A katasztrófavédelem és a környezetvédelem kapcsolata

Átírás

1 -1- A katasztrófavédelem és a környezetvédelem kapcsolata DR. VASS GYULA tű. ezredes, főosztályvezető BM OKF Veszélyes Üzemek főosztály május 27.

2 -2- ELŐADÁS TARTALMA I. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményei és hatásai (bevezető) II. Jogi szabályozás követelményei III. Veszélyes üzem által okozott veszélyeztetettség értékelési folyamatának bemutatása

3 I. Súlyos balesetek következményei és hatásai (bevezető) -3-

4 -4- A súlyos balesetek kialakulásának okai Az elmúlt évtizedben bekövetkezett súlyos balesetek okainak statisztikai értékelése

5 Ipari baleset hatásai -5-

6 -6- Hatások-1 Szennyezett tárgyakkal való érintkezés MÉRGEZÉS Közvetlen mérgezés Szennyezett élelmiszer fogyasztása INDIA, Bhopal; dec t metil-izocianát kikerülése halott ember mérgezése embert kitelepítése

7 -7- Hatások-2 Építmény károsodás HŐSUGÁRZÁS Buncefield; dec. 11. Személyi sérülés Első-, másod-, harmadfokú égési sérülés - 44 fő könnyű sérült - jelentős környezeti kár

8 A tűz hőterhelése okozta a legtöbb kárt A kár 1 milliárd dollár -8- Texas City, Texas BP 15 munkavállaló halt meg

9 -9- Hatások-3 Építmény károsodás ROBBANÁS Személyi sérülés Repeszhatás: 100 Joule Test, dobhártya, tüdő sérülés HOLLANDIA, Enschede; máj ember elhunyt ember megsérült m-es sugarú körön belül az összes épület megsemmisült

10 szeptember 21. Toulouse, Franciaország 29 ember meghalt (22 dolgozó) 2442 ember megsérült több, mint 500 ház lakhatatlanná vált több, mint otthon megsérült A teljes költség milliárd FF

11 -11- Hatások-4 KÖRNYEZETI HATÁSOK Levegőszennyezés Talajszennyezés Vízszennyezés Személyi sérülés Nagybánya; jan m 3 nehézfém koncentrációval szennyezett víz - a szennyezés elérte a Dunát - nagyszámú növényés állatfaj elpusztulása - 6 hónapos halászati tilalom Ukrajna Magyarország Tisza folyó Duna folyó Szamos folyó Románia Nagybánya Szerbia Duna folyó Fekete - tenger

12 II. A jogi szabályozás követelményei -12-

13 -13- Veszélyes üzemek Seveso II. Seveso II. Irányelv a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet alsó (134) és felső (105) küszöbértékű üzemek, küszöbérték alatti üzem (465)

14 Information to the A lakosság tájékoztatása Public -14- Veszélyes üzemek Seveso II. ELLENŐRZÉSEK Biztonságos Technológia Település- rendezési tervezés Biztonságos irányítás Védelmi tervezés A biztonság bemutatása a Biztonsági jelentésben

15 -15- Hatósági engedélyezési és felügyeleti ellenőrzési rendszer működtetése a veszélyes ipari üzem azonosítása és a veszélyes tevékenység végzése, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését biztosító irányítási rendszer, illetőleg a biztonsági irányítási rendszer, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek káros hatásainak értékelése, a lehetséges dominóhatás, a belső, illetve a külső védelmi terv, és ezek végrehajtási feltételeinek megléte, a településrendezési tervezés, a lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása.

16 -16- A súlyos ipari baleset-megelőzés dokumentációs rendszere Alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem Biztonsági elemzés Felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem Biztonsági jelentés Belső védelmi terv Települési veszélyelhárítási terv (polgári védelmi előírásokra épül) Külső védelmi terv Lakosság felkészítése a polgári védelmi követelmények szerint Nyilvánosság biztosítása, lakosság tájékoztatása Településrendezési tervezés

17 -17- Fogalmak Kat Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset: olyan mértékű veszélyes anyag kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely az üzemen belül vagy azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetve a környezetet. Kat Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar: veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a rendeltetésszerű működés során vagy a technológiai folyamatokban bekövetkező olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel és az alábbi következmények egyikével jár: a) veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz, b) veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás, c) mérgező, rákkeltő tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása, d) oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú folyadék halmazállapotú veszélyes anyag kikerülése legalább 1000 kg mennyiségben, e) egyéb veszélyes anyag kikerülése legalább a felső küszöbérték 0,1%-át elérő mennyiségben, f) veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény leállítása.

