Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-Import Menedzsment szakirány HAZÁNK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MÉHÉSZETI ÁGAZATÁNAK PIACI HELYZETE ÉS KERESKEDELME AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS FÉNYÉBEN Budapest, 2005. Készítette: Nagy Péter
Tartalomjegyzék Bevezetés...5 I. A méz jellemzői és a hazai méhészkedés jelentősége...7 I. 1. A méz tulajdonságai...7 I.1.1. A méz meghatározása...7 I.1.2. A méz csoportosítása...7 I.1.3. A méz összetétele...8 I.1.4. A méz fajtái...9 I.1.5. A méz minőségi kritériumai...10 I.2. A méhek és a méhészet jelentősége...11 I.2.1. A magyar méhész ágazat szabályozása...12 I.2.2. A méhészkedés története...13 I.2.3. A hazai méhész szerveződés története...14 I.2.4. Az OMME Országos Magyar Méhészeti Egyesület tevékenysége...15 II. Az Európai Unió méhészeti ágazatának piaci helyzete...17 II.1. A méhészek és a méhcsaládok száma Európai Unióban...17 II.2.1. Az Európai Unió mézfogyasztása...19 II.2.2. Mézfogyasztási szokások...19 II.3. A mézértékesítés formái...19 II.4. A magyar méhészeti ágazat helyzete...20 II.4.1. A hazai méhészetek száma és szerkezete...20 II.4.2. A méhcsaládok száma és eloszlása...23 II.4.2.1. A méhcsaládok száma és eloszlása megyénként...24 II.4.2.2. A hazai és uniós méhcsaládsűrűség...24 II.5. A mézelő területek változása hazánkban...25 II.6. A méhészkedés feltételei...26 II.7. A méhészkedés célja...27 II.8. A hazai mézfogyasztás fő jellemzői, szokások és lehetőségek...28 II.9. A méz hazai kereskedelmi és értékesítési rendszere...29 III. A mézkereskedelem alakulása az Európai Unióban...31 III.1. Az EU helyzete a világ mézkereskedelmében...31 III.1.2. Az Európai Unió nagy méztermelő tagországainak termelése...32 3
III.1.3. Az uniós import legfőbb jellemzői...33 II.1.4. A méztermelés szabályozása az Európai Unióban...35 III.1.5. Az uniós mézárak...35 III.1.6. Harmadik országokkal folytatott kereskedelem...37 III.1.7. A csatlakozás hatására bekövetkező változások...38 III.2. A magyar méz külkereskedelme...38 III.2.1. A magyar méztermelés alakulása...39 III.2.2. Hazánk méztermelésének és mézexportjának összehasonlítása...39 III.2.3. A mézértékesítés exportbevételének és az export átlagárának alakulása...41 III.2.4. A magyar mézexport és import megoszlása...42 III.2.5. Az EU és a GATT-WTO által meghatározott vámtételek a csatlakozást megelőzően...43 III.2.6. A magyar mézexport helyzete az Európai Unió felé...44 III.2.7. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk hatásai és következményei...46 III.2.8. A jelenlegi uniós mézkereskedelmi körülmények hazánkra nézve...47 IV. A magyar méhészágazat fejlesztési lehetőségei az Európai Unióban...49 IV.1. A méhészágazat támogatási rendszere és átvételének hatásai...49 IV.1.1. A hazai támogatások köre...49 IV.2.2. A méhészek által igényelhető támogatások az Európai Unióban...49 IV.3.3. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program...50 IV.4. Magyar, régiós akácméz mint hungarikum az EU mézpiacán...51 Záró gondolatok...53 Irodalomjegyzék...54 Függelék...56 Melléklet...67 4
Bevezetés A magyar méz ezen belül a magyar akácméz hazánk nagy jelentőséggel és exporterővel bíró terméke, egy igazi hungaricum 1, melyre jó minősége és egyedi íze miatt is méltán büszkék lehetünk. Szakdolgozatom témájául egy számomra régóta érdekesnek, és uniós csatlakozásunkat követően egy igen aktuálisnak tartott terület bemutatását és feldolgozását tűztem ki célul. A méz általános tulajdonságainak, jellemzőinek bemutatását követően ismertetni kívánom a magyar, illetve az uniós méhészeti ágazat jelenlegi helyzetét, a szektor felépítését. A méhészetek nagysága, méhcsaládok számának alakulása, a méhészkedés gazdálkodási formáinak megoszlása, valamint a magyar méhésztársadalmat összefogó Országos Magyar Méhészeti Egyesület munkája által egyfajta átfogó képet kaphatunk a magyar méhészeti ágazatról. Az Európai Uniós méhészkedés helyzete is fontos tényező, mivel az itteni piaci igényektől függünk. Ezt követően a hazánk és az Európai Unió felvásárlópiaca között kialakult külkereskedelmi kapcsolatok alakulását vizsgálom. Fontos megemlíteni, hogy többféle fajtamézet is termelnek hazánkban, ám mennyisége, népszerűsége és fogyasztása alapján is a legjelentőbb ezek közül az akácméz. Egyike azon kevés magyar mezőgazdasági termékeinknek, melyekből nem, vagy csak rendkívül kis mennyiségben szorulunk külföldi behozatalra, és évek óta emelkedő exportot teljesítünk