Élelmiszerbiztonság a hazai fogyasztók szemével A GKI Gazdaságkutató Zrt. reprezentatív kutatása Az elfogyasztott élelmiszerek minősége jelentős hatással van a fogyasztók egészségére, életminőségére. A lakosság hazai élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos attitűdjét a vásárlói tudatosság mellett a fogyasztóknak a termékekbe, az azokon feltüntetett információkba, az áru- és üzlettípusokba vetett bizalmával lehet leginkább leírni. E kérdések megválaszolása érdekében a GKI Gazdaságkutató Zrt. az Állami Nyomda Nyrt. megbízásából 2009 márciusában 1000 fős mintán kérdőíves felmérést végzett a magyar lakosság élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos tapasztalatairól, attitűdjéről és véleményéről. (A minta nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentálja a magyar lakosságot.) Valamennyi kérdés esetén 10% alatt volt a kérdésre válaszolni nem tudók vagy nem szándékozók aránya, amely jól mutatja, hogy a megkérdezettek nagyon érdeklődőek az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kérdések iránt. A csomagoláson feltüntetett információk hitelességével kapcsolatban a hazai lakosság ¼-e szkeptikus. 17% azok aránya, akik úgy ítélik meg, hogy sok esetben a valóságnak nem megfelelő információk találhatók a termékeken, míg 7% egyáltalán nem hisz a címkéken szereplő adatoknak. A fogyasztók 70%-a kisebb kétségekkel rendelkezik a hitelességgel kapcsolatban, és mindössze 6%-uk bízik meg feltétel nélkül a termékeken szereplő információkban. Mennyire tartja Ön hitelesnek az élelmiszereken feltüntetett olyan információkat, mint pl. lejárat, összetétel, származási hely? Nagyon hitelesek 6% Egyáltalán nem hitelesek 7% Többnyire nem hitelesek 17% Többnyire hitelesek 70% A címkéken feltüntetett információk elfogadói között az átlagosan magasabb jövedelemmel rendelkezőket találhatjuk, míg a szkeptikusok között az alacsonyabb jövedelműeket. Ez alapvetően arra vezethető vissza, hogy a magasabb élelmezésre költhető jövedelemmel bíró fogyasztók igényesebb Magyarország Szlovákia Románia Bulgária Lengyelország [ 1 ]
termékeket képesek megvásárolni, míg a költségérzékenyebb háztartásokban élők kevésbé minőségi termékeket vásárolnak, amelyek körében gyakrabban találkoznak problémákkal. Hasonló okokra vezethető vissza, hogy a címkékkel szemben bizalmatlanok átlagéletkora 5 évvel meghaladja az információkban bízók arányát. Az árérzékenyebb nyugdíjas korosztály is sok esetben az alacsonyabb minőségű, olcsóbb termékeket vásárolja meg. A személyes tapasztalatokkal kapcsolatban megállapítható, hogy a lakosság nagyobbik része (66%) vásárolt már olyan élelmiszert, amely a lejárati időn belül is romlott volt, vagy más, a valóságtól eltérő információjú címkével rendelkezett. A válaszadók 4%-a ötnél többször, 31%-a ötnél kevesebbszer ugyan, de tapasztalt az elmúlt egy évben hasonlót. A fogyasztók 31%-ának korábbról vannak hasonló tapasztalatai, míg 34%-uk nyilatkozott úgy, hogy sosem találkoztak hasonló problémával. A jövedelem és ezáltal a magasabb minőségű élelmiszerek vásárlása itt meghatározó tényező, amit mutat, hogy ez utóbbi csoportban az egy főre jutó jövedelem magasabb, mint a többi kategóriában. Az elmúlt évben vásárolt-e olyan élelmiszert, amely a címkén jelzett lejárati idő ellenére romlott volt, vagy más fontos információkat nem vagy hibásan