Erdő és nagyvad gazdálkodási gyakorlat

Átírás

1 DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM Mezőgazdaságtudományi Kar Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék Erdő és nagyvad gazdálkodási gyakorlat Baló Attila Károly Vadgazda mérnökhallgató IV. évfolyam

2 Tartalomjegyzék 1. A vadgazdálkodási egység alapadatai Ökológiai adottságok Domborzati viszonyok: Jellemző talajtípusok: Éghajlati adottságok: Fontosabb folyó- és állóvizek, hidrológiai adottságok: Mezőgazdasági adottságok: Erdészeti jellemzők: A vadállomány jellemzői: Szarvas: Vaddisznó: Őz: Muflon: A vadászterületen található vadföldek, vadgazdálkodási berendezések Vadföldek: Vadgazdálkodási berendezések: Nagyvadállomány kezelése Gímszarvas Őz Muflon Vaddisznó A 2007-es új üzemtervezési időszak várható hatásai A vadgazdálkodás ökonómiája Bérvadásztatás A mező-, vad- és erdőgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolata Eredmények, problémák Az orvvadászattal járó problémák A vadőrök szakmai felkészültsége A vadászkutyák tartása, idomítása, munkája Takarmányozás Vadkárok és megelőzésük

3 1. A vadgazdálkodási egység alapadatai Név: Északerdő Zrt. Telephely: 3525 Miskolc Deák tér 1. Kódszám: Vadászati jog hasznosítási formája: Önálló vadászatra jogosult, társult hasznosítású Vadászterület rendeltetése: Különleges rendeltetésű Tagok száma: - Hivatásos vadászok száma: 33 fő 792 ha/fő Vadászterület nagysága: ha (ebből alkalmatlan: 1598 ha 6 %) Birtokviszonyok: 9687 ha magán 37 %; ha állami 63 % Vadgazdálkodási körzet szerinti besorolás: II/3. Zempléni nagyvadas körzet Vadgazdálkodási körzet jellemzése: A terület a Zemplén-hegység területén fekszik. A terület rendkívüli mértékben szaggatott, szeldelt, zömében meredek hegyoldalak képezik, átlagosan fokos hajlásszögekkel. Összefüggő erdőterület, kevés mg-i területtel, a mg-i területek zöme szőlőművelés ennek különböző rendszereivel. Az erdőterület határán a magasabb régiókban sok az elhagyott parlag-szőlő. A terület Szlovákia felé és ezen keresztül a Kárpátok felé nyitott, biztosítva a vad bevándorlását. Felszíni vizekkel jól ellátott, sok forrás és patak található. Az erdők, a folyóvölgy és patakvölgyek felé mg-i területekre futnak ki. Az erdők egy tömbben való elhelyezkedése miatt igen kedvező hatású a nagyvadgazdálkodásra. 3

4 2. Ökológiai adottságok 2.1 Domborzati viszonyok: A terület vulkánikus tevékenységek utóhatására jött létre, tektonikus erők hatására széttöredezett, majd elsüllyedt. A vulkánikus alapkőzetek: ( 40 % ) andezit, ( 50 % ) riolitok, ( 10 % ) dicit, perlit. A terület rendkívüli mértékben szaggatott, magas gerincek, mély völgyek. Tengerszint feletti magasságok: min.: 230 m, max.: 730 m, átlagosan: 480 m. 2.2 Jellemző talajtípusok: Jellemzőek az erdőtalajok: savanyú barna erdőtalaj, sziklás köves váztalajok, podzolos barna erdőtalaj, barnaföld, barna erdőtalaj, nyiroktalaj. Vegetációs időben a flórán keresztül kedvezően fejtik ki hatásukat a vadgazdálkodásra. 2.3 Éghajlati adottságok: Mérsékelt égöv, kontinentális éghajlat, melyen érezhető a hegyvidéki jelleg hatása, de ez nem produkál befolyásoló erejű anomáliákat. Nyáron gyakorik a heves záporok, sőt jégverések is előfordulnak. A napfényes órák száma éves szinten kielégítő. Uralkodó szélirány É-ÉK-i. A csapadék éves eloszlása rapszódikus, télen gyakori a hóvúvás. 2.4 Fontosabb folyó- és állóvizek, hidrológiai adottságok: Kemence-patak, Komlóska-patak, Bózsva-patak, Nyíri-patak, Méhes-patak, Ósva-patak. Tavasszal hóolvadás időszakában és a nyári záporok idején megnövekszik a felszíni vizek vízhozama, s a nagy mennyiségű víz lefolyása a könnyű vulkánikus szerkezetű talajt nagymértékben lemossa. A vadászterület vízellátása kedvező. A sok bővizű forrás patakká egyesül a fővölgyekben és Pálházán folynak össze a Bózsva-patakkal. 4

