Juhász Judit Csatári Ferenc Makara Eszter. Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon

Átírás

1 Juhász Judit Csatári Ferenc Makara Eszter Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Kutatási összefoglaló Panta Rhei Társadalomkutató Bt. Kutatásvezető: Juhász Judit A kutatást az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatta Projektazonosító: OFA 8341/0021 Budapest, 2010

2 A kutatásban közreműködtek: Bezdán Györgyi Libertényi Ágnes Eszter Tóth Balázs Köszönetet mondunk mindazoknak, akik a témával kapcsolatos ismereteikkel, tapasztalatukkal kérdőívünkre adott válaszaikkal segítették kutatásunkat. 2

3 A KUTATÁS HÁTTERE, FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI Az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának kérdései az EU bővítése, a gazdasági válság tapasztalatai és a két országban a közelmúltban végbement fontos politikai változások figyelembevételével újragondolást igényelnek. Az ukrán munkavállalók magyarországi jelenléte hazai szemszögből vitán felül jelentős munkaerő- és társadalompolitikai ügy, amely a két ország viszonyában és EU-s összefüggésekben is fontos szempont. Reméljük, hogy e tanulmány is segítséget nyújt a rendkívül összetett kérdéskör kiegyensúlyozott, tárgyszerű értelmezéséhez, és hozzájárulást jelent a munkaerő- és foglalkoztatáspolitikai stratégia, a migrációs politika és a társadalmi kohézióval összefüggő kérdések pontosításához. A kutatás idején körülbelül ukrán állampolgár (az összes Magyarországon legálisan dolgozó külföldi százaléka) dolgozott bejelentve Magyarországon. Szakértői becslések, s az általunk kérdezett munkavállalók szerint is a foglalkoztatott ukrán állampolgárok kb %-a feketén, bejelentés és a szükséges munkavállalási engedély nélkül dolgozik. Összesen tehát mintegy húszezer ukrán állampolgár jelenlétével számolhatunk a magyar munkaerőpiacon. A Magyarországon munkát vállaló ukrán állampolgárok döntő többsége Kárpátaljáról érkezik és magyar nemzetiségű. A két ország viszonylatában a migráció sajátos jellegű, magán viseli Magyarország és a határon túli magyar kisebbség viszonyának jellegzetes vonásait a magyar-magyar kapcsolat járulékos előnyeit csakúgy, mint a közép-keleteurópai térségben ma is uralkodó személyközi, informális kapcsolatok domináns szerepét. Kutatásunk feladata volt, hogy feltárja az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának jellemzőit, várható alakulását és hatásait. Ezzel összhangban vizsgáltuk, milyen tényezők támasztják alá az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának szükségességét, illetve hol beszélhetünk káros mellékhatásokról. A tanulmány összegzi az Ukrajnából kiinduló munkaerő-migrációt befolyásoló főbb történelmi, gazdasági, társadalmi és földrajzi feltételeket, a Magyarországon dolgozó ukrán munkavállalók munka- és életkörülményeit, demográfiai, nyelvi, foglalkozási, képzettségi összetételét, körvonalazza a konfliktusos elemeket. 3

