II./G. KÖRNYEZETBARÁT KÖZBESZERZÉSI GYAKORLAT BEVEZETÉSE
1. Elemző rész TARTALOMJEGYZÉK 1.1 Célok meghatározása 1.1.1 Tanácsadás célja 1.1.2 Tanácsadás által felölelt területek 1.2 Helyzetelemzés 1.2.1 Helyzetelemzéshez feltárt információk 1.2.2 Helyzetelemzés által vizsgált szempontok 1.2.3 Beszerzések legfontosabb jellemzői 1.2.4 Hivatal gyakorlatának erősségei 1.2.5 Hivatal gyakorlatának gyengeségei 1.2.6 Lehetőségek kedvező külső feltételek 1.2.7 Fenyegetések kedvezőtlen külső feltételek 1.2.8 Zöld közbeszerzés elterjedésének akadályai 1.2.9 A zöld közbeszerzés általános akadályai 1.3 Következtetések
TARTALOMJEGYZÉK 2. Tanácsadó rész 2.1 Stratégiai tanácsok 2.1.1 Fokozatosság lehetséges formái 2.1.2 2 Rendszer kilkíáá kialakításávalkapcsolatos fő célok fl felsorolásalá 2.2 Taktikai tanácsok 2.2.1 Javasolt cselekvési terv lépései 2.2.1.12 1 Projektbizottság 2.2.1.2 Környezetbarát közbeszerzési politika 2.2.1.3 A megvalósítás eszközeinek rendelkezésére bocsátása 2.2.1.42 Kommunikáció 2.2.1.5 Monitorozás 2.2.1.6 Értékelés 2.3 Eszközrendszerek 2.3.1 Eszközrendszer alkalmazhatóságának igazolása 2.3.2 Informatizálhatóság 2.3.3 Létrehozandó adatbázisok 2.3.4 Felhasznált irodalom 2.3.5 Hasznos Linkek
1.Elemző ő rész 11Cél 1.1 Célok meghatározása á
1.1.1 A TANÁCSADÁS CÉLJA a környezetbarát beszerzés gyakorlati bevezetésének segítése, hogy a Hivatal a Közbeszerzési Törvény 1. 5. bekezdésének megfelelően beszerzései során figyelembe vehesse a környezetvédelmi szempontokat, hatékonyany végrehajtsa a város települési környezetvédelmi programját, segítse a környezet védelmét, valamint a környezetbarát termékek és szolgáltatások piacának fejlesztését,
1.1.1 A TANÁCSADÁS CÉLJA ÚMFT-hez beadott pályázatai megfeleljenek a fenntarthatóság horizontáliselvének, lé kihasználja az erőforrásokkal való takarékosságból adódó gazdasági előnyt, példát mutasson a lakosságnak, és közpénzből zdálk dó z r z tként b z rzé inél közpénzből gazdálkodó szervezetként beszerzéseinél ilyen tekintetben is a közjó érdekét szolgálja.
1.1.2 A TANÁCSADÁS ÁLTAL FELÖLELT TERÜLETEK A környezetbarát közbeszerzés általl kitűzendő célok (a zöld közbeszerzés által érintett termékek, a zöld közbeszerzés aránya) A zöld közbeszerzés hivatali irányítási rendszerének kialakítása A folyamat informatizálhatósága
1.Elemző rész 1.2 Helyzetelemzés
1.2.1 A HELYZETELEMZÉSHEZ FELHASZNÁLT INFORMÁCIÓK 1. Tolna Város Önkormányzatának 2/2009. (III.26.) eseti közbeszerzési szabályzata a KEOP- 7.1.2.0 kódszámú pályázat közbeszerzési eljárásainak felelősségi és dokumentálási rendjéről 2. Tolna Város Önkormányzatának 1/2009. (III. 26.) szabályzata az Önkormányzat közbeszerzési eljárásainak felelősségi és dokumentálási rendjéről 3. A 2006-2008. évekre vonatkozó statisztikai összegezés az éves közbeszerzésekről a Kbt. IV., VI. fejezete, valamint negyedik része szerinti ajánlatkérők vonatkozásában
1.2.1 A HELYZETELEMZÉSHEZ FELHASZNÁLT INFORMÁCIÓK 4. Tolna Város 2009. évi közbeszerzési terve 5. Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzata
1.2.2 A HELYZETELEMZÉS ÁLTAL VIZSGÁLT SZEMPONTOK 1. a beszerzések szerkezete beszerzési formák szerint (központosított, intézményi, eseti beszerzések) 2. a beszerzések jellemző termékcsoportjai 3. a környezetbarát beszerzések aránya
1.2.3 A BESZERZÉSEK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI 1. A legnagyobb tételek a közbeszerzési törvény hatálya alá esőő egyedi beszerzések, azelmúlt 3 éb évben évente általában 1-6 db, amelyek között építési beruházások, árubeszerzések, szolgáltatások, szolgáltatási koncessziók egyaránt akadnak. 2. A beszerzések darabszámát tekintve a legjellemzőbbek a helyi pályázati úton történő beszerzések
1.2.3 A BESZERZÉSEK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI 3. A beszerzésekben mindkét kategóriában a legnagyobb értékűékű termékcsoport más önkormányzatokhoz kh hasonlóan az építési, felújítási beruházások, illetve a hozzájuk kapcsolódó műszaki tervezési, műszaki ellenőrzési szolgáltatások 4. A környezetbarát közbeszerzés szempontjából szóba jövő egyéb jelentősebb termékcsoportok: közétkeztetési szolgáltatás, zöldterület fenntartás
1.2.4 A HIVATAL JELENLEGI BESZERZÉSI GYAKORLATÁNAK ERŐSSÉGEI ZÖLD KÖZBESZERZÉSI SZEMPONTBÓL 1. Az önkormányzat jelentős közbeszerzési tapasztalattal, kialakult belső közbeszerzési szabályozással, megfelelő humán erőforrásokkal rendelkezik, ami megkönnyíti a környezetbarát közbeszerzés alkalmazását.
