Mező- és apróvadgazdálkodási gyakorlat

Átírás

1 Mező- és apróvadgazdálkodási gyakorlat Baló Attila Károly Vadgazda mérnök hallgató IV. évfolyam

2 Tartalomjegyzék 1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 3 2. Ökológiai adottságok Domborzati viszonyok: Jellemző talajtípusok: Éghajlati adottságok: Fontosabb folyó- és állóvizek, hidrológiai adottságok: Mezőgazdasági adottságok: Erdészeti jellemzők: 7 3. A vadállomány jellemzői: 7 3.1Fácán: Vízivadak: Mezeinyúl: Balkáni gerle: Őz: Vaddisznó: Gímszarvas: 8 4. A vadászterületen található vadföldek, vadgazdálkodási berendezések Vadföldek: Vadgazdálkodási berendezések: 8 5. Nagyvadállomány kezelése Őz Egyéb nagyvadfajok: Apróvadállomány kezelése Fácánállomány hasznosítása és nevelése Vízivad hasznosítása Mezeinyúl hasznosítása Balkáni gerle hasznosítása Ragadozó gyérítés A 2007-es új üzemtervezési időszak várható hatásai Bérvadásztatás A mező-, vad- és erdőgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolata A vadőrök szakmai felkészültsége A vadászkutyák tartása, idomítása, munkája 15

3 1. A vadgazdálkodási egység alapadatai Név: Püspökladányi Vadásztársaság Telephely: Püspökladány, Farkassziget Azonosító (kódszám): A vadászati jog hasznosítási formája: társult vadászatra jogosult haszonbérbeadás Vadgazdálkodási egység típusa: vadásztársaság Vadászterület rendeltetése: vadgazdálkodás Tagok száma: 72fő, 251 ha/fő Hivatásos vadászok száma: 4fő, 4525 ha/fő A vadászterület határának leírása: Északon: Hajdú Bihar megye közigazgatási határa a Hortobágy folyó találkozásától Püspökladány közigazgatási határa keleti irányba a Nádudvar Püspökladány hármas közigazgatási határig. Keleten: Püspökladány közigazgatási határa déli irányban a Budapest Debrecen vasútvonalig, majd a vasútvonal észak kelet irányban Górzás érig, majd a Górzás ér délkeleti irányban a Cukorgyár két tó elválasztó gátjáig, majd a gát nyugati irányban Püspökladány Kaba közigazgatási határáig, tovább a határ déli irányban a Hamvas csatornáig. Délen: a Hamvas csatorna a Hortobágy Berettyó csatornaág (megye határ). Nyugaton: a Hortobágy Berettyó csatorna (megye határ) a kiindulási pontig.

4 2. Ökológiai adottságok Domborzati viszonyok: Síkvidéki terület, tengerszint feletti magassága: m között változik, átlagosan 89 m. 2.2 Jellemző talajtípusok: Réti csernozjom 3403 ha 20% Mélyben sós réti csernozjom 1301 ha 8% Réti szolonyec 6079 ha 35% Sztyeppesedő réti szolonyec 2189 ha 13% Szolonyeces réti talajok 1659 ha 10% Réti talajok 2493 ha 15% 2.3 Éghajlati adottságok: Átlagos évi középhőmérséklet ( C): 10 Tenyészidőszak alatti középhőmérséklet ( C): 17,4 Fagyos napok száma: 190,6 Havas napok száma 23,05 Hótakaró átlagos vastagsága (cm) 5,1 Hőségnapok száma: 22,5 Átlagos évi középhőmérséklet ( C) 36,3

5 Hónap Havi átlagos Hőmérséklet ( C) Csapadék (mm) Január 2,8 27 Február 0,8 29 Március 4,8 32 Április 10,5 40 Május 15,9 55 Június 19,3 73 Július 21,5 56 Augusztus 20,6 52 Szeptember 16,4 43 Október 10,4 48 November 4,4 46 December 0, Fontosabb folyó- és állóvizek, hidrológiai adottságok: Csatorna: 498 km Mesterséges tározó: 4 ha Természetes tófelület: 51 ha Fontosabb folyók és csatornák: Hortobágy Berettyó folyó, K 8 csatorna, K 9 csatorna, Futaki csatorna, Hamvas csatorna, Makkod csatorna. A csatornák állandó vízhozamúak, a vadállomány szempontjából a terület vízellátottsága kedvező. 2.5 Mezőgazdasági adottságok: A mezőgazdasági területek aránya 91%. Az apróvadgazdálkodás szempontjából igen jelentős a gyep, rét, legelő területek részesedése magas (33%). Viszonylag magas a nádas területek mértéke, mindezek együttesen az apróvadállomány szempontjából igen kedvező hatásúak.

