ÁFA VÁLTOZÁSOK 2010 Csökken a távhı ÁFÁJA 2010. január 15-tıl csökken a távhı ÁFA a jelenlegi 18%-ról, 5%-ra. Mit is jelent ez forintosítva? Ez azt jelenti, hogy ezer forintra vetítve 130 Ft-tal kell kevesebbet fizetni, tehát ha egy nettó 10 ezer forintos távhı számlát kapunk, akkor a fizetendı áfa 1.300 Ft-al lesz kevesebb, mint tavaly. Szolgáltatások esetében módosul a teljesítés helyének a fıszabálya 2010-ben is rengeteg adónemben történt változás, illetve vezettek be új adókat és töröltek el régieket. Viszont az ÁFA változtatásainak tanulmányozása kiemelt odafigyelést igényel. Alapjaiban rengeti meg eddigi jól bevált gyakorlatainkat, számlázási szokásainkat, árképzésünket. Javaslom mindenkinek, hogy feltétlen konzultáljon könyvelıjével - amennyiben nem magyarországi partnernek készül az árajánlat és a számla - az elsı januári közösségi ügylete elıtt. 1. Beszéljünk elıször a szolgáltatás teljesítési helyérıl: Megváltozott a fıszabály, így az Áfa törvény 2. alfejezete teljesen módosult: Abban az esetben, ha adóalany 1 nyújt szolgáltatást adóalanynak, akkor a teljesítés helye 2010-tıl, a szolgáltatást igénybe vevı (azaz a vevı) székhelye (telephelye, fióktelepe, stb.) 2. Fontos kiemelni, hogy nem csak az áfa alanyokra vonatkozik a szabályozás. Mit is jelent ez? a.) Abban az esetben, ha magyar cég számláz, magyar cégnek, vagy magyar magánszemélynek, akkor a számlázáskor ugyan úgy kell eljárni, mint eddig. Azaz, ha Áfás cég állítja ki a számlát, akkor az Áfa körbe tartozó tevékenységekre, a törvény által meghatározott Áfa mértéket felszámolja és megfizetteti a vevıvel. b.) Ha magyar cég számláz egy másik közösségi tagállamban mőködı és EU adószámmal rendelkezı cégnek, vagy magánszemélynek, aki szintén rendelkezik EU adószámmal, akkor nem számít fel Áfát, ugyanis a vevı fogja az Áfát a saját országában bevallani és persze megfizetni. Emlékeztetıül: Ez nem így volt 2009.12.31-ig - néhány kivételtıl 3 eltekintve ugyanis a szolgáltatások után az Áfát felszámolta és megfizettette a számlát kibocsátó magyar cég. c.) Ha magyar cég olyan másik tagállambeli cégnek, vagy magánszemélynek számláz, aki nem rendelkezik EU adószámmal, akkor ebben az esetben az Áfát fel kell számolni és megfizettetni a vevıvel. d.) Ha harmadik tagországban 4 mőködı adóalanynak számláz egy magyar cég szolgáltatást, akkor szintén nem kell Áfát felszámolni, ha a vevı rendelkezik az ıt adóalanyként nyilvántartásba vevı hatóság igazolásával. e.) Ha egy magyar és alanyi adómentes cég az EU-n belülrıl szeretne szolgáltatást igénybe venni és kiváltja az EU adószámot, akkor mind a szolgáltatás, mind pedig a termék beszerzés esetében a szállító nem fog Áfát felszámolni, hanem a vevınek aki Áfa bevallásra és befizetésre eddig nem volt köteles alanyi adómentessége miatt Áfa bevallást kell leadni és, ha 1 2007. ÉVI CXXVII. TÖRVÉNY 5.. Az adóalany kifejezést, úgy lehetne közérthetıen megfogalmazni, hogy adóalanynak az számít, aki az adott ügylete, szolgáltatása, értékesítése, stb. miatt Áfa alanynak minısül és bevallásra kötelezett. Fontos kiemelni, hogy alanyi mentes adózó is lehet bizonyos esetekben 2010. 01.01-tıl Áfa bevallásra kötelezett. 2 Emlékeztetıül: 2009.12.31-ig az Áfa törvény 36. -a szerint ez eddig pont fordítva volt. Fıszabály szerint a szolgáltatás nyújtójának a székhelye volt a teljesítés helye. A teljesítés helye mindig attól függ, hogy a vevı székhelye, telephelye, fióktelepe, képviselete stb. veszi-e igénybe a szolgáltatást, ugyanis ha egy vevı földrajzilag több helyen is megtalálható, akkor nem feltétlen a székhelye a szolgáltatást igénybe vevı. Pl.: Ha egy osztrák cégnek, van egy magyarországi képviselete és a magyarországi képviselet veszi igénybe a szolgáltatást, akkor a Magyarország a teljesítési hely. 3 2007. ÉVI CXXVII. TÖRVÉNY 46. -ban felsorolt szolgáltatások, mint például a reklám, pénzügyi tanácsadás, vagy könyvelés. 4 EU-n kívüli országokat nevezzük így.
