A Tisza-Sajó menti Vadásztársaság bemutatása

A Tisza-Sajó menti Vadásztársaság bemutatása

1., A vadásztársaság és a terület bemutatása. Társult vadászati jog keretében a földtulajdonosi közösség maga alakított vadásztársaságot 1997-ben és gyakorolja a vadászati jogot. A társaság a földtulajdonosokból vagy azok delegáltjaiból alakult. A Vt nettó területe 5420 ha. A vadásztársaság jelenlegi létszám: 45 fı. 2 fı hivatásos vadászt foglalkoztatunk. Mindketten tagként az elmúlt üzemtervi idıszakban (1997-2007) itt vadásztunk. Sok szép vadászélményre emlékezünk, melyet ezen a területen éltünk át. 2007-ben a Vt. a területét elveszítette, így ma már nem vadászunk ezen a területen. A vadászterület természetes határokkal jól körülírható. ( Tisza, Sajó Takta folyók, a Hernád üzemvíz csatorna, illetve a Tiszalúc-Tiszadobi közút. A terület két megye ( B-A-Z megye és Szabolcs-Szatmár Bereg megye) és négy község (Kesznyéten, Tiszalúc, Tiszadob. Tiszaújváros) közigazgatási határát foglalja magába. A terület tulajdonviszonyainak megoszlása az alakuláskor: Magán tulajdon 27.9 % Állami tulajdon 51.0 % Egyéb tulajdon 21.1 % Jelenleg a tulajdonviszonyok jelentıs átalakuláson mennek keresztül. A magán tulajdon hányada csökken, az állami tulajdon hányada nı a Bükki Nemzeti Park területvásárlásai miatt.

Vadgazdálkodási körzet szerinti besorolása: Tisza menti átmeneti körzet A hegyvidéki és az alföldi átmeneti zónákat fogja össze. Karakterisztikus vadgazdálkodási jellege nincs, az átmeneti jelleg miatt sem az apróvad, sem a nagyvad dominanciája nem mondható ki. A vadásztársaság területe szinte egybeesik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának irányítása alá tartozó Kesznyéteni Tájvédelmi Körzettel (4200 ha), mely a vízi vad vonulása és fészkelése szempontjából a kiemelten fontos élıhelyek közé tartozik. 2., Ökológiai adottságok Domborzati viszonyok A terület alacsony ártári síkság 91,3-95,0 mbf közötti terepszintekkel, amelyet régi folyómedrek (Tisza), övzátonyok tagolnak. Jellemzı talajtípusok és vadgazdálkodási hatásuk Nyers öntéstalajok: az apróvad számára kedvezıtlen az ız vegetációs idıszakban, a vaddisznó egész évben kedveli. Öntés réti talajok: az apróvad számára kedvezıtlen az ız számára közepes élıhelyi adottságot nyújt. Réti talajok: az apróvad számára gyenge az ız és vaddisznó számára közepes élıhelyi adottságokat nyújt. Éghajlati adottságok Átlagos évi középhımérséklet: 9,7-9,9 0 C Tenyészidıszak alatti középhımérséklet: 16,6-16,8 0 C Fagyos napok száma: 184 Havas napok száma: 38 Hótakaró átlagos vastagsága: 16 cm Hıségnapok száma: 26 Átlagos maximális hımérséklet: 34 0 C Évi átlagos csapadék: 569 mm Az ökológiai adottságok értékelése A területen mérsékelten meleg és mérsékelten száraz éghajlat uralkodik. A rossz vízgazdálkodású hideg talajok túlsúlya, és a csapadék maximumának az apróvad szaporodási ciklusára esése kedvezıtlen a szaporulat felnevelésére, nagyfokú mortalitást eredményez.