elsősorban az Európai Unió nagyobb tagországai felé. A méz külkereskedelmi mérlegében tehát jelentős mértékben az export dominál, és e kivitel döntő többsége az Európai Unió nyugati országai felé irányul: Németország, Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztria. Tény, hogy Magyarország saját méztermésének döntő többségét szállítja külföldre, az unióban ezzel a teljesítményével a negyedik legnagyobb beszállítónak felelünk meg. A magyar méz exportja terén rendkívül nagy potenciálok rejlenek. Az exportbevétel viszont teljes mértékben a világpiaci árak alakulásától függ, mivel méztermelésünk mennyiségével kicsiny ország lévén nem nem lehetünk áralakítók csupán követők. 1 hungaricum: A kifejezést a IV. fejezetben tárgyalom részletesen 5
Az Európai Unió méztermelése és kereskedelme a legnagyobb a világban, így az ügyletek folyamatainak és a tendenciák változásának megvizsgálása és ismerete hosszú távon mindenképpen érdemes feladat a magyar méhészágazat szereplőinek. A 2004. május 1-jei Európai Uniós csatlakozásunkkal jelentős változások következtek be a magyar kereskedelem és mezőgazdaság jövőjének és versenyképességének tekintetében. A magyar méhészek és a méhészeti termékekkel foglalkozók szempontjából elsősorban kedvező fejlemények születtek, mivel a méz exportjának vámmentessé válása a többi uniós ország felé véget vetett az utóbbi évek bizonytalanságának. Ettől függetlenül, a szabad piaci helyzettel nem oldódott meg a magyar méz minőségének megfelelő, és az elfogadható mézértékesítés, szakdolgozatomban ennek megvizsgálását és a lehetséges kiutakat is felvázolom. 6
I. A méz jellemzői és a hazai méhészkedés jelentősége I.1. A méz tulajdonságai I.1.1. A méz meghatározása Erre a kérdésre több hivatalos forrásból származó meghatározás is pontos választ adhat nekünk, amellett, hogy tudjuk, és biztosan állíthatjuk, hogy a méz még a mai napig is az emberiség egyik legjelentősebb természeti adománya. A méz a méhek gazdaságilag legjelentősebb terméke. Az Európai Unió 2001. december 20-án elfogadott egyik irányelve szerint: A méz az Apis mellifera mézelő méhek által a növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi részek kiválasztott anyagából előállított természetes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját különleges anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, majd dehidratálnak és lépekben érlelnek. 2 A mézelő méhek tehát egy igen bonyolult és összetett folyamat során állítják elő a számukra is élelemként szolgáló mézet. A Magyar Élelmiszerkönyvben ez az előírás, valamint a mellékletben olvasható meghatározások 1997. augusztus 1-jén léptek hatályba. 3 I.1.2. A méz csoportosítása A mézet igen sok szempont alapján csoportosíthatjuk: többek között eredete, előállítása illetve megjelenési módja, színe és fajtája szerint. A Magyar Élelmiszerkönyv meghatározásában a méz eredete szerint lehet virágméz (nektárméz), mely az egyes növények virágának nektárjából származó méz, illetve édesharmatméz (mézharmatméz), ami főképpen a növényi nedvet szívó rovarok által (Hemiptera) az élő növényi részek kiválasztott anyagából vagy nedvébõl nyert méz. 2 Az EK 2001/110. számú irányelve 3 Magyar Élelmiszerkönyv - Méz (1-3-74/409 számú előírás), 4. melléklet 7
Előállítási és megjelenési mód szerint a következő felsorolást állíthatjuk fel: Lépesméz: a méhek által újonnan épített, még a szűzlépek sejtjeiben vagy kizárólag méhviaszalapú műlépre épített, szűzlépben tárolt és lefedett sejteket tartalmazó egész lépben vagy léprészekben értékesített méz. Darabolt lépesméz: egy vagy több lépdarabot tartalmazó méz. Csorgatott méz: olyan méz, amelyet a fiasítástól mentes lépekből, azok felnyitása után kicsurgatással nyernek. Pergetett méz: olyan méz, amelyet a fiasítástól mentes lépekből centrifugálással nyernek. Sajtolt méz: fiasítástól mentes lépek sajtolásával, 45C fokot meg nem haladó mérsékelt hő alkalmazásával vagy anélkül nyert méz. Filtrált méz: amelyből az idegen szerves és szervetlen anyagokat olyan szűrési módszerrel távolítják el, amely a méz virágportartalmának jelentős csökkenését eredményezi. I.1.3. A méz összetétele A méz elsődlegesen különféle cukrokból, túlnyomórészt fruktózból (gyümölcscukor) és glükózból (szőlőcukor), vízből, összetett cukrokból, valamint egyéb anyagokból (szerves savak, enzimek ásványi anyagok, vitaminok és a begyűjtött mézben lévő szilárd részecskék) áll. 1.ábra Az akácméz összetevői víz; 19% szőlőcukor; 31% egyéb anyagok; 4% összetett cukrok; 7% Egyéb anyagok: aminosavak, fehérjék, enzimek, vitaminok, savak, aromaanyagok, ásványisó, színanyagok gyümölcscukor; 39% Forrás: Méhészet folyóirat, 2002/2.szám 8
