Jóváhagyta: Deák Miklósné igazgató JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE 2011. IV. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI A három hónap múlva várható változás körzetenként Tiszafüredi Jászberényi Szolnoki Kunhegyesi Karcagi Törökszentmiklósi Mezőtúri Kunszentmártoni +1,1% és felette -1,0 - +1,0% -1,1% és alatta Szolnok, 2011. november
Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) 2011-ben hatodik éve szerepel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) eszköztárában, a PHARE időszakában kialakított Új Szolgáltatási Modell fontos elemét alkotva. Bevezetése jelentős előrelépést jelentett a munkaügyi szervezetek egyes szintjeinek stratégiai tervezéseinek megalapozásában. A munkaügyi szervezet tevékenységének említett modernizációja kapcsán a kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerő-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitől. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad a következő három hónap várható munkaerőforgalmának alakulásáról, valamint előrejelzi egy évre a változás tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. Jelen esetben arra kértünk választ a megkérdezett cégektől, hogy milyen forrásokból elégítik ki a munkaerő-igényüket. A 2011. IV. negyedéves felmérés a közfoglalkoztatottakra vonatkozó résszel is kibővült, itt a jelenlegi, illetve a három hónap múlva várható ból kértük lebontani a közfoglalkoztatottakat számát. Jász-Nagykun-Szolnok megye foglalkoztatási helyzete a KSH adatai alapján (2011. III. negyedév) Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2011. III. negyedévében 292,9 ezren tartoztak a 15-74 éves munkavállalási korú népesség közé. Közöttük 158,6 ezren voltak gazdaságilag aktívak, ami egy év alatt 1,5 ezer fős, egy százalékos emelkedést jelent. Ezzel együtt az aktivitási arány 1,1 százalékponttal javult, 54,2%-ra. A régiós adatnál 0,3 százalékponttal kedvezőbb érték az országos átlagtól 2,1 százalékponttal maradt el. A KSH munkaerő-piaci felmérése alapján 142,6 ezer főt, a munkavállalási korú népesség 48,7%-át foglalkoztatták. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,7 százalékponttal javult a megyében, ami az országos növekedéshez hasonló nagyságú. A KSH fogalomrendszere szerinti munkanélkülinek 16,0 ezren számítottak. Egy év alatt 5,3%-kal emelkedett számuk, a munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal, 10,1%-ra nőtt. A ráta a régiós átlagnál 3,8%-ponttal kedvezőbb, sőt az országosnál is némileg (0,6 százalékponttal) jobb volt. KSH negyedéves munkaerőfelmérése alapján 2010. III. n.év 2011. III. n.év 2011. évi változás 2010- hez képest Foglalkoztatottak (1000 fő) 141,9 142,6 0,7 ezer fő 0,5% Munkanélküliek (1000 fő) 15,2 16,0 0,8 ezer fő 5,3% Gazdaságilag aktívak (1000 fő) 157,1 158,6 1,5 ezer fő 1,0% Gazdaságilag inaktívak (1000 fő) 138,7 134,3-4,4 ezer fő -3,2% Foglalkoztatási ráta (%) 48,0 48,7 0,7 %-pont Munkanélküliségi ráta (%) 9,7 10,1 0,4 %-pont Aktivitási arány (%) 53,1 54,2 1,1 %-pont - 2 -
A KSH felmérése szerint a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezetek 2011. III. negyedévében átlagosan 68 981 főt alkalmaztak teljes munkaidőben. Ez a 8,5%-kal alacsonyabb 2010. azonos időszakánál. Nemzetgazdasági ág szerint a legtöbb alkalmazásban álló az ipar (37,9%); az oktatás (10,7%) a humán-egészségügyi, szociális ellátás (10,1%) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (10,1%) területén dolgozott. Jelentősebb növekedést a pénzügyi, biztosítási (+8,4%) és a szakmai, tudományos, műszaki (+9,8%) tevékenység területén tapasztaltak, ugyanakkor erősen csökkent az egészségügyben, szociális ellátásban dolgozók (-32,7%) és az adminisztratív, szolgáltatást támogató tevékenységben (-35,8%) foglalkoztatottak száma. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete megközelítőleg 161,6 ezer forint volt, 9,0%-os éves növekedést követően. A növekedés kiugróan magas volt az információ, kommunikáció területén (+48,8%, +74 165 forint) de jelentős volt még a pénzügyi, biztosítási tevékenység (+19,2%) területén is, ahol a legmagasabb volt a bruttó átlagbér nagysága (268 173 forint). A nyilvántartott álláskeresők helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megyében (2011. I-III. negyedév) Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2011. I-III. negyedévében átlagosan 31 129 fő álláskereső szerepelt a munkaügyi nyilvántartásokban. Számuk 2010. azonos időszakához képest 9,3 százalékkal (2 642 fővel) emelkedett. A kirendeltségek közül leginkább Kunhegyes (+29,3%) térségében nőtt az állástalanok száma. Csökkenés sehol nem volt tapasztalható, bár Mezőtúron lényegében nem változott az állástalanok száma (+0,3%). A férfiak aránya 2011. első kilenc hónapjában magasabb volt, mint a nőké. 16 136 fős átlaguk 51,8%-os arányt jelentett, bár egy év