TARTALOMJEGYZÉK 1 Tartalomjegyzék... 2 2 A jelentésről... 4 3 Köszöntő... 5 4 Cégbemutatás... 6 4.1 Változások a működésben... 6 4.2 Szolgáltatásaink... 9 4.3 Piaci jelenlét... 9 4.4 Szervezet... 9 5 Vállalatvezetés...12 5.1 Működési forma...12 5.2 A Társaság szervezete...12 5.2.1 Az Igazgatóság...12 5.2.2 A Felügyelő Bizottság...12 5.2.3 A könyvvizsgáló...13 5.2.4 A vezérigazgató...13 5.3 Irányítási rendszerek...13 5.4 Etikai Kódex...13 6 Érintettek bevonása...15 6.1 Tulajdonosok...15 6.2 Utazóközönség...15 6.2.1 Ügyfélszolgálat...15 6.3 Munkavállalók...16 6.3.1 Új belépők segítése...17 6.3.2 Munkatársaink elégedettsége...18 6.4 Beszállítók, üzleti partnerek...19 6.5 Média...19 6.6 Helyi közösségek...19 6.7 Szakmai szervezetek...19 7 Az utazókért...20 7.1 Forgalombiztonság...21 7.2 Tiszta környezet...25 7.3 Használati jogosultság értékesítés és ellenőrzés...26 7.3.1 Értékesítés...27 7.3.2 Ellenőrzés...27 7.3.3 Pótdíj adminisztráció...28 2
TARTALOMJEGYZÉK 8 Környezetvédelem...30 8.1 Monitoring vizsgálatok...30 8.2 Zaj...30 8.2.1 Közlekedési zaj...30 8.2.2 Zajvédelem...30 8.3 Vízfelhasználás...33 8.4 Anyagfelhasználás...33 8.5 Energiafelhasználás...36 8.6 Biodiverzitás, az élővilág sokféleségének megőrzése...38 8.7 Szállítás...39 8.8 Kibocsátások...40 8.8.1 Hulladékok...40 8.8.2 Levegőtisztaság-védelem...43 8.8.3 Szennyvíz-kibocsátás...45 8.9 Kármentesítés...46 8.9.1 Havária az autópályán...46 8.9.2 Korábban keletkezett környezeti károk...47 8.9.3 Katasztrófavédelem és az autópálya kapcsolata...47 8.10 Környezetvédelmi költségek és ráfordítások...48 9 Munkavállalók...50 9.1 Foglalkoztatás...50 9.2 Esélyegyenlőség...51 9.3 Bérek, béren kívüli juttatások...51 9.4 Munkavállalók érdekképviselete...52 9.5 Képzés és teljesítményértékelés...53 9.6 Munkahelyi egészség és biztonság...55 10 Gazdasági teljesítmény...57 10.1 Gazdasági eredmények...57 10.2 Fizetett adók és járulékok...58 10.3 Befektetések...58 10.4 Támogatások és adományozás...59 10.5 Közvetett gazdasági hatások...59 11 Szójegyzet...61 12 GRI Tartalmi index...63 3
A JELENTÉSRŐL Az Állami Autópálya Kezelő zrt. (ÁAK) első alkalommal számol be gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi teljesítményéről Fenntarthatósági jelentés formájában. Beszámolónk a 2006. évre vonatkozik, és terveink szerint a jövőben kétévente készítünk érintettjeink számára hiteles és átfogó ismertetőt vállalatunk teljesítményéről. A jelentés tartalmának összeállításakor figyelembe vettük azokat a kérdéseket, amelyek legfontosabb érintettjeink (tulajdonosaink, munkatársaink, utazóközönség) számára jelentőséggel vagy érdekességgel bírnak, illetve azokat az adatokat és információkat, amelyek segítik olvasóinkat működési környezetünk és az abból eredő hatások megértésében. A jelentés a Global Reporting Initiative (www.globalreporting.org) 2006-ban megjelent G3 útmutatója alapján készült, megfelelési szintje B+. Az indikátorok helyét jelölő táblázatot (GRI Tartalmi Index) a jelentés végén találják. A jelentésben szereplő adatok kizárólag az ÁAK-ra vonatkoznak, nem tartalmazzák a leányvállalatok és egyéb befektetések adatait. A gazdasági adatokat a Számviteli törvény előírásainak megfelelően mutatjuk be, társadalmi és környezetvédelmi adataink tanúsított irányítási rendszereink által szabályozott belső adat-nyilvántartási rendszerekből származnak. Jelentésünket független külső szervezet, a KÖVET-INEM Hungária minősíti, érintett feleink bevonásával. A jelentéssel és társaságunkkal kapcsolatos további információért kérjük, forduljon az impresszumban feltüntetett elérhetőségek bármelyikéhez. Szívesen várjuk észrevételeit, véleményét, módosítási javaslatait is jelentésünkkel kapcsolatban. 4
KÖSZÖNTŐ Kedves Olvasónk! Fejlődés és fenntarthatóság. Honnan indultunk és merre tartunk? Mit értünk el eddig, és mik a céljaink? Hogyan gondolkozzunk rövid távon, és hogyan menjenek a dolgaink a távoli jövőben? Ezek a kérdések foglalkoztatnak bennünket, ha fejlődésről beszélünk. Az Állami Autópálya Kezelő eddig még nem készített fenntarthatósági jelentést. Idén azonban, nagy fába vágva a fejszénket, nekirugaszkodtunk. Az elmúlt év változásait és a jövőt tekintve úgy éreztük, eljött az ideje annak, hogy a GRI G3 elnevezésű útmutatójának segítségével elkészítsünk egy olyan átlátható tanulmányt a társaság működéséről, amelyet kézbe véve olvasóink világos és tiszta képet kaphatnak rólunk. Megalakulásunk óta tulajdonképpen monopolhelyzetben üzemeltettük az állami kezelésű autópályákat. Nem volt konkurencia, a magunk módján éltünk és dolgoztunk. Pazar gépeket szereztünk be, remek mérnökségeket építettünk, és egységesen magas szintre hoztuk az autópálya-hálózatot. Majd az ország gazdasági életének döntéshozói új irányt, új szerepkört jelöltek ki számunkra. Társaságunk tavaly hatalmas kihívás előtt állt. A tervek szerint kibővült volna a tevékenységi körünk, és nemcsak az üzemeltetésről, a fenntartásról és az egységes díjszedésről kellett volna gondoskodnunk, hanem bizonyos új szakaszok ( programutak ) finanszírozási hátterének magántőke bevonásával történő megteremtéséről is. A magántőke bevonása során a Társaság hosszú lejáratú kötvényeket bocsátott volna ki. Az ezek eladásából származó jövedelemből tervezte megépíttetni a programutakat, amelyek elkészülte után az állam rendelkezésre állási díjat fizet azok üzemeltetéséért és fenntartásáért. Ez a bevétel azonban akárcsak a koncessziósoknál jelentős mértékben függ az üzemeltetés színvonalától és a pálya fizikai rendelkezésre állásától is. Végül aztán 2006 tavaszán az állam bejelentette, hogy mégsem lesz kötvénykibocsátás. Két dolgot tehettünk. Vagy kijelentjük, hogy nem megy és odébb állunk, vagy felmérjük a feladatokat, megrázzuk magunkat, összefogunk és megoldjuk őket. Jómagam az utóbbira voksoltam, és szinte mindent ennek rendeltem alá. Hosszú távon csak így tudjuk megalapozni az ÁAK jövőjét. Ezt a szemléletet követve, bár a kötvénykibocsátás elmaradt, a felkészülésnek rengeteg pozitív hozadéka