BIZTONSÁGI JELENTÉS. PÉCS Telep, MOL Nyrt.

BIZTONSÁGI JELENTÉS NYILVÁNOS VÁLTOZAT PÉCS Telep, MOL Nyrt. készült a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Kormány rendelet értelmében Jóváhagyta: Zsinkó Tbor - Logisztika, MOL vezető Csala Attila - FF & EBK MOL vezető Budapest, 2014. május

BIZTONSÁGI JELENTÉS NYILVÁNOS VÁLTOZAT PÉCS Telep, MOL Nyrt. készült a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Kormány rendelet értelmében Kidolgozta: VÚRUP, a.s., hatósági engedélyszám: 001/2014/AUT-3.2 Megbízott képviselő: Ing. Milan Fillo, Igazgatósági tag és igazgató VÚRUP, a.s. Felelős képviselő: Ing. Alica Mičíková, PhD., A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szakembere VÚRUP, a.s. Együttműködők a telep részéről: Báyer Ádám, Pécs Telep MOL vezető Budapest, 2014. május

.. Kidolgozta: VÚRUP, a. s. ELOSZTÁSI JEGYZÉK Szervezet megnevezése Példányok Példányszám mennyisége Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2 1, 2 Pécs Telep, MOL Nyrt. 1 3 MOL Nyrt. FF & EBK MOL 1 4 VÚRUP, a.s. 1 5 Pécs Telep Biztonsági Jelentés - 1. revízió, 2014. 3/72

.. Kidolgozta: VÚRUP, a. s. TARTALOM (A tartalomjegyzék és a mellékletek jegyzéke a teljes, nem nyilvános biztonsági jelentésre vonatkozik) BEVEZETÉS... 10 1. ÜZEMELTETŐI INFORMÁCIÓK... 12 1.1. Bevezető rész...12 1.1.1. Az üzemeltető azonosító adatai...12 1.1.2. Az üzem jelenlegi és tervezett tevékenysége...13 1.1.3. A vállalat fejlődésének legfontosabb szakaszai...13 1.1.4. Az alkalmazottak száma...13 1.2. A vállalat struktúrája és irányítása...14 1.2.1. A vállalat biztonságának irányítása...14 1.2.2. A MOL- csoport EBK teljesítményértékelési rendszere...14 1.2.3. Változások kezelése...14 2. A VESZÉLYES ÜZEM KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA... 16 2.1. A lakott területek jellemzése...16 2.2. A természeti környezet bemutatása...17 2.2.1. Meteorológiai jellemzők...17 2.2.2. Geológiai és hidrogeológiai jellemzők...19 2.2.2.1. A terület földtani adottságai...19 2.2.2.2. A terület vízföldtani jellemzői...19 2.2.2.3. Szeizmikus adatok...20 2.2.3. Egyéb természeti jellemzők...20 2.2.3.1. Különleges természeti értékeket képviselő területek...20 2.2.3.2. Felszíni vizek...21 2.2.3.3. Felszín alatti vizek...21 3. VESZÉLYES ANYAGOK LELTÁRA... 22 3.1. A veszélyes anyagok adatlapjai...22 4. A VESZÉLYES IPARI ÜZEM BEMUTATÁSA... 23 4.1. Általános bemutatás...23 4.2. A tevékenységek bemutatása...23 4.2.1. Terméktávvezetéki fogadóállomás...23 4.2.2. Tartálypark...23 4.2.3. COTAS rendszerű automatikus tankautótöltő...23 4.2.3.1. Tankautótöltő...23 4.2.4. Vasúti töltő és lefejtő...23 4.2.4.1. Scherzer automata vasúti ponttöltő...24 4.2.4.2. Szivattyúszín a vasúti ponttöltő ellátásához...24 4.2.4.3. Vagonvonszoló...24 4.2.4.4. Vagonmérleg...24 4.2.5. CH gőzvisszanyerő...24 4.3. A veszélyes tevékenységre vonatkozó információk...24 4.3.1. Technológiai folyamatok...24 4.3.2. Kémiai reakciók, fizikai és biológiai folyamatok...24 4.3.3. Veszélyes anyagok tárolása...24 5. INFRASTRUKTÚRA... 25 5.1. Külső szolgáltatások...25 5.1.1. Villamos energia ellátás...25 5.1.2. Vízellátás...25 5.2. Belső szolgáltatások...25 Pécs Telep Biztonsági Jelentés - 1. revízió, 2014. 4/72

.. Kidolgozta: VÚRUP, a. s. 5.2.1. Belső elektromos hálózat...25 5.2.2. Tartalék elektromos áramellátás...25 5.2.3. Tűzoltóvíz hálózat...25 5.2.4. Melegvíz és más folyadék hálózatok...26 5.2.5. Gázellátás...26 5.2.6. Hírközlés...26 5.3. Egyéb szolgáltatások...26 5.3.1. Munkavédelem...26 5.3.2. Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás...26 5.3.3. Vezetési pontok és a kivezetéshez kapcsolódó létesítmények...26 5.3.4. Elsősegélynyújtó és mentő szervezetek...26 5.3.5. Környezetvédelmi szolgálat...26 5.3.6. Üzemi műszaki biztonsági szolgálat...26 5.3.7. Javító és karbantartó tevékenység...26 5.3.8. Laboratóriumi hálózat...26 5.4. Szennyvízhálózatok...26 5.4.1. Olajos csapadékvizek...26 5.4.2. Feltételesen olajmentes csapadékvizek...27 5.4.3. Tisztítási technológia...27 5.4.4. A szennyvíztisztító rendszer rövid ismertetése, működése...27 5.4.5. Kommunális szennyvíz...27 5.5. Üzemi monitoring hálózatok...27 5.5.1. Kármentesítő rendszer...27 5.5.2. Monitoring rendszer (Talajvízfigyelő kutak)...27 5.5.3. Tűzjelző és robbanási töménységet jelzőrendszerek...27 5.5.4. Monitoring és hangosító rendszer...27 5.5.5. Beléptető és idegen behatolást érzékelő rendszerek...27 5.5.5.1. A telep területére történő belépés rendje...27 5.5.5.2. A belépéshez szükséges okmányok...27 5.5.5.3. A kilépés feltétele...27 5.5.6. Biztonsági rendszerek...27 6. SÚLYOS BALESETI LEHETŐSÉGEK ÉS EZEK KOCKÁZATÉRTÉKELÉSE... 28 6.1. A létesítmények kiválasztása...28 6.2. A kockázat azonosítása...29 6.3. Az eseménysorok specifikációja és leírása...30 6.3.1. Benzin és gázolaj tárolótartályok...30 6.3.2. Tankautótöltő...30 6.3.3. Vasúti tartálykocsik...30 6.4. Hibafa-, eseményfa-elemzés és a következmények értékelése...30 6.4.1. Hibafaelemzés...30 6.4.2. Eseményfák...30 6.4.3. A létesítmények és események jelölése a hibafa-elemzésben...30 6.4.4. A lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek keletkezési gyakoriságának számszerűsítése és a következményeinek kiértékelése...30 6.4.4.1. A. Az 1. számú forrás: A 10001-es benzintartály...30 6.4.4.2. B. A 2. számú forrás: A 10002-es gázolaj tartály...31 6.4.4.3. C. A 3. számú forrás: Az 5001-es benzintartály...31 6.4.4.4. D. A 8. számú forrás: A 2005 s benzintartály...31 6.4.4.5. D*. A 8. számú forrás: A 2005-s GTO tartály...31 6.4.4.6. H. A 38. számú forrás: Tankautók...31 6.4.4.7. I. A 40. számú forrás: Vasúti tartálykocsik...31 6.5. A kockázat kiértékelése...32 6.5.1. Egyéni kockázat...32 Pécs Telep Biztonsági Jelentés - 1. revízió, 2014. 5/72

.. Kidolgozta: VÚRUP, a. s. 6.5.2. Társadalmi kockázat...34 6.5.3. Veszélyességi övezetek...41 6.6. Tűz esetén keletkező égéstermékek...48 6.7. Hatások értékelése a természeti környezetre...56 6.7.1. A balesetek következményeinek értékelése a környezetre...58 6.8. Dominóhatás...61 6.8.1. Belső eszkalációs hatás...61 6.8.2. Külső dominóhatás...67 7. A VÉDEKEZÉS ESZKÖZRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA... 69 7.1. Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények...69 7.2. A vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere...69 7.3. Az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere...69 7.4. A veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei...69 7.5. Távérzékelő rendszerek...69 7.6. A végrehajtó szervezetek védőeszközei és eszközei...69 7.6.1. A telep üzemi tulajdonban lévő nem beépített tűzoltó eszközök...69 7.6.2. A telepen található jelenlegi kárelhárítási anyagok listája...69 8. BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER... 70 9. ÖSSZEFOGLALÁS... 71 FELHASZNÁLT IRODALOM... 72 Pécs Telep Biztonsági Jelentés - 1. revízió, 2014. 6/72

.. Kidolgozta: VÚRUP, a. s. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE M 1 sz. melléklet M 2 sz. melléklet M 3 sz. melléklet M 4 sz. melléklet M 5 sz. melléklet M 6 sz. melléklet M 7 sz. melléklet M 8 sz. melléklet M 9 sz. melléklet M 10 sz. melléklet M 11 sz. melléklet M 12 sz. melléklet Taxonómia A létesítmények kiválasztása Mi Van Ha táblázat EUSES Biztonsági Irányítási Rendszer Belső Védelmi Terv és mellékletei (Hatóságok, mentésben részvevő szervezetek részére külön kérésre rendelkezésre bocsátjuk) Biztonsági adatlapok Az eseményfák ismertetése A külső események leírása Dominó EAI A gyakoriságok kiszámítása a Proteus programmal G 1 sz. melléklet G 2 sz. melléklet G 3 sz. melléklet G 4 sz. melléklet G 5 sz. melléklet G 6 sz. melléklet G 7 sz. melléklet G 8 sz. melléklet G 9 sz. melléklet G 10 sz. melléklet G 11 sz. melléklet G 12 A-I sz. melléklet Helyszínrajz Telepítési terv A veszélyes anyagok elhelyezkedése és mennyisége A QRA-val elemzett veszélyes létesítmények Csővezetékek Elektromos hálózat Ivóvízvezetékek és egyéb vízvezetékek Tűzoltóvízhálózat Szennyvíz és csatornahálózat A társadalmi kockázat során figyelembe vett személyek Az útvonalak kijelölése a telepen A modell rendszerhatárai Pécs Telep Biztonsági Jelentés - 1. revízió, 2014. 7/72

.. Kidolgozta: VÚRUP, a. s. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Rövidítés CIP COTAS DN EAI EBK ERA ETA EUSES FTA HAZOP HSE LDA MAC OOR QRA TA TAT VTK Jelentés Corporate Intranet Portal Computer Operated Terminal Automation System Névleges átmérő Environmental Accident Index Egészségvédelem, Biztonságtechnika és Környezetvédelem Environmental risk assessment (környezeti kockázatértékelés) Event tree analysis (eseményfa-elemzés) European Union System for Evalution of Substances Fault tree analysis (hibafa-elemzés) Hazard and Operability Study (működőképesség és veszélyelemzés) Health Safety and Environment MOL-csoport döntési és hatásköri lista (List of Decision-making and Authorities) Manager Appointed for Control MOL-csoport Működési és Szervezeti Szabályzat Quantitative Risk Assessment (mennyiségi kockázatértékelés) Tankautó Tankautótöltő Vasúti tartálykocsi Pécs Telep Biztonsági Jelentés - 1. revízió, 2014. 8/72

.. Kidolgozta: VÚRUP, a. s. SZÓJEGYZÉK A biztonsági jelentésben a biztonságtechnika területén használatos szakkifejezések az angol szakirodalomból származnak. Fogalom Gőzfelhőrobbanás VCE Jettűz - Fáklyatűz Jet Fire Gőztűz Flash Fire Tócsatűz Pool Fire BLEVE Tűzgolyó Fireball Diszperzió ARH LEL FRH UEL Meghatározás Vapour Cloud Explosion Gőzfelhőrobbanás. 1. Gőzfelhőrobbanás (gázfelhő-) akkor keletkezik, ha a robbanóképes gőz-gáz koncentrációja eléri az alsó robbanási határt és a környezetében olyan esemény található, mely elegendő nagyságú gyújtási energiával rendelkezik. A veszélyt a légnyomás jelenti. 2. Robbanás, amely egy gyúlékony gőzből, gázból, porlasztott folyadékból, illetve levegőből álló keverék-felhő égéséből ered, és amelyben a lángfrontok meglehetősen nagy sebességekre gyorsulnak fel ahhoz, hogy jelentős túlnyomást okozzanak. Lángcsóva Robbanóképes gőzök meggyulladásakor keletkezik, melyek nyomás alatti tartályból kis nyíláson keresztül áramlanak ki. A gőzök általában magukkal rántják a folyadék egy részét is. A szivárgó anyag leégése viszonylag gyors. A láng fellobbanása - Fellobbanás (robbanóképes gőzfelhő égése) a gőzök meggyulladásakor keletkezik a robbanási határokon belül. A felhő meggyulladhat távolabb is a szivárgás helyétől, és azután lobbanhat vissza. Gőztűz gyakran vált ki jettüzet vagy tócsatüzet sokkal komolyabb következményekkel, mint amilyenek a lobbanásnak lettek volna. A horizontális tócsa felszíne felett keletkezett tűzveszélyes folyadék gőzei meggyújtásakor keletkezik. A tócsa lehet korlátolt (a felszíne nem növekszik) vagy nem korlátolt felületű. A láng hősugárzása támogatja a párolgást a tócsa felszínéről, és ezzel fenntartja az égési folyamatot. Boiling Liquid Expanding Vapour Explosion- Forrásban levő folyadék táguló gőzrobbanása Tűzgolyó. A BLEVE jelenség következménye. A robbanóképes gőzfelhő terjedése a szél irányában és az azt követő koncentráció hígulása az ARH alá. Abban az esetben, ha a felhő nem gyullad meg, eloszlik minden veszélyes következmény nélkül. Alsó robbanási határ Az éghető gáznak vagy gőznek azon koncentrációja levegőben, amely alatt a gáz- (gőz-) levegő keverék nem robbanóképes. Felső robbanási határ Az éghető gáznak vagy gőznek azon koncentrációja levegőben, amely fölött a gáz- (gőz-) levegő keverék nem robbanóképes. Pécs Telep Biztonsági Jelentés - 1. revízió, 2014. 9/72

.. Kidolgozta: VÚRUP, a. s. BEVEZETÉS A MOL Nyrt. Pécs Telep biztonsági jelentése a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Kormány rendelet értelmében készült. A biztonsági jelentés kidolgozásának követelménye abból a tényből ered, hogy a Pécs Telep a veszélyes ipari üzem azonosításakor felső küszöbértékűvé vált. A biztonsági jelentés tekintettel a kockázatra, amit a telep képvisel, teljes körű jellemzést nyújt a telepről, és lehetővé teszi, hogy képet kapjunk a valós veszélyekről. - A biztonsági jelentés 1. fejezete alapinformációkat tartalmaz a Pécs Telepről és a MOL Nyrtról, beleértve a vállalat struktúráját, irányítását és elhelyezését. A 2. fejezet a vállalatot és annak környezetét mutatja be. A 3. fejezet tartalmazza a telep veszélyes anyagainak jegyzékét, azok leírását és elhelyezését. Az veszélyes ipari üzem bemutatása a 4. fejezetben tálalható. Az 5. fejezet az üzemi szolgáltatások leírását tartalmazza, és foglalkozik az üzemviteli megbízhatósággal, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével és leküzdésével is. A 6. fejezet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázati forrásait azonosítja, elemzi és értékeli azokat, beleértve a balesetelhárítást is. A kockázatértékelés alkalmazott módszerei lehetővé teszik a kockázat azonosítását, kiválasztását és a mennyiségi kockázatértékelést. Pécs Telep Biztonsági Jelentés - 1. revízió, 2014. 10/72

