Magyar Hírlap Megszüntetik a "tinglitangli" képzéseket 2012.09.06-1,2. oldal - [4748851] *Hoffmann akcióban Teljes mértékben megújulnak a felsőoktatási szakképzések, amelyeket a jövőben csak egyetemek vagy főiskolák indíthatnak, és azok is csak akkor, ha azonos szakon alapképzés vagy osztatlan képzés is zajlik a falaik között. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár tegnap a témában rendezett konferencián hangsúlyozta, korábban semmilyen követelménynek nem kellett megfelelniük ezeknek a képzéseknek, így szakközépiskolák, cégek, alapítványok "számolatlanul" indítottak ilyen kurzusokat, mostantól viszont a Magyar Akkreditációs Bizottság őrködik majd a képzés minősége fölött. Az államtitkár továbbá kifejtette, az unióban a felsőoktatásban tanulók tizennégy százaléka vesz részt ilyen rövid távú, gyakorlatorientált képzéseken, míg hazánkban ez az arány még csak hat-nyolc százalékot tesz ki. belföld 2. oldal Pintér Balázs Új feltételek a szakképzés területén Csak egyetemek és főiskolák indíthatnak a jövőben ilyen kurzusokat, s a minőség felett az akkreditációs bizottság őrködik majd Jövőre kizárólag az egyetemek és a főiskolák által indított felsőoktatási szakképzésre jelentkezhetnek a fiatalok. Mivel a vállalatok nagy része eddig elutasította az ilyen végzettséget, itt az ideje a változásnak. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy tegnapi konferencián kifejtette, korábban semmiféle követelményrendszert nem írtak elő, ennek következtében szakközépiskolák, cégek és alapítványok "számolatlanul" indíthattak efféle képzéseket. Teljes mértékben megújul a szakképzés a felsőoktatásban - közölte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a témában rendezett tegnapi konferencia utáni sajtótájékoztatón. Mint mondta, a felsőfokú szakképzést felváltó felsőoktatási szakképzés elnevezés is arra utal, hogy kizárólag felsőoktatási intézmény szervezhet ilyen rövid ciklusú, gyakorlatorientált, ugyanakkor magas szintű elméleti tudást nyújtó oktatási formát. Kifejtette, szakképzést csak az az egyetem vagy főiskola indíthat a következő tanévtől, amelyen azonos szakon alapképzés vagy osztatlan képzés is folyik. Hoffmann Rózsa hangsúlyozta, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) "őrködik" majd a képzések minősége fölött, korábban viszont semmiféle követelményrendszer nem létezett, ezért fordulhatott elő, hogy szakközépiskolák, cégek, alapítványok "számolatlanul" indítottak ilyen kurzusokat. Az államtitkár megjegyezte, miközben az Európai Unióban a felsőoktatásban tanulók tizennégy százaléka vesz részt ilyen rövid távú képzéseken, Magyarországon ez az arány még csak hat-nyolc százalékot tesz ki. Kérdésre válaszolva azt mondta, a felsőoktatási szakképzést végzők a felsőfokú végzettségűek közé számítanak. Miután 2010-ben még tizenegyezer hallgató kezdte meg tanulmányait ilyen kurzusokon, addig az idén mindössze ötezer-ötszáz. Az adatok kapcsán az államtitkár megjegyezte, a színvonaltalan képzésekre nem szívesen jelentkeznek a fiatalok, ráadásul a piacon sincs kereslet a végzettek iránt. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a tájékoztatón arról beszélt, hogy nagyon szoros együttműködés alakult ki a kormány és a magyar gazdaság szereplői között azért, hogy a gazdasági igényeknek megfelelő képzések jelenjenek meg a kínálatban. Szerinte az eddigi felsőfokú szakképzéseket elutasította a vállalatok nagy része, s reményét fejezte ki, hogy ez a megújulással együtt