18 -18- Fogalmak Biztonsági jelentés: az üzemeltető által készített dokumentum, amely annak bizonyítására szolgál, hogy rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelőző politikával és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte, a megelőzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellő mértékű a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. Rendelkezik működőképes belső védelmi tervvel. A jelentés elegendő információt kell, hogy szolgáltasson a külső védelmi tervek elkészítéséhez, és a hatósági, szakhatósági vélemények kialakításához. Kat Veszélyes tevékenység: olyan, veszélyes anyagok jelenlétében végzett tevékenység, amely ellenőrizhetetlenné válása esetén tömeges méretekben veszélyeztetheti, illetve károsíthatja az emberi egészséget, a környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.

19 -19- Biztonsági dokumentáció készítési kötelezettség R. 8. (2) az üzemeltető bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzésével és hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseit, valamint azt az üzemi szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet magas fokú védelmét. (3) A biztonsági jelentésben, illetve a biztonsági elemzésben a balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk részletes elemzése alapján az üzemeltető meghatározza a veszélyes anyagok környezetbe kerülésének lehetőségeit; esetleges módjait és a károsító hatásait; azok valószínűségét; a veszélyes anyagok vagy a fizikai hatások terjedését; a személyek, valamint az anyagi javak és a környezet veszélyeztetettségének mutatóit. Ezzel összefüggésben javaslatot tesz a veszélyes ipari üzem körüli veszélyességi övezet kijelölésére. (4) Az üzemeltető bizonyítja, hogy a balesetek kialakulásának lehetőségeit a biztonsági irányítási rendszer, illetve az irányítási rendszer kialakítása során figyelembe vette. (5) Az üzemeltető elkészíti a biztonsági jelentés kivonatát.

20 -20- Biztonsági jelentés célja Az üzem és környezetének leírása Az üzemeltető fő célkitűzései A kockázatok elemzése Belső védelmi terv Biztonsági irányítási rendszer Adatszolgáltatás külső védelmi tervhez és a nyilvánosság tájékoztatásához

21 A kockázatok elemzése -21-

22 -22- III. Veszélyes ipari üzem által okozott veszélyeztetettség értékelése

23 -23- Súlyos balesetek hatásai által veszélyeztetett területek elemezése Veszélyeztetett terület fogalma, értelmezése Veszélyeztetett terület: ahol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem tevékenysége során bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, üzemzavarok által okozott mérgező, hősugárzási, ökotoxikus vagy túlnyomási hatások az emberi egészséget, a környezetet vagy a természeti értékeket károsíthatják.

24 -24- Az üzem környezetének bemutatása következmény kockázat Veszélyeztetett terület Veszélyeztetett terület Védelmi tervezés Engedélyezés Település rendezés Veszélyességi övezet

25 Az üzem környezetének bemutatása -25-

26 -26- Az üzem környezetének bemutatása (BE, BJ) Az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Ennek során az üzemeltető valamennyi károsító hatásra (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő) vonatkozóan bemutatja azokat a területeket, melyeket az üzemből kiinduló ilyen balesetek hatásai érinthetnek. A területek bemutatása térképen és fényképpel, vagy adott esetben ezekkel egyenértékű leírással történik, melynek során figyelembe kell venni e rendeletnek a védendő adatokra vonatkozó előírásait is. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel végezheti el.

27 Az üzem környezetének bemutatása Lakóterületek jellemzése Lakosság által látogatott létesítmények, közintézmények, Természeti területek, Közművek gazdálkodó szervezetek, tevékenységük jellemzése -27-

28 -28- A kockázatelemzés megvalósításának lépései A vizsgált üzem felépítésének, működésének jellemzői Meghibásodási ráta A lehetséges veszélyek azonosítása, feltárása Bekövetkezési gyakoriság számítása Következmények számítása Emberi tényezők KOCKÁZAT MEGHATÁROZÁSA Gyulladási adatok Népességeloszlási adatok SZÁMSZERŰ KOCKÁZAT Meteorológiai adatok

29 -29- Veszélyek azonosítása és értékelése alkalmazott elemzési módszerek Előzetes veszélyelemzés - PHA; Folyamatok veszélyességük szerinti relatív rangsorolása (Relative ranking); Veszélyességi indexek felhasználása ( fél mennyiségi módszerek); Hibafa-elemzés FTA; Eseményfa-elemzés - ETA; Hibamód és hatáselemzés FMEA Cselekvési hibaelemzés - AEA; Veszély és működőképesség vizsgálat - HAZOP;