.. Kidolgozta: VÚRUP, a. s. Az alkalmazott módszerek áttekintése: Kockázatelemzés szakasza 1. A veszélyes technológiák/berendezések azonosítása 2. A kockázatos technológiák/berendezések részletes értékelése 3. A berendezések megbízhatóságának és a kiváltó események valószínűségének számítása 4. A kiváltó esemény lehetséges következményeinek elemzése 5. A következmények értékelése baleseti eseménysorok 6. A környezeti hatások értékelése EUSES Módszer/szoftver Kiválasztási módszer HAZOP, What if? (Mi van ha..?) Hibafa-elemzés Eseményfa-elemzés Phast és Phast Risk, DNV A 7. fejezet információt nyújt a védekezés eszközrendszeréről. A 8. fejezet a biztonsági irányítási rendszerről ad tájékoztatást. A kockázatelemzés eredményeinek összefoglalása a 9. fejezetben található. Pécs Telep Biztonsági Jelentés - 1. revízió, 2014. 11/72

.. Kidolgozta: VÚRUP, a. s. 1. ÜZEMELTETŐI INFORMÁCIÓK 1.1. Bevezető rész 1.1.1. Az üzemeltető azonosító adatai Pécs Telep MOL a Downstream MOL, Logisztika MOL, Telep Üzemeltetés MOL üzemelteti. Az üzemeltető alapinformációi az 1.1.1.1.-es és az 1.1.1.2.-es táblázatokban találhatók. 1.1.1.1. táblázat Az üzemeltető adatai 1. A társaság cégneve: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2. A társaság székhelye: 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. 3. Jogi forma: Nyilvánosan működő részvénytársaság Elnök-vezérigazgató: Hernádi Zsolt A társaság cégjegyzékszáma: Adószám: Cégbíróság: 4. A társaság székhelye, kapcsolat: Telefon: Fax: Web: 01-10-041683 10625790-2-44 Fővárosi Bíróság 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. +36 1 209-0000 +36 1 209-0000 http://www.mol.hu 1.1.1.2. táblázat A telephely adatai A telep neve: Székhely: Vezető: Pécs Telep 7635 Pécs, Állomás u. 21, Baranya megye Báyer Ádám Telefon: 70/311-2402 Telefax: 70/311-2402 E-mail: abayer@mol.hu Pécs Telep Biztonsági Jelentés - 1. revízió, 2014. 12/72

.. Kidolgozta: VÚRUP, a. s. 1.1.2. Az üzem jelenlegi és tervezett tevékenysége Termékek kereskedelmi célú tárolása, töltési és lefejtési feladatainak ellátása közúton, vasúton és csővezetéken. Tárolótér, töltő-lefejtő rendszerek, illetve a kapcsolódó technológiai és biztonságtechnikai rendszerek üzemeltetése. Telepi tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi szempontok érvényesítése, kapcsolódó rendszerek rendeltetésszerű működtetése a napi munkavégzés során. A termékek előírt minőségének biztosítása, mennyiségi elszámolása. Minden tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartási, adatszolgáltatási és adminisztrációs tevékenység végzése. Az anyagok tárolótartályokban vannak tárolva, forgalmazásuk vasúti tartálykocsikkal és közúti tartálykocsikkal biztosított. 1.1.3. A vállalat fejlődésének legfontosabb szakaszai A MOL Nyrt. Pécs telepe a jelenlegi helyén és területén 1963 óta üzemel. Terméktávvezetéki betárolás 1980-tól van, előtte az üzemanyagok vasúti irányvonatokban érkeztek. 1.1.4. Az alkalmazottak száma A MOL Nyrt. működési szervezetének értelmében a Pécs telepen 20 alkalmazott van állandó munkaviszonyban. Néhányan csak a nappalos műszakban, mások műszakokban dolgoznak. A nappalos munkaidő reggel 7:00-tól délután 15:20-ig tart. A műszakokban dolgozóknak 12 órás munkaideje van. A Pécs telep dolgozóinak létszáma az egyes műszakokban az 1.1.3.- as táblázatban van feltüntetve. A táblázatban szerepel a telepen lévő valamennyi vállalat és dolgozójának, valamint a telep környezetében található vállalatok és dolgozóinak létszáma is. 1.1.3 táblázat Pécs telep területén és környezetében tartózkodó személyek száma Cégnév Teljes állományi Létszám Nappali átlagos Éjszakai átlagos MOL szervezetek Pécs telep 20 8 3 Pécs labor 4 4 0 Pécs termékfogadó 4 1 1 Üzletkötők 4 1 0 Régió biztonság irányító 1 1 0 Összesen: 33 15 4 Külső cégek telepen belül MOLTRANSZ 24 10 8 Külsős gk. vezetők 15 15 6 Takarítók 2 2 0 Civil-Pajzs 3 3 2 Nakaterv 1 1 0 Petrolszolg Kft. 4 4 0 Összesen: 49 35 16 Külső cégek telepen kívül Pécs Telep Biztonsági Jelentés - 1. revízió, 2014. 13/72

.. Kidolgozta: VÚRUP, a. s. Limitor Hungária Elektromechanikai Gyártó Kft. 105 71 0 Alfa Alumínium Kft. 16 16 0 Türr István Képző és Kutató Intézet Pécsi Igazgatóság 450 400 1 Szilasi-Commer Gumikereskedelmi Kft. 5 4 0 MOL benzinkút 9 3 1 Dohánybolt a kúton 2 1 0 SAE Schaltanlagenbau Kft. 16 15 0 HB-Kapcsolószekrénygyártó Kft. 370 340 30 Energoszolg Kft. 10 5 0 Convey Kft. 3 3 3 Furgoncar Kft. autókereskedés 3 3 0 Összesen: 989 861 35 Környezet Mecsekalja - Cserkút vasútállomás 5 5 5 Lakóövezet (népsűrűség) 35,81 fő/km 2 35,81 fő/km 2 47,75 fő/km 2 1.2. A vállalat struktúrája és irányítása 1.2.1. A vállalat biztonságának irányítása Az FF & EBK (Fenntartható Fejlődés és Egészségvédelem, Biztonságtechnika, Környezetvédelem) tevékenységek irányítása fontos és kiemelkedő helyet foglal el. Az irányítás 2. szintjén foglal helyet a MOL-csoport FF & EBK tevékenységeit irányító menedzser. Az egyes termelési részlegeknek kinevezett EBK partnere van, aki felelős a jogi követelmények teljesítésért a hozzá tartozó területen. 1.2.2. A MOL- csoport EBK teljesítményértékelési rendszere A MOL-csoport EBK politikájának és célkitűzéseinek megvalósítása érdekében tervezni kell az EBK tevékenység javítását, aminek üzleti értéknövelést kell szolgálnia. Az üzleti vezetők felelősek az EBK teljesítmény javításáért, valamint az ehhez szükséges intézkedések meghozataláért. A tényleges EBK teljesítményt mérni, rendszeresen értékelni kell, és be kell mutatni az érdekelt felek számára. A teljesítményértékelési rendszert és a kulcs-teljesítménymutatók hatékonyságát rendszeresen felül kell vizsgálni, a szükséges módosításokat évente el kell végezni. 1.2.3. Változások kezelése A technológiai, szervezeti, külső- és belső előírásokban történő változások nyomon követésére és kezelésére vonatkozó irányelveket a MOL-csoport EBK Kézikönyvének VII. fejezete foglalja össze. Technológiai változások EBK vonzatának kezelése esetén azonosítani kell a változás EBK vonzatát, meg kell határozni a berendezés/technológia EBK szempontból elfogadható működési kritériumait, ki kell térni az EBK kockázatok vizsgálatára, az EBK engedélyeztetési Pécs Telep Biztonsági Jelentés - 1. revízió, 2014. 14/72

.. Kidolgozta: VÚRUP, a. s. eljárásokra és az EBK kockázatok elfogadható szinten történő tartását szolgáló intézkedésekre. Szervezeti változások EBK vonzatának kezelése esetén az új működési modellel összhangban nevesíteni kell az EBK feladatok ellátásáért felelős szervezeteket, szakembereket. A szükséges belső szabályokat ki kell alakítani, meg kell határozni a hatósági felügyeleti határait. Jogszabályok, szabványok, hatósági előírások változásának kezelése: alapvetően az EBK szervezetek koordinációjában és szervezésében történő feladat. Irányelvek, szabályozások előkészítését, bevezetését kell elvégezni a szükséges belső felügyelettel. Pécs Telep Biztonsági Jelentés - 1. revízió, 2014. 15/72

.. Kidolgozta: VÚRUP, a. s. 2. A VESZÉLYES ÜZEM KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA 2.1. A lakott területek jellemzése Pécs Baranya megye székhelye, 147 719 fő lakossal (2013.01.01.), valamint további 45 000- rel a város közvetlen vonzáskörzetében, területe 16 277 ha (2013.01.01.). A város a Mecsek déli oldalán és a Pécsi-síkság találkozásánál fekszik, áltagos tengerszint feletti magassága 129 mbf. A Mecsek-hegység, a maga 640 km 2 -es kiterjedésével meghatározza a térség arculatát, melynek legmagasabb csúcsa a Zengő, 682 méter, a Mecsek keleti részén, még a városhoz legközelebb eső közép-mecseki rész legmagasabb pontja a Tubes, 611 méter, a Nyugat-Mecsek legmagasabb csúcsa a Jakab-hegy 593 méter. A Mecsek-hegységben jelentős mennyiségű aktív vízfolyás található, melyek egy része a városon keresztül folyik, viszont vízhozamuk jelentősen időjárásfüggő. A város illetve városkörnyék legjelentősebb vízfolyása a Pécsi-víz, melynek vízminőségének javítására az utóbbi időben jelentős lépések történtek, de a városi szakasza továbbra is erősen szennyezettnek minősíthető. Befogadója a Fekete-vízbe való betorkollás után a Dráva folyó. A közúti közlekedésben meghatározó a várost átszelő 6-os számú főút, melyen Pécs 200 km-re fekszik Budapesttől, és 60 km-re a főút végén található Barcstól, ahol Horvátország felé az átkelés biztosított. A két számjegyű főutak közül Pécsről ágazik ki a 66-os Kaposvár irányába, az 58-as Harkány és Drávaszabolcs határátkelő irányába, és az 57-es számú Mohács és Udvar határátkelő irányába. A város illetve városkörnyék közútjai túlzsúfoltak, esetenként a további fejlődés gátját képezik. A vasútvonal hálózatban is helyi közlekedési csomópontnak számít a város, viszont érdemi jelentősége csak a Budapest irányú kapcsolatnak van. A legközelebbi vasúti kilépési pont Horvátország felé Magyarbóly. A telep Pécstől nyugatra, a 6. sz. főút mentén, attól délre, Mecsekalja-cserkút területén található. A vizsgált terület a Pécsi-víz széles, lapos völgyének északi szegélyén, a Ny- Mecsek lábánál terül el. Tőle északra emelkedik a Jakab-hegy, 593 m-es tengerszintfeletti magasságával. Meredek lejtőit erdő borítja, a lankás, 200-250 m-es szélességű hegylábi zónában szőlőültetvények és kertek találhatók. A telep területe 14 ha, 4979 m 2. Megközelítési útvonalak A telephely megközelíthető a 6. sz. főút Pécstől nyugatra a harkányi elágazón keresztül, a Pellérd felé vezető úton, a vasúti átjáró előtti bekötőútról. Havária esetén igénybe vehető a telep ÉK-i részén található tűzoltó kapu. A telep környezetében lévő vállalatok: ALFA Alumínium Kft. alumínium és műanyag nyílászáró rendszerek gyártása Limitor Hungária Elektromechanikai Gyártó Kft. elektronikai alkatrészek gyártása MOL benzinkút és a kúton található dohánybolt Türr István Képző és Kutató Intézet Pécsi Igazgatóság felnőttképzés, szakmafejlesztési folyamatok Szilasi Commer Gumikereskedés Kft. Baranya megye egyik legnagyobb kapacitással rendelkező gumiszervize HB Kapcsolószekrény Gyártó Kft. készülék nélküli kapcsolószekrényt gyártó vállalat SAE Schaltanlagenbau Kft. ipari gépek, berendezések, alkatrészek nagykereskedelme ENERGOSZOLG Kft. épületgépészeti szolgáltató és kereskedelmi Kft. Furgoncar Kft. autókereskedés, teher és személyszállító furgonok bérbeadása, autómentés Convey Kft. csomagolással foglalkozó Kft. Pécs Telep Biztonsági Jelentés - 1. revízió, 2014. 16/72

.. Kidolgozta: VÚRUP, a. s. 2.2. A természeti környezet bemutatása 2.2.1. Meteorológiai jellemzők Magyarország a mérsékelt éghajlati övezetbe tartozik. Erre az éghajlatra jellemző időjárási viszonyok jellemzőek Pécsre és környékére. Jellemzően erős kontinentális hatás alatt áll, de időnként az óceáni és a mediterrán hatások is érvényesülnek. A meteorológiai adatok Pécs térségére a pécsi meteorológiai állomásról származnak, 7 éves időszakra vonatkoznak (1998-2005 között). Az alábbi adatokat tartalmazzák: az átlagos és maximális csapadékmennyiség, az átlagos zivataros napok száma, az átlagos havi és éves relatív nedvesség, ködös és a fagyos napok száma, a szélirányok átlagos gyakorisága, szélsebesség az egyes hónapokban és szélirányokban, a légköri stabilitás osztályainak előfordulási valószínűsége, átlagos évi hőmérséklet, abszolút maximum és minimum hőmérséklet (nyári és téli átlaghőmérséklet). Az adatok a 2.1. - 2.5. táblázatokban találhatók. 2.1. táblázat Átlagos havi illetve éves relatív nedvesség [%] 1998-2005 között Pécs Hónap I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII ÉV m/s 85 75 66 65 63 65 67 65 73 77 82 87 73 2.2. táblázat Átlagos havi illetve évi szélsebesség [m.s -1 ] 1998-2005 között Pécs Hónap I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII ÉV m/s 3,2 3,5 3,9 3,8 3,2 3,0 3,1 2,7 2,9 2,8 3,2 3,0 3,2 2.3. táblázat A szélirányok átlagos gyakorisága (N [%]) 1998-2005 között - Pécs Irány % É 12,2 ÉK 11,6 K 16,4 DK 9,8 D 6,6 DNy 8,7 Ny 14,7 ÉNy 19,3 Calm 0,8 Pécs Telep Biztonsági Jelentés - 1. revízió, 2014. 17/72