1.2.4 A HIVATAL JELENLEGI BESZERZÉSI GYAKORLATÁNAK ERŐSSÉGEI ZÖLD KÖZBESZERZÉSI SZEMPONTBÓL 2. A Hivatal dolgozói 2009. őszén környezetbarát beszerzési tréningen vesznek részt, ahol megismerkedhetnek a környezetbarát beszerzés fogalmával és jelentőségével, a zöld közbeszerzés jogszabályi kereteivel, azöld közbeszerzés gyakorlati megvalósításának á lépéseivel, a felhasználható útmutatókkal és segédeszközökkel
1.2.4 A HIVATAL JELENLEGI BESZERZÉSI GYAKORLATÁNAK ERŐSSÉGEI ZÖLD KÖZBESZERZÉSI SZEMPONTBÓL 3. így lesz elég ismeretük ahhoz, hogy megkezdjék a zöld beszerzés gyakorlati megvalósítását.
1.2.5 ZÖLD KÖZBESZERZÉS A HIVATAL KÖZBESZERZÉS A HIVATAL BESZERZÉSI GYAKORLATÁBAN GYENGESÉGEK A Hivatalnak nincs környezetbarát beszerzési tapasztalata, s ebből adódóan nincs környezetbarát beszerzési politikája sem önálló dokumentumként, sem más tervek vagy szabályzatok részeként. A közbeszerzési szabályzat nem említi a környezettudatos beszerzést. i k k b b l k l Nincsenek a környezetbarát beszerzéssel kapcsolatos szabályok, eljárások
1.2.6 LEHETŐSÉGEK - A KÖRNYEZETBARÁT KÖZBESZERZÉS SZÁMÁRA KEDVEZŐ KÜLSŐ FELTÉTELEK Kd Kedvezőő jogszabályi környezet, amely nemcsak engedi, hanem szorgalmazza a közbeszerzéseknél a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét Az ÚMFTpályázati feltételeiből adódó ösztönzés a fenntartható fejlődés mint horizontális értékelési szempont a pályázatok elbírálásánál A zöld közbeszerzés iránt itthon is növekszik az érdeklődés, s emiatt egyre több információ ió áll magyarul is rendelkezésre a gyakorlati bevezetéshez
1.2.7 FENYEGETÉSEK - A KÖRNYEZETBARÁT KÖZBESZERZÉS SZÁMÁRA KEDVEZŐTLEN KÜLSŐ FELTÉTELEK A hazai zöld beszerzési gyakorlat fjltl fejletlensége, ebből adódóan kevés hazai tapasztalat, kevés követhető példa A sok éves zöld közbeszerzési tapasztalattal rendelkező országokban megszokott, az intézmények zöld beszerzését segítő hazai infrastruktúra fejletlensége (honlapok, hírlevelek, adatbázisok hiánya, a közbeszerzési tanácsadók ilyen irányú felkészültségének hiányosságai)
1.2.8 A ZÖLD KÖZBESZERZÉS ELTERJEDÉSÉNEK AKADÁLYAI 1. Szemléletbeni akadályok az a vélekedés, hogy a környezetbarát termékek drágábbak a szokásos termékeknél a környezetbarát termékek minősége elmarad a többi termékétől 2. A zöld beszerzéshez szükséges környezetvédelmi, jogi és piaci ismeretek hiánya
1.2.9 A ZÖLD KÖZBESZERZÉS ÁLTALÁNOS AKADÁLYAI* A megjelölhető akadályok a következők voltak: 1. Az a nézet, hogy a környezetbarát termékek drágábbak 2. A környezetvédelmi ismeretek, illetve a környezetvédelmi követelmények kialakításával kapcsolatos ismeretek hiánya *Az adott tényezőt akadálynak tekintő válaszok az összes válasz %-ában 3. A vezetők támogatásának, stratégiai szemléletének hiánya (beleértve a pénz- és időhiányt) 4. Gyakorlati útmutatók és információk hiánya (pl. kézikönyvek, internetes eszközök) 5. A beszerzők oktatásának hiánya
1. Elemző rész 13 1.3 Következtetések t té k
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK Az önkormányzat számottevő közbeszerzési rutinnal rendelkezik, de nincs környezetbarát beszerzési tapasztalata. Mivel eddig nem készült felmérés, amely vizsgálta volna a képiselőtestületnek, a Hivatal vezetésének és az alkalmazottaknak lm kn k a környezeti tdt tudatosságát, áát a környezetbarát beszerzésekre való fogékonyságát, nem lh lehet tudni, milyen mértékben lesznek hjl hajlandóak együttműködni a zöld közbeszerzés gyakorlati bevezetésében.
