Közzétette: www.flgmgzin.hu (https://www.flgmgzin.hu) 2011 december 17. Flg 0 Értékelés kiválsztás Még Givenincs Csecsemőgyilkosságok értékelve Mérték Kádár-korszkbn Kádár-korszkbn Kádár-korszkbn Kádár-korszkbn Kádár-korszkbn 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Leánynyák mentális állpot, titkolt terhességek, művi vetélés és fogmzásgátlás Kádárkorszkbn - többek között ezeket kérdéseket boncolgtj Tóth Eszter Zsófi z Archívnet legújbb számábn. A gyermekét megölni kívánó ny terhességét rendszerint titkolj. Teszi ezt zért, mert terhesség tényét is el krj titkolni, z ölési cselekményre előre készül. Ez önmgábn zt is jelenti, h vlmilyen komplikáció nem fordul elő, rendszeres terhesrendeléseken sem vesznek részt. Az esetek közül 5 elkövető vett részt terhesgondozáson, de kkor is csk terhességének első 1. oldl (összes: 5)
Közzétette: www.flgmgzin.hu (https://www.flgmgzin.hu) időszkábn. Ez vizsgált még kizárólg terhesség tényének megállpításár szorítkozott. Amikor terhesség vizsgáltok eredményeként ténykérdéssé vált, már terhesrendelésekre sem mentek el. A Budpesti Rendőr-főkpitányság értékelő jelentése z 1966 1970 közötti, Budpesten és Pest megyében történt gyermeköléseket, mi foglomhsználttl újszülöttöléseket elemzi. A jelentés szerzője hngsúlyozt, hogy megváltozott társdlmi viszonyokr tekintettel z 1960-s évek Mgyrországán természetes, hogy házsságon kívül szülő nő és házsságbn szülő nő törvényben zonos megítélés lá esik. Azonbn két fő tendenci figyelhető meg forrásbn: egyrészt normlitásként zt ábrázolj, h nő házsságbn szül, és nem egyedül válll gyermeket és, másrészt állmi felügyelet lá krj helyezni terhes nő testét, mikor z állpotos nők teljes körű nyilvántrtását, illetve zt szorglmzz, hogy írják fel terhesrendelésen megjelenő nők személyi igzolvány számát. 1969-ben jelent meg z első, pozitív hngvételű Nők Lpj cikk egy leánynyávl kpcsoltbn. A könyvtárosként dolgozó lánynyát úgy ábrázolták z írásbn, mint 26 esztendős rokonszenves, szép rcú, krcsú nőt, kinek gyermek pjávl évekig trtott kpcsolt. Első terhességét elvetette, másodikt viszont megtrtott. Hét hónpos terhes koráig nem szólt senkinek, ekkor egy brátnőjének mesélte el, hogy gyermeket vár, ki zt tnácsolt, mondj el fiúnk is. A lány kálváriáj ekkor kezdődött, ugynis z ellenszenvesnek ábrázolt leendő p sját főnökét hívt segítségül, hogy lányt meggyőzze rról, hogy gyereket el kell vetetni, vgy h már nem lehet, kkor örökbe kell dni. A lány szülei zt krták, kössenek névházsságot, de fiú ezt is visszutsított. A lány biztos volt bbn, hogy megszüli, és felneveli gyereket egyedül. A korábbi cikkekben lánynyák döntését nem tudtosnk ábrázolták, hnem kényszernek. A cikk szerint lányny mellé állt fluj, elsősorbn zért, mert okos, becsületes, megbízhtó, ngyon kedves, és szülei is kiálltk mellette. 2. oldl (összes: 5)
Közzétette: www.flgmgzin.hu (https://www.flgmgzin.hu) A leendő leányny sorsánk kedvező lkulás zonbn ritk kivétel volt, mint hogy jelentés muttj is. A jelentés szerzője külön hngsúlyozz zt, hogy figyelmet kell fordítni Budpestre npont dolgozni bejáró nőkre, hogy őket is el tudják számolttni esetleges terhességükkel kpcsoltbn, mivel felderítetlen esetek zömét nekik tuljdonították. A bejárók és z ingázók modern és trdicionális kultúr htárán éltek, identitásukbn és életformájukbn kötődtek város és flu világához is. A jelentés szerzője egyrészt együttérzést tnúsított bűntettet elkövető nőkkel, mikor hngsúlyozt, hogy szülés ltt és után szülő nő kivételes testi és lelki állpotbn vn, ezért bíróságok enyhe ítélkezési gykorlt természetes. A Kádár-korszkbn z 1961. évi V. tv. csecsemőgyilkosságot ellentétben Csemegi kódexszel, hol privilegizált tényállás volt beolvsztott z emberölés lpeseti tényállásáb. A törvény miniszteri indoklás szerint ennek ok többek között z volt, hogy házsságon kívül született, törvénytelennek számító gyermekeket z 1946. évi XXIX. tc. egyenjogúsított, tehát házsságon kívül szülő nő törvényi védelmet élvezett. A törvény indoklás szerint privilegizált tényállás, vgyis z enyhébb megítélés megszüntetését z is indokolt, hogy szocilist időszkbn, gzdságitársdlmi viszonyok átlkulásávl, nyomor megszűnésével, z emncipációs beszédmód mitt nők megváltozott társdlmi helyzetével megszűntnek gondolták lánynyák kitszítottságát társdlomból. Az áltlános tnkötelezettséget pedig gyógyírnk vélték kulturális elmrdottság felszámolásár. A szocilist időszkbn bírói gykorltbn büntetés kiszbásánál enyhítő körülményként leginkább rr lehetett hivtkozni, hogy z ny szülés során beszűkült tudtállpotbn és kényszerhelyzetben volt. A bírók szem előtt trtv Legfelsőbb Bíróság erre vontkozó, 15. számú Irányelvét korszkbn elenyésző számú esetben minősítették z újszülött megölését előre kiterveltnek, ljs indokból elkövetettnek, mert mg titkolt terhesség nem volt tekinthető z előre megfontolt szándék lpjánk. Az Irányelv szerint büntetés kiszbás során minden egyes esetben vizsgálni kellett, hogy cselekmény elkövetését mennyiben befolyásolt szülő nő különleges állpot és társdlmi rosszllás. A szocilist időszkbn évente 25-30 felderített csecsemőgyilkosság volt, melyet 5-15 évig terjedő szbdságvesztéssel lehetett büntetni. 