alatt a nőknél kisebb mértékben emelkedett (+943 fő, +6,2%). A 14 994 nő 12,8%-kal több, mint a megelőző év azonos időszakában regisztrált szám, arányuk így 48,2%-ra emelkedett. Az iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 13 957 fős átlaga az álláskeresőkön belül 44,8%-ot jelentett. Szakmunkásképzőt és szakiskolát 29,9% végzett, míg szakközépiskolába vagy technikumba az álláskeresők 13,3%-a járt. Gimnáziumi érettségivel az álláskeresők 8,4 százaléka rendelkezett, a diplomások aránya pedig 3,6% volt. Az álláskeresőkön belüli megoszlást nézve leginkább a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők arányemelkedése volt megfigyelhető egy év alatt (+1,5 százalékpont), míg a szakmunkásképzőt végzetteké 2,1 százalékponttal csökkent, köszönhetően annak, hogy a többi csoporttal ellentétben az ő uk alig változott, mindössze 1,6 százalékkal nőtt. Az egyetemet végzettek körében ugyanakkor közel 20%-os gyarapodás volt tapasztalható, bár ez ban csak +39 főt jelentett. Az állás nélkül lévők nagyobb hányada, 86,1%-a azaz 26 793 fő fizikai foglalkozású volt, mely arány lényegében megegyezik a 2010. azonos időszakában mérttel annak ellenére, hogy az eltelt idő alatt a 9,0%-kal (2 208 fővel) nőtt. A növekedés mértéke a vizsgált időszakok viszonylatában a szellemi foglalkozásúak körében némileg intenzívebb volt (+11,1%), a mérsékeltebb emelkedés (+435 fő) mellett, így az álláskeresőkön belüli arányuk 13,9%-ot tett ki (+0,2 százalékpont). - 3 -
A három negyedév során a nyilvántartásba belépő álláskeresők összesített száma megközelítette a 35 ezer főt, ami 22,7%-kal több, mint az előző év első kilenc hónapjában. Minden kirendeltségen emelkedés volt tapasztalható, a legkisebb mértékű (+7,0%-os) Mezőtúr körzetében. Megyei szinten az első alkalommal nyilvántartásba kerülő összesen 2 531 fő 9,6%-kal, 269 fővel volt kevesebb a tavalyi adatnál. Az összes belépő 7,3 százalékát adó Kunhegyes kivételével minden kirendeltségen csökkenést mutatott. 2011 első kilenc hónapjának átlaga alapján a megyében a nyilvántartott álláskeresők 62,1 százaléka (19 326 fő) kapott jogszabályi előírások teljesülése alapján ellátást a munkaügyi központtól, vagy a lakóhelye szerinti illetékes önkormányzattól, mely arány 0,7 százalékponttal magasabb, mint az előző évben. Az ellátottak átlagos a ez idő alatt 10,5%-kal (1 839 fővel) emelkedett. A felmérésbe bevont munkáltatók összetétele Az aktuális negyedéves felmérés során a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kirendeltségi munkatársak 390 munkáltatót kerestek meg, melyből 343 kitöltött és értékelhető kérdőív született. A visszaérkezési arány 87,9%, ami megfelel a korábbi negyedévekben megszokottnak. A résztvevő 343 vállalat 0,7 százalékát jelenti a megyében regisztrált 50 282 vállalatnak (KSH, 2011. szeptember 30-i adat), ez az előző felmérésekhez hasonló arány. Méret szerint kategorizálva a válaszadók 55,4%-a mikro- vagy kisvállalkozás volt, míg közepes méretűnek 37,0%-uk számított. A nagyvállalatok 7,6%-ot képviseltek. A válaszadók száma vállalati méret szerint (2011. IV. negyedév) Szolnoki Karcagi Mezőtúri Jászberényi Tiszafüredi Törökszentmiklósi Kunszentmártoni Kunhegyesi Jász- Nagykun- Szolnok (db) Mikro 10 9 2 1 0 3 4 5 34 Kis 47 17 18 18 16 19 12 9 156 Közép 31 20 15 19 12 9 10 11 127 Nagy 10 9 3 1 0 1 1 1 26 Összesen 98 55 38 39 28 32 27 26 343 (%) Mikro 10,2 16,4 5,3 2,6 0,0 9,4 14,8 19,2 9,9 Kis 48,0 30,9 47,4 46,2 57,1 59,4 44,4 34,6 45,5 Közép 31,6 36,4 39,5 48,7 42,9 28,1 37,0 42,3 37,0 Nagy 10,2 16,4 7,9 2,6 0,0 3,1 3,7 3,8 7,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A 2011. IV. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő cégek ágazati megoszlása lényegesen nem változott a korábbi negyedévekhez képest, hiszen az adatok összehasonlíthatósága érdekében a kirendeltségi munkatársak negyedévről-negyedévre igyekeznek ugyanazokat, vagy hasonló jellegű partner cégeket felkeresni a kérdőívvel. A felmérésbe vont cégek körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta jól reprezentálja a munkaügyi körzet jellemzőit. - 4 -
A korábbi negyedévekhez hasonlóan a válaszolók legnagyobb hányada az aktuális időszakban is a feldolgozóiparba tartozott (28,0%). Összesen 96 cég szerepelt ebben az ágban, közülük 22 fémalapanyag, fémfeldolgozással, 20 élelmiszer, ital, dohánytermékfeldolgozással, és 14 textil, ruházat, bőrfeldolgozással foglalkozott. A feldolgozóiparon kívül még a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 43 cége (12,5%), a kereskedelem, gépjárműjavítás 40 munkáltatója (11,7%) és az oktatás 35 szervezete (10,2%) képviselt jelentősebb arányt. Létszám-kategóriákra lebontva a mikro- és kisméretű vállalatok körében az átlagnál magasabb volt a kereskedelmi, a mezőgazdasági és az építőipari vállalkozások részesedése, a közepeseknél az oktatás szerepelt sokkal nagyobb súllyal, míg a nagyvállalatok 42,3%-a a feldolgozóiparba, ötöde pedig az egészségügy, szociális ellátás kategóriába tartozott. (1. sz. melléklet) A 2011. IV. negyedéves munkaerő-piaci felmérésben a kérdőív a korábbiaktól némileg eltérő tartalommal rendelkezett: a jelenlegi, és a 3 hónap múlva várható átlagos statisztikai on belül rákérdeztünk a közfoglalkoztatottak számára is, emellett a felvételre/elbocsátásra vonatkozó kérdésben külön jelölhették a válaszolók a közfoglalkoztatott ot. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma * A megkérdezett cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány, % 2011. III. n.év 2011. szeptember 30. A Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat 4 150 2 499 60,2 B-E Ipar összesen 26 143 12 292 47,0 C ebből: Feldolgozóipar 24 205 10 752 44,4 F Építőipar 3 459 913 26,4 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 6 966 1 862 26,7 H Szállítás, raktározás 2 079 1 079 51,9 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1 370 415 30,3 J Információ, kommunikáció 167 0 0,0 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 516 214 41,5 L Ingatlanügyletek 375 69 18,4 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 805 390 48,4 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 1 471 827 56,2 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 6 078 1 135 18,7 P Oktatás 7 384 2 956 40,0 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 6 999 4 219 60,3 R-U Művészet, szórakoztatás; Egyéb szolg.; Háztartás m.adói tev.e; Ter. kívüli szerv. 1 019 488 47,9 Összesen: 68 981 29 358 42,6 *Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis A KSH 2011. III. negyedéves adatai alapján a megyében a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezeteknél alkalmazásban állók száma 68 981 fő volt. A válaszadó cégeknél ebből 29 358-5 -
főt foglalkoztattak, ami 42,6%-os arány. A mezőgazdaságban és a humán-egészségügy, szociális ellátás ágazatában tevékenykedő cégeket az átlagnál nagyobb, 60%-ot is meghaladó arányban sikerült bevonni. Az építőiparban, a kereskedelem, gépjárműjavítás, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás, az ingatlanügyek és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágakban ugyanakkor az átlagnál jóval kisebb arányban fedi le a válaszadóknál foglalkoztatottak száma az összes alkalmazásban állók át, míg információ, kommunikáció területén nem foglalkoztattak senkit a válaszadók (a KSH felmérése alapján itt alkalmazott 167 fő is nagyon alacsony ). A felmérésben részt vevő cégek alkalmazottainak 36,6%-a, 10 752 fő a feldolgozóiparban dolgozott, ezen belül 3,3 ezren villamos berendezés gyártásával, 2,5 ezren élelmiszer, ital, dohánytermék előállításával foglalkoztak, de jelentős volt még a fémalapanyag, fémfeldolgozás és a textília, ruházat és bőrtermékek előállításával foglalkozó ágazatok egyaránt 1,4-1,4 ezres alkalmazotti a is. A feldolgozóipar után a második legjelentősebb ágazat a humán-egészségügyi, szociális ellátás volt a 4 219 fős állományával, ami a teljes 14,4%-át adta. A foglalkoztatottak tizedét alkalmazták az oktatás területén, és ettől némileg elmaradó arányt képviselt a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazata. (2.a. sz. melléklet) A harmadik negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő adatszolgáltatók dolgozói ának vállalati méret szerinti összetétele a sokévi tapasztalatnak megfelelően merőben eltér a válaszoló szervezetek azonos megbontásától. Míg a vállalatok számát tekintve a mikro- és kisvállalkozások súlya volt tapasztalható, addig ők a teljes alig 15 százalékát foglalkoztatták. Közel azonos, 41,9-43,0 százalékos arányt alkalmaztak a közepes és a nagyvállalkozások. A következő három hónap várható tendenciái A megyében 2011. december végéig tervezett bővítések és -leépítések hatására a felmérésben résztvevő vállalatoknál foglalkoztatottak száma 2,1 százalékkal, 614 fővel csökkenni fog. Az egyenleg 595 fő felvételéből és 1 209 fő elbocsátásából fog adódni. A bevont szervezetek többsége, 53,6%-a nem tervezett változást három hónapos időtávon. 76 cég, 22,2 százalék növekedést jósolt december végéig, míg ennél valamivel többen, 83 cég (24,2%) leépítéssel számol. Az ágazatok közül a mezőgazdaságban jóval többen számoltak csökkenéssel, mint növekedéssel, majdnem annyian, mint ahányan stagnálást vártak. Az oktatásban és az építőiparban pedig a többség csökkenésre számított. Létszám-kategóriák szerint a mikrovállalkozások körében várható a legkisebb mozgás, a 34 válaszoló közül mindössze kettő jelölt meg valamilyen változást, mindkettő csökkenést. A kisvállalkozások körében hattizedes a stagnálást jelzők aránya, míg növekedéssel és csökkenéssel ugyanannyi cég számolt. A közepes méretű cégeknél már kicsit jelentősebb mozgás várható, a cégek 37,8 százaléka (127-ből 48) jelölt stagnálást, 28,3% bővítésre, 33,9% csökkenésre számít. A nagyvállalatok várakozásai valamivel kedvezőbbek, a 26 cégből 9 adott növekedési, 7 pedig csökkenési prognózist, míg 10 cég nem tervezett változtatni három hónapon belül. Az adatszolgáltató munkáltatók várakozásai egyöntetűen negatívan alakulnak 3 hónapos időtávon a FEOR 2008 szerinti csoportokat figyelembe véve. Legnagyobb mozgás (a - 6 -
Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási fogl. Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) fogl. Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Kereskedelmi és szolgáltatási fogl. Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők Ipari és építőipari fogl. Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő fogl. Szakképzettséget nem igénylő fogl. Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő fogl. Jász-Nagykun-Szolnok megye 2011. IV. negyedéves felvétel és elbocsátás abszolút összege) a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások körében várható, de jelentős az ipari, építőipari és a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők csoportjának mozgása is. Legnagyobb belépési és kilépési is az előbb említett csoportokban várható. A ki-belépők egyenlege -414 fő az egyszerű foglalkozásoknál (+229, -643 fő) és -85 fő az ipari és építőipari foglalkozásoknál (+132, -217 fő), de elég jelentős még a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásoknál is (-32 fős egyenleg a 18 fő felvételének és 50 fő elbocsátásának köszönhetően). A 3 hónap múlva várható ki- és belépési forgalom FEOR 2008 bontás szerint (fő) 300-17 -5-26 -21-3 -85-32 -414-11 Egyenleg: -614 100 20 9 100 37 6 132 18 229 44-37 -14-126 -58-9 -217-50 -643-55 -100-300 BELÉPŐ -500 KILÉPŐ -700 A kirendeltségek közül egyedül Törökszentmiklóson zárult némileg pozitív egyenleggel a felmérés, itt december végéig várhatóan 1,2 százalékkal, 25 fővel többet fognak foglalkoztatni a megkérdezett vállalkozásoknál. Jászberény és Tiszafüred térségében lényegében stagnálás várható (egy százaléknál kisebb változás), míg a többi kirendeltségen egyértelműen negatív egyenleget jelöltek be, legjelentősebb mértékben Karcagon, ahol 8,3%-os, 252 fős leépítés lesz várható. (3., 4. sz. melléklet) Az egy év múlva várható tendenciák Tizenkét hónapos távlatban a válaszoló munkáltatók minimális mértékű, 0,4 százalékos csökkenéssel számolnak, így a náluk alkalmazásban állók száma 29 234-re fog módosulni. - 7 -
Arányát tekintve legjelentősebb pozitív változást a bányászat, kőfejtés ágazat jelölt (ezen belül a kőolaj és földgáz-finomítási alágazat), ahol egy év múlva várhatóan 14,4%-kal többen fognak dolgozni. Ezen kívül a feldolgozóiparban várható némi emelkedés (+2,7%), illetve 1-1%-os gyarapodás a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat és a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazatokban. Jelentős, 22,6%-os leépítés várható ugyanakkor a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban, valamint 12%-os mérséklődés a művészet, szórakoztatás, szabad idő gazdasági ágban. Kirendeltségi bontásban két térségben növekedés várható (Mezőtúr +2,7%, Törökszentmiklós +1,3%), kettőben pedig csökkenés (Karcag -9,3%, Kunszentmárton -1,1%). A többi kirendeltségen 1% alatti változásra számítanak, bár mindenhol pozitív irányban. (3., 5. sz. melléklet) A korábbi negyedévekben jelzett mozgások összevetése a tényleges helyzettel A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévről-negyedévre kisebb-nagyobb mértékben, de állandóan változik, emellett esetlegesen nem ugyanazok a munkáltatók szerepelnek a felmérésben, e tekintetben a tervezett és a tényleges adatok összehasonlítása nem ad teljeskörű, reális képet. Ezzel együtt is a 2011. IV. negyedéves két százalékot el nem érő mértékben tér el mind az előző negyedévben három hónapra, mind a tavaly ilyenkor tizenkét hónapra előre jelzett értéktől. A válaszadók ának összevetése az előző időszakokban tervezett mal Megnevezés 2010. IV. n.évi tény 2011. III. n.évi tény 2011. IV. n.évi tény 2011. III. n.évben +3 hónapra prognosztizált 2010. IV. n.évben +12 hónapra prognosztizált Foglalkoztatotti 29 971 29 158 29 358 29 281 29 696 Cégek száma 364 342 343 - - A válaszadók körében a adatok gazdasági ágankénti összetételének vizsgálatán keresztül a valós helyzet jobban megközelíthető. A 2010. IV. negyedéves felmérés egy éves előrejelzéséhez viszonyítva a jelenlegi alkalmazotti TEÁOR szerinti megoszlásában kis mértékű csökkenés figyelhető meg a feldolgozóipar (-4,2 százalékpont) területén, ugyanakkor némiképp nőtt az adminisztratív, szolgáltatást támogató tevékenység részaránya (+1,2%-pont). Az előző negyedéves felmérésben megkeresett munkáltatók negyedéves előrejelzéséhez viszonyítva hasonló tendenciák figyelhetők meg: feldolgozóipar -4,6, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek +1,3 százalékpont. - 8 -