szükséges megfizetni. Azonban a magyar alanyi adómentes adózónak megvan arra a lehetısége, hogy termék beszerzéshez ne adja meg a szolgáltatás igénybevétele miatt kiváltott EU adószámát és ekkor a termékbeszerzés miatt nem kell Áfa bevallást leadnia, ugyanis a szállító fogja felszámolni az Áfát. Ezzel az összefoglalóval a fıszabály változásait kívántuk bemutatni, de felhívjuk mindenki figyelmét, hogy a törvényben van még néhány speciális, azaz a fıszabálytól eltérı módosítás. A jelentıs törvényváltozás aprólékos ismertetésére a mini tanfolyamunk keretében nincs mód, azonban akik részt vesznek a január 28-án tartandó ÜR találkozónkon, lehetıséget kapnak, hogy a rendezvény után írásban feltegyék kérdésüket, melyre az Optitax Kft. szakértıje válaszol. Közlekedési eszközök bérbeadása esetén is változik a teljesítés helye Rövid távú bérbeadás estén a teljesítés helye az a hely, ahol az eszközt ténylegesen a bérbevevı birtokába adják. Tehát az elızı témában taglalt fıszabály itt megváltozik, így például, ha egy osztrák EU adószámmal rendelkezı adóalany, Magyarországon bérbe vesz egy kistehergépjármővet - maximum 30 napra - egy magyar cégtıl, akkor a magyar cégnek 25%-os Áfás számlát kell kiállítani. Szolgáltatások estében is kötelezı lesz az Áfa alanyoknak, közösségi adószám igénylése és külön bevallás leadása az EU-s ügyleteknél Minden áfa alanynak ki kell váltania EU adószámot, ha szolgáltatást szeretne igénybe venni, vagy nyújtani egy másik EU tagállamban mőködı adóalanytól. Természetesen ebben az esetben közösségi Áfa bevallási kötelezettsége is keletkezik. Fı szabály szerint az alanyi mentes adóalany is számít fel Áfát EU-s ügyletek esetében Ami még meglehetısen furcsa változás a magyar adózók számára és, amit igen nehezen fognak megszokni az az alanyi adómentesekre vonatkozó Áfa szabályozás. Ugyanis, eddig, ha valaki alanyi adómentes 5 volt, akkor egyszerően nem kellett foglalkoznia az Áfával, azaz ı Áfát nem számított fel a szolgáltatására, vagy az értékesítésére és Áfát nem vont le a részére kiállított és általa megfizetett számlából. Tehát bevallást nem adott be és Áfát nem fizetett az adóhivatalnak, illetve nem igényelt vissza. 2010. január 01-tıl, ha az alanyi adómentes adózó Magyarország területén kívül szolgáltatást nyújt, vagy Magyarország területén kívüli adóalanytól vesz igénybe, akkor az nem tartozik az alanyi mentesség körébe, tehát Áfa bevallást kell leadni, Áfát kell fizetnie és visszaigényelnie. Az EU-n belüli szolgáltatás esetén az alanyi adómentes adózónak is kell EU adószámmal rendelkeznie. Szintén érdekes ellentmondás a szabályozásban, hogyha például EU-n belülrıl egy magyarországi alanyi adómentes adózó, terméket szerez be és megadja a szállítónak az EU adószámát, akkor az nem számol fel Áfát. Ebben az esetben az alanyi adómentes adózó fog itthon Áfa bevallást leadni. Azonban megteheti az alanyi adómentes adózó (hogy a szolgáltatás miatt kiváltott) EU adószámát nem adja meg a szállítónak és ebben az esetben az felszámolja az Áfát a kibocsátott számlájában, így Magyarországon az alanyi adómentes adózó nem ad le Áfa bevallást a termék beszerzése miatt. Javaslat: Csak azt tudjuk hangsúlyozni, hogy mennyire 5 Az alanyi adómentességet a vállalkozó, vagy a cég abban az esetben választhatta 2009-ben, ha az éves szintre számított bevétele az 5 millió forintot nem haladta meg.