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK A beszerzések száma, ismétlődő jellege miatt a környezetvédelmi szempontokat elsősorban a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó, helyi pályázatok útján megvalósuló beszerzéseknél javasolt érvényesíteni.
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK A környezetbarát gyakorlat kilkíááálf kialakításánál fokozatosságra van szükség, mert ilymódon az intézkedéseket azokra a beszerzésekre lehet összpontosítani, amelyeknél a környezetvédelmi és a gazdasági megfontolások leginkább összeegyeztethetők, és a környezetbarát beszerzés környezeti és gazdasági szempontból egyaránt előnyös;
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK a Hivatal saját tapasztalatait hasznosítva, azokból tanulva kikísérletezheti a saját számára legkedvezőbb megoldásokat; könnyebben, y, lépésről lépésre teremtheti meg a szélesebbkörű alkalmazáshoz szükséges szervezeti, intézményi, humán stb. feltételeket.
2. Tanácsadói rész 21 2.1 Stratégiai té it tanácsok
2.1.1 A FOKOZATOSSÁG LEHETSÉGES FORMÁI Bevezetés a beszerzések egy szűkebb körében (kiválasztott termékcsoportoknál vagy megadott értékhatár feletti/alatti beszerzéseknél),
2.1.1 A FOKOZATOSSÁG LEHETSÉGES FORMÁI A környezeti jellemzők széles skálája helyett csak a legfontosabb környezeti jll jellemzők figyelembe vétele, illetve bírálati szempontként az életciklusköltség alkalmazása. (Ez utóbbi nagyságát közvetve a környezeti jellemzők is befolyásolják, az anyag- és energiatakarékos a termékek alacsonyabb üzemeltetési költsége vagy a termék életciklusa végén jelentkező hulladékelhelyezési költségek például kedvezően befolyásolják az életciklus költség alakulását).
2.1.2 A KÖRNYEZETBARÁT BESZERZÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FŐ CÉLOK 1. A zöld közbeszerzés számára olyan keretfeltételek kialakítása, amelyek meghatározzák áka Hivatal adottságainak megfelelő, fllő világos és reális célokat, a döntési kompetenciákat a döntéseket a megfelelő szintre delegálják, és megteremtik az egyes döntési szintek együttműködésének a feltételeit, ítik ré zt ők t zöld közb z rzé l segítik a résztvevőket a zöld közbeszerzéssel kapcsolatos feladataik elvégzésében.
2. Tanácsadói rész 2.2 22 Taktikai it tanácsok
2.2.1 A JAVASOLT CSELEKVÉSI TERV LÉPÉSEI 1. Projektbizottság felállítása 2. Környezetbarát közbeszerzési politika elfogadása 3. A megvalósítás eszközeinek rendelkezésre bocsátása 4. Kommunikáció 5. Monitorozás 6. Értékelés
2.2.1.1 PROJEKTBIZOTTSÁG 1. Lépés a projektbizottság felállítása A projektbizottság gjavasolt feladata: elkészíti a környezetbarát beszerzési politika tervezetét, javaslatot tesz a céloknak k az önkormányzati célrendszerbe történő integrálására, javaslatot tesz a környezetbarát közbeszerzéssel kapcsolatos felelősségi és döntési körökre, eljárásokra, valamint a közbeszerzési szabályzat vagy az SZMSZ ennek megfelelő módosítására,
2.2.1.1 PROJEKTBIZOTTSÁG elkészít(tet)i a környezetbarát beszerzési irányelveket, figyelemmel kíséri és évente értékeli a környezetbarát közbeszerzési politikában kitűzött célok megvalósulását, szükség esetén javasolja a környezetbarát közbeszerzéssel kapcsolatos atos célok, felelősségi ee és döntési körök, ö illetve a környezetbarát beszerzési irányelvek módosítását.
