FTP TŰZOLTÁS VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN

Átírás

1 FTP TŰZOLTÁS VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN

2 TŰZOLTÁS VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN Általános előírások A veszélyes anyagok azok a külön jogszabályban meghatározott anyagok, amelyek hatásukat kifejtve halált, egészségkárosodást okoznak, vagy a környezetet és az anyagi javakat jelentősen károsítják. Így különösen 1 mérgezőek azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált, heveny egészségkárosodást okoznak, 2 ártalmasak azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy bőrön át történő felszívódásuk esetén halált, heveny egészségkárosodást okozhatnak, 3 maró (korrozív) anyagok és készítmények olyan anyagok, amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák, 4 irritáló vagy izgató anyagok, készítmények olyan maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak.

3 TŰZOLTÁS VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN Általános előírások Lehetőleg a tűzoltás megkezdése előtt elsősorban a helyismerettel rendelkező szakemberek igénybevételével intézkedni kell az emberi szervezetre káros anyagok eltávolítására, közömbösítésére, terjedésük megakadályozására, ha az nem vonja maga után a tűz fokozódását. Azon esetekben, amikor az emberi szervezetre káros, bármilyen halmazállapotú anyag jelen van vagy jelenléte feltételezhető, gondoskodni kell a tűzoltásban résztvevők a veszély jellegétől függő teljes személyi védelméről. Emberi szervezetre káros anyag jelenlétében a tűzoltási tevékenységet végzők egészségügyi felügyeletéről és ellátásáról az üzemegészségügyi szolgálat és/vagy az Országos Mentőszolgálat igénybevételével kell gondoskodni.

4 TŰZOLTÁS VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN Atűzjelzés Amennyiben a jelzés tartalmából veszélyes anyag jelenlétére lehet következtetni 1. információt kell szerezni a közvetlen veszélyben lévő személyekről, 2. lehetőség szerint végre kell hajtani a veszélyes anyag azonosítását, meg kell állapítani az előfordulás módját és mennyiségét, 3. egyidejűleg meg kell állapítani az anyag veszélyes tulajdonságait, várható viselkedését.

5 TŰZOLTÁS VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN A tűzjelzés A jelzés és/vagy a TMMT adatainak értékelése alapján intézkedni kell a veszélyes anyagra vonatkozó további ismeretek gyűjtésére; meg kell határozni a riasztási fokozatot, ezen belül a szükséges erők, eszközök, védőfelszerelések, oltó- és más segédanyagok fajtáit, mennyiségét; szükség esetén intézkedni kell a megyei igazgatóság Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport (VFCS) riasztására, továbbá tájékoztatni kell az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget, valamint az igénybe vehető társszerveket, szakembereket; a lakosság veszélyeztetése esetén az érintett település polgármesterét is tájékoztatni kell.

6 Kiömlés TŰZOLTÁS VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN A beavatkozás biztonsági előírásai A helyszín közvetlen megközelítése lehetőleg a széllel megegyező irányból történjen. Az elsőnek kiérkező tűzoltó és más járművek a veszély jellegének, mértékének ismerete nélkül a helyszínt 100 méteren belül lehetőleg ne közelítsék meg. A veszélyes terület megközelítése csak a szükséges védelem biztosításával, szakember által javasolt védőfelszereléssel, a tűzoltásvezető engedélyével történhet meg. Illetéktelen személyek bejutását meg kell akadályozni. Védekezési tevékenység zóna Kezdeti elkerítési zóna Szélirány

7 TŰZOLTÁS VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN A beavatkozás biztonsági előírásai Helyszínen veszélyes, átmeneti és biztonságos zónát kell kijelölni. A kijelölés után a veszélyes zónán belül 1 mérgező gázok, gőzök, porok jelenléte esetén a járművek helyváltoztatása, 2 a tűz- és robbanásveszélyes gázok, gőzök, porok jelenléte esetén a járművek helyváltoztatása, valamint a nem robbanásbiztos elektromos berendezések, felszerelések működtetése csak a tűzoltásvezető engedélyével végezhető. A beavatkozás teljes időtartama alatt a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyhelyzet elhárításával kapcsolatos speciális ismereteket igénylő feladatok meghatározását szakemberek véleményének figyelembevételével kell végrehajtani. Szakemberek igénybevételével intézkedni kell a környezetbe jutott anyagok mennyiségének folyamatos ellenőrzéséről, a koncentráció méréséről.

