7.MAGYARORSZÁGI MUNKA- ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEK A Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárok élet- és munkakörülményei erősen rétegzettek, bérezésük széles skálán mozog. Vannak, akik kiemelkedő körülmények között élnek (gondoljunk csak ukrán vállalatok vezetőire, s vezető beosztású alkalmazottaira, szakértőire). Az Ukrajnából érkezett munkavállalók élet- és munkakörülményei általában elmaradnak a magyarországi alsó- és középosztályétól. Hiányosak a jogszerűség, jogbiztonság és érdekérvényesítés lehetőségei is. A mindennapi tapasztalat és kutatásunk eredményei is azt jelzik, hogy a helyzet számottevően javult az utóbbi években. 17 Továbbra is jellemzőek azonban minden második válaszadó szerint - az alacsonyabb munkabérek, a nem kielégítő lakáskörülmények, a kiszolgáltatottság, a rosszabb munkafeltételek, a minimális szociális biztonság és egészségügyi ellátás hiányossága. Azok között, akiknél a létfenntartási kényszer a magyarországi munkavállalás legfontosabb ösztönzője, jellemző a kiszolgáltatottság, a kizsákmányolás, emberhez méltatlan élet- és munkakörülmények elfogadása, egészségügyi kockázatok vállalása, a minimális szociális biztonságról való lemondás. E negatívumok leginkább a munkavállalók illegális helyzetéből, a legálisan dolgozó munkavállalókat védő jogszabályok és intézmények hiányából fakadnak. A legális munkavállalók is küzdenek hátrányokkal: rontja helyzetüket a munkavállalás ideiglenes jellege, de a függőség is. Bizonytalanságot jelent az engedélyek rövid időtartama, ebből fakadóan az is, hogy csak határozott idejű munkaszerződéssel dolgozhatnak. 7.1. Bérek 18 Saját, és más, a kérdéskörrel foglalkozó vizsgálat eredményei, valamint a gyakorlati tapasztalat is jelzik, hogy az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának meghatározó oka a két ország a bérszínvonala közti jelentős különbség. Ez Kárpátaljára fokozottan érvényes. Az alkalmazásban állók átlagos nettó keresete 2009-ben Magyarországon 124 ezer forint ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 91 ezer, a szellemi foglalkozásúaké pedig 157 ezer 17 A korábbi helyzetről lásd: Juhász, 2006: Migráció és feketemunka Európában 18 A kereseteket érintő kérdések mind nettó, mind bruttó bérre egyaránt vonatkoztak, több fajta módon kérdeztük. Ennek ellenére a kapott értékek csak megközelítő jelleggel, nagyon óvatosan lehet értékelni. Mindazonáltal a trendek jelzésére megfelelőek, nincs okunk feltételezni, hogy az egyes csoportoknál eltérő lenne a torzítás. 54
forint volt. 19 1.500 hrivnya (38.000 forint) volt. Ukrajnában ennek körülbelül harmada 20, Kárpátalján ennél is kevesebb, Magyarországon a fogyasztói- és ingatlanárak közelítik a nyugat-európai színvonalat, a bérek továbbra is a nyugat-európai átlag felét-harmadát teszik ki. Hasonló arányok jellemzőek csak éppen fordított előjellel magyar-ukrán viszonylatban. A magyarországi minimálbér, vagy az annál nem sokkal magasabb vendégmunkás-fizetés még mindig a kétszerese-háromszorosa egy ukrán havi átlagbérnek. Ennél azonban az ukrán vendégmunkások többet keresnek, a megkérdezettek átlagosan havonta nettó 121.000 forintot, ami alig marad el a magyarországi átlagkeresetektől (igaz, ebben nem csak a hivatalos kereset van, hanem a zsebbe fizetés is, ami a magyar országos statisztikákban értelemszerűen nem jelenik meg). Az ukrajnai munkavállalók az azonos bértömeget nem feltétlenül ugyanazért a munkáért kapják, mint a magyarok, ahogy azt számos interjúalanyunk hangsúlyozta. Jellemző a hosszabb, rugalmasan változó munkaidő, esetenként a keményebb munka rosszabb körülmények között. A munkavállalókkal és szakértőkkel folytatott beszélgetések jól jelzik, hogy a közel azonos bérből származó átlagjövedelem mögött jelentős hátrányok és diszkrimináció lappang. Napi nyolcezer forintért dolgozok feketén az építőiparban. Igaz, 10-12 órát is lehúzok egy nap. Ha fizetni kell utána, csökken 4-6 ezerre. (munkavállaló a Moszkva téri emberpiacról) #18 Ezt erősítette meg az egyik főként külföldi munkások elszállásolására szakosodott munkásszálló vezetője is. Hivatalosan, a jelenléti ívek szerint 8 órát dolgoznak, de biztos, hogy valójában nem a 8 óra a jellemző. [ ] Sok olyan munkát is el tudnak végezni ezekkel az alkalmazottakkal, amire a magyar esetleg azt mondaná, hogy nem vállalom. Hogy mire gondolok? Szociális, higiéniai feltételek nincsenek meg, és sok a munkavédelmi hiányosság, mondjuk kint egy építőipari területen. (budapesti munkásszálló vezetője) #24 A kutatásunkban megkérdezettek úgy látják, hogy nagyjából két-háromszor annyit tudnak Magyarországon megkeresni (100-120.000 Ft-ot), mint amit Ukrajnában tudnának (40.000 Ft). 19 KSH 20 Az ukrán átlagbér 2010 januárjában 1.900 hrivnya (körülbelül 48.000 Ft) volt. A minimálbér 2010 elején 669 hrivnya, alig több mint 16.000 forintnak felel meg. 55