Tagjai: 2.2.1.1 PROJEKTBIZOTTSÁG A projektbizottság javasolt összetétele a bizottság vezetője, a környezetvédelmi és a közbeszerzési feladatokkal foglalkozó referensek, az önkormányzati intézmények képviselője, a környezetbarát beszerzésben járatos külső szakértő. A bizottság vezetője: A bizottság munkáját az alpolgármester / a jegyző / A bizottság munkáját az alpolgármester / a jegyző / aljegyző irányítja.
2.2.1.2 KÖRNYEZETBARÁT POLITIKA 2. Lépés Környezetbarát közbeszerzési politika elfogadása A környezetbarát közbeszerzési politika funkciója: A vezetés képviselőtestület állásfoglalása a környezetvédelmi szempontoknak a beszerzésekben való alkalmazása mellett, legitimizálja a környezettudatos beszerzést. A jelenlegi gyakorlat megváltoztatásához szükséges hajtóerő A zöld közbeszerzéssel kapcsolatos célok meghatározása Kommunikációs eszköz a szállítók, a piac, a lakosság felé
2.2.1.2 KÖRNYEZETBARÁT POLITIKA A zöld beszerzési politika felépítése A környezetbarát beszerzési politika általános céljai - a környezet, aklíma védelme, az energiával és általábanláb a természeti erőforrásokkal való takarékosság stb. A környezetbarát beszerzésekkel kapcsolatos konkrét célok meghatározása (pl. a környezetbarát szempontok alkalmazási köre mely termékcsoportoknál, milyen mértékben, milyen korlátok között)
2.2.1.2 KÖRNYEZETBARÁT POLITIKA A politika megvalósításának eszközei (pl. zöld beszerzéssel kapcsolatos felelősségi rend, zöld beszerzési irányelvek, oktatás) Kommunikáció - a politika megismertetése az érdekeltekkel Monitorozás és az értékelés módja
2.2.1.2 KÖRNYEZETBARÁT POLITIKA Javasolt célok 2012 végéig legalább egy környezetvédelmi szempont figyelembe vétele az épületfelújításokkal, épületberuházásokkal á lkapcsolatos tenderek k50% 50%-ánál ál Mérlegelendő: a százalékos érték nagysága, a határidő, illetve a környezetbarát beszerzések további termékcsoportokra vagy szolgáltatásokra való kiterjesztése.
2.2.1.2 KÖRNYEZETBARÁT POLITIKA A kiválasztott termékcsoport indoklása Az építési beruházások teszik ki a beszerzett termékek és szolgáltatások értékének túlnyomó részét, a kapcsolódó jelentős anyag- és energiafelhasználás csökkentésével számottevő környezetvédelmi és pénzügyimegtakarítás g érhető el. A környezetbarát közbeszerzésbe bevonandó termékek és szolgáltatások lálttá kközül az Európai Unió elsőnek ő az építési beruházásokat ajánlja.
2.2.1.2 KÖRNYEZETBARÁT POLITIKA Megjelenítési formája Külön dokumentum, közgyűlési határozat vagy A közbeszerzési szabályzatba beépülő paragrafusok a kötelezettségvállalásról, a zöld közbeszerzéssel kapcsolatos célokról, a megvalósítási eszközökről, a monitorozás és az értékelés módszerérőlstb.
2.2.1.2 KÖRNYEZETBARÁT POLITIKA 3. Lépés: A környezetbarát beszerzési politika megvalósítási eszközei felelősségi rend meghatározása, a környezetbarát közbeszerzéssel kapcsolatos eljárások kidolgozása, környezetbarát beszerzési iiá irányelvek elkészítése, é képzések, tanfolyamok esetleg, megfelelő körülmények esetén külső segítség (tanácsadó) bevonása, más önkormányzatokkal való együttműködés (tapasztalatcsere, közös beszerzés)
2.2.1.3 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEINEK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA A környezetbarát beszerzések koordinálására, a környezetbarát beszerzési politika elfogadására, a zöld beszerzés felelőseinek megbízására, a környezetbarát beszerzési irányelvek jóváhagyására, a zöld beszerzések figyelemmel kísérésére, a környezetbarát beszerzések értékelésének jóváhagyására felhatalmazott testület, illetve személyek kijelölése.