4 A statisztikai adatok feldolgozása és az esettanulmányok alapján bemutattuk, hogyan változott az ukrán állampolgárok munkaerő-piaci jelenléte és szerepe az utóbbi néhány évben, vázoltuk, mik a várható tendenciák. Az érintett népesség körében végzett kérdőíves vizsgálat és mélyinterjúk segítségével feltérképeztük: a magyarországi munkavállalás motivációit, módját; az itt tartózkodás gazdasági, társadalmi és intézményes feltételeit; a bevándorlók életkörülményeit, tapasztalatait és konfliktusait; a munkáltatók és közvetítők jellemzőit; a munkavállalás hatását a küldő és fogadó ország gazdaságára, különös tekintettel a központi és az érintett határ menti régiókra; a magyarországi munkavállalás várható alakulását. Hipotéziseink szerint: Van és hosszabb távon is várható magyar munkaerő-piaci kereslet a vendégmunka iránt. Az ukrán állampolgárságú, döntő többségében magyar anyanyelvű és nemzetiségű munkaerő foglalkoztatása tartóssá vált, és a jövőben is fennmarad. Az ukrajnai munkavállalók alkalmazásában jelentős szerepet játszanak a hazai szakképzés hiányosságai, illetve az érkezők szaktudása, gyakorlata és rugalmassága és a magyar munkaerő immobilitása. A szabályozás változása, a (magyar és a román) EU-csatlakozás fontos tényező a munkaerő-piaci folyamatok alakulásában. Az ukrán állampolgárok foglalkoztatása hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez. A Kárpátalján élő népesség magyarországi munkavállalásának alakulásában meghatározó a térség és általában Ukrajna gazdaságának sorsa. A gazdasági válság a kedvezőtlen munkaerő piaci hatásokon keresztül jelentősen csökkenti a munkavállalási migráció volumenét. A magyarországi ukrán állampolgárságú munkavállalók esetében jellemzően ideiglenes migrációról van szó A jelenség elsősorban a fővárost és annak környékét, illetve a határ menti régiókat érinti. Az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának okai, ösztönzői Az ukrán állampolgárok külföldi így magyarországi munkavállalását a helyi munkalehetőségek szűkössége, az alacsony illetve bizonytalan ukrajnai fizetések ösztönzik. A kutatatás tapasztalatai a vonzó és taszító tényezők differenciálódását, a 4

5 specifikus magyarországi előnyök előtérbe kerülését és az elemi gazdasági kényszer magyarországi munkavállalásban játszott szerepének csökkenését jelzik. A küldő térség taszító tényezőinek szerepe az elmúlt évtized során lényegesen változott. Az elemi gazdasági kényszer, bár máig a legfontosabb indok, a többség számára immáron nem mindent felülíró meghatározó, a motivációk differenciáltabbá váltak. Ennek következtében a Magyarország tekintetében érvényesülő specifikus vonzó tényezők szerepe felértékelődött. A konkrét munkaajánlat ténye és mikéntje, amit a már meglevő magyarországi kapcsolatok erősítenek, a magyar nyelv ismerete párosulva egyéb idegen nyelv ismeretének hiányával olyan tényezők, amelyek az érintett kárpátaljai magyar népesség számára Magyarországot gyakorlatilag kizárólagos alternatívává teszik. Az Ukrajnából Magyarországra érkező munkavállalók körében az ukrán nyelv ismeretének hiánya a magyarországi munkavállalás egyik döntő tényezője. Munkakeresés, munkaközvetítés A munkakeresés még ma is csaknem kizárólag informális csatornákon zajlik. Gyakorlatilag megszűntek az emberpiacok, s kicsi a szerepük a többnyire nem legálisan működő közvetítőknek. A munkakeresés módja tükrözi a közép-kelet-európai térségben ma is uralkodó személyközi, informális kapcsolatok domináns szerepét. Tartózkodás hossza, letelepedés Az Ukrajnából érkezett munkavállalók jellemzően több éves időtartamra tervezik Magyarországi tartózkodásukat, de nem akarnak véglegesen letelepedni. A tíz évvel ezelőtti helyzethez képest változás, hogy az egy évnél rövidebb magyarországi tartózkodást tervezők aránya nagymértékben visszaesett, ezzel összefüggésben a Magyarországi tartózkodás átlagos hossza nőtt. Csökkent a szezonális munkára érkező, alacsony képzettségű, többnyire feketén foglalkoztatottak aránya, ugyanakkor növekedett a hosszú távra, de ideiglenesen érkezőké. A jelenleg Magyarországon dolgozók 40%-a maradna véglegesen. A kárpátaljai munkavállalók nem szakítják meg kapcsolatukat szülőföldjükkel, az ott tulajdonukban lévő ingatlanokat (lakás, föld) megtartják az esetleges hazatérés esetére. Legfőbb céljuk a jobb megélhetés, a család anyagi biztonságának megteremtése, vagy a viszonylag gyors pénzkereset, E célok elérése után tervezik a visszatérést. Ha mégis hosszú 5