A méz színe függően a virágnektár eredetétől a csaknem színtelen világos, opálostól a sötétbarnáig terjedhet. A méz állaga általában folyékony, sűrűn folyó vagy részben, illetve egészen kristályos is lehet. A kristályosodás természetes folyamat, amely a méz telített oldat szerkezetéből, valamint a gyümölcs- és szőlőcukor arányból ered. A méz íze és aromája eltérő lehet a növényi eredettől függően. Az előírás alapján a mézhez a fogyasztói forgalomba kerülő mézhez vagy az emberi fogyasztás céljára készült termékekben való felhasználás során más élelmiszer összetevő (beleértve az élelmiszer-adalékokat is), valamint a mézen kívüli egyéb anyag nem adható hozzá. 4 A méznek - amennyire csak lehetséges az összetételétől idegen szerves vagy szervetlen anyagoktól mentesnek kell lennie. A sütő-főző méz kivételével a méznek nem lehet idegen íze vagy zamata, erjedése nem kezdődhet meg, nem lehet mesterségesen megváltoztatott savtartalmú, továbbá nem melegíthető olyan módon, hogy a természetes enzimek elpusztuljanak, vagy jelentős mértékben inaktiválódjanak benne. A filtrált méz kivételével sem pollen, sem pedig egyéb természetes alkotóeleme nem távolítható el a mézből, kivéve, ha ez az idegen eredetű szerves és szervetlen anyagok eltávolításának elkerülhetetlen következménye. Az Élelmiszerkönyv szigorúan kitér a méz egyes alkotóelemeinek megfelelő arányára és mennyiségi határértékeire. Amikor a méz fogyasztói forgalomba kerül, vagy amikor emberi fogyasztás céljára készült termékekben kerül felhasználásra, a méz több minőségi követelménynek is meg kell, hogy feleljen. I.1.4. A méz fajtái 5 Magyarországon körülbelül 14-15 különböző eredetű és tulajdonságú méz termelhető, melyek előfordulása elsősorban a mézgyűjtőterület elhelyezkedésétől függ. Nagyobb virágos legelő esetén beszélhetünk fajtamézről ekkor a méhek csak az adott nektárt illetve virágport gyűjtik a kaptárba, több nektárforrás esetén pedig vegyes virágmézről. A vegyes virágmézben különböző nektárforrások keverednek, és akkor keletkezik, ha a méhek egy növény virágzása alatt nem termelnek elvehető és elegendő mennyiségű mézet. Ilyenkor a méhész nem veszi el a mézet a kaptárakból, hanem addig vár, míg más nektárforrásokból össze nem gyűlik elegendő mennyiség. 4 4.2. melléklet 5 Forrás: A Magyar Méhészeti Nemzeti Program (Melléklet a 152/2004. (X. 18.) FVM rendelethez 9
A magyar méztermelésben meghatározó és legnagyobb mennyiségben termelhető fajtaméz az akácméz. Az akácméz mellett kisebb mértékben az alábbi fajtamézek termelése számottevő: gyümölcsök, repce, selyemfű, napraforgó, hárs, szelídgesztenye, facélia, zsálya, levendula, menta, medvehagyma, pohánka stb. 6 Szakdolgozatomban elsősorban az akácmézre koncentrálok, mivel a magyar méztermelés legjelentősebb részét ez a fajtaméz teszi ki, valamint több cikk is hűen helyezi a magyar akácmézet olyan megtisztelő helyre, mint ami a borok között a tokajit illeti. 7 I.1.5. A méz minőségi kritériumai A magyar mézek minőségükkel a nemzetközi piacokon is versenyképesek. A mézek minőségellenőrzési, minőségbiztosítási és minőségtanúsítási rendszere garantálja azt, hogy mind exportra, mind belföldi fogyasztásra csak kifogástalan minőségű méz kerüljön. A minőség-ellenőrzési rendszer főszereplői az Állat-egészségügyi Szolgálat megyei szervezetei, melyek monitoringvizsgálatokat és szúrópróbaszerű ellenőrzéseket folytatnak. A méz exportőrök átvétel előtt tételenkénti laboratóriumi ellenőrzést végeznek. Kiszállítás előtt az egész tétel ismételt ellenőrzése történik meg. A minőségvizsgálat céljára akkreditált laboratóriumok vannak. Minőségi viták esetén a brémai laboratóriumhoz (APICA Institut für Honig Analitik Qualitat) fordulhatnak a méhészek. 6 A leggyakoribb fajtamézek és tulajdonságaik az 1. táblázatban olvashatók 7 Kecskés Csaba, dr. Kulcsár Rózsa: A méhészet Magyarországon 2000-ben, 2001. 8.szám Budapest 10