A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott összevetése az előző időszakokban tervezett mal nemzetgazdasági ágazatonként Megnevezés 2011. IV. negyedévi 2011. III. n.évben +3 hónapra prognosztizált 2010. IV. n.évben +12 hónapra prognosztizált TEÁOR fő % fő % fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 2 499 8,5 2 646 9,0 2 621 8,8 Bányászat, kőfejtés 181 0,6 180 0,6 179 0,6 Feldolgozóipar 10 752 36,6 10 582 36,1 12 111 40,8 Vill.energia-, gáz-, gőzellátás, légkond. 0 0,0 0 0,0 20 0,1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hull. 1 359 4,6 1 467 5,0 1 228 4,1 Építőipar 913 3,1 769 2,6 703 2,4 Kereskedelem, gépjárműjavítás 1 862 6,3 1 854 6,3 1 956 6,6 Szállítás, raktározás 1 079 3,7 1 115 3,8 957 3,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 415 1,4 359 1,2 404 1,4 Információ, kommunikáció 0 0,0 18 0,1 19 0,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 214 0,7 209 0,7 150 0,5 Ingatlanügyletek 69 0,2 74 0,3 63 0,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 390 1,3 381 1,3 251 0,8 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 827 2,8 864 3,0 493 1,7 Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. 1 135 3,9 1 076 3,7 994 3,3 Oktatás 2 956 10,1 2 858 9,8 2 951 9,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 4 219 14,4 4 342 14,8 4 149 14,0 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 343 1,2 344 1,2 315 1,1 Egyéb szolgáltatás 145 0,5 143 0,5 132 0,4 Összesen 29 358 100,0 29 281 100,0 29 696 100,0 A keresett és túlkínálati foglalkozások bemutatása A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lehetőséget ad a kirendeltségi munkatársaknak az elkövetkező 3 hónap munkaerőmozgásának szakmánkénti megismerésére. A választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél csökkentést, vagy bővítést terveznek. A 2011. negyedik negyedéves megkérdezés során előre jelzett be- és kilépő forgalom a megyében 143 munkakört érint, túlnyomó többségüknél azonban 10 fő alatti mozgás várható. 18 szakmában haladja meg a be- és kilépők egyenlege abszolút értékben a 10 főt, azaz 18 olyan szakma van, ahol jelentős felvételi vagy elbocsátási többlet lesz várható a következő negyedévben. Közülük 6 szakmában pozitív, 12-ben pedig negatív egyenleget jelöltek a válaszadók. - 9 -
Szakmák, melyek esetében 10 fő feletti mozgás várható 3 hónapon belül Szakma megnevezése Belépő (fő) Kilépő (fő) Egyenleg Szabó, varró 48-4 44 Kubikos 38 0 38 Egyszerű ipari foglalkozású 111-87 24 Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari fogl. 14-2 12 Lakatos 18-7 11 Hegesztő, lángvágó 16-5 11 Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő 1-13 -12 Egyéb takarító és kisegítő 5-20 -15 Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója 2-17 -15 Középiskolai tanár 3-19 -16 Kőműves 0-17 -17 Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője 2-20 -18 Intézményi takarító és kisegítő 9-31 -22 Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője 2-44 -42 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 14-99 -85 Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító 0-111 -111 Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású 0-116 -116 Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás 21-248 -227 A mozgás az egyszerű szolgáltatási és erdészeti foglalkozások mellett a gyümölcsés zöldségfeldolgozó, -tartósító szakmákban lesz a legjelentősebb, ahol 111 fős negatív egyenleg várható. A leépítések között több mezőgazdasági jellegű szakma is mutatja a szezon végét. A pozitív egyenlegű szakmáknál kevésbé jelentős a változás, legnagyobb számban a szabó, varró (+44 fő) és a kubikos (+38 fő) szakmákban várható felvétel. Közfoglalkoztatás A 2011. IV. negyedéves felmérésben a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott jelenlegi, és három hónap múlva várható ról is kértünk információkat. A megkérdezett cégeknél foglalkoztatott 29 358 fő közül 981-et alkalmaztak ilyen formában, a teljes 3,3%-át. A közfoglalkoztatottak legnagyobb részét, 42,0%-át a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatában alkalmazták, ahol a teljes alkalmazotti 36,3 százalékát a közfoglalkoztatottak adták. De kiemelkedően sokan dolgoztak közülük az építőiparban (23,3%), a vízellátás, hulladékkezelés (13,9%), valamint az oktatás (11,4%) területén is. Három hónap múlva is ez a négy ágazat lesz a legjelentősebb a közfoglalkoztatásban, bár maguk a ok változnak: a közigazgatásban 182 fővel, az építőiparban 75 fővel csökken, a vízellátás, hulladékkezelés területen viszont 49 fővel nő a közfoglalkoztatás keretében alkalmazottak száma. A következő negyedévben a közfoglalkoztatottak száma összességében várhatóan 270 fővel, 27,5 százalékkal fog csökkenni a megkérdezett munkáltatóknál. (6. sz. melléklet) - 10 -