6 távon maradnak, annak oka leggyakrabban az új család, vagy éppen az, hogy számításukat nem érik el, és az itt megkeresett kisebb mértékű többletjövedelemre folyamatosan szükség van. Földrajzi jellemzők Az ukrán munkavállalók legnagyobb része Budapesten dolgozik, a legálisan foglalkoztatottak több mint 80%-ának a főváros és környéke ad munkát. A jobb kereset és több munkalehetőség miatt a nagyobb távolság ellenére Nyugat-Magyarország is egyre kedveltebb célpont. A várakozásainkhoz képest a keleti határ mentén kevés az Ukrajnából érkező, s az ukrán állampolgároknak kiadott munkavállalási engedélyek száma is alacsony. Az engedélyek kis számát magyarázhatja az, hogy térségben jellemző mezőgazdasági munkák munkaerő-igényét a legritkábban elégítik ki regisztrált, bejelentett módon. De a kutatási tapasztalatok azt jelzik, hogy összességében is kevés kárpátaljai jelenik meg a határhoz közeli területek munkaerő-piacán, az ukrajnai munkaerő illegális foglalkoztatása a határ menti térségben jelentősen csökkent. Ennek oka azonban csak részben a szabályok szigorítása és a rendészeti intézkedések sikere, elsősorban piaci folyamatok állhatnak a háttérben. A mezőgazdasági tevékenység jövedelmezősége a térségben különösen romlott az elmúlt egy-két évben. A kampánymunkát leginkább igénylő nagybani tevékenységek létalapját biztosító élelmiszer-feldolgozás visszaszorult, vagy súlypontjuk éppen az országhatáron túlra, Ukrajnába helyeződött át. Csökkent a napszámosok iránti igény, s a rugalmas kínálat ehhez igazodott. A régióban dolgozó ukrajnai munkavállalók számának csökkenéséhez hozzájárul, hogy az ingázó jellegű migráció visszaszorult, mert a munkavállalóknak a vízumszabályok miatt a közelség ellenére sincs módjuk gyakran hazautazni. A térség mezőgazdaságának bérszínvonala viszont túlságosan nyomott ahhoz, hogy a tartózkodás pluszköltségeit fedezze. Fogalakozás, munkahely A kérdőívvel megkérdezett Ukrajnából érkező munkavállalók között az építőiparban dolgozók aránya a legnagyobb, több mint kétszer akkora, mint az összes foglalkoztatott körében. Csaknem ilyen magas a kereskedelemben dolgozók aránya (18%), viszont a magyar gazdaságra általában jellemzőnél kisebb részük dolgozik az iparban (20%). Jellemző, hogy 6

7 kisebb méretű munkahelyeken dolgoznak honfitársaikkal, földijeikkel együtt, azaz körükben a tradicionálisabb formák, a periférikusabb munkaerő-piaci helyzet az általános. Képzettség, iskolai végzettség Kedvezőbbé vált az elmúlt években a Magyarországon dolgozók iskolai végzettség szerinti összetétele. A hazánkban dolgozó ukrán állampolgárok a rendelkezésre álló statisztikák és a saját felmérésünkre kapott válaszok alapján magasabban képzettek, mint a magyarok. A válaszadók csaknem egyharmada felsőfokú végzettségű, míg az összes foglalkoztatott közül csak minden ötödik, a mintába kerültek több mint fele középiskolát végzett, míg az aktív népesség alig több mint egyharmada. A megkérdezettek többsége fizikai foglalkozású, háromnegyedük rendelkezik valamilyen szakképesítéssel. Az elmúlt évek pozitív tapasztalata, hogy a végzett munka és a szakképzettség közelíteni látszik egymáshoz. Szakmastruktúra, hiányszakmák Az ukrán állampolgárok foglalkoztatása az építőipar területén alapvetően a magyar szakmastruktúra hiányosságaiból fakadó keresletre reagál, a gazdaság más szektoraiban az igény több, sajátos okra vezethető vissza. Az ukrajnai munkaerőt leginkább felszívó ágazat az építőipar nem kérdéses, hogy kevesebb a hazai kőműves, mint amennyire szükség lenne. Több hiányszakmákban az ukrajnai munkavállalók foglalkoztatásának akadálya az hogy a megfelelő végzettség illetve szaktudás meglétének egyértelmű felmérésére nincs mód. Bérek A Magyarországon elérhető magasabb jövedelem a munkaerő-migráció legerősebb motívuma. Ez Kárpátalján erős családi, rokoni szolidaritással, az otthon maradottak iránti kötelezettségvállalással párosul. A kutatásunkban megkérdezettek átlagosan havonta nettó forintot keresnek. Két-háromszor annyit, mint amit Ukrajnában kereshetnének. Ebből a pénzből az otthon maradottakat is tudják támogatni. 7