A téli hidegek és a hótakaró káros hatása energia dús takarmány etetésével ellensúlyozható, a szántóföldi gazdálkodásra alkalmatlan talajok nagy aránya miatt a vad mindig talál megfelelı mértékő takarást. Az aszályos nyári idıszakban a terület belsejébıl a vad kihúzódik a némileg hővösebb, friss ivóvizet biztosító folyó menti peremterületekre. Fontosabb folyó- és állóvizek Tisza folyó: A terület Keleti határát alkotja. Vízhozamának ingadozása nem túl nagy. Fontos ivóhely és az állóvizek befagyása után az áttelelı vízivad gyülekezı és pihenı helye. Sajó folyó: A terület D-i, DNy-i határát alkotja. Vízminısége az utóbbi években jelentısen javult. Fontos ivóhely, de halászok és horgászok zavarása miatt jelentıs téli vízivad gyülekezés nincs rajta. Takta folyó: A terület Ny-i határa. Kis vízhozamú, lassú folyású folyó, vízminısége gyenge. Növényzettel benıtt medre, nádszegélyei fontos vízivad költıhelyek és vaddisznó élıhelyek. Hernád üzemvíz csatorna: A terület Ny-i határát alkotja. Magasvezetéső mesterséges csatorna. Vízszintje naponta jelentısen ingadozik. Kis jelentıségő vad ivóhely és vízivad vadászterület Mezıgazdasági adottságok: Szántó 21,69 % Gyümölcsös 0,48 % Gyep (rét, legelı ) 53.33 % Erdı 7,25 % Nádas 2,33 % Tó és vízfelület 11,71 % Mővelés alól kivont terület 3,21 % A vadgazdálkodási egység mély fekvéső, korábban a Tisza bal parti árteréhez tartozó terület. A mezıgazdálkodásra jellemzı, hogy a Tisza szabályozásáig néhány magasabban fekvı hát kivételével ott szántóföldi gazdálkodás nem folyt. A térség lakossága fıleg állat, azon belül is szarvasmarhatartásból élt, ezért a területet legelı és kaszálóként hasznosították. A gátak megépítése után a magasabban fekvı, jobb talajú helyeket feltörték, majd a nyolcvanas évek végének aszályos idıjárása során újabb gyepeket törtek fel, de a szántók aránya sohasem emelkedett 50 % fölé. Jellemzı a területre a legelık, kaszálók magas aránya. Az elmúlt 30 év tendenciája, hogy a mély fekvéső, csak kézzel kaszálható rétek mővelését felhagyták, és ezek spontán bebokrosodása, beerdısödése megindult. Magas a nádas, és a gyékénnyel, náddal, főzbokrokkal benıtt mocsarak aránya. Ez kedvezı élıhelyi feltételeket teremtett a vaddisznó megtelepedéséhez. Az ızek számára a feltételek nem romlottak, vadászatuk viszont a takarás megnövekedése miatt sokkal nehezebb lett.

A szántóföldeken a szálas és egyéb takarmánynövények aránya az állatállomány csökkenése miatt kisebb lett, az árunövényeké nıtt. Sok az elhanyagolt, vagy parlagon hagyott terület. Az adottságok miatt az ıszi telepítéső kalászosok, és a késı tavaszi vetéső kultúrák (kukorica, napraforgó) termesztése a döntı. A vadkár szempontjából a vaddisznó állomány kártétele fordul elı a búzában és a kukoricában. Ez a szántók kicsi területi aránya miatt jelentıs egy-egy táblában. Erdészeti jellemzık Keményfás ligeterdık: Legidısebb állományaik a hullámtéri kubikgödrökben találhatók, koruk eléri a 80-100 évet. A telepített kıris tölgy állomány 40-50 éves. A cserjeszintet elsısorban a gyalogakác, a vörösgyőrős som, a magasra növı szeder, az amerikai kıris és a zöld juhar alkotják. A nedvesebb részeken cserjeként megjelenik a mézgás éger, és a rekettye főz is. Jó vadbúvóhelyek, makktermésük a vaddisznó számára jelentıs. Vadeltartó képessége jó. Puhafás ligeterdık: A folyók hullámterében, valamint a spontán beerdısülések során találhatók. Koruk 5-60 év. Jó vadbúvó és táplálkozó helyek, a jól odvasodó füzek gyakran tıkésréce költıhelyek. cserjeszintet elsısorban a gyalogakác és a hamvas szeder, valamint a rekettyefőz alkotják. Vadeltartó képessége jó. Nemesnyarasok: Fıleg a hullámtéren találhatók, koruk 1-30 évig terjed. A legelterjedtebb erdıtársulás, melynek természetvédelmi szempontok miatt a visszaszorulása várható A cserjeszintet fıleg a telepítéskori teljes talajelıkészítés, és az erdık zömének hullámtéri fekvése miatt a gyalogakác alkotja.. Közepes búvóhely, vadeltartó képessége gyenge. Láperdık: Spontán beerdısülés folyamán jöttek létre, az erdészeti üzemtervekben nem szerepelnek, így koruk csak becsülhetı. Kor: 5-30 év, területi kiterjedésük nem jelentıs. Cserjeszintje különbözı füzekbıl áll. Vadgazdálkodási jelentısége kicsi, a vaddisznóállomány kedvenc tartózkodási helye. Akácosok: Területi arányuk kicsi, a privatizáció és a spontán privatizációnak is nevezhetı falopások áldozatai lettek. Zárt, nagyobb erdıállománya a területen nincsen, jobbára kisebb ligetek, fasorok formájában fordul elı, 1-10 éves sarjerdık formájában. Cserjeszintjükre a bodza elıfordulása a jellemzı. Az apróvad és az ızállomány kedveli, vadeltartó képessége jó.

