Bevezetı SZABÓ GÉZA * A környezetbarát vendégfogadói hálózat kiépítésének lehetıségei a Dél-Dunántúlon Die Möglichkeiten eines umweltfreundlichen Gasthof-Netzes in der Region Süd-Transdanubien Die aus Komitat Branau, Tolnau und Somogy bestehende Region Süd-Transdanubien hat eine große Zahl und eine bedeutende Ausbreitung unter Naturschutz stehenden Gebieten aufzuzeigen. Der Donau-Drau Nationalpark ist das bekannteste, aber auch die Landschaftsschutz- und Naturschutzgebieten bergen bedeutendes touristisches Attraktivitätspotenzial. Auch die in der Nähe der Naturschutzgebiete liegenden Siedlungen möchten die Möglichkeit des umweltfreundlichen Tourismus zu ihrem Nutzen verwenden. Es ist das gegebene, die Gasthöfe in diesen Siedlungen an den Tourismus der Naturschutzgebiete anzuschließen. Der Kontakt zwischen Ökotourismus und Bauernhöfe kann beidem touristischen Angebot zum Vorteil gereichen. Wir empfehlen die Dörfer, die schon selbst Attraktion bieten, und die Gasthöfe, deren Angebot die Qualitätsvorschrift erfüllt, in den Tourismus der Naturschutzgebiete einzuschalten. An das konzipierte Ökohof-Netz können 45 Siedlungen in Süd-Transdanubien mit 145 Gasthöfen anschließen, die insgesamt über 1183 qualifizierten Gästebetten verfügen und damit Beherbergung für den Fremdenverkehr in unter Naturschutz stehenden Gebieten sichern können. A Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság (DD RIB) 2003-ban felkészülve a turizmus területén is megnyíló uniós források fogadására, meghatározta a régió legfontosabb, az idıközben elkészült Nemzeti Fejlesztési Tervben is preferált, fejlesztendı terméktípusait. Ezek között kapott helyet a Dél- Dunántúl kiemelkedı természeti értékeinek turisztikai hasznosítását lehetıvé tevı ökoturizmus is. A DD RIB kezdeményezte a szakterület érdekeltjeinek az összefogását. A védett területek kezeléséért felelıs Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, valamint a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Rt. a régió ökoturizmus fejlesztéseinek összehangolására és a fejlesztések alapjául szolgáló támogatási források elnyerésére konzorciumot alapított. A konzorcium 2004-re kidolgozta a régió ökoturizmus fejlesztési programját (Dél-Dunántúl Ökoturizmus Fejlesztési Programja). A program a természetvédelmi oltalom alatt álló területek környezetére is ki akarta terjeszteni a turizmus kedvezı hatásait, az ott fekvı falvakat is mozgósítani kívánta. Így a konzorcium kapcsolatokat épített ki a Dél-Dunántúl falusiés vidéki turizmusában szervezı, összefogó szerepet játszó megyei falusi turizmus szervezetekkel. A somogyi, tolnai és baranyai falusi vendégfogadókra építve egy olyan vidéki turizmus hálózat kifejlesztését készítették elı, amely a vé- * A PTE TTK Földrajzi Intézet és a BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fıiskolai Kar egyetemi docense, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetség alelnöke. PhD. 149
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2005 dett területek köré hozná létre az ökoturizmus falusi turizmushoz kapcsolódó kínálatait. A tervezési folyamat céljaként, a régiós környezetbarát vendégfogadói rendszer kialakítását tőzték ki. Az alábbi összefoglaló tanulmány ennek a tervezési folyamatnak a meghatározó elveit és módszereit győjtötte össze, bemutatva az ökoturizmus ezen rendszerének fıbb elemeit is. Terjedelmi korlátok miatt az összefoglalóból a költségvetési és gyakorlati-szervezési feladatokat is tartalmazó részeket el kellett hagynunk, így tulajdonképpen a program elméleti és fejlesztési alapvonásait tartalmazza. 