2.2.1.3 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEINEK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA A környezetbarát közbeszerzéssel kapcsolatos eljárási szabályok Ilyenek például a beszerzési irányelvek elfogadását, a környezetbarát beszerzések monitorozását és értékelését szabályozó belső eljárások.
2.2.1.3 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEINEK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA Környezetbarát beszerzési irányelvek 1. A kiválasztott termékek beszerzésénél alkalmazandó műszaki követelmények, alkalmassági szempontok, bírálati szempontok és különleges szerződéses feltételek összefoglalása. 2 A k áli iá l k ód í á é kö b é i 2. Az aktuális irányelvek módosítása az éves közbeszerzési terv összeállításával párhuzamosan történhet.
2.2.1.3 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEINEK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA Környezetvédelmi szempontok a közbeszerzést szabályozó dokumentumokban Az adott vállalatra / intézményre vonatkozik Az adott beszerzésre vonatkozik 1. Közbeszerzési szabályzat - a beszerzési eljárások alapkövetelményeinek meghatározása - a környezet védelme lehet általános cél 2. A szükséglet elemzése - a beszerzés szükségességének vizsgálata - az igényelt teljesítmény meghatározása 3. Közbeszerzési irányelvek - a pályáztatási folyamat és az ajánlattevők értékelésének alapelvei - a beszerzés során alkalmazandó követelmények és az elvárt (műszaki) teljesítmény meghatározása - lehetőség van a környezetvédelmi szempontok integrálására 4. Beszerzési felhívás - a vonatkozó jogszabályok betartása - a beszerzési irányelveknek a beszerzési dokumentációba történő átültetése - környezetvédelmi követelmények szerepeltetése a műszaki leírásban, az alkalmassági és az értékelési szempontok, illetve a szerződési feltételek között 6. Értékelés és nyomonkövetés - a beszerzett termék használatával kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtése -az előző lépésekre vonatkozó továbbfejlesztési javaslatok megfogalmazása 5. A győztes kiválasztása - az ajánlatok gazdasági és ökológiai szempontok alapján történő értékelése
2.2.1.4 KOMMUNIKÁCIÓ 4. Lépés: Kommunikáció A Hivatalnak tájékoztatnia kell környezetbarát közbeszerzési politikájáról az érdekelteket, vagyis az alkalmazottakat, a szállítókat és a lakosságot, és ki kell választania ehhez a megfelelő eszközöket (pl. belső hírlevél, munkaértekezlet, tréning, brosúrák).
2.2.1.5 MONITOROZÁS 5. Lépés: Monitorozás 1. A zöld közbeszerzés ellenőrzése ő a közbeszerzés ellenőrzésével együtt történik. 2. Az ellenőrök vizsgálják a zöld közbeszerzési irányelvek alkalmazását, akörnyezetbarát beszerzési politikában lefektetett célok megvalósítását. 3. A célok megvalósulását láát az ellenőrök a környezetbarát rát közbeszerzési politikában meghatározott célokhoz kapcsolt teljesítménymutatók alapján ellenőrzik. k
2.2.1.6 ÉRTÉKELÉS 6. Lépés: Értékelés A Hivatal vezetése évente egyszer áttekinti a környezetbarát közbeszerzés eredményeit, és szükség esetén kezdeményezi a környezetbarát beszerzési politika módosítását, a végrehajtás eszközeinek a javítását. Az eredmények értékelésekor akörnyezetvédelmi és a gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe veszi.
2. Tanácsadói rész 2.3 23 Eszközrendszerek k
2.3.1 A ZÖLD KÖZBESZERZÉSI CÉLOK ELÉRÉSÉT SEGÍTŐ ESZKÖZRENDSZER ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK IGAZOLÁSA 1. A környezetbarát közbeszerzés eszközrendszere a közbeszerzés általános belső szabályozására épül, ahhoz szervesen kapcsolódik, 2. A meglevő eszközrendszerbe könnyen beleilleszthető, csak kisebb mértékű módosítást, kiegészítést igényel 3. Legjelentősebb új eleme a környezetbarát közbeszerzési irányelvek, 4. Nem kíván jelentős pénzügyi és humán erőforrásokat.
2.3.2 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK A környezetbarát közbeszerzést segítő információk, pl. kritériumrendszerek, útmutatók, leginkább a világhálón, elektronikusan érhetőkel A Hi l k éd já d bá i lé h i A Hivatalnak érdemes saját adatbázist létrehoznia a környezetbarát közbeszerzéshez szükséges adatokból.