.. Kidolgozta: VÚRUP, a. s. A szélirányok átlagos gyakorisági eloszlása N [%] 1951-2005 között - Pécs Szélrózsa 8 szélirányban w nw n 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 ne e sw se Átlagos szélcsendes időszak egy évben: 0,8 % s 2.4. táblázat Átlagos havi illetve évi szélsebesség az adott irányban [m.s -1 ] 1998-2005 között - Pécs Irány I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII ÉV É 5,1 4,7 5,0 4,3 3,8 3,6 3,7 3,5 3,5 3,0 4,3 4,4 4,1 ÉK 3,2 3,3 4,0 3,8 3,4 2,4 2,8 2,6 2,9 2,5 3,1 3,1 3,1 K 2,7 3,0 3,2 3,5 2,9 2,4 2,4 2,6 2,6 3,0 3,0 3,0 2,9 DK 2,0 2,2 2,9 3,4 3,0 2,5 2,7 2,7 2,5 2,7 2,7 2,3 2,7 D 2,4 2,6 2,7 2,7 2,4 2,3 2,5 2,2 2,3 2,4 2,8 2,2 2,5 DNY 2,7 3,4 4,0 3,3 2,9 2,7 2,7 2,2 2,7 3,2 2,9 2,7 3,0 Ny 3,4 3,7 4,4 4,3 3,2 2,9 3,1 2,4 2,8 3,0 3,2 2,9 3,4 ÉNy 3,6 3,9 3,8 4,0 3,3 3,5 3,1 2,8 3,1 2,7 3,7 3,2 3,4 2.5. táblázat A légköri stabilitás osztályainak előfordulási valószínűsége %-ban 1998-2005 között Pécs Hónap I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII F 12,2 15,0 15,7 14,3 24,3 30,4 27,0 34,8 24,9 20,2 14,7 11,1 E 19,3 21,6 27,8 23,6 32,3 31,4 30,9 36,0 27,2 26,1 25,4 18,3 D 62,1 63,0 56,0 61,3 43,4 37,4 42,0 28,9 46,2 52,4 58,0 63,1 C 5,0 0,0 0,0 0,4 0,0 0,4 0,0 0,4 1,3 1,2 1,7 3,9 B 0,8 0,5 0,4 0,4 0,0 0,4 0,0 0,0 0,4 0,0 0,0 3,1 A 0,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Pécs Telep Biztonsági Jelentés - 1. revízió, 2014. 18/72

.. Kidolgozta: VÚRUP, a. s. Évi átlaghőmérséklet C-ban (1976-2005) A legmagasabb mért hőmérséklet C-ban (1976-2005) Átlagos évi csapadékmennyiség mm-ben (1976-2005) A legmagasabb mért évi csapadékmennyiség mm-ben (1976-2005) Átlagos zivataros napok száma (1976-2005) Átlagos fagyos napok száma (Tmin -0,1 C) (1976-2005) Átlagos ködös napok száma (1976-2005) 10,7 C 37,0 C 627 mm 828,8 mm 25 nap 82 nap 43 nap 2.2.2. Geológiai és hidrogeológiai jellemzők 2.2.2.1. A terület földtani adottságai A vizsgált terület a Ny-Mecsek déli előterében, a hegylábtól kb. 500 m-re, helyezkedik el. A legközelebbi, felszínen lévő alaphegységi kőzetek alsó triász korú homokkövek, agyagpalák és márgák. E kőzeteknek a pleisztocén korban felaprózódott anyaga agyagos kötésű hegylábi törmelékként, kb. 1 km-es sávban szegélyezi a hegység déli előterét, csekély (1-5 m-es) vastagságú, könnyen sebezhető védőréteget képezve az alatta települő felsőpannóniai vízadó homok összletben. Az alaphegység felszíne a vizsgált terület alatt kb. 15 -os szögben lejt déli irányban. Az alaphegységre települő, a vizsgált területen déli irányban vastagodó felső-pannóniai, nyugodt rétegzésű, beltengeri-tavi üledékek túlnyomórészt laza, apró-, középszemű homokból, alárendelten közbetelepült vékony agyagrétegekből álló kiváló vízadó képességű összlet felszínének lassú eróziója indult meg. A legfelső rétegek kőzettani viszonyait a környezeti állapotfelmérés során mélyített fúrások rétegsorai alapján és a fúrási minták vizsgálati eredményeiből szerkesztett földtani szelvények alapján ismerjük. A szelvényeken jól megfigyelhető az É-i irányban erodálódott, helyenként erősen átdolgozott felső-pannóniai összlet és az erre települt szárazföldi jellegű, pleisztocén korú, lencsés összefogazódó településű képződménysor. Ez utóbbit a Ny- Mecsekből származó mállási termékekkel (kvarcit kavics, homokkőtörmelék) kevert kemény tarkaagyagok, illetve agyagos kőzetlisztes képződmények (áthalmozott lösz) képviselik. A pleisztocén és felső-pannóniai rétegek határa általában elmosódó, melyet a pannóniai képződmények felszínének erodáltsága, átdolgozottsága okoz. A pleisztocén összlet vastagsága 2,5-6 m közötti. A felszíni képződményeket a D-i részen szokatlan vastagságban jelentkező humuszos talajtakaró alkotja, mely esetlegesen korábbi talajcserék eredményeként alakult ki. A telep É- i területén viszont jelentősebb vastagságú mesterséges feltöltést találunk. A fúrási rétegsorok tanúsága szerint a telep altalaját változatos felépítés, illetve a telep több mint 30 éves működése során elvégzett földmunkák következtében nagyfokú zavartság jellemzi, különösen az É-i területrészén. 2.2.2.2. A terület vízföldtani jellemzői A telephely a Pécsi-víz vízgyűjtőterületén helyezkedik el. A vízgyűjtő terület északi határát a Mecsek, Árpád-tetőtől Jakab hegyig húzódó gerincvonala képezi. Keleti határát az Árpádtetőtől Danit-pusztán át Nagykozárig húzódó dombsor, míg déli határát a Kökény-Gyód Keresztespusztai dombvonulat alkotja. A MOL telephely a vízgyűjtő területének arra a részterületére esik, melynek északi és keleti határát a Jakab-hegy gerince, illetve a Patacs és Magyarürög között húzódó vízválasztó dombvonulat, nyugati határát, pedig a Kővágószőlős és Kővágótőttős között induló, és Pécs Telep Biztonsági Jelentés - 1. revízió, 2014. 19/72

.. Kidolgozta: VÚRUP, a. s. Bicsérd községig tartó kisebb jelentőségű vízválasztó vonal képezi, nagysága kb. 25 km 2. E területen a felszíni és felszín alatti vízáramlási irány egyaránt északról délre tartó. A beszivárgó csapadékvíz 15 db 5-30 l/p vízhozamú forrást táplál. A csapadékvíz nagy része azonban nem jelenik meg forrásokban, illetve a felszíni vízfolyásokban, hanem a felszín alatt délre folytatva útját, folyamatos utánpótlást biztosít a kiváló adottságú pellérdi víznyerő területnek, melyre a Pécsi Vízmű 50 db fúrt kútja települt. A MOL Nyrt. telep az intenzív beszivárgási zónán helyezkedik el, felette észak felé ez a zóna még pár száz méter hosszan megtalálható, továbbá a beszivárgó vizek közel a felszín alatt határozott D-DK-i áramlási iránnyal tartanak a Pellérdi Vízmű területe felé. A területen mélyített vízkutak talpmélysége 100-150 m közötti, zömében 120 m körüli. A kutakat a felszín alatt több tíz méter mélyen szűrőzték, a szűrőzött szakaszok hossza 30-40 m. A MOL Nyrt. telepéhez legközelebbi, P-76 kataszteri számú kút szűrőzött szakasza felszíntől számított 90-145 m közötti. A 80-as években az előző évek figyelmeztető jelenségeit látva az üzemeltető a termelést számottevően nem növelte, csupán rekonstrukciós munkákat végzett. Így a depresszió területe és mélysége számottevően nem változott, csupán alakja és legmélyebb pontjának helyzete, mely közelebb került a vizsgált területhez. 1 2.2.2.3. Szeizmikus adatok Magyarországon 2005 óta - az Európai Unió többi államához hasonlóan - az EUROCODE 8 szabvány (MSZ EN 1998-1) van érvényben az épületek földrengés elleni méretezésére. Az EUROCODE 8 szabvány érvénybe lépése előtt az MI-04.133-81 méretezési irányelv volt alkalmazandó, de annak érvénytelenítése és az új szabvány megjelenése között is az 1998 jan.1-én életbelépett új Építési Törvény és az OTÉK 55. is kötelezően előírta a földrengés elleni méretezést. A földrengéskockázat meghatározása annak kiszámítását jelenti, hogy valamely területen megadott méretű talajrázkódás adott időszak alatt milyen valószínűséggel várható. A földrengéskockázat meghatározás eredménye a veszélyeztetettségi görbe, mely a talajgyorsulás értékek előfordulási valószínűségét (éves gyakoriságát) adja meg. Egy adott valószínűség mellett számított különböző periódusú (frekvenciájú) rezgések előfordulási valószínűsége pedig a veszélyeztetettségi válaszspektrum, mely a földrengés biztos tervezés alapját képezi. A földrengéskockázat egyszerű jellemzője az adott területen földrengés következtében várható legnagyobb gyorsulás (PGA - Peak Ground Acceleration ). Pécs területén 50 év alatt 10% meghaladási valószínűséggel (475 évente egyszer) 1,06 m/s 2 földrengésből származó vízszintes gyorsulás várható. Ily módon az MSZ EN 1998-1 (EUROCODE 8) szerint definiált földrengésből származó maximális horizontális gyorsulás az alapkőzeten [A típusú talajon] a gr = 1,06 m/s 2. 2 2.2.3. Egyéb természeti jellemzők A Pécsi telep közelében nincs repülőtér és a telep fölött nincs légifolyosó sem. 2.2.3.1. Különleges természeti értékeket képviselő területek Környezetvédelmi szempontból érzékeny terület (Tájvédelmi körzet, Nemzeti park, stb.) van a térségben. A Pécs telep környezetében található Natura 2000 területek: Pécsi sík Mecsek (tájvédélmi körzet) Pécs Telep Biztonsági Jelentés - 1. revízió, 2014. 20/72

.. Kidolgozta: VÚRUP, a. s. Továbbá Pécs környezetében található a Mettyei Mésztufa-barlang, Tüskésréti természetismereti tanösvény és Pécsi ókeresztény sírkamrák is. Jakab-hegy A Kővágószőlős felett emelkedő Jakab-hegy elsősorban geológiai és kultúrtörténeti értékei miatt kapott védelmet. E hegyet kavics-konglomerátum és vörös homokkő építi fel, melyek legszebb kifejlődései a Babás-szerköveknél, illetve a Zsongor kő kilátónál tanulmányozhatók. A szép panoráma mellett figyelmet érdemel a korai vaskorból származó földvár, amely a második legnagyobb Európában, és a körülötte elhelyezkedő halomsírok. További nevezetesség az XIII. században épült pálos kolostor maradványa. A terület szabadon látogatható, geológiai és kultúrtörténeti tanösvény várja a kirándulókat. Védetté nyilvánítva: Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 11/1978. OKTH számú határozata a Jakab-hegy természetvédelmi területté nyilvánításáról Védett terület nagysága: 223,4 ha 3 Melegmány-völgy A Természetvédelmi Terület jelentős geológiai értékei mellett gazdag növény- és állatvilága is indokolta a védelmet. A Melegmány-patak völgyében látványos mésztufagátak láthatók, illetve a patak állatvilágából a sárgasávos hegyi szitakötő (Cordulegaster boltonii) és a hegyi billegető (Motacilla cinerea) érdemel említést. A területet felkeresve a Mecsek számos jellegzetes növény- és állatfajta megismerhető. Védetté nyilvánítva: Az Országos Természetvédelmi Tanács 292/1957. számú határozata a Melegmány-völgy természetvédelmi területté nyilvánításáról Védett terület nagysága: 465 ha 3 Pintér-kert Az arborétum Pintér János nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta nevét, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Halála után a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, növelve ezzel az arborétum fajgazdagságát. Így napjainkban az eredeti társulások, és a díszfajok érdekes elegye alkotja a kert növényzetét. A szépen gondozott kertben számos védett növényfaj is előfordul, többek között csodabogyók (Ruscus sp.), farkasboroszlán (Daphne mezereum), sőt itt megcsodálhatjuk pl. a fokozottan védett bánáti bazsarózsát (Paeonia officinalis subsp. banatica) is. Védetté nyilvánítva: 18/1977. OTVH hat. Védett terület nagysága: 1,8 ha 3 2.2.3.2. Felszíni vizek A telep a Dráva vízgyűjtőterületén helyezkedik el. A telep közvetlen befogadói a Disznóhizlaldai-árok és az ÁFOR-árok, amelyek a Pécsi-vízbe folynak. A telephely és környezete felszíni víz vonatkozásában a III/1. kategóriába tartozik. A Pécsi-víz a vizsgált teleptől kb. 0,5 km-re délre folyik. 1 2.2.3.3. Felszín alatti vizek A telep és környezete a felszín alatti vizek vonatkozásában a I/2 kategóriába tartozik. A telep a Pellérdi Vízmű utólag megállapított külső védőterületének közvetlen szomszédságában, az intenzív beszivárgási zónán, azaz hidrogeológiai védőterületen fekszik. A talajvíz áramlási iránya a telephely keleti felén DNy-i, a nyugati felén D-i. [1] Pécs Telep Biztonsági Jelentés - 1. revízió, 2014. 21/72

.. Kidolgozta: VÚRUP, a. s. 3. VESZÉLYES ANYAGOK LELTÁRA A 2011. évi CXXVIII. törvény 3. -a 26. pontjának értelmében veszélyes anyag meghatározása a következő: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek. A veszélyes anyagok leltára és ezek tulajdonságai a 3.1.1.-es táblázatban vannak feltüntetve, a 3.1.2.-es táblázatban pedig azoknak az anyagoknak a leltára található, melyek tűz esetén keletkezhetnek. A veszélyes anyagokról a további adatokat a biztonsági adatlap szolgál. 3.1. A veszélyes anyagok adatlapjai A telep területén található, kiválasztott veszélyes anyagok biztonsági adatlapjai elektronikus formában hozzáférhetők a vállalat intranetes honlapján. A biztonsági jelentés részét is képezik, amely elektronikus formában szintén hozzáférhető. Tűz esetén keletkező mérgező anyagok Tűz esetében a környezetbe az égés mérgező termékei szabadulhatnak fel. Nyitott területen lévő tűz esetében feltételezhető, hogy bekövetkezik a felhő azonnali felemelkedése, tehát nem várható, hogy a keletkezett mérgező anyagok hatással lennének az emberek életére. Pécs Telep Biztonsági Jelentés - 1. revízió, 2014. 22/72