32. tábla A megkérdezettek havi átlagkeresete, Ft 21 Teljes állásban Részmunkát, rendszeres Együtt dolgozók alkalmi munkát végzők Mennyit tud egy hónapban általában 105,9 81,7 102,2 tisztán megkeresni Magyarországon Mennyit tudna egy hónapban kb. 41,6 37,5 41,0 megkeresni Ukrajnában? Mennyit keres havonta nettó? 125,6 98,5 121,4 Fizetések közt nemek szerint jelentős a különbség. A férfiak lényegesen, mintegy 30%-kal keresnek többet, mint nők, ami nagyobb eltérés, mint amit a nemzetgazdaság egészére vonatkozó statisztikák jeleznek. Életkor szerint alig tapasztalhatók különbségek, mindössze az 50 éven felüli férfiak fizetése alacsonyabb lényegesen az átlagosnál. 4. ábra Átlagbérek nem és korcsoport szerint 100 50 Havi nettó munkabér 150 Neme férfi no 0 0-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-től Korcsoport Jelentős eltérések vannak a bérekben az ágazat és foglalkozás szerint. Az építőiparban dolgozók keresnek a legtöbbet (140 ezer forint) és a mezőgazdaságban, valamint a szolgáltatásokban a legkevesebbet (100 ezer forint alatt). Az átlagostól mindkét esetben 20%-kal térnek el a keresetek. Ennek fényében nem meglepő, hogy a határhoz közeli településeken, ahol korábban sokan dolgoztak a mezőgazdaságban, ma már alig találkozhatunk ukrán munkavállalókkal. sokan visszaéltek az ukrán embereknek, állampolgároknak az abban az időszakban nagyon rossz helyzetével. Volt olyan, hogy saját maga jelentette fel a saját alkalmazottját, hogy ne kelljen kifizetni. És az is egy visszatartó erő volt, hogy 21 Diákok és nyugdíjasok (összesen 11 fő) nélkül 56
nem megbízható a magyar gazdák egy része. És ezért mondom, a nagy rész azt mondta, nem fog itt giccsolni, napi tizenkét órában uborkát szedni, inkább felmegy Pestre, Debrecenbe, Nyíregyházára vagy Dunántúlra építkezésekhez, és ott kétszer, háromszor annyit keres. (határrendész) #30 Akik nagyvállalatnál dolgoznak, lényegesen többet keresnek, mint a közepes vagy kisvállalatoknál dolgozók, de ez elsősorban a magasabb képzettségűek nagyobb arányából és a mintába került néhány vezető kiugró fizetéséből adódik. 33. tábla Átlagkereset végzettség szerint 22 Átlag N alapfokú, szakma nélkül 100,43 7 középfokú, szakma nélkül 104,77 43 középfokú, szakmával 116,89 91 felsőfokú 131,63 56 Együtt 117,85 197 A feketemunkát végzők keresete alig különbözik a hivatalosan bejelentve dolgozók nettó keresetétől, a különbség mindössze 6%. A legnagyobb (20%-os) különbség a szakmunkások körében figyelhető meg, de ennek mértéke sem tükrözi a bérköltségekben meglevő eltéréseket. A 20%-os különbség az SZJA elkerüléséből adódó nyereségnek felel meg. A feltételezésünkkel ellentétben a feketén dolgozó képzetlen munkások kevesebbet keresnek, mint adózó társaik, ami jelzi kiszolgáltatottságukat. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy a hivatalosan dolgozók körében is jellemző a zsebbe fizetés. A hivatalos bérem az 85.000 Ft nettóban, a bruttót nem is tudom pontosan, olyan 115.000 Ft körül van, azt hiszem. Ez így nem lenne túl sok. Kapok még étkezési jegyet és havi bérletet is, de ami a lényeg, az üzletkötések után jutalékot kapok. Ez nem hivatalos része a béremnek, de van, hogy a nettó alapbérem kétszerese jobb hónapokban. Így már teljesen elégedett vagyok, tudok küldeni a szüleimnek is belőle, és félre tudunk tenni a férjemmel lakásra. #8 Minden ágazatban magasabbak Budapesten a keresetek, az építőipar kivételével, ahol az alacsonyabb átlagérték a szakképzetlenek magasabb arányából adódik. A Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárok jövedelmi helyzetének reális értékeléséhez azonban további szempontokat is figyelembe kell venni. 7.1.1 Az otthoniak támogatása A munkavállalók jelentős része azért jött Magyarországra, hogy családja otthoni létfenntartását biztosítani tudja; a cél csak akkor teljesül, ha a keresetének meghatározó 22 Diákok és nyugdíjasok (összesen 11 fő) nélkül 57