2.3.3 LÉTREHOZANDÓ ADATBÁZISOK 1. A zöld közbeszerzési politikában ikáb meghatározott termékcsoportokhoz tartozó környezetbarát termékek adatbázisa (termékek megnevezése, mely tulajdonságuk miatt számítanak környezetbarátnak, gyártó cég, ár) 2. A kiválasztott termékcsoportok környezetbarát beszerzésénél használt kritériumok adatbázisa 3. A kiválasztott termékcsoportok esetében zöld beszerzést folytató más önkormányzatok adatbázisa (tapasztalatcsere, esetleg közös beszerzés céljából)
2.3.3 LÉTREHOZANDÓ ADATBÁZISOK 4. A szokásos szerződő partnerek adatbázisa, amely összefoglalja a partnerek környezeti teljesítményével, a jövőbeni új követelmények teljesítésére való alkalmasságukkal kapcsolatos információkat. 5. A megvalósított környezetbarát beszerzések jellemzői: a beszerzett termék/szolgáltatás fajtája, ára, az alkalmazott környezetvédelmi kritériumok.
2.3.4 FELHASZNÁLT IRODALOM Európai Közösségek (2005), Zöld közbeszerzés! A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés kézikönyve. http://ec.europa.eu/environment/gpp/pdf/buying_gr een_ handbook_ hu.pdf ICLEI European Secretariat (2007), The Procura+ Manual. A Guide to Cost-Effective ti Sustainable Public Procurement, 2nd Edition. http://www.icleieurope.org/fileadmin/template/projects/procuraplus/ i / l / / l / New_website/Printed_Manual/Procura Manual_com plete.pdf
2.3.4 FELHASZNÁLT IRODALOM Környezettudományi Központ (2003), Zöld beszerzési kézikönyv önkormányzatok számára. http://wwwktk- http://www.ktk ces.hu/kezikonyv.doc LEAP GPP Toolkit (2006), http://www.leap-gpptoolkit.org/
2.3.5 HASZNOS LINKEK Termékminősítési rendszerek: http://europa.eu.int/comm/environment/ecolabel/in dex.htm http://www.blauer-engel.de/ http://www.svanen.nu/eng/default.asp http://www.energystar.gov/ g (USA, energiahatékonysági) http://www.gealabel.org/ (svéd, energiahatékonysági) http://www.eu-energystar.org/en/index.html (európai energiahatékonysági) Global Eco-labelling Network (http://www.gen.gr.jp/)
Egyéb honlapok: 2.3.5 HASZNOS LINKEK EU zöld beszerzés (http://europa.eu.int/comm/environment/gpp) / / i / Közbeszerzési Tanács zöld közbeszerzési oldalai: http://www.kozbeszerzes.hu/nid/zoldkozbesz01 és http://www.kozbeszerzes.hu/nid/zoldkozbesz02 p// / / Környezettudományi Központ (http://ktk-ces.hu/) GreenLabelsPurchase projekt magyar nyelvű útmutatók: http://www.greenlabelspurchase.net/hugreen-procurement-downloads.html
II./B STRATÉGIAI TERVEZÉS ÉS ÉVES KÖLTSÉGVETÉS ÖSSZEKAPCSOLÁSA
TARTALOMJEGYZÉK 1. Elemző rész 1.11 Célok meghatározása 1.2 Helyzetelemzés 1.3 Következtetések 2. Tanácsadó rész 2.1 Stratégiai tanácsok 2.2 Taktikai tanácsok 2.3 Informatikai megoldások
1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása
1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Stratégiai tervezés dokumentum céljai: Stratégia: a tervezési folyamat bemutatása Taktika: a cselekedetek, feladatok meghatározása Környezet: megvizsgálni azon tényezőket, amelyek hatással vannak a városfejlesztésre Források: leírni a rendelkezésre álló külső és belső forrásokat Célok összehangolása: a stratégiai és taktikai célok megvalósításának összhangba hozása
1. Elemző rész 1.2 Helyzetelemzés
1.2 HELYZETELEMZÉS Dokumentumok ka stratégiai té itervezéshez z Integrált Városfejlesztési Stratégia: Tolna városban még nem készült el ez a dokumentum, bár az elkészítése több tekintetben is hasznos lenne a városnak.
1.2 HELYZETELEMZÉS Egyrészt, a városfejlesztésekhez kötődő pályázatok szempontjából az IVS igen nagy jelentőséggel bír (elsősorban a meghirdetési időpontok miatt). Másrészt, egy széleskörű, fejlesztési stratégiát rendszerezetten összefogó dokumentum maga a város szempontjából is nagy jelentőséggel bír, nem csak az irány meghatározásában, de a konkrét projektek megtervezésében is.
