Jóváhagyta: Deák Miklósné igazgató

Átírás

1 Jóváhagyta: Deák Miklósné igazgató JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Szolnok, február 28.

2 Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) 2011-ben hatodik éve szerepel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) eszköztárában, a PHARE időszakában kialakított Új Szolgáltatási Modell fontos elemét alkotva. Bevezetése jelentős előrelépést jelentett a munkaügyi szervezetek egyes szintjeinek stratégiai tervezéseinek megalapozásában. A munkaügyi szervezet tevékenységének említett modernizációja kapcsán a kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerő-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitől. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad a következő három hónap várható munkaerőforgalmának alakulásáról, valamint előrejelzi egy évre a létszámváltozás tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. Jelen esetben arra kértünk választ a megkérdezett cégektől, hogy foglalkoztatnak-e pályakezdőt és mi a véleményük róluk. Jász-Nagykun-Szolnok megye foglalkoztatási helyzete a KSH adatai alapján (2010. IV. negyedév) Jász-Nagykun-Szolnok megyében IV. negyedévben a 294,9 ezer fős éves népességből 157,9 ezren voltak gazdaságilag aktívak, amely az előző év azonos időszakánál 2,0 százalékkal volt nagyobb. Az aktivitási arány egy év alatt 1,6 százalékponttal javult, a negyedik negyedévben 53,5%-ot tett ki. Ez a régiós adatnál 0,9 százalékponttal kedvezőbb volt, az országos átlagtól azonban 2,0 százalékponttal maradt el. A KSH munkaerő-piaci felmérése szerint IV. negyedévében a megyében élő népességből 141,0 ezer főt foglalkoztattak, számuk 1,7 ezer fővel nőtt hasonló időszakához képest. Arányuk 1,1 százalékpontos javulás után 47,8%-nak felelt meg, ami az országos átlagnál 1,7 százalékponttal gyengébb, a régiósat viszont 2,8 százalékponttal meghaladta. A KSH felmérése szerinti munkanélkülinek 16,9 ezer fő számított. Számuk egy év alatt 9,0%-kal emelkedett, 9,7%-os arányuk így 0,7 százalékponttal romlott, 10,7%-ra. KSH negyedéves munkaerőfelmérése alapján IV. n.év IV. n.év évi változás hez képest Foglalkoztatottak (1000 fő) 139,3 141,0 1,7 ezer fő 1,2% Munkanélküliek (1000 fő) 15,5 16,9 1,4 ezer fő 9,0% Gazdaságilag aktívak (1000 fő) 154,8 157,9 3,1 ezer fő 2,0% Gazdaságilag inaktívak (1000 fő) 143,6 137,0-6,6 ezer fő -4,6% Aktivitási arány (%) 51,9 53,5 1,6 %-pont Munkanélküliségi ráta (%) 10,0 10,7 0,7 %-pont Foglalkoztatási ráta (%) 46,7 47,8 1,1 %-pont A 4 fő feletti foglalkoztatók IV. negyedévében Jász-Nagykun-Szolnok megyében átlagosan 74,1 ezer főt alkalmaztak, 4,0%-kal többet, mint hasonló időszakában. Nemzetgazdasági ág szerint a legtöbb teljes munkaidőben alkalmazásban álló az ipar (35,4%); a humán-egészségügyi, szociális ellátás (13,3%); az oktatás (10,4%); a kereskedelem, javítás (9,7%), valamint a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (8,9%) területén dolgozott