I.2. A méhek és a méhészet jelentősége 8 méhészkedésben. A méz tulajdonságainak vizsgálata és értékelése mellett hasonló fontosságú a méhek jelentőségét is kiemelni és megismerni, hiszen ők végzik az igazi lényeges munkát. Az emberiség a méhek nélkül nem csak egyik legrégebbről ismert édes eledelével lenne szegényebb, hanem mezőgazdaságunk is hiányt szenvedne egy világméretű és egyre nagyobb fejlődést mutató ágazatban, a A méhekre utaló első régészeti leletek borostyánkőbe zárt ősméh kövületek a mintegy 50 millió évvel ezelőtti földtörténeti harmadkor elejéről kerültek elő. Valószínű, hogy már korábban is éltek méhek, ám az ember csak a negyedkorban jelent meg. A mézet zsákmányoló ember legrégebbi képe a spanyolországi Cuevas de Araňas barlang falára rajzolva maradt fenn a mintegy 20 ezer évvel ezelőtti csiszolt kőszerszámok idejéből. A méhfajták számát körülbelül 15 ezerre becsülik, melyek mind az ízeltlábúak törzsébe és a hártyásszárnyúak rendjébe tartoznak. A számunkra érdekes és a méhészek tevékenysége szempontjából fontos mézelő méhek családja csak egy töredékét képezik ennek a nagyszámú rovarfélének. A mézelő méh családjának létrehozója az anyaméh. Vele együtt maradó gyermekei a munkásméhek vagy dolgozók és a herék. Az anya és a munkás nőstények, míg a here hím. A nőstény ősi feladata a szaporítás és az ivadék gondozása. A mézelő méh esetében ez a két feladat megoszlik a kétféle nőstény között. Az anya csak szaporít, a munkás eleséget gyűjt, etet és épít. A mézelő méh két nőstényének teste is különleges feladatához módosult. A munkás hasán viasztermelő mirigy található bölcső (sejt) építésére, lábán virágporgyűjtő kosara és keféje, szájában a fiasítás számára szolgáló eleséget készítő garatmirigye. Petefészke ellenben fejletlen: a munkás csak kivételesen petézik (álanya). Az anyaméh petefészke óriási méretű, de sem viaszmirigye, sem virágporgyűjtője, sem eleségtermelő mirigye nincs. A méhek amellett hogy mézet és egyéb méhészeti termékeket úgy, mint a viasz, a propolisz, méhpempő termelnek, ennél jóval nagyobb, közvetett gazdasági hasznot is hajtanak: ők végzik a mezőgazdaságban fontos virágporozta növények mintegy 80 százalékának megporzását. A méhek a rovarporozta növények terméshozamának növekedésében nélkülözhetetlen szerepet töltenek be, mely a méztermés hasznának akár 15-20-szorosában is kifejezhető. 8 Forrás: Örösi Pál Zoltán: Méhek között 1989. Budapest. 7. old. 11
Más rovarokkal szemben a méhek számos olyan előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, amelyeknek köszönhetően ők végzik a beporzás legnagyobb hányadát. Népes, nagy családokban élnek, télen is fennmaradnak egyedeik, melyek már kora tavasszal kirepülnek virágport és nektárt gyűjteni. A méhek virághűek, ezért ha elkezdik gyűjteni egy bizonyos növény nektárját vagy mézharmatját, nem járnak másfajta növényekre, míg az előbbi el nem virágzik, hiába biztosítana a másik fajta több nektárt. Ösztöneikből eredő alapvető tulajdonságuk, hogy gyűjtenek és raktároznak. Az ember a méheknek ezt az utóbbi tulajdonságát aknázza ki a méhészkedés és a méztermelés során. A méhek rovartársaikhoz képest nagyobb hatósugarú területet képesek bejárni, beporozni. A kaptárak mozgathatóak, és a méhcsaládok vándoroltatásával a méhész több egymástól távoli és máskor nyíló viráglegelőt is képes elérni. A méhészet tehát nagy gazdasági jelentőséggel bír, egyrészt a növények beporzása, másrészt a méhészeti termékek termelése révén. I.2.1. A magyar méhész ágazat szabályozása A méhészet a mezőgazdasághoz tartozó termelési ágazat. A magyar külkereskedelem szempontjából jelentőségét az húzza alá, hogy az élelmiszergazdasági termékek közül a méz termelt mennyiségének mintegy 85-90 százalékát külföldön értékesítjük. A méhészkedés tevékenységének törvényi meghatározása és szabályozása összhangban van az Európai Unió rendeleteivel. A hazai méhészkedés nagy múltját az is bizonyítja, hogy már több mint 35 évvel ezelőtt, 1969-ben a 15/1969. (XI. 6.) számú MÉM rendeletben (1. melléklet) foglalták össze a méhészkedés legfontosabb kritériumait és a tevékenység folytatásának feltételeit. A következő, már részletesebben leíró szabályozást 1994-ben fogadta el az Országgyűlés. Ez a rendelet a 42/1994. (VI. 28.) FM rendelet a méhanyanevelő telep üzemeltetésének engedélyezéséről, valamint a méhanya és szaporítóanyag előállításáról, felhasználásáról, (2. melléklet) - foglalkozik a méhanyanevelő telepek üzemeltetése mellett a különböző engedélyköteles tevékenységekkel és a hivatalos szervek feladataival, valamint az azokkal történő ügyintézés menetével. 12