fontos a konzultáció a könyvelıvel, minden olyan ügylet elıtt, amit nem magyarországi partnerrel kívánunk megkötni. Változik a termékexporthoz kapcsolódó szolgáltatás Áfája Áfa mentessé válik a szolgáltatás akkor is, ha a kiléptetést a vámhatóságnak igazolnia kell. TÁRSASÁGIADÓ ÉS OSZTALÉKADÓ VÁLTOZÁSA 2010 Nı a társasági adó mértéke A társasági adó mértéke az eddigi 16%-ról, 19%-ra nıtt. A külföldi szervezet jövedelme után az adó mértéke 30 százalék. Kedvezı változás, hogy a 10%-os adómérték már akkor is alkalmazható 2010. január 01-tıl, ha az adózó adózás elıtti nyeresége a tárgyévben és az azt megelızı évben is elérte a nyereség minimumot. Emlékeztetıül: A 10%-os mérték további feltételek teljesülése mellett akkor volt alkalmazható, ha az adóalap elérte a nyereség minimumot. Úgy gondoljuk elsısorban a könyvelık értik, hogy mi a két fogalom között a különbség, így egy rövid példával bemutatjuk. Az adózás elıtti nyereség nem egyezik meg az adóalappal, mert az adózás elıtti nyereséget még módosítani kell például az adóalap növelı-, csökkentı tételekkel 6, vagy a lekötött fejlesztési tartalékkal is, tehát nem az adózás elıtti eredményét adózza le egy cég, hanem annak a különbözı tételekkel módosított összegét. Eltörölték a különadót 2010. január 01-tıl a társasági adó emelkedésével egyidejőleg eltörölték a különadót, ami eddig az adózás elıtti eredmény 4%-a volt. Kapcsolt vállalkozási viszony módosulása 2010. január 01-tıl két társaság, már akkor is kapcsolt vállalkozásnak minısül, ha közeli hozzátartozóknak van a társaságban külön-külön többségi befolyásuk. Többségi befolyást továbbra is a Ptk. 685/B -a határozza meg. Az elızı alkalommal megküldött tájékoztatónkból - ami többek között az illetékváltozásról is szólt már ismerıs Önöknek a kapcsolt vállalkozás fogalma és a 2010.01.01-tıl bekövetkezett ide kapcsolódó illetékváltozás. Módosulnak a veszteségelhatárolás szabályai A negatív adóalap elhatárolását már nem kell engedélyeztetni az adóhivatallal, de csak akkor határolható el, ha a rendeltetésszerő joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Ezt a szabályozást már 2009-es adóévre is lehet alkalmazni. Nagyon fontos egy cég életében a negatív adóalap, közismert nevén a veszteség jövıbeni felhasználásának a lehetısége. Miért is? Elıfordulhat, hogy például egy beruházás miatt az egyik évben nagyon veszteséges, de a következı évben megtérül a befektetése és nyereségessé válik. A nyereséges év, adóalapját csökkenteni tudja az elızı év veszteségével, így kevesebb társasági adót kell fizetnie. Teljesen logikus, hogy egy cég életét nem lehet adóévekre osztani, mereven elkülöníteni, 6 1996. ÉVI LXXXI. TÖRVÉNY a társasági adóról és az osztalékadóról 7. és 8.