8 Az elmúlt években a bérkülönbségek jelentősen csökkentek. A kutatásunkból kibontakozó összkép az egy évtizeddel korábbi helyzethez képest jelentős kedvező változást jelez: a munkaerő-piaci versenybérek előtérbe kerülését és a diszkrimináció visszaszorulását a bérek vonatkozásában. Kisebb, vagy egyáltalán nincs bérkülönbség szakképzettek között, különösen igaz ez a hiányszakmákra. A munkaerőpiac egyes periférikus és egyre szűkülő szegmenseiben azonban továbbra is gyakran jelentősek a bérkülönbségek Az otthonmaradtak támogatása családi állástól függetlenül jellemző. Fiatalok segítik a szülőket, házastársak egymás rokonait. A Magyarországon elérhető magasabb jövedelem motivációja erős családi, rokoni szolidaritással, az otthon maradottak iránti kötelezettségvállalással párosul. A megkérdezettek átlagosan forintot, keresetük 17%-át hazaküldték. Az ideiglenesen tartózkodók csaknem havi 30 ezer forintot, fizetésük negyedét küldték haza, ami egy ukrajnai átlagkereset 80%-a. Ez a tény önmagáért beszél. Feketemunka Ma Magyarországon az ukrán állampolgárságú munkavállalók 40-45%-a, körülbelül fő bejelentés, engedély nélkül dolgozik. A fekete foglalkoztatás meghatározó motivációját a munkáltató és a munkavállaló számára is a közterhek elkerüléséből fakadó rövidtávú anyagi előnyök jelentik, de gyakori az is, hogy az adminisztratív nehézségek miatt marad el az engedélykérés. A feketemunka leginkább az építőiparban, mezőgazdasági idénymunkáknál, háztartásokban és a szezonális és alkalmi munkáknál jellemző. A feketemunka arányának növekedése úgy tűnik megállt. A bejelentés nélkül végzett munka továbbra is jelentős, de súlya valamelyest csökkent. A fekete foglalkoztatás a munkavállalót kiszolgáltatottabbá teszi. A feketemunkát végzők keresete, feltételezésünkkel ellentétben alig különbözik a hivatalosan, bejelentve dolgozók nettó keresetétől, sőt az illegálisan dolgozó képzetlen munkások kevesebbet keresnek, mint adózó társaik. Mégis, a válaszadók többsége úgy gondolja, hogy a feketemunka inkább előnyökkel jár. Ezt a magas adók és járulékok elkerülésével megkereshető magasabb bérekkel magyarázzák. Az orvosi ellátás és a nyugdíj hiányát, a nagyobb kiszolgáltatottságot és a kiutasítás nagyobb kockázatát tekintik a legfontosabb hátránynak. 8

9 Élet- és munkakörülmények A Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárok élet- és munkakörülményeivel, szociális helyzetével kapcsolatban ellentmondásos a kép, számos kedvezőtlen jelenséget is tapasztaltuk: jellemző a hosszabb, a foglalkoztató igényeihez alkalmazkodó munkaidő, esetenként keményebb munka, rossz körülmények között. Jellemző a hosszabb, a foglalkoztató igényeihez alkalmazkodó munkaidő, esetenként keményebb munka, rossz, a normáknak, elvárásoknak sokszor a biztonsági követelményeknek sem megfelelő körülmények között. Az Ukrajnából érkezett munkavállalók élet- és munkakörülményei általában elmaradnak a Magyarországon az alsó és középrétegekre jellemzőtől. A hosszú munkaidő vállalására való nagyobb hajlandóság és a munkáltató igényeihez való rugalmas alkalmazkodás a külföldi munkaerő alkalmazásának leggyakoribb ösztönzői. Az ukrajnai munkavállalók magyarországi lakáskörülményei egyértelműen visszaesést jelentenek az otthoniakhoz képest. A lakásviszonyok erőteljes takarékossági törekvést jeleznek, a megtakarítás prioritását a lakással kapcsolatos kiadásokhoz képest Egészségügyi ellátás, nyugdíj Az Ukrajnából származó munkavállalók szociális biztonsága nem kielégítő. Nem megfelelő az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, annak szabályozása a bejelentve dolgozóknál is rendezetlen. Sokan tájékozatlanok, nem ismerik az eljárásokat, teendőket, nem tudják hova menjenek. A munkavállaló gyakran azért nem veszi igénybe az orvosi ellátást, mert fél, hogy a munkától való távolmaradással kockáztatja állását. Magyarországi Rövidebb idejű, illetve szezonális magyarországi munkavégzéskor még ha fizetik is a járulékokat, esély sincs az itteni ellátások igénybevételére. A nyugdíjjogosultság terén a teljes zavar, információhiány a jellemző. Sem a munkavállalók, sem a foglalkoztatók, és gyakran a hivatalos szervek sincsenek tisztában a szabályozással, a jogosultság feltételeivel, a két ország közötti beszámítási rendszerrel. Ha egy ukrán állampolgár hazánkban bejelentve dolgozott, a ledolgozott idő függvényében nyugdíjjogosultságot szerez. Erről azonban az érintettek általában nem tudnak. E tarthatatlan helyzet feloldása érdekében magyar részről is tájékoztatást elősegítő lépéseket kell tenni. 9