1.2 HELYZETELEMZÉS Az IVS elkészítésének lépései: feltérképezni az Önkormányzat erős és gyenge g pontjait, ezáltal valós helyzetelemzést készítsen önmagáról a helyzetelemzésből felderített legfontosabb sajátosságaira alapozva meghatározni a szervezet irányát és hosszú távú céljait összefoglalni a stratégiai célok eléréséhez szükséges projekteket, feladatokat megvizsgálni, i hogy milyen forrásokat tlehet tbevonni a rövid és hosszú távú célok megvalósításába
1.2 HELYZETELEMZÉS Megjegyzés: a forrásvizsgálat nagyon fontos lépése a stratégiai tervezésnek, de nem feltétlenül a kezdőpontja.
1.2 HELYZETELEMZÉS A célok kdefiniálásához iálá áh hasonlóan a források esetén is elengedhetetlen a külső környezet hatásait vizsgálni a városra nézve. Ezek közül a legfontosabbak a különböző szabályozások, finanszírozási módok, és az intézményi környezet hatásait elemezni, és nem csak adott időpillanatokban, hanem lehetőség szerint rendszeresen ismétlődő jelleggel. Ezeknek tükrében lehet pontosan meghatározni, hogy a városfejlesztéshez mely forrásokra lh lehet számítani. Amennyiben a szervezet elmulasztja e külső tényezők vizsgálatát, a stratégiai terv nagyon magad kockázatfaktort hordozna magában. Tolna Város stratégiai fejlesztési irányát jelenleg két dokumentum határozza meg.
1.2 HELYZETELEMZÉS Az egyik meghatározó dokumentum a 2007-2010-es2010 évek programja, amely gyakorlatilag megegyezik egy jól kidolgozott helyzetelemzéssel. A dokumentum megfelel ugyan a törvények által előírt gazdasági programmal formailag és tartalmilag, de a hosszú távú célokat csak röviden, felszínesen vázolja.
1.2 HELYZETELEMZÉS A gazdasági program egy átfogó helyzetelemzéssel indul, azonban számos hiányosságot lehet benne felfedezni. Egyrészt, az elemzés nem tér ki a szervezet erősségeinek és gyengeségeinek részletes feltárására, valamint nem taglalja a külső környezetben rejlő lehetőségeket és veszélyeket, ezért nem rendelkezik megfelelő alappal egy hosszú távú stratégia kijelöléséhez, vagy egy részletes fejlesztési terv elkészítéséhez. Következésképpen azon célok, amelyek a jövőbeli fejlesztéseket célozzák, csak tapasztalatokra alapozhatóak, de sajnos nem a helyzetelemzés által feltárt következményekből építkeznek.
1.2 HELYZETELEMZÉS A gazdasági program egyéb hiányosságai: hiányzik egy részletes forrás-elemzés, amelyből kiderülne, hogy nagyjából mekkora összegből sikerülne finanszírozni a meghatározott fejlesztési célokat arra sem tér ki a program, hogy a szükséges források az Önkormányzat rendelkezésre állnak-e, és ha nem, akkor honnan lehet majd őket megszerezni. A gazdasági programban meghatározott célok a település egészére, szerepét tekintve pedig számos fejlesztés tekintetében mint a mikrotérség vezető településére vonatkoznak.
1.2 HELYZETELEMZÉS A gazdasági programban nem találunk nagyságrendi vonatkozásokat a fejlesztések tekintetében. Ez nem gyenge pontja a dokumentumnak, sőt, ugyanis indokolt, alátámasztott kijelentéseket a fejlesztéshez szükséges forrásokról valóban csak a részletes tervezés után lehet csak tenni. Gyenge pontként említendő viszont az a tény, hogy a gazdasági program sajnos arra sem tér ki, hogy rendelkezésre állnak-e ekülső vagy belső források a fejlesztési célok megvalósításához.
1.2 HELYZETELEMZÉS Azzal is adós marad a program, hogy mely dokumentumokban lehet fellelni a fejlesztési tervek részletes leírását, úgy mint projekttervek és projektütemezések, éves költségvetési terv. A település fejlődésére hosszútávon meghatározó kihatással van Tolna Város egységes településrendezési terve és városfejlesztési koncepciója, melyet a 62./2004. (III. 29.) KT. határozattal hagyott jóvá a képviselőtestület.
1.2 HELYZETELEMZÉS A településrendezési l terv ugyanakkor elsősorban építési szempontból közelíti meg a település fejlesztésének témakörét, így nem tekinthető egységes stratégiai fejlesztési dokumentumnak. Még így is erősségének tekintjük, hogy foglalkozik a benne szereplő célok elérése léé érdekében édkéb a település lé ingatlanvagyoni helyzetével.