1. Szelíd turizmus vidéki turizmus: kapcsolatok az ökoturizmus és a falusi turizmus között A Dél-Dunántúl Ökoturizmus Fejlesztési Programja (a továbbiakban: ökoturizmus fejlesztési program) kiindulva az ökoturizmus átfogó értelmezésébıl, mely szerint: az ökoturizmus a turizmus minden olyan természeten alapuló formáját felöleli, amelyeknél a turisták fı motivációja a természet, valamint a természeti terület hagyományos kultúrájának megfigyelése... 1, valamint abból az ajánlásból, hogy: a helyi közösségeket is be kell vonni a turisztikai fejlesztésekbe, mert az munkát és bevételt biztosít 2, a program kitekint a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken kívülre, és kapcsolatokat épít az ökoturizmussal együttmőködı turisztikai formák felé is. Ezt a kibıvítı megközelítést támasztják alá a legutóbbi évtizedben a turizmusban tapasztalható keresleti trendek, valamint a tömegturizmussal szemben valós alternatívát kínáló turisztikai formák és módszerek tapasztalatai egyaránt. Tisztázandó a fejlesztések kereteit, érdemes áttekinteni, hogy mit tekint ma az idegenforgalmi szakma olyan turisztikai formának, ami az ökoturizmus elvi és gyakorlati felfogásai közé illeszthetı? Milyen követelmények fogalmazódnak meg ezekkel szemben, és milyen konkrét megoldásaik léteznek? A turizmus ezen formáit a szelíd jelzıvel illetett turizmusfejlesztési elvek és a vidéki turizmus megvalósított megoldásai határozzák meg a legpontosabban. 1.1. A vidéki turizmus elvei és gyakorlata A szelíd turizmus Az elsıként az Alpok térségében alkalmazott szelíd vagy lágy turizmus fejlesztési koncepciót a CIPRA (nemzetközi szervezet az Alpok környezetvédelmére) dolgozta ki. Az 1984-es churi deklarációjuk a szelíd turizmust a következıképpen értelmezi: Olyan vendégforgalom, ami a helyi lakosság és a vendégek 1 Az ENSZ és a WTO által a Québeci Ökoturisztikai Világtalálkozón (2002. május 19-22.) elfogadott közös nyilatkozata alapján. 2 A fenntartható turizmus fejlesztése c. szakkönyv ökoturisztikai tervezési elvei közül kiemelve 73. p. (WTO 1998) 150
SZABÓ G.: A KÖRNYEZETBARÁT VENDÉGFOGADÓI HÁLÓZAT... közötti kölcsönös megértést segíti elı; nem veszélyezteti a meglátogatott területek kulturális sajátosságait, lehetıvé teszi a táj megkímélését. 1. A szelíd turizmus Alpokban alkalmazott és hazánkban is javasolható módszerei tartalmazzák a természeti alapok korlátozott használatát, az emberi környezet természetes és mővi elemeinek kímélı igénybevételét, a helyi kultúra és tradíciók megerısítését, valamint a helybéliek bevonását a fejlesztésbe. A szelíd turizmus elveit a vidéki turizmus különbözı formáiban láthatjuk testet ölteni. A vidéki turizmus Az idegenforgalom fejlesztésében a 70-es évek közepétıl érzékelhetı szcenárió-váltás egyik legfontosabb következményei azokban a törekvésekben mérhetık le, amelyek az idegenforgalom arányosabb területi képének kialakítása, új fogadóterületek feltárása, új kínálatok megteremtése irányába hatottak. Az addig a turizmus által alig érintett vidéki térségek a figyelem középpontjába kerültek. Ezekben a régiókban összekapcsolhatók a turizmus és a széles értelemben vett területfejlesztés érdekei. Közös termékük a német nyelvterületen Landtourismus -nak nevezett forma. 2 Ez győjtıfogalom, amely egyrészt tartalmazza mindazokat a módszereket, amelyekkel a korábbi, spontán módon kifejlıdött turizmus centrumokon és övezeteken kívüli rurális térségekbe idegenforgalom telepíthetı; másrészt átfogja azokat a turizmus változatokat, amelyek képesek hasznosítani a feltárt adottságokat. Magyarországon e fogalom nem teljes értékő megfelelıje a falusi turizmus. A vidéki turizmus fı vonzerıiként a természet közelsége, a még élı tradíciók (tárgyi, szellemi, kulturális, valamint termelési hagyományok), a vidéki életmód, a családi miliı, az emberi kapcsolatok emelhetık ki. Mindezek azonban nem egy meghatározott turizmus-változat alapját jelentik, hanem a sokszínő, tájegységenként, településenként, de akár vendégfogadónként is eltérı kínálat, a vidéki turizmus számos típusának kialakulásához nyújt kiváló lehetıséget. 