5 2.5 Mezőgazdasági adottságok: Szántó: 432 ha 1,6 % Kert: 50 ha 0,2 % Gyümölcsös: 200 ha 0,7 % Szőlő: 1000 ha 4,9 % Gyep ( rét, legelő) 100 ha 0,4 % Erdő ha 91,0 % Művelés alól kivont terület 300 ha 1,0 % A kis falvak környékén, mivel a terület zömében összefüggő erdőterület van, kevés kisparcellás művelés folyik. Ennek változatossága kedvező a vad számára, de előre vetíti a fokozott vadkár megjelenését. Sok a szőlőművelési terület, melynek kordonrendszere és művelése zavarólag hat. 2.6 Erdészeti jellemzők: A terület a Zempléni hegyvidék azon belül is az Észak-Borsodi tájrészletbe tartozik. A magasabb régiókban bükkösök kb. 55 %-ban, KTT kb. 40 %-ban, juhar, hárs, kőris, a sziklás területeken, kevés gyertyános és vadgyümölcsös, kevés fenyő. Dominál a keménylombos erdők aránya, mely kb. 85 %-ban van jelen a területen. A korosztályviszonyokban a középkorú és az öreg állomány a döntő, ami a vadbúvók szempontjából nem jó. 5

6 A vad számára táplálékként figyelembe vehető cserjeszint jellemzése: Nincs cserjeszint: 15489,1 ha Egyöntetű szorványos max. 30 % 3213,2 ha Csoportos szorványos 30 % 2824,3 ha Egyöntetű közepes % 1139,7 ha Csoportosan közepes 818,2 ha Teljes fedettség 70 % 292,2 ha A tervezési időszakra kevés tarvágás van tervezve, jó a tisztítás és a fiatal gyérítés. A tervezés során figyelembe kell venni a természetszerű erdőgazdálkodást, mint követelményt és a Zempléni TK-ra vonatkozó előírásokat. Az erdőgazdasági feltételek nem befolyásolják a vadgazdálkodást jelentős mértékben, de meg kell találni az összhangot az erdőművelés és a vadgazdálkodás között hosszútávra. Az erdők rendeltetés szerinti megoszlása: Gazdasági erdő Különleges rendeltetésű erdő Erdőművelésű erdő Nem erdőművelésű 15524,1 ha 7142,9 ha 778,5 ha 331,2 ha 3. A vadállomány jellemzői: A területet a földművelésügyi miniszter 63466/1997/6. számú határozatában különleges rendeltetésű területté nyilvánította. A területen domináns a szarvas, vaddisznó, őz és a muflon. 3.1 Szarvas: Állománya genetikailag nagyon jó tulajdonságú, magában hordozza a Kárpáti jelleget. Mindkét nemre jellemző a nagytestsúly és a sötét szín. A bikák agancsa kiváló. Vadgazdálkodási jelentősége nagy, gazdálkodási jelentősége a trófeák minősége alapján kiváló. 6