1.2 HELYZETELEMZÉS A településrendezési tervben szereplő célok megvalósulása érdekében fontos nem csak az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanvagyon, hanem a településen nem önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanvagyon is, hiszen ezek (is) meghatározzák a település külső karakterét. Erre vonatkozóan szintén pozitívumként értékeljük, hogy Tolna Város az építészeti örökség helyi védelméről szóló 6./2005. (III.1.) rendeletében megfelelő módon biztosítja az építészeti ingatlanvagyon védelmét. Fontos lenne, hogy ez a védelem a település környezeti értékeire is kiterjedjen.
1.2 HELYZETELEMZÉS Blő Belső erőforrásból fjl fejlesztéseket finanszírozni i akkor lh lehet, ha a szervezet egyrészt hatékonysági szempontokat figyelembe véve működik, másrészt, ha eredményes vagyongazdálkodási tevékenységet folytat.
1.2 HELYZETELEMZÉS Azon szabályok, amelyek éves viszonylatra vonatkoznak és az Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodáshoz kötődnek, elsősorban az éves költségvetésben vannak meghatározva. Ezen szabályok hosszú távon történő szabályozása Önkormányzati rendeletek formájában történik. A jelenlegi szabályozás alapját a 21/1997 (XI 25 ) Ör A jelenlegi szabályozás alapját a 21/1997. (XI.25.) Ör. rendelet szabályozza.
1.2 HELYZETELEMZÉS A fenti rendelet szabályozásakor mindenképpen hasznos lenne kitérni a vagyongazdálkodásra is. Az Önkormányzatnak ebből két előnye is származhat: a vagyongazdálkodást g nem csak jogi vagy eljárásjogi, de hatékonysággal kapcsolatos szemszögbe helyezni, ezáltal eredményesebben valósulhatna meg a szabályozás hosszú távon közreműködne a fejlesztési célok megvalósulásához, forrásbiztosítás formájában.
1.2 HELYZETELEMZÉS Leginkább széttagoltság jellemzi az Önkormányzati vagyongazdálkodás aktuális állapotát Tolna városban. Nem csak a vagyonkataszterrel és a vagyonrendelettel kapcsolatban vannak rendkívül részletes szabályozások, hanem az Önkormányzat által birtokolt helyiségek és lakások esetén, a közterület használatáról, valamint a lakás és közcélú létesítményekhez kapcsolódó parkolóhelyek kialakításáról és megváltásáról szóló rendeletek esetén is. Ez a széttagoltság indokolható az egyes tartalmi elemek különbözőségével, ő é l stratégiai i célként azonban érdemes lenne legalább koncepció szintjén kijelölni azokat a legfontosabb irányvonalakat, amelyek mentén a vagyonnal való gazdálkodás hosszútávon is alapvetően szolgálhatja a település érdekeit.
1.2 HELYZETELEMZÉS A stratégiai té itervezés humánerőforrás á jellemzői A stratégia tervezés eddig elkészült alapdokumentumát jelentő program, azaz a tulajdonképpeni gazdasági program a város intézményén belül készült el. A fent említett stratégiatervezési dokumentumok és részdokumentumok mindenki számára hozzáférhetőek.
1.2 HELYZETELEMZÉS Nincs azonban tájékoztatás arról, hogy a városban lényegbevágóan megvitatásra kerültek volna a hosszú távú célok, amelyekre a város stratégiai fejlesztési tervei épülnek. Hozzátesszük, számunkra nyilvánvaló, hogy törvény írja elő a településrendezési tervvel kapcsolatban a közvélemény, a lakosság felvilágosítását.
1.2 HELYZETELEMZÉS A taktikai tervezés lépései Jelentés szempontjából a taktika tervezése vonatkozhat úgy tevékenységekre, mint konkrét projektekre. Mindkét esetben e tevékenységek és projektek a szervezet stratégiai tervéből származnak. Az éves költségvetés tartalmazza továbbá: a hosszú távú fejlesztési tervek által meghatározott intézkedések hatásait azon projektek következményeit, amelyek több évre is kiterjednek
1.2 HELYZETELEMZÉS A fenti adatokat átfogó formába helyezni hasznos és jelentős mind a város képviselőinek, mind azoknak, akik a tulajdonképpeni költségvetést összeállították. A gazdasági program keretén belül meghatározott célkitűzések, fejlesztések megvalósulásának idejét és rangsorát elsősorban az határozza meg, hogy milyen külső források állnak az Önkormányzat rendelkezésére, illetve hogy ezek a külső források milyen időpontokban lesznek elérhetőek.
1.2 HELYZETELEMZÉS Fontos megjegyezni azonban, hogy ezzel van esély az egységes stratégia beteljesedésének deformálódására. A Polgármesteri Hivatal munkatársai szervesen hozzájárulnak a városfejlesztési projektek előkészítéséhez, a hozzájuk kötődő pályázatok kidolgozásához.