részét haza tudja küldeni, annyit, amiből az otthoniak megélnek. A magyarországi kereset a magasabb megélhetési költségek mellett is lehetőséget ad arra, hogy az itt dolgozók anyagilag támogassák otthon maradt családtagjaikat, rokonaikat, illetve félretegyenek, gyűjtsenek valamire. A válaszadók negyede éli fel egész keresetét, ugyanennyien havonta küldtek haza pénzt, és félre is tudtak tenni. 34. tábla Havi átlagkereset, hazautalás és megtakarítások nemek szerint, ezer Ft 23 hazaküld megtakarítás havi nettó bér férfi 30,19 24,89 132,70 nő 7,88 17,19 104,71 Együtt 20,97 21,71 121,38 A megkérdezettek átlagosan 21.000 forintot, keresetük 17%-át hazaküldték. Azok, akik többnyire családjukkal együtt már áttelepültek, természetesen nem, vagy csak minimális összeget küldenek haza, az ideiglenesen tartózkodók ennek megfelelően többet. A két csoport átlagjövedelme közel azonos, az ideiglenesen itt tartózkodók csaknem havi 30 ezer forintot, fizetésük negyedét küldték haza, ami az ukrajnai átlagkereset 80 százaléka. Ez a tény önmagáért beszél. 5. ábra Megélhetés, hazaküldés és megtakarítás a tartózkodás jellege és nemek szerint (ezer Ft) 160 140 120 100 80 60 64 25 117 75 89 megélhetésre megtakarít hazaküld 40 20 0 40 18 25 16 12 3 1 ideiglenesen, férfi letelepedett, férfi ideiglenesen, nő letelepedett, nő A férfiak lényegesen többet küldenek haza, az ideiglenesen tartózkodók kb. 40.000 forintot, a fizetésük csaknem egyharmadát, míg a nők csak 10%-ot. 23 Diákok és nyugdíjasok (összesen 11 fő) nélkül 58
A család fenntartása a magyarországi tartózkodást meghatározó döntő motiváció. Ennek érdekében igen szerény költségvetéssel hatékonyan, mindenre kiterjedő figyelemmel fogják meg a pénzt minden területen. Sokan spórolnak például úgy, hogy nem vesznek készételt, hanem főznek, mert így fele összegből lehet gazdálkodni. Szinte semmilyen könnyelműsködést nem engednek meg maguknak. Annak, hogy a munkavállalók pénzt tudnak hazaküldeni, nem az az oka, hogy különösebben jól keresnének, hanem hogy szerényen, a pénzt jól beosztva képesek élni. Különösen azok, akinek otthon, Kárpátalján van a családjuk. Jól illusztrálja ezt a következő két interjúrészlet: Igyekszem szerényen élni, keveset költeni. Ruházkodásra nem nagyon költök, abban szoktak segíteni a szüleim, a ruhanemű otthon olcsóbb, mint itt kint. Meg ahol dolgozom, onnan is szoktam kapni ezt-azt. Magam főzök, nem vagyok finnyás, szeretem az olcsó ételeket is. Másra meg nem szoktam költeni. Az iskolát részletben fizetem, eloszlik. Inkább ne egyek, de tanulni most kell, később már nehezebb lesz, és megy az idő. (tanulás mellett dolgozó kárpátaljai nő) #7 Igyekszünk egyszerűen élni, mindketten vegetáriusok vagyunk, így amit megspórolunk a húson, azt minőségibb zöldségre, bio-ételekre költjük. De szerintem ez még nem luxus. A bátyám szakács, onnan is kapunk időnként finom ételeket, ha marad. Nálunk ezt jelenti az étterembe járás. Van egy autónk, úgy 2 évente egyszer elmegyünk külföldre nyaralni, egyébként csak táborokba járunk. Könyvekre, ruhára, háztartási dolgokra muszáj költeni. Néha egy-egy filmet is veszünk, de nincs semmi káros szenvedélyünk, költséges hobbink, ami vinné a pénzt. A férjemmel úgy állapodtunk meg, hogy mindketten 50-50.000 Ft-tal támogatjuk a családjainkat, a rezsi és konyhapénz (esetenként ruházkodás, fodrász, szórakozás, stb.) fölötti összeget pedig félretesszük. Ez kb. 100-130.000 Ft az én fizetésemből havonta. (adventista közösséghez tartozó fiatalasszony) #8 A hazaküldött illetve a félretett pénz együttes megoszlása alapján az összefoglaló adatok a következők: 35. tábla Otthoniakat támogatók, ill. megtakarítók aránya (N=229) Küld-e haza Tud félretenni? Együtt rendszeresen? igen nem igen, havonta 26,5 13,9 40,4 ritkábban 7,2 2,7 9,9 nem 24,7 25,1 49,8 Együtt 58,3 41,7 100,0 A megtakarítások összege a főállásban dolgozóknál átlagosan 20-25.000 forint volt, s hasonlóan alakult a hazaküldött összegek nagysága is. A részmunkaidőben dolgozók, alkalmi munkákból élők körülbelül feleennyit tudtak hazaküldeni, illetve megtakarítani jövedelmükből. 59
36. tábla Keresetek és megtakarítások családi állapot szerint (havonta, ezer Ft) hazaküld megtakarítás nettó bér nőtlen/hajadon 8,57 25,55 119,64 házas/élettárssal él 30,92 21,14 125,66 elvált/özvegy 9,19 15,11 108,15 Együtt 21,07 21,74 121,38 A válaszok azt jelzik, hogy az otthon maradottak támogatása, családi állástól függetlenül jellemző. A fiatalok segítik a szülőket, a házastársak egymás rokonait. A szüleid tudnak valahogy támogatni? Nem, sőt, én támogatom őket. Tavaly 300.000 Ft-ot tudtam nekik hazaküldeni. Idén nem lesz annyi, de most is próbálok segíteni. Könnyen elengedtek ilyen fiatalon? Nem volt más választás, nem tudnak eltartani, én meg ezt találtam a legjobb útnak. Én nem vagyok hajlandó fillérekért varrogatni. #7 Az otthoniak támogatására vonatkozó kutatási eredményeink egyértelműen azt mutatják, hogy a Magyarországon elérhető magasabb jövedelem motivációja erős családi, rokoni szolidaritással, az otthon maradottak iránti kötelezettségvállalással párosul. 7.1.2 Bérkülönbségek Adatfelvételünk alapján a megkérdezettek 60%-a úgy érzi, egyenlő bérezésben részesül a magyar állampolgárokkal. Enyhe diszkriminációt érez a megkérdezettek közel harmada, míg kevesebb mint 10%-uk vélte úgy, hogy sokkal kisebb a fizetése. A válaszok alapján nem jellemző, hogy sokkal rosszabb fizetést kapnának az ukrán munkavállalók. Érdemes megjegyezni, hogy voltak olyanok is, akik úgy vélték, hogy ők kapnak többet a hasonló munkát végző magyaroknál. Az elmúlt tíz évben a bérkülönbségek jelentősen csökkentek. Az 1999-es felmérésben a válaszadók egyharmada értékelte úgy, hogy legalább annyi fizetést kap, mint amennyit egy magyar kapna ugyanazért a munkáért, míg 40%-uk úgy vélte, hogy kicsit kevesebbet, minden negyedik pedig hogy sokkal kevesebbet kap. 60