3 A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete meghaladta a 153,9 ezer forintot, amely 0,3%-kal alacsonyabb, mint IV. negyedévében volt. Hét gazdasági ágban csökkentek a keresetek: leginkább a humán-egészségügyi, szociális ellátás (-16,4%), az ingatlanügyletek (-13,9%), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (-11,6%) és a pénzügyi, biztosítási tevékenység (-10,1%) területén. A keresetek az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (+19,9%) és a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (+10,1%) ágakban nőttek leginkább. A nyilvántartott álláskeresők helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megyében (2010. év) Jász-Nagykun-Szolnok megyében évben átlagosan fő álláskereső szerepelt a nyilvántartásokban. Számuk az előző évhez képest 7,1 százalékkal (1 880 fővel) emelkedett. A kirendeltségek közül leginkább Szolnok (+10,0%) és Tiszafüred (+9,3%) térségében nőtt az állástalanok száma. Csökkenés sehol nem volt tapasztalható, a legkisebb növekedést a Karcagi kirendeltségen mérték (+3,8%). A férfiak aránya az előző évhez hasonlóan 2010-ben is magasabb volt, mint a nőké fős létszámuk 53,0%-os arányt jelentett, bár egy év alatt a nőknél kisebb mértékben emelkedett (+852 fő, +6,0%). A nő 8,4%-kal több, mint a megelőző évben regisztrált szám, arányuk így 47,0%-ra emelkedett. Minden kirendeltségen a férfiak voltak többségben, arányuk azonban Tiszafüred és Kunhegyes kivételével mindenhol csökkent. Az iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek fős átlaglétszáma az álláskeresőkön belül 43,6%-ot jelentett. Középfokú végzettséggel 52,8% rendelkezett ( fő), felsőfokúval pedig en (3,6%). Az álláskeresőkön belüli megoszlást nézve az alapfokú és a középfokú végzettségűek aránya egyaránt 0,2 százalékponttal csökkent, míg a diplomásoké 0,4 százalékponttal emelkedett. A legnagyobb létszámbeli változás a középfokú végzettségűek körében történt (+936 fő, +6,7%). Az alapfokú végzettségűeké 762 fővel növekedett (+6,6%), a diplomával rendelkező álláskeresők száma pedig 22,0 százalékkal (183 fővel) nőtt. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az álláskeresők korcsoportok szerinti összetételét vizsgálva jelentős változás az előző évhez képest nem történt, éves átlagában továbbra is a és a év közöttiek súlya volt a domináns. A legnagyobb létszámnövekedés az évesek (+371 fő, +26,3%) és az évesek (+348 fő, +11,4%) körében következett be. A korösszetételt vizsgálva egyedül a 17 éven aluliak száma tudott csökkenést mutatni (-12 fő, -43,9%). Az állás nélkül lévők nagyobb hányada, 86,3%-a azaz fő fizikai foglalkozású volt, mely arány 0,5%-ponttal alacsonyabb a 2009-ben mértnél annak ellenére, hogy az eltelt idő alatt a létszám 6,5%-kal ( fő) nőtt. A növekedés mértéke a vizsgált időszakok viszonylatában a szellemi foglalkozásúak körében volt intenzívebb (+11,0%), a mérsékeltebb létszámemelkedés (+384 fő) mellett. Az év során a nyilvántartásba került álláskeresők összesített száma meghaladta a 38 ezer főt, ami éves szinten 996 fővel, 2,5%-kal kevesebb belépőt jelentett, mint során. Az - 3 -