volt, például az, hogy lényegében készen állunk a privatizációra. És persze a magunk módján függetlenedtünk a matrica pillanatnyi árától is: mára már szerződéses jogviszony alapozza meg a bevételeinket és nem a díjas-díjmentes szakaszok aránya. Szinte minden illeté kes szervezet átvilágította az ÁAK-t, és büszkék lehetünk arra, hogy valamennyi vizsgán átmentünk megérettünk a privatizációra. Ez újabb feladatokat rótt ránk, hiszen előre fel kell készülnünk a jövőben ránk váró piaci versenyre. Sok esetben ez népszerűtlen intézkedésekkel is párosult. Sajnos értékes munkatársaktól, sőt esetenként komplett szervezeti egységektől kellett megválnunk. A fájdalmakkal is járó folyamat végére azonban, már kimondhatjuk, versenyképesek vagyunk, és bátran nézünk szembe a kihívásokkal, Eszközparkunk, tudásbázisunk, és nem utolsó sorban a csapatszellem bizakodásra adhat okot. Nem mindennapi az, amit mi véghezvittünk ennél a cégnél. Számos olyan szolgáltatást vezettünk be (matricavásárlás sms-ben és interneten, www. autopalya.hu, sms-infó, 40 VJT, motoros mentő,), melyek nem tartoznak az alapszolgáltatások körébe. Ezek a fejlesztések, Magyarországon más területekkel ellentétben, olyan európai mintára működő prémiumszolgáltatások, amelyek az állami autópályákon jelennek meg először, és nem a privát tulajdonban lévőkön. No és itt vannak az új szakaszokkal kapcsolatos feladatok is: nyitottunk négy új mérnökséget és felállítottuk a díjszedő csapatokat. Hangsúlyozom, mindezt a normál ügymenet mellett valósítottuk meg, miközben folyamatosan alkalmazkodnunk és reagálnunk kellett az állandóan változó körülményekre. Nem utolsó sorban pedig érdemes a történtek tükrében észrevenni a lehetőséget is a változások mögött! Ezek eredményeképpen az ÁAK teljesítményéért felelős társasággá válik, a jövőben munkánk eredménye nemcsak az utak állapotában fog tükröződni, de közvetlenül befolyásolhatjuk a Társaság eredményességét és jövedelmezőségét is. Nagyobb a felelősségünk, de nagyobb a szabadságunk is. Ez az első jelentés, amit elkészítünk, s bár tapasztalatunk e téren csekély, törekszünk arra, hogy adatokkal, képekkel alátámasztva részletes információkkal szolgáljuk mindazok számára, akik érdeklődnek társaságunk szakmai munkája iránt. Kíváncsiak és nyitottak vagyunk véleményükre, ötleteikre, illetve megjegyzéseikre a beszámolóval, valamint munkánkkal kapcsolatban. Örömmel várjuk észrevételeiket, amelyek tükrében következő jelentésünk megírásakor még teljesebb körű tájékoztatást nyújthatunk kedves olvasóinknak. Nagy Attila, vezérigazgató 5
CÉGBEMUTATÁS Társaságunkat Északkelet-magyarországi Autópályafejlesztő és Üzemeltető Részvénytársaság cégnévvel a magyar állam nevében eljáró közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter hozta létre 1996. május 16-án az M3 autópálya fejlesztésére, üzemeltetésére és fenntartására. A gyorsforgalmi úthálózat 10 éves fejlesztési programjának megvalósításáról szóló kormányhatározat alapján társaságunk egyesült a minisztérium által az M1 és M7 autópályák, valamint M0 autóút közútkezelői (üzemeltetési és fenntartási) tevékenységek ellátására korábban alapított Állami Autópályafejlesztő és Kezelő Részvénytársasággal, valamint a Nyugat-magyarországi Autópálya-üzemeltető Részvénytársasággal, és az így létrejött társaság 2000. augusztus 29-től Állami Autópálya Kezelő Részvénytársaság cégnév alatt folytatja tevékenységét. Társaságunk felelős a gyorsforgalmi úthálózat, valamint a fejlesztési programban megjelölt műtárgyak üzemeltetéséért és fenntartásáért, a díjszedés biztosításáért, beruházási feladatok ellátásáért, a gyorsforgalmi úthálózat melletti területek hasznosításáért a programutak tekintetében. Társaságunk vagyonkezelői jogát a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal (KVI) kötött vagyonkezelői megállapodás alapján gyakorolja. Az alábbi ábra mutatja, hogy az elmúlt időszak alatt hogyan bővült az általunk kezelt gyorsforgalmi úthálózat hossza. A szolgáltatási területünk folyamatos bővülésének mértékére vonatkozó adatok (10-12%/év) különös értelmet nyernek majd a későbbiekben taglalt környezeti kibocsátásaink, létszámunk vagy működési költségeink megítélésekor. ÁAK által kezelt gyorsforgalmi úthálózat hossza 4.1 Változások a működésben A közelmúlt kormányzati döntéseinek következtében jelentősen átalakult Társaságunk tevékenységi köre és finanszírozási struktúrája. A korábbi években gazdálkodásunk alapját a matricaértékesítésből származó díjbevétel jelentette, azonban ezzel 2006-tól a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) (jogelődje: Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, UKIG) rendelkezik. Az új finanszírozási struktúra egyik legfontosabb eleme egy O&M (Operating & Maintenance Kezelés és Fenntartás) szerződés, melyet az úgynevezett nem-programutak kezelési feladatainak ellátása tárgyában kötött meg Társaságunkkal a KKK. A megállapodás alapján az ÁAK egy meghatározott pénzösszeget, úgynevezett rendelkezésre állási díjat kap, amennyiben a kezelésében lévő gyorsforgalmi utak az autósok és a fuvarozók számára a megfelelő minőségben és a szerződésben előzetesen rögzített feltételek szerint rendelkezésre állnak. A rendelkezésre állási díjat az állam nevében az KKK folyósítja számunkra, és ennek fejében tulajdonképpen egy szolgáltatást vásárol, amelynek ellenértékét a szolgáltatás színvonalának függvényében fizeti meg. Amennyiben ez a színvonal nem felel meg a szerződésben megfogalmazott feltételeknek, úgy csökkentett díjfizetésre kerül sor. Ezzel a rendszerrel elérhető, hogy a gyorsforgalmi úthálózat megfelelő minőségben és költséghatékony módon üzemeljen. A rendelkezésre állást a KKK szakemberei folyamatosan ellenőrzik, és egy szigorú pontrendszer alapján értékelik, aminek során a megállapított szolgáltatási hibákat úgynevezett szolgáltatási hibapontokkal sújtják. A Társaságunknak fizetendő, havi rendszerességgel folyósított díj mértékét a hibapontok összesítése után határozzák meg. 1000 900 800 700 600 km 500 400 300 200 100 0 992 867 774 611 484 511 356 381 289 2004 2005 2006 év ingyenes díjas összesen 6