6 Megnevezés Terület (ha) Arány (%) 1. Szántó, amiből Gabonafélék Kapások Egynyári és évelő takarmánynövények Egyéb 25 0,1 2. Kert Gyümölcsös Szőlő Gyep (rét, legelő) Mezőgazdasági terület (1 7. összesen) Erdő Nádas Tó és vízfelület 85 0,5 10. Művelés alól kivont terület Összes földterület

7 2.6 Erdészeti jellemzők: Az erdősültség aránya (5%), ami meghaladja a térség átlagát. Gazdasági erdők Különleges rendeltetésű erdők Erdőműv., egyéb területek Nem erdőművelés alatti részletek Művelés alól kivett részletek Összesen 84,3 ha 598,2 ha 18,8 ha 156,6 ha 5,8 ha 863,7 ha Vadászterületen előforduló erdőtársulások: tölgyesek, akácosok, nyárosok, kemény lombú sziki elegyes erdők. A tölgyeseknél a középkorú és idős állományok javítják a vadeltartó képességet. Az akácosok idős erdők, zömmel letermelésre kerülnek. A kemény lombos erdők korban és elegyben igen változatosak, nagyon kedvező a hatásuk a vadgazdálkodásra. A nyarasok főként fiatalosak, nincs vagy gyenge a vadeltartó képességük. A terület kb. 50% a táplálékként is szolgáló cserjeszinttel közepesen vagy teljesen fedett, így az erdők vadeltartó képessége az átlagosnál nagyobb (fagyal, erdei gyümölcsök, somfélék) 3. A vadállomány jellemzői: 3.1Fácán: A fácán állománya nagyon jó minőségű 2000 db körül, de mellette mesterséges fácántenyésztés is folyik. Éves szinten db fácánt nevelnek. 3.2 Vízivadak: A terület vízellátottságából következően jelentős fészkelő állományt találunk a récefajokból. A terület, vonuláskor a vadludak tartózkodási helyéül is szolgál. 3.3 Mezeinyúl: A mezei nyúl állománya is igen erősnek mondható kb db.

8 3.4 Balkáni gerle: A települések környezetében levő napraforgó táblák kiváló táplálkozó helyei a balkáni gerlének. Vadászata egyre keresettebb, mint külföldi, mind belföldi vendégek körében. 3.5 Őz: Az őzek száma 500 körüli és a trófeák elég jónak mondhatók, a terítékre került bakok 30-40%-a érmes. 3.6 Vaddisznó: Váltó vadként időnként megjelenik a területen. 3.7 Gímszarvas: Váltó vadként időnként megjelenik a területen. 4. A vadászterületen található vadföldek, vadgazdálkodási berendezések 4.1 Vadföldek: Vadföldek Művelt vadföld (ha) 1,5 Művelt vadlegelő (ha) Sarjazott vadlegelő (ha) 18 Csenderesek (ha) 5 Cserjesorok és erdősávok (ha) 4.2 Vadgazdálkodási berendezések: Berendezések Fácánetetők (db) 45 Fogolyetetők (db) Nagyvadetetők (db) 15 Sózók (db) 30 Dagonyák (db) Mesterséges itatók (db) Magaslesek (db) 25

9 5. Nagyvadállomány kezelése 5.1 Őz Becsült állománynagyság: 500 egyed Az állomány minőségi besorolása: jó Golyóérettségi kor: 7 év Állomány becslési módszerek: Az őz életmódjából adódóan, mivel legjobban helyhez kötött vadunk, az egész éves folyamatos megfigyelés a javasolt. Kiemelten az üzekedés időszakában, és a februári-márciusi időszakban. A szaporulat számbavétele a vegetációs időszak végén. Állományhasznosítás: A megfelelő egyedszám beállítása után törekedni kell a helyes 1:1 ivararány és a korosztályok megoszlására. Javasolt korösszetétel: 25 % öreg, 35 % középkorú, és 40 % fiatal egyed mindkét nemnél. Törekedni kell az évi 20 %-os hasznosításra, kímélni kell az ígéretes fejlődésű agancsú bakokat. Főleg fiatal korban kell selejtezni. Sutából a nagytestű, fejlett gidákat vezető egyedeket kíméljük. A szaporulat védelme érdekében fontos a róka gyérítése.

