Vecsés, november 29.

Átírás

1 Vecsés, november 29.

2 a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelőzését, a balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó üzemeltetői okmány. (Kat.)

3 A BVT-ben az üzemeltető a védekezési feladatokat módszeres elemzéssel feltárja, majd meghatározza a végrehajtási feltételeket, személyeket, erőket és eszközöket. A BVT-ben megjelölt feladatok álljanak arányban a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben leírt veszélyeztetéssel, és a megjelölt szervezetek, erők és eszközök pedig legyenek képesek a súlyos balesetek megelőzésére, következményeinek csökkentésére. Az üzemeltetőnek kell megteremteni a BVT-ben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges mindennemű feltételt: megalakítja, felkészíti és a megfelelő eszközökkel felszereli a védekezésben érintett végrehajtó szervezeteket, továbbá létrehozza a védekezéshez szükséges üzemi infrastruktúrát.

4 A BVT-ben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket szintén az üzemeltetőnek kell biztosítania. A BVT készítésébe nem csak a saját dolgozókat, hanem minden tartósan foglalkoztatott alvállalkozókat is be kell vonni, illetve annak tartalmát az alvállalkozók alkalmazottjaival is meg kell ismertetni, továbbá a terv rájuk eső feladataira is fel kell készíteni. A BVT a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés melléklete, elkészítésére ezekkel egy időben kerül sor. A BVT felülvizsgálatát legalább háromévenként, továbbá a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálata esetén el kell végezni, amiről jegyzőkönyvet kell készíteni, és azt a hatóságnak meg kell küldeni. Ha a felülvizsgálat kapcsán a BVT módosításra kerül, akkor azt is meg kell küldeni a hatóságnak.

5 Az üzemeltető a BVT-ben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét (üzemi gyakorlat), valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja (komplex üzemi gyakorlat). Az üzemeltetőnek gyakorlat időpontjáról a hatóságot, a gyakorlat előtt legalább 30 nappal értesítenie kell. Az üzemeltető a gyakorlat tapasztalatait jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet a hatóság részére a gyakorlatot követő 30 napon belül megküld. Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, vagy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar bekövetkezése esetén a BVT-ben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja.

6 Erők: Az irányítás erői: a kárelhárítást irányító felelős vezető és törzs. A kárelhárítást végrehajtó szervezetek (létesítményi tűzoltók, műszaki mentők, vegyi felderítők, -mentesítők, elsősegélynyújtók stb.). dolgozók, akik saját munkakörük ellátásával végzik veszélyhelyzeti feladataikat (például: portás végzi a riasztást, a laboratórium a vegyi kimutatást, az operátor az automata oltóberendezés működtetését stb.) Eszközök: Egyéni védőeszközök, tűzoltó eszközök, szaktechnikai eszközök (vegyi kimutató, -mentesítő, ARH kimutató, műszaki mentő stb. eszközök, híradó eszközök, riasztó eszközök, elsősegélynyújtó felszerelés stb.), szállító eszközök stb. Védelmi infrastruktúra: Tűzjelző és monitoring rendszerek, automata, félautomata oltórendszerek, habrendszer, tűzi víz hálózat, riasztórendszer