CÉGBEMUTATÁS Jellegzetes szolgáltatási hibalehetőségek és a hozzárendelt hibapontok Ssz. Szolgáltatási hiba Orvoslási időszak kezdete 1. 2. 3. 4. Nem hárítják el az OKKSz-ben meghatározott, a forgalmi sávban levő, egy m²nél nem nagyobb 2. fokozatú kátyúkkal kapcsolatos balesetveszélyt, illetve nem javítják ki az ilyen kátyúkat. Nem végzik el az útburkolati jelek javítását, amire baleset vagy más incidens miatt van szükség, és a sérült útburkolati jelek bármely 100 méteres hosszon 10 m 2 -nél nagyobb mennyiséget tesznek ki, noha a javítást az időjárási körülmények lehetővé teszik. Nem hárítják el az olyan erodált rézsűkkel kapcsolatos balesetveszélyt, a szükséges jelzések kihelyezésével, amelyek érintik a padkákat, műtárgyakat vagy a forgalmi sávokat, illetve nem stabilizálják azokat. Nem javítják ki vagy nem pótolják a közúti közlekedési jelzőtáblákat (kivéve a tájékoztató táblákat), amelyek megsérültek, kidőltek vagy más okból nem kellően láthatóak (ideértve a havat az elülső oldalon). Az ÁAK felé tett értesítés vagy az Autópálya Kezelő általi felfedezés közül a korábbi. Értesítés vagy felfedezés közül a korábbi vagy megfelelő időjárási körülmények kezdete. Az ÁAK felé tett értesítés vagy az Autópálya Kezelő általi felfedezés közül a korábbi Az ÁAK felé tett értesítés vagy az Autópálya Kezelő általi felfedezés közül a korábbi. Orvoslási időszak Hibapontok 1 nap 10 7 nap 1 1 nap 5 2 nap 5 6. Nem biztosítanak forgalomterelést, ha munkát végeznek vagy baleset történt egy forgalmi pályán, illetve nem állítják helyre a forgalomirányítást. Az ÁAK felé tett értesítés vagy az Autópálya Kezelő általi felfedezés közül a korábbi. 4 óra 5 7. Nem távolítanak el a használók számára veszélyes tárgyat (ideértve az olajat és a zsírt is) a forgalmi sávról, a leállósávról vagy a padkáról. Az ÁAK felé tett értesítés vagy az Autópálya Kezelő általi felfedezés közül a korábbi. 2 óra 10 8. Nem cserélik ki az izzókat az úttest feletti kivilágított jelzésekben. Az ÁAK felé tett értesítés vagy az Autópálya Kezelő általi felfedezés közül a korábbi. 30 nap 1 9. Nem távolítják el az úthasználókat veszélyeztető növényzetet, amit fennállónak kell tekinteni, ha a növényzet elborítja az utat vagy a padkákat, és/vagy a közlekedési jelek, útjelzések, segélyhívó oszlopok, világítás vagy a biztonság számára jelentős más tárgyak korlátozott láthatóságához vezethet, vagy eltakarja azokat. Az ÁAK felé tett értesítés vagy az Autópálya Kezelő általi felfedezés közül a korábbi. 1 nap 2 10. Az üzemeltetett hálózat területén a füvet nem kaszálják az OKKSz-ben előírt gyakorisággal, vagy a sövényt nem nyírják évente egyszer. 10 nap 1 11. 12. 13. 14. Nem végzik el a síkosságmentesítést és a hóeltakarítást az OKKSz szerint. A pontozás havazásonként és területi igazgatóságonként történik. A közlekedési pálya melletti területen lévő szemetet nem takarítják el évi három alkalommal. A pontozás területi igazgatóságonként, az éves program figyelembevételével történik. Nem végzik el a műtárgyak, jelzőtáblák, védőkorlátok és útszéljelző oszlopok tisztítását, mosását az OKKSz-ben előírt határidőn belül és gyakorisággal. Nem kezdik meg az autóspihenőben lévő épületek sérülésének kijavítását, ami veszélyezteti azok megfelelő működését vagy rendeltetésszerű használatát. Az ÁAK felé tett értesítés vagy az Autópálya Kezelő általi felfedezés közül a korábbi. OKKSz szerint 10 30 nap 1 10 nap 1 Az ÁAK felé tett értesítés vagy az Autópálya Kezelő általi felfedezés közül a korábbi. 15 nap 1 16. Nem végzik el a védőkorlát (ideértve a fényvédő elemeket vagy hálót is) sérült elemeinek ideiglenes javítását, illetve nem hárítják el a balesetveszélyt. Az ÁAK felé tett értesítés vagy az Autópálya Kezelő általi felfedezés közül a korábbi. 1 nap 2/ károsodás 17. Nem javítják ki vadkerítés sérülését, illetve nem hárítják el a balesetveszélyt, ha a vadak bejuthatnak az autópályára. Az ÁAK felé tett értesítés vagy az Autópálya Kezelő általi felfedezés közül a korábbi. 2 nap /100 méter 5/100 méter 7
CÉGBEMUTATÁS Célkeresztben a privatizáció Az ÁAK Zrt. 2000-es megalakulása óta egy klasszikus autópálya-üzemeltető vállalat, amelynek feladata a magyarországi matricás díjszedési rendszer üzemeletetése és ellenőrzése is. 2005-ben kezdődött meg az a profiltisztítási folyamat, amelynek kapcsán a vállalattól elkerültek olyan tevékenységek (díjstratégia, ingatlanhasznosítás), amelyek nem voltak szorosan köthetőek az alaptevékenységekhez. Ezt követően az ÁAK Zrt-t azzal bízta meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, hogy saját eszközeivel szerezzen forrást a következő autópálya-építések költségeire, és tegye ezt kötvénykibocsátás útján. Az ÁAK Zrt teljes mértékben felkészült erre a feladatra, nemcsak szakemberek felvételével, sőt a teljes vállalat szervezeti és működési struktúrájának átalakításával, hanem többek között számos vállalati átvilágítás levezénylésével, és hosszú távú stratégiai tervek elkészítésével. Az, hogy a kötvénykibocsátás végül nem valósult meg, az ÁAK Zrt-től független külső tényező, ugyanakkor a felkészülési folyamatnak rengeteg olyan közvetett és közvetlen hatása van, amely nagy segítséget jelent a mai helyzetben. Az ÁAK Zrt. ugyanis szerepel azon a listán, amelyen a privatizációra szánt állami vállalatokat sorolja fel a kormányzat, a GKM pedig többször is konkrétan megnevezette a tőzsdei privatizációt, mint az ÁAK Zrt. számára kitűzött célt. Ez a cél teljes mértékben egybeesik az ÁAK Zrt. menedzsmentjének célkitűzéseivel, így a mostani időszak az ÁAK Zrt. szempontjából a piaci versenyre való előzetes felkészülés, a kultúraváltás és a teljesítményértékelési rendszer bevezetésének jegyében telik. Ennek egyik legfontosabb pillére, hogy mielőbb aláírásra kerüljön mind a hosszú távú autópálya-üzemeltetési szerződés, mind a matricás rendszer működtetését rendező szerződés. Emellett az ÁAK Zrt. ellenőrzési szerepet kíván vállalni a Magyarországon bevezetésre kerülő használattal arányos, elektronikus díjszedési rendszerben is. 8