37. tábla Bérezése ugyanolyan munkát végző magyar állampolgárokhoz képest 1999 2009 Férfi Nő Együtt Férfi Nő Együtt sokkal rosszabb 29,0 16,7 25,3 11,0 2,0 7,2 kicsit rosszabb 46,4 23,3 39,4 39,7 18,0 30,5 ugyanolyan 21,7 56,7 32,3 47,1 75,0 58,9 kicsit jobb 1,4 3,3 2,0 2,2 2,0 2,1 sokkal jobb 1,4 0,0 1,0 0,0 3,0 1,3 Együtt 100 100 100 100 100 100 N 69 30 99 136 100 236 Esetenként kirívóan nagyok az eltérések a szakképzetleneknél, illetve a mezőgazdaságban, főleg az elszigetelt területeken (pl. tanyákon), vagy külön csoportokban dolgozóknál. Ahol a külföldiek magyarokkal együtt dolgoznak, vagy a kiemelten jó munkaerő-piaci helyzetű szakmáknál, a fizetések hasonlóak. Így kisebb, vagy egyáltalán nincs bérkülönbség szakképzettek között, és különösen a hiányszakmákban dolgozóknál (pl. ács). Érdemes megjegyezni, hogy bérezésben és megbecsültségben előfordul pozitív diszkrimináció is. Még az építőiparon belül is volt olyan interjúalany, aki úgy tudta, mára kiegyenlítődtek a bérek, sőt, az ukránok magasabb órabért kapnak, szívesebben is foglalkoztatják őket. A többször idézett budapesti munkásszállás vezetője szerint: Meg tavaly olcsóbbak voltak, én azóta hallottam olyat, hogy az idén érdemesebb magyarokkal dolgoztatni, mert olcsóbbak. Tavaly ez fordítva volt, mert azt mondták, hogy egy magyarnak a napi keresete plusz a járulékok satöbbi... (...) Az ukrán jobban keres átlagosan, mint a magyar. Az ukrán annyi pénzért nem jön ide dolgozni mind a magyar, annak ellenére, hogy otthon nem keresi meg ennek a felét sem. De itt a megélhetés, a lakás fenntartása sokba kerül, ezért kérnek magas bért. És kapnak is, mert sokat tudnak dolgozni. A magyarok nem tudnak így dolgozni. #24 A bérezés jelentős mértékben függ attól, hogy magyar nemzetiségűekről van-e szó. A válaszadók többsége úgy véli, hogy a nem magyar nemzetiségűeknek a helyiekhez képest rosszabb a keresetük, a magyar nemzetiségűek viszont kétharmaduk szerint legalább annyit keresnek, mint a hasonló munkát végző magyar állampolgárok. 61
38. tábla Az Ukrajnából érkezettek keresete a magyar állampolgárokéhoz képest (%) magyar nemzetiségűek nem magyar nemzetiségűek sokkal rosszabb 4,04 16,2 kicsit rosszabb 28,70 43,2 ugyanolyan 54,71 39,2 kicsit jobb 10,31 1,4 sokkal jobb 2,24 - Együtt 100 100 N 223 222 A bérkülönbségek kisebbek a szakképzettek esetén. Jól jelzi ezt, hogy a szakmunkát végző válaszadók mindössze 20%-a vélte úgy, hogy a magyar nemzetiségű ukrajnai munkavállalókat rosszabbul fizetik, mint a magyar állampolgárokat (csak 4% hogy sokkal rosszabbul, s közel 10%, hogy jobban). A szakképzettséget nem igénylő munkát végzők szerint lényegesen rosszabb a helyzet: 60% szerint rosszabbul fizetik az Ukrajnából származókat. A nem magyar nemzetiségűek esetén nagyobb különbségeket valószínűsítenek, de a tendenciák hasonlók. 39. tábla Az Ukrajnából érkezettek keresete a magyar állampolgárokéhoz képest magyar nemzetiségűek Segéd-, Szakmunkás Együtt betanított munkás nem magyar nemzetiségűek Segéd-, Szakmunkás Együtt betanított munkás sokkal rosszabb 4,6 4,2 4,04 32,3 8,5 16,2 kicsit rosszabb 53,8 16,7 28,70 46,2 32,4 43,2 ugyanolyan 23,1 70,8 54,71 20,0 57,7 39,2 kicsit jobb 15,4 6,9 10,31 1,5 1,4 1,4 sokkal jobb 3,1 1,4 2,24 - Együtt 100 100 100 100 100 100 Az interjúkban elhangzottak a különbséget hangsúlyozó és negligáló vélemények is. Fizetésben, munkában nincs különbség. A munka a magyarnak is munka, az ukránnak is munka, bárhonnan is jöjjön. Aki nem szeret dolgozni, az nem dolgozik. (konyhai kisegítő)#15 Jellegzetes gondra hívják fel a figyelmet a következő interjúrészletek: Azért vesz fel ukránt, mert többet lehet dolgoztatni, kevesebb bérért. Munkajogilag nem tájékozott, nincsen kapcsolati rendszere, nem tudja, hogy ha bármi jellegű problémája van, akkor hová forduljon. Több oldala van, több olvasata van ennek. (Budapesten dolgozó ács) #5 Egyes munkáltatók kirívóan keveset fizetnek, kihasználják az ukrán munkavállalókat. A bérkülönbségekre vonatkozó kérdésre adott válaszokban a kirívó eltérések azért nem 62