10 A feketén foglalkoztatott ukrán állampolgárok számára a szociális biztonság alapfeltételei is hiányoznak. Akik számára a létfenntartási kényszer a magyarországi munkavállalás legfontosabb ösztönzője, azok kiszolgáltatottabbak, gyakori a kizsákmányolás, emberhez méltatlan élet- és munkakörülmények elfogadása, egészségügyi kockázatok vállalása, a minimális szociális biztonságról való lemondás. Diszkrimináció A Magyarországra érkezőket elsősorban a munkakeresésnél és a hivatalos helyeken éri hátrányos megkülönböztetés. Míg a munkahelyeken az elmúlt tíz évben jelentős javulás volt tapasztalható e téren, a hivatalokban és a munkakeresés terén nem. A magyar származású munkavállalókat jóval kevésbé fogadja ellenséges, kirekesztő attitűd, mint a más etnikumúakat. Ez azonban önmagában nem jelenti, hogy integrációjuk akadálymentes lenne. A magyarországi munkavállalással járó gondok, sikerek és kudarcok értékelése A válaszadók a legfontosabb problémaként a család hiányát élik meg, ezt követi az anyagi bizonytalanság és a magyarországi migránsok helyzetét jól jellemző specifikus gondok, mint a nehézkes ügyintézés, gondoskodás az otthon maradottakról. Viszonylag sokan említik problémaként, de kevesek szerint tartozik a legfontosabbak közé az, hogy túl sokat kell dolgozni és kevés a szabadidő. Az ukrán munkavállalók számának várható alakulása Az ukrán állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának alakulásában szerepet játszott a vonatkozó szabályok változása, a vízumkötelezettség bevezetése, az Európai Unióhoz való csatlakozás, melyet ukrán-magyar viszonylatban a munkavállalás megugrása, egyben az egyéb célú tartózkodás csökkenése jellemez, legújabban pedig a gazdasági válság. Az ukrán és a magyar gazdaság így a munkaerőpiac is szorosan kötődik a globális gazdaság egészéhez. Az európai- és a világgazdaság változásai komplex módon, de nem egyformán érintik a két országot, változást generálva egyúttal a munkaerő-migráció folyamataiban is. A gazdasági válság módosította az eddig érzékelhető trendeket, de bizonytalan, hogy a recesszió hatásai pontosan milyen irányúak, mélységűek, és időben hogyan alakulnak. Ebből 10