7 Fontos, hogy reális célokat tűzzünk ki a védelmi tervezéskor. A BVT elsősorban a megelőzést szolgálja: például azt, hogy egy üzemzavar (kisebb tűz a technológiában) ne eszkalálódjon súlyos baleseti eseménysorrá. Az nem lehet reális célkitűzés, hogy egy tartályparkban lévő m 3 -es benzintartály katasztrofális törése kapcsán kialakult hatalmas tüzet, egy 2-3 főből álló éjszakai műszak eloltson. Nekik a riasztást, a katasztrófavédelmi szervek fogadását, tájékoztatását és segítését kell végezniük ilyenkor. A veszélyelemzés (a kockázatelemzés első lépése) alapján végigmegyünk a súlyos baleseti eseménysorokon, és meghatározzuk azokat az eseményeket, amelyek elhárításával a szcenárió megszakítható. Ezek közül a legnagyobb volumenűt választjuk ki a tervezés alapjául (feltételezve, hogy egyszerre csak egy szcenárió indul). A további feladatok meghatározásánál a következmények csökkentését kell alapul venni. Ha egy súlyos baleset már kialakult, akkor az életmentés és kárelhárítás, a mentéshez halaszthatatlan műszaki mentés feladatigényét is figyelembe kell venni. Az erők és eszközök lehetnek sajátok, lehetnek szerződéses megállapodás alapján szomszédos üzemekéi. Az erők és eszközök meghatározásánál figyelembe kell venni a katasztrófavédelmi szervek tűzoltási és műszaki mentési tervében (ha van ilyen) szereplő erőket, eszközöket, illetve azok kivonulásának idejét. A szükséges erők éseszközök volumenének meghatározását a káresemény elhárítási igényei, illetőleg a rendelkezésre álló kapacitások szembeállításával kell végezni (ez utóbbinak természetesen mindig nagyobbnak kell lenni A szükségletek meghatározásánál

8 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység leírása. Ezen belül: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében kialakuló helyzetek, a hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok, a védekezésbe bevont szervezetek, erők és eszközök, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésbe bevonható üzemi infrastruktúra, berendezések és anyagok, az üzemi dolgozók védelme érdekében hozott intézkedések, beleértve a riasztásuk és a riasztás vételét követő magatartási rendszabályok.

9 A BVT első fejezete azoknak a szcenárióknak a felsorolását tartalmazza, amelyek során az üzemi erőket, eszközöket és infrastruktúrát alkalmazni kívánjuk. A felsorolásban meghatározzuk az elvégezni kívánt feladatokat, illetve azok erő és eszközigényét. Ez szembeállítjuk a rendelkezésünkre állókkal. Így bizonyítjuk, hogy az üzemeltető teljesíti a vonatkozó követelményt. (Az erő-eszköz számítási normákat melléklet tartalmazza) Figyelembe kell venni azt, hogy adott esetben csak a ténylegesen rendelkezésre álló erők és eszközök alkalmazhatók. (Nem szabad figyelembe venni olyan eszközöket, műszereket, amelyek valamely raktár mélyén hevernek, és történetesen nem áll rendelkezésre a szükséges áramforrás, technikai megfelelőségük nem szavatolt, kezelőik használatukra nem készültek fel stb.) Az üzemben tartózkodók két részre oszthatók: dolgozók (saját és alvállalkozók), akiknek van feladatuk a kárelhárításban, és dolgozók (esetleg ügyfelek, vagy más okból otttartózkodók) akiknek nincs szerepük a kárelhárításban. Ez utóbbiakat a veszélyhelyzetről tájékoztatni (riasztani), és kimenekítésüket biztosítani kell.

10 a veszélyhelyzeti irányító szervezet, a védekezési tevékenységet elindító, a védekezést irányító és más megjelölt, feladat- és hatáskörrel bíró személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai, a külső szervekkel kapcsolatot tartó, valamint a külső védelmi tervvel, a veszélyhelyzeti értesítéssel és adatszolgáltatással kapcsolatos üzemi tevékenységet végző személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai, az irányításhoz, a helyzet értékeléséhez és a döntések előkészítéséhez szükséges technikai infrastruktúra.

11 A veszélyhelyzeti feladatok megoldásában az első, a riasztás. A BVT-ben legalább két-fajta riasztási sémát kell megadni: egyet a munkaidőben történő riasztáshoz, egyet pedig a munkaidőn kívüli riasztáshoz. A riasztási tervben meg kell adni a riasztás útját az észlelő személytől az irányító és végrehajtó személyek riasztását ténylegesen végrehajtó személyig (személyekig). A riasztási tervben meg kell jelölni a név mellett az elérhetőséget, illetve a beérkezésig végrehajtandó feladataikat. A riasztási terv naprakészsége nagyon fontos, ezért folyamatosan pontosítani kell. A BVT-ben meg kell adni a riasztáshoz, illetve az irányításhoz felhasználható technikai eszközöket, infrastruktúrát.