1.2. A vidéki turizmus konkrét formái A fejlett turizmusú európai (alapvetıen nyugat-európai) országokban a vidéki régiók turizmusának több évtizedes hagyományai vannak. Közülük még a modern területfejlesztési módszerekkel segítettek is 15-20 éves múltra tekintenek vissza. Mindez azt jelenti, hogy a helyi adottságoknak megfelelıen, a turizmus változatainak meghökkentı bısége fejlıdött ki. A falusi turizmus A vidéki térségek alapvetıen kis intenzitású, diffúz, de sokszínő vonzerıire épül a vidéki turizmus legáltalánosabb formája. Elsıként Ausztriában és Németországban fejlıdött ki az Urlaub am Bauernhof kínálat, ami magyarra fordít- 1 Culbertson K. Mazanec J. 1991: Sanfter Tourismus. WiSt. Heft 8. 2 Assam, R. 1993. 151
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2005 va üdülés a parasztudvarban jelentéső. Ezt a formát tartalmilag a nálunk használatos falusi üdülés, falusi turizmus meghatározással lehet rokonítani. A Magyarországon jól ismert falusi turizmus fogalom nem határoz meg egyértelmően turizmus terméktípust. Inkább komplexitása, további termékeket átkaroló jellege tekinthetı alapvetı jellemzıjének. A falusi turizmus a falusi környezetben történı szállásadáson túl (a vendégfogadó saját portáján kialakított szálláshelyen fogadja vendégeit), kulturális kínálatot (helyi hagyományok, ünnepek, rendezvények, folklór), gasztronómiát (saját ételeivel, házi termeléső borral, pálinkával, szörppel stb. kínálja vendégeit, ezzel már kapcsolatba lép az agroturizmussal), borturizmust (saját pincéjében mutatja be a gazda borait), természetjárást (a természetvédelmi területek felkeresésével), gyógyturizmust (közeli gyógyfürdı, vagy speciális helyi klíma kihasználásával), lovas turizmust (helyi lovasudvart bevonva a kínálatba), gyermektáborozást jelenthet. A kínálati elemeken alapuló meghatározást tovább pontosítja a fogalom definíciója: a városon kívüli, helyi és regionális vonzóerıkkel rendelkezı, gondozott falusi, vidéki környezetben, a bel- és külföldi vendégek szabadidı- eltöltési szükségleteinek széles körő, kereskedelmi alapokon történı kielégítése és az ezt szervezı helyi intézmények és szolgáltatók együttmőködése. 1 A vidéki turizmuson belül a falusi turizmus olyan térségek idegenforgalma: ahol a vonzerık szétszórtak és önmagukban nem erıteljesek; ahol a helyi közösség megszervezıdésén, összefogásán múlik az elırelépés; és ahol a turizmusfejlesztés és a területfejlesztés speciális, alkalmazott ága, a vidékfejlesztés, kéz a kézben jár, egymást erısítve hoznak eredményeket. Fontos jellegzetessége a falusi turizmusnak, hogy vonzerıi három nagy csoportba sorolhatók: 2 1) A természet közelsége, a természetesség. A falu, a falusi emberek tulajdonképpen közvetítı kapocs szerepet töltenek be a városi, urbanizált természettıl elszakadt ember és a természetességét még úgy-ahogy ırzı vidéki táj között. A természet közelsége egyaránt vonzerı a falusi, a természetjáró, a kerékpáros, vagy ökoturizmus változatok számára. 2) A megırzött hagyományok. A falvak részben elmaradottságuk folytán is sokat megıriztek abból a tárgyi és szellemi kultúrából, ami a magyar vidéket jellemezte. Ez megtalálható részben a falusi mőemlék épületekben, a hagyományos gazdálkodás tárgyi emlékeiben, és a hagyományos kézmőves, vagy agrár termékekben. Ebben a kategóriában emlegetendı a helyi népviselet, népszokások, hagyományos ünnepek látványosság és vonzerı értéke. 3) Kiemelkedı jelentıségő a falusi vendégszeretet, a családiasság, mint vonzerı. A falvak vendégfogadása e téren megelızi bármelyik turisztikai kínálatot. A házigazda kedvessége, a vendégbarátság, a családias hangulat a falusi turizmus vendégek által leginkább elismert erıssége. 1 Jenkei L. 2002: Idegenforgalmi Értelmezı Kéziszótár. BGF-KVIFK Bp. 2 Szabó G. 2000. 152