3., A vadállomány helyzetének értékelése İz ( Capreolus capreolus ) Az új területek határának kialakításakor 1996-1997-ben az állomány jelentısen csökkent. A jelenlegi egyedszám az 1997-es létszám duplája. A létszáma alulbecsült a területen. Az állomány ivararánya közelít az 1:1-hez. Köszönhetı ez annak, hogy a tarvad selejtezésnél elsısorban a sutagidák kerülnek selejtezésre, a bakok selejtezése fiatal korban az agancsfelrakás alapján történik. Az ız vadásztatása a társaság fı bevételi forrását jelenti (bérvadásztatás). Az állomány genetikai adottságai jók, viszont az egészségi állapotot jelentısen befolyásolja az orr- és bırbagócs, valamint a tüdıféreg fertızöttség. Az utóbbi években több sugárgombás fertızött egyed megfigyelhetı. Teríték nagysága bak 15-18, suta 12-14, gida 12-14 egyed. Az érmes bakok aránya 10 % alatt marad. Az állománya elfiatalodott, ennek oka a bérvadásztatás. A populáció szinten tartásához, illetve a korosztály viszonyok megfelelı beállításához a társaságnak félre kellett tenni az anyagi bevételek elsıdlegességét, a kiesett bevételét más forrásokból kell pótolni. Vaddisznó ( Sus scrofa A területen az elızı idıszakban állandó vaddá vált. A kocák következetes kíméletének hatására az állománya a után magára talált, az intenzív vadászata ellenére növekszik. A lıtt egyedek húsának értékesítése révén fontos bevételi

forrás. Mára szinte fı vaddá vált a területen. Éves terítéke 90-120 egyed között változik. Minden évben kerül érmes kan terítékre. Az átlagosnál nagyobb testtömeg jellemzi az állományt. Köszönhetı ez az intenzív etetésnek, melyet egész évben folytat a társaság. A koncentrált etetés következtében a vaddisznót sikerül aránylag kis területre összpontosítani, a szórókon egész évben jó lehetıséggel vadászható. A vaddisznó általa okozott vadkár az intenzív etetés és a helyhez kötés miatt elenyészı. Vadkárt a makkvetésekben, kalászosokban és a kukoricában okoz. Különösen érzékenyen reagál a természetvédelmi hatóság a védett értékekben történı károkozásra. Mezei nyúl ( Lepus europaeus ) Állománya megállíthatatlanul csökken. Gazdasági jelentısége nem számottevı, vadkárt nem okoz. Fácán ( Phasianus colchicus )

A viszonylag nagy törzsállomány ellenére igen kevés kerül kilövésre, ami azzal magyarázható, hogy a terület közel egy harmadát adó mocsarakban hajtóvadászat nem rendezhetı, viszont a fácánok zöme itt él. Gazdasági jelentısége és vadkár nincs. Fogoly ( Perdix perdix ) A területen néhány pár él, állománya rohamosan csökken. Gazdasági jelentısége nincs, vadkárt nem okoz, rovar fogyasztásával azonban hasznot hajt. Tıkés réce ( Anas platyrhynchos ) A terület adottságai miatt jelentıs számú költı és vonuló állománya van jelen a területen. A vadászat a korlátozott. A mocsár és környékén egész évben tilos a vadászat. A vadászat a Sajó, Tisza, Takta vonalára, valamint egy-két laposra, tóra korlátozódik, így vadgazdálkodási jelentısége kicsi.