12 a külső védelmi terv beindításáért felelős szervezet riasztásának módja, a riasztáskor közlendő információk, a helyzet kialakulását követő részletes információk tartalma, és az információk átadásának módja, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében kialakult veszélyhelyzet elhárításához a segítségnyújtás lehetőségei és annak feltételei.

13 Csak felkészült erőkkel lehet üzemi kárelhárítási feladatokat végrehajtani! A veszélyhelyzeti feladatokra fel kell készíteni az irányító szervezetet és a végrehajtás erőit is. A felkészítést éves felkészítési terv alapján kell tervezni. Ebben az üzemeltető megjelöli azt, hogy kiknek, mikor és milyen felkészítést kíván a folyó évben megtartani. Megjelöli továbbá azt, hogy abban az évben mikor kívánják az üzemi gyakorlatot megtartani. (Ez időpontját a hatóság megváltoztathatja, ha a külső védelmi terv gyakoroltatásával szeretné azt összekötni.)

14 Az egyes foglalkozásokat foglalkozási vázlat alapján kell megtartani. Az üzemeltető ezzel bizonyítja, hogy az adott felkészítési csoport (irányítók, tűzoltók, riasztók, vegyi felderítők stb.) a feladataiknak megfelelő elméleti és gyakorlati felkészítést kaptak. A felkészítés végrehajtása után a foglalkozási vázlathoz (aláírásokkal igazolt) jelenléti ívet, és a felkészítés eredményességét bizonyító kitöltött tesztlapokat is mellékelni ajánlott.

15 A felkészítés koronája a gyakoroltatás! A gyakorlatot levezetési terv alapján kell végrehajtani. A levezetési tervet időben el kell készíteni, és a szervezetbe bevont dolgozókat gyakorlat feladataira is fel kell felkészíteni. A levezetési tervben megjelöljük, hogy milyen feladatokat kívánunk gyakoroltatni. Üzemi gyakorlat esetében (amikor is a szervezetnek csak egy részét kell gyakoroltatnunk) valamely irányítási (törzsvezetési), vagy egyszerűbb végrehajtási (például tűzoltás poroltóval) feladatot oldunk meg. Komplex üzemi gyakorlat (3 évente egyszer) esetében egy súlyos baleseti szituációban az egész üzemi védelmi szervezetet gyakoroltatjuk. A levezetési tervben megjelöljük, hogy hol, mikor és milyen jellegű gyakorlatot kívánunk tartani. Megjelöljük röviden azt, hogy a gyakoroltatás során milyen fő feladatokat kívánunk gyakoroltatni. A tervben bemutatjuk azt a súlyos baleseti szituációt, amely a BVT életbeléptetéséig kialakult, illetve leírjuk azt, hogy a riasztást követően az egyes szervezeti egységek és személyek mikor és milyen tevékenységet végeznek.

