A HAZAI KUTATÁS-FEJLESZTÉS INDIKÁTORAI ÉS EREDMÉNYEINEK MÉRÉSI MÓDSZEREI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A K+F AKTIVITÁSI INDEXEKRE 1. BEVEZETÉS Molnár László Ph.D. hallgató Mskolc Egyetem, Gazdaságelmélet Intézet Napankban a kutatás és a kísérlet felesztés (K+F) elentısége valamenny gazdaság ágazatban egyre nagyobb. Mndezt ó mutata, hogy a kormányzat, a vállalkozások és a közvélemény körében s növekvı érdeklıdés tapasztalható a téma ránt. A K+F meghatározó szerepét felsmerve amelyet a gazdaság versenyképességének és termelékenységének növelésében tölt be az elmúlt öt évben (2002-2007) Magyarország elentıs lépéseket tett annak érdekében, hogy 2013-ra olyan országgá válon, ahol a gazdaság hatómotora az nnovácó: elkülönített állam pénzalapot hoztak létre a kutatás-felesztés és az nnovácó fnanszírozására (2003. év XC. törvény a Kutatás és Technológa Innovácós Alapról), bevezették a gazdaság társaságok által kötelezıen fzetendı nnovácós árulékot (az éves bevétel 0,3%-a), az Alap másk forrása a központ költségvetésbıl nyútott éves költségvetésben meghatározott állam támogatás, kutatás-felesztésre és nnovácóra vonatkozó törvény született (2004. év CXXXIV. törvény a kutatás-felesztésrıl és a technológa nnovácóról), ú kormányzat szereplık elentek az nnovácós poltkában (TTPK, 4T, NKTH, KPI, KTIT). Jelen tanulmányban elıször megvzsgálom a haza kutatás-felesztés legfontosabb ndkátoranak, a kutatóhelyek számának, a kutatásntenztás, valamnt a K+F ráfordítás GDP-n belül arányának alakulását rendszerváltástól egészen napankg. Mad pedg a haza kutató-felesztı tevékenység kézzel fogható eredményenek alakulását és összetételét elemzem, és avaslatot teszek az eredmények mérését és összehasonlítást lehetıvé tevı mutatószámokra. 2. A KUTATÁS-FEJLESZTÉS INDIKÁTORAI A kutatás-felesztés haza ndkátoranak smertetése elıtt szükségesnek a tartom a tanulmány kulcsfogalmának, a kutatás-felesztés pontos meghatározását. A kutatás és kísérlet felesztés olyan alkotómunkát elent, amely a meglévı smeretanyag bıvítésére és ú alkalmazások kdolgozására szolgál [4]. Az ndkátorok közül a kutatóhelyek számával, a K+F dolgozók számával és a kutatásntenztással, K+F ráfordításokkal és GDP-n belül arányukkal foglalkozom részletesen. Ezek azok a tényezık, amelyek ól ellemzk egy nemzetgazdaság kutató-felesztı telesítıképességét, obektíven mért, számszerő adatok állnak róluk rendelkezésre a statsztka évkönyvekben.
1. táblázat A kutatás-felesztés legfontosabb adata A kutató-felesztı A kutató-felesztı Összes K+F K+F ráfordítás a Év helyek száma helyek összes Kutatásntenztás ráfordítás, GDP százalékában összesen számított létszáma mlló Ft 1 1990 1 256 36 384 0,75% 33 725 1,61% 1991 1 257 29 397 0,65% 27 103 1,08% 1992 1 287 24 192 0,59% 31 632 1,07% 1993 1 380 22 609 0,59% 35 253 0,99% 1994 1 401 22 008 0,59% 40 289 0,92% 1995 1 442 19 585 0,53% 42 310 0,75% 1996 1 461 19 776 0,54% 46 027 0,67% 1997 1 679 20 758 0,57% 63 591 0,74% 1998 1 725 20 315 0,55% 71 186 0,71% 1999 1 887 21 329 0,56% 78 188 0,69% 2000 2 020 23 534 0,61% 105 388 0,80% 2001 2 337 22 942 0,59% 140 605 0,92% 2002 2 426 23 703 0,61% 171 470 1,00% 2003 2 470 23 311 0,59% 175 773 0,93% 2004 2 541 22 826 0,59% 181 525 0,88% 2005 2 516 23 239 0,60% 207 764 0,94% Forrás: KSH, STADAT-rendszer alapán saát szerkesztés 2.1. A kutató-felesztı helyek száma A nemzetgazdaságok kutató-felesztı potencálának, telesítıképességének egyk ndkátora, azoknak a felsıoktatás, vállalkozás és egyéb helyeknek, ntézeteknek az együttes száma, amelyek legfıbb feladata ún. alapkutatások, alkalmazott kutatások és kísérlet felesztések mnél eredményesebb végzése. A rendszerváltást követı bı fél évtzedben (1990-1996) a hazánkban mőködı kutató-felesztı helyek száma stagnált. Ebben az dıszakban mntegy 1 250-1 500 ntézetben folyt K+F tevékenység. A 1990-es évek másodk felében erıteles növekedés ndult meg, amelynek következtében 5 év alatt (1996-2001) mntegy 60%-kal bıvült a kutató-felesztı helyek száma. A növekedés