4. A VESZÉLYES IPARI ÜZEM BEMUTATÁSA 4.1. Általános bemutatás A MOL Downstream, Logisztika MOL-hoz tartozó Pécs Telep fő tevékenysége a Dunai Finomítóból távvezetéken, zárt rendszerben érkező ásványolaj termékek átmeneti tárolása, valamint e termékek közúti forgalmazása. A telepen található technológiák: Terméktávvezetéki fogadóállomás Tartálypark termék szivattyúszín Cotas rendszerű közúti tankautó-töltő Vasúti töltő. 4.2. A tevékenységek bemutatása 4.2.1. Terméktávvezetéki fogadóállomás A telep termékellátása a MOL Nyrt. Dunai Finomítójából (továbbiakban: DUFI) történik távvezetéken keresztül. A távvezeték olyan technológiai csővezeték, amelybe a DUFI-ban elhelyezett feladó szivattyúk betárolják a szükséges termékeket, amit a bázistelepek az előírt programok alapján kitárolnak. A távvezetékben a termékek egymás után, úgynevezett termékdugókban helyezkednek el, a termékek a magas nyomás és a sűrűség különbségük miatt csak kis mértékben keverednek, így a különböző termékek (gázolaj, benzinféleségek) határánál a kis mértékű keveredés során ún. fázisolaj keletkezik. A fázisolajat minőségi meg nem felelőssége miatt külön tartályban tárolják, és vasúton kerül visszaszállításra a DUFI-ba, ahol azt újra finomítják. 4.2.2. Tartálypark 4.2.3. COTAS rendszerű automatikus tankautótöltő 4.2.3.1. Tankautótöltő A telepen COTAS (Computer Operated Terminal Automation System - számítógép-vezérlésű terminál-automatizálási rendszer) automatikus tankautótöltőt üzemel. Vasúti töltő és lefejtő Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 23/72

4.2.4.1. Scherzer automata vasúti ponttöltő 4.2.4.2. Szivattyúszín a vasúti ponttöltő ellátásához 4.2.4.3. Vagonvonszoló 4.2.4.4. Vagonmérleg 4.2.5. CH gőzvisszanyerő 4.3. A veszélyes tevékenységre vonatkozó információk 4.3.1. Technológiai folyamatok A technológia folyamatok leírása a 4.2. fejezetben található. 4.3.2. Kémiai reakciók, fizikai és biológiai folyamatok A veszélyes anyagokkal kapcsolatos műveletek közben (lefejtés, tárolás és az üzemanyagok elszállítása) nem megy végbe sem kémiai reakció, sem egyéb fizikai vagy biológiai folyamat. 4.3.3. Veszélyes anyagok tárolása Az üzemanyagok tárolása tartályokban történik, amíg nem történik meg a kiszállításuk közúton vagy vasúton. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 24/72

5. INFRASTRUKTÚRA 5.1. Külső szolgáltatások 5.1.1. Villamos energia ellátás 5.1.2. Vízellátás 5.2. Belső szolgáltatások 5.2.1. Belső elektromos hálózat 5.2.2. Tartalék elektromos áramellátás 5.2.3. Tűzoltóvíz hálózat A telepen stabil tűzvédelmi rendszer van kiépítve. Célja a tartálypark tartályainak, valamint a kapcsolódó berendezések tűz elleni védelme. A telep területét teljesen lefedő körkörös, két oldalról megtáplálható tüzivíz rendszer van kialakítva, amely biztosítja az oltó, hűtővíz szükségletet. A szükséges mennyiségű tűzivíz tárolása 1 db 1000 m 3 -es és 1 db 2000 m 3 -es tárolótartályban történik. A tűzoltóvíz hálózatba a következő szivattyúk kerültek beépítésre: 2 db centrifugál vízszivattyú a tüzivíz rendszerben nyomásfokozásra (palást és tetőhűtés tűzcsapok stb.), 2 db centrifugál vízszivattyú a habképzéshez (stabil rendszer része), 2 db adagoló (csavar) szivattyú a habképző anyag tömegáram arányos beadagolására (stabil rendszer része). A centrifugál szivattyúk kétoldali (diesel, villamos) hajtással rendelkeznek, míg az adagolószivattyúk hálózatról vagy tartalék diesel áramforrásról kaphatnak megtáplálást. A tüzivíz körvezetékről a tartály habfalaknál található szerelvények nyitásával megoldható a tartályok palást és tetőhűtése, valamint erről a rendszerről biztosított a telep területén található tüzivíz csapok vízellátása is. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 25/72

5.2.4. Melegvíz és más folyadék hálózatok 5.2.5. Gázellátás 5.2.6. Hírközlés 5.3. Egyéb szolgáltatások 5.3.1. Munkavédelem 5.3.2. Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás 5.3.3. Vezetési pontok és a kivezetéshez kapcsolódó létesítmények 5.3.4. Elsősegélynyújtó és mentő szervezetek 5.3.5. Környezetvédelmi szolgálat 5.3.6. Üzemi műszaki biztonsági szolgálat 5.3.7. Javító és karbantartó tevékenység 5.3.8. Laboratóriumi hálózat A telepen a laboratóriumi vizsgálatokat a Minőségellenőrzés MOL Üzemanyag termék Minőség-ellenőrzés Pécs labor végzi. 5.4. Szennyvízhálózatok 5.4.1. Olajos csapadékvizek Az olajos csapadékvíz csatornahálózat az egész telep olajjal, vagy más üzemanyag elcsurgással szennyezett felületeiről lefolyó csapadékvizeket gyűjti össze. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 26/72

5.4.2. Feltételesen olajmentes csapadékvizek 5.4.3. Tisztítási technológia 5.4.4. A szennyvíztisztító rendszer rövid ismertetése, működése 5.4.5. Kommunális szennyvíz 5.5. Üzemi monitoring hálózatok 5.5.1. Kármentesítő rendszer 5.5.2. Monitoring rendszer (Talajvízfigyelő kutak) 5.5.3. Tűzjelző és robbanási töménységet jelzőrendszerek 5.5.3.1. táblázat Tűzjelző eszközök, érzékelők 5.5.4. Monitoring és hangosító rendszer 5.5.5. A monitoring rendszer célja a súlyos ipari balesetekkel kapcsolatos eseménysorok (havária helyzetek) jelzése, ugyanakkor nem célja a normál technológiai körülmények közötti kibocsátások detektálása, illetve a környezetvédelmi jogszabályokban foglaltaknak való megfelelőség igazolása (pontszerű kibocsátások mérése). 5.5.5. Beléptető és idegen behatolást érzékelő rendszerek 5.5.5.1. A telep területére történő belépés rendje 5.5.5.2. A belépéshez szükséges okmányok 5.5.5.3. A kilépés feltétele 5.5.6. Biztonsági rendszerek Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 27/72

6. SÚLYOS BALESETI LEHETŐSÉGEK ÉS EZEK KOCKÁZATÉRTÉKELÉSE A kockázat azonosítása és elemzése a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvénnyel és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Kormány rendelettel összhangban készült. 6.1. A létesítmények kiválasztása A kiválasztási módszer alapján a kockázatok elsődleges értékelésére került sor. A technológia azon szakaszai kerültek feltérképezésre, amelyek elkülöníthetők távvezérlésű szerelvényekkel baleset esetén úgy, hogy a veszélyes anyag kijutási valószínűsége a technológián kívülre a lehető legkisebb legyen. A jelzőszám az üzemi feltételek valamint a tárolt anyagok, a kiválasztási szám a veszélyes létesítményrész elhelyezése alapján határozható meg. Ezek értékei a táblázatokban vannak feltüntetve az egyes értékelt egységekre vonatkozóan. Kiválasztási alapul szolgálnak a részletesebb kockázatelemzéshez. Az egyes bemeneti adatok a veszélyes források kiválasztásához az M 2-es mellékletben vannak feltüntetve. A 6.1.1.-es és a 6.1.2.-es táblázatban csak azon források bemeneti adatai és eredményei láthatók, melyek a továbbiakban részletesen lesznek elemezve. A telep kiválasztási módszerrel történt értékelésének összes eredménye az M 2-es mellékletben található. Az O 1 tényező a technológiai létesítmény jellemzése, az értéke a Purple book 2.1. sz. táblázata alapján lett meghatározva. Az O 2 tényező a létesítményrész elhelyezkedésének jellemzése, az értéke a Purple book 2.2. sz. táblázata alapján lett meghatározva. Az O 3 tényező az üzemi technológiai körülmények jellemzésére szolgál és a gáz halmazállapotú anyag mennyiségének mértékét adja meg a kibocsátást követően. Az O 3 tényező értéke a Purple book 2.3. sz. táblázata alapján lett meghatározva. Az O 3 tényező értéke a folyadék halmazállapotú anyag esetében függ telítési gőznyomástól az üzemi hőmérsékleten. A kőolajtermékekre, melyek telítési gőznyomása 1 bar-nál (100 kpa) kisebb és az atmoszférikus forráspontja nagyobb, mint -25 C (Purple book, 2.4. sz. táblázat, párolgásra jellemző pótlék Δ = 0) az O 3 értéke egyenlő az anyag üzemi hőmérsékleten bar-ban mért parciális gőznyomásával. Az O 3 tényező legkisebb értéke 0,1. Az S kiválasztási szám valamely adott helyszínen található létesítmény(rész) által jelentett veszély mértéke, amelyet a létesítmény(rész)re vonatkozó A jelzőszám és a mérgező anyagokra jellemző tényező (100/L) 2, illetőleg a tűzveszélyes vagy robbanásveszélyes anyagokra jellemző tényező (100/L) 3 szorzatából kapunk meg. Egy létesítmény(rész) esetében tehát három különböző kiválasztási szám lehetséges: - mérgező anyagokra - S T, - tűzveszélyes anyagokra S F, - robbanásveszélyes anyagokra S E. A legnagyobb kiválasztási számmal rendelkező források esetében a következmények (hősugárzás és a túlnyomás hatótávolságai) részletesen lettek elemezve. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 28/72

A kockázat azonosítása Kidolgozta: VÚRUP, a. s. A kiválasztott források kockázatának azonosítása a What if (Mi van, ha?) módszer segítségével történt. A telep alkalmazottai Mi van, ha? típusú kérdésekre válaszoltak. A normálüzemi állapottól való eltérések okai és következményei képezték a megbeszélések témáját. Veszélyes anyag jelentős mennyiségű környezetbe jutásához vezető reprezentatív eseménysorok leírására és kockázatelemzésére került sor. Azok az azonosított veszélyes állapotok, melyek súlyos balesethez vezethetnek a 6.2.1-es táblázatban szerepelnek. A teljes What if elemzést az M 3-as melléklet tartalmazza. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 29/72

6.3. Az eseménysorok specifikációja és leírása 6.3.1. Benzin és gázolaj tárolótartályok 6.3.2. Tankautótöltő 6.3.3. A telepen COTAS (Computer Operated Terminal Automation System - számítógép-vezérlésű terminál-automatizálási rendszer) automatikus tankautótöltő üzemel. 6.3.3. Vasúti tartálykocsik 6.4. Hibafa-, eseményfa-elemzés és a következmények értékelése 6.4.1. Hibafaelemzés 6.4.2. Eseményfák 6.4.3. A létesítmények és események jelölése a hibafa-elemzésben A lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek keletkezési keletkezési gyakoriságának számszerűsítése és a következményeinek kiértékelése 6.4.4.1. A. Az 1. számú forrás: A 10001-es benzintartály Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 30/72

Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 31/72

6.5. A kockázat kiértékelése A következmények értékelése a Pécs Telepen a kiválasztott reprezentatív kockázati forrásokra és létesítményekre lett elvégezve: A. Az 1. sz. forrás: A 10001-s benzintartály B A 2. sz. forrás: A 10002-s gázolaj tartály C. A 3. sz. forrás: Az 5001-s benzintartály D. A 8. sz. forrás: A 2005-s benzintartály H. A 38. sz. forrás: Tankautók I. A 40. sz. forrás: Vasúti tartálykocsik 6.5.1. Egyéni kockázat Az egyéni kockázat annak a személynek az elhalálozási kockázatát jelenti, aki egy bizonyos időszakban egy bizonyos helyen tartózkodik (az adat általában 1 évre vonatkozik) a telep közelében. Az egyéni kockázat értékelésekor nincs számításba véve az üzemen belüli vagy az üzem körüli népesség. Ha egy személy életének veszélyeztetettségéről van szó, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006 (I. 26.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének 1.6. pontja szerint az egyéni kockázat elfogadható mértéke a létező üzemek számára a következő módon van meghatározva: a.) Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket. b.) Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10-6 esemény/év és 10-5 esemény/év között van. Ekkor a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, illetőleg olyan biztonsági intézkedések (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.) feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik. c.) Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési eljárás keretein belül nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. A 6.30.-as és 6.31-es ábrák a telep egyéni kockázatát ábrázolják. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 32/72

6.5.1 ábra Pécs Telep egyéni kockázata Egyéni kockázat szintje 1.10-5 /év Egyéni kockázat szintje 1.10-6 /év Egyéni kockázat szintje 1.10-7 /év Egyéni kockázat szintje 1.10-8 /év Egyéni kockázat szintje 1.10-9 /év Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 33/72

6.5.2 ábra Pécs Telep egyéni kockázata, abban az esetben, ha az 2005-s tartályban GTO tárolása történik Egyéni kockázat szintje 1.10-5 /év Egyéni kockázat szintje 1.10-6 /év Egyéni kockázat szintje 1.10-7 /év Egyéni kockázat szintje 1.10-8 /év Egyéni kockázat szintje 1.10-9 /év Pécs Telep egyéni kockázata elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket a lakóterületen. 6.5.2. Társadalmi kockázat A társadalmi kockázat utal a valódi veszélyre az üzemen belüli személyekre és az üzemen kívüli személyekre. Leggyakrabban F-N görbe formájában van szemléltetve, ahol az események gyakorisága kapcsolódik a halálesetek számához egy bizonyos időszakon belül (ami rendszerint 1 év). A társadalmi kockázat meghatározásakor figyelembe veszik a meteorológiai körülményeket és a személyek elhelyezkedését üzemen belül és kívül, valamint éjjel és nappal. A kockázat mértékéhez (egyéni és társadalmi kockázat) többféle tényező is hozzájárul. Az egyik közülük a meghibásodás gyakorisága. A létesítmény meghibásodásának gyakoriságát csökkenthető, pl. biztonsági berendezések beépítésével a rendszerbe. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 34/72