változik majd. Az elnök úgy vélekedett, rendkívül fontos, hogy a szakképzések esetén megjelent a kamarai felügyelet, így például a diákok kötelező féléves gyakorlatukat csak az MKIK által regisztrált helyeken végezhetik. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke elmondta, az átalakítás következő lépcsőjeként legkésőbb a felsőoktatási felvételi tájékoztató megjelenéséig a MAB-bal együttműködve nyilvántartásba veszik a képzési helyeket. Jövőre ugyanis már csak ezekre az újfajta képzésekre lehet jelentkezni, s a cél Princzinger szerint az, hogy a "kimenetnél" használható tudással felvértezve álljanak a hallgatók. A piac megmérte, jónak találta a Corvinust Nincs semmi ok arra, hogy megszűnjön a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), mert a második legnépszerűbb a diákok között - mondta Varga Mihály tárca nélküli miniszter tegnap az egyetem ünnepi tanévnyitó szenátusülésén. "A piac megmérte az egyetemet, és jónak találta" - fogalmazott, hozzátéve, mivel az állam, illetve a Diákhitelprogram minden hallgató után kifizeti a költségeket, nemhogy csökkenő, növekvő lesz a BCE költségvetése, ráadásul a vállalati szféra bevonása újabb bevételeket jelenthet. Varga Mihály szerint a felsőoktatás színvonalának emelése érdekében szükségszerűek voltak a strukturális átalakítások, a kapacitás ésszerűsítése, a képzés szerkezetének átláthatóvá tétele. Rostoványi Zsolt rektor azt mondta, még szorosabb együttműködésre törekednek más egyetemekkel, s azt szeretnék, hogy "a vezető budapesti egyetemek között" szövetség alakuljon. (MTI) Hoffmann Rózsa (jobbról a második) szerint korábban "számolatlanul" indították a képzéseket *Pintér Balázs, MTI IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18.
Magyar Nemzet Megújul a szakképzés 2012.09.06-3. oldal - [4749402] *Felsőoktatási intézmények indíthatnak kurzusokat - Megfelelnének a piaci igényeknek Átalakítják a felsőoktatási szakképzések rendszerét, így a jövő évtől szakközépiskolák és cégek már nem indíthatnak ilyen kurzusokat. A képzéstípus az egyetemek és főiskolák kiváltsága lesz. A 2013/14-es tanévtől kizárólag felsőoktatási intézmények indíthatnak felsőoktatási szakképzést, de ők is csak akkor, ha azonos szakon alap- vagy osztatlan képzést is folytatnak - mondta tegnapi tájékoztatóján Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár emlékeztetett arra, a korábban felsőfokúnak hívott szakképzéseket azért alakítják át, hogy jobban megfeleljenek a gazdaság igényeinek. Mint ismertette: a rövid ciklusú, mindössze kétéves képzéseknek kötelező része lesz egy féléves szakmai gyakorlat, amelyet kizárólag a felsőoktatási intézményekkel szerződött gyakorlati helyeken lehet elvégezni. - A szakképzésben tanuló hallgatók felsőfokú végzettséget szereznek, de felsőoktatási diplomát nem kapnak. A háromféle finanszírozási forma - állami ösztöndíj, részösztöndíj, illetőleg önköltség - azonban erre a képzéstípusra is érvényes - közölte. Hoffmann Rózsa kiemelte: míg a jelenleg működő szakképzési rendszer rendkívül szabályozatlan, s hiányoztak belőle a minőségi követelmények, addig mostantól már az akkreditációs bizottság szigorú feltételeinek is meg kell felelni. Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora a tájékoztatón hangsúlyozta: fontos, hogy a szakmai gyakorlatok ellenőrzött körülmények között folyjanak, ezért kizárólag a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által regisztrált képzőhelyre jelentkezhetnek a diákok. Kitért arra is, hogy a szakképzésben szerzett kreditek beszámíthatók, ha a hallgató később úgy dönt, szeretne alap- vagy osztatlan képzésre továbblépni. - Az átjárhatóság visszafelé is működik, így annak sem kell végzettség nélkül távoznia az intézményből, akinek esetleg túl nehéz az egyetemi, főiskolai tanulás. Ilyenkor az illető befejezheti tanulmányait szakképzésben is - mondta. Parragh László, az MKIK elnöke kiemelte: azért is fontos a rendszer átalakítása, mert a vállalkozások nagy része jelenleg elutasítja a szakképzéseket, és nem szívesen foglalkoztatja a hallgatókat. - A piaci oldalnak kendőzetlenül ki kell mondania, hogy mi a gazdaság igénye, a szakképzést pedig gazdaságközelivé kell tenni - fogalmazott, hozzátéve: látja, hogy az öszszehangolás már erőteljesen