CÉGBEMUTATÁS 4.2 Szolgáltatásaink Az autópálya-üzemeltetés tulajdonképpen szerteágazó tevékenységek összességét jelenti, amelyek közös célja, hogy az autópálya-társaság kezelésében lévő utakon a biztonságos és kulturált közlekedés feltételei minden körülmények között biztosítva legyenek, alkalmazkodva az időjárási, forgalmi és egyéb feltételekhez. Az üzemeltetési tevékenység az úthasználók elégedettségének kulcsa. A közlekedők számára a lehető legmagasabb szolgáltatási színvonalat kell nyújtani a forgalom lehető legkisebb zavarása mellett. Ez állandó jelenlétet és felügyeletet, valamint a rendelkezésre álló források hatékony felhasználását követeli. 1 Kezelői feladatok 1.1 Általános üzemeltetési feladatok: helyazonosítás helyszíni feladatai, közutak forgalomszámlálása, útellenőrzés, mérnökségi és központi diszpécserszolgálat, időszakos és egyéb hídvizsgálat. 1.2 Út- és hídüzemeltetési feladatok: a mérnökségekhez tartozó területek takarítása, szemételszállítás, mellékhelyiségek üzemeltetése, burkolattisztítás, pálya menti növényzet karbantartása, autópályaműtárgyak tisztítása, utak és hidak megvilágításának karbantartása, szalagkorlátok és hídkorlátok helyreállítása, KRESZ- és útbaigazító táblák helyreállítása. 1.3 Téli üzemeltetés: téli készenlét, a téli üzemre való felkészülés, síkosság elleni védekezés, hóeltakarítás, hóvédművek kihelyezése és beszedése. 1.4 Burkolatfenntartás: kátyúzás, repedések javítása, nyomvályúk megszüntetése, burkolatszélesítés. 1.5 Hidak és egyéb műtárgyak fenntartása 1.6 Úttartozékok fenntartása 2 Forgalomelterelési tevékenység 3 Prémiumszolgáltatások: 3.1 változtatható jelzésképű (mátrix-) táblák kihelyezése és működtetése 3.2 akusztikus és termoplasztikus útburkolati jelek, 3.3 követési távolságot jelző jelek, 3.4 sms-ben, telefonon, illetve interneten keresztül bankkártyával is megvásárolható autópálya-használati jogosultság (virtuális matrica), 3.5 információk: www.autopalya.hu, www.aak.hu, sms- /wap-felületen, 3.6 rádiós tájékoztatás, 3.7 diszpécser elérhetőség biztosítása, 3.8 nyári időszakban májustól októberig motoros mentőszolgálat. 4.3 Piaci jelenlét Az ÁAK számokban kifejezve 2006. december 31-én mintegy 575,6 km (ebből 479,1 km díjas, 96,3 km díjmentes) autópálya, 131 km autóút és főút, valamint 285 km hosszú csomóponti ág és pihenőhelyi út, 107 pihenőhely és 996 önálló hídrész kezelését látja el. Ezzel a leghosszabb úthálózattal rendelkezünk a három hazai autópálya-üzemeltető társaság közül, az M5-ös és az M6- os pályák üzemeltetését végző két társaság mellett. A kezelt úthálózat teljes hosszán a díjas szakaszok aránya 83%, a díjmentes szakaszoké 17%. 4.4 Szervezet Az ÁAK központja Budapesten található, itt kapott helyet a Társaság vezetése, valamint az autópálya-üzemeltetés központja, amelybe a központi diszpécser szolgálat is beletartozik. A központi és a mérnökségi diszpécserek a budapesti és helyi rádióknak adnak rendszeres élő információt az autópályák forgalmi helyzetéről. Az úthálózat üzemeltetését három szervezeti egység, a központi üzemeltetés, a területi igazgatóságok, valamint a pályák mentén elhelyezkedő 13 mérnökség közösen látja el. A fenntarthatósági fejlődéssel kapcsolatos feleősségek és feladatok felosztása: - gazdasági terület - gazdasági vezérigazgató-helyettes, - belső társadalmi kérédés - emberi erőforrás menedzsment igazgató - munkavédelem - műszaki vezérigazgató-helyettes - társadalmi kapcsolatok - kommunikációs irodavezető - környezetvédelem gyakorlati környezetvédelem - üzemeltetési igazgató, menedzsment és stratégia - minőségirányítási vezető 9
10 CÉGBEMUTATÁS
CÉGBEMUTATÁS MAGYARORSZÁG DÍJKÖTELES ÚTHÁLÓZATA 11
VÁLLALATVEZETÉS Társaságunk működésének rendjét elsősorban a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.), másodsorban a Társaság Alapító Okirata (AO), Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ), egyéb ügyrendjei, és belső szabályzata határozzák meg. 5.1 Működési forma A Társaság zártkörűen működő részvénytársaság. A működési forma alapján részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra. A Társaság részvényese 100%-ban a magyar állam, a részvényesi (tulajdonosi) jogokat az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. tv. alapján a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja. A részvényesi (tulajdonosi) jogok gyakorlója döntéseinek előkészítése és az ezzel kapcsolatos előterjesztésnek a részvényesi (tulajdonosi) jogok gyakorlója elé vitele a vezérigazgató útján az Igazgatóság feladata. Döntéseit (határozatait) írásban közli a részvénytársaság vezető tisztségviselőivel, valamint a Felügyelő Bizottság elnökével. A döntés (határozat) végrehajtásáról az Igazgatóság a vezérigazgató útján gondoskodik. A részvényesi (tulajdonosi) jogokat gyakorló a megválasztással, illetve a kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles a vezető tisztségviselők (Igazgatóság) és a Felügyelő Bizottság véleményét megismerni. 5.2 A Társaság szervezete Az egyszemélyes rt.-nél nem működik közgyűlés, erre való tekintettel a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az egyedüli részvényes a gazdasági és közlekedési miniszter vagy meghatalmazottja részvényesi (tulajdonosi) rendelkezés meghozatalával határozhat írásban. A Társaság irányítási rendszerében az úgynevezett duális irányítási mód érvényesül, ahol a vezetésnek az irányítási és felügyeleti része a tartalmi elkülönülés mellett szervezetileg is szétválik, szemben a monista vagy egységes irányítási rendszerrel, ahol a társaságok ügyvezetése és annak ellenőrzése szervezetileg nem különül el egymástól. 