Az utóbbi években egyre nagyobb jelentőséget kapott a minőségbiztosítás és a méhegészségügy. Nem csak a méz összetételének, és pollentartalmának kell a felállított kritériumokat megfelelnie, hanem az egész méhészkedési folyamat során nagyon fontos az egészséges méhállomány fenntartása, és a betegségek megelőzése, kivédése. A 70/2003. (VI. 27.) számú FVM rendeletben fektették le az erre vonatkozó szabályokat és rendelkezéseket (3. melléklet). Elmondhatjuk, hogy hazánkban megfelelő módon törvényileg is szabályozva vannak a méhészeti ágazatra vonatkozó elvárások. I.2.2. A magyar méhészkedés története Művelése a történelem során ritkán kapcsolódott falusi gazdaságokhoz, vagy mezőgazdasági üzemekhez, sokkal inkább iparosok, tanítók illetve papok voltak, akik a méhészkedés mesterségével foglalkoztak. Őseink már a Honfoglalás előtt ismerték a méheket és a mézet, nyelvtudósaink szerint e két szavunk finnugor eredetre vezethető vissza. 9 Az Árpádkori királyok idejében már elterjedten művelték hazánkban a méhészkedés mesterségét, erről tesz tanúbizonyságot több akkori helységnevünk is: Méhes, Méhkerék, Födémes, stb. A Honfoglalás utáni első mézzel kapcsolatos írásos dokumentum 1015-ből maradt ránk. Az okmány a pécsváradi monostornak adományozott javakat sorolja fel, többek között 12 méhészről, hat viaszöntőről és egyéb méhészkedéssel kapcsolatos tárgyról is említést tesz. Az idők folyamán a méhészkedésnek nagy gazdasági jelentősége lett a középkori Magyarországon, a méz és a viasz értékes árucikkeknek számítottak. A méhészkedés igen nagy anyagi haszonnal járt, így különféle adókat vetettek ki rá. A későbbi századokban a király mellett már a földművesek is igényt tartottak a méhészeti termékekre kivetett adókra, mely a bevétel egy tizedét jelentette kilenced formájában. Az akkori egyedüli édesítőszer a méz volt, míg a gyertya készítésére méhviaszra volt szükség. A méz és viasz iránt magas áruk ellenére nagy volt a kereslet, mivel új mesterségek kialakulásával ezek nélkülözhetetlen alapanyagként szolgáltak: megjelentek a mézsör-készítők és a viasziparosok, valamint az orvosok, patikusok, vajákosok is használtak mézet készítményeikhez. A XIV. században már élénk kereskedelem folyt a méhészeti termékekkel és 9 Forrás: Nikovitz Antal: A méhész kézikönyve 1. 1983 Bp. 12.old. 13
a legtöbb város vámot vetett ki rájuk. Ebben az időben szerte Európában a magyar méz, méhviasz, mézsör és mézes tészta jó hírnévnek örvendett. A törökök bejövetelével a magyar méhészkedés és mézkultúránk is tovább fejlődött; ebből az időszakból ered a törökméz kifejezésünk is. A XVII. században a hegyvidékeken már öszvérekkel húzott szekereken szállították a méheket újabb méhlegelőkre s ezzel elkezdődött a méhcsaládok vándoroltatása. A következő évszázadban kissé visszaesett a méhészkedés jelentősége, ami a répacukor megjelenésével és ipari szintű előretörésével magyarázható. 1741-ben akkori feljegyzések alapján 65 ezer forint értékben vittek ki az országból. 1780-ra a méz és egyéb méhészeti termékek kivitele elérte a 350 ezer forintot. A következő nagyobb előrelépés Mária Terézia uralkodása ideje alatt történt, amikor 1770-ben Bécsben méhészeti főiskolát alapított, majd öt évvel később végérvényesen eltörölte a méhészeti tizedet, és minden módon támogatta a méhészet fejlesztését. Az első méhészeti előadó, Pete Ferenc tett először említést a kaptár őséről, melyet az különböztetett meg a kastól, hogy deszkából készült. A XIX. század fordulóján jelentek meg az első kaptárak a világon. A század közepén a keretes kaptár, a műlép és a pergető forradalmasította a világ méhészetét. I.2.3. A hazai méhész szerveződés története A hazánkban munkálkodó méhészek együttműködését, intézményes formában való megjelenésének csíráját a bánáti első méhészeti társulat 1765-ös megalakulásával számítjuk. Az első méhészeti egyesületet 1841-ben Székesfehérváron hozták létre. Az 1848/49-es szabadságharc megszakította a kezdeti fejlődést, azonban a palackba a kiszabadult szellemet már visszazárni nem lehetett, s különböző formában az önszerveződés a felszínre tört, utat talált magának s kiszélesedett. A szabadságharc után legelsőnek a Békésmegyei Méhészegyesület alakult meg, Göndöcs Benedek apátplébános vezetésével 1873- ben. Nagyobb, regionális szervezetet hozott létre ugyanebben az időben Grand Miklós néptanító Búzáson, Dél-magyarországi Méhészegyesület néven, 1874-ben. Ez az egyesület már szaklapot is indított német nyelven, Ungarische Biene címmel. Évenként vándorgyűléseket tartottak, előadásokkal, kiállítással. Az Ungarische Biene c. szaklap 1877-ben magyarul is megjelent, Magyar Méh címen, majd pár év múltán már csak magyarul jelent meg. 14
