FEJÉR MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA CHAMBER OF COMMERCE AND INDUSTRY OF FEJÉR COUNTY HANDELS- UND INDUSTRIEKAMMER KOMITAT FEJÉR Nemzetközi Kereskedelmi Kamara tagja Member of the International Chamber of Commerce H-8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6. Levélcím: H-8002 Székesfehérvár, Pf.: 357. Tel.: (22) 510-310, Fax.: (22) 510-312 www.fmkik.hu E-mail: fmkik@fmkik.hu Célkitőzések és javaslatok Mór Város Önkormányzata gazdaság-élénkítési stratégiájához Preambulum A Közép-dunántúli Régió és Fejér megye gazdaságának meghatározó tényezıje Mór gazdasági fejlıdése. A város ma Fejér megye egyik legerıteljesebben fejlıdı települése; a móri kistérség kulturális, oktatási, egészségügyi, turisztikai, kereskedelmi és gazdasági központja. A város vezetıi a helyi vállalkozásokkal karöltve törekszenek arra, hogy Mór ne csak a tavaszi és ıszi nagy rendezvényekhez kapcsolódóan, hanem folyamatosan borturisztikai központ és célpont legyen az idelátogató belföldi és külföldi utazók számára. A város mai fejlıdésében egyre nagyobb szerephez jut a belföldi és a nemzetközi turizmus, amelyet bıvülı szálláshelyeinek és sokoldalú (wellness, lovas, borászati-gasztonómiai) szolgáltatási kínálatának köszönhet. A város önkormányzata és a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közötti együttmőködést minden bizonnyal az eddiginél több tartalommal és jobban ki lehetne használni a jövıben. Elıremutató és célravezetı lenne, ha a gazdaság szereplıi, a város gazdasági fejlıdésének tengelyét alkotó vállalatok élén álló szakértı vezetık, valamint az önkormányzat vezetıi, az egykori miniszterelnök, a móri születéső Wekerle Sándor szellemi örököseiként olyan közös stratégiát alakítanának ki és fogalmaznának meg, mely gazdaságitársadalmi és kulturális szempontból közös érdekeket, a Móron élı és gazdálkodó emberek érdekeit foglalná magába. Ahhoz, hogy a város gazdasági stratégiája az elkövetkezı 4 évben és hosszabb távon is kifejezett igényeken alapuljon, és valódi, kimondott érdekeket képviseljen, fontosnak tartjuk a vállalkozói észrevételeken, véleményeken alapuló kamarai javaslatokat figyelembe venni a dokumentum összeállításánál, az intézkedések meghozatalánál. Közösségi összefogás városformáló erı Általánosan megfogalmazódott igény: intézményes formában jöjjön létre rendszeres, intenzív és konkrétumokat tartalmazó párbeszéd a gazdaság és az önkormányzatok között. Stratégiai cél: versenyképes gazdaság, Móron és vonzáskörzetében; helyi és nemzetközi szinten. ISO 9001:2008 Tanúsítvány regisztrációs száma: 17328-2007-AQ-BUD-UKAS/Rev.1 Felnıttképzési nyilvántartási szám: 07-0045-06 Intézményi-akkreditációs lajstromszám: AL-1300
A stratégiai cél megvalósítása köré csoportosítható feladatok: I. Gazdasági szerkezetváltás új energia-iparágak kialakulásával, XXI. századi igényeknek megfelelı informatikai fejlesztések megvalósításával: A gazdasági szerkezetváltás témakörében a stratégiai célok között érdemes kiemelni, hogy a megújuló energia köré csoportosítható iparágak és az ezeket kiszolgáló szolgáltatások olyan új piacot teremtenek, mely nagyon elınyös helyzetet idéz elı Mór ipari fejlıdése számára, valamint alkalmas a lakosság életkörülményeinek javítására. Fontos szerepet kell kapnia az alternatív energiák termeléséhez szükséges berendezések, eszközök gyártásának, a technológiai szerelési szolgáltatások végzésének és mindezen feladatok ellátásához szükséges szakemberek helyben való képzésének. A térséget alkalmassá kell tenni, illetve továbbfejleszteni a kapcsolódó K+F+I tevékenységre. A zöld iparág mellett az informatikai fejlesztések az elkövetkezı 10 évben meghatározó szerephez fognak jutni, hiszen az információs társadalmi elvárások és a központosított közigazgatás ügymenetét, valamint a nyilvános adatbázisok informatikai hátterét meg kell teremteni. II. Versenyképes helyi adórendszer megteremtése: A helyi adórendszer kapcsán megfogalmazódtak olyan igények, melyek a jelenlegi helyi kivetett adófajták növelésének kerülését, a KKV szektor vonatkozásában az eddiginél elınyösebb feltételek kidolgozását teszik szükségessé. A gazdaság szereplıi az önkormányzat költségvetésében meghatározónak tartják az iparőzési adó részesedését és az iparőzési adó címkézési lehetıségét javasolják. III. Helyi vállalkozások védelme, preferenciája: A közbeszerzési tenderek vonatkozásában javasoljuk kidolgozni a hatályos jogszabályoknak sem ellentmondó olyan feltételrendszert, amelyek a helyi vállalkozásokat preferálják a megvalósítások kapcsán. IV. Szakképzett munkaerı rendelkezésre állása: Fontos, hogy a kereslethez igazodó megfelelı kínálat álljon rendelkezésre a szakképzett munkaerı piacán, illetıleg hogy a képzés színvonala a minıségi kibocsátást garantálja az általános- és középiskolai oktatás, valamint a szakképzés vonatkozásában. V. A foglalkoztatás növelése: A gazdasági fejlıdés elindítása egyben maga után vonja a foglalkoztatás növekedését is, mely mindenképpen egyaránt érdeke a foglalkoztatói oldalnak és a munkaerıpiac kínálati oldalán megjelenı munkavállalóknak is. VI. Idegenforgalom, turizmus A város és térsége idegenforgalmi képességének fellendítése; a fenntartható turizmus fejlesztése; a térségre jellemzı borászati, idegenforgalmi fejlesztések, lovas turizmus, wellness turizmus, a sportturizmus és az orvosi szolgáltatásokra alapozott egészségturizmus gyakorlatának fejlesztése. 2
A feladatok elvégzésének eszközei: 1. Párbeszéd a gazdasággal, társadalmi felelısségvállalás (CSR), gazdasági és jogi identitás, önellátó város, helyi vállalkozásokért lobbi erı és kapcsolati tıke kiépítése, PILOT-projekt 2. Helyi rendeletek/adórendeletek esetében új helyi adófajták bevezetésének kerülése, helyi iparőzési adó címkézési lehetısége, helyi alap létrehozása 3. Szakképzés-oktatás (általános iskola, középfokú- és szakképzés) rendszerének felülvizsgálata 4. Közbeszerzési tenderek kiírása, a helyi vállalkozások hangsúlyosabb részvételi lehetıségének biztosításával 5. Mór infrastrukturális fejlesztése 6. Idegenforgalom, turizmus 1. Párbeszéd a gazdasággal, társadalmi felelısségvállalás (CSR), gazdasági és jogi identitás, önellátó város, helyi vállalkozásokért lobbi erı és a kapcsolati tıke kiépítése, PILOT-projekt Partnerség-Párbeszéd-Program: folyamatos információcsere és érdekegyeztetés jól szervezett platform formájában. Ha a párbeszéd a gazdaság szereplıi és a közigazgatás jogalkalmazói között jól és hitelesen mőködik, akkor mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás, mind pedig a végrehajtás társadalmilag széles körben elfogadott lesz és jogkövetésre ösztönöz. Társadalmi felelısségvállalás, közösségi szerepvállalás nyilvános elismerése: Párbeszéd keretében alakítsunk ki ún. elismerı és ösztönzı rendszert pályázat formájában, iparőzési adó címkézési lehetıséggel stb. annak érdekében, hogy a társadalmi felelısségvállalás (CSR) Mór fejlesztését támogassa; szorosabb együttmőködés alakuljon ki a vállalkozások és az önkormányzat között; együttesen formáljuk a város gazdasági szereplıinek felelısségtudatát. A városvezetés a kiemelkedı eredmények elismerésével, az ehhez kapcsolódó kommunikációval a közösségi kultúrát formálná. A város gazdasági és jogi identitása a térség meghatározó városává tenni Mórt: széles körben elfogadott és jogkövetıen alkalmazott helyi adóstratégia megalkotásával, a társadalmi szerepvállalásban jeleskedı vállalkozók elismerésének helyi kultúrájával, kormányzati és EU-s szinten megvalósított aktív kapcsolatrendszerrel, az ipar helyi szintő igényeihez igazodó fejlesztésével, a gazdasági szerkezetváltás elısegítésével és a XXI. századi igényeknek megfelelı informatikai fejlesztések megvalósításával. Önellátó város: a helyi gazdasági identitás megvalósulhat olyan formában, hogy a piac szereplıi az