4 első alkalommal nyilvántartásba kerülők fős létszáma még ennél is jobban, 11%-os mértékben csökkent ben az összes belépőn belül 9,0 százalékot képviseltek. A felmérésbe bevont munkáltatók összetétele A megyében 397 munkáltatót kerestek meg a kirendeltségi munkatársak az első negyedéves felmérés alkalmával, és 348 kérdőívet kaptak vissza (ebből 345 értékelhető). A visszaérkezési arány 87,7%, ami megfelel az évek óta megszokott hányadnak. A 345 vállalat mintegy fél százalékát teszi ki a megyében regisztrált vállalatnak (KSH, szept. 30.), ami a korábbi felméréseknek megfelelő arány. A válaszadók többsége mikro- és kisvállalkozásnak számított (58,3%). Vállalati nagyság szerint közepes méretű volt 36,5%, míg a kifejezetten nagy vállalati kört 5,2% reprezentálta. Szolnoki A válaszadók száma vállalati méret szerint Karcagi Mezőtúri Jászberényi Tiszafüredi Törökszentmiklósi Kunszentmártoni Kunhegyesi Jász- Nagykun- Szolnok (db) Mikro Kis Közép Nagy Összesen (%) Mikro 9,5 13,2 7,9 7,5 3,7 5,9 32,3 14,8 11,3 Kis 47,4 39,6 47,4 45,0 55,6 58,8 41,9 44,4 47,0 Közép 33,7 39,6 39,5 45,0 40,7 32,4 22,6 40,7 36,5 Nagy 9,5 7,5 5,3 2,5 0,0 2,9 3,2 0,0 5,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A év I. negyedévében lezajlott negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő cégek ágazati megoszlása lényegesen nem változott a korábbi negyedévekhez képest, hiszen az adatok összehasonlíthatósága érdekében a kirendeltségi munkatársak negyedévről-negyedévre igyekeznek ugyanazokat a partner cégeket felkeresni a kérdőívvel. A felmérésbe vont cégek körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta jól reprezentálja a munkaügyi körzet jellemzőit. A válaszadók többsége (28,4%-a) a feldolgozóiparba tartozott, ami 98 céget jelentett, ebből 22 fémalapanyag és fémfeldolgozás, 20 élelmiszer, ital, dohánytermék-feldolgozás, további 15 pedig textília, ruházat, bőrfeldolgozás ágazatokban tevékenykedett. Ezen kívül jelentős volt még a mezőgazdaság (48 db, 13,9%), a kereskedelem, gépjavítás (42 db, 12,2%) és az oktatás (35 db, 10,1%) ágazati reprezentációja. Létszám-kategóriákra lebontva a mikro- és kisméretű vállalatok körében az átlagnál magasabb volt a kereskedelmi és az építőipari vállalkozások részesedése, a közepeseknél az oktatás szerepelt sokkal nagyobb súllyal, míg a nagyvállalatok fele a feldolgozóiparba, negyede pedig az egészségügy, szociális ellátás kategóriába tartozott. (1. sz. melléklet) A felméréskor elérhető legfrissebb (2010. IV. negyedéves) KSH-adatok alapján a megyében alkalmazásban állók száma fő. A I. negyedéves felmérésbe bevont munkáltatók összesen főt foglalkoztattak, ami így egyharmadot meghaladó, 37,2%-os - 4 -

5 reprezentációs arányt eredményezett. Az átlagnál jelentősen nagyobb hányadban sikerült bevonni a mezőgazdaságban foglalkoztatottakat (62,6%-os arány), de a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, illetve az egészségügyi ágazatokban is az átlagot meghaladó arányban fedi le a válaszadóknál foglalkoztatottak létszáma az összes alkalmazásban állók számát. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a megyében a létszámadatok alapján Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma * A megkérdezett cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány, % IV december negyedév 31. A Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat ,6 B-E Ipar összesen ,8 E ebből: Feldolgozóipar ,3 F Építőipar ,6 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,2 H Szállítás, raktározás ,8 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,0 J Információ, kommunikáció ,2 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,0 L Ingatlanügyletek ,9 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,8 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,1 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,9 P Oktatás ,1 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,4 R-U Művészet, szórakoztatás; Egyéb szolgáltatás; Háztartás munkaadói tevékenysége; Területen kívüli szervezet ,9 Összesen: ,2 *Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis Létszámot tekintve a válaszadóknál foglalkoztatottak mintegy négytizede dolgozott a feldolgozóiparban, ezen belül legtöbben villamos berendezés gyártásával foglalkoztak (3 378 fő), de jelentős volt az élelmiszer és dohánygyártásban foglalkoztatottak fős száma is. Fémalapanyag-feldolgozásban és textília, ruházat, bőrfeldolgozásban egyaránt mintegy an dolgoztak. A feldolgozóipar mellett még 15,5%-ot képviselt az egészségügy és szociális ellátás terén dolgozók száma, míg mezőgazdaságban és az oktatásban közel megegyező arányt alkotva a foglalkoztatottak közel tizede végzett munkát. (2. sz. melléklet) A januári negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő adatszolgáltatók dolgozói létszámának vállalati méret szerinti összetétele a sokévi tapasztalatnak megfelelően merőben eltér a válaszoló szervezetek azonos megbontásától. Míg a vállalatok számát tekintve a mikro- és kisvállalkozások súlya volt tapasztalható, addig itt ők a teljes létszám kevesebb mint ötödét foglalkoztatták. A foglalkoztatottak 47%-a közepes, 36,8%-a pedig nagyméretű vállalkozásnál dolgozott