Nagy hatással van a kockázatra a veszélyes anyagok mennyisége, melyek súlyos baleset keletkezésekor a környezetbe juthatnak. A kiömlött veszélyes anyagok mennyisége növeli a halálesetek gyakoriságát a kiömlés környezetében (pl. koncentráció, nagyobb tócsatűz...). A veszélyes anyagok mennyiségén kívül fontos még a technológiai paraméterek értéke (hőmérséklet, nyomás). Ezek növelhetik a veszélyes anyagok nem kívánatos hatásait (a toxikus anyag magasabb párolgása magasabb hőmérsékleten, a veszélyes anyag kiömlésének magasabb sebessége magasabb nyomáson). A kockázat mértékét befolyásolják a meteorológiai körülmények, népesség és a kiváltó források. Ezek a tényezők a legtöbb esetben külsőleg nem befolyásolhatók. Ha több személy veszélyeztetettségéről van szó, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 7. sz. mellékletének 1.6. pontja szerint a társadalmi kockázat elfogadható mértéke a létező üzemek számára a következő: a.) A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10-5 xn -2 ) 1/év, ahol N>=1. b.) A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10-3 xn -2 ) 1/év, és F>(10-5 xn -2 ) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1. Ebben az esetben a tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan üzemen belüli megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik. c.) Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>(10-3 xn -2 ) 1/év, ahol N>=1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. A társadalmi kockázat számításakor a telep területén és környezetében található személyek lettek figyelembe véve. A monitoring-riasztási rendszer feladata a szénhidrogének kiáramlásának érzékelése a technológiai berendezésekből és a személyek tájékoztatása. E rendszer funkciójából kiindulva feltételezhető a veszélyeztetett személyek számának csökkentése az üzem területén és az üzem területén kívül a szirénák hatótávolsága által határolt távolságig, azaz addig a távolságig, ameddig eljut a korai figyelmeztető információ a kiáramlásról baleseti esemény bekövetkezése esetében. Ebben az esetben csökkenteni lehet a veszélyeztetett személyek számát a szirénák hatótávolsága által határolt lakóövezetben tartózkodó lakosság 50%-ával (feltételezett, hogy a szirénák hatótávolságán belül tartózkodó lakosságnak csak a fele fogja hallani a kitelepítési felszólítást vagy engedelmeskedik ennek a felszólításnak). Az üzem területén lévő külső vállalatok munkavállalói esetében feltételezett, hogy valamennyi munkavállaló meghallgatja, ill. engedelmeskedik a felszólításnak, vagyis senki sem lesz kitéve a baleset lehetséges következményeinek. Az említettek esetében felételezett, hogy az üzem területén lévő külső vállalatok valamennyi munkavállalója, akik a G10 mellékletben szerepelnek, tájékoztatva lesz a szirénán keresztül és időben evakuálva lesznek, azaz közülük senki sem lett figyelembe véve a társadalmi kockázat számításakor abban az esetben, amikor a számításkor valamennyi külső vállalat munkavállalója figyelembe van véve, és abban az esetben sem, amikor bizonyos vállalatok munkavállalóit ki lehet zárni a 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 7. melléklet 1.6.2 pontja értelmében. A veszélyes üzem környezetében lévő vállalatok, ill. lakóövezetben élő lakosság esetében feltételezett a népesség csökkentése 50%-kal a szirénák hatótávolsága által határolt területen tartózkodók esetében. Az alábbi táblázatban szerepel az üzem környezetében lévő vállalatok munkavállalóinak száma, a népsűrűség a lakóövezetben, a személyek összlétszáma nappal, éjszaka, a sziréna hatótávolsága által határol terület hányada a teljes területéhez viszonyítva, a balesetről szirénákon keresztül tájékoztatott személyek száma nappal és éjszaka, valamint a kitelepített személyek száma nappal és éjszaka. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 35/72

6.5.2.1. táblázat A telep környezetében lévő személyek létszámadatai Sz. Cégnév Nappali átlagos Létszám MOL szervezetek Éjszakai átlagos Sziréna által lefedett terület (%) Tájékoztatott személyek száma Nappali átlagos Kitelepített személyek száma Éjjel Nappal Éjjel 1. Pécs telep 8 3 - - - - - 2. Pécs labor 4 0 - - - - - 3. Pécs termékfogadó 1 1 - - - - - 4. Üzletkötők 1 0 - - - - - 5. Régió biztonság irányító 1 0 - - - - - Összesen: 15 4 Külső cégek telepen belül 6. MOLTRANSZ 10 8 100 10 8 5 4 7. Külsős gk. vezetők 15 6 100 15 6 7 3 8. Takarítók 2 0 100 2 0 1 0 9. Civil-Pajzs 3 2 100 3 2 1 1 10. Nakaterv 1 0 100 1 0 0 0 11. Petrolszolg Kft. 4 0 100 4 0 2 0 Összesen: 35 16 35 16 16 9 Külső cégek telepen kívül 12. Limitor Hungária Elektromechanikai Gyártó Kft. 71 0 0 0 0 0 0 13. Alfa Alumínium Kft. 16 0 100 16 0 8 0 14. Türr István Képző és Kutató Intézet Pécsi Igazgatóság 400 1 0 0 0 0 0 Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014.. 36/72

Sz. Cégnév Nappali átlagos Létszám Éjszakai átlagos Sziréna által lefedett terület (%) Tájékoztatott személyek száma Nappali átlagos Kitelepített személyek száma Éjjel Nappal Éjjel 15. Szilasi-Commer Gumikereskedelmi Kft. 4 0 100 4 0 2 0 16. MOL benzinkút 3 1 100 3 1 1 0 17. Dohánybolt a kúton 1 0 100 1 0 0 0 18. SAE Schaltanlagenbau Kft. 15 0 0 0 0 0 0 19. HB-Kapcsolószekrénygyártó Kft. 340 30 0 0 0 0 0 20. Energoszolg Kft. 5 0 100 5 0 2 0 21. Convey Kft. 3 3 0 3 3 1 1 22. Furgoncar Kft. autókereskedés 3 0 0 0 0 0 0 Összesen: 861 35 32 4 14 1 Környezet 23. Mecsekalja - Cserkút vasútállomás 5 5 0 0 0 0 0 0,75x47,75 47,75 24. Lakóövezet (népsűrűség) *fő/km 2 **fő/km 2 0 0 0 0 0 Megjegyzés: * A lakóövezetben lévő személyek teljes száma 15 fő. ** A lakóövezetben lévő személyek teljes száma 20 fő. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014.. 37/72

A 6.5.5. ábrán a Pécs Telep társadalmi kockázata van ábrázolva. A számításakor figyelembe lett véve a Pécs Telepen telepített monitoring-riasztási rendszer. Az ábra alapján nyilvánvaló, hogy a Pécs Telep társadalmi kockázata feltételek nélkül elfogadható. A táblázatban szereplő vállalatok elhelyezkedése a G 10 sz. mellékletben szerepel. A jelen lévő munkavállalók hányada a telepen és környékén nappal és éjjel a fent említett táblázat alapján került meghatározásra (a munkavállalók tényleges számát jelenti feltételezett hányad - 1). A zárt és nyílt térben tartózkodó munkavállalók hányada az OKF Hatósági állásfoglalásával összhangban nappal zárt térben 0,93, nyílt térben 0,07 és éjjel zárt térben 0,99, nyílt térben 0,01. A lakóterületen jelenlévő népesség hányada az OKF Hatósági állásfoglalásával összhangban nappal 0,7 és éjjel 1,0. Miközben a zárt térben tartózkodó népesség hányada nappal 0,93, éjszaka 0,99. 6.5.3 ábra Pécs Telep társadalmi kockázata valamennyi külső munkavállaló és a lakóövezetben található személyek figyelembe vételével Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 38/72

6.5.4. ábra Pécs Telep társadalmi kockázata valamennyi külső munkavállaló és a lakóövezetben található személyek figyelembe vételével, abban az esetben, ha az 2005-s tartályban GTO tárolása történik Az F-N görbe a feltétel nélkül elfogadható tartományban helyezkedik el, azaz ebben az esetben a Pécs Telep társadalmi kockázata feltétel nélkül elfogadható. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 39/72

6.5.5 A ábra Pécs Telep társadalmi kockázata monitoring riasztási rendszer figyelembe vétele esetén Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 40/72

6.5.6 A ábra Pécs Telep társadalmi kockázata monitoring riasztási rendszer figyelembe vétele esetén, abban az esetben, ha az 2005-s tartályban GTO tárolása történik 6.5.3. Veszélyességi övezetek A 6.5.3.1. és a 6.5.3.2.-es ábrán a veszélyességi övezet zónái láthatók. A veszélyességi övezet 3 zónára van osztva, ahogyan az a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 7. sz. mellékletének 2.1. pontjából adódik: a.) Belső zóna: a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. b.) Középső zóna: a sérülés egyéni kockázata 10-5 és 10-6 esemény/év értékek között alakul. c.) Külső zóna: a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket, de nagyobb, mint 3x10-7. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 41/72

Belső zóna Külső zóna Középső zóna 6.5.7 ábra A Pécsi Telep veszélyességi övezeteinek kijelölése sugárzó hő Kockázati szint 1.10-5 /év Kockázati szint 1.10-6 /év Kockázati szint 3.10-7 /év A hőhatásokat tekintve a Belső zónát a tankautó töltő és a vasúti töltő körül lehet kijelölni. A Középső zóna kissé túllépi a telep határait a keleti oldalon kb. 30 méterrel. A Külső zóna túllépi az üzem határát kb. 110 méterrel. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 42/72

Belső zóna Külső zóna Középső zóna 6.5.8 ábra A Pécsi Telep veszélyességi övezeteinek kijelölése sugárzó hő, abban az esetben, ha az 2005-es tartályban GTO tárolása történik Kockázati szint 1.10-5 /év Kockázati szint 1.10-6 /év Kockázati szint 3.10-7 /év A hőhatásokat tekintve a Belső zónát a tankautó töltő és a vasúti töltő körül lehet kijelölni. A Középső zóna kissé túllépi a telep határait a keleti oldalon kb. 25 méterrel. A Külső zóna túllépi az üzem határát kb. 105 méterrel. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 43/72

Külső zóna 6.5.9 ábra A Pécsi Telep veszélyességi övezeteinek kijelölése túlnyomás Kockázati szint 3.10-7 /év Kockázati szint 1.10-7 /év Kockázati szint 1.10-8 /év A nyomáshatásokat tekintve csak a Külső zónát lehet kijelölni, a 10001-es tartály környezetében. A szemléltethetőség kedvéért ki lettek rajzolva az 1.10-7 /év és az 1.10-8 /év gyakoriságú területek is. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 44/72

Külső zóna 6.5.10 ábra A Pécsi Telep veszélyességi övezeteinek kijelölése túlnyomás abban az esetben, ha az 2005-es tartályban GTO tárolása történik Kockázati szint 3.10-7 /év Kockázati szint 1.10-7 /év Kockázati szint 1.10-8 /év A nyomáshatásokat tekintve csak a Külső zónát lehet kijelölni, a 10001-es tartály környezetében. A szemléltethetőség kedvéért ki lettek rajzolva az 1.10-7 /év és az 1.10-8 /év gyakoriságú területek is. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 45/72

Belső zóna Külső zóna Középső zóna 6.5.11 ábra A Pécsi Telep összesített veszélyességi övezeteinek kijelölése Kockázati szint 1.10-5 /év Kockázati szint 1.10-6 /év Kockázati szint 3.10-7 /év Mivel a hőhatások a dominánsak, az összesített övezetek nagyon hasonlóak a csak hőhatások esetében ábrázolt zónákhoz. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 46/72

Belső zóna Külső zóna Középső zóna 6.5.12 ábra A Pécsi Telep összesített veszélyességi övezeteinek kijelölése abban az esetben, ha az 2005-es tartályban GTO tárolása történik Kockázati szint 1.10-5 /év Kockázati szint 1.10-6 /év Kockázati szint 3.10-7 /év Mivel a hőhatások a dominánsak, az összesített övezetek nagyon hasonlóak a csak hőhatások esetében ábrázolt zónákhoz. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 47/72

6.6. Tűz esetén keletkező égéstermékek A számításokban két határeset gázolaj égése esetén csak CO keletkezik, gázolaj égése esetén csak CO 2 keletkezik, és három reprezentatív eset feltételezett: gázolaj égése esetén 10% CO és 90% CO 2 keletkezik, az összetevőkből SO 2 keletkezik, az összetevőkből HCl keletkezik. A legrosszabb baleseti eseménysor esetén nem veszélyeztetett a lakosság élete a környező lakóövezetekben. Nem egyszerű meghatározni a sebességet, mellyel a mérgező égéstermékek keletkeznek, a keletkező mennyiséget, valamint az információt arról, hogy milyen anyagok keletkeznek. Minden tűzeset egyedi esemény egyedi paraméterekkel. A mérgező anyagok keletkezésére sok tényező gyakorol hatást, a legfontosabbak: tűzveszélyes anyag, a keletkezett tócsa felszínének nagysága, az égés sebessége, a levegő mennyisége, időjárási feltételek. Szénhidrogének égésekor, melyek elsősorban szént és hidrogént tartalmaznak, CO, CO 2 és H 2 O keletkezik. A többi összetevőből képződhet hidrogén-klorid (HCl) és kén-dioxid (SO 2 ). Tökéletlen égés esetén korom is keletkezik. Feltételezzük, hogy a gázolaj 87,0 % szént és 13,0% hidrogént tartalmaz. Viszont, ha figyelembe vesszük a kloridok jelenlétét 10 mg/kg és a kén jelenlétét 600 mg/kg mennyiségben, a széntartalom lecsökken 86,95%-ra és a hidrogén tartalom 12,99%-ra. A szénfogyasztás az alábbi képlettel adott: ahol: ξ a kémiai reakció terjedelme/mértéke m a gázolajban található szén tömege (kg) m (1) M υ - a 2C + O 2 -> 2CO kémiai egyenlet szén sztöchiometrikus koefficiense M a szén moltömege (kg/kmol) Az (1) egyenletbe való behelyettesítés után: m. M 0,8695.1000 36,2 kmol 2.12 Ezután a szén-monoxid keletkezésére érvényes: mco. COMCO 36,2.2.28 2027, 2 kg Feltételezhető, hogy a szénhidrogének tökéletlen égése esetén legfeljebb 2,03 t CO keletkezhet 1 t C x H y re. C x H y + zo 2 aco + bh 2 O A keletkezett szén monoxid mennyisége függ a reakció feltételeitől. 2,03 t CO keletkezésének becslése 1 t C x H y re inkább konzervatív. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 48/72