tartalmazott? Igen, 5-nél kevesebb alkalommal 31% Igen, 5-nél több alkalommal 4% Soha nem fordult elő Önnel ilyen 34% Az elmúlt évben nem, de korábban előfordult E kérdés esetében az egyes régiók és településtípusok is mutatnak különbséget. Míg a romlott, vagy hamis információkkal bíró élelmiszerek leginkább az Észak- és Dél-Alföldön fordulnak elő a fogyasztók válaszai alapján, addig a Dunántúlon és Észak-Magyarországon kevesebb ilyen problémával találkoznak a fogyasztók. A válaszokból az is kiderül, hogy városokban, főként a megyeszékhelyeken jóval magasabb arányban fordulnak elő ilyen jellegű problémák, mint a községekben. Magyarország Szlovákia Románia Bulgária Lengyelország [ 2 ]
A különböző terméktípusok veszélyeztetettségével kapcsolatban a kutatás megállapítja, hogy a hazai fogyasztók elsősorban a hűtést igénylő árufajtákat esetében tartanak leginkább a hamisítástól, a valótlan információktól. A lakosság 78%-a a húsáruk körében tartja a legjellemzőbbnek az információk meghamisítását. A fogyasztók hasonlóan magas aránya a tejtermékeket és tejkészítményeket illetően (65%) is jellemzőnek tartja a hamisítást, míg a mélyhűtött termékek kapcsán is magas ez az arány (61%). Az olyan termékeket, mint a bébiételek és italok, alapvető élelmiszerek, vagy az édességek, snackek a válaszadók 20-25 közötti százaléka ítéli veszélyesnek a hamisítás szempontjából. 100 Ön szerint mely élelmiszertípusok esetében a legnagyobb a veszélye a termékkel kapcsolatos információk meghamisításának? (Az említések százalékában) 80 60 40 78 65 61 20 25 24 21 0 Húsáruk Tejtermékek, Mélyhűtött termékek Bébiételek és -italok Alapvető élelmiszerek Édességek, A különböző üzlettípusok élelmiszerbiztonságával kapcsolatban megállapítható, hogy a fogyasztók leginkább kisboltokban bíznak. A hazai lakosság 86%-a mindig, vagy általában megbízhatónak tartja az itt megvásárolt termékeket. Jóval kedvezőtlenebb a szuper- és hipermarketek, illetve a diszkontok megítélése. Az első esetében 32%, a második esetében 30% tartja többnyire megbízhatatlannak a vásárolt élelmiszert. Ez, mivel a diszkontok árszínvonala elmarad a marketek árszínvonalától egyben azt is mutatja, hogy a magasabb ár nem jelent feltétlenül magasabb biztonságot a fogyasztók megítélése szerint. A legveszélyeztetettebbnek a megkérdezettek kínai vagy lengyel típusú piacokat ítélik, amelyeket 89%-uk tart megbízhatatlannak. Mindazonáltal a hagyományos piacokról vélekedtek úgy a legnagyobb arányban (24%), hogy teljesen megbíznak az itt vásárolt élelmiszerekben. Magyarország Szlovákia Románia Bulgária Lengyelország [ 3 ]
A különböző üzlettípusokban vásárolható élelmiszerek biztonsága 100% 80% 60% 40% 3 3 4 4 4 7 11 18 10 27 22 28 65 54 66 62 65 62 49 40 Megbízhatat esetenként használhatat Inkább megbízhatat ez többnyire a termék árá Általában megbízható 20% 0% 21 5 6 24 12 17 10 1 Mindig teljes megbízható Kisbolt Diszkont Szuper- és hipermarket Hagyományos piac Köz- és üzemi étkeztetés Meleg étel házhozszállítás "Kínai" vagy gyel" típusú piac Szignifikáns területi különbségek csak három üzlettípus esetében figyelhetők meg. A szuper- és hipermarketek, valamint a diszkontok megítélése az Alföldön, valamint a fővárosban és környékén élők körében a legrosszabb. Ugyanakkor a meleg étel házhozszállításáról Budapesten és agglomerációjában élők vélekednek a legpozitívabban. Kor