10 5.2 Egyéb nagyvadfajok: A területen váltó vadként időnként megjelenik a vaddisznó és a gímszarvas is. A hasznosításával tervezni nem lehet. Esetenként az FVM hivatal külön engedélyével vadászható. Vadgazdálkodási jelentősége nincs. 6. Apróvadállomány kezelése 6.1 Fácánállomány hasznosítása és nevelése A fácán állománya nagyon jó minőségű 2000 db körül, de mellette mesterséges fácántenyésztés is folyik. Éves szinten db fácánt nevelnek. A vadásztársaságnál már több mint 20 éve foglalkoznak mesterséges fácántenyésztéssel. A 80-as években nagy mértékben csökkent a fácán állomány nagysága, ezért döntött úgy a tagság, hogy megpróbálkoznak a fácánneveléssel. Eleinte csak saját hasznosításra neveltek, de később már értékesítésre is. Az első időkben csak 2500 db fácánt neveltek, ugyanis a nevelő ennyi madár befogadására volt alkalmas. Később 2-szer 2500 db fácánt neveltek. Az első 2500-at 6 hetes korig tartották, majd értékesítették, a második 2500-at saját hasznosításra nevelték. Ezek hathetesen az utónevelőbe kerültek ki. Az utónevelőt meg kellett szüntetni, mert a nemzeti park területére esett és a természetvédelmi törvény értelmében ezen a területen nevelt fácánt kibocsátani nem lehetett. Időközben megnőtt a kereslet a nevelt fácánok iránt, ezért 2002 tavaszán kibővítették a nevelőt, hogy egyszerre 5000 db fácánt tudjanak nevelni. Így egy évben 2-szer 5000 fácánt nevelnek. A nevelőben központi fűtéses technológiát alkalmaznak. Az épületben négy nevelőtér és egy kazánház van. Ehhez csatlakozik még a kerítéssel és hálóval lekerített 1,8 ha s terület, ami 4 volierre van felosztva. Az elsőben búzavetés, a többiben pedig kukoricavetés található. A napos csibéket az abádszalóki Hubertus Vadásztársaságtól szerzik be, melyeket egy zárt furgonnal kartonpapír dobozban szállítanak le. Ezek alján széna van, ami megakadályozza a csibék lábának szétcsúszását. Az út kb. 1 órát vesz igénybe. A megérkezés után egyből a nevelőkbe kerülnek a madarak. Egy lekerített részbe 450 db-ot tesznek. Központi fűtéses nevelési technikát alkalmaznak. A nevelőtereket térelválasztóval (ami 50 cm magas) három részre osztják. Így összesen 12 rész van az egész épületben. Ezekbe rakják szét a fácánokat, hogy minden részbe 450 db kerül. A nevelő alját hullámpapírral borítják be. Mindegyikbe 4 db kúpos itatót, 2 db etetőtálcát