Az agroturizmus SZABÓ G.: A KÖRNYEZETBARÁT VENDÉGFOGADÓI HÁLÓZAT... Már profiljában szőkített, specializált kínálat jellemzı az agroturizmusra. Ebben az esetben a vidéki adottságok kosarából, a mezıgazdasághoz kötıdıket alakítják idegenforgalmi kínálattá. Az agroturizmus magában foglalja az agrártérségekbe települı, a mezıgazdasági adottságok és termékek értékesítésére szervezıdött turizmust. Az agroturizmus egy olyan konkrét terméktípust testesít meg a vidéki turizmuson belül, ahol a vidéki környezetben folyó vendégfogadás kereteit mőködı agrár (kis)üzem adja, a vonzerık jelentıs része is az agrárium tevékenységei és produktumai közül kerül ki, ezeket a vendégek ellátásánál is felhasználják. A szállásadás kapcsolódó kínálat a helyi, házi agrártermékek mellett, de nem ez a legfontosabb része az agroturizmus terméknek. A kínálat szakosított, a kiválasztott vendégcsoportoknak megfelelıen specializált. Mezıgazdasági tevékenységhez kötıdı sport- és hobby-turizmust jelent, így pl. lovas-, horgász-, vadász- és borturizmust. Jelenti a mezıgazdasági tevékenységbe való bekapcsolódást; részvételt a szüretben, a gyümölcs-aszalásban, a mézpergetésben, ez lehet munka a biofarmon stb. Fontos attrakciója a mezıgazdasági termékek helyben fogyasztása és eladása (bor, sajt, zöldség, gyümölcs, füstöltáruk stb.), valamint az aktív részvétel az agrártermékek feldolgozásában. Az agroturizmus külön elınye, hogy támogatja a helyi termékek közvetlen értékesítését, így segítve a mezıgazdaság piacszerzését. Az ökoturizmus Erısen kötıdik a vidéki turizmus gyakorlatához az ökoturizmus is. Már a bevezetıben is jeleztük, hogy a fogalom által jelzett turisztikai tevékenységek kiterjesztı megközelítését tartjuk érvényesnek. A Québeci Nyilatkozatban meghatározottak szerint az ökoturizmus legfontosabb jellemzıi: A turizmus minden olyan természeten alapuló formáját felöleli, amelynél a turisták fı motivációja a természet. Emellett a helyi kultúra emlékeinek megismerése is elıtérbe kerül. A turistáknál erıs tanulási motivációk, környezeti nevelés jelentkezik. Általában kisebb csoportokban szervezıdik, szervezésében helyi vállalkozások is szerepet játszanak, nem tömeges turizmus és vezetéssel zajlik. Alapvetı törekvés a természeti és a társadalmi-kulturális környezetre gyakorolt esetleges káros hatások elkerülése, minimalizálása. Kiemelkedıen fontos szempont, hogy a helyi közösségnek meg kell adni a lehetıséget arra, hogy bekapcsolódjon a turizmus szervezésébe, irányításába. A megfogalmazott elvek és kritériumok azt jelzik, hogy az ökoturizmus gyakorlata beilleszkedik a szelíd turizmus elvárásainak rendszerébe, és szoros kapcsolatokat ápol a fenntartható turizmus tartalmi jellemvonásaival is. 153
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2005 2. A Dél-Dunántúl védett területei és a kapcsolódó falusi turizmus t kínálatok A Dél-Dunántúli Régióban meghatározott turizmusfejlesztési övezeteket és országos természetvédelmi oltalom alatt álló területeket tekintve a falusi turizmus kiterjedt régiós kínálata sok területen átfedést mutat. A falusi turizmus kistérségei és települései szorosan kapcsolódnak a védett területekhez, már ma is jelentıs számú vendégfogadóval és általuk kínált szálláshely kapacitással teszi hozzáférhetıvé a természeti értékeket a látogatók számára. A beillesztett táblázat tartalmazza az ökoturizmus fejlesztésénél már ma is figyelembe vehetı kínálatokat. A táblázat készítése során csak azokat a településeket és vendégfogadókat vettük számításba, amelyek megfeleltek a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) a szálláshely minısítési elıírásainak. A minısített falusi turizmus szálláshelyek közül csak a magasabb elvárásoknak eleget tevı kettı és három napraforgós minısítésőek kerültek bele összesítésünkbe. Nem részletezve a FATOSZ minısítési kritériumait, elmondható, hogy ezek a szálláshelyek a vendégek számára elkülönített fürdıszobával és WC-vel rendelkeznek, valamint külön, jól felszerelt hálószobával, társalgóval és étkezıkonyhával. Az üdülık kényelmét pihenıkert és parkoló biztosítja. 