16 A terv fontos része a gyakorlat időterve. Ez táblázatos formában mutatja be mozzanatonkén (gyakoroltatott főbb tevékenységenként) azt, hogy ki, mikor, kinek adott valamire utasítást közölt valamilyen információt, végzett valamilyen feladatot. Az időtervben kétféle idő is szerepelhet: a műveleti idő, amikor a történések egy valódi baleseti szituációban végbemennek. És van a csillagászati idő, amikor is a gyakorlaton az adott művelete ténylegesen végrehajtják. Ennek az a célja, hogy az üzemeltető, a hatóság vagy más jogosultak a gyakorlat (időben szinte egybeeső) mozzanatainak tényleges végrehajtásá egymás után szemlélhessék meg, és értékelhessék a végrehajtás minőségét. A gyakorlat levezetési tervéhez, mellékletként térképet, üzemi vázlatot is adhatunk, aho a gyakorlat helyszínei, a mozzanatok leírásai, főbb adatai szerepelnek. A gyakorlat végrehajtása után a gyakorlatról jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvben értékelik a gyakorlat végrehajtásának előkészítettségét, a felkészültséget, és általában a végrehajtás minőségét. A jegyzőkönyvet a területileg illetékes katasztrófavédelm igazgatóságnak 30 napon belül meg kell küldeni! (És ne feledjük: a gyakorlatot a hatóságnak a végrehajtás előtt legalább 30 nappal be kell jelenteni!) Melléklet tartalmazza a BVT megfelelőségét vizsgáló ellenőrző listát.

17 A BVT-ben megjelölt feladatok a kockázatelemzés során feltárt valamennyi súlyos baleseti szcenárió, és a lehetséges következményeik alapján lettek meghatározva. A megjelölt feladatok végrehajtásához az üzemeltető rendelkezik minden feltétellel: elegendő, és megfelelően felkészített, gyakoroltatott védelmi erővel, megfelelő minőségű, mennyiségű és műszaki állapotban lévő felszereléssel, megfelelő volumentű és műszaki állapotban lévő üzemi védelmi infrastruktúrával. A veszélyhelyzeti feladatok irányítására a szervezet alkalmas: rendelkezik megfelelően kiválasztott vezetési ponttal, és a vezetéshez alkalmas technikai infrastruktúrával (híradás, döntés-előkészítés, dokumentumok stb.)

18 A végrehajtó szervezet: erő-eszköz számvetések alapján elegendő volumenben állnak az erők rendelkezésre, és alkalmasak bármelyik, a BVT-ben számukra megjelölt feladat végrehajtására, rendelkeznek minden adekvát egyéni védőfelszereléssel, szakfelszereléssel, híradó eszközzel stb. eszközzel, anyaggal, továbbá azok elhelyezése alkalmas az operatív alkalmazásra, reális idő alatt elvégezhetők a megjelölt feladatok, felkészítésük és gyakoroltatásuk az előírtaknak megfelelően megtörtént-e.

19 A BVT gyakorlat megfelelőnek értékelhető, ha: figyelembe vették, hogy adott évben üzemi, vagy komplex üzemi gyakorlat végrehajtása esedékes, a gyakorlat levezetéséhez megfelelő levezetési tervvel rendelkeznek, amelyben helyesen választották meg a gyakorlat céljait, és a céloknak megfelelő feladatok végrehajtását gyakorolják, a gyakorlat végrehajtása során megfelelő szakmai színvonalon hajtják végre a szakfeladataikat.

20 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem környezetében élő lakosság mentése, az anyagi javakban, a környezetben bekövetkező károk enyhítése érdekében a végrehajtandó rendszabályok bevezetésére, a végrehajtó szervezetre, a vezetésre, az adatszolgáltatásra vonatkozó terv, amely a települési veszély-elhárítási terv része. (Kat.)

21 A biztonsági dokumentáció (BJ, BE vagy SKET) hatósági elfogadását követően 6 hónapon belül a hatóság helyi szerve (a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség), a károsító hatással érintett település polgármestere közreműködésével amennyiben a hatóság így dönt külső védelmi tervet (KVT) készít.