6 Egyéb felső v középfokú képz.-et igénylő fogl. Egyetemi, főisk. képz. önálló alkalmazását igénylő fogl. Ipari és építőipari fogl. Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű fogl. Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Mezőgazd. és erdőgazd. fogl. Szolgáltatási jellegű fogl. Törv.hozók, igazgatási, érdekképv.-i, gazd-i vezetők Jász-Nagykun-Szolnok megye I. negyedéves A következő három hónap várható tendenciái A Jász-Nagykun-Szolnok megyében március végéig tervezett létszámbővítések és -leépítések hatására a foglalkoztatottak száma várhatóan 498 fővel, 1,8%-kal fog emelkedni. Ez 974 fő felvételéből és 476 fő elbocsátásából fog adódni. A bevont szervezetek 15 százaléka számított csökkenő létszámmal, míg mintegy háromtizedük növekedést tervezett. A válaszadók 56,8 %-a három hónapon belül nem tervezett változtatni a nála foglalkoztatottak számán. A csökkentést tervezők 23,1 százaléka a feldolgozóiparba tartozott, 19%-a a mezőgazdaságba, 14% pedig az oktatásba. A növekedést előrejelző vállalatok közül 25% volt feldolgozóipari, 15% mezőgazdasági, 11% pedig oktatási tevékenységet végző. Létszám-kategóriák szerint minden csoportban optimistán, növekedést várnak, bár ez a közepes méretű vállalkozásoknál mindössze 0,8%-os. Legnagyobb létszámemelkedést a mikrovállalkozások várnak, 5,8%-osat, míg a kisvállalatoknál 3,0%-os, a nagyméretűeknél pedig 2,5%-os bővüléssel számoknak. Az adatszolgáltató munkáltatók várakozásai eltérően alakulnak 3 hónapos időtávon a FEOR szerinti csoportokat figyelembe véve. Az előrejelzés alapján a legtöbb felvétel és elbocsátás is a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásokat tömörítő FEOR csoportban várható (+478 fő és -166 fő). Az egyenlegváltozás is ebben a kategóriában a legjelentősebb, +312 fős, de emellett jelentősebb belépési többlet várható az ipari és építőipari foglalkozások csoportjában (+84 fő), és a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők összevont kategóriájában (+36 fő). Csökkenő egyenleget egyedül a törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti, gazdasági vezetők csoportja mutat, ez is mindössze -2 főset. A 3 hónap múlva várható ki- és belépési forgalom FEOR bontás szerint BELÉPŐ KILÉPŐ Egyenleg Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) fogl