7 3.2 Vaddisznó: Állománya is magán hordozza a Kárpáti jelleget. Jellemző a nagytest és a sötét szín. A kanok agyaránál inkább a rövidség és a vastagság dominál. Vadgazdálkodási jelentősége közepes, gazdálkodási jelentősége a trófeák minősége alapján közepes. 3.3 Őz: Állományában nincs számottevő változás, ez betudható a nagy zárt erdőtömbbel, aminek kevés szegélyhatása van és a szélsőséges természeti környezettel. A bakok agancs minősége gyenge, érmes bak az utóbbi évtizedben nem volt a területen. Vadgazdálkodási jelentősége közepes, gazdálkodási jelentősége a trófeák minősége alapján közepes. 3.4 Muflon: Állománya nagyobb mértékű, mint a megengedett. Egészségügyi állapotuk nem jó, a parazitológiai vizsgálat tüdőférgességet állapított meg. Általában a csigák csököttek, kisívűek, nyak és állalánövők, sok a fagyrepedt és törött, négy éves korban az 50 cmes hosszúságot sem érik el. A természetföldrajzi elhelyezkedés és a szélsőséges környezet, nemkülönben a parazita fertőzöttséggel hozható össze a csigák habitusa. Ajánlott lenne az állomány vérfrissítése. Vadgazdálkodási jelentősége közepes, gazdálkodási jelentősége a trófeák minősége alapján közepes. 7

8 4. A vadászterületen található vadföldek, vadgazdálkodási berendezések 4.1 Vadföldek: Művelt vadföld: Művelt vadlegelő: Sarjaztatott vadlegelő: 50 ha 160 ha 40 ha A meglévő vadföldek szakszerű, gondos művelésére nagyobb gondot kell fordítani. Lehetőség szerint a Zempléni TK hozzájárulásának figyelembe vételével növelni kell a területet. 4.2 Vadgazdálkodási berendezések: Nagyvadetető: Sózók: Dagonyák: Magaslesek: 8 db 32 db 28 db 24 db 8

9 Az üzemben lévő etetők, sózók, dagonyák szakszerű üzembentartása szükséges. A téli etetés szakszerűségével nemkülönben mennyiségi és minőségi tendenciájával elő kell segíteni a nőivarú egyedek vehem fejlődését, és a többi egyed természetes kondicionálását. Az etetőhelyek kialakításánál messzemenően figyelembe kell venni a Zempléni TK ajánlásait. 5. Nagyvadállomány kezelése 5.1. Gímszarvas Minimális állománynagyság: 330 db 1,3 db/100 ha Maximális állománynagyság: 640 db 2,6 db/100 ha Az állomány minőségi besorolása: kiváló Golyóérettségi kor: 13 év Állomány becslési módszerek: Egész évben folyamatos megfigyelés és számbavétel, különös tekintettel a bőgési időszak állományviszonyaira és a tavaszi állománylétszámra. Hullajtott agancsok begyűjtése és szemrevételezése. 9

10 Állományhasznosítás: Az állomány genetikailag igen jó tulajdonságokkal rendelkezik. Szükséges az állomány védelme, fokozott felszaporítása, selejtező vadászat folytatása mellett a helyes 1:1 ivararány beállítása. Javasolt korösszetétel: 25 % öreg, 35 % középkorú, és 40 % fiatal egyed mindkét nemnél. A kilövések mindig igazodjanak az évi szaporulat nagyságához. Fiatalkori selejtezéssel a helyes ivararány beállítása, a jó tulajdonságú egyedeket hagyni kell megöregedni. El kell távolítani az állományból a rövidszárú, ághiányos, gyenge koronás egyedeket és a torz agancsúakat. Kímélni kell a golyóérettség felső határárig a hosszúszárú koronás egyedeket. A tarvad selejtezésnél kímélni kell az erős borjakat vezető egyedeket. Összehasonlító selejtezést kell végezni. Gímszarvas Északerdő Zrt Zemplén Üzemi Egyed Bika Tehén Borjú