hiszen folyamatosan mőködik. Emlékeztetıül: Csak az adóhatóság engedélye alapján volt alkalmazható a veszteségelhatárolás, ha az adókötelezettség keletkezésének évét követı negyedik adóévben, vagy azt követıen a bevétel nem érte el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 %-át, vagy az adózó adóalapja a megelızı két adóévben is negatív volt. Változnak a fejlesztési tartalékkal kapcsolatos szabályok A lekötött fejlesztési tartalék feloldására hat év áll rendelkezésére az adózónak. Már a 2008-as beszámolóban lekötött fejlesztési tartaléknál is lehet alkalmazni. Emlékeztetıül: Az adózás elıtti eredmény 50%-a, maximum 500 millió forint köthetı le a pozitív adózás elıtti eredménybıl. A lekötött összeget pedig négy év alatt kellett elkölteni beruházásokra. Mi is az a fejlesztési tartalék? A lekötött fejlesztési tartalékra esı társasági adót nem kell megfizetni, viszont a felhasználásakor az abból finanszírozott beruházásokra az adótörvény szerinti értékcsökkenés nem volt elszámolható. Például: Egy cég pozitív adózás elıtti eredménye 20 millió forint, és a cég vezetése tudja, hogy a következı évben tervez egy kistehergépjármő beszerzést 10 millió forintért. Ebben az esetben, ha leköti a 10 millió forintot fejlesztési tartalékként, akkor 20 millió forint helyett csak 10 millió forint után fizeti meg a társasági adót (2009-ben fizetendı társasági adó 16%, azaz 1 millió 600 forint). Jövıre megveszi a kistehergépjármővet, felhasználja a lekötött fejlesztési tartalékot, de a 10 millió forint után nem számolhatja el az adótörvény szerint megengedett 20%-os értékcsökkenést. Azaz jövıre az évi 20%-os amortizáció nem csökkenti a pozitív adóalapot, tehát ennyivel több társasági adót (2010-ben a társasági adó 19%, azaz 380 ezer forint) fog fizetni. Lényegében az adózó átstrukturálja a fizetendı tárasági adóját a különbözı adóévek között, pontosabban olyan, mintha késedelmi pótlék mentessen, több részletben fizetné meg és nem egyszerre. Ez az állítás így, csak abban az esetben igaz, ha a különbözı adóévekben a társasági adó mértéke nem változik. Új elıírás lép életbe a behajthatatlan követeléssel, nyilvántartott értékvesztéssel kapcsolatosan A számviteli törvényben meghatározott definíció mellett behajthatatlan követelésnek tekintendı azon követelés bekerülési értékének a 20 százaléka is, amelyet a fizetési határidıt követıen egy éven belül nem egyenlítenek ki, de még nem évült el és érvényesíthetı a bíróság elıtt. Értékvesztés megtérülése, beszámítása A nyilvántartott értékvesztéssel csökkenthetı az adózás elıtti eredmény, ez a változás, már a 2009-es adóévre is érvényesíthetı. A nyilvántartott értékvesztés egy új fogalom, ami a követelésekre a számviteli törvény alapján elszámolt és az adózás elıtti eredmény növeléseként figyelembe vett értékvesztés és az adózás elıtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeg különbsége. K+F tevékenység adóalap kedvezménye Szigorodott az elıírás a saját tevékenységként végzett kutatás, fejlesztés közvetlen költségének az adózás elıtti eredménybıl való levonhatóságával kapcsolatban. A kapcsolt vállalkozások esetében a K+F költség megtérítésével - a költség felosztási megállapodás alapján - nem csökkenthetı az adózás elıtti eredmény.