7 A kirendeltségek közül Mezőtúron és Kunszentmártonban lényegében stagnál majd a létszám (-1 és -2 fő), Jászberény és Tiszafüred térségében egyaránt minimálisan emelkedik (+0,2 és +0,9%), Szolnok, Törökszentmiklós és Kunhegyes körzetében 1-2 százalékos létszámnövekedést prognosztizáltak. Legjelentősebb emelkedés a Karcagi kirendeltség vonzáskörzetében lesz várható, itt +227 fővel, +7,7%-kal tervezik növelni a foglalkoztatottak számát március végéig. (3., 4. sz. melléklet) Az egy év múlva várható tendenciák Egy éves távlatban a megyei munkáltatók a negyedéves távnál valamivel kevésbé, de továbbra is optimisták, 12 hónap alatt 229 fős, 0,8 százalékos bővítést terveznek első negyedévének végén a foglalkoztatottak száma így valószínűleg főt fog kitenni. A legnagyobb létszámemelkedést számát (+217 fő) és arányát (+21,7%) tekintve is a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatban jelölték meg, de jelentős volt a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás (+72 fő, +2,99%) és az adminisztratív, szolgáltatást támogató tevékenységeket (+55 fő, +11,3%) végző vállalatok növekedési előrejelzése is. Számát tekintve jelentősebb leépítést a feldolgozóiparba tartozó cégek terveztek (-177 fő, -1,7%), ezen belül is a fémalapanyag és fémfeldolgozás ágba tartozók (-143 fő, -9,2%). A kirendeltségek közül Kunszentmártonban (-137 fő, -11,4%) és Kunhegyesen (-114 fő, -7,2%) jeleztek összességében csökkenő állományi létszámot a válaszadó cégek, illetve Tiszafüred körzetében adtak lényegében stagnáló (-2 fő, -0,1%) előrejelzést. Szolnok, Karcag, Mezőtúr és Törökszentmiklós vonzáskörzetében egyaránt pozitív egyenleggel számoltak a válaszadók, ebből arányát és számát tekintve is Karcagon várható a legnagyobb többlet (+215 fő, +7,3%). (3., 5. sz. melléklet) A korábbi negyedévekben jelzett mozgások összevetése a tényleges helyzettel A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévről-negyedévre állandóan változik, emellett esetlegesen nem ugyanazok a munkáltatók szerepelnek a felmérésben, e tekintetben a tervezett és a tényleges létszámadatok összehasonlítása nem ad teljeskörű, reális képet. Vélhetően ennek köszönhető, hogy a I. negyedévben 12 hónapra előrejelzett létszám közelebb állt a ténylegesen mért létszámhoz, mint a IV. negyedévben 3 hónapra prognosztizált, hiszen IV. negyedévben közel hússzal több cég válasza került bele a felmérésbe. A válaszadók foglalkoztatotti létszámának összevetése az előző időszakokban tervezett létszámmal Megnevezés I. negyedévi tény IV. negyedévi tény I. negyedévi tény IV. negyedévben +3 hónapra prognosztizált I. negyedévben +12 hónapra prognosztizált Foglalkoztatotti létszám Cégek száma

8 A válaszadók körében a létszámadatok gazdasági ágankénti összetételének vizsgálatán keresztül a valós helyzet jobban megközelíthető. A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott létszám összevetése az előző időszakokban tervezett létszámmal nemzetgazdasági ágazatonként Megnevezés I. negyedévi létszám IV. n.évben +3 hónapra prognosztizált létszám I. n.évben +12 hónapra prognosztizált létszám TEÁOR fő % fő % fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , , ,9 Bányászat, kőfejtés 173 0, , ,7 Feldolgozóipar , , ,7 Vill.energia-, gáz-, gőzellátás, légkond. 0 0,0 26 0,1 66 0,2 Vízell.; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hull , , ,4 Építőipar 605 2, , ,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , ,1 Szállítás, raktározás 877 3, , ,9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 209 0, , ,4 Információ, kommunikáció 23 0,1 21 0,1 15 0,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 149 0, , ,8 Ingatlanügyletek 65 0,2 65 0,2 81 0,3 Szakmai, tudományos, műszaki tev , , ,4 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev , , ,9 Közig., védelem; kötelező társ.bizt , , ,7 Oktatás , , ,4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , , ,0 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 222 0, , ,0 Egyéb szolgáltatás 116 0, ,5 84 0,3 Összesen , , ,0 A I. negyedéves felmérés +12 hónapos előrejelzéshez képest a jelenlegi foglalkoztatotti létszám ágazati megoszlása esetében kis mértékű emelkedés figyelhető meg a feldolgozóipar (+1,1 százalékpont) és az oktatás (+1,0 százalékpont) területén. A októberi felmérésben részt vett munkáltatók három hónapos előrejelzéséhez képest a feldolgozóipar (-1,8 százalékpont) és a humán-egészségügy, szociális ellátás (+1,4 százalékpont) területén történt jelentősebb részarány-módosulás. A keresett és túlkínálati foglalkozások bemutatása A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lehetőséget ad a kirendeltségi munkatársaknak az elkövetkező 3 hónap munkaerőmozgásának szakmánkénti megismerésére. A választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél létszámcsökkentést, vagy létszámbővítést terveznek. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során előre jelzett be- és kilépő forgalom a megyében 163 munkakört érint, a legtöbbnél 10 fő alatt várható a mozgás. A be- és kilépők egyenlegének abszolút értéke 12 szakmában meghaladja a 10 főt, ebből három szakmában 10 főt meghaladó leépítési egyenleg, kilenc szakmában pedig 10 főnél nagyobb felvételi többlet