22 A KVT-t legalább háromévente vagy az új, vagy a módosított biztonsági jelentést, biztonsági elemzést vagy súlyos káresemény elhárítási tervet a hatóság által történő elfogadását követően felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell. A KVT jelentős módosításának tekintendő, ha a meglévő KVT-ben szerepeltetett adatokhoz képest: a feltételezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet új, vagy a lehetséges következmények esetében jelentősen különböző mennyiségű veszélyes anyag okozza, a halálos vagy személyi sérüléseket okozó feltételezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményei által veszélyeztetett terület mérete jelentősen változik, a veszélyes anyagokkal foglalkozó vagy a küszöbérték alatti üzem környezetében a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményei által veszélyeztetett területen a következő jelentős változások történtek: új, tömegtartózkodásra szolgáló építmény vagy helyiség létesült, a közlekedést érintően új, nagy forgalmú főút vagy vasútvonal épült, a veszélyeztetett terület által érintett lakosság létszáma számottevően változott.

23 A KVT megvalósíthatóságának ellenőrzésére évente kell települési gyakorlatot lefolytatni, ahol a tervben megjelölt szervezetet egy részét gyakoroltatják (települési gyakorlat). Háromévente kell lefolytatni olyan gyakorlatot, ahol minden KVT-ben szereplő védelmi szervezetet gyakoroltatni kell (komplex települési gyakorlat). A gyakorlatot a területi KI a polgármester bevonásával vezeti.

24 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés és a káros hatások csökkentésére irányuló tevékenység leírása: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében kialakuló helyzetek leírása, a káros hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok, a védekezésbe bevont szervezetek, erők és eszközök; a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésbe bevonható települési infrastruktúra, berendezések és anyagok; a lakosság és az anyagi javaik védelme érdekében hozott intézkedések:

25 vezetési és együttműködési feladatok, a riasztás, figyelmeztetés és tájékoztatás, a kitelepítés, kimenekítés és elhelyezés, az elzárkóztatás, a lakosság egyéni védelmi és kimenekítő eszközökkel való ellátása, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme, a kulturális javak, fontos vagyontárgyak védelme, a polgári védelmi szervek és szervezetek készenlétbe helyezése, a vegyi mentesítés, az ideiglenes helyreállítás, a tűzoltás, a híradás, valamint az áldozatokkal kapcsolatos tevékenység.

26 A KVT-ben megjelölt feladatok a kockázatelemzés során feltárt súlyos baleseti szcenáriók, és a minden a települést érintő lehetséges következménye alapján lettek meghatározva. A megjelölt feladatok végrehajtásához a polgármester rendelkezik minden feltétellel: elegendő, és megfelelően felkészített, gyakoroltatott védelmi erővel, megfelelő minőségű, mennyiségű és műszaki állapotban lévő felszereléssel, megfelelő volumentű és műszaki állapotban lévő települési védelmi infrastruktúrával. A veszélyhelyzeti feladatok irányítására a szervezet alkalmas: rendelkezik megfelelően kiválasztott vezetési ponttal, és a vezetéshez alkalmas technikai infrastruktúrával (híradás, döntés-előkészítés, dokumentumok stb.)

27 A végrehajtó szervezet: erő-eszköz számvetések alapján elegendő volumenben állnak az erők rendelkezésre, és alkalmasak bármelyik, a KVT-ben számukra megjelölt feladat végrehajtására, rendelkeznek minden adekvát egyéni védőfelszereléssel, szakfelszereléssel, híradó eszközzel stb. eszközzel, anyaggal, továbbá azok elhelyezése alkalmas az operatív alkalmazásra, reális idő alatt elvégezhetők a megjelölt lakosságvédelmi és más feladatok, felkészítésük és gyakoroltatásuk az előírtaknak megfelelően megtörtént-e. A KVT gyakorlat megfelelőnek értékelhető, ha: figyelembe vették, hogy adott évben települési, vagy komplex települési gyakorlat végrehajtása esedékes, a gyakorlat levezetéséhez megfelelő levezetési tervvel rendelkeznek, amelyben helyesen választották meg a gyakorlat céljait, és a céloknak megfelelő feladatok végrehajtását gyakorolják, a gyakorlat végrehajtása során megfelelő szakmai színvonalon hajtják végre a szakfeladataikat.