szerinti megoszlásban csak a fiatalok véleménye mutat az átlagostól eltérőt. Körükben megbízhatóbbnak számít a meleg étel házhozszállítás (87%), míg a hagyományos piacon vásárolt élelmiszerben kevésbé bíznak (74%, míg ez az arány az idősek esetében 81%). Az élelmiszereken feltüntetett információk felelősségi viszonyaival kapcsolatban igencsak megosztottak a fogyasztók. Bár a jogszabályok értelmében az élelmiszerek minőségért a felelősség elsősorban a termék előállítóját terheli, a biztonságosan előállított áru minőségének megőrzéséért a felelősség részben továbbhárul a forgalmazóra. Így sok esetben nehéz szakmai feladat a felelősség megállapítása. Ez a bizonytalanság jól tükröződött a hazai lakosság véleményében is. Az egyértelmű választ adók valamivel nagyobb arányban (29%) a gyártót tartják felelősnek szemben a forgalmazóval (25%). Magyarország Szlovákia Románia Bulgária Lengyelország [ 4 ]
Magyarország Szlovákia Románia Bulgária Lengyelország [ 5 ]
Az Állami Nyomda élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági megoldásai Utóbbi időben nemcsak az Európai Unióban, de Magyarországon is kiemelt figyelem övezi az élelmiszerbiztonságot. Az olyan esetek, mint az átcímkézési botrányok, vagy a melamint tartalmazó élelmiszerek veszélye egyre inkább ráirányítják a figyelmet élelmiszereink eredetének és a rajtuk szereplő adatok valódiságának szavatolására. Ma már léteznek olyan költséghatékony megoldások, melyek egyfelől az etikett alapú vonalkódos élelmiszerjelölési rendszert tudják biztonságosabbá tenni, másfelől teljes logisztikai láncok nyomon követését teszik lehetővé. A 2006 végén kirobbant élelmiszer-hamisítási botrány óta a hazai közbeszéd részévé vált az átcímkézés kifejezés. Az akkori visszaélések több tíz tonna élelmiszert érintettek a hústermékektől elkezdve a csokoládékon át a tejtermékekig. Az elhíresült élelmiszer-hamisítás során az elkövetők a lejárt szavatosságú termékek adatait eltűntették (acetonnal lemosták) a címkékről, majd pedig hamis adatokkal (nem valós gyártási idő, nem valós lejárati idő stb.) látták el őket. Ezen nagy port kavaró eset is bizonyította, hogy a jelenlegi élelmiszerjelölési rendszer számos visszaélésre ad lehetőséget, és ezen belül is egy-egy termék talán leginkább sebezhető pontjának az áru címkéje, etikettje minősül. Az ilyen hamisítási technikákkal szemben hatékony védekezés, ha magát az etikettet látjuk el olyan biztonsági jelöléssel, mely technológia alkalmazása megnehezíti a címkén szereplő adatok eltüntetését, illetve módosítását, így az nem éri már meg a hamisítók számára. Az Állami Nyomda által kifejlesztett termékjelölő biztonsági címke kettős védelmi mechanizmusa felhasználóbarát módon működik. A címke alapanyaga egy speciális biztonsági adalékanyaggal van ellátva. A biztonsági adalékanyag jelenlétét a címkén egy kézi eszköz ellenőrzi, egyértelmű igen-nem választ adva annak meglétére. A vonalkód és egyéb azonosítók nyomtatása előtt a címkére sorszám és biztonsági alnyomat kerül. Az alnyomat a címke teljes felületén helyezkedik el. Az alnyomat olyan oldószer érzékeny festékkel van nyomtatva, ami a vonalkód (és egyéb azonosítók) eltávolításának kísérletére minden kétséget kizáró jelet hagy maga után, elmosódik. Az említett biztonsági adalékanyag és oldószer érzékeny festék csakúgy, mint a kézi ellenőrző berendezés az