11 (Ezeket a szállító dobozok aljából készítik úgy, hogy az oldalait kb. 2 cm-re vágják le.) és 2 db piros infralámpát helyeznek el. Az itatókat jolovitos és szőlőcukros vízzel, az etetőket pedig Purina fácánindító táppal töltik fel és amihez még zeolitot és takarmánymeszet kevernek. A nevelőben az első két napban 36ºC s hőmérsékletet kell biztosítani. Majd napról napra ezt 1ºC-kal lehet csökkenteni. A piros infrákon kívül más fényforrás nem kell, ugyanis az nyugtatja a madarakat, az erős fehér fénytől viszont megijedhetnek. Épp ezért az ablakok kartonpapírral el vannak sötétítve. Ezeket az első hét után fokozatosan távolítják el. Biztosítottnak kell lennie még a szellőzésnek, amit ventillátorokkal oldanak meg. A térelválasztókat kb. egyhetes korukban kiszedik. Ez nagyjából az az időszak, amikor a csibék már ki tudnak repülni. Ezzel egy időben a hullámpapír cseréje is megtörténik. Az időjárás függvényében a madarakat kéthetes korukban kiengedik az első volierbe, ahol a búzavetés található. Kint a háló alatt apróvadetetőt helyeznek el és ide kerülnek ki az etetőtálcák és melléjük az itatók. Háromhetes korukban fokozatosan áttérnek a nevelőtáp adagolására. Négyhetes korukban kerül sor a csőrkarikázásra. De ha szükséges, akkor ezt hamarabb is elvégezhetik. Ilyenkor még csak a kiskarikák kerülnek a csőrükbe. Erre azért van szükség, hogy megelőzzék egymás csipkedését. Ezt a célt szolgálja még a táphoz kevert takarmánymész is. A karikázás úgy történik, hogy egy úgynevezett karikázó pisztollyal minden madár csőrébe egy karikát raknak. Hathetes korukban egy önitató rendszert helyeznek be, ezzel egy időben megnyitják a következő voliert is, amelyben már kukorica van. Korábban a kukoricában a járó utakat és az etetők helyét kivágták. Nyolchetes korukban a csőrkarikákat nagyobbra cserélik s ez már a kihelyezésig a madarak csőrében marad. Ekkor már szemes takarmányt is (búzát, kukoricát) kapnak a táp mellé. Később, mikor már napraforgó és kukorica ocsút is kevernek a takarmányba, a tápot fokozatosan elhagyják. Állategészségügyi okokból, mielőtt jönnének a madarak, ki kell fertőtleníteni. Ez először egy nagytakarítással kezdődik, mely portalanításból, valamint az ablakok, ajtók és a fűtőtestek H- lúgos vízzel történő átmosásából áll. Ezután a nevelőt a padlóval együtt teljes mértékben két sorral kimeszelik. Ha megszáradt a mész egy héttel a fácánok érkezése előtt két napra elgázosítják a nevelőt. Ez formalin és H-lúg összekeverésével történik. A második nap után szellőztetnek a csibék érkezéséig. Az épületet kívülről két sorral lemeszelik. Az ezen kívüli területet minden évben felszántják, eltárcsázzák, majd klórmésszel beszórják. A bejáratokhoz tálcákban H-lúgba áztatott faforgácsot raknak. A nevelő területére történő belépéskor mindenkinek ebbe bele kell lépnie. Plusz H-lúgos vízzel ellátott kézmosókat is kihelyeztek a bejáratoknál, amiben mindenkinek meg kell mosni a kezét. Emellett pestis ellen is leitatják madarakat. Természetesen a nevelés közben még így is vannak veszteségek. Legnagyobb

12 elhullás a kelés utáni első hétben szokott előfordulni. Ilyenkor általában a kelésgyenge egyedek pusztulnak el. De ez nem haladja meg az állomány 2%-át. Az utolsó állománynál hathetes korukig összesen 110 db fácán hullott el az 5400 db-ból. Ez nagyon jó aránynak számít. A törzsállománynak szánt madarakat október elején rakják ki a területre, a levadászásra szánt fácánokat pedig 30 nappal az előírt vadászat előtt. A kiszállítás fácánszállító ládákban utánfutón történik. A ládákat az abádszalóki Hubertus Vadásztársaságtól kapja kölcsön a vadgazdálkodási egység. A szezon végével a ládákat visszaszállítják Abádszalókra. A kihelyezés előtt a területen a szőrmés kártevőket apasztják. Arra a területre, ahová kihelyezték a fácánokat, s a hivatásos vadászok részére mobil magasleseket tesznek ki, akik az időt egymás között elosztva ellenőrzik a területet. A munkát a fővadász szervezi meg és az ő rendszeres ellenőrzése mellett a hivatásos vadászok végzik. A fácánok éjszakai őrzését a tagságnak kötelező társadalmi munkaként kell végeznie. Kb. 2 éjszaka jut minden főre (A társaságnál egy sportvadászra hat nap kötelező társadalmi munka jut.). A fővadász minden héten hétfőn tart egy eligazítást, ahol elmondja a heti teendőket. Hathetes korig a fácán takarmányköltsége Ft. Erre jön még a gondozók bére, ami Ft. Takarmány-kiegészítők és gyógyszerek ára Ft. A rezsi Ft-ba kerül. Így az összes kiadás Ft. Egy fácán felnevelési költsége pedig 455 Ft. Az eladási ár 550 Ft +Áfa. Így a haszon fácánonként Ft A vadászati hasznosítás 60%-os, ami igen jó. A tagság nagy része elégedett a vadászati eredményekkel és a lőtt vadak minőségével. Így, amikor a természetes szaporulat gyenge, akkor is jókat lehet vadászni. Az első nevelést az abádszalóki Hubertus Vadásztársaság teljes mértékben elszállítja. Így ez teljes haszonként jelentkezik a társaságnak. A második nevelésből 2500 db-ot szintén a Hubertus Vadásztársaság szállít el. A másik 2500 db-ból bérvadászatokat és tagsági vadászatokat rendeznek, 1000 db-ot pedig, mint törzsállományt helyeznek ki a területre. A tagsági vadászatokat minden héten vasárnapra ütemezik. De novemberben egy hétvégén és a karácsony előtti hétvégén szombatra mezei nyúl vadászatot, vasárnapra pedig fácán vadászatot szerveznek. Ezekre a vadászatokra lehet vendéget hívni a tagságnak. Mivel a tagság létszáma elég magas, amikor nem vendégvadászat van, akkor brigádvadászatok vannak. Három brigádra oszlik a társaság és a vadásztársaság területén három különböző helyen vadásznak.