Időközben 1878-ban, egyes adatok szerint 1879-ben Budapesten is megalakult az Országos Méhészeti Egyesület, országos hatáskörrel, mely nevéből is kitűnt. Néha, korabeli iratokban és visszaemlékezésben Országos Méhészegyesület néven is olvasható, hol külön írva, hol egybeírva a Méhészegyesület névrészt. Az egyesületek fő feladata ebben az időben az oktatás, az ismeretterjesztés volt. Az ekkori idők a méhészeti tudás terjedésének hőskorát jelentették, a babonák, középkori hiedelmek felszámolását, eloszlatására tett erőfeszítéseket, az új elméleti és gyakorlati ismeretek terjesztését. A méhészeti szakirodalom magas színvonalon állt, melyet az is bizonyít, hogy csupán 1945-ig összesen 31 méhészeti témájú szaklap jelent meg hazánkban. A Földművelési Minisztérium 1949-ben alapította meg a Mézforgalmi Nemzeti Vállalatot, melynek kizárólagos joga volt a forgalomba hozott méz ellenőrzésére. A termelőktől közvetlenül csak ez az állami szervezet vásárolhatott mézet értékesítés, illetve ipari feldolgozás céljából. Később ez a szervezet átalakult az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központtá, amelynek feladata az áruméz felvásárlása és forgalomba hozatala volt. I.2.4. Az OMME Országos Magyar Méhészeti Egyesület tevékenysége 10 Már a kezdetektől jelentős lépéseket tett a magyar méhészkedés fejlődése érdekében, melyek fémjelzik munkáját, és bizonyítják, hogy a méhész érdekek érvényesítéséért munkálkodik. Megteremtette, majd megszervezte a két csatornás értékesítési rendszert, megdöntötte az akkori mézfelvásárló szövetkezet, a Hungaronektár monopol helyzetét. A méhészet adóztatási rendszerének kidolgozásában már alakulásakor részt vett, melynek következtében a méhészet állattenyésztésnek minősül. A növénytermesztéshez viszonyítva ez igen kedvező adózást jelent. Elősegítette a propolisz kozmetikai és egészség megőrzésében való szerepének elismerését, elismertetését, minek következtében a propolisz közismertté vált, s ma is forgalmazott cikk. 10 www.omme.hu - az Országos Magyar Méhészeti Egyesület információs oldala, letöltés ideje: 2005-04-29 15:27 15
A méhészek, mint termelők közvetlen mézértékesítés lehetőségei jogszabályi hátterének kialakulását és a mézértékesítés elterjedését is kidolgozta. Non profit szervezetként létrehozta a Mellifera Kft.-t, a méhészek felvásárló és értékesítő szervezetét. Ezzel forradalmi változás állt elő a mézpiacon, a méhészek javára. Később azonban a vállalkozás magánkézbe került. Segítette, megszervezte a Méhészeti Terméktanács létrejöttét, melyet az akkori jogszabályi előírások kívántak meg. Alakuló közgyűlése 1993. júniusában, bírósági bejegyzése 1993 novemberében, minisztériumi elismerése 1995. márciusában történt. Ezzel a társegyesülettel közösen munkálkodott szoros együttműködésben, míg a Méhészeti Terméktanács be nem olvadt az OMME szervezetébe 2004-ben. A Terméktanáccsal közösen részt vett a méhészek támogatási rendszerének a kidolgozásában. Ennek eredménye az aránylag magas, korábban soha el nem ért támogatás. Szorgalmazta az Agrárkamarák Méhészeti Alosztályainak a létrehozását. Folyamatosan részt vett és részt vesz a mindenkori adórendszer kidolgozásában javaslataival, észrevételeivel Az OMME közreműködése során és alapján a korábban érvényes Növényvédelmi Törvény a méhészek számára kedvező irányban változott. A jogszabály mai, érvényben lévő változata az eddigiekhez viszonyítva a legjobb fogalmazású. Segíti a méhészeti könyvkiadást és terjesztést. Megszervezte a Magyar Méhészek I. és II. Világtalálkozóját. Létrehozta a Méhek napja elnevezésű évente ismétlődő sikeres rendezvényét, mely lassan hagyománnyá válik. Segíti, támogatja a regionális méhész rendezvények szervezését. Bekapcsolódott a nemzetközi méhészszervezetek (Apiszlávia, CEFTA, és a legfontosabbként a világszervezetnek, az Apimondiának a munkájába. A hivatalos kapcsolatokon felül a személyes kapcsolatok kialakítására is törekszik az egyesület, melynek során eddig előadást tartott Erich Schifferstein az Apimondia elnökhelyettese és megtiszteltette kongresszusunkat Asger Soogard Jörgensen az Apimondia elnöke is. Elkészítette az Egyesület az OMME hosszú távú programját, melyet az egyesület tagjai széles körben megismerhettek. A jobb kommunikáció és információ áramlás érdekében 5 év óta hírlevelet ad ki az egyesület tagjaink évente három alkalommal, melyben a Méhészet szaklap információin túl részletesebben is tájékoztatást kap a méhész társadalom. A jelenlegi egyik legfontosabb 16