tükröződnek, mert egyes munkákra olyan feltételeket, olyan alacsony béreket szab ki a munkáltató, melyek mellett a magyarok nem vállalják el a munkát, így nincs összehasonlítási alap. A kutatásunkból kibontakozó összkép az egy évtizeddel korábbi helyzethez képest jelentős, kedvező irányú változást jelez: a munkaerő-piaci versenybérek előtérbe kerülését és a diszkrimináció visszaszorulását a bérek vonatkozásában. Továbbra is fennállnak azonban kirívó gondok egy szűkülő körben, a munkaerőpiac perifériáján méltánytalanul bérezett feketemunkáknál. 7.2. Munkakörülmények A külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó korábbi kutatások eredményei felhívták a figyelmet a munkakörülmények kritikus szerepére, az e tekintetben halmozódó látszólag önként vállalt jelentős hátrányokra. Indokolt tehát ezúttal is részletesen megvizsgálnunk a kérdéskört. 7.2.1 Túlmunka Az Ukrajnából érkezett munkavállalók körében a munkaidő hossza és a munkabeosztás lényegesen különbözik a hazaiakétól. A hosszú munkaidő vállalására való nagyobb hajlandóság és a munkáltató igényeihez való rugalmas alkalmazkodás a külföldi munkaerő alkalmazásának egyik leggyakoribb oka. Ez részben a kiszolgáltatottsággal, a szociális és egészségügyi szempontok háttérbeszorításával, a jövedelem érdekében vállalt fokozott önkizsákmányolással függ össze. Az is jellemző, hogy az ukrán munkavállalók jóval intenzívebben dolgoznak a helyieknél, olyan feltételek között, amit a magyarok általában nem vállalnak. Egy libafarmon dolgozó interjúalanyunk a következőképpen írta le helyzetét: Hajnalban 3 órakor keltünk, ilyenkor nem volt evésre idő, hanem evés helyett a legelőre kihordtuk a terményt, a tápot, aztán mivel a csapatból én tudtam egyedül kaszálni, minden reggel etetés után 10-ig vagy délig kaszáltam a libáknak, aztán ezeket csomóra hánytam, felmentem vissza, délben reggeliztem, aztán jött a másik tanyáról egy szekér felhánytuk rá a füvet, és felhordtuk a libáknak. Aztán minden kezdődött elölről, etetés, vízhordás. A benti ketrecbe, ahol a libák aludtak, ugyanezt kellett csinálni, behordani a terményt, tápot, vizet engedni, bealjazni. Aztán jött a főnök fia, elmentünk traktorral zsenge tengeri górét kaszálni, aztán felhánytuk az utánfutóra. A traktorral nem állt meg, hanem ment közben, gyorsan fel kellett hánynunk, egy perc szusszanást nem hagyott. Aztán felültünk a pricepre, ott szétszórtuk a libáknak. Öt órakor ebédeltünk. Aztán volt a gazdának egy másik 63
tanyája, ott voltak tehenek, disznók, kiscsirkék, ott ugyanezt a műveletet kellett csinálni. Volt olyan nap, hogy éjfélkor kezdtünk vacsorát főzni. Egy nap hány órát dolgozott? Kb. 17-20 órákat dolgoztunk. Volt olyan, hogy nem elég, hogy egész nap güriztünk, hanem minden nap valakinek fent kellett maradni vigyázni a libára, hogy a róka meg ne támadja. #11 A fentihez hasonló munkákat gyakran csak a külföldi, ukrán munkavállalók vállalják el, mivel többségük maga is abban érdekelt, hogy sokat dolgozzon: minél rövidebb idő alatt minél több pénzt tudjon félretenni (többnyire igen szegényes szállásán nem is igen tudna mit kezdeni az idejével). Sokaknak az az ideális munkahely, ahol korlátozás nélkül lehet túlórázni. A túlmunka sokszor leginkább megterhelő formája egyben a külföldiek alkalmazásának egyik fontos előnye a rugalmas alkalmazkodás a munkáltató szükségleteihez. A munkahely közelében elszállásolt dolgozók bármikor bevethetők. A felvétel adataiból a következő kép rajzolódik ki a Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárok munkaidejéről: a megkérdezettek fele dolgozott hetente (legfeljebb) 5 napot fő munkahelyén, egyharmaduk heti 6, míg 10% minden nap dolgozott. Átlagosan 8,7 órát dolgoznak egy nap, de a megkérdezettek negyede 10 órát, 10%-uk ennél is többet. 40. tábla Heti munkaidő országosan és a megkérdezett feketén dolgozóknál és a teljes mintában Országos 1999 2009 átlag * Feketén dolgozók összesen férfi 40,8 60,7 50,9 49,2 nő 39,3 55,5 45,4 41,1 Együtt 40,1 59,2 48,9 45,8 *Forrás: KSH Munkaerő-felmérés 2008 Ezek a számok a munkakörülmények javulását jelzik az elmúlt évekhez képest. Tíz évvel ezelőtt a külföldi munkások csupán 30%-a dolgozott heti 5 napot, míg ugyanennyien dolgoztak minden nap. Kétharmaduk legalább napi 9 órát dolgozott, ebből 15%, illetve 20% 12 órát vagy többet. A túlzott munkaterhelés, munkaintenzitás és munkaidő különösen az építőipari, mezőgazdasági szezonális munkások körében tapasztalható. Itt gyakran hiányoznak a munkavégzés biztonságának legalapvetőbb feltételei és a jogvédelem lehetőségei. E kérdéskörben az illegális munkavállalók egyértelmű vesztesei a helyzetnek, de a 64