Munkaerő-igény kielégítésének módja A negyedik, változó tartalmú kérdésben ezúttal arról kérdeztük a munkáltatókat, hogy milyen forrásokból elégítik ki munkaerő-igényüket. A felsorolt eszközök között jelölhették, hogy melyik milyen gyakorisággal használják. A munkaerő-igény kielégítésének módjai gyakoriság szerint Válaszok száma Soha Alkalmanként Gyakran Nem válaszolt Hirdetés útján 100 133 47 63 Pályázatokkal 154 92 32 65 Munkaügyi kirendeltségek segítségével 5 156 146 36 Informális csatornákon keresztül 46 171 63 63 Munkaközvetítőkön keresztül 241 16 8 78 Interneten keresztül 215 38 10 80 Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással 82 156 35 70 Egyéb forrásból 100 5 8 230 Mivel a megkeresett munkáltatók közül sokan szoros kapcsolatot ápolnak a munkaügyi központokkal, ezért nem meglepő módon a legtöbben a munkaügyi központok kirendeltségeinek segítségét említették, mint gyakran (146) használt eszköz. Népszerű eszközök még a különféle informális csatornák, 171 válaszban jelölték meg alkalmanként használt módszernek a családok, kollégák, ismerősök általi munkaerő-felvételt. A legritkábban alkalmazott eszközöknek a munkaközvetítők és az internet számítottak, ezek használatára a megkérdezett cégeknél túlnyomórészt soha nem kerül sor. A megye álláskínálatának bemutatása 2011. első kilenc hónapjában összesen 23,2 ezer álláshelyet jelentettek be a megyei munkáltatók. Az előző év azonos időszakához képest ez jelentősen, több mint 50 százalékkal nőtt. A bejelentésekből 5 060 vonatkozott piaci (nem támogatott) álláshelyre, az összes 21,8%-a. A megye kirendeltségei közül mindenhol jelentősen emelkedett az állásbejelentések száma, legnagyobb mértékben Kunszentmárton körzetében, ahol közel a duplájára nőtt, de Mezőtúron is +90%-os a változás. Legkisebb arányú az emelkedés Tiszafüreden, de itt is 11,5%-kal több bejelentés érkezett, mint az előző év első kilenc hónapjában. - 11 -
Megnevezés 2011. I-III. negyedévben bejelentett új álláshelyek Az újonnan bejelentett álláshelyek száma Változás az előző év azonos időszakához Az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma aránya az össz. bejelentésből Db db % Db % Szolnoki Kirendeltség 6 149 2 098 51,8 1 220 19,8 Jászberényi Kirendeltség 2 870 712 33,0 1 451 50,6 Karcagi Kirendeltség 3 316 1 331 67,1 428 12,9 Mezőtúri Kirendeltség 1 413 673 90,9 338 23,9 Tiszafüredi Kirendeltség 1 790 184 11,5 437 24,4 Törökszentmiklósi Kirendeltség 2 523 762 43,3 410 16,3 Kunszentmártoni Kirendeltség 1 548 765 97,7 463 29,9 Kunhegyesi Kirendeltség 3 614 1 362 60,5 313 8,7 Jász-Nagykun-Szolnok megye 23 223 7 887 51,4 5 060 21,8 Információk A kirendeltségek munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata elsősorban a munkahelyek feltárására, munkaerőigények fogadására és azok feltöltésére irányul. Emellett fontos szempont még a széleskörű munkaerő-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekről és támogatásokról, munkaerő-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. A kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen bővebb, mint a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, ugyanis évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerő-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetőség szerint más munkáltatói kört vonunk be és ez lényegesen bővebb információ nyerését teszi lehetővé a gazdaság szereplőiről. A 2011. éves munkaerő-piaci prognózis adatfelvétele október hónapban zajlott. Csoportos leépítések A Jász-Nagykun-Szolnok megyei kirendeltségeket érintően 2011. első kilenc hónapjában öt cég jelentett be csoportos leépítésre vonatkozó döntést, mindegyik az első félév során. A leépítések összesen 297 főt érintettek, többségében (180 fő) Kunszentmárton térségében, ahol a legjelentősebb leépítés egy felszámolás alatt álló fémszerkezetgyártással foglalkozó vállalat miatt történt. Szolnok, 2011. november 25. Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Szervezési Osztály - 12 -
1. sz. melléklet A 2011. IV. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT TEÁOR kategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen db % db % db % db % db % 8 23,5 20 12,8 14 11,0 1 3,8 43 12,5 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0,0 1 0,8 0 0,0 1 0,3 Feldolgozóipar 7 20,6 39 25,0 39 30,7 11 42,3 96 28,0 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 3 1,9 8 6,3 2 7,7 13 3,8 Építőipar 2 5,9 12 7,7 6 4,7 0 0,0 20 5,8 Kereskedelem, gépjárműjavítás 6 17,6 26 16,7 6 4,7 2 7,7 40 11,7 Szállítás, raktározás 2 5,9 5 3,2 4 3,1 1 3,8 12 3,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3 8,8 13 8,3 1 0,8 0 0,0 17 5,0 Információ, kommunikáció 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 0 0,0 3 2,4 0 0,0 3 0,9 Ingatlanügyletek 1 2,9 2 1,3 0 0,0 0 0,0 3 0,9 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 2 5,9 6 3,8 2 1,6 0 0,0 10 2,9 2 5,9 5 3,2 2 1,6 1 3,8 10 2,9 0 0,0 0 0,0 6 4,7 2 7,7 8 2,3 Oktatás 0 0,0 9 5,8 25 19,7 1 3,8 35 10,2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0,0 7 4,5 8 6,3 5 19,2 20 5,8 0 0,0 3 1,9 2 1,6 0 0,0 5 1,5 Egyéb szolgáltatás 1 2,9 6 3,8 0 0,0 0 0,0 7 2,0 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen 34 100,0 156 100,0 127 100,0 26 100,0 343 100,0-13 -