1. táblázat A Dél-Dunántúl védett területei és a környezı falusi turizmus kínálatok 1 A turizmusfejlesztés preferált térségei Dunamente Zselic Védett terület Érintett települések Vendégfogadók Szálláshely kapacitások (férıhely) Dél-Mezıföldi Györköny 3 12 TK Kölesd 1 5 Duna-Dráva NP Szálka 1 10 Dunaszekcsıi Dunaszekcsı 9 64 löszfal TT Bár 1 4 Mohácsi Nagynyárád 12 66 Történelmi Lánycsók 1 8 Emlékhely TT Majs 1 6 Bánya 2 26 Cserénfa 1 9 Zselicségi TK Győrőfő 1 10 Kán 3 62 Szenna 6 48 1 Forrás: Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség adatgyőjtése 2004. 154
SZABÓ G.: A KÖRNYEZETBARÁT VENDÉGFOGADÓI HÁLÓZAT... 1. táblázat (folytatás) A Dél-Dunántúl védett területei és a környezı falusi turizmus kínálatok Drávamente Kapos-völgy Mecsek Balaton háttérterületei Harkány-Villány- Siklós térsége Duna-Dráva NP Szakadáti legelı TT Kelet-Mecsek TK Drávapiski 3 23 Vajszló 2 16 Szulok 3 15 Hıgyész 8 40 Apátvarasd 1 9 Hosszúhetény 14 100 Kárász 11 128 Mecseknádasd 5 26 Nagypall 2 10 Óbánya 3 21 Ófalu 1 10 Szászvár 7 51 Vékény 3 19 Nagy-Mezı- Arany-hegy TT Pécsvárad 1 8 Boda 1 8 Jakab-hegy TT Cserkút 9 65 Kıvágószılıs 5 33 Boronka-melléki Kelevíz 1 6 TK Nikla 1 7 Nagybereki Fehérvíz Kéthely 1 5 TT Öreglak 1 6 Villányi Templomhegy TT Szársomlyóhegy TT Villány 15 188 Nagyharsány 1 8 Diósviszló 1 8 Kistótfalu 1 10 Máriagyőd 1 8 Túrony 1 8 Vokány 1 8 Fekete-hegy TT Palkonya 2 9 Mindösszesen 42 145 1183 NP = nemzeti park; TK = tájvédelmi körzet; TT = természetvédelmi terület. 155
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2005 Az 1. táblázat pontosan jelzi, hogy igen jelentıs falusi turizmus kapacitások kapcsolódnak már ma is a régió védett területeihez. A védett értékek közelében, 42 településen mőködnek magas minıségi elvárásoknak is megfelelı falusi vendégfogadók. Teljes létszámuk a Dél-Dunántúli Régióban eléri a 145-öt. Felkínált kapacitásaik összesített mennyisége megközelítette az 1200 férıhelyet. Az adatok is arra utalnak, hogy területileg kiterjedt, jelentıs vendégfogadói, vállalkozói csoportot és kapacitásokat képes az ökoturizmus kínálatai mellé mozgósítani a régió falusi vendégfogadása. A kínálat egyaránt igen gazdag települési vagy vendégfogadói körben széttekintve. A védett területek kínálta természeti élmények mellé a helyi kulturális örökség tárgyi és szellemi emlékeit, rendezvényeket, az aktív kikapcsolódást lehetıvé tevı programokat nyújtanak széles körben a vendégfogadásra felkészült települések. A vendégfogadók még rátetéznek erre házi termékeikkel, specialitásaikkal, a vidéki életmódból származó ezernyi látnivalójukkal, élményükkel. Bátran kimondható, hogy a régió felmért falusi turizmus kínálata már mai állapotában is értékes kiegészítıje, fogadója a védett területek idegenforgalmának. 3. A Dél-Dunántúl környezetbarát vendégfogadói rendszerének nek kifejlesztése Az ökoturizmus elfogadott felfogásának megfelelıen a program aktivizálni kívánja a természetvédelmi értékek közelében élıket, azokat a helyi közösségeket, akik saját hagyományaik bemutatásával, egyedi szolgáltatásokkal hozzá tudnak járulni a kiformálódó ökoturisztikai kínálat gazdagításához. Ebben a már meglévı falusi turizmus hálózat jó kiindulási alapokkal rendelkezik. Az ökoturisztikai terméktípus fejlesztésének kedvezı megoldása, ha a vendégek elhelyezésében számítanak a védett területek közelében fekvı falusi vendégfogadók szálláskapacitásaira. Ám úgy kell átformálni a meglévı vendégfogadók kínálatát, hogy az megfeleljen az ökoturizmus feltételeinek. Az így megszervezıdı szálláshely és program kínálatok szervesen illeszkedjenek a védett területek turizmusához. Az összekapcsolódást, a kínálatok illeszkedését, az ökoturizmus követelményeinek való megfelelést jelezni is kell, hiszen az érkezı vendégek csak így tudnak választani a régióban rendelkezésre álló számos szálláshely és szolgáltatás közül. 