9 Szakmák, melyek esetében 10 fő feletti létszámmozgás várható 3 hónapon belül Szakma megnevezése Belépő (fő) Kilépő (fő) Egyenleg egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) egyszerű erdészeti, vadászati, halászati foglalkozás lakás-, intézménytakarító irodai adminisztrátor, írnok gyártósori összeszerelő kőműves nádgazdasági és fűztelepi foglalkozású mezőgazdasági erőgépvezető, -kezelő hegesztő, lángvágó anyag- és termékvizsgáló, minősített laboráns kútfúrógép-kezelő egyszerű mezőgazdasági foglalkozások (pl. napszámos) Legnagyobb felvételt az egyéb segédmunkások körében jelöltek meg a válaszadók (+339 fő), de jelentős volt még az egyszerű erdészeti, vadászati, halászati foglalkozások 67 fős, és a lakás-, intézménytakarítók 52 fős belépő száma is. A kilépők száma szintén az egyéb segédmunkások körében lesz a legnagyobb (-89 fő), emellett az egyszerű mezőgazdasági foglalkozások 35 fős elbocsátási szándéka számított kiemelkedőnek. A pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos vélemények A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretén belül a 4. számú változó tartalmú kérdésnél információt kértünk az adatszolgáltatóktól a pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos véleményükről. A felsorolt 10 lehetőség közül a számukra legmegfelelőbbet kellett megjelölni a munkáltatóknak. Természetesen tetszőleges számú választ jelölhettek meg, így a megkérdezett 345 munkáltató összesen 729 értékelhető választ adott. A válaszok többsége a pályakezdők foglalkoztatásának kedvező oldalára vonatkozott, így a legtöbben az utánuk járó állami támogatást, a más korosztályokhoz képest könnyű betanítást és a friss szakmai tudást jelölték meg, de sokan fontosnak tartották azt is, hogy olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő. Legnagyobb hátrányuknak a betanítással kapcsolatos problémákat említették, azaz az erre fordított időt és az emiatt lefoglalt szakképzett kollégát panaszolták