2.a. sz. melléklet A 2011. IV. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT (ÖSSZESEN) TEÁOR Létszámkategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fő % fő % fő % fő % fő % 49 22,5 658 15,5 1 474 12,0 318 2,5 2 499 8,5 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0,0 181 1,5 0 0,0 181 0,6 Feldolgozóipar 47 21,6 975 23,0 3 855 31,4 5 875 46,6 10 752 36,6 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 86 2,0 730 5,9 543 4,3 1 359 4,6 Építőipar 17 7,8 320 7,6 576 4,7 0 0,0 913 3,1 Kereskedelem, gépjárműjavítás 36 16,5 591 14,0 603 4,9 632 5,0 1 862 6,3 Szállítás, raktározás 8 3,7 145 3,4 315 2,6 611 4,8 1 079 3,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 19 8,7 299 7,1 97 0,8 0 0,0 415 1,4 Információ, kommunikáció 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 0 0,0 214 1,7 0 0,0 214 0,7 Ingatlanügyletek 7 3,2 62 1,5 0 0,0 0 0,0 69 0,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 13 6,0 161 3,8 216 1,8 0 0,0 390 1,3 13 6,0 137 3,2 207 1,7 470 3,7 827 2,8 0 0,0 0 0,0 465 3,8 670 5,3 1 135 3,9 Oktatás 0 0,0 318 7,5 2 297 18,7 341 2,7 2 956 10,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0,0 236 5,6 827 6,7 3 156 25,0 4 219 14,4 0 0,0 110 2,6 233 1,9 0 0,0 343 1,2 Egyéb szolgáltatás 9 4,1 136 3,2 0 0,0 0 0,0 145 0,5 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen 218 100,0 4 234 100,0 12 290 100,0 12 616 100,0 29 358 100,0-14 -
2.b. sz. melléklet A 2011. IV. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL) TEÁOR Létszámkategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fő % fő % fő % fő % fő % 49 23,3 648 15,5 1 474 12,5 318 2,6 2 489 8,8 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0,0 181 1,5 0 0,0 181 0,6 Feldolgozóipar 47 22,4 958 23,0 3 855 32,7 5 875 48,2 10 735 37,8 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 86 2,1 595 5,0 542 4,4 1 223 4,3 Építőipar 17 8,1 320 7,7 347 2,9 0 0,0 684 2,4 Kereskedelem, gépjárműjavítás 36 17,1 591 14,2 603 5,1 632 5,2 1 862 6,6 Szállítás, raktározás 8 3,8 145 3,5 315 2,7 611 5,0 1 079 3,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 19 9,0 299 7,2 97 0,8 0 0,0 415 1,5 Információ, kommunikáció 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 0 0,0 214 1,8 0 0,0 214 0,8 Ingatlanügyletek 7 3,3 62 1,5 0 0,0 0 0,0 69 0,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 13 6,2 161 3,9 216 1,8 0 0,0 390 1,4 13 6,2 137 3,3 207 1,8 470 3,9 827 2,9 0 0,0 0 0,0 460 3,9 263 2,2 723 2,5 Oktatás 0 0,0 318 7,6 2 189 18,5 337 2,8 2 844 10,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0,0 229 5,5 825 7,0 3 142 25,8 4 196 14,8 0 0,0 89 2,1 228 1,9 0 0,0 317 1,1 Egyéb szolgáltatás 1 0,5 128 3,1 0 0,0 0 0,0 129 0,5 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen 210 100,0 4 171 100,0 11 806 100,0 12 190 100,0 28 377 100,0-15 -
2.c. sz. melléklet A 2011. IV. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT (KÖZFOGLALKOZTATÁS) TEÁOR Létszámkategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fő % fő % fő % fő % fő % 0 0,0 10 15,9 0 0,0 0 0,0 10 1,0 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Feldolgozóipar 0 0,0 17 27,0 0 0,0 0 0,0 17 1,7 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 135 27,9 1 0,2 136 13,9 Építőipar 0 0,0 0 0,0 229 47,3 0 0,0 229 23,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Szállítás, raktározás 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Információ, kommunikáció 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Ingatlanügyletek 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 5 1,0 407 95,5 412 42,0 Oktatás 0 0,0 0 0,0 108 22,3 4 0,9 112 11,4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0,0 7 11,1 2 0,4 14 3,3 23 2,3 0 0,0 21 33,3 5 1,0 0 0,0 26 2,7 Egyéb szolgáltatás 8 100,0 8 12,7 0 0,0 0 0,0 16 1,6 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen 8 100,0 63 100,0 484 100,0 426 100,0 981 100,0-16 -