Állami Nyomda Okmánybiztonsági Laboratóriumának fejlesztése. A "RADIR" elnevezésű kézi készülék hang- és fényjelzéssel reagál a biztonsági adalékanyag jelenlétére. A speciális jelölő anyag kimutatására szolgáló, akkumulátoros táplálású kézi mérőeszköz alkalmas különféle hordozókba például papír, szövet, műanyag, szilárd vagy folyékony festék, stb. kevert jelölő anyag kimutatására. Mivel az eszköz egy adott érzékenységgel rendelkezik, így a jelölő anyag észlelhetőségét, illetve az észlelési távolságot a jelölő anyag mennyisége befolyásolja. Alkalmas koncentráció esetében a készülék képes áteresztő anyagokon (például üveg, átlátszó műanyag, stb.) keresztül is megbízhatóan detektálni a jelölő anyag jelenlétét. Magyarország Szlovákia Románia Bulgária Lengyelország [ 6 ]
A termékjelölő biztonsági címke mellett a termékvédelem hatékony eszköze lehet az ún. latentogram. Az egyedi termékazonosításra kifejlesztett védelmi elem lehetővé teszi, hogy az áru eredetisége szabad szemmel is azonosítható legyen. A termék kódolt adatai egy, a csomagolásba épített polarizációs szűrő segítségével bárki számára egyértelműen leolvashatóak. A technológia kiválóan alkalmas gyógyszerek védelmére is. Különösen értékes gyógyszerek esetében a dobozban a latent elem mellett elektronikus azonosításra szolgáló RFID chip is elhelyezhető. A gyógyszerhamisítás globális probléma, amely mára elérte az Európai Uniót és Magyarországot is. Az EU-ban vámvizsgálat során lefoglalt hamis gyógyszerek mennyisége 2005-2007 között hatszorosára nőtt. A készítmény hatásairól, hatóanyagáról, összetételéről vagy eredetéről valótlanságot állító gyógyszerek ellen a gyártásig történő nyomon követéssel, illetve a speciális csomagolással lehet hatékonyan védekezni. Az előbbi esetében a szabványosított, egyedi azonosítók (pl. RFID technológián alapuló chipek) alkalmazása garantálja a gyógyszerek azonosítását a gyártástól, az elosztási pontokon át egészen a gyógyszertárakig. A kiállításon bemutatott rádiófrekvenciás rendszert az Állami Nyomda partnereivel, többek között a TEVA gyógyszergyártóval már sikeresen tesztelte a gyógyszeripari logisztika területén. Az élelmiszerbotrányok nemcsak az élelmiszerek adatainak fokozottabb védelmének fontosságára hívják fel a figyelmet, hanem egyre inkább előtérbe kerül a termékek életútjának nyomon követhetősége is. Az árut teljes életpályáján végig követő rendszer alkalmazása pontos és gyors termékazonosítást, a kérdéses termékek eredetének és pillanatnyi hollétének meghatározását teszi lehetővé. A rendszer alkalmazásával mód nyílik egy esetleges krízis kiindulási pontjának meghatározására és az érintett tételek visszahívására akár az áruházak polcairól is. Az Állami Nyomda rádiófrekvenciás azonosítás alkalmazását kínálja a hűtést igénylő élelmiszerek minőségvédelmére. Az RFID technológián alapuló, hőmérséklet-szenzorral ellátott azonosítók programozott időközönként mérik az élelmiszer tárolási és kezelési körülményeit a gyártótól egészen az áruházi hűtőpultig. A nyomon követés során az elemmel működő, passzív RFID tagek mérik és rögzítik a hőmérsékletet. A tag-ek leolvasását követően egyértelműen fény derült a hűtési lánc kritikus pontjaira, így azokra az anomáliákra, amelyek az áru minőségromlásához vezethetnek. Állami Nyomda Nyrt. Magyarország Szlovákia Románia Bulgária Lengyelország [ 7 ]