30 t ű z ) -30- A meghibásodások és események gyakoriságának értékelése (összefoglaló ábra) Hibafa Eseményfa 1. Kezdeti esemény (Pl. korrózió) 2. Kezdeti esemény (Pl. ütközés) 3. Kezdeti esemény (Pl. magas hőm.) Kritikus Esemény (pl. LOC) 1.. baleset (pl pl. tűz) 2. baleset (pl. robbanás)

31 -31- Következmény és hatáselemzés folyamata Kiáramlás számítások Terjedés számítások Tűz-, robbanás- és mérgező hatások számítása

32 -32- Veszélyes anyag kibocsátás elsődleges gázfelhő (Flashing) másodlagos gázfelhő veszélyes folyadék folyadéktócsa folyadéktócsa

33 -33- Hatások súlyosságának meghatározása Lökéshullám Hősugárzás Mérgező hatás Probit-görbe: Emberi egészségkárosodás (Környezeti károk) (Anyagi károk) időben változó helyzetek kezelése inkább a kockázatok számszerűsítésekor Rögzített küszöbérték: konzervatívabb védelmi intézkedések tervezésénél mérgezés: IDLH, ERPG, stb. gőztűz: ARH, ARH/2 tűzhatás: másodfokú égés, stb. túlnyomás: dobhártya sérülés, stb.

34 -34- kw/m 2 Hőhatások mennyiségi határértékei KÖVETKEZMÉNYEK LEÍRÁSA 1,6 Hosszabb időn keresztül elviselhető 4,0 20 s-es kitettség esetén másodfokú égési sérülések 6,3 Személy 1 percig kibírhatja védelem nélkül, de megfelelő öltözékben 9,5 Expozíció korlátozása csak néhány másodpercre, csak kimenekülésre, már 8 másodperc után fájdalmas égési sérülések 12,5 Fa irányított meggyújtásához szükséges minimális energia (100 %-os halálozás) 17,5 Tűzoltók megközelíthetik védőöltözetben 25 Fa meggyújtásához szükséges minimális energia (nem irányított) 37,5 Berendezések, vasbeton szerkezetek megsemmisülése

35 -35- A robbanás károsító hatása Robbanási túlnyomásbó származó károsodások Hatások Túlnyomás (mbar) Erős hanghatás 2.7 Ablak törése, becsapódása, erős szél következtében 20 Házak részleges megsemmisülése 69 Sérülés határa 100 Dobhártya beszakadás 200 Károk épületben 275 Teli vasúti tartálykocsik felborulnak 483 Teli vasúti kocsik megsemmisülése, épületek teljes pusztulása 620 Épületek lehetséges teljes pusztulása, nehéz berendezések súlyos sérülése 690 Tüdő károsodása 1000

36 -36- Feltételezett baleset hatásai - példa (tűzveszélyes anyag kibocsátása és következményei) Anyag: aceton Mennyiség: 1000 l Csomagolóeszköz: IBC Hatások: Tűz és robbanásveszély ARH/2=31 m ARH=23 m FRH=11 m Gőzfelhő robbanás Ablaküveg sérülések: 80m Épületek rongálódása, dobhártyasérülések: 35-40m Égési sérülések: 40m

37 -37- Feltételezett baleset hatásai - példa (pirotechnikai anyag robbanása) Anyag: pirotechnikai termékek (bombák) Mennyiség: 200 kg Hatások: Robbanás: Ablaküveg sérülések: 400 m Épületek rongálódása: 100 m dobhártyasérülések: 60 m

38 -38- Feltételezett baleset hatása - példa (mérgező anyag kiszabadulása és terjedése) Anyag: klór Mennyiség: 50 l 20 mm-es lyukadás Hatások: mérgezés 100%-os halálozás: 300 méteres távolságig 10%-os halálozás: 400 méterig 1%-os halálozás: 550 méterig

39 -39- Mérgező anyag terjedésnek térképi megjelenítése (példa) Felülnézeti kép - térképre rajzolva

40 -40- Veszélyeztetés szoftveres értékelése Nemzetközi szinten validált és verifikált szoftverek használata PHAST (DNV Technica Ltd.), SUPERCHEMS (imosaic), TRACE/SAFER (SAFER)., SAFETI Professional (DNV), PHAST UK HSE (RISKAT), CHARM (Radian corp.,

41 -41- Környezeti hatások A következmény felmérés legkorszerűbb vegyi balesetekre kidolgozott modelljei a légkörre összpontosítanak (az emberi élet védelmére fordított kiemelt figyelem eredményeként) A környezeti károk egyéb területeket is magukba foglalnak: Felszíni vizek (folyók) Talajvíz Termőtalaj Létezik pár modell, mely az ezen területekre bejutó vegyi anyagok sorsát részletezné, bár eredményeiket ritkán mérik fel SKET esetében nem elemezzük