3. sz. melléklet A 2011. IV. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKÁLTATÓK LÉTSZÁMADATAI MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT Szolnoki Kirendeltség Jászberényi Kirendeltség Karcagi Kirendeltség Mezőtúri Kirendeltség Tiszafüredi Kirendeltség Törökszentmiklósi Kirendeltség Kunszentmártoni Kirendeltség Kunhegyesi Kirendeltség Jász-Nagykun- Szolnok megye Jelenlegi Jelenlegi közfog. nélkül Három hónap múlva várható Három hónap múlva várható közfog. nélkül Tizenkét hónap múlva várható Három hónap múlva várható változása Tizenkét hónap múlva várható változása (fő) (fő) (%) (fő) (%) 9 502 9 480 9 322 9 309 9 553-180 -1,9 51 0,5 7 663 7 522 7 625 7 495 7 675-38 -0,5 12 0,2 3 031 2 600 2 779 2 481 2 750-252 -8,3-281 -9,3 2 559 2 488 2 528 2 473 2 627-31 -1,2 68 2,7 1 411 1 325 1 408 1 322 1 411-3 -0,2 0 0,0 2 019 2 015 2 044 2 043 2 045 25 1,2 26 1,3 1 417 1 403 1 371 1 365 1 402-46 -3,2-15 -1,1 1 756 1 544 1 667 1 545 1 771-89 -5,1 15 0,9 29 358 28 377 28 744 28 033 29 234-614 -2,1-124 -0,4-17 -
HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS KÖRZETENKÉNT 4. sz. melléklet Tiszafüredi Jászberényi Szolnoki Kunhegyesi Karcagi Törökszentmiklósi Mezőtúri Kunszentmártoni +1,1% és felette -1,0% - +1,0% -1,1 % és alatta TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS KÖRZETENKÉNT 5. sz. melléklet Tiszafüredi Jászberényi Szolnoki Kunhegyesi Karcagi Törökszentmiklósi Mezőtúri Kunszentmártoni +1,1% és felette -1,0% - +1,0% -1,1% és alatta - 18 -
6. sz. melléklet A VÁLASZADÓKNÁL ALKALMAZOTT KÖZFOGLALKOZTATOTTAK JELENLEGI ÉS HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMA TEÁOR Vállalati méret 2011. IV. n.év Mikro Kis Közép Nagy Összesen három hónap múlva várható 2011. IV. n.év három hónap múlva várható 2011. IV. n.év három hónap múlva várható 2011. IV. n.év három hónap múlva várható 2011. IV. n.év három hónap múlva várható Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 0 0 10 0 0 0 0 0 10 0 Bányászat, kőfejtés 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Feldolgozóipar 0 0 17 17 0 0 0 0 17 17 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0 0 0 135 185 1 0 136 185 Építőipar 0 0 0 0 229 154 0 0 229 154 Kereskedelem, gépjárműjavítás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Szállítás, raktározás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Információ, kommunikáció 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Ingatlanügyletek 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 0 0 0 0 5 5 407 225 412 230 Oktatás 0 0 0 0 108 98 4 0 112 98 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 0 0 7 2 2 0 14 12 23 14 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0 21 9 5 0 0 0 26 9 Egyéb szolgáltatás 8 3 8 1 0 0 0 0 16 4 Területen kívüli szervezet 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Összesen 8 3 63 29 484 442 426 237 981 711-19 -
MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérés (NMF), 2005-től szerepel a NFSZ eszköztárában. A IV. negyedéves NMF adatfelvétel időszaka 2011. október 10-21. között volt. A kérdőívben a munkáltatók a 2011. szeptember 30-ai statisztikai állományi ukat közölték és ehhez képest adták meg a várható mozgást. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható csökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. Másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. 2. A KSH fogalmi rendszere (Munkaerő-felmérés fogalmai) A gazdasági aktivitás arra ad választ, hogy a megkérdezett személy miként vesz részt a társadalmi munkamegosztásban, rendelkezik-e saját jövedelemmel vagy sem, illetve jövedelmét munkával szerzi vagy egyéb módon. Ezek alapján beszélünk gazdaságilag aktív, illetve gazdaságilag nem aktív népességről. A gazdaságilag aktív népesség fogalma azokat a személyeket foglalja magában, akik egy meghatározott időszak alatt, az ILO javaslatának megfelelően az előző egy hét alatt legalább egy órányi munkát végeztek. A gazdaságilag nem aktív népességen pedig kortól függetlenül mindazokat értjük, akik egyetlen órát sem dolgoztak az elmúlt héten. A következő főbb csoportokat különböztetjük meg: - gazdaságilag aktív népesség, ezen belül: foglalkoztatottak, munkanélküliek, - gazdaságilag nem aktív népesség, ezen belül: inaktív keresők, eltartottak. Gazdaságilag aktívak (gazdaságilag aktív népesség) a munkaerőpiacon megjelenők, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Ők a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Foglalkoztatott, aki a referencia-időszakban (ún. vonatkozási héten), legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülők gazdasági aktivitása a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján kerül meghatározásra. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat-ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire egyidejűleg érvényesek a következő feltételek: - 20 -
- az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd. Az aktivitási arány a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül. A foglalkoztatási ráta a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya. A munkanélküliségi ráta a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. (Forrás: www.ksh.hu) 3. A NFSZ fogalmi rendszere Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. (Forrás: 1991. évi IV. törvény) - 21 -