azonban a 2000-es évek eleére megtorpant. A következı 3 évben (2001-2004) a növekedés nem érte el a 10%-ot. 2004-rıl 2005-re nemcsak, hogy nem növekedett tovább a K+F helyek száma, de még csökkent s gaz, nem elentıs mértékben, csupán 1%-kal. 2.2. A kutató-felesztı helyek létszáma és a kutatásntenztás Egy ország kutató-felesztı potencálának másk fontos mutatóa a kutató-felesztı helyeken foglalkoztatottak számított létszáma 2. Idetartoznak a kutatók, felesztık, valamnt a kutatást, felesztést munkáával közvetlenül elısegítı kutatás, felesztés segédszemélyzet, továbbá a munka technka feltételet bztosító egyéb fzka és nem fzka foglalkozásúak [6]. 1 Tartalmazza a költségvetés forrásból a megfgyelt kutató-felesztı helyeken kívül felhasznált összegeket, továbbá a tudományos fokozattal rendelkezık tszteletdíára, lletménykegészítésére, valamnt az ösztöndíasok lletményére költségvetés forrásból kfzetett összegeket. A költségadatok 1999-tıl nem tartalmazzák az amortzácót. 2 A teles munkadeő dolgozókra átszámított létszám, azaz a foglalkoztatottak kutatásra, felesztésre fordított deének a teles munkadıhöz vszonyított arányának súlyozott létszámadata. [6].
Az 1990-es évek elsı felében a kutató-felesztı helyek létszámában drasztkus csökkenés ment végbe. Ebben az dıszakban (1990-1996) közel felére csökkent (36 384-rıl 19 776-ra) a foglalkoztatottak száma. Azóta számottevı változás nem következett be a létszámadatokban. A K+F dolgozók foglalkoztatottakhoz vszonyított aránya, vagys a kutatásntenztás s hasonló utat árt be az utóbb mntegy másfél évtzedben. Az 1990-es évek elsı félévének fokozatosan csökkenése után (0,75%-ról 0,54%-ra) gyakorlatlag stagnál a kutatásntenztás mutatószáma. Hozzáteszem, hogy a K+F dolgozók és az összes foglalkoztatott létszáma között poztív rányú, nagyon erıs korrelácós kapcsolat van errıl tanúskodk a Pearson-féle lneárs korrelácós együttható értéke (r=0,98). 2.3. K+F ráfordítások és GDP-n belül arányuk A kutatás-felesztés, mnt alkotó ellegő tevékenység egyk legfontosabb statsztkáa a kutatóhelyek száma, valamnt azok összes számított létszáma mellett a tevékenységgel kapcsolatos költségek és beruházások együttes összege (ráfordítások), amelyek haza és külföld forrásból egyaránt származhatnak. Az 1990-es évek eleén és közepén (1990-1996) Magyarország össze K+F ráfordítása 35-45 mllárd Ft körül mozgott évente, amely az ország GDP-ének 0,67-1,08%-át tette k folyó áron számítva. Az 1996-os fordulópontot követıen hullámzó ntenztású növekedésnek ndultak a K+F ráfordítások szoros kapcsolatban a GDP növekedésének ütemével. A kapcsolat rányát és erısségét ól ellemz a kapcsolat szorosság mérıszám számított értéke (r=0,98). A kutatásfelesztés költsége és a kapcsolódó beruházások volumenének növekedés üteme azonban nem tudta meghaladn a bruttó haza termékét, amely következtében a K+F ráfordítások GDP-n belül arány továbbra s 0,74-1,00% között maradt. 3. A KUTATÁS-FEJLESZTÉS EREDMÉNYEINEK MÉRÉSI MÓDSZEREI A kutató-felesztı helyek eredményenek mérésére a haza statsztka szakrodalom a tudományos mővek és a szabadalmak mennység adatat használa fel. Tudományos mő alatt a kutatóntézetek dolgozó által magyar vagy degen nyelven írt könyveket, könyvrészleteket, győteményes kötetek esetén tanulmányokat, haza és külföld szakfolyóratckkeket, elfogadott értekezéseket, míg szabadalom alatt mnden ú feltaláló tevékenységen alapuló, parlag alkalmazható találmányt kell érten [4]. A tudományos mővek számának alakulása a 2000 és 2005 között lényegében stagnálást mutat (36-40 ezer tudományos mő/év). Ezeknek a mőveknek a 12-14%-át magyar vagy degen nyelven írt könyvek, 86-88%-át pedg szakfolyóratckkek teszk k. A szabadalmak esetében azonban egészen más a helyzet, ugyans az utóbb években drasztkus csökkenés ment végbe a szabadalm beelentések számát lletıen. Míg 2000 és 2003 között évente átlagosan 5 000 szabadalm beelentést regsztrált a Magyar Szabadalm Hvatal, addg 2004-ben mntegy 2 700, 2005-ben pedg mntegy 1 300 beelentés érkezett [10].