5.2.1 Az Igazgatóság Az Igazgatóság a részvénytársaság ügyvezető szerve. Az Alapító Okiratban biztosított hatáskörében döntéseket hoz, jogait és feladatait testületként gyakorolja, tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskörmegosztásáról az általa elfogadott ügyrendben rendelkezik. Az Igazgatóság a részvényesi (tulajdonosi) jogok gyakorlója által meghatározott időre megválasztott 7 tagból áll, elnökét független tagjai (4 fő) közül maga választja, tagjai a részvényesi (tulajdonosi) jogok gyakorlója által újraválaszthatók és bármikor visszahívhatók. Díjazásukat a részvényesi (tulajdonosi) jogok gyakorlója állapítja meg. A társaság mindenkori vezérigazgatója az Igazgatóság tagja. A társaság igazgatósági tagjainak többsége független igazgatósági tag. A független igazgatósági tagok díjazása eltérhet a nem független igazgatósági tagok díjazásától. Függetlennek minősül az igazgatóság tagja, ha a társasággal az igazgatósági tagságán kívül más jogviszonyban nem áll. A nem független minősítést az Alapító Okirat határozza meg. Az Igazgatóság tagjait a részvényesi jogok gyakorlója választja meg, aki köteles mindenkor biztosítani, hogy az Igazgatóság tagjainak többsége független igazgatósági tag legyen. A független igazgatósági tagok megválasztására vonatkozó javaslatot az Igazgatóság független tagjaiból álló jelölőbizottság terjeszti a részvényesi jogok gyakorlója elé. Az Elnök az Igazgatóság hatáskörébe tartozó ügyekben ellátja a részvénytársaság általános képviseletét. Az Igazgatóság ülései között az Igazgatóság ügyrendjében meghatározottak szerint jár el az Igazgatóság feladatkörében. Az Igazgatóság tagjai fokozott gondossággal, a részvénytársaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni. A jogszabályok, az Alapító Okirat, illetve a részvényesi (tulajdonosi) jogok gyakorlója által hozott határozatok, valamint ügyvezetési kötelezettségeik vétkes megszegésével a részvénytársaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek a részvénytársasággal szemben. Feladataik ellátásához szükséges megfelelő képzettségüket, gyakorlatukat és egyéb követelményeket (pl. erkölcsi bizonyítvány, összeférhetetlenségek stb.) a Gt., illetve belső szabályozások adják meg. 5.2.2 A Felügyelő Bizottság A Felügyelő Bizottság a részvénytársaság feletti részvényesi (tulajdonosi) jogokat gyakorló nevében ellenőrzi a társaság ügyvezetését. Az Igazgatóság tagjaitól, a vezérigazgatótól, valamint a részvénytársaság vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást 12
VÁLLALATVEZETÉS kérhet, a társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja. A részvénytársaságnál működő Felügyelő Bizottság 8 tagból áll. Tagjai kétharmadát (5 fő) a részvényesi (tulajdonosi) jogok gyakorlója jelöli azzal, hogy a Felügyelő Bizottság elnökét az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) jelöli a társaság vezérigazgatójának megkeresése alapján; a tagok további egyharmadát (3 fő) a munkavállalói képviselőket az üzemi tanács jelöli a munkavállalók sorából, a társaságnál működő szakszervezet véleményének meghallgatása után. A Felügyelő Bizottság testületként jár el, ügyrendjét maga állapítja meg, és azt a részvényesi (tulajdonosi) jogok gyakorlója hagyja jóvá. 5.2.3 A könyvvizsgáló A Gt. értelmében részvénytársaság esetén könyvvizsgáló választása kötelező, a könyvvizsgálót a tulajdonos jelöli ki. A Gt. alapján a Társaság legfőbb szerve által választott könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről. 5.2.4 A vezérigazgató A vezérigazgató irányítja és ellenőrzi a társaság munkaszervezetét az Alapító Okirat és a Szervezeti és Működési Szabályzat keretei között, a részvényesi (tulajdonosi) jogok gyakorlója, valamint az Igazgatóság döntéseinek megfelelően. 5.3 Irányítási rendszerek Társaságunk 1999-óta vezeti és tanúsíttatja az ISO 9001 szerinti minőségirányítási és az ISO 14001 szerinti környezetközpontú irányítási rendszerét. A két nemzetközi szabványt integrált rendszerként működtetjük. 2004-ben, az irányítási rendszer hatékonyabb működtetése érdekében, a folyamatok felügyeletére, a fejlesztések koordinálására, valamint a minőség- és környezettudatos magatartás erősítésére az ÁAK szervezetén belül önálló irodát hoztunk létre. Az ÁAK minden munkatársa rendszeres és tervszerű képzésben részesül a rendszer működtetéséből adódó feladatokról, különös tekintettel a minőség- és környezeti célokra, valamint az ezek eléréséhez szükséges tennivalókra. A belső auditokat saját, belső auditori képzettséggel rendelkező munkatársaink végzik. Az autópálya-mérnökségeken kinevezett minőség- és környezetirányítási felelősök gondoskodnak a megfelelő működésről. Az 1999-ben bevezetett rendszert 2005 folyamán erőteljesen átalakítottuk: az integrált irányítási rendszert úgy kell működtetni, hogy az a Társaság irányítási rendszerének szerves része legyen, miközben mintegy természetesen elégítjük ki a szabványokban megfogalmazott követelményeket is. A 2006. év volt a megújított rendszer első igazi erőpróbája. A TÜV-Rheinland által a 2006. évről megtartott felülvizsgálati audit a rendszer erősségeként emelte ki, hogy az nem külön szabályzórendszerként működik, hanem a mindennapi feladatok végzésének és ellenőrzésének, a fejlesztések vezetésének leírója és eszköze. Ez megerősített bennünket abban, hogy az integrált irányítási rendszerünket jó irányba fejlesztettük. 2006 folyamán a Minőségirányítási Iroda vezetésével illetve támogatásával megvalósult egy, a Társaságunk teljes iratkezelését megújító fejlesztés, valamint egy, a beszerzési folyamatot támogató munkafolyamat-fejlesztés. 5.4 Etikai Kódex A Társaság sikerességének, elismertségének és megbecsültségének egyik alapvető összetevője az emberi tényező: a jól képzett és elhivatott kollégák munkája, az ügyfélközpontú vállalati kultúra kialakítása, az állandóan változó környezethez való alkalmazkodás képessége. Az ÁAK munkatársainak azonban nemcsak szaktudásukkal és teljesítményükkel, hanem a Társaság iránti elkötelezettségükkel és pozitív megítélésének szem előtt tartásával is hozzá kell járulniuk a hosszú távú sikerességhez. Mindehhez nélkülözhetetlen az etikus magatartás, amely segít megőrizni a Társaságon belüli és kívüli jó hírünket. Az Etikai Kódex olyan belső iránymutatás, amely a vállalat alkalmazottaitól elvárt viselkedésre vonatkozik, kijelölve a Társaság által elfogadott, illetve tiltott magatartásformák közötti határokat. A kódexeknek két alapvető fajtáját különböztetik meg: érték- (vagy integritás-) orientált, illetve jogi megfelelésre orientált kódexek. A mi Etikai Kódexünk az értékorientált megközelítést követi, azaz a szervezeti (etikai) értékeket határozza meg, a munkatársak etikai elkötelezettségének, törekvéseinek felkeltésére és támogatására épít. A kódexben foglalt normák megsértésével kapcsolatos bejelentések, problémák kivizsgálá- 13