egymástól való beszerzést, a szolgáltatások kölcsönös igénybevételét részesítik elınyben. Ennek egyrészt közösségformáló ereje van, másrészt belsı kohéziót teremt. Az önkormányzat azzal kapcsolódhat be a folyamatba, hogy beszerzései során elsıdlegességet biztosít a Móron és vonzáskörzetében tevékenykedı vállalkozásoknak. Helyi vállalkozásokért lobbi erı és kapcsolati tıke kiépítése. PILOT-projekt: célszerő lenne Mórra hozni legalább egy olyan PILOT programot, mely esetlegesen más, országos, vagy regionális, de legalább megyei szintő projekteknek lehet a csírája, emellett erısítené Mór kiemelt szerepét, más városokhoz viszonyítva. 3
2. Helyi rendeletek/adórendeletek módosítása, új helyi adófajták bevezetésének kerülése, helyi iparőzési adó címkézési lehetısége, helyi alap létrehozása Mór adótermelı képessége az elmúlt idıszakban dinamikusan növekedett, jelentıs törést a világgazdasági válság eredményezett; tekintettel arra, hogy a vállalkozók széles körét érintı adóterhek csökkentése országos stratégiai célkitőzés, ezen vezérelv mentén helyi szinten is megfogalmazódik gazdasági elvárásként: új helyi adófajták ne kerüljenek bevezetésre. Az iparőzési adó 1,93%-os mértéke ösztönzıleg hat a vállalkozások Móron történı letelepedésére, ennek kapcsán munkahelyteremtésre és munkahely megtartásra, valamint az adófizetés tekintetében jogkövetésre. A helyi iparőzési adó címkézésének bevezetésére felmerül az igény. Az adó befizetésére jól lehet ösztönözni a vállalkozásokat azzal, hogy rendelkezési joggal bírnak az általuk befizetett adó bizonyos százalékának sorsáról. A kedvezmény általános elınye: lehetıvé teszi az irányított gazdaságfejlesztést, dokumentálja az adófizetık elıtt a befizetett adó hasznosítását, valamint kohéziót is teremt az adófizetık és az önkormányzat között a közigazgatás által is fontosnak tartott célok megvalósítása kapcsán. Mikro- és kisvállalkozások tekintetében 10 millió Ft korrigált nettó árbevétel esetében helyi iparőzési adó kedvezmény rendszere: a befizetendı helyi iparőzési adó bevallása és megfizetése kapcsán kedvezményben részesíthetık lennének e szektor tagjai azáltal, hogy az adó bizonyos mértékő százalékát címkézhetik, az önkormányzat által rendeletben meghatározott felhasználási célokra. Javasoljuk a gazdaság szereplıivel együttesen kidolgozni ennek rendszerét; az önkormányzat a címkézhetı célokat azaz az adó felhasználási jogcímeit valamint a címkézhetı mértéket elızetesen rendeletben határozza meg. Helyi alap létrehozása (garancia-önerı-kamattámogatási): célja a helyi vállalkozói és a KKV szektor megerısítése annak érdekében, hogy adótermelı képességük, foglalkoztatási helyzetük stabilizálódjon. A költségvetésben elkülönített tételként kellene kezelni a helyi iparőzési adó bevételbıl vagy egyéb forrásból, egy alapot, pályázati források vagy hitel igénybevétele céljára. 3. Szakképzés-oktatás (általános iskola, középfokú- és szakképzés) rendszerének felülvizsgálata - Az általános iskolák szerepének erısítésével el kell érni, hogy a tanulók megfelelı, pályaorientációs tevékenységet is magába foglaló pedagógiai program alapján felkészítve kerüljenek a szakképzésbe. - A szakképzés-felnıttképzés igazodjon a gazdaság szakmai, területi, strukturális igényeihez, biztosítsa a gazdasági szereplık által elvárt, idıben változó, minıségi szakember rendelkezésre állást és utánpótlást. A felnıttképzésben, a humán erıforrás továbbképzésében primátusa e téren is helyi vállalkozásoknak legyen. - Cél a város versenyképességének erısítése hatékony, megfelelı és szakképzett munkaerı biztosításával. Rendszeres konzultációval célszerő felmérni a munkaerı-piaci igényeket, ezt közvetíteni az illetékes szervezeteknek kamarák, Regionális Fejlesztési Képzési Bizottság, munkaügyi központ. 4