3.1. A környezetbarát vendégfogadói hálózat felépítése A programba bekapcsolódott és az ökoturisztikai hálózatokhoz kapcsolódó falusi vendégfogadók számára is fontos, hogy jelezzék felkészültségüket. Ezt, a vendégeket a minıségi kínálatok felé orientáló, a vendégfogadóknak pedig marketing elınyöket jelentı rendszert neveztük el környezetbarát vendégfogadók rendszerének. A rendszer vagy hálózat fı elemei: Minısítési rendszer, amely tartalmazza mindazon kritériumokat, amelyek teljesítésével a falusi vendégfogadók részesei lehetnek a régió ökoturisztikai hálózatának, környezetbarát vendégfogadóvá válhatnak. 156
SZABÓ G.: A KÖRNYEZETBARÁT VENDÉGFOGADÓI HÁLÓZAT... A kritériumok magas minıségi mércét határoznak meg, amely csak fejlesztések révén érhetı el a már ma is mőködı falusi vendégfogadók számára. A szükséges fejlesztések, beruházások végrehajtásához pályázati rendszerben nyerhetnek támogatásokat. A környezetbarát vendégfogadó minısítést elnyertek piaci pozícióik javítására marketing és PR-támogatást kapnak. A minısítettek támogatást kapnak a régió ökoturisztikai hálózataihoz való kapcsolódáshoz is. 3.2. Minısítési rendszer A minısítési rendszer célja kettıs: szavatolja a minıségi szálláshely és ellátási szolgáltatásokat, valamint programokat a régióba érkezı, a természeti értékek iránt érdeklıdı vendégek számára; átfogó kritériumrendszer felállításával világos jövıképet, fejlesztési orientációt adni a régió ökoturizmushoz kapcsolódó vendégfogadói számára. A minısítési rendszer éppen ezért fejlesztı jellegő, olyan a piaci trendek által kijelölt fejlesztéseket preferál, amellyel különleges minıségő, és éppen ezért egyedi, keresett szolgáltatásokat hozhatnak létre, amelyek iránt a kereslet hosszú távon biztosítható. A minısítési rendszer három szintő. Az elsı szintje az alapfeltételeket tartalmazza. Ezek a belépıt jelentik a programba, teljesítésükkel a szolgáltató pályázhat a környezetbarát vendégfogadó minısítés megszerzéséhez szükséges fejlesztések támogatására. A minısítés második szintjén lévı kritériumok világosan meghatározzák a vendégfogadó szolgáltatás fejlesztésének irányait. A harmadik szinten olyan plusz teljesítményeket értékel a rendszer, amelyek teljesítése különleges vonzerıvel rendelkezı szolgáltatások létrejöttét eredményezi. Ezek nem várhatók el minden környezetbarát vendégfogadó címre áhítozótól, de megjelenésük erısíti a régió ökoturisztikai kínálatának színvonalát. A minısítési rendszernek csak egyik bár kiemelt jelentıségő elemét jelentik a feltételek és kritériumok, ezeket a beszerkesztett táblázat tartalmazza. Fontos kérdés az is, hogy a rendszer hogyan mőködik, miként teljesíthetik a vendégfogadók a benne megfogalmazott elvárásokat? A programba való bekapcsolódás elsı lépéseként teljesíteni kell az alapfeltételeket. Környezetbarát vendégfogadó minısítést az a gazda nyerhet, aki teljesíti a táblázat második oszlopában szereplı kritériumokat. A minısítés megszerzésének módja a következı lesz: 1) A minısítést kérı bejelenti igényét a régió ökoturizmus fejlesztési programját menedzselı konzorciumnál. 2) A konzorcium többféle szakterületrıl kér fel specialistákat a minısítési bizottságban való közremőködésre. 3) A minısítı bizottság helyszíni felmérı látogatást tesz a vendégfogadónál. Itt megvizsgálja, hogy: a) Teljesülnek-e a minısítés alapfeltételei? 157