munkáltatók szempontjából sem kizárólag előnyök érvényesülnek (pl. munkaügyi ellenőrzés következményei, vagy az, hogy a munkavállalói egyik napról a másikra otthagyhatják). A szezonális munkások munkakörülményei gyakran a XXI. századi Európa körülményeihez képest méltatlanok és ellentmondanak az Európai Szociális Chartának. 7.3. Lakás, szállás A lakhatás az integráció egyik legfontosabb mutatója és feltétele. A munkahely és a kielégítő családi élet mellett a lakáskörülmények jelzik legjobban az életminőséget. A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásával kapcsolatos korábbi vizsgálatok azt jelzik, hogy egy magas státuszú csoporttól eltekintve ez itt-tartózkodásuk egyik kritikus pontja. 24 Az ukrán állampolgárok magyarországi lakáskörülményei egyértelműen visszaesést jelentenek ukrajnai lakóhelyükhöz képest. Míg otthon a megkérdezettek csaknem kivétel nélkül saját vagy a család tulajdonában lévő lakásban, házban éltek, Magyarországon mindössze a megkérdezettek 27%-a, miközben közel egynegyedük munkásszállásokon lakik. 41. tábla Lakás jellege, tulajdona Magyarországon 1999 2009 2009 feketén saját vagy családtagjai tulajdonában lévő lakás, ház 3,0 19,1 27,3 szolgálati lakás/házmesterlakás 5,0 8,5 6,8 bérelt lakásban (egyedül vagy családtagokkal) 6,0 10,6 15,0 bérelt lakásban másokkal (albérlet, ágybérlet) 11,0 18,1 15,9 rokonoknál, barátoknál, ismerősöknél 6,0 7,4 5,9 eltartási szerződéssel, eltartottjánál 1,0,5 nyaraló, hétvégi ház 1,0,5 munkásszálláson/nővérszálláson/diákszálláson/szállodában/ 44,0 27,7 23,2 nem lakás céljára szolgáló létesítmény (gyári helyiség, építmény) 10,0,5 egyéb 13,0 8,5 4,5 Együtt 100,0 100,0 100,0 N 100 94 220 Ukrajnai lakhelyükön egy szobára átlagosan 1 fő jutott, míg Magyarországon 1,5 fő. Gyakran fordul elő (41%), hogy a családtagokon kívül más is lakik a lakásban. Közülük minden második korábbról ismert, minden harmadik pedig korábbról nem ismert 24 European Foundation for the improvement of living and working conditions 65
ukrán/kárpátaljai munkatárssal is együtt lakik. Más külföldivel ötödük lakik együtt, valamivel többen, mint akik magyar munkatársukkal. 42. tábla A nem csak családtagokkal együtt lakók, lakótársak A lakótársak között van-e 'Igen' válaszok aránya szállásadó/főbérlő 20,0 rokon; Kárpátaljáról/Ukrajnából 21,3 magyar rokon 3,8 magyar munkatárs 16,3 kárpátaljai/ukrajnai munkatárs, akit ismert 52,5 kárpátaljai/ukrajnai munkatárs, akit nem ismert 32,5 más országból való 18,8 N 80 Az összes válaszoló több mint harmada olyan helyen lakik, ahol nincs különálló lakrész (legalább egy szoba), amit családjával önállóan használhat. A megkérdezettek harmada nem fizet a lakásért, a többiek a lakás bérlésére havonta átlagosan 23.000 forintot költenek, melyhez télen átlagosan 20.000, nyáron 15.000 forint rezsi járul. A megélhetés költsége átlagosan 32.200 Ft havonta, így az egy hónapra jutó költségek összesen 70-100.000 forint között mozognak. A vizsgálat által feltárt lakhatási mutatók világosan jelezik a megtakarítás prioritását alátámasztó erőteljes takarékossági törekvést a lakással kapcsolatos kiadások terén, de azt is, hogy a Magyarországon munkát vállaló ukrán állampolgárok életkörülményeinek egyik kedvezőtlen jellemzője a lakhatás. 7.4. Társadalombiztosítás Vizsgálatuk során abból indultunk ki, hogy a korábbi felmérések a harmadik országból származó munkavállalók körében a szociális biztonságot érintő kérdésekben rendezetlenséget, kaotikus viszonyokat mutattak ki; e tekintetben igen éles a kontraszt az EU-n belüli és kívüli munkavállalók közt. Különösen súlyos kérdéseket vet fel a nem dokumentált fekete munkavállalás. A feketén foglalkoztatott ukrán állampolgárok számára a szociális biztonság alapfeltételei hiányoznak. Nincs társadalom-, beteg- és nyugdíjbiztosítás. Nem léteznek a szükséges jogintézmények, nincs lehetőség érdekvédelemre. Nincs kihez fordulni, nagymértékű a kiszolgáltatottság. Vizsgálatunk egyértelműen azt jelzi, hogy az ukrán 66
állampolgárok körében a fekete munkavállalás tendenciaszerűen csökken. De sokszor a legálisan foglalkoztatottak sem élnek jogaikkal. A munkáltatók oldaláról a külföldiek illegális foglalkoztatásának legjelentősebb motiváló tényezője kétségtelenül az, hogy a társadalom- és egészségbiztosítások költségei ilyen módon megtakaríthatóak, ami az alkalmazott munkaerőt még olcsóbbá és kiszolgáltatottabbá teszi. Mindez egy méltatlan, és a mai Európában elfogadhatatlan helyzetet eredményez. Ezt dokumentálják a vizsgálat során feltárt adatok. 