VÁLLALATVEZETÉS sát a Társaság etikai bizottsága végzi, az ügyrendjében előírtak szerint. A Társaság Etikai Kódexe azokat a követendő, alapvető magatartásformákat, etikai alapelveket foglalja össze, amelyeket minden munkatársnak követnie kell, függetlenül a Társaságnál eltöltött évek számától, a beosztástól vagy a foglalkoztatás egyéb körülményeitől. Előírásai tehát vonatkoznak a munkaviszonyban lévőkön kívül minden olyan munkatársra, aki a Társaságnál munkáját egyéb jogviszony alapján végzi. A gazdasági élet, a piaci szereplők valamennyi mozzanatát lehetetlen kizárólag közgazdasági, jogi, esetleg politikai eszközökkel szabályozni. A társadalmi, gazdasági életviszonyok szabályozásában megkülönböztetett jelentősége van az etikai követelményeknek. Ha a piac résztvevői tekintettel vannak partnereik érdekeire, ha a fogyasztót megfelelően tájékoztatják, ha tevékenységükkel nem okoznak károkat, ha tiszteletben tartják alkalmazottaik elemi érdekeit, és működésük nem okoz hátrányokat, szélsőséges esetben pusztulást a természeti környezetben, akkor ezzel a társadalmat súlyos konfliktusoktól mentesítik. Az üzleti erkölcsbe, üzleti tisztességbe ütköző magatartás etikátlan, és akkor is elítélendő, orvoslásra irányuló bírálatra érdemes, ha az adott magatartást konkrét jogszabályi előírás kifejezetten nem tiltja. A Társaság Etikai Kódexének célja meghatározni és betartatni az etikus piaci magatartás normáit. 14
ÉRINTETTEK BEVONÁSA Az ÁAK számára rendkívül fontos az érintettekkel történő rendszeres és kétirányú kommunikáció. Ez nyújt ugyanis egyedül lehetőséget arra, hogy az autópálya-kezelő az utazóközönség felé egy piacorientált szolgáltató szervezet, a tulajdonos felé egy problémamentes megoldás, a partnerei felé egy szakmailag kompetens irányító szerv, az alkalmazottai felé pedig egy perspektívát jelentő munkahely képét mutathassa. A különböző szabályokat betartató szervezeteket gyakran éri vád a hatósági működés miatt; ez csak akkor kerülhető el, ha egyenlő partnerként kezeljük mind az érdekképviseleteket, mind a pálya mellett élőket és az utazóközönség egyes tagjait is. Az ÁAK legfontosabb érintettjei Alkalmazottak Pálya mellett élők Utazóközönség 6.1 Tulajdonosok ÁAK Partnerek, beszállítók Tulajdonos Média Érdekképviseletek Tulajdonosunk a magyar állam, amelynek nevében a tulajdonosi jogokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium minisztere gyakorolja. Számára heti rendszerességgel adunk tájékoztatást társaságunk aktuális szakmai tevékenységéről, médiabeli megjelenéseiről. Szinte természetes, hogy a közös kommunikációt igénylő témák esetén kölcsönös az információszolgáltatás. Tulajdonosunk közvetetten a már korábban említett pontrendszeren keresztül folyamatosan értékeli munkánk minőségét, így az O&M szerződések betartását. A tulajdonosok rendszeres tájékoztatását a Társaság piaci helyzetéről, versenyképességéről különböző, az éves, esetenként több éves működést bemutató céges kiadványok elkészítésével igyekszünk megerősíteni (cégbemutató kiadvány, ÁAK évkönyv). Ezt a célt szolgálja Fenntarthatósági Jelentésünk is. 6.2 Utazóközönség Társaságunknak kiemelten fontos az utazóközönség magas színvonalú kiszolgálása, ezért a lehető legtöbb csatornán szeretné biztosítani ügyfeleivel a kapcsolatot. Folyamatosan frissülő, naprakész információkat tartalmazó honlap üzemeltetésével igyekszünk az utazóközönség minden igényét kielégíteni. Társaságunk két weblapot is üzemeltet. A www.autopalya.hu portál interaktív felülete lehetőséget biztosít arra, hogy az utazók még utazás előtt jussanak számukra fontos információkhoz az őket érdeklő útszakaszokról. A honlapon folyamatos tájékoztatást nyújtunk arról, hol vannak útfelújítások, terelések, balesetek; hol lehet tankolni, matricát vásárolni, hol van pihenőhely, le- és felhajtóág stb. A www.aak.hu honlap kizárólag az ÁAK-val kapcsolatos tudnivalókat tartalmazza. 6.2.1 Ügyfélszolgálat Az Értékesítési és Ellenőrzési Igazgatóság jelenleg 13 ügyfélszolgálati irodát működtet. Ezen pontok az értékesítés mellett elvégzik a jogszabályokban meghatározott ügyfélszolgálati tevékenységeket (átírás, matricacsere stb.), valamint információs és marketingtevékenységet is ellátnak. Az ügyfélszolgálati irodák nyitva tartási rendjét a vásárlói igényeknek megfelelően alakítottuk ki: az M1, M3, M5, M6 és M7 autópályákon található kirendeltségek hétvégén is nyitva tartanak, egy iroda pedig a magasabb szintű kiszolgálás érdekében és az autópálya folyamatos üzemelése miatt a nap 24 órájában üzemel. A Contact Center kezeli mindazon ügyfeleket, akik telefonos vagy írásos formában keresik meg az igazgatóságot, jellemzően a pótdíjazás kapcsán vélt vagy valós sérelmük miatt. Az Értékesítési és Ellenőrzési Igazgatóság ügyfélkapcsolati irodája azokat az ügyfélkapcsolatokat kezeli és fogja össze, amelyek telefonon és írásban érkeznek a matricaértékesítési és -ellenőrzési tevékenységhez, illetve bizonyos üzemeltetési és fenntartási témákhoz kapcsolódóan. A Contact Center két egységből áll: telefonos 15