zajlik. IDŐSEK AZ ELTE-N Nyugdíjasszervezetek kezdeményezésére az idősebb korosztály számára is megnyitja a tanulás lehetőségét az ELTE. - A most induló, tíz hónapos programba a pedagógiai és pszichológiai, a bölcsészettudományi és a természettudományi kar szállt be 10-10 előadás megtartásával - közölte Striker Sándor docens. A fővárosi önkormányzat által támogatott, ingyenes programokra legkésőbb öt nappal az aktuális előadások előtt kell jelentkezni az egyetemen. KUTATÓEGYETEM LEHET A CORVINUS Nincs semmi ok a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) megszűnésére, mert a második legnépszerűbb a diákok között - közölte Varga Mihály tárca nélküli miniszter tegnap Budapesten, a BCE tanévnyitó ünnepi szenátusülésén. Úgy fogalmazott: a piac megmérte az egyetemet, és jónak találta. Beszélt arról is, hogy a felsőoktatási képzés színvonalának emelése érdekében országos szinten szükségszerűek voltak a szerkezeti változások, s a közösségi forrásból végzett képzés átláthatóvá tétele. Rostoványi Zsolt, a BCE rektora hangsúlyozta: az ország egyik vezető, nemzetközi elismerésnek örvendő intézményeként komoly esélyük van elnyerni a kutatóegyetemi besorolást, amelyről szeptember második felében döntenek. Példaként említette, gazdálkodástudományi képzésük a Financial Times ranglistáján az utóbbi években a 20. hely körül áll.
FOTÓ: KOCSIS ZOLTÁN *CSÓKÁS ADRIENN,(MTI)
Világgazdaság Hoffmann Rózsa komoly fordulatot jelentett be 2012.09.06-5. oldal - [4749164] *Csak egyetemek és főiskolák indíthatnak felsőoktatási szakképzést 2013-tól A jövő évtől csak felsőoktatási intézmények indíthatnak felsőoktatási szakképzést - jelentette be Hoffmann Rózsa egy, a Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF) tartott sajtótájékoztatón. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára hozzátette: számos fejlett országban a felsőoktatásba tagozódik a rövid, gyakorlatorientált, de magas elméleti hátteret biztosító képzések rendszere. Az új rendszerben kétéves képzések indulnak 2013-tól, amelynek része lesz egy féléves, vállalatoknál eltölthető gyakorlati időszak is. Hoffmann kiemelte: az új rendszerben nem lesznek lezárt képzési utak, ezért a kreditbeszámítás miatt egy ilyen képzés alapot teremthet a felsőoktatásba való belépéshez is. "Az induló felsőoktatási szakképzés komoly lehetőség az intézményeknek, hiszen ezzel bekapcsolódhatnak a nemzetközi vérkeringésbe is" - mondta el az eseményen Sándorné Kriszt Éva. A BGF rektora a kreditbeszámítással kapcsolatban kiemelte: az út visszafelé is vezet, vagyis ha valaki nem boldogul a felsőoktatásban, megszerzett pontjai beszámításával felsőoktatási szakképzést szerezhet a diploma helyett. A rektor szerint az új rendszer beindításánál elengedhetetlen a munkaerő-piaci szereplőkkel kialakított szoros együttműködés, és a 2013-as induláshoz még szeptemberben ki kell dolgozni a szakindítási anyagokat. A kamara üdvözli a szakképzés átalakítását, amelyet a gazdaság szereplői is megkövetelnek - mondta el Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hozzátette: bár az ipar szereplői ma még gyakorta nem értik, mivel ad többet a felsőfokú szakképzés, mint a technikusi képzés, az egészségügy és egyes szolgáltatási területek munkaadói nagy várakozásokkal tekintenek az új rendszerre. Brüsszel bővítené a minősítés elismerését Az Európai Bizottság a munkahelyteremtésre és -növekedésre irányuló stratégiája részeként kezdeményezést indított az iskolán és egyetemen kívül szerzett készségek és kompetenciák elismerésének ösztönzésére. Ez lehetővé tenné, hogy az ilyen kompetenciák alapján teljes körű vagy részleges minősítést kapjanak. Jelenleg csupán néhány EU-s ország rendelkezik átfogó rendszerrel a nem formális és az informális tanulás eredményeinek elismerésére. A szakképzés átszervezéséről beszélt az államtitkár Fotó: Kallus György * B. L.