10 A pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos vélemény Jász- Vállalati méret Nagykun- Mikro Kis Közép Nagy Szolnok Megnevezés megye db % db % db % db % db % Azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk 17 19, , ,7 4 10, ,1 Betanításuk sok időt vesz el 6 6, ,1 8 3,0 6 15,8 54 7,4 Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő 12 13,5 33 9, ,6 7 18, ,2 Könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok 16 18, , ,1 4 10, ,7 Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen 4 4,5 13 3,9 9 3,4 2 5,3 28 3,8 Tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az 4 4,5 17 5,0 6 2,3 2 5,3 29 4,0 alacsonyabb bérük A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek 11 12, , ,4 9 23, ,0 Betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát 9 10,1 31 9,2 21 7,9 2 5,3 63 8,6 Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 4 4,5 20 5,9 24 9,1 1 2,6 49 6,7 Hosszú távon nem lehet rájuk számítani 6 6,7 20 5,9 12 4,5 1 2,6 39 5,3 Összes válasz , , , , ,0 Összes felmérésbe bevont munkáltató Vállalati méret szerint vizsgálva megfigyelhető volt, hogy a nagyvállalatok körében a pályakezdők után járó támogatás kevésbé fontos, mint a többi méretű vállalatnál, ugyanakkor ők a betaníttatással járó időveszteséggel nagyobb arányban értenek egyet, de a friss szakmai tudás is fontosabb számukra. A megye álláskínálatának bemutatása 2010-ben összesen álláshelyet jelentettek be a munkáltatók a megyében, ami 338 fővel, 1,9 százalékkal kevesebb, mint 2009-ben. A bejelentések 34 százaléka nem támogatott álláshelyre irányult, ez összesen állást jelentett. Számuk 2009-hez képest 188-cal, 3,1%-kal, csökkent ben bejelentett új álláshelyek Megnevezés Az újonnan bejelentett álláshelyek száma Változás az előző év azonos időszakához Az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma Aránya az össz. bejelentésből db db % db % Szolnoki Kirendeltség , ,1 Jászberényi Kirendeltség , ,6 Karcagi Kirendeltség , ,2 Mezőtúri Kirendeltség , ,4 Tiszafüredi Kirendeltség , ,0 Törökszentmiklósi Kirendeltség , ,9 Kunszentmártoni Kirendeltség , ,7 Kunhegyesi Kirendeltség , ,1 Jász-Nagykun-Szolnok megye , ,0-10 -

11 A megye kirendeltségei közül négyben csökkent, egyben (Karcagon) stagnált, háromban pedig emelkedett az állásbejelentések száma éves szinten. A csökkenés Törökszentmiklóson és Kunhegyesen volt a legjelentősebb (14 és 17 százalék), míg a legnagyobb emelkedést a Tiszafüredi kirendeltségen tapasztalták (+397 db, +28,9%). Információk A kirendeltségek munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata elsősorban a munkahelyek feltárására, munkaerőigények fogadására és azok feltöltésére irányul. Emellett fontos szempont még a széleskörű munkaerő-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekről és támogatásokról, munkaerő-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. A kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen bővebb, mint a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, ugyanis évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerő-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetőség szerint más munkáltatói kört vonunk be és ez lényegesen bővebb információ nyerését teszi lehetővé a gazdaság szereplőiről. Csoportos létszámcsökkentések 2010-ben a munkaügyi szervezetünkhöz csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésbejelentés 514 főt érintően érkezett, amely 57%-kal kevesebb dolgozó munkaviszonyának megszűnését jelentette, mint egy évvel korábban. A bejelentések zöme, több mint 400 főt érintő részük az ipar területéről érkezett. A létszámcsökkentések száma a vizsgált időszakban Törökszentmiklós kivételével minden kirendeltségen csökkent. A legnagyobb létszámú elbocsátás (235 fő) is Törökszentmiklós körzetében történt. Szolnok, február 28. Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

12 1. sz. melléklet A I. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT TEÁOR létszámkategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen db % db % db % db % db % 9 23, , , ,9 Bányászat, kőfejtés , ,29 Feldolgozóipar 8 20, , , ,4 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék ,85 8 6,35 1 5, ,48 Építőipar 4 10,3 13 8,02 3 2, ,8 Kereskedelem, gépjárműjavítás 7 17, ,4 10 7, ,2 Szállítás, raktározás 1 2,56 6 3,7 1 0,79 1 5,56 9 2,61 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3 7, , ,06 Információ, kommunikáció 1 2,56 1 0, ,58 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,58 Ingatlanügyletek 1 2,56 2 1, ,87 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 3 7,69 6 3,7 1 0, ,9 1 2,56 5 3,09 3 2, , ,23 5 3,97 1 5,56 8 2,32 Oktatás , ,2 1 5, ,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,7 9 7, ,8 20 5, ,09 1 0, ,74 Egyéb szolgáltatás 1 2,56 5 3, ,74 Területen kívüli szervezet Összesen , , , , ,0 12