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2005 b) Megvizsgálja minısítési szempontonként (1-6-ig) és egyenként 0-5 pont között értékeli a kritériumok teljesülését. c) Megvizsgálja, hogy a vendégfogadó rendelkezik-e plusz szolgáltatásokkal, ezeket külön pontszámokkal jutalmazza. 4) A bizottság a felmérı látogatásról jegyzıkönyvet készít, amelyben összegzi a kapott pontszámokat. Minısítés akkor nyerhetı el, ha: a) a vendégfogadó megfelel az alapfeltételeknek; b) a teljesítendı kritériumok valamennyi minısítési szempontjánál kapott pontszámot; c) a pontszámok elérik a maximálisan megszerezhetı (6 5 = 30 p) 50%-át, azaz 15 pontot. A kritériumoknál megszerzett minimálisan 15 pont ideiglenes, két éven belül megújítandó minısítést jelent. A rendelkezésre álló két éven belül a felmérı látogatáskor tapasztalt hiányosságokat a gazdának pótolnia kell, az ideiglenes minısítés nem hosszabbítható meg! Az a jelentkezı, aki legalább a megszerezhetı pontszám 2 /3 részét megkapta, tehát 20 pontot szerzett, annak a minısítı bizottság ún. végleges minısítést ítél oda. A plusz szolgáltatásokért külön pontokat ítélhet meg a bizottság, ám ezek a pontszámok csak a 15 pont feletti kritérium értékelés után vonhatók össze, a végsı eredménynél. 2. táblázat A környezetbarát vendégfogadók minısítési szempontjai és kritériumai Minısítési szempontok 1. Környezet Alapfeltételek (belépési szint) A régió országos védettségő természetvédelmi területei közelében fekvı ven- településen dégfogadó Teljesítendı kritériumok (a környezetbarát vendégfogadó minısítés megszerzéséhez) rendezett, virágos vendégfogadó porta felszerelt pihenıkert és játszóudvar áll a vendégek rendelkezésére energia- és víztakarékos eszközök, technológiák használata komposztálást végez, hulladékát szelektív módon győjti csak környezetbarát tisztítószereket alkalmaz Külön értékelt, plusz szolgáltatások bekapcsolódik településszépítési, virágosítási akciókba megújuló energiaforrásokat használ környezetbarát főtési rendszert használ 158
SZABÓ G.: A KÖRNYEZETBARÁT VENDÉGFOGADÓI HÁLÓZAT... 2. táblázat (folytatás) A környezetbarát vendégfogadók minısítési szempontjai és kritériumai Minısítési szempontok 2. A szálláshely és felszereltsége 3. Információadás, felkészültség 4. Helyi termékek, kézmőves termékek Alapfeltételek (belépési szint) FATOSZ által minısített, 3 vagy 4 napraforgós szálláshely Teljesítendı kritériumok (a környezetbarát vendégfogadó minısítés megszerzéséhez) bekapcsolódik a régiós ökoturisztikai információs és marketing rendszerbe ismeri és a vendégeinek be tudja mutatni a környezı védett területek értékeit információs anyagokkal (kiadványok, térképek) rendelkezik a környezı ökoturisztikai kínálatokról (túraajánlatok, bemutatóhelyek, tanösvények) ismeri a régió biotermékeit, imázstermékeit, ezeket tudja vendégeinek is ajánlani ismer helyi termékelıállítókat, ıket vendégeinek is tudja ajánlani rendelkezik főszerkerttel felkészült étkezési szolgáltatások nyújtására felkészült kímélı, diabetikus ételek készítésére ismeri a tájjellegő ételeket, ilyet kínál vendégeinek is ismeri a település kézmőves mestereit, vendégeinek tud ajánlani ilyen programot Külön értékelt, plusz szolgáltatások természetes és környezetkímélı anyagok használata a szálláshely kialakításánál, felújításánál antiallergén textilanyagokat használ a szálláshely tájjellegő és hagyományırzı kialakítású hagyományırzı tárgyakkal díszíti a szálláshelyet, ezeket vendégeinek be is mutatja házi győjteménnyel rendelkezik a paraszti kultúra emlékeibıl a szálláshelyet mozgáskorlátozottak fogadására is felkészítette felkészült idegen nyelven is információadásra biotermelést folytat kézmőves bemutatóhelyet mőködtet, saját termékeit árulja helyi termékeket állít elı és ad el 159