11 adódik, hogy a migráció várható alakulására legfeljebb óvatos és bizonytalan előrejelzést tudunk megfogalmazni. Tekintve, hogy elsősorban kárpátaljai magyarokról van szó, már a közösség szerény mérete miatt sem fenyeget az a veszély, hogy az országnak kezelhetetlen tömegű bevándorlóval kellene szembenéznie. A kérdőívek és az interjúk alapján az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalása a válság (és elsősorban az építőipar beszűkülése) nyomán visszaesett. Kutatási eredményeink arra utalnak, hogy rövid- és középtávon, a válságot követően, az ukrajnai munkavállalókat foglalkoztató ágazatok feléledésével az Ukrajnából érkező munkavállalók számának enyhe növekedése várható, hosszú távon viszont feltehetően fokozatos, mérsékelt csökkenéssel kell számolni. Hosszú távon az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalása kevésbé a mai egyéni, emberi szándékoknak, mint a gazdasági helyzet alakulásának, Ukrajna Uniós tárgyalásainak, a két ország gazdasági közeledésének és migrációs stratégiájának függvénye. Az biztos, hogy az ukrán állampolgárok magyarországi foglalkoztatása tartóssá vált és a közeljövőben csakúgy, mint középtávon fennmarad. A gazdasági különbségek mérséklődésével és az Ukrajnai politikai környezet változásával a foglalkoztatottak számának enyhe csökkenése valószínűsíthető. Szabályozás Ukrajna maradt az egyetlen vízumköteles szomszédos ország, ahonnan jelentős munkavállalási célú bevándorlást tapasztalható. Ukrajna és így a kárpátaljai magyarok helyzete tehát mind a szabad mozgás, mind a munkavállalás tekintetében azáltal lett speciális, hogy a szabályzók nem változtak, míg más országokkal és állampolgárokkal szemben jelentős enyhítések léptek életbe. Az ukrajnai munkavállaló migránsok tehát jelentős versenyhátrányba kerültek. Ráadásul a bürokratikus gyakorlat, miszerint csak olyan munkahely tölthető be külföldi munkavállalóval, ahová magyar jelentkezőt nem találnak, késlekedést okoz a foglalkoztatásban. Ez vagy eltántorítja a munkaadókat a külföldiek foglalkoztatásától, vagy a fekete foglalkoztatás irányába tereli őket. A kárpátaljaiaknak magyarországi munkavállalásukhoz kétszeresen kell szembenézniük a bürokratikus gépezettel. Az egyik oldalon ott a magyar állam (illetve a Schengeni Egyezménnyel az Európai Unió) támasztotta adminisztratív követelményeknek való 11

12 megfelelés kényszere, a másikon, az ukrajnai hivatali gyakorlat visszásságai. Előrelépést az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdése, az ukrán kormányzati gyakorlat minőségének javulása hozhat elsősorban, de a hazai jogszabályok korrekciója is szükséges. A jelenlegi diszkriminatív gyakorlat feloldása kívánatos nemzet- és munkaerő-politikai cél. Az Ukrajnából érkező magyar és nem magyar munkavállalók legalábbis ezek dokumentált része nem jelentenek potenciális feszültségforrást a magyar fogadó társadalom számára, munkaerő-piaci és társadalmi integrációs esélyeik hosszú távon is kedvezőek lehetnek. Az ukrajnai munkavállalók gazdasági szerepe A migráns munkavállalók részvétele nélkülözhetetlenné vált Magyarország gazdasági életében. A speciális szaktudású szakemberek, orvosok, ápolók vagy az alacsony státuszú szezonális és alkalmi munkások iránti kereslet nem lenne kielégíthető e pótlólagos munkaerő hiányában, így a termelés vagy ellátás jelenlegi szintje sem lenne fenntartható. Ez volt oka egyes vállalkozások Ukrajnába településének is. Az Ukrajnából érkező munkaerő alkalmazása a megfelelő helyeken magyar gazdasági érdek: jövedelmet generál, adóbevételt jelent, és hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Ezt a hazai gazdasági élet szereplőinek álláspontja is alátámasztja. A szabályzórendszer egyébként is szükséges módosításakor a hatékonyság elemzésére alapozva arra kell törekedni, hogy a kedvező gazdasági hatások minél jobban érvényesüljenek. Magyarország demográfiai trendjeinek és munkaerő-piaci igényeinek ismeretében az ország érdeke egy átfogó európai stratégiába illeszkedő hosszú távú konstruktív migrációs politika kialakítása, amely a gazdasági és nemzetpolitikai érdekek mellett elősegíti az integrációt, és érzékeny az emberi jogokra. Ennek lényeges eleme az Ukrajnából érkező munkavállalók sorsa. 12