3.1. Technológa Aktvtás Index A kutató-felesztı helyek eredményenek, aktvtásának mérésére összetett mutatószámok s léteznek, amelyek közül a Unted Natons Conference on Trade and Development (UNCTAD) által kfelesztett nnovácós képesség (Innovaton Capablty Index) egyk komponensét, a technológa aktvtást (Technologcal Actvty Index) mutatom be. Ez a mutató az alább három tényezı egy fıre vetített értékének súlyozatlan átlagaként számolható k: a kutató-felesztı dolgozók száma, az Egyesült Államokban beegyzett szabadalmak száma, a tudományos publkácók száma [12]. A technológa aktvtás ndexének legfıbb elınye, hogy kválóan alkalmas nemzetköz összehasonlító vzsgálatok elvégzésére, hátrányát vszont abban látom, hogy meglehetısen nehézkes az nterpretálhatósága, hszen különbözı mértékegységő tényezık népességgel deflált értéket átlagola. 3.2. K+F Aktvtás Indexek A kutató-felesztı helyek kézzel fogható eredményenek mérésére kdolgoztam egy sokkal obban értelmezhetı mutatószám-rendszert, amelyet az alábbakban smertetek. Ez a mutatószám-rendszer két ndexbıl áll, egy nyers és egy tsztított vszonyszámból. 3.2.1. Nyers ndex A K+F aktvtás nyers ndexe megmutata, hogy egy adott évben menny az ország különbözı típusú tudományos mővenek és beelentett szabadalmanak száz foglalkoztatottra utó súlyozott összege. Az ndex az alább 1. formulába történı behelyettesítéssel határozható meg. n Pu Pu Pa (1.) PPE = 100 E E a foglalkoztatottak száma (Employment) PPE a K+F aktvtás nyers ndexe (Publcatons + Patents / Employment) Pa az -edk típusú szabadalom száma (Patents) Pu az -edk típusú publkácó száma (Publcatons) az -edk típusú publkácó súlya (eght of the Publcaton) Pu az -edk típusú szabadalom súlya (eght of the Patent) Pa Súlyozásra azért van szükség, mert nem ugyanakkora K+F aktvtásról tanúskodk egy ckk, egy könyvrészlet, egy könyv megírása, egy konferenca-kadvány kadása, vagy egy szabadalom beelentése. + m Pa
3.2.2. Tsztított ndex A K+F aktvtás tsztított ndexe az elıbbvel szemben nem száz foglalkoztatottra, hanem száz K+F dolgozóra vetít a tudományos mővek és szabadalmak súlyozott összegét. Formuláa mndössze a nevezıben különbözk a nyers ndexétıl. n Pu Pu Pa (2.) PPP = 100 P PPP a K+F aktvtás tsztított ndexe (Publcatons + Patents / R&D Persons) P a kutató-felesztı dolgozók száma (R&D Persons) Könnyen belátható, hogy az általam kdolgozott K+F aktvtás ndexek hányadosa nem más, mnt a korábban smertetett kutatásntenztás, vagys a K+F dolgozók foglalkoztatottakhoz vszonyított aránya. A haza K+F aktvtás vzsgálata keretében meghatároztam a PPE és a PPP mutatószámok konkrét értéket 2000 és 2005 között. A kapott eredményeket az alább táblázatban foglaltam össze. + m Pa 2. táblázat A K+F aktvtás nyers és tsztított ndexe Év Ckkek Könyvek Szabadalmak PPE PPP 2000 32 985 4 278 4 883 1,09 179,09 2001 34 197 4 393 5 451 1,14 191,97 2002 35 422 4 906 5 906 1,19 195,06 2003 34 595 4 859 4 810 1,13 189,88 2004 31 527 4 972 2 657 1,00 171,54 2005 33 412 4 745 1 275 1,01 169,68 Forrás: KSH alapán saát szerkesztés A haza K+F aktvtás az ú évezred elsı éveben egy hullámot írt le, hszen 2000- tıl 2002-g fokozatosan nıtt (PPE: 1,09-ról 1,19-ra; PPP: 179-rıl 195-re), ezt követıen pedg ugyananny dı alatt a kezdet sznt alá csökkent (PPE: 1,19-ról 1,00-re; PPP: 195-rıl 170-re). 