11 5.2 Őz Minimális állománynagyság: 300 db 1,1 db/100 ha Maximális állománynagyság: 600 db 2,2 db/100 ha Az állomány minőségi besorolása: Közepes Golyóérettségi kor: 7 év Állomány becslési módszerek: A terület fedettsége és az őz életmódjából adódóan, mivel legjobban helyhez kötött vadunk, az egész éves folyamatos megfigyelés a javasolt. Kiemelten az üzekedés időszakában, és a februári-márciusi időszakban. Az etetőhelyeken és sózókon történő megfigyelésre is gondot kell fordítani. A szaporulat számbavétele a vegetációs időszak végén. Állományhasznosítás: A megfelelő egyedszám beállítása után törekedni kell a helyes 1:1 ivararány és a korosztályok megoszlására. Javasolt korösszetétel: 25 % öreg, 35 % középkorú, és 40 % fiatal egyed mindkét nemnél. Az őz állománya az erdő zártsága és a szélsőséges természeti környezet miatt nem tud számottevően emelkedni. Törekedni kell az évi 20 %-os hasznosításra, kímélni kell az ígéretes fejlődésű agancsú bakokat. Főleg fiatal korban kell selejtezni. Sutából a nagytestű, fejlett gidákat vezető egyedeket kíméljük. A szaporulat védelme érdekében fontos a róka gyérítése. 11

12 Őz Északerdő Zrt. Zemplén Üzemi Egyed Bak Suta Gida Muflon Minimális állománynagyság: 0 db 0,0 db/100 ha Maximális állománynagyság: 180 db 0,06 db/100 ha Az állomány minőségi besorolása: Közepes Golyóérettségi kor: 6 év Állomány becslési módszerek: Az állomány egész éves folyamatos megfigyelés a javasolt, különös tekintettel az üzekedés időszakára és a tavaszi-tél végi állomány felmérésére. Állományhasznosítás: Az állomány nagysága nagyobb a megengedettnél, így csökkentése szükséges. A jó csigájú kosokat ( nagyívű és terpesztésű ) kíméljük. A rossz alakulásúakat fiatal korban selejtezzük. Fontos a tarvad selejtezés is a helyes ivararány betartásával. Az éves kilövéseknél vegyük figyelembe a magas hóállású teleket, melyek az állományt természetes úton is csökkentik. 12

13 Muflon Északerdő Zrt. Zemplén Üzemi Egyed Kos Jerke Bárány Vaddisznó Minimális állománynagyság: 130 db 0,5 db/100 ha Maximális állománynagyság: 260 db 1,0 db/100 ha Az állomány minőségi besorolása: Közepes Állomány becslési módszerek: Az állomány megfigyelése egész évben. Búgás időszakában a búgó kocák figyelemmel kisérése, majd a malacozás időszakában a malacait vezető kocák és süldőik figyelése, tenyészidőszakban a mg-i kultúrákba kiváltó kondák számontartása, az egyedül járó kanok megfigyelése. Ősztől a szórón-etetőn megjelenő kondák és kanok figyelése. Az egész évi populációból, figyelembe véve a migrációt is, megközelítőleg jó állománylétszámot lehet tudni éves szinten. 13

14 Állományhasznosítás: Az éves kilövés a becsült állomány 120 %-a. Kímélni kell a nagytestű törzskocákat és az egyedül járó fiatal kanokat. A kilövés 85 %-át a malac és süldőállományból kell kivenni. Vaddisznó Északerdő Zrt. Zemplén Üzemi Egyed Kan Koca Süldő Malac Állománybecslés a szakszemélyzet egész éves tapasztalatára épül. A vadállomány jelenlétének közvetlen és közvetett jeleiből következtetünk a törzsállomány nagyságára (erdei, mg-i vadkár, hullaték, stb.). Ehhez párosul a terítékből való következtetések levonása is. Az év folyamán a hasznosítással lekövetjük az állományváltozást, illetve a vadászati nyomást a tarvad esetében próbálják az egész évre elosztani. A hibahatárt a folyamatos kontroll miatt nem mérik, mivel a hibahatár nem ér el a beavatkozást igénylő szintet. Az állományhasznosítás standard módon történik, az átlagtól az különbözteti meg, hogy a muflon, őz és szarvas tekintetében számolni kell a nagyragadozók (hiúz, farkas) predációjával is. 14