ÉRINTETTEK BEVONÁSA ügyfélkezelésből (Call Center) és írásos panaszkezelésből (ügyfél-levelezési csoport). A Call Center feladata a telefonos megkeresések és e-mailen érkező úthasználói észrevételek, reklamációk, panaszok kezelése, rövid úton megoldást kínálva a problémákra, amellyel csökkenthető a jelentős élőmunka-ráfordítást igénylő írásos panaszok száma. A Call Center mint front office egység, szoros szakmai kapcsolatban áll az igazgatóság illetve a Társaság egyéb szervezeti egységeivel, amelybe beletartozik a pótdíj-adminisztráció, a disztribúció, a regionális képviselet, az ügyfélszolgálatok, továbbá a lokális és központi diszpécserszolgálatok. A helyi tarifával hívható kék számot (06-40-40-50-60) az ügyfelek a hét minden napján, 0-24 óráig nonstop jelleggel elérhetik. A kezelt hívások mennyisége havi átlagban 15 000 db. Az ügyfél-levelezési csoport feladata az írásos bejelentések, panaszok kezelése, amelyeket a Call Center kellő kompetenciák hiányában nem kezelhetett, illetve további ügyfél-reklamációk esetén a felülvizsgálatok koordinálása. Az írásos megkeresésekre az iroda minden esetben 30 napon belül választ ad. Az ügyfél-levelezési csoport a levelek megválaszolásához szoros munkakapcsolatban áll a különböző egyéb szervezeti egységekkel (pótdíj-adminisztráció, ügyfélszolgálatok, regionális képviselet stb.). A feldolgozott levelek száma havi átlagban 2 600 db. 6.3 Munkavállalók Az elmúlt években társaságunk életét a szervezetet és a működést érintő folyamatos változások jellemezték. Ezért kiemelten fontos, hogy az ÁAK minden munkatársa kellő időben és kellő részletességgel értesüljön az őt érintő információkról. A belső kommunikáció szerves részét képezi a menedzsment és a társaság dolgozói közötti tájékoztatás. Ennek egyik eleme azoknak a kommunikációs anyagoknak az elkészítése, amelyeken keresztül a vezetők információkat tudnak eljuttatni a dolgozókhoz, valamint amelyek segítségével a dolgozók kérései eljuthatnak a vezetőkhöz. Ez lehet közösen tartott megbeszélés, roadshow, ötletbörze, ötletláda, ahova a név nélkül bedobott javaslatokat, kritikákat várják az ÁAK vezetői vagy maga az intranetes fórum. Ezen kívül a feladatok közé tartozik előadások, bemutatók, szakmai anyagok elkészítése is. Az intranet működtetésével egyszerűbbé tettük a dokumentumok elérését, az információk pontos eljuttatását minden számítógéppel rendelkező munkatárs számára. Negyedévente megjelenő belső újságunk (Pályán vagyunk) rendszeresen ad tájékoztatást a társaságot érintő eseményekről. Kollégáink lehetőséget kapnak arra, hogy kipróbálják magukat újságíróként, ha ahhoz van kedvük, így a szakmai hírek mellett egy-egy nyaralás emlékezetes perceit is megoszthatják a munkatársakkal. Természetesen ezek mindegyike kötődik az autópályákhoz, így betekintést nyerünk abba is, hogyan üzemeltetnek autópályát a világ különböző pontjain. Céges rendezvényekkel (farsang, gyermeknap, Sárkányhajó kupa, sportnap, Mikulás-rendezvény, évzáró vacsora) igyekszünk kikapcsolódást nyújtani dolgozóinknak és családjaiknak. Társaságunk nem feledkezik meg a hozzátartozókról, volt munkatársakról sem. Nagyobb ünnepekkor, távozáskor ajándékcsomagokkal, üdvözlő kártyákkal igyekszünk meglepni mindenkit. Jeles eseményekről, mint egy esküvő vagy egy új kisbaba születése rendszerint hírt adunk vállalatunk belső újságjának hasábjain. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium minden évben díjat ad át a közutas szakmában dolgozóknak, nap mint nap tett erőfeszítéseik elismeréseként. A díjazottak között rendszeresen köszönthetjük az ÁAK munkatársait is. Kollégáink állami elismerése Többszörösen is büszkék lehetünk kollégáinkra, akiknek március 15-én, valamint az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából 2006. október 18-án Kóka János miniszter úr magas állami kitüntetéseket és elismeréseket adott át a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban. Az elismeréseket a közúti közlekedés, a közútfejlesztés terén végzett munkájukért vehették át a díjazottak. A kitüntetettek között legnagyobb büszkeségünkre összesen 13 munkatársunk szerepelt, köztük többek között vezérigazgatónk, Nagy Attila, aki a hazai gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetési és szolgáltatási színvonalának európai szintű fejlődése terén végzett eredményes tevékenységéért Baross Gábor-díjban részesült. E mellett A Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét kaphatta 2005-ben műszaki vezérigazgatóhelyettesünk, Pálfay Antal. 16
ÉRINTETTEK BEVONÁSA 6.3.1 Új belépők segítése A munkatársak megtartása mellett fontos szempont a szervezet számára, hogy az újonnan belépő munkatársakat kellő mértékben informálja, beilleszkedésüket segítse. 2006 elején éppen ezért kérdőívvel fordultunk a 2005-ben belépett munkatársakhoz és közvetlen vezetőikhez, és arról kérdeztük őket, hogy sikerült-e megtalálniuk helyüket a szervezetben: kaptak-e megfelelő támogatást a betanuláshoz, beilleszkedéshez, elegendő információval szolgált-e az Emberi Erőforrás Menedzsment Igazgatóság (EEMI), illetve van-e igény a továbbiakban bővebb tájékoztatásra, amely a szervezet új tagjait segíti a beilleszkedésben. Összességében elmondható, hogy a kérdésekre pozitív válaszok születtek, ami azt jelzi, hogy a kiválasztási rendszer jól működik, a megfelelő ember a megfelelő helyre kerül, amit alátámaszt a közel 80%-os beválási arány is. A beosztottak és a vezetők közel egyező véleményen vannak, átlagosan 90%-ban jelezték a válaszadók teljes elégedettségüket a betanulás, beilleszkedés támogatása és az EEMI által nyújtott elegendő tájékoztatás tekintetében. A pozitív válaszok megerősítik, hogy társaságunknál az új belépőket befogadó légkör várja, munkatársaink készségesen nyújtanak segítséget a betanulás és a beilleszkedés során. A munkatársak körében 32% jelezte, hogy igénye van bővebb tájékoztatásra a belépését követően, míg ez az arány a vezetők esetében 62%. Az EEMI éppen ezért további lépéseket tett az új belépők tájékoztatására, hogy minél szélesebb körű információkhoz jussanak a társaság felépítésével, működésével kapcsolatban, ezzel is elősegítve beilleszkedésüket. Útjára indítottuk Orientációs Kézikönyvünket, intranetes felületet biztosítunk a tájékozódás segítésére, és orientációs oktatást szervezünk az adott szervezeti egység fő folyamatainak megismerésére. 17