13 A vadászatokat próbálják úgy szervezni, hogy lehetőleg mindenki egyforma esélyhez jusson. Amikor bérvadászok jönnek, akkor a létszámtól és a lőni kívánt fácánmennyiségtől függően helyeznek ki fácánokat a megfelelő területre. Azt is figyelembe veszik, hogy hajtó vagy kereső vadászatot szeretnének-e a vendégek. A fácánnevelést nem a hivatásos vadászok, hanem a gondozók végzik. A vadőrök feladata a takarmány beszerzése és odaszállítása, a nevelő takarítása, fertőtlenítése, karbantartása, a fácánnevelő telep körüli munkák elvégzése, szőrmés kártevők befogása, elejtése, fácán karikázása, csőrvágás, a fácánok kiszállítása a területre és az utódgondozás során az etetés, itatás, őrzés. A vadőrök és a gondozók fixbérezésben vannak. Az eltöltött idő figyelembe vételével emelkedik az összeg. Van premizálás is, mely a tervezett éves bevétel fölötti résznek a 10%-a. Ez csak a vadőröket érinti. Az összeget az intéző bizottság osztja szét. 6.2 Vízivad hasznosítása A terület jó adottságai ellenére a teríték nagysága viszonylag szerény. Éves szinten db vízivad kerül terítékre. A teríték meghatározó részét a vadászható récefajok adják. A vadászati törvény változása miatt a ludak vadászata az utóbbi években csökkent.

14 6.3 Mezeinyúl hasznosítása A vadászterületen a társaság egyik fő bevételi forrását képezi a mezeinyúl hasznosítása, mely eléri az éves bevétel százalékát. A hasznosítás befogással és vadászat útján történik. Külföldi bérvadászt nem fogadnak. A évi két alkalommal megrendezendő vadászaton a társaság tagjai és vendégei vadásznak, így ebből bevétel nem keletkezik. A vadászatok során elejtett nyulak a teljes hasznosítás százalékát teszik ki. Az élőnyúl utáni növekvő keresletet kihasználva a hasznosítás százalékát a befogás képezi. 6.4 Balkáni gerle hasznosítása Augusztus, szeptember hónapokban, az érésben levő napraforgó táblákon és tarlókon folyik a vadászat. Mind külföldi, mind belföldi bérvadászt fogadnak a területen. Éves terítéke 500 db körül alakul, melynek bevétele hozzájárul a vadásztársaság rentábilis működéséhez. 6.5 Ragadozó gyérítés Mint minden apróvadas vadásztársaságnál itt is fokozott hangsúlyt fektetnek a ragadozók gyérítésére. A rókák gyérítését a kotorékok lefojtásával és fegyveres vadászatával végzik. Az éves rókateríték eléri a 100 egyedet. Fegyveres vadászattal gyérítik a szárnyas

15 dúvadakat. Az éves teríték dolmányos varjúból és szarkából általában egyed között változik. 7. A 2007-es új üzemtervezési időszak várható hatásai márciusától 4000 hektárral (Hortobágyi Nemzeti Park területével) csökkent a vadászterület nagysága. 8. Bérvadásztatás A vadászatokra évek óta a Lupus Vadászatszervező Iroda biztosítja a vendégeket. 9. A mező-, vad- és erdőgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolata A terület egy része 4000 ha a Hortobágyi Nemzeti Park Területén található. Ezen a területen a fokozott védelem miatt vízi vad vadászata tilos és további vadfajok vadászata is csak korlátozásokkal végezhető. 10. A vadőrök szakmai felkészültsége 1 fő agrármérnöki végzettségű fővadász 3 fő szakközépiskolát végzett hivatásos vadász. 11. A vadászkutyák tartása, idomítása, munkája A vadásztársaság tagjai és hivatásos vadászai jól képzett vadászkutyával rendelkeznek. Kedvelt fajták a területen a vizslák és a labradorok. A kutyák munkája nagyban segíti a társas vadászatok és a bérvadászok vadászatát. A vadásztársaság a kutyák tulajdonosainak térítést nem fizet.