóth Tibor: Tudomány, hit, világmagyarázat, Focus Kiadó, h.n., é.n. Felhasznált képek eredetijei: 2. dia Wikimedia; (cc) Chrys 7. dia Claude Monet: Impresszió: napfelkelte Wikimedia(public domain) 32. dia Gödel-Einstein: www.physik.uni-frankfurt.de