13 2. sz. melléklet A I. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT TEÁOR Létszámkategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen db % db % db % db % db % 59 26, , , ,22 Bányászat, kőfejtés , ,63 Feldolgozóipar 39 17, , , , ,8 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék , , , ,45 Építőipar 22 9, , , ,19 Kereskedelem, gépjárműjavítás 42 18, , , ,58 Szállítás, raktározás 4 1, , , , ,18 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 16 7, , ,76 Információ, kommunikáció 7 3,1 16 0, ,08 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,54 Ingatlanügyletek 6 2, , ,24 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 20 8, , , ,9 6 2, , , , , , , ,55 Oktatás , , , ,4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő , , , , , ,81 Egyéb szolgáltatás 5 2, , ,42 Területen kívüli szervezet Összesen , , , , ,0 13

14 3. sz. melléklet A I. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKÁLTATÓK LÉTSZÁMADATAI MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT Szolnoki Kirendeltség Jászberényi Kirendeltség Karcagi Kirendeltség Mezőtúri Kirendeltség Tiszafüredi Kirendeltség Törökszentmiklósi Kirendeltség Kunszentmártoni Kirendeltség Kunhegyesi Kirendeltség Jász-Nagykun- Szolnok megye Jelenlegi létszám Három hónap múlva várható létszám Tizenkét hónap múlva várható létszám Három hónap múlva várható létszám változása Tizenkét hónap múlva várható létszám változása (fő) (fő) (%) (fő) (%) , , ,2 45 0, , , ,0 37 1, ,9-2 -0, ,3 34 1, , , , , , ,8 14

15 HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS KÖRZETENKÉNT 4. sz. melléklet Jászberényi Tiszafüredi Kunhegyesi Szolnoki Karcagi Törökszentmiklósi Mezőtúri Kunszentmártoni +1,1% és felette +0,1 - +1,0% 0,0 % és alatta TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS 5. sz. melléklet Jászberényi Szolnoki Kunhegyesi Tiszafüredi Karcagi Törökszentmiklósi Mezőtúri Kunszentmártoni +1,1% és felette +0,1 - +1,0% 0,0 % és alatta 15

16 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérés (NMF), 2005-től szerepel a NFSZ eszköztárában. Az I. negyedéves NMF adatfelvétel időszaka január között volt. A kérdőívben a munkáltatók a december 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. Másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. 2. A KSH fogalmi rendszere (Munkaerő-felmérés fogalmai) A gazdasági aktivitás arra ad választ, hogy a megkérdezett személy miként vesz részt a társadalmi munkamegosztásban, rendelkezik-e saját jövedelemmel vagy sem, illetve jövedelmét munkával szerzi vagy egyéb módon. Ezek alapján beszélünk gazdaságilag aktív, illetve gazdaságilag nem aktív népességről. A gazdaságilag aktív népesség fogalma azokat a személyeket foglalja magában, akik egy meghatározott időszak alatt, az ILO javaslatának megfelelően az előző egy hét alatt legalább egy órányi munkát végeztek. A gazdaságilag nem aktív népességen pedig kortól függetlenül mindazokat értjük, akik egyetlen órát sem dolgoztak az elmúlt héten. A következő főbb csoportokat különböztetjük meg: - gazdaságilag aktív népesség, ezen belül: foglalkoztatottak, munkanélküliek, - gazdaságilag nem aktív népesség, ezen belül: inaktív keresők, eltartottak. Gazdaságilag aktívak (gazdaságilag aktív népesség) a munkaerőpiacon megjelenők, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Ők a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Foglalkoztatott, aki a referencia-időszakban (ún. vonatkozási héten), legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülők gazdasági aktivitása a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján kerül meghatározásra. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat-ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire egyidejűleg érvényesek a következő feltételek: 16

17 - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd. Az aktivitási arány a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül. A foglalkoztatási ráta a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya. A munkanélküliségi ráta a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. (Forrás: 3. A NFSZ fogalmi rendszere Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. (Forrás: évi IV. törvény) 17