CPR 15E módszer inkább ajánlásokat tesz a keletkező anyagok kiszámítására más anyagok, mint kőolaj üzemanyagok égése estére. Itt található ajánlás a szénhidrogének égési sebességének becslésére: Az elégés definíciója: m r = 2,5.10-2 kg.m -2.s -1 m m S ahol: S a tócsa felülete (m 2 ) m r a szénhidrogének égési sebessége (kg.m -2.s -1 ) 5544 m 2 -es felületű tűz esetén: r m 0,025.5544 138,6 kg. s 1 A fent említett számítási eljárás alapján kiszámítható a keletkező HCl, SO 2 mennyisége, de a keletkező CO 2 maximális mennyisége is. A végeredmények az alábbi táblázatban szerepelnek: Az égéstermékek maximális mennyisége Anyag Keletkezés gyorsasága (kg/s) 30 perc alatt keletkező anyag mennyisége (kg) CO 276,3 4,97E+05* CO 2 434,3 7,82E+05* HCl 0,0015 2,62 SO 2 0,166 298,8 * A táblázatban szereplő értékek nem együttesen értendők (vagy csak CO, vagy csak CO 2 keletkezésével számolunk). A kockázat legrosszabb forrásai a tűz esetén keletkező anyagmennyiséget tekintve a 10 000 m 3 es gázolaj tároló tartály. A gázolaj teljes mennyiségének védőgödörbe történő kiömlésekor és az üzemanyag fokozatos elégésével a keletkezett 5544 m 2 -es tűzveszélyes tócsa felszínéről, a keletkező toxikus termékek mennyisége nem elhanyagolható. Gázolaj védőgödörbe történő kiömlése és a tócsa meggyulladása esetén, a gázolaj 138,6 kg/s gyorsasággal ég. Az üzemanyagból a CO keletkezésének (csak CO keletkezik) gyorsasága 276,3 kg/s (nagyon konzervatív feltételezés). A keletkező toxikus anyagok forró égéstermékek, vagyis forró gázok, melyek magasba emelkednek. Tehát olyan helyen terjednek, ahol nem veszélyeztetik az emberi életet. Hasonló megfontolások alkalmazhatók más toxikus anyagok esetében is. A mennyiségük viszont jóval kisebb összevetve a CO feltételezett mennyiségével. A mérgező felhő terjedése az alábbi baleseti eseménysor esetében került modellezésre: Mérgezés 30 perces tűz (feltételezhető, hogy 30 percen belüli beavatkozással a tüzet sikerül eloltani). A leírt elhalálozási valószínűségek a probit függvény felhasználásával lettek kiszámítva. A következmények leírásában az elhalálozáson kívül szerepel az ERPG3 érték is, mely azt a maximális koncentrációt jelenti, amelynek feltételezhetően közel minden egyén kitehető 1 óráig anélkül, hogy életet veszélyeztető hatás tapasztalható lenne, vagy kifejlődhetne, Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 49/72

valamint az ERPG2 érték, mely azt a maximális koncentrációt jelenti, amelynek feltételezhetően közel minden egyén kitehető 1 óráig anélkül, hogy olyan irreverzibilis vagy más súlyos egészségkárosító hatás vagy tünet tapasztalható lenne, amely az egyén védekezőképességét gátolja. Az 1%-os elhalálozás esetén az adott koncentrációnak bizonyos idő (pl. 10 perc) alatt kitett emberek 1%-a meghal. Fontos érték az adott mérgező dózis L: Pr = A+B.ln(L) L = c N.t c - koncentráció (ppm) t - idő (min) A mérgező hatások bemutatása az elhalálozás segítségével azt a tényt veszi figyelembe, hogy az emberi élet veszélyeztetése ugyanúgy bekövetkezik a veszélyes anyag légkörben található alacsonyabb koncentrációja és a hosszabb kitettségi idő esetében, mint a rövidebb kitettségi idő, de a veszélyes anyag magasabb koncentrációjának esetében. CO A keletkezett mérgező felhő a széliránynak megfelelően terjed a környezetben. Az a koncentráció, mely 1%-os elhalálozást jelent a toxikus felhő hatásának közvetlenül kitett emberek számára és hatótávolsága 115,4 m, túllépi a telep határait, viszont nem veszélyeztet lakóövezetet. Veszélyeztetettek a telep munkavállalói 115,4 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az a koncentráció, mely 10%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 106,7 m, túllépi a telep határait, viszont nem veszélyeztet lakóövezetet. Érintve lesznek a telep munkavállalói 106,7 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az a koncentráció, mely 50%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 95,0 m, nem túllépi a telep határait, viszont nem veszélyeztet lakóövezetet. Érintve lesznek a telep munkavállalói 95,0 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az ERPG3 koncentráció hatótávolsága 17,5 m, nem lépi túl az üzem határait. Ez esetben veszélyeztetettek a telep munkavállalói e hatótávolságon belül. Az ERPG2 koncentráció hatótávolsága 18,2 m, szintén nem lépi túl a telep határait. A 6.6.1 ábrán láthatók az említett koncentráció hatótávolságai. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 50/72

6.6.1 ábra A felhő hatótávolsága 30 perces kiömlés esetén CO Következmények 3/D Érték Távolság [m] ERPG2 (350 ppm) 18,2 Mérgezés ERPG3 (500 ppm) 17,5 1% elhalálozás 115,4 10% elhalálozás 106,7 50% elhalálozás 95,0 Megjegyzés: A távolságok a föld felszínén elért koncentráció esetében (1,5 m magasságban) Ez a baleseti eseménysor a legkonzervatívabb, feltételezi, hogy a gázolaj teljes mennyisége szén-monoxiddá (CO) ég el. Ez viszont nem igaz, mivel a gázolaj főleg szén-dioxiddá (CO 2 ) ég el. Ezért a következő számításban szerepel az a feltételezés, hogy a keletkező CO mennyisége legfeljebb 10%. Ez esetben a hatótávolságok a következők: Az a koncentráció, mely 1%-os elhalálozást jelent a toxikus felhő hatásának közvetlenül kitett emberek számára és hatótávolsága 9,7 m, nem lépi túl a telep határait. Veszélyeztetettek a telep munkavállalói 9,7 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az a koncentráció, mely 10%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 8,0 m, nem lépi túl a telep határait. Veszélyeztetettek a telep munkavállalói 8,0 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az a koncentráció, mely 50%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 6,3 m, nem lépi túl a telep határait. Veszélyeztetettek a telep munkavállalói 6,3 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 51/72

Az ERPG3 koncentráció hatótávolsága 10,83 m, nem lépi túl a telep határait. Veszélyeztetettek a telep munkavállalói az említett távolságon belül. Az ERPG2 koncentráció hatótávolsága 11,1 m, szintén nem lépi túl a telep határait. A 6.6.2 ábrán láthatók az említett koncentráció hatótávolságai. 6.6.2 ábra A felhő hatótávolsága 30 perces kiömlés esetén CO-10% Következmények 3/D Érték Távolság [m] ERPG2 (350 ppm) 11,1 Mérgezés ERPG3 (500 ppm) 10,8 1% elhalálozás 9,7 10% elhalálozás 8,0 50% elhalálozás 6,3 Megjegyzés: A távolságok a föld felszínén elért koncentráció esetében (1,5 m magasságban). SO 2 A keletkezett mérgező felhő a széliránynak megfelelően terjed a környezetben. Az a koncentráció, mely 1%-os elhalálozást jelent a toxikus felhő hatásának közvetlenül kitett emberek számára és hatótávolsága 11,4 m, mely nem lépi túl a telep határait. Veszélyeztetettek a telep munkavállalói 11,4 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az a koncentráció, mely 10%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 9,6 m, nem lépi túl a telep határait. Veszélyeztetettek a telep munkavállalói 9,6 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az a koncentráció, mely 50%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 7,7 m, Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 52/72

szintén nem lépi túl a telep határait. Veszélyeztetettek a telep munkavállalói 7,7 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az ERPG3 koncentráció hatótávolsága 161,4 m, túllépi a telep határait, viszont nem érint lakóövezetet. Ez esetben veszélyeztetettek a telep munkavállalói az említett hatótávolságon belül. Az ERPG2 koncentráció hatótávolsága 464,6 m, túllépi a telep határait és érinti a lakóövezetet. A 6.6.3. ábrán láthatók az említett koncentráció hatótávolságai. 6.6.3. ábra A felhő hatótávolsága 30 perces kiömlés esetén SO 2 HCl Következmények 3/D Érték Távolság [m] ERPG2 (3 ppm) 464,6 Mérgezés ERPG3 (13 ppm) 161,4 1% elhalálozás 11,4 10% elhalálozás 9,6 50% elhalálozás 7,7 Megjegyzés: A távolságok a föld felszínén elért koncentráció esetében (1,5 m magasságban). A keletkezett mérgező felhő a széliránynak megfelelően terjed a környezetben. Az a koncentráció, mely 1%-os elhalálozást jelent a toxikus felhő hatásának közvetlenül kitett emberek számára és hatótávolsága 2,7 m, nem lépi túl a telep határait. Veszélyeztetettek a telep munkavállalói 2,7 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az a koncentráció, mely Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 53/72

10%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 2,2 m, a koncentráció, nem lépi túl a telep határait. Veszélyeztetettek a telep munkavállalói 2,2 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az a koncentráció, mely 50%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 1,6 m. Veszélyeztetettek a bázistelep munkavállalói 1,6 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az ERPG3 koncentrációt hatótávolsága 5,4 m, nem lépi túl a bázistelep határait. Veszélyeztetettek a bázistelep munkavállalói az említett hatótávolságon belül. Az ERPG2 koncentráció hatótávolsága 7,7 m, szintén nem lépi túl a bázistelep határait. A 6.6.4 ábrán láthatók az említett koncentráció hatótávolságai. 6.6.4 ábra A felhő hatótávolsága 30 perces kiömlés esetén HCl Következmények 2/F Érték Távolság [m] ERPG2 (20 ppm) 7,7 ERPG3 (100 ppm) 5,4 1% elhalálozás 2,7 Mérgezés 10% elhalálozás 2,2 50% elhalálozás 1,6 Megjegyzés: A távolságok a föld felszínén elért koncentráció esetében (1,5 m magasságban). CO 2 A szén-dioxid nem mérgező gáz, de nagy mennyiségben fojtó hatású. Ez a koncentráció a szakirodalom szerint [Guidelines for Chemical Process Quantitative Risk Analysis, AICHE] 50 000 és 100 000 ppm között mozog. Az 50 000 ppm koncentráció hatótávolsága 16,7 m, Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 54/72

és a 100 000 ppm koncentrációé pedig 15,7 m. Ezek a koncentrációk nem lépik túl az üzem határait. A szénhidrogén üzemanyagok tökéletlen égése esetén korom is keletkezik. A fent említett tűz esetében a korom keletkezésének feltételezése minimális. Kültéri tűz esetén nem feltételezett, hogy tökéletlen égés jönne létre. Ezen kívül a könnyű üzemanyagok esetében, melyek közé tartozik a gázolaj is, csak kis mennyiségű korom keletkezik. A korom túlnyomórészt kolloid állapotban lévő szén részecskéből áll. Abban az esetben, ha az anyag felszínén bekövetkezik a policiklikus aromás vegyületek adszorpciója, a korom rákkeltő. Benzin esetén a PAH mennyisége elhanyagolható, ezért nem feltételezett jelentős mennyiségű adszorbeált rákkeltő anyag a koromban. Befejezésül ki kell hangsúlyozni, hogy nagyon bonyolult a tűz lefolyásának modellezése (nem irányított égés). E fejezetben kiszámított baleseti eseménysorok katasztrofális baleseti eseménysorok, melyek a gyakorlatban kevésbé valószínűek. A keletkező mérgező anyagok mennyisége nagy valószínűséggel kisebb lesz. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 55/72

6.7. Hatások értékelése a természeti környezetre A környezeti kockázat értékelése a telepen a 2011. évi CXXVIII. törvény követelményeivel és az Európai Unió országaiban alkalmazott módszertannal összhangban lett kidolgozva. A felhasznált módszerek alkalmazása teljes képet ad az adott egység környezeti kockázatának súlyosságáról, ami összhangban van a kutatás jelenlegi szintjével ezen a területen. A hosszú távú hatások értékelése a környezetre az EUSES módszerrel (Technical Guidance Document in Support of Commision Directive 93/67/EEC for New Notified Substances and Commission Regulation (EC) No. 1488/94 on Risk Assessment for Existing Substance) lett elvégezve a következő anyagokra: gázolaj (évi mérleg 2,002 10 8 kg/év), benzin (évi mérleg 6,360 10 7 kg/év). Az EUSES szoftverrel kiszámított kockázati koefficiens (RCR) az elemzett anyagra teljesíti az elfogadhatóság feltételeit, ez azt jelenti, hogy ezen anyag hosszúidejű kiömlések normál üzemmód mellett nem jelentenek terhet a vízi környezetre és élővilágára. A 6.7.1-es táblázatban a feltételezett koncentrációk vannak feltüntetve a vízi környezetben, az előzőekben meghatározott feltételek szerint és az ún. RCR (PEC/PNEC) arány. 6.7.1 táblázat Az RCR végső értékei Szennyező anyag Feltételezett Feltételezett koncentráció a koncentráció negatív hatások PEC [mg/l] nélkül PNEC [mg/l] Meghatározott RCR gázolaj 0,08 0,0388 0,503 benzin 3,0 10-3 1,28 10-3 0,44 Megj.: A PEC értékek a háttér koncentrációja nélkül vannak megadva Az elemzett kőolajtermékeinek hosszúidejű kiömlései tehát nem jelentenek terhet a vízi környezetre és megfelelnek a környezetvédelmi jogszabályoknak. A felszíni vizek általános mennyiségi követelményeit a 6.7.2-es táblázat tartalmazza. 6.7.2 táblázat A felszíni vizek általános mennyiségi követelményei Sorszám Mutató Egység Ajánlott érték 1. Extrahálható anyagok (szénhidrogén index) mg/l 0,1 A környezeti hatások mennyiségi értékeléséből a gázolaj baleseti kiömlésére a vízi környezetbe (a Proteus módszer szerint) és az Environmental Harm Index (EHI) meghatározásából nyilvánvaló, hogy az értékelt kiömlési baleseti eseménysornál nem kerül sor a legközelebbi vízfolyás veszélyeztetésére. Ennek ellenére a baleseti eseménysorok értékeléséből kitűnik, hogy a vízfolyás jelentős részének szennyezésére (partszakaszok kontaminációja) kerül sor. Közvetlen hatása az élő szervezetekre ebben az esetben katasztrofális lenne. Ez az értékelés nem része a tanulmánynak. Tekintettel az esemény gyakoriságára és a szennyezett víz mennyiségére a kockázat elfogadható (lásd a 6.7.3-as táblázatot). Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 56/72

6.7.3 táblázat A baleseti kiömlés elfogadhatóságának meghatározása Tankautó Vasúti tartálykocsi 10000 m 3 es tartály Baleseti eseménysor Gyakoriság* A szennyezett felszíni víz térfogata m 3 Environmental Harm Index (EHI) A kockázat elfogadhatóság a 1. túltöltés 5,58638 10-6 0,4569 3,05 10-7 ELFOGADHATÓ 2. 3. 4. 5. töltővezeték tömítetlensége TA teljes szétszakadása töltővezeték meghibásodása töltővezeték tömítetlensége 2,67041 10-6 0,00457 3,05 10-9 ELFOGADHATÓ 4,96715 10-12 21,21273 1,41 10-5 ELFOGADHATÓ 1,08098 10-15 0,45697 3,05 10-7 ELFOGADHATÓ 6,18026 10-7 0,00451 3,01 10-8 ELFOGADHATÓ 6. túltöltés 3,42714 10-7 0,45135 3,01 10-7 ELFOGADHATÓ 7. 8. 9. VT teljes szétszakadása töltővezeték meghibásodása folyamatos kiömlés 9,14176 10-13 47,88949 3,19 10-5 ELFOGADHATÓ 2,49951 10-15 0,45135 3,01 10-7 ELFOGADHATÓ 3,10793 10-7 2 727 1,82 10-3 ELFOGADHATÓ 10. azonnali kiömlés 3,10793 10-8 5 455 3,64 10-3 ELFOGADHATÓ * A Proteus programmal történő gyakoriságok kiszámításához szükséges paraméterek az M 12 sz. mellékletben szerepelnek. A 6.7.1-es ábrán látható a baleseti kiömlések értékelésének grafikus ábrázolása. Az ábra mutatja, hogy a környezeti kockázat elfogadható. 1 0,1 0,01 0,001 0,0001 0,00001 ] v /é 0,000001 [1 g á 0,0000001 ris o k a y g 1E-08 1 2 5 6 9 10 Nem elfogadható kockázat 1E-09 1E-10 1E-11 3 1E-12 7 Elhanyagolható kockázat Elfogadható kockázat 1E-13 0,0001 0,001 0,01 0,1 1 10 100 1000 10000 100000 Environmental Harm Index 6.7.1. ábra Baleseti kiömlések értékelése Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 57/72