15 5.5. A 2007-es új üzemtervezési időszak várható hatásai A vadászterületet a földművelésügyi miniszter határozatban a gímszarvas állomány génmegőrzésének céljából különleges rendeltetésű területté nyilvánította, az üzemtervi ciklust a gímszarvasra való tekintettel 13 évben határozta meg. A vadászterület különleges rendeltetését a Zempléni kárpáti típusú gímszarvas állomány kiemelkedő vadgazdálkodási értéke indokolta. A 2007-es területhatárok kijelölése így nem érinti a vadászatra jogosultat. 6. A vadgazdálkodás ökonómiája Az Északerdő Zrt. egyik különálló ágazata a vadgazdálkodás. Terhelve az ebben az ágazatban felmerülő valamennyi költséggel: személyzeti, gépjármű, vadkár, vadvédelmi kerítés amortizáció, vadkárelhárítás, stb) Az árbevételt az érvényes árjegyzékünk figyelembevételével úgy tervezzük, hogy a vadgazdálkodási tervben szereplő, elejteni kívánt vadmennyiséget, illetve az átlagos trófea paramétereket vesszük alapul. Mivel kizárólag bérvadászat útján kívánjuk hasznosítani, így előzőleg személyzeti vadászattal nem kalkulálunk. A költségeket előre tervezetten állítjuk be, az eredmény terv az árbevétel 15 %-a. A vadászterület 4 erdészeti igazgatóság működési területét érinti, pénzügyileg külön-külön van tervezve. A vadászati árbevétel az teljes éves bevétel mintegy 5-6 %-át teszi ki. 15

16 Az Északerdő Zrt. Vadgazdálkodási árbevételei a 2006-os évben az alábbiak szerint alakultak: Megnevezés Zempléni Üzemi Terv: Tény: Árbevétel: - hazai: export: összesen: Aktivált érték: 0 9 Készletváltozás: 0-2 Bef.len. k. vált.: 0 0 Belső felhasználás: Átadás-átvétel: 0 0 Egyéb bevételek: 0 0 Összes hozam: Saját anyag: 0 29 Saját műhely: 0 0 Saját gép: Saját vasút: 0 0 Saját fogat: 0 0 Saját energia term.: 0 0 Saját összesen: Vásárolt anyag: Anyagjell. szolg.: bol vás.energ.: Eladott árú besz.é.: 0 0 Alváll.telj. érték: 0 0 Fizikai - bér: szem.jell. egyéb: közteher: Alkalm - bér: szem.jell. egyéb: közteher: Értékcsökkenés: Összes költség: Egyéb kiadás: 0 0 Összes kiadás: Üzemi tev. redménye:

17 7. Bérvadásztatás Az Északerdő Zrt. területén az állományhasznosítás szinte kizárólag bérvadásztatás útján történik. Szakszemélyzet az erdészeti munkával kapcsoltan igény szerint látja el a kíséretet. A bérvadászok 60 % -a hazai. A bérvadászat alapját alapvetően a saját árjegyzék képezi, de esetenként lehetőség van pausál elszámolású szerződésre is. Az ilyen vadászati lehetőség után a kereslet folyamatosan nő. A szakszemélyzet feladata a sérült, beteg egyedek selejtezése, illetve az őz tarvad selejtezés, mivel erre szinte nincs bérvadászati igény. Az ökonómiai részből is kitűnik, hogy a bevétel nagy részét hazai bérvadászok termelik be. A vadászvendégeket az Északerdő Zrt. Tulajdonában lévő vadászházakban szállásolják el. A festői környezetben lévő vadászházak emelik a vadásztatás színvonalát. 8. A mező-, vad- és erdőgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolata Északerdő Zrt. szinten meg tudják teremteni az összhangot, viselve a természetvédelmi korlátozásokat. Mint erdőgazdálkodó is direkt kapcsolatuk van valamennyi érdekeltséggel. A természetvédelmi korlátozások elsősorban a takarmányozásra, illetve a vadföldművelésben 17