8 TŰZOLTÁS VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN A felderítés A felderítést minden esetben, megfelelő védőfelszerelésben, különösen nagy körültekintéssel, legalább 2 fő végezze. A tűzoltás vezetője már a felderítés megkezdése előtt ismeretlen veszélyes anyagok jelenléte, vagy jelenlétük feltételezhetősége esetén teljes testés légzésvédelmet rendeljen el, továbbá ellenőriztesse a védőfelszerelések működőképességét, tűz- és robbanásveszélyes gázok, gőzök, porok előfordulásakor fokozott figyelmet fordítson arra, hogy az elrendelt eszközök, felszerelések tűz- és robbanásbiztosak legyenek, illetve használatuk esetén tüzet vagy robbanást ne okozzanak

9 TŰZOLTÁS VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN A tűzoltóság állományán kívüli szakember a felderítésben A felderítés személyesen akkor vehet részt, ha számára megfelelő védőfelszerelést biztosítanak, annak használatára alkalmas állapotban van, valamint a feladat elvégzését önként vállalja, erről írásban vagy tanúk előtt nyilatkozik. A beavatkozás során az életveszély elhárítása érdekében az általános előírásokon túl a tűzoltásvezető fordítson különös gondot a szabadba áramló anyag (veszélyt jelentő) tulajdonságainak, mennyiségének, terjedési irányának megállapítására, a tűz és a veszélyes anyag egymásra hatásából adódó veszélyek megismerésére (a keletkező bomlás- és égéstermékek hatásaira), a már meglévő, valamint a várható életveszély felmérése alapján az életmentés lehetséges módozatainak meghatározására, az időjárási viszonyokra, a kiürítendő területek behatárolására, az alkalmazandó oltó-, közömbösítő, felitató és mentesítő anyagok megválasztásához szükséges információszerzésre, illetve azok kirendelésére, a biztonságos, átmeneti és a veszélyes zóna meghatározására, illetve a lezárandó terület, útvonalak kijelölésére. X

10 Az életmentés TŰZOLTÁS VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN A veszélyes anyag által szennyezett, veszélyeztetett területen lévő személyek mentését a veszélyes anyag tulajdonságainak, és a veszélyes anyag terjedési irányának figyelembevételével kell végrehajtani. Gondoskodni kell a mentendő személyek megfelelő védelméről, védőeszközökkel való ellátásáról és mentesítésükről. Az Országos Mentőszolgálat kirendelésével intézkedni kell a kimentett személyek egészségügyi vizsgálatára, állapotuk ellenőrzésére.

11 TŰZOLTÁS VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN A tűzoltás előkészítése Az alkalmazandó taktika a szükséges erők, eszközök, védőfelszerelések meghatározása, az oltó-, közömbösítő anyagok megválasztása, a veszély(ek) elhárítása érdekében az intézkedések a szakemberek véleményének figyelembevételével, a rendelkezésre álló ismeretek felhasználásával történjen. A szerek, felszerelések, oltó- és más célú sugarak működési helyének meghatározása a veszélyes anyag terjedési irányát figyelembe véve, lehetőleg azt kikerülve történjen úgy, hogy a veszélyes zónából való visszavonásuk rövid idő alatt, gyorsan, biztonságosan végrehajtható legyen. A visszavonulás biztosítására mentési tartalék csapatot kell szervezni. Az általános szabályok figyelembevételével azokat a vízforrásokat kell igénybe venni, amelyek a veszélyes és átmeneti zónán kívül vannak. Egészségi ártalom Kémiai reakció veszélye Tűzveszély G.Hommel, Veszélyjel: W Különleges utasítások

12 TŰZOLTÁS VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN A tűzoltás előkészítése Az esemény felszámolásához szükséges vízellátásról úgy kell gondoskodni, hogy az oltás és hűtés vízszükségletén túl biztosítva legyen az esetleges közömbösítés, lecsapatás, hígítás, mentesítés vízigénye is. A tűzoltás megkezdése előtt, illetve szükség szerint a beavatkozás teljes időtartama alatt intézkedni kell a veszélyes anyag, valamint a szennyezett folyadékok szétfolyásának, csatornába, folyóvízbe stb. jutásának megakadályozására. A tűz közvetlen közelében tartózkodó beavatkozók és védőruházatuk, védőfelszereléseik állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. A legkisebb rendellenesség vagy személyi sérülés esetén a veszélybe került személy(eket) azonnal le kell váltani.