6.7.1. A balesetek következményeinek értékelése a környezetre A lehetséges balesetek következményei hatásainak értékelése a környezetre azon berendezés esetében lett elvégezve, melynél az Environmental Accident Index értéke a legnagyobb értéket érte el. Tekintettel arra, hogy a többi létesítmény EAI értéke kisebb, a negatív környezeti hatások is kisebbek lesznek. Legnagyobb EAI értéket a 10001-es tartály esetében érte el az EAI módszertan értelmében. Tekintettel arra, hogy a tartályok melyek veszélyes anyagot tartalmaznak, védőgödörben helyezkednek el, nem feltételezett az átszivárgás a védőgödör nem áteresztő rétegen keresztül, tehát nem feltételezett a kőolaj termékek szivárgása a talajba és ez követően a talaj, ill. a talajvíz szennyezése. Tankautó és vasúti tartálykocsik töltése nem áteresztő rétegen történik ezért hasonlóképpen feltételezhetjük, hogy nem történik átszivárgás a talajba. Az idő meghatározásánál az időtartam kiszámítása az anyag kiömlésének pillanatától a talajvíz szennyeződéséig feltételezve van a következő: - A keletkezett veszélyes anyagtócsa, abban az esetben, ha tűzveszélyes, nem iniciálódik, azaz nem keletkezik tócsatűz - A párolgás a tócsából elhanyagolható - A veszélyes anyag szivárgási sebessége a talajon keresztül nem függ a tócsa területétől és a mélységétől, függ a talaj típusától, a szaturációjától/telítettségétől, és hasonlók - A szivárgás sebessége, ill. a szivárgó anyag mennyisége nem fog függni a veszélyes anyag akkumulációjától a talajvíz szintje fölött, ill. a veszélyes anyag teljes mennyisége abszorbeálva lesz a talajvízzel, azaz amikor a veszélyes anyag eléri a talajvízszintet, nem következik be a szivárgásának a megállítása a veszélyes anyag átmenetének a talajvíz feletti talajrétegen keresztül - A veszélyes anyag eltávolításának teljes időtartama 24 óra alatt megtörténik, ezután megszűnik a szivárgás a talajrétegen keresztül. Az anyag mennyisége a szennyezett talajban már állandó lesz nem fog változni és nem fog tovább terjedni a talajvízig. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 58/72

Baleseti eseménysor Kiindulási paraméterek BALESETI ESEMÉNYSOR KÖVETKEZMÉNYEI A benzin folyamatos kiömlése a 10001-es tartály DN200-as csővezetékéből Anyag Mennyiség Hőmérséklet Nyomás Benzin 96,3 t 10 C atm. A paraméterek középértékei a kiáramlás után Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok Kiáramlás utáni hőmérséklet [ C] 10 FRH [tf. %] 6,5 Kiáramlás sebessége [m/s] 7,6 ARH [tf. %] 1 Áramlási mennyiség [kg/s] 160,5 Lobbanáspont [ C] - 20 A folyadékfázis mennyisége [%] 100 LC 50, vízi él. [mg/l] - A kiáramlás időtartama [s] 600 Anyagcsoport A Az anyag kinematikus viszkozitása [m 2.s -1 ] 6,4.10-7 Talajvíz szintje/mélysége [m] 2 Talaj típusa agyag Talaj permeabilitása [m 2 ] 1,6.10-6 Talaj állapota [-] száraz NAPL relatív permeabilitása [-] 0,9 Talaj porozitása [m 3.m -3 ] 0,023 Hidraulikus konduktivitás [m.s -1 ] 1,28.10-6 Retenciós kapacitás [-] 1,5.10-2 Következmények Az az időtartam, mely alatt bekövetkezik a talajvíz szennyeződése veszélyes anyaggal 2 óra 28 perc A kiömlött anyag talajba való szivárgásának folyamata Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 59/72

24 óra alatt a talajvízbe ömlőtt anyag mennyisége [m 3 ] 28 A talajvízbe ömlött anyag mennyisége az idő függvényében Megjegyzés: E baleseti eseménysor (A benzin folyamatos kiömlése a 10001-es tartály DN200-as csővezetékéből) esetében bekövetkezik a csővezetékben lévő mennyiség folyamatos kiömlése a környezetbe. Az az időtartam, mely alatt a kiömlött gázolaj eléri a talajvíz szintjét (2 m a felszín alatt), kb. 2 óra 28 perc. A szennyezés mélysége az idő függvényében az ábrán látható. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 60/72

6.8. Dominóhatás 6.8.1. Belső eszkalációs hatás A létesítmény A1 baleseti eseménysor A 10001 s tartály dominó hatásának megítéléséhez a nyomáshatásokat tekintve a kései VCE baleseti eseménysor volt értékelve 1,87E-07 gyakorisági értékkel. (a hibafa szerint - a Basic event gyakorisága a tartály esetében 1,0.10-6 és a P_A1 eseményfa valószínűségi adatai alapján K VCE esetén: f = 1,0.10-6.0,935.0,5.0,4 = 1,87.10-7 ) A kései VCE 35 kpa-os lökőhullám 106 m-es távolságot ér el az egyes tartályoktól. A következő táblázatban azok a létesítmények vannak feltüntetve, melyek a veszélyeztetettség zónájában találhatók (f = 1,87E-07). Tartály a dominó hatás forrása Veszélyeztetettségi zóna 10001 10002, VTK Az A1 baleseti eseménysor esetében sem az azonnali, sem a kései tócsatűz hősugárzása nem éri el a 37,5 kw/m 2 - es szintet. Az A1 baleseti eseménysor esetében a jettűz 37,5 kw/m 2 hősugárzás nem éri el az egyik értékelt létesítményt sem. A2 baleseti eseménysor A 10001 s tartály dominó hatásának megítéléséhez a nyomáshatásokat tekintve a kései VCE baleseti eseménysor volt értékelve 3,82E-7 gyakorisági értékkel. (a hibafa szerint - Basic event gyakorisága a tartály esetében 5,11.10-6 és a P_A2 eseményfa valószínűségi adatai alapján K VCE esetén: f = 5,11.10-6.0,935.0,4.0,2 = 3,82.10-7 ) A kései VCE 35 kpa-os lökőhullám 129 m-es távolságot ér el a tartálytól. A következő táblázatban azok a létesítmények vannak feltüntetve, melyek a veszélyeztetettség zónájában találhatók (f = 3,82E-07). Tartály a dominó hatás forrása Veszélyeztetettségi zóna 10001 10002, 5001, 2005, TA, VTK Az A2 baleseti eseménysor esetében sem az azonnali, sem a kései tócsatűz hősugárzásai nem érik el a 37,5 kw/m 2 -es szintet. A3 baleseti eseménysor A 10001 s tartály dominó hatásának megítéléséhez a nyomáshatásokat tekintve a kései VCE baleseti eseménysor volt értékelve 1,50E-6 gyakorisági értékkel. (a hibafa szerint - a Basic event gyakorisága a tartály esetében 1,0.10-5 és a P_A3 eseményfa valószínűségi adatai alapján K VCE esetén: f = 1,0.10-5.0,935.0,4.0,4 = 1,50.10-6 ) A kései VCE 35 kpa-os lökőhullám 61 m-es távolságot ér el a tartálytól. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 61/72

A következő táblázatban azok a létesítmények vannak feltüntetve, melyek a veszélyeztetettség zónájában találhatók (f = 1,50E-06). Tartály a dominó hatás forrása Veszélyeztetettségi zóna 10001 10002 Az A3 baleseti eseménysor esetében sem az azonnali sem a kései tócsatűz hősugárzása nem éri el a 37,5 kw/m 2 - es szintet. A 10001 s tartály dominó hatásának megítéléséhez a nyomáshatásokat tekintve a jettűz baleseti eseménysor volt értékelve 6,50E-7 gyakorisági értékkel. (a hibafa szerint - a Basic event gyakorisága a tartály esetében 1,0.10-5 és a P_A3 eseményfa valószínűségi adatai alapján jettűz esetén: f = 1,0.10-5.0,065 = 6,50.10-7 ) A jettűz 37,5 kw/m 2 - os hősugárzás 51 m-es távolságot ér el a tartálytól. A következő táblázatban azok a létesítmények vannak feltüntetve, melyek a veszélyeztetettség zónájában találhatók (f = 6,50E-7). Tartály a dominó hatás forrása Veszélyeztetettségi zóna 10001 10002 Példa egy négyzet kiszámítására a táblázatban a gyakoriság kiszámítása, mellyel az 10001-es tartály eseményei befolyásolják a 10002-es tartály kiváltó eseményeit: f = f A1KVCE + f A2KVCE + f A3KVCE + f A3Jet = 1,87.10-7 + 3,82.10-7 + 1,50.10-6 + 6,50.10-7 = 2,72.10-6 B létesítmény B2 baleseti eseménysor A 10002 s tartály dominó hatásának megítéléséhez a nyomáshatásokat tekintve a kései VCE baleseti eseménysor volt értékelve 2,02E-7 gyakorisági értékkel. (a hibafa szerint - a Basic event gyakorisága a tartály esetében 5,11.10-6 és a P_B2 eseményfa valószínűségi adatai alapján K VCE esetén: f = 5,11.10-6.0,99.0,2.0,2 = 2,02.10-7 ) A kései VCE 35 kpa-os lökőhullám 81 m-es távolságot ér el a tartálytól. A következő táblázatban azok a létesítmények vannak feltüntetve, melyek a veszélyeztetettség zónájában találhatók (f = 2,02E-7). Tartály a dominó hatás forrása Veszélyeztetettségi zóna 10002 10001 A B1 és B3 baleseti eseménysor esetében a 37,5 kw/m 2 - es hősugárzás nem éri el az egyik értékelt létesítményt sem. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 62/72

C létesítmény C1 baleseti eseménysor Az 5001 s tartály dominó hatásának megítéléséhez a nyomáshatásokat tekintve a kései VCE baleseti eseménysor volt értékelve 1,87E-7 gyakorisági értékkel. A kései VCE 35 kpaos lökőhullám 96 m-es távolságot ér el a tartálytól. A következő táblázatban azok a létesítmények vannak feltüntetve, melyek a veszélyeztetettség zónájában találhatók. Tartály a dominó hatás forrása Veszélyeztetettségi zóna 5001 10001, 2005 A C1 baleseti eseménysor esetében sem az azonnali, sem a kései tócsatűz hősugárzásai nem érik el a 37,5 kw/m 2 -es szintet Az A1 baleseti eseménysor esetében a jettűz 37,5 kw/m 2 hősugárzás nem éri el az egyik értékelt létesítményt sem. C2 baleseti eseménysor Az 5001 s tartály dominóhatásának megítéléséhez a nyomáshatásokat tekintve a kései VCE baleseti eseménysor volt értékelve 3,82E-6 gyakorisági értékkel. A kései VCE 35 kpa-os lökőhullám 357 m-es távolságot ér el a tartálytól. A következő táblázatban azok a létesítmények vannak feltüntetve, melyek a veszélyeztetettség zónájában találhatók. Tartály a dominó hatás forrása Veszélyeztetettségi zóna 5001 10001, 10002, 2005, TA, VTK A C2 baleseti eseménysor esetében sem az azonnali, sem a kései tócsatűz hősugárzásai nem érik el a 37,5 kw/m 2 -es szintet. C3 baleseti eseménysor 37,5 kw/m 2 -es hősugárzás és a 35 kpa-s nyomáshatások esetén feltételezett, hogy a C3 eseménysorok esetében nem éri el az egyik értékelt létesítményt sem. D létesítmény D1 baleseti eseménysor A 2005 s tartály dominó hatásának megítéléséhez a nyomáshatásokat tekintve a kései VCE baleseti eseménysor volt értékelve 1,87E-07 gyakorisági értékkel. A kései VCE 35 kpa-os lökőhullám 80 m-es távolságot ér el a tartálytól. A következő táblázatban azok a létesítmények vannak feltüntetve, melyek a veszélyeztetettség zónájában találhatók. Tartály a dominó hatás forrása Veszélyeztetettségi zóna 2005 5001 Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 63/72

A D1 baleseti eseménysor esetében sem az azonnali, sem a kései tócsatűz hősugárzásai nem érik el a 37,5 kw/m 2 -es szintet. A 2005 s tartály dominó hatásának megítéléséhez a nyomáshatásokat tekintve a jettűz baleseti eseménysor volt értékelve 6,50E-08 gyakorisági értékkel. A jettűz 37,5 kw/m 2 - os hősugárzás 43 m-es távolságot ér el a tartálytól. A következő táblázatban azok a létesítmények vannak feltüntetve, melyek a veszélyeztetettség zónájában találhatók (f = 6,50E-08). Tartály a dominó hatás forrása Veszélyeztetettségi zóna 2005 5001 D2 baleseti eseménysor A 2005 s tartály dominó hatásának megítéléséhez a nyomáshatásokat tekintve a kései VCE baleseti eseménysor volt értékelve 3,82E-7 gyakorisági értékkel. A kései VCE 35 kpa-os lökőhullám 239 m-es távolságot ér el a tartálytól. A következő táblázatban azok a létesítmények vannak feltüntetve, melyek a veszélyeztetettség zónájában találhatók. Tartály a dominó hatás forrása Veszélyeztetettségi zóna 2005 10001, 10002, 5001, TAT, VTK A D2 baleseti eseménysor esetében sem az azonnali, sem a kései tócsatűz hősugárzásai nem érik el a 37,5 kw/m 2 -es szintet. A GTO tárolása esetében a 2005-s tartályban a dominóhatás a D2 kiváltó esemény esetében az alábbi (D1 és D3 kiváltó események esetében, nem feltételezettek a következmények olyan hatótávolságai melyek dominóhatás keletkezését okozhatnák): A 2005 s tartály dominó hatásának megítéléséhez a nyomáshatásokat tekintve a kései VCE baleseti eseménysor volt értékelve 3,82E-7 gyakorisági értékkel. A kései VCE 35 kpa-os lökőhullám 44 m-es távolságot ér el a tartálytól. A következő táblázatban azok a létesítmények vannak feltüntetve, melyek a veszélyeztetettség zónájában találhatók. Tartály a dominó hatás forrása Veszélyeztetettségi zóna 2005 5001 A D2 baleseti eseménysor esetében sem az azonnali, sem a kései tócsatűz hősugárzásai nem érik el a 37,5 kw/m 2 -es szintet. D3 baleseti eseménysor A 2005-ös tartály dominó hatásának megítéléséhez a nyomáshatásokat tekintve a kései VCE baleseti eseménysor volt értékelve 1,11E-6 gyakorisági értékkel. A kései VCE 35 kpaos lökőhullám 33 m-es távolságot ér el a tartálytól. A következő táblázatban azok a létesítmények vannak feltüntetve, melyek a veszélyeztetettség zónájában találhatók. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 64/72