Változnak az elismert-, és nem elismert költségek adóalap módosító hatásai Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek között nevesíti a törvénymódosítás a reprezentációt és az üzleti ajándékot, azaz adóalap növelı tétellé válik. Mit is jelent ez? A reprezentációról és üzleti ajándékról szóló számlákat a cég elszámolja (ezáltal csökken az adóalapja), de mivel adóalap növelı tételként kell kezelni a jövıben, ezért pont ugyan annyival nı is az adóalap. Így a fizetendı társasági adót csökkenteni sem, de növelni sem fogják az ilyen típusú számlák. A gyakorlatban maximum arra lesznek jók ezek a kiadások, hogy a házipénztárt csökkentsék. Emlékeztetıül: Eddig a reprezentációs költség az összes bevétel 1%-ig költségként elszámolható volt, ezáltal csökkentette az adóalapot. Az 1% felett is el lehetett számolni, viszont ebben az esetben már természetbeni juttatás adóit is meg kellett fizetni. Az üzleti ajándék szintén költségként elszámolható volt 2009-ben a következı mértékben: A statisztikai átlagos állományi létszámot szorozni kellett 5.000 Ft-al és ekkora értékben volt adómentesen elszámolható az üzleti ajándék. Az adómentesség másik feltétele még, hogy az ajándék egyedi értéke a 10 ezer forintot nem haladhatta meg. Nézzünk egy példát: 2009-ben egy cégben a statisztikai átlagos állományi létszám 10 fı, akkor 10*5.000 Ft-ot, azaz 50.000 Ft-ot költhetett adómentesen üzleti ajándékra. Másik fontosabb változás, hogy a visszafizetés nélkül adott különbözı juttatások, támogatások sem fogják bizonyos esetekben az adóalapot csökkenteni - ezek közül, most csak egyet emelünk ki mégpedig akkor, ha olyan személy kapja, akinek gazdálkodása veszteséges. Ez a korlátozás nonprofit szervezetekre nem vonatkozik, viszonyt, ha nem nonprofit vállalkozásról van szó, akkor minden esetben nyilatkoztatni kell a juttatásban részesülıt a várható eredményérıl. Pozitívumként kiemlíthetjük a 2010-es változások között, hogy a törvény a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek között nevesíti a kifizetı által viselt bármilyen képzés költségét Emlékeztetıül: Korábban csak olyan képzéseket finanszírozhatott a munkáltató, ami a tevékenységéhez szorosan kapcsolódott és a munkavállalójának utasításba adta, hogy a feladatköréhez az adott végzettség, vagy képzés megszerzése szükséges. Továbbá tanulmányi szerzıdést is célszerő volt kötni ebben az esetben, aminek szintén szigorú feltételei voltak. Hitelezési veszteségek hatásai az adóalapra Ha nem kapcsolt vállalkozás felé fennálló követelést enged el a vállalkozó, akkor nem kell növelni az elengedett követeléssel az adóalapot. Az elengedett követelésbıl annak a félnek bevétele származik, akinek a követelést elengedték, így neki kell az ebbıl származó jövedelmet leadóznia. Megszőnı-, illetve átmenettel megszőnı adóalap módosító tételek Megszőnı adóalap korrekciós tételek: Szabályozott piacon kötött ügylet nyeresége alapján történı adóalap-csökkentés Környezetvédelmi céltartalék Kapcsolt vállalkozások közötti kamatfizetés Üvegházhatású gázok kibocsátási egységének elidegenítésekor elért nyereség alapján történı adóalap-csökkentés Szabadalom, mintaoltalom költsége alapján kis- és középvállalkozásoknál érvényesíthetı kedvezmény,
Kis- és középvállalkozásokba történı befektetésen realizált árfolyamnyereség levonhatósága, Képzımővészeti alkotás beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény, Helyi iparőzési adó, adóalap csökkentésként történı érvényesítése, Adott / kapott támogatás adóalap módosító tételként való figyelembe vétele KKV-ék fejlesztési adókedvezménye Adókedvezmény vehetı igénybe jelenértéken legalább 500 millió forintértékő, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházásnál. Feltétele, hogy a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma kisvállalkozásnál legalább 20 fıvel, középvállalkozásnál legalább 50 fıvel meghaladja a beruházás megkezdését megelızı adóévi létszámát, vagy a megelızı három adóév számtani átlagát. Vagy az elszámolt évesített bérköltség kisvállalkozásnál az adóévi minimálbér évesített összegének ötvenszeresével, középvállalkozásnál a minimálbér százszorosával meghaladja a beruházás megkezdését megelızı adóév évesített bérköltségét, vagy a megelızı három adóév évesített számtani átlagának megfelelı bérköltséget. Amennyiben a cikkel vagy adózással kapcsolatban kérdése merülne fel, az OPTITAX Könyvelıiroda munkatársai készséggel állnak rendelkezésére az optitax@optitax.hu e-mail címen. Jászberényi Ivett ügyvezetı OPTITAX Számviteli Kft. www.optitax.hu