4. Közbeszerzési tenderek kiírása, a helyi vállalkozások hangsúlyosabb részvételi lehetıségének biztosításával - Primátust a helyben tevékenykedı vállalkozásoknak: rendeletileg kell biztosítani, hogy a városi önkormányzat beszerzéseinél a helyi beszállítók, kereskedık, szolgáltatók és kivitelezık egyaránt elsıbbséget élvezzenek. - Mór Város Önkormányzata a beszerzései kapcsán legyen figyelemmel arra, hogy az aktuális jogszabályi környezet ismeretében és jogszerő alkalmazása mellett is a helyben tevékenykedı KKV-k elınyt élvezhessenek a tenderek megvalósítása során. Az önkormányzat, mint ajánlatkérı alkalmazhatna olyan súlyszám szerinti pozitív elbírálást a közbeszerzések lebonyolítása kapcsán, amivel elınyhöz juttatná azokat a vállalkozásokat, amelyek a projektet például helyben nyilvántartott regisztrált álláskeresıkkel valósítanák meg. (Ez nem jelent olyan mértékő pozitív megkülönböztetést, ami jogszabályba ütközı lenne (Kbt.), tehát nem sérti az egyenlı elbánás elvét.) - A közbeszerzések megvalósítása során a helyi vállalkozások produktumai helyben maradnának, az általuk megtermelt gazdasági eredmény utáni adó is a helyi költségvetést gyarapítaná, és az itt élı munkaerı a jövedelmének döntı részét helyben költené el. Emellett pedig az így is sokat kritizált közbeszerzési eljárásba vetett bizalom is fokozatosan megerısödne a vállalkozásoknál. - A 2010. szeptember 15-tıl hatályba lépı átfogó Kbt.-módosítással a területei kereskedelmi és iparkamarák jogkört kaptak az ajánlati kiírások jogszerőségének felügyeletére, elızetes kontrolljára, illetıleg a Közbeszerzési Döntıbizottsághoz fordulás lehetıségére. Ennek az új szerepnek megfelelve, szükséges lenne naprakész adatcsere az ajánlatkérı önkormányzat és a kereskedelmi és iparkamara között. Ennek javasolt módja lehet, hogy az önkormányzat és a kamara között elektronikus információcsere valósul meg. 5. Mór infrastrukturális fejlesztése A város infrastrukturális fejlesztése a legszembetőnıbb és a legnyilvánvalóbb eredményeket jelenti, amely mind a lakosság megítélése, mind pedig az ipari tevékenységet folytató vállalkozások, emellett az idelátogató turisták szemszögébıl is kiemelkedıen fontos. Az utak, a csatornarendszer, a közvilágítás a közbiztonság fejlesztése és ezek eszközrendszerének újragondolása az új önkormányzati közigazgatás alapvetı célja kell, hogy legyen. Fontos bekapcsolni az infrastrukturális fejlesztésekbe az EU-s pályázati lehetıségeket is, valamint lényeges, hogy a helyi vállalkozók piacra lépését/piacon maradását erısítse az új városvezetés. Szerepet kell kapnia az idegenforgalom, bor-lovas-wellness turizmus, a kereskedelem, a vendéglátás, a szálláshely szolgáltatás, mint gazdasági tevékenységek fellendítésének. Országos lobbi tevékenység kapcsán a 81-es fıút fejlesztésének elérése. 6. Idegenforgalom, turizmus Belföldi- és nemzetközi turizmus fejlesztése önkormányzati eszközökkel; fenntartható turizmus; Wellness-lovas-borászati-gasztronómiai szolgáltatások színvonalának további emelése fejlesztési támogatásukkal. 5
A városban zajló sportesemények közösségszervezı hatásának kihasználása, gazdasági kapcsolatépítés, kereskedelem-fejlesztés, kulturális és turisztikai információcsere céljából. A sportmarketing a város és vonzáskörzete KKV-inak gazdasági fejlıdésére lehetıséget teremthet. Az új Széchenyi Terv Programjának és alapgondolatának megfelelı támogatási metódus alapján, lehetıség nyílik az egészség turizmus gyakorlatának fejlesztésére. Véleményünk szerint szükség van arra, hogy a város önkormányzati vezetésének szakértıi között minél több jól képzett, döntési pozícióban jól alkalmazható személy legyen. Gazdasági önkormányzatunk szakmailag is elismert partnerei és vezetıi felajánlják tevékeny közremőködésüket a közös munkára, az egyes bizottságokban végzendı feladatok ellátására. Székesfehérvár; 2010. szeptember 08. A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Elnökségének felhatalmazásával, és a gazdaság szereplıinek megbízásából Radetzky Jenı s.k. FMKIK elnök 6