Vörös róka ( Vulpes vulpes ) Az immunizálás megkezdése óta, illetve a természetvédelmi korlátozások miatt állomány jelentısen növekszik. A gyérítése a fegyveres vadászatra korlátozódik, melynek hatékonysága nem megfelelı. Éves terítéke 15-20 egyed, mely az állomány nagyságához képest minimális. A vadászok többsége nem lövi a rókát, mert a leadott lövés rontja az esélyeit a vaddisznó vadászatnál. Társas vadászatokon a minimális vadászlétszám (3-5 fı) elejtése szinte lehetetlen. Mind a természetvédelmi értékekben, mind az apróvadállományban okozott kártétele jelentıs, így a károkozás mérséklése miatt nagyobb vadászati nyomást kellene gyakorolni a fajra. Borz (Meles meles) 2003 óta vadászható faj, korábban védelem alatt állt. Állománya az elmúlt években jelentısen nıtt. Károkozása mind a természetvédelmi értékekben, mind az apróvadállományban jelentıs. Éves terítéke 10-15 egyed, mely az állomány szinten tartásához is kevés. A szárazabb idıszakok miatt jelentıs állomány található az ártéri erdıkben és a csatornapartokon. Intenzíven látogatja a szórókat is, ahol agresszív magatartásával a vaddisznót is képes elzavarni.

4., Íjas vadászat kezdete a területen A területen 2003-ig ismeretlen vadászati forma volt az íjjal történı vadászat. Az igény egy munkaebéden fogalmazódott meg, melyen a B-A-Z megyei FVM Hivatal vezetıje és vadászati felügyelıi, valamint a vadásztársaság vezetıi vettek részt. Egy vendégük szertetett volna vadászni íjjal a területen, mert alkalmasnak találta a lehetıségeket, egy vadászat alakalmával. Egy késıbbi idıpontban fogadtuk a vendéget. A vendég a megérkezés után az udvaromon pár próbalövést tett, majd felajánlotta, hogy kipróbálhatom az íját. Eligazított, hogy mit nem csinálhatok, hogyan célozzak. Két lövést tettem, de az ideg mindkétszer az alkaromat ütötte meg. A vesszık célba találtak, de a kezem bekékült. Ekkor határoztam el, hogy megtanulok íjjal lıni és én is gyakorolni fogom ezt a sportot. Az elsı vadászat eredmény nélkül zárult, a sötétben érkezı vaddisznókra a vendég nem tett lövést, mert nem látta tisztán. 5., Vadászati lehetıségek a területen Miután levizsgáztam, elkezdtem kiépíteni a lehetıséget, ahol lehet íjjal vadászni. A leseimet átalakítottam, illetve több helyen az erdısült részeken és a Tisza árterében kialakítottam olyan helyeket, ahol fáról lehetett vadászni. A szórók távolsága minden esetben 20 méter, vagy közelebbi távolság volt. Ideális lıtávolság az íjak számára. A területen több vendéget vadászattunk kisebb-nagyobb sikerrel. Vendégeink között volt hazai és külföldi vadász is. A vadfajok közül a vaddisznó vadászat volt a legnépszerőbb, bár többször vadásztattunk vendéget ızre is. Íjjal a területen vaddisznót, ızet, borzot és tıkés récét lıttünk. Vaddisznó vadászat: Szinte kizárólag lesrıl történt a vadászat. A terület adottságai nem tették lehetıvé az eredményes cserkelést. Mind a telepített, mind az erdıkben a fákról eredményesen vadászhattunk. A terület bemutatása után általában a vendég választotta ki a számára legmegfelelıbbnek kínálkozó, vagy legjobb lehetıséget ígérı helyet. İz vadászat: A botolófőzekkel tarkított kaszálók, melyeket kiszáradt csatornák, ártéri erdık szegélyeznek ideális élıhelyei az ıznek, illetve a fás-bokros részek, nádfoltok megfelelı takarást biztosítanak az íjász számára is. A szórókat általában a téli idıszakban látogatták, bár olykor-olykor nyáron is felkeresték. İzbakra cserkelı vadászat, üzekedésben hívás, vagy a váltók melletti les vadászat lehetıségét kínálta a terület. Tarvadra a cserkelés, vagy a szórókon történı vadászat volt a legeredményesebb. A vadászatok kísérı jelenlétében történtek. A kísérı a vad elbírálása után megfelelı takarásban maradt, míg az íjász egyedül próbálta meg elejteni az ızet.

Apróvad vadászat: Íjas vendég a területen apróvadra nem vadászott. Saját próbálkozásaink voltak, de eredmény szinte nem született, függetlenül attól, hogy lehetıség volt egyéni vadászat keretében a terület bizonyos részén fácánra, nyúlra vadászni. 6., Összegzés A terület az íjas vadászati lehetıségek megteremtése után jó lehetıséget kínált a vadászatra. Több vendég élményekben gazdagon, elégedetten távozott. Sajnos 2007-ben a Vt. területét elveszítette, így ma már nem tudom ajánlani senkinek ezt a vadászati lehetıséget.