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2005 2. táblázat (folytatás) A környezetbarát vendégfogadók minısítési szempontjai és kritériumai Minısítési szempontok 5. Programok, aktivitások 6. Partnerség Alapfeltételek (belépési szint) Teljesítendı kritériumok (a környezetbarát vendégfogadó minısítés megszerzéséhez) Külön értékelt, plusz szolgáltatások kölcsönöz kerékpárokat lovas programok vendégeinek adására is felkészült ismeri a körzet kerékpáros túraútvonalait, ezeket felkészült hagyományos tudja ajánlani vendégeinek ze- tud lovas programot ajánlani vendégeinek nét, vagy táncot tartalmazó program ismeri a település és a környék bemutatá- kulturális hagyományait, rendezvényeit, tud ilyen programot ajánlani vendégeinek ismeri a régió vízi turizmus ajánlatait sára hivatalosan bejegyezett, együttmőködik a település mőkö- és a régió környezetbarát dı vendégfogadó vendégfogadói hálózatával helyi, vagy megyei együttmőködik a régió szervezeten ökoturisztikai szervezet- keresztül tagja a rendszerével FATOSZ-nak 3.3. Támogatási rendszerek A Dél-Dunántúli Régió környezetbarát vendégfogadói hálózata a bekapcsolódó, minısítést szerzı tagjai számára terveink szerint további támogatásokat is nyújtana szolgáltatásai bıvítése, minıségi fejlesztése és piacra juttatása érdekében. Ezeket csak felsorolva, a következı alrendszerek kerültek kidolgozásra: Közösségi marketing és PR rendszer (arculati rendszer, információs rendszer, régiós katalógus, vásári megjelenés, logó) Támogatások a régió ökoturisztikai kínálataihoz való csatlakozáshoz (kerékpár kölcsönzı rendszer kiépítése a vendégfogadók bázisán, komposztáló készülékek elhelyezése a minısített vendégfogadóknál) Zárszóként annyit mindenképpen érdemes megjegyeznünk, hogy a teljes program 2004 januárjára készült el. Az ökoturizmus fejlesztésére létrejött konzorcium felkészült pályázatként való benyújtására. A megvalósulás útjában fekvı, figyelmet érdemlı probléma az, hogy a hazai és a velük összefüggı uniós támogatások nehezen tudják kezelni a hálózatra, számos partner együttmőködésére és egyéni beruházásaira támaszkodó pályázatokat. Szívesebben támogatnak egy konkrét pályázónál megvalósuló jelentıs összegő fejlesztéseket, 160
SZABÓ G.: A KÖRNYEZETBARÁT VENDÉGFOGADÓI HÁLÓZAT... mint egy térségi hatókörő, de igen komplikált szerkezető fejlesztést. Pedig ez utóbbi meggyızıdésünk szerint turisztikai hozadékát tekintve jóval intenzívebb lehetne. Felhasznált irodalom A fenntartható turizmus fejlesztése (Irányelvek a turizmus tervezıinek és szervezıinek) WTO 2000: Geomédia Bp. 185 p. ASSAM, R. (1993): Entwicklungstendenzen des ländlichen Tourismus in der Europäischen Gemeinschaft (In. Europäisches Forum für Landtourismus 1993 Mai, Weiden) pp. 15-18. BALOG Á. (1995): Ökoturizmus: álom és valóság. ÖKO 4. évf. 1-2. sz. pp. 25-35. CULBERTSON K. MAZANEC J. (1991): Sanfter Tourismus. WiSt. Heft 8. HENSELMANN, M. (1991): Fremdenverkehr versus Umweltschutz im Alpenraum. Kyrill & Method Verlag München. 209 p. JENKEI L. (2002): Idegenforgalmi Értelmezı Kéziszótár. BGF-KVIFK Bp. KENÉZ GY-NÉ (1993): A falusi turizmus szálláshelyeinek minıség szerinti osztálybasorolásáról. Kereskedelmi Szemle 9-10. sz. pp. 16-19. KENÉZ GY-NÉ (1995): Az agroturizmus. A falu X. évf. 2. sz. pp. 83-91. Québeci nyilatkozat az ökoturizmusról, 2002. Turizmus Bulletin 2002/4. sz. pp. 13-18. Sustainable Development of Tourism, A Compilation of Good Practices. 2000. WTO Madrid, 185 p. SZABÓ G. (1999): A területfejlesztés és a turizmus tervezés kistérségi tapasztalatai a Dél-Dunántúlon, különös tekintettel a falusi turizmus fejlesztési feladataira. Alma Mater II. évf. 3. sz. Budapest. pp. 65-85. SZABÓ G. (2000): A vidéki turizmus fejlesztési lehetıségei és módszerei geográfiai megközelítésben hazai példák alapján. PhD-disszertáció, PTE TTK Földrajzi Intézet Pécs. 221 p. SZABÓ G. (2000): Vendégfogadó falvaink. A Földgömb, XVIII. évf. 2. sz. pp. 70-71. 161