feladatának az EU-hoz való csatlakozás szabályainak megismertetése és a szükséges információk gyors továbbítását tűzte ki. Kétévenként méhészkongresszus kerül megrendezésre nemzetközi résztvevőkkel. II. Az Európai Unió méhészeti ágazatának piaci helyzete II.1. A méhészek és a méhcsaládok száma Európai Unióban A statisztikák szerint a 2003-as évben a 15 tagállamot tömörítő EU-ban 460 ezer méhész tevékenykedett, s megközelítőleg 15 millió méhcsalád található Európában, így az egy négyzetkilométerre jutó méhsűrűség hétszerese a világ átlagának. Az európai hivatásos méhészek többsége három országban koncentrálódik: Spanyolországban (16,4%), Görögországban (12,5%), illetve Franciaországban (3%). 2. ábra A méhészek száma az egyes EU tagországokban A többi 7 tagország Anglia Ausztria Portugália Németország Olaszország Görögország Franciaország Spanyolország 251 200 150 1 800 290 1 100 3 000 3 000 4 560 43 150 35 000 25 527 26 000 24 000 27 794 hivatásos Méhészek összesen 103 600 75 000 100 000 0 20 000 40 000 60 000 80 000 100 000 120 000 Forrás: Méhészeti Terméktanács Az EU-s méhészek közül mindössze 13 ezerre tehető az úgynevezett professzionális, hivatásos méhészek száma, akik az EU Mezőgazdasági Bizottságának javaslata alapján legalább 150 méhcsaládos állománnyal rendelkeznek. Viszont érdemes megjegyezni, hogy a hivatásosnak nevezett méhészek gondozása alatt áll az Európában található méhcsaládok mintegy 42 százaléka, amely egyértelműen mutatja a méhállomány jelentős mértékű koncentrálódását. A legtöbb méhcsalád Spanyolországban (2,2 millió), Franciaországban (1,5 millió), Görögországban (1,2 millió) és Olaszországban (1,1 millió) található (3. ábra). 17
A méhállomány megoszlása az egyes EU tagországokban A többi 7 tagország Anglia Ausztria Portugália Németország Olaszország Görögország Franciaország Spanyolország 46 640 447 213 40 000 200 000 30 000 377 664 345 000 632 500 50 000 300 000 528 000 770 000 1 038 000 1 100 000 1 217 000 1 446 900 1 561 615 3. ábra hivatásos méhészeknél Méhcsaládok összesen 2 193 366 0 500 000 1 000 000 1 500 000 2 000 000 2 500 000 Forrás: Méhészeti Terméktanács Sajnálatos módon a gyenge jövedelmezőség valamint a harmadik országokból érkező méz versenye miatt az igen nagy ökológiai és gazdasági jelentőségű méhészet hanyatlik. Nélküle az EU-ban 20 000 növényfajt fenyegetne a kihalás veszélye. A méhek megporzó tevékenysége a mezőgazdaságnak tizenöt-húszszor nagyobb hasznot hajt, mint a méztermelés. 11 A mézértékesítés szempontjából a mézhozam legalább fele közvetlenül jut a fogyasztóhoz és kiskereskedőhöz az Európai Unióban. Ez alól egyedül Spanyolország a kivétel. A fogyasztóknak történő közvetlen értékesítés az eladások 38 százalékát, a kiskereskedőknek történő értékesítés pedig 22 százalékát teszik ki, ami azt jelenti, hogy a termelők által értékesített méz több mint fele közvetlenül kerül értékesítésre. A fogyasztói árakat tekintve a közvetlen eladási árak Németországban és Ausztriában a legmagasabbak, kb. 8-10 euró kilogrammonként. A nem közvetlenül értékesített, azaz hordóban eladott lédig méz ára az előbb említettektől jóval alacsonyabb. Azokban a tagállamokban, ahol a hivatásos méhészek aránya a legmagasabb, tulajdonképpen a hordós méz ára hasonló a magyarországi virágméz felvásárlási árához. 12 11 Forrás: www.omme.hu 2005.02.24. 12 Léner József: Uniós számok, Méhészet, 2003. 4. szám. 18
II.2.1. Az Európai Unió mézfogyasztása Az Európai Unió 286 ezer tonnás mézfogyasztásával rekordot ért el. Az egy főre jutó átlagos mézfogyasztás az utóbbi években emelkedést mutat (0,8 kg/év), és előfordulnak nagy mézfogyasztási kultúrával rendelkező országok, mint például Görögország 1,7, Ausztria 1,4, Portugália 1,2 és Németország 1,1 kilogrammos fejenkénti fogyasztással. II.2.2. Mézfogyasztási szokások Az EU-ban megtermelt méz 85 százalékát a háztartások fogyasztják, a fennmaradó 15 százalék pedig ipari felhasználásra kerül. Az EU tagállamai közül Olaszországban a legnagyobb arányú mintegy 40 százalék a méz ipari felhasználása. Az ipari mézet elsősorban a sütő-, édes-, malom-, és a szeszipar dolgozza fel édesítőszerként. Ezen kívül alapanyagkén használja a gyógyszer-, a kozmetikai-, valamit a dohányipar. Az alacsony beszerzési értékű helyettesítők invertcukor, izocukor elterjedése ellenére, a méz megőrizte vezető pozícióját az élelmiszeripari feldolgozásban, amelynek oka, hogy rendkívül értékes alkotórészeket tartalmaz. II.3. A mézértékesítés formái A méz értékesítése tagállamonként változatos képet mutat. Az uniós méhészek az általuk megtermelt méznek csaknem