7.4.1 Egészségügyi ellátás A megkérdezettek kétharmada mondta azt, hogy rendelkezik TB kártyával, de közülük se mindenki venné igénybe az ingyenes egészségügyi ellátást, csupán kétharmaduk utalt erre. 43. tábla Mit csinál, ha beteg? Gyakoriság Megoszlás (%) hazamegy 17 8,5 magát kezeli 52 26,1 fizet az orvosnak (hivatalosan, vagy zsebbe) 4 2,0 más TB kártyáját használja 1,5 munkáltató/főnök segít 11 5,5 rokon/ismerős segít 1,5 otthon marad/nem dolgozik 11 5,5 van biztosítása 82 41,2 még nem volt beteg 15 7,5 egyéb 5 2,5 Együtt 199 100,0 Gyakori, hogy az Ukrajnából érkezettek nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz: minden harmadik válaszadó, a feketén dolgozók több mint fele magát kezelné, közel 10%- uk Ukrajnába térne haza orvosi ellátásért. Aki feketén dolgozik, biztosítás hiánya miatt nem is mehetne orvoshoz, a bejelentett biztosított munkavállaló sokszor látszólag kényszer nélkül maga dönt így, azért, mert fél, hogy a munkától való távolmaradással kockáztatja állását. Ráadásul sokan tájékozatlanok, nem ismerik az eljárásokat, teendőket, nem tudják hova menjenek. Gyakori tehát a magyarországi orvosi ellátás teljes hiánya. Az országhatárokat átlépő ukrán munkások foglalkoztatásának a társadalombiztosítást érintő további két negatív következménye a vonatkozó nemzeti és európai szabályok ellenére gyakori. Egyik ilyen, hogy gyakran úgy hiszik, hogy megszakad az ukrajnai társadalombiztosítási jogviszony, a másik, hogy, rövidebb idejű, illetve szezonális 67
magyarországi tartózkodás esetén, még ha fizetik is a járulékokat, sincs esély a magyarországi ellátások igénybevételére. A rendelkezésre álló országos adatok szerint 2009-ben 13.600 ideiglenesen tartózkodó ukrán állampolgár rendelkezett érvényes TAJ kártyával. Hatvan százalékuk foglalkoztatott, további 10% vállalkozó. 44. tábla TAJ- kártyával rendelkező nem EU állampolgárok Harmadik országok ebből ukrán Foglalkoztatottak 21316 7957 Vállalkozók, egyéni járulékot fizetők 7339 1229 Munkanélküli ellátások 534 235 Egyéb ellátottak 2021 731 Tanulók, hallgatók 1183 364 Nyugdíjasok 2580 1837 Kiskorúak 5193 1224 Összesen 40166 13577 Forrás: OEP Az OEP adatai alapján a külföldiek, ezen belül az ukrán munkavállalók érvényes TAJ kártya esetén is jóval kisebb arányban veszik igénybe az ellátást, mint a magyar állampolgárok (az országos átlagnak alig 30%-át költik ellátásukra). Mivel az ukrán munkavállalók és más külföldiek munkavállalásával a magyar munkaerőpiacon hosszú távon számolni kell, a hazai társadalombiztosítási rendszer fejlesztési 68
elképzelései kialakítása során érdemes végiggondolni ennek a külföldi munkavállalásra Egy TAJ-ra jutó éves finanszírozás összehasonlítása Ft/db 120 000 112 541 100 000 80 000 Ft/db 60 000 40 000 20 000 14 7 14 26 4 13 26 8 62 28 0 98 32 1 22 32 5 74 33 1 36 33 5 18 43 5 23 25 1 99 28 8 11 - Kína Törökor szág Horvátország Mongólia Vie tnám Szerbia O roszország Ukrajna Am. Egy. Áll. Egyéb Átlag Magyaror szág Ország gyakorolt hatását, különös tekintettel az egészségbiztosításra. Mérlegelendő az is, hogy ideiglenes külföldi munkavállaló esetén indokolt-e a nyugdíjjárulék. Vizsgálatunk alapján a Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárok mintegy fele számára a magyar egészségügy gyakorlatilag nem hozzáférhető. Ez a helyzet alapvető emberi jogot sért és elfogadhatatlan. Az egészséghez való jogot az 1948-as Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata a megfelelő életkörülményekhez való jog elemeként említi (25. cikk). Az utóbbi fél évszázadban a nemzetközi emberi jogi egyezmények rendszeresen kitérnek az egészséghez való jogra, illetve annak elemeként az egészségügyi ellátáshoz való jogra. Ezek közül csak néhányat emelünk ki. - Emberi Jogok Európai Egyezménye (Európa Tanács 1951) - Az Európai Szociális Charta (Európa Tanács 1961, 1996) 69
- Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezség Okmánya (12. cikk, ENSZ 1966) - ENSZ Milenneumi Fejlesztési Célok (2000-2015) Nem nagylelkűségről, hanem alapvető kötelezettségről van tehát szó. Elengedhetetlenül szükséges kidolgozni olyan intézkedéseket, amelyek lényeges javulást eredményeznek a külföldiek, azaz a harmadik országbeliek, ezen belül az ukrán állampolgárok egészségügyi ellátásának hozzáférésében és színvonalában. A biztosítási feltételek és a finanszírozási technika kialakításánál mérlegelni kell a jelenleg fennálló helyzet gondjait melyre e tanulmány is felhívja a figyelmet, és olyan rugalmas, a valós munkavállalási gyakorlathoz és igényekhez igazodó formát kell kialakítani, amely e népesség esetében is az egészségügyi ellátáshoz való jogot a fennálló nemzetközi egyezményeknek megfelelően, azokkal összhangban kezeli. 