2004-tıl 2005-g lényeges változás már nem következett be a haza K+F aktvtás tekntetében. 4. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK A haza kutató-felesztı tevékenységgel kapcsolatos vzsgálatom legfontosabb eredményet és a belılük levonható következtetéseket az alábbakban rövden összefoglalom. A kutató-felesztı helyek száma hazánkban a rendszerváltást követı bı fél évtzed stagnálása után progresszív növekedésnek ndult, amely néhány év
eltelte után degresszívvé alakult. Becslésem szernt a növekedés folytatódk, de lassuló ütemben. A K+F helyek létszáma az 1990-es évek közepére drasztkusan lecsökkent, azt követıen pedg gyakorlatlag változatlan sznten maradt. Ugyanez gaz a kutatásntenztásra, amely a K+F dolgozók foglalkoztatottakhoz vszonyított arányát feez k. Az elemzés során kmutattam, hogy a K+F dolgozók és foglalkoztatottak létszáma között statsztkalag szgnfkáns, nagyon szoros összefüggés van. A haza K+F ráfordítások a kutató-felesztı helyek számához hasonlóan az 1990-es évek közepétıl ndultak progresszív növekedésnek. A ráfordítások és a bruttó haza termék között kapcsolat szntén nagyon erıs és szgnfkáns statsztkalag. A kutató-felesztı tevékenység eredményességének mérése a haza statsztka gyakorlatban természetes egységekben történk, azonban a nemzetköz szakrodalom komplex mutatószámokat s használ. Például az UNCTAD által kfelesztett Technológa Aktvtás Index. Ezzel szemben a tudományos mővek, a szabadalmak és az egyéb K+F eredmények nemzetgazdaság szntő mérésére én a nyers K+F aktvtás ndex (PPE) alkalmazását avaslom, amely segítségével dıbel és térbel összehasonlító vzsgálatok elvégzésére nyílk lehetıség. A K+F dolgozók tudományos aktvtásának ellemzésére pedg a tsztított K+F aktvtás ndex (PPP) használatát tartom célszerőnek. Mndkét, elıbb említett mutató egyszerően és gyorsan kszámolható, könnyen értelmezhetı és ól ellemz a vzsgálat tárgyát. IRODALOMJEGYZÉK [1] 2003. év XC. törvény a Kutatás és Technológa Innovácós Alapról [2] 2004. év CXXXIV. törvény a kutatás-felesztésrıl és a technológa nnovácóról [3] KPI: www.kp.gov.hu [4] KSH: A K+F statsztka módszertana, Budapest, 2004 [5] KSH: Kutatás és felesztés, Budapest, 2004-2006 [6] KSH: Magyar Statsztka Évkönyv, Budapest, 2004-2006 [7] KSH: www.ksh.hu [8] NKTH: Jelentés a Kormány részére a Nemzet Kutatás és Technológa Hvatal 2005. év tevékenységérıl, valamnt a Kutatás és Technológa Innovácós Alap felhasználásáról (Tervezet), Budapest, 2006 [9] NKTH: www.nkth.gov.hu [10] MSZH: Éves elentés 2005, Budapest, 2006 [11] OM: Kutatás és felesztés Magyarországon, Budapest, 2000-2003 [12] UNCTAD: orld nvestment report 2005: Transnatonal corporatons and nternatonalzaton of R&D, Unted Natons, New York, Geneva, 2005