18 mondhatóak jelentősnek. A terület eddig a Bükki Nemzeti Park kezelésében volt. Ebben változás fog bekövetkezni a kezelői jogot az Aggteleki Nemzeti Park kapja meg. A személyzet valószínű marad, csak a munkáltató változik, így a kiépített kapcsolat folyamatos marad. 9. Eredmények, problémák Jelentős eredménynek mondható, hogy mivel egy tömbben lévő hektáros vadászterületről van szó, élvezzük a nagy terület adta gazdálkodási lehetőséget. Problémák a peremterületeken élő vadállomány nagyobb arányú hasznosítása, melyet a szomszédok végeznek el helyettünk. A határ mentén kiépített les és szóró hálózat veszélye. A területen mezőgazdasági kultúra szinte nincs, a határvonalon túl van művelt terület. A termésérés időszakában jelentős vadelszívó hatást fejt ki. A szomszéd vadásztársaságok vadkárelhárítás címén jelentős bevételhez jutnak. 18

19 10. Az orvvadászattal járó problémák Helyi szinten meglévő tradícionális orvvadász települések vannak a hegység szívében, de egy-két kirívó esetet kivéve kezelhető szinten van. Az utak sorompókkal jól zárhatók, melynek zárását minden munkatárstól megkövetelik, nehezítve az orvvadászok dolgát. Autós orvvadászat nem jellemző az erdőtömbön belül, legfeljebb a közútról történik vadlopás, melynek felderítése szinte lehetetlen. 11. A vadőrök szakmai felkészültsége Klasszikus értelembe véve hivatásos vadászt nem alkalmaznak, az erdészek kapcsolt munkakörben látják el a feladatot. Az erdészek minimum erdésztechnikusi végzettséggel, illetve erdőmérnöki végzettséggel rendelkeznek. 12. A vadászkutyák tartása, idomítása, munkája Vadászkutya saját disznós kutyák és egy hannoveri véreb. A kutyák tartásáért gazdáik térítést nem kapnak, a vadászaton részvételt díjazzák. A véreb esetében az eredményes munka után jár térítés. 13. Takarmányozás Az Északerdő Zrt. területén egész évben takarmányoznak. A késő tavaszi, nyári és kora őszi időszakban csak szoktató jellegű etetés folyik. A többi időszakban intenzív takarmányozás folyik. A vaddisznóállomány tüdőférgességének megelőzése céljából a malacetetőkbe gyógyszeres tápot használnak. Fő takarmányok: - Szemes kukorica - Árpa - Cukorrépa - Répavég 19

20 - Répaszelet - Siló Évente, időjárás függvényében a takarmányozás 1,5 2 millió forintba kerül. 14. Vadkárok és megelőzésük Mezőgazdasági kultúra a területen szinte nincs, így vadkár sem jelentkezik. Mennyiségi erdei vadkárt az Erdészeti Szakszolgálat évek óta nem állapított meg. A minőségi vadkár is kezelhető szinten van. Azon erdőfelújítások területén, ahol tradicionálisan jelentős mennyiségű vad él, a felújítást kerítéssel védik. Egyéb helyeken az erdőfelújítás felhozható kerítés nélkül is. Számottevő károkozást a muflon okoz. 20