Tartály a dominó hatás forrása Veszélyeztetettségi zóna 2005 5001 A D3 baleseti eseménysor esetében sem az azonnali, sem a kései tócsatűz hősugárzásai nem érik el a 37,5 kw/m 2 -es szintet. A 2005 s tartály dominó hatásának megítéléséhez a nyomáshatásokat tekintve a jettűz baleseti eseménysor volt értékelve 4,81E-07 gyakorisági értékkel. A jettűz 37,5 kw/m 2 - os hősugárzás 35 m-es távolságot ér el a tartálytól. A következő táblázatban azok a létesítmények vannak feltüntetve, melyek a veszélyeztetettség zónájában találhatók (f = 4,81E-7). Tartály a dominó hatás forrása Veszélyeztetettségi zóna 2005 5001 H létesítmény A H1 H2-es baleseti eseménysorok esetében elérik a 37,5 kw/m 2 -es hősugárzási értéket és a 35 kpa-os nyomáshatás értéket. A tankautók hatótávolságán belül nem található semmilyen létesítmény, ezért nem lesznek a dominó hatás kiváltó forrásai. Az egyes tankautók közötti dominóhatásként, alapeseményként külső tűzeset esemény volt feltételezve, melynek gyakorisága 1,00E-5 év -1. Az említett esemény a CPR18 értelmében lett meghatározva, és feltételezett, hogy a legnagyobb következményű csúcseseményhez fog vezetni, azaz ez az esemény elsődleges eseményként szerepel a H1 hibafában. I létesítmény Az I1 I2-es baleseti eseménysorok esetében elérik a 37,5 kw/m 2 -es hősugárzási értéket és a 35 kpa-os nyomáshatás értéket. A vasúti tartálykocsik hatótávolságán belül nem található semmilyen létesítmény, ezért nem lesznek a dominó hatás kiváltó forrásai. Az egyes tankautók közötti dominóhatásként, alapeseményként külső tűzeset esemény volt feltételezve, melynek gyakorisága 1,00E-5 év -1. Az említett esemény a CPR18 értelmében lett meghatározva, és feltételezett, hogy a legnagyobb következményű csúcseseményhez fog vezetni, azaz ez az esemény elsődleges eseményként szerepel az I1 hibafában. A dominóhatás elemzésének eredményét a 6.8.2-es táblázat mátrixa foglalja össze. Összhangban a módszerben javasoltakkal a dominóhatás forráspontjai hatásuk szempontjából a környező berendezéseket csoportba oszthatók: - A dominóhatás azon forrásai, melyek hatása elhanyagolható a veszélyeztetett berendezésekre (zöld színnel jelölve a táblázatban) mert a másodlagos esemény gyakoriságának növekedése kisebb, mint 50 %. Ezek a források a súlyos balesetek végső kimenetére minimális hatással vannak. A dominóhatás értékelésén belül nincs szükség további elemzésükre. - Azok a források, melyek jelentős hatással vannak a másodlagos esemény kezdeti eseményének gyakoriságára (sárga színnel jelölve a táblázatban), a másodlagos esemény gyakoriságát több mint 50%-kal növelik. A dominóhatás csak abban az esetben lehet jelentős, ha a másodlagos berendezések esetében magas egyéni és társadalmi kockázat mutatható ki. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 65/72

10001 10002 5001 2005 TA VTK Kidolgozta: VÚRUP, a. s. - Azok források, melyek jelentős hatással vannak a másodlagos esemény kezdeti eseményének gyakoriságára (narancssárga színnel jelölve a táblázatban). A hatásgyakoriság többszörösen túllépi a másodlagos baleset kezdeti eseményének gyakoriságát. A dominóhatás ezen forrásainak jelentős hatása van az értékelt rendszerre. Abban az esetben, ha a jelentős következményékről van szó, akkor a dominóhatás jelentősen megváltoztathatja a képet az elemzett berendezések egyéni és társadalmi kockázatainak elfogadhatóságáról. A berendezések, melyek jelentős hatással vannak a súlyos baleset kiváltó eseményeinek gyakoriságára a következők: - 10001 leginkább a baleset nyomáshatásai és hőhatásai által veszélyeztetik a 10002-es tartályt, - 2005 leginkább a baleset nyomáshatásai és hőhatásai által veszélyeztetik a 5001- es tartályt (Abban az esetben, ha a 2005-s tartályban GTO tárolása történik, a 2005-s tartály dominóhatása az 5001-es tartályra elhanyagolható lesz 6.8.2 táblázat) A dominóhatás következményeinek elemzésekor nem találtunk olyan berendezések, melyek domináns hatással lennének a súlyos baleset kiváltó eseményének gyakoriságára (narancssárga szín). A kölcsönös hatások mátrixában viszont előfordultak jelentős hatással rendelkező források a kiváltó esemény gyakoriságára (sárga szín). A 10001-es tartály, olyan forrás, mely jelentős hatással van a kiváltó esemény gyakoriságára, mint ahogy az a mátrixban is látható. A 10001-es tartály veszélyezteti a szomszédos, 10002-es, tartályt hasonló gyakorisággal, mint a kiváltó esemény gyakorisága, ezért a dominóhatás ebben az esetben figyelembe lett véve a hibafában (B1 baleseti eseménysor). A 2005-ös tartály, szintén olyan forrás, mely jelentős hatással van a kiváltó esemény gyakoriságára. A 2005-ös tartály veszélyezteti a szomszédos, 5001-es, tartályt hasonló gyakorisággal, mint a kiváltó esemény gyakorisága, ezért a dominóhatás ebben az esetben figyelembe lett véve a hibafában (C1 baleseti eseménysor). A tankautó és vasúti tartálykocsik hősugárzás és nyomás hatásai nem érik el az egyik értékelt létesítményt sem, ezért további értékelésnek nem lettek alávetve. 6.8.1 táblázat A dominóhatás eredményeinek mátrixa A dominóhatás forrása Veszélyeztetett létesítmények 10001 10002 5001 2005 TA VTK A1 1,00E-06 2,02E-07 5,69E-07 3,82E-07 0,00E+00 0,00E+00 A2 5,11E-06 2,02E-07 5,69E-07 3,82E-07 0,00E+00 0,00E+00 A3 1,00E-05 2,02E-07 5,69E-07 3,82E-07 0,00E+00 0,00E+00 B1 1,00E-06 2,72E-06 3,82E-07 3,82E-07 0,00E+00 0,00E+00 B2 5,11E-06 2,72E-06 3,82E-07 3,82E-07 0,00E+00 0,00E+00 B3 9,60E-06 2,72E-06 3,82E-07 3,82E-07 0,00E+00 0,00E+00 C1 1,00E-06 3,82E-07 0,00E+00 2,16E-06 0,00E+00 0,00E+00 C2 5,11E-06 3,82E-07 0,00E+00 2,16E-06 0,00E+00 0,00E+00 C3 9,60E-06 3,82E-07 0,00E+00 2,16E-06 0,00E+00 0,00E+00 D1 1,00E+06 3,82E-07 0,00E+00 5,69E-07 0,00E+00 0,00E+00 D2 5,11E-06 3,82E-07 0,00E+00 5,69E-07 0,00E+00 0,00E+00 D3 7,40E-06 3,82E-07 0,00E+00 5,69E-07 0,00E+00 0,00E+00 H1 3,02E-05 3,82E-07 0,00E+00 3,82E-07 3,82E-07 0,00E+00 H2 1,76E-04 3,82E-07 0,00E+00 3,82E-07 3,82E-07 0,00E+00 I1 2,30E-04 5,69E-07 0,00E+00 3,82E-07 3,82E-07 0,00E+00 I2 1,35E-04 5,69E-07 0,00E+00 3,82E-07 3,82E-07 0,00E+00 Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 66/72

10001 10002 5001 2005 TA VTK Kidolgozta: VÚRUP, a. s. 6.8.2 táblázat A dominóhatás eredményeinek mátrixa, abban az esetben, ha a 2005-s tartályban GTO tárolása történik A dominóhatás forrása Veszélyeztetett létesítmények 10001 10002 5001 2005 TA VTK A1 1,00E-06 2,02E-07 5,69E-07 3,82E-07 0,00E+00 0,00E+00 A2 5,11E-06 2,02E-07 5,69E-07 3,82E-07 0,00E+00 0,00E+00 A3 1,00E-05 2,02E-07 5,69E-07 3,82E-07 0,00E+00 0,00E+00 B1 1,00E-06 2,72E-06 3,82E-07 3,82E-07 0,00E+00 0,00E+00 B2 5,11E-06 2,72E-06 3,82E-07 3,82E-07 0,00E+00 0,00E+00 B3 9,60E-06 2,72E-06 3,82E-07 3,82E-07 0,00E+00 0,00E+00 C1 1,00E-06 3,82E-07 0,00E+00 3,82E-07 0,00E+00 0,00E+00 C2 5,11E-06 3,82E-07 0,00E+00 3,82E-07 0,00E+00 0,00E+00 C3 9,60E-06 3,82E-07 0,00E+00 3,82E-07 0,00E+00 0,00E+00 D1 1,00E+06 3,82E-07 0,00E+00 5,69E-07 0,00E+00 0,00E+00 D2 5,11E-06 3,82E-07 0,00E+00 5,69E-07 0,00E+00 0,00E+00 D3 7,40E-06 3,82E-07 0,00E+00 5,69E-07 0,00E+00 0,00E+00 H1 3,02E-05 3,82E-07 0,00E+00 3,82E-07 3,82E-07 0,00E+00 H2 1,76E-04 3,82E-07 0,00E+00 3,82E-07 3,82E-07 0,00E+00 I1 2,30E-04 5,69E-07 0,00E+00 3,82E-07 3,82E-07 0,00E+00 I2 1,35E-04 5,69E-07 0,00E+00 3,82E-07 3,82E-07 0,00E+00 6.8.2. Külső dominóhatás A telep környezetében nincs más üzem, mely a tevékenységével veszélyeztetné a telepet. Ugyanígy a telep tevékenysége sem veszélyeztet semmilyen más üzemet, melyben külső dominóhatás következtében veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset keletkezhetne. A 6.8.3.-es táblázatban azoknak a veszélyes eseményeknek a jegyzéke található, melyek veszélyeztetik az üzem környezetét, illetve az üzemen belüli adminisztratív épületeket. Ezeknek a baleseti eseménysoroknak a grafikai ábrázolása szerepel a biztonsági jelentésben. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 67/72

6.8.3. táblázat A veszélyes események jegyzéke, melyek veszélyeztetik az üzemet Pécs A 10001-es benzin tartály Veszélyeztetés Épületek Emberek Jettűz 10001, 10002, szomszédos csővezetékek személyzet az érintett tartályok közelében Hősugárzás Tócsatűz a telep keleti része a telep keleti része, a telep keleti határain kívül található épületek Gőztűz a telep nagy része, a telep határánál található épületek a telep nagy része, a telep határánál található épületek Túlnyomás VCE késői gyújtás a telep nagy része, a telep határánál található épületek egész telep, a telep környezete kb. 300 m távolságban Pécs C 5001-s benzin tartály Jettűz 5001, 2005, 2003, szomszédos csővezetékek a tartályok karbantartói Hősugárzás Tócsatűz a telep egy része a telep nagy része, a telep északi részén lévő környezet, kb. 50 m távolságban Gőztűz egész telep egész telep, a telep határánál található épületek Túlnyomás VCE késői gyújtás egész telep, a telep határánál található épületek egész telep, a telep környezete kb. 350 m távolságban Pécs D 2005-s benzin tartály Jettűz 2001, 5001, szomszédos csővezetékek a tartályok karbantartói Hősugárzás Tócsatűz TAT, 2001, 2002, 2003, 2004, 10001 egész telep, a telep határánál található épületek Gőztűz TAT, 2001, 2002, 2003, 2004, 10001 egész telep, a telep határánál található épületek Túlnyomás VCE késői gyújtás egész telep, a telep környezete egész telep, a telep környezete kb. 350 m távolságban Pécs D 2005-s GTO tartály Jettűz Szomszédos csővezetékek a tartályok karbantartói Hősugárzás Tócsatűz Szomszédos tartályok és csővezetékek a tartályok karbantartói Gőztűz Szomszédos tartályok és csővezetékek a tartályok karbantartói Túlnyomás VCE késői gyújtás 6. sz. főközlekedési út, Furgoncar Kft., Szomszédos tartályok és csővezetékek a tartályok karbantartói Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 68/72

7. A VÉDEKEZÉS ESZKÖZRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA 7.1. Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények A Tűzoltási és Műszaki Mentési, Tűzriadó és Üzemi kárelhárítási tervekben meghatározottak szerint. 7.2. A vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere A vezetőállomány értesítési rendje az Esemény jelentési és - vizsgálati rendszer, Vészhelyzet kezelés (HSE_1_G13.1.1_MOL1) szabályzat vonatkozó fejezetében szerepel. 7.3. Az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere A telepen dolgozókat az olajáru rámpa sarkán elhelyezett szirénával, áramszünet esetén a szükségriasztó eszközzel, a portán elhelyezett sínnel, kolomppal lehet riasztani. 7.4. A veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei 7.5. Távérzékelő rendszerek 7.6. A végrehajtó szervezetek védőeszközei és eszközei 7.6.1. A telep üzemi tulajdonban lévő nem beépített tűzoltó eszközök 7.6.2. A telepen található jelenlegi kárelhárítási anyagok listája Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 69/72

8. BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER A biztonsági irányítási rendszer a MOL Nyrt. Downstream MOL, Logisztika MOL és Telep Üzemeltetés MOL irányítási rendszerének részét képezi. Tartalmazza a kiválasztott logisztikai egységek intézkedéseit, beleértve a megfelelő forrásokat, szerkezeteket és irányítási folyamatokat az EBK politika és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos programok teljesítésére. A biztonsági irányítási rendszer az 5. sz. mellékletben van bemutatva. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 70/72

9. ÖSSZEFOGLALÁS A biztonsági jelentés fő célja azonosítani a veszélyeket kiváltó eseményeket, melyek következménye a veszélyes anyagok kiömlése, értékelni a potenciális súlyos balesetek hatásait az emberi életre és egészségre, környezetre és a környező berendezésekre. A kiválasztott kockázati forrásokra, a What if elemzés alapján, baleseti eseménysorok azonosítása történt meg és azon események meghatározására került sor, melyek következményei kimerítik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek fogalmát. A kismértékű kiömlések berendezésekből és a csővezetékekből elhanyagolható következményekkel járnak az emberi életre és egészségre. Ezért környezeti hatásukkal a jelentés nem foglalkozik. Az egyéni kockázat értéke a Pécs Telep esetében a lakóterületen nem éri el a 10-6 esemény/év értéket. A telep egyéni kockázata tehát feltételek nélkül elfogadható. A társadalmi kockázat értéke a Pécs Telep en a feltétel nélkül elfogadható kockázat határa alatt van. Ez azt jelenti, hogy az F<(10-5 x N -2 ) 1/év tartományba esik, ahol N 1. Tehát a Pécs Telep társadalmi kockázata a feltétel nélkül elfogadható tartományba esik. Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 71/72

FELHASZNÁLT IRODALOM [1.] MOL Nyrt. TKD Logisztika Pécs Bázistelep Üzemi vízminőségi kárelhárítási terv, 2011 [2.] GeoRisk Földrengéskutató Intézet [3.] http://ddnp.nemzetipark.gov.hu/ [4.] TEU 1/1999 II. kötet Százhalombatta Dél-Dunántúl távvezeték 1. füzet Százhalombattai Telep Dél-Dunántúl irányú indítóállomás technológiai utasítása [5.] LOG_5_W1_MOL Az automatikus tankautótöltők komplex utasítása 6- HSE_1_G7.21_LOG_1_MOL1.7 Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzat Pécs Telep [6.] Guidelines for Quantitative Risk Assessment (CPR 18E), Committee for the Prevention of Disasters, The Hague, 1999. [7.] Methods for determination of possible damage (CPR 16E), Committee for the Prevention of Disasters, The Hague, 1992. [8.] MOL Nyrt. LOG Pécs bázistelep víztisztító rekonstrukciója, Műszaki leírás, 2012 október Pécs Telep Biztonsági Jelentés 1. revízió, 2014. 72/72