42 -42- Súlyos káresemény elhárítási tervben bemutatott veszélyeztetés hatósági elfogadásának kritérium rendszere Megjegyzés: - Technológia műszaki kialakítása garantálja a környezetre veszélyes anyagok környezetbe jutó tömegének a minimalizálását (technológiai elemek kármentőben való elhelyezése, üzemzavari anyagkikerülés érzékelése, kiszakaszolási lehetőségek megléte) - Technológiai szabályzók (utasítások, eljárásrendek) a kikerülő anyag tömegének minimalizálása, összegyűjtése, mentesítése, ártalmatlanítása - Kárelhárítási eljárások anyagi-technikai feltételeinek biztosítása - Üzemi kárelhárító szervezetek felkészítése és gyakoroltatása

43 -43- Eseménysorok hatásainak összevetése a távolság függvényében Referencia eseménysor Súlyos baleset hatása Hősugárzás Túlnyomás Repeszhatás Mérgező hatás Tócsatűz < 500 m Tartálytűz < 500 m Fáklyatűz < 500 m Tűzgömb < 500 m Gőztűz < 500 m Porrobbanás < 1 km < 1 km VCE (gázfelhő robbanás) < 1 km < 3 km < 3 km BLEVE < 1 km < 5 km < 5 km Mérgező felhő Környezeti hatás (felszíni víz és levegő szennyezés) < 15 km < 500 km

45 -45- Egyéni és társadalmi kockázat Kockázati mérőszámok objektív és hatékony módon segítik a környezetre gyakorolt káros hatások megítélését, és a hatósági szabályozás megvalósíthatóságát biztosítja az azonos követelményeket Az egyéni kockázati mérőszámok a meteorológiai adatok felhasználásával, probit módszer alkalmazásával állíthatók elő; amelyekből előállított kockázati kontúrok egy léptékhelyes térképen ábrázolásra kerülnek A társadalmi kockázatot ún. F-N görbével szokás megadni. A görbe azon események kumulatív frekvenciáját mutatja, amelyek adott értéket meghaladó számú áldozatot reprezentálnak (általánosan elfogadott a halál esetek számának alkalmazása) Az egyéni kockázat hipotetikus módszer a kockázat becslésére, a társadalmi kockázat pedig az aktuális kockázatot mutatja az adott népességre (környezetre vonatkozó adatok szükségesek).

46 Kockázati szint (F) -46- Egyéni kockázat és társadalmi kockázat Az egyéni kockázat földrajzi jellegű megjelenítése annak, hogy egy létesítmény a környezetében levő területre milyen fenyegetettséget jelent független az emberek jelenlététől és az egyének védelmétől is. A társadalmi kockázat számot ad a környezetben dolgozó illetve lakó emberek jelenlétéről és védelméről Halálesetek száma (N)

49 Kockázati szint Kockázati szint -49- Kockázatok minősítése Egyéni kockázat elfogadhatósága Társadalmi kockázat elfogadhatósága Elfogadhat ó kockázat 10-8 Nem elfogadható kockázat Kockázati szint csökkentése szükséges Kockázat csökkentés szükséges Elfogadható kockázat Nem elfogadható kockázat Halálesetek száma

50 -50- Veszélyességi övezet településrendezési tervezés Belső zóna: a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. Középső zóna: a sérülés egyéni kockázata 10-5 és 10-6 esemény/év közötti érték. Külső zóna: a sérülés egyéni kockázat nem éri el a 10-6 esemény/év érteket, de nagyobb, mint a 3*10-7.

51 -51- A veszélyes ipari üzem által okozott veszélyeztetettség minősítése (R. 7. sz. melléklet) Az egyéni kockázat elfogadhatóságának feltétele Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol a baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket. Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10-6 esemény/év és 10-5 esemény/év között van. Ekkor a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, illetőleg olyan biztonsági intézkedések (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.) feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik. Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata a meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési eljárás keretein belül nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.

52 -52- Védelmi tervezés Belső védelmi terv Külső védelmi terv 18/2006. (I..26.) Korm. rend. 6.sz. mell. üzemeltető 18/2006. (I. 26.) Korm. rend. 7.sz. mell. veszélyeztetett település polgármestere OKF területi szerve

53 -53- Veszélyességi övezetek kijelölése (példa) Belső zóna Középső zóna Külső zóna

54 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! -54-