7.4.2 Nyugdíj A Magyarországon dolgozó ukrán munkavállalók nyugdíjjogosultsága terén a teljes zavar jellemző. Felmérésünkből egyértelműen az domborodott ki, hogy sem a munkavállalók, sem a foglalkoztatók, és gyakran a hivatalos szervek sincsenek tisztában a szabályozással, a jogosultság feltételeivel, a két ország közötti beszámítási rendszerrel. A nyugdíjjogosultságot illetően még mindig a Magyarország és az egykori Szovjetunió közötti egyezmény van érvényben. E szerint, ha egy ukrán állampolgár hazánkban bejelentve dolgozott, a ledolgozott idő függvényében nyugdíjjogosultság illeti meg. A nyugdíjkorhatár elérésekor ott kell benyújtania kérelmét jelezve a Magyarországi munkaviszonyát, ahol életvitelszerűen lakik. A két állam hatóságai egymással egyeztetve határozzák meg a folyósítandó nyugdíj összegét. Az interjúk tapasztalatai alapján az ukrán munkavállalók erről a lehetőségről nem tudnak, nem is jut eszükbe, hogy kérjék az igazolást. Problémát szokott ukrán vonatkozásban okozni, hogy elvben nyugdíjjogosultságot szereznek az itteni munkaviszony által de én még olyannal nem találkoztam, aki ezt tudná. Feltételezem, hogy az ukránok, ott a saját helyi szabályok alapján kérik a nyugdíjas időszaknak a kiszámítását, és gondolom hogy amikor itt dolgozik valaki, akkor kiadjuk az igazolást. Az, hogy ott mennyire fogadják el, vagy mennyire nem, az már 70
az ő saját belső szabályozásuk (kirendeltség vezető, Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ) #48 Az ukrán Foglalkoztatási Hivatalban sincsenek tisztában a szabályokkal, és főleg nem a gyakorlati ügymenettel, a pénzügyi megoldással. Ha valaki nem fizet a nyugdíjalapba ma, akkor nincsenek nyugdíjas évei. Ha Magyarországon pl. 20 évet dolgozott, és önkéntesen bejelenti és befizeti, akkor az beleszámít a nyugdíjba. De onnan nem jön át semmi. Ez az EU-ban és Svájcban meg van szervezve. De se Magyarországra, sem Ukrajnára nem jellemző. Csehországgal van olyan megállapodás, hogy ha valaki Csehországban legálisan dolgozott, akkor Ukrajna beszámítja a nyugdíjba a cseh éveket. Ez országok közötti megegyezés. De Magyarországgal nincs ilyen szerződés. (tisztviselő, Foglalkoztatási Hivatal, Beregszász) #33 A nyugdíj rendezetlensége a jelenlegi helyzetben az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiányával összehasonlítva kétségtelenül kevésbé akut problémát jelent. Ez nem adhat azonban felmentést a rendezés halogatására. Amennyiben a jogi keretek valóban biztosítottak (amit nem e kutatás hivatott elbírálni), akkor különösen kirívó ezek be nem tartása, ráadásul az érintettek érdekeivel homlokegyenest ellenkező módon. A magyar fél további feladata legalább is a hatékony kommunikáció biztosítása, és az érdekvédelem támogatása lenne. 7.5. Tájékozottság A kutatás alapján jól kidomborodik, hogy a magyarországi ukrán munkavállalók ismeretei igen hiányosak mind a hivatalos munkavállalás, de még inkább a kötelező vagy lehetséges juttatások, kötelezettségek illetve jogosultságok terén. Jól szemlélteti a kialakult helyzetet a külföldiekre vonatkozó előírásokra irányuló kérdés. Az erre adott válaszokból kiderül, hogy Magyarországra érkezésükkor az ukrán állampolgárok mindössze 34%-a rendelkezik elégséges ismeretekkel az itteni előírásokról legalábbis saját megítélésük alapján. Hasonló arányban voltak tudomással a megkérdezettek a hivatalos tennivalókról. 45. tábla Voltak ismeretei a külföldiekre vonatkozó előírásokról? N % Nem 47 20,2 Kevés 106 45,5 Elegendő 80 34,3 Együtt 233 100,0 Többen (50% körül) rendelkeztek elegendő ismerettel a szállás-, bér- és munkakörülményekről, munkalehetőségekről. 71
Az eddigi elemzés is jelzi, hogy a valós helyzet a jogi és szociális kérdések vonatkozásában rosszabb, mint a mindennapi érdekérvényesítési képességben. A külföldi munkavállalás sajátos állampolgári kultúrát, jártasságokat igényel. A magyar diplomácia sokat tehet még a jobb tájékoztatásért ezen a téren. 72
8.INTEGRÁCIÓ, DISZKRIMINÁCIÓ Az migránsok integrációját Magyarországon sem a közvélemény, sem a döntéshozók nem kezelik prioritásként. A migráció szabályozásának jogi keretei kiépültek, de a bevándorlók integrációjára irányuló kormányzati stratégia hiányzik. Nincs olyan stratégia sem, amely a munkaerő-piaci szükségletekre reagálva segítené a migránsok magyarországi munkavállalást. A közvélekedés nem sorolja a migrációt a magyar társadalom legfontosabb problémái közé, a migránsokkal kapcsolatos hazai lakossági véleményekben sem, a nyitottság sem a befogadás nem jellemző attitűd. A TÁRKI 2009-es vizsgálata szerint a megkérdezettek egyharmada tekinthető nyíltan idegenellenesnek (ők azt szeretnék, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát ), 10 százalék idegenbarát (szerintük minden menedékkérőt be kell fogadni ). A magyar politikai folyamatok és az Európában tapasztalható tendenciák ellenére az utóbbi pár évben nem nőtt számottevően az idegenellenes attitűd a magyar lakosság körében. Mint az ábrán látható, a rendszerváltást követően az idegenellenesség mértéke a kezdeti alacsony szintről gyorsan nőtt 1995-ig, majd némi ingadozás után 30% körül stabilizálódott. 6. ábra Az idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya 1992 és 2009 között (%) Forrás: TÁRKI 1992-2009 73