1958-1961 között elemzett esetekben átlgosn két év szbdságvesztés büntetést szbtk ki. E forrás is ezt trtott áltlánosnk. Azonbn szerző úgy vélte, hogy mivel e terhes nők nem jártk terhesgondozásr, tudtosn készültek születendő gyermekük megölésére, ez zonbn elég vlószínűtlen és több tudományos kuttási eredmény cáfolj is. Nem vizsgált jelentés környezet szerepét, z p felelősségét. Kriminológii szempontból, közvetlen környezet közömbösségét, felelősségét vizsgálók zzl érvelnek, hogy z ny elsősorbn áldozt, másodsorbn gyilkos. Cseres Judit kriminológus Eltékozolt újszülöttek című kötetében 197 esetet elemezve zt megállpítást tette, hogy felelősnek trtj titokjátszm-jánltot kínáló környezetet, kiknek segítségével z ny kilenc hónpon át úgy tehet, minth nem is várn gyermeket. Herczog Mári szociológus szerint titkolt terhesség z, melyben z állpotos nő környezete és gykrn sját mg előtt is tgdj zt tényt, hogy gyermeket vár. Krdos Klár igzságügyi szkértő is zt hngsúlyozt, hogy érthetetlen környezet tgdás: z, hogy terhes nőket kitrtón zzl szembesíti, hogy terhesség nem is létezik, és nők kilenc hónp ltt ennek z elvárásnk felelnek meg. Szerinte innen már csk egy lépés nem létező terhesség létező eredményének megsemmisítése. 3. oldl (összes: 5)
Közzétette: www.flgmgzin.hu (https://www.flgmgzin.hu) Szociálpolitiki szempontból Dettre Erzsébet szerint z újszülött gyilkosság melletti érv lehet z, hogy z nyák úgy érezhetik, csecsemő megölése z egyetlen lehetőség rr, hogy ddigi életlehetőségeiket, kpcsoltrendszerüket fenntrtsák. A szocilist időszkbeli szociálpolitikát Cseres Judit 1982 1986 közötti időszkr vontkozó kuttásábn rr lpozv kritizált, hogy segítségre, védelemre szoruló terhes nőnek mgánk kellett voln felkeresnie z orvost, védőnőt és nem fordítv: tehát sjnos nem z intézmények képviselőinek volt kötelezettségük veszélyeztetettek felkuttás. Az lább közölt jelentés szerzője pozitív fejleményként ábrázolt születésszámok emelkedését, melyet egyértelműen gyes 1967-es bevezetéséhez kötött. Azonbn ggodlomml szólt z bortuszok mgs számáról is. Mgyrországon z 1960-s 1970-es években hjtották végre legtöbb bortuszt. A meglévő dtok csk legális művi terhesség megszkításokr vontkoznk, nem számolv bele törvénytelen bevtkozásokt és spirál, vlmint gyógyszerek bortív htását. Az bortuszok szám 1956-bn nőtt meg, ekkor (1956. június 4-én) engedélyezték állmilg, miután Rtkó-törvényt feloldották. 1957 1966 között 1 642 417 bortuszt végeztek, z évenkénti átlgos szám 140 180 ezer közötti volt. 1969-ben például művi vetélések szám 206 817 volt, kkor, mikor csk 154 318 kisbb született. Az bortuszok szám ezen mgs szinten állndósult 1973-ig, mjd fogmzásgátlók (Infecundin, Bisecurin) htásár csökkent és 1977-től teherbeesés elleni védekezésnek hormonális fogmzásgátlók szedésével történő gykorlt terjedt el. A jelentés szerzője persze sokkl nehezebb helyzetben volt, mint mnpság kérdéskörrel fogllkozók, mikor olyn jvsltokt próbált döntéshozók elé tárni, melyekkel csecsemőgyilkosságok szám csökkenthető lett voln. M, áttnulmányozv szkirodlmt, több megoldási jvsltot olvshtunk válsághelyzetben állpotos nők számár. Így Cseres Judit kötetében hngsúlyozt nnk fontosságát, hogy titokkényszer feloldódjon. Konkrét példákt hozott rr vontkozón, hogyh fény derült terhességre, kkor terhes nő környezete esetleg nem is volt nnyir elutsító születendő gyermekkel szemben, mint hogy zt várndós 4. oldl (összes: 5)
Közzétette: www.flgmgzin.hu (https://www.flgmgzin.hu) korábbn feltételezte. A közokttás, médi, z egészségügyi dolgozók szerepe ezért ngyon fontos, hiszen krízisterhesek hozzájuk is fordulhtnk. A születendő gyermek érdekeit védő megoldás lehet kórházk elé kihelyezett inkubátor. A teljes cikk z ArchívNet oldlán tlálhtó. mult-kor.hu -Archivnet Tweet (dsbygoogle = window.dsbygoogle []).push({}); Ajánló 5. oldl (összes: 5)