13 NÉHÁNY JAVASLAT A gyorsan változó körülmények között, a kutatás tapasztalatai alapján nem vállalkozhatunk az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásával kapcsolatos részletekbe menő ajánlások kidolgozására. Mégis fontosnak tartjuk, hogy néhány általánosabb javaslatot felvázoljuk. Ajánlásaink elvi kiindulópontja az, hogy a magyar kormánynak hosszú távú, átfogó politikát kell kidolgoznia a harmadik országokból érkezők munkavállalásának kérdéskörére. E politikai koncepciónak előítélet-mentesnek kell lennie, tényeken kell alapulnia, összhangban kell lennie az EU irányelveivel és az ide vonatkozó nemzetközi egyezményekkel. A hosszú távú politikának egy társadalmi integrációs és átfogó migrációs koncepció keretei közé illeszthető módon Magyarország, a magyar lakosság stratégiai érdekeiből kell kiindulnia. Figyelembe kell vennie a külföldiek magyarországi munkavállalásának hatását a magyar gazdaságra és társadalomra, de a küldő országra (esetünkben Ukrajnára és ezen belül Kárpátaljára) és magukra a migráns munkavállalókra is. Tekintettel kell lenni az etikai problémákra, az emberi jogokra. Az ukrán (és a szerb) állampolgárokra vonatkozó koncepció kialakításának lényeges eleme a nemzetpolitikai szempontok explicit megjelenítése. Magyarország és Ukrajna főbb érdekei hosszú távon egybeesnek a hazánkba irányuló munkavállalási célú migráció fenntartásában, és abban is, hogy az ne vezessen tömeges elvándorláshoz. Ezért mindkét ország sokat tehet. Vizsgálatunk alapján ukrán-magyar viszonylatban különösen a következő stratégiai elemek látszanak fontosnak: A magyar kormánynak explicit módon, a tények alapján, a hazai munkavállalók érdekeinek elsődlegességéből kiindulva kell az idevonatkozó gazdasági, munkaerőpiaci és szociális céljait megfogalmaznia. A külföldi így az Ukrajnából érkezett munkavállalók emberi és szociális jogait biztosító aktív érdekvédelmi rendszert kell kialakítani. A koncepciónak fejlesztésbarátnak kell lennie mind Ukrajna, mind Magyarország szemszögéből. 13

14 Szükség van a harmadik országokból Magyarországra érkező munkavállalók információs és monitorozási rendszerének jelentős fejlesztésére, és a jelenséggel kapcsolatos komplex gazdasági, társadalmi hatásvizsgálatokra. A szürke- és feketemunka visszaszorítása döntően nem migrációs kérdés, a harmadik országok munkavállalói szigorúbb szabályozására irányuló törekvések csak igen mérsékelt eredményt ígérnek. E téren a megfelelő hazai munkaerő-piaci szabályozás kialakítása és a megfelelő munkaerő-piaci feltételek megteremtése hozhat csak eredményt. Kutatásunk alapján a következő, közeljövőben megvalósítható gyakorlati teendők fogalmazhatók meg: A magyar-ukrán cselekvési tervben a két kormány soron következő tárgyalásai alapján kapjon nagyobb hangsúlyt a Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárok kérdésköre. Ennek során különös figyelmet érdemel a diplomák, szakképzettségek ekvivalenciája, továbbá a kétoldalú szociális biztonsági egyezmény, tekintettel az e téren tapasztalható vizsgálatunkból is látható súlyos hiányosságokra. A Kárpátalján működő konzulátus és más magyar képviseleti szervek dolgozzanak ki célzott kommunikációs stratégiát a magyarországi munkavállaláshoz kapcsolódó jogokról és kötelezettségekről és a gyakorlati tudnivalókról. Kritikailag át kell gondolni a munkavállalási engedélyek kiadásának gyakorlatát a nagyobb fokú rugalmasság biztosítása érdekében, különös tekintettel a szezonális illetve alkalmi munkavállalásra. Az ukrán féllel közösen megoldásokat kell keresni a határ menti ingázó munkavállalás megkönnyítésére. Célzott támogatással kell ösztönözni a Magyarországon munkát vállaló ukrán állampolgárok érdekeinek védelmét segítő civil tevékenységet. El kell végezni a harmadik országokból érkező munkavállalók hazai szerepének komplex gazdasági-társadalmi hatásvizsgálatát. 14