ÉRINTETTEK BEVONÁSA 6.3.2 Munkatársaink elégedettsége Társaságunk nagy hangsúlyt fektet munkatársaink véleményének visszacsatolására, éppen ezért 2004 óta minden évben kérdőívvel fordulunk minden kollégához. A kérdőív célja, hogy megismerjük véleményüket a szervezetet jellemző értékekről, a vezetéssel, a dolgozókkal való törődéssel, az együttműködéssel, az erkölcsi és anyagi megbecsüléssel, a felelősségvállalással, az információáramlással és a szervezet céljaival való azonosulással kapcsolatban. 2004-2005 Az ÁAK munkavállalóinak 74%-a töltötte ki az elégedettség felmérést, szám szerint 723 fő. Az általános elégedettség 8, 5%-os növekedést mutat, a tavalyi 4, 36-os összesítéshez képest idén 4, 73 lett a szervezeti átlag. Az információáramlás szervezeti egységeken belüli és kívüli jelentős mértékben javult (12,7, ill. 13,5%-os elégedettség növekedés). Az elismerésre vonatkozó mutató a tavalyihoz képest 17%-os növekedést jelez. A karriercélok megvalósulásának lehetőségét is optimistán értékelték a kitöltők: 19,5%-al nőtt az elégedettek aránya. A vezetők megítélése (képviselet, elismerés, teljesítmény szerinti objektívebb értékelés) mind emelkedő tendenciát mutat. Egyetlen mutató csökkent csupán a tavalyi évhez képest: a munkára és magánéletre jutó idő összhangban tartása, de ez is mindösszesen csupán 2,1 %-os csökkenést mutat. A 2006-ban készült elégedettségi felmérés azt vizsgálta, hogy a munkavállalók összességében mennyire voltak elégedettek a munkahelyükkel, az adott szakmai területük vonatkozásában. A vizsgálat kimutatta, hogy egy öt fokozatú skálán (min.1, max.5) az átlagérték 4,0 pont. Ám a legkevésbé elégedett területek sem adtak közepesnél rosszabb minősítést (3,84), míg a legelégedettebb munkatársak - az ÉEIG területéről - átlag 4,17 pontértéket szavaztak meg. 18
ÉRINTETTEK BEVONÁSA 6.4 Beszállítók, üzleti partnerek Beszállítóinkról általánosan elmondható, hogy túlnyomórészt helyi, azaz országhatáron belüli szállítókkal, illetve képviseletekkel dolgozunk. Kiválasztásuk kétféle módon történik, attól függően, hogy közbeszerzés-köteles eljárásról van szó, vagy versenyeztetéssel lebonyolítható beszerzésről beszélünk. Mindkét eljárásnál szigorú követelményrendszert építünk fel a pályáztatás során, és a különböző alkalmassági szempontokat súlyozva vesszük figyelembe az értékelésnél. A kiválasztásnál fontos szempont a szakmaiság, a gazdaságosság, és a szükséges engedélyek, minősítések megléte, aktualizálása. Új beszerzések esetén az engedélyezések és a folyamatok nyomon követése céljából a 2006. évben megvásároltuk és továbbfejlesztettük a Saperion nevű szoftvert, amelyet azóta napi szinten használ a vállalat egésze. A szerződések nyilvántartása és a lehívások az integrált vállalatirányítási rendszerünkben (SAP) történik, így a beszerzési folyamataink folyamatos kontroll alatt állnak. Az elmúlt évek tendenciái azt mutatják, hogy a szállítói szám folyamatosan csökken, míg a beszerzések összértéke növekszik. milliárd Ft 25 20 15 10 5 0 db 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 15,5 Az ÁAK összes beszerzés értéke 18,8 20,3 2004 2005 2006 Az ÁAK szállíítóinak száma 2004 2005 2006 A jövőre nézve stratégiailag nagyon fontos feladatnak tekintjük a beszállítói audit rendszer kidolgozását. Az értékelés során kimagasló szerepet kell, hogy kapjon a minőségbiztosítás, a szakmai megfelelőség (környezetvédelem), valamint a gazdaságossági szempontok (költségek, szállítási feltételek, raktározás) eddigieknél még mélyebb vizsgálata. 6.5 Média A médiával való kapcsolat alapvető fontosságú, mert honlapjaink mellett az egyik alapvető kommunikációs csatornát biztosítja társaságunk és a nagyközönség között. Heti rendszerességgel sajtóközleményeket, háttér-információkat küldünk ki kommunikációs irodánkon keresztül személyesen az újságíróknak, illetve a televíziók, rádiók szerkesztőségeinek. Természetesen az újságírók megkeresésére információt szolgáltatunk, a felmerülő kérdésekre pedig legjobb tudásunk szerint igyekszünk minden esetben választ adni. Fontos eseményeknél sajtótájékoztatót is szervezünk, amelynek keretén belül megismertetjük a média képviselőit a részletekkel. Ezeken a rendezvényeken minden esetben lehetőséget biztosítunk arra, hogy szakembereinkkel személyes interjúk is készülhessenek. Társaságunk vezetőit PR-cikkek segítségével igyekszünk bemutatatni a sajtón keresztül, így közelebb kerülhetnek az emberekhez is. Ugyancsak ezt a célt szolgálja a menedzsment, illetve az egyes ágazatok tevékenységének, konkrét működésének bemutatása a sajtóban. 6.6 Helyi közösségek Kiemelt figyelmet érdemelnek a pálya közvetlen közelében élők, hiszen ők azok, akik közvetlen érintettjei az egyes szakaszok fenntartási, üzemeltetési munkálatainak. Az ő érdekeiket, kívánságaikat szem előtt tartva állandó kapcsolat van területi önkormányzatok, megyei szervezetek és az ÁAK között. 6.7 Szakmai szervezetek Társaságunk szakmai tevékenységéről, illetve annak változásairól, valamint működésünk változásairól igyekszünk tájékoztatni a szakmai szervezeteket. Ehhez remek lehetőséget nyújt az ÁAK által üzemeltetett honlap, céges kiadványaink (cégbemutató kiadvány, ÁAK évkönyv), valamint rendszeres részvételünk a különböző szakmai fórumokon, előadásokon, konferenciákon. Nem szabad megfeledkezni a havonta, negyedévente megjelenő 19
AZ ÚTAZÓKÉRT szaklapokról sem, amelyekben folyamatos publikációkkal segítjük a tájékozódást az ÁAK működésének útvesztőiben. Tevékenységünk során igyekszünk együttműködni más szervezetekkel is. Ezek lehetnek hosszú távúak, vagy akár egy-egy rövid projekt idejére szóló kooperációk. Munkánkból adódóan rendszeres kapcsolatot ápolunk az Autópálya Rendőrséggel, az Országos Balesetmegelőzési Bizottsággal (OBB), az Országos Mentőszolgálattal, és a Katasztrófavédelemmel. Az ÁAK szervezeti tagságai Belső Ellenőrök Magyarországi Szervezete GRSP (Global Road Safety Partnership) Magyarország Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) Jogi tag KÖVET-INEM Hungária Magyar Kontrolling Szövetség Makadám Mérnök Klub Magyar Útügyi Társaság ASECAP közvetett tagság 20