felét háztól, közvetlen értékesítés formájában adják el. Az ezen felül fennmaradó mézmennyiség felét még mindig nem a nagykereskedők viszik el, hanem termelői csoportoknak, szövetkezeteknek, illetve egyesüléseknek adják tovább, akik kiszerelő és csomagoló üzemeikben saját márkanév alatt címkézve értékesítik azt ami főleg Spanyolországban és Írországban jellemző. Az Európai Unióban a méz termékpálya részei a termelés, a csomagolás és a kereskedelem. A termékpálya szakaszai az egyes tagállamokban eltérhetnek, és azokat három különböző forma jellemzi: méhészetek, amelyek rendelkeznek feldolgozási-, és csomagolási kapacitással. Ezek a méhészek a mézet közvetlenül értékesítik a fogyasztónak, üzleti forgalmuk nem jelentős, importméz forgalmazásával nem foglalkoznak. 19
szövetkezések, melyek felvásárlással, feldolgozással, csomagolással és értékesítéssel foglalkoznak, gyakran saját márkával is rendelkeznek, valamint importmézet is forgalmaznak. csomagolóüzemek, melyek egyaránt vásárolják az EU-n belül előállított mézet, valamint importmézet is, saját márka használata céljából. A mézet viszonteladóknak és ipari felhasználásra is értékesítik. II.4. A magyar méhészeti ágazat helyzete Az utóbbi években az Európai Unióhoz való csatlakozásunk közeledtével több tanulmány, valamint értekezés is készült a magyar méhészeti ágazat felmérése és számbavétele céljából. Ezek rendkívül hasznos információk nem csak maguknak a méhészeknek, hanem az agrárium ennek a szegmensével foglalkozó szakembereinek is. Úgy gondolom, hogy elég alapos és részletes elemzések készültek, melyekből átfogó képet kaphatunk a magyar méhészkedés jelenlegi helyzetéről. Az EU-hoz való csatlakozásunk következményeként született meg az Európai Tanács 797/2004. rendeletének 3. cikkelyében előírt jelentés a méhészeti ágazat termelési és értékesítési szerkezetéről, valamint ugyanezen rendelet 1. cikkelyében megkövetelt Méhészeti Nemzeti Program. A 797/2004. számú rendelet tekintettel a méhészeti ágazat jelentőségére és sajátosságaira intézkedéseket, támogatásokat tartalmaz a méhészeti ágazat fejlesztésére. Az uniós támogatásokhoz való jutás egyik feltétele az, hogy az egyes tagállamok összeállítsanak egy olyan nemzeti programot (NP), amelynek célja a méztermelési és értékesítési feltételek javítása. II.4.1. A hazai méhészetek száma és szerkezete 4. ábra A méhészetek száma 22000 20000 18000 16000 14000 19923 19013 17598 16970 16887 15372 15677 16672 17087 16579 16235 15302 15576 12000 10000 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Forrás: Méhészeti Terméktanács 20
A magyar méhészeti ágazat több mint 15 ezer magyar család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást, így közvetve is hozzájárul a vidék népességmegtartó képességéhez. Megfigyelhető, hogy az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat a méhészetek számának alakulása. A 2003-as évben 15 302 méhészt regisztráltak a Méhészeti Terméktanács munkatársai hazánkban. Egy 1991-es csúcsot követően a méhészetek folyamatos, hullámzó és lassú csökkenést mutatnak. Ennek oka a szerkezeti felépítésben keresendő. Egyre inkább terjed a professzionális méhészkedési kultúra a kedvtelésből való méhészkedés háttérbe szorulásával egyidejűleg. A méhészkedés tevékenységének végzése során felmerülő költségek és kiadások a kisebb állománnyal rendelkező méhészetekben nem, vagy csak részlegesen fedezhetőek. 5. ábra 81-149 családos 16% 150 vagy annál több 7% A méhészetek megoszlása családszám szerint < 20 családos 39% 41-80 családos 24% 21-40 családos 14% Forrás: Méhészeti Terméktanács A méhészetek családszám szerinti megoszlásánál is megfigyelhető, hogy az ágazatra a szétaprózottság jellemző. A 20 vagy annál kevesebb méhcsaláddal rendelkező méhészek aránya a legmagasabb, mintegy 39 százalék. A legalább 150 méhcsaláddal tevékenykedő méhészek eddig csak 7 százalékos, de folyamatosan emelkedő arányt képviselnek (5. ábra). Ez a jövőre nézve amiatt is fontos, mivel az Európai Unióban csak a legalább 150 méhcsaládot tartó méhészetek arányában részesülhet a magyar méhészágazat támogatásokból. Hazánkban 98 darab 300 vagy annál több méhcsaláddal rendelkező méhészet található, a 400 vagy annál több méhcsaláddal rendelkező méhészetek száma pedig 21, míg az 500 vagy annál több méhcsaláddal bíró méhészetek közül hetet regisztráltak. A legnagyobb magyarországi méhészethez 962 méhcsaláddal tartozik, mely kiugróan magas családszámával egyedi színfoltja a hazai méhészágazatnak. 21