13 TŰZOLTÁS VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN A tűzoltás A tűzoltási és azzal egy időben történő műszaki mentési feladatok végrehajtási sorrendjét a tűzoltásvezető határozza meg. A veszélyes anyagot szállító jármű tüze esetén fokozott figyelmet kell fordítani az üzemanyag, illetőleg a szállított veszélyes anyag által előidézhető veszélyek megelőzésére, valamint a mélyhűtött, cseppfolyós anyagot tartalmazó tartályok hűtésénél, oltásánál alkalmazott hűtővagy oltóanyag hőmérsékletemelő hatására. A tűzoltóság lehetőségeit meghaladó veszélyelhárítást a legrövidebb időn belül bevonható külső, szakirányú elhárító szervezet bevonásával kell végrehajtani.

14 TŰZOLTÁS VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN A tűzoltás Halaszthatatlan esetben a rendelkezésre álló eszközök és szakismeret figyelembevételével a tűzoltásvezető döntsön a személyi állomány által végrehajtandó veszélyelhárítói tevékenységről, annak mértékéről. A veszélyes anyag jellemző tulajdonságainak, koncentrációjának függvényében a beavatkozás folyamán, illetőleg annak befejeztével végre kell hajtani, a beavatkozást végző személyek és a bérbe vett eszközök mentesítését. A tűzoltói tevékenység befejezése után a helyszínt a további intézkedések megtételére jogosult szerv vezetőjének kell átadni. A beavatkozásban részt vevő személyi állományról nyilvántartást kell vezetni.

15 BEAVATKOZÁS VESZÉLYES ANYAGOK JELENLÉTÉBEN

16 Jogszabályi háttér I. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos jogszabályok évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 1/2003 (I. 09.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól

17 Jogszabályi háttér II évi 19. törvényerejű rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről /ADR/ 122/1989. (XII. 5.) MT rendelet az egyes veszélyes árukat szállító közúti járművek útvonalának kijelöléséről (39/2001 sz. OKF Int.) 4/1987. (V. 13.) KM rendelet a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezményre vonatkozó Egységes Szabályok (CIM) mellékleteinek kihirdetéséről 12/1990. (IV. 30.) KöHÉM rendelet a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezményre vonatkozó Egységes Szabályok (CIM) I. Melléklete módosításainak kihirdetéséről, valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti fuvarozására vonatkozó Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról 2/1982. (II. 22.) KPM rendelet a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzatról /ADN/ 20/1997. (X. 21.) KHVM rendelet a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény függelékeinek kihirdetéséről /18. annex Veszélyes áruk biztonságos légiszállítása / Veszélyes anyagok-áruk szállításával kapcs. Jogsz.

18 Fogalmak I. Veszélyes anyag évi XXV. törvény, illetőleg e törvény hatálybalépéséig irányadó jogszabályok alapján veszélyesként osztályozott anyag, amelyek hatásukat kifejtve halált, egészségkárosodást okoznak, vagy a környezetet és az anyagi javakat károsítják

19 Fogalmak II. Veszélyes készítmény Egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat.

20 Veszélyes áru Fogalmak III. Az az anyag, tárgy, hulladék, amely természetéből,állapotából, tulajdonságaiból adódóan: szállítással összefüggésben veszélyt jelent: életre, egészségre; élő környezetre; anyagi javakra; közbiztonságra. amelyet a veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi előírások annak minősítenek.

21 Veszélyes anyagok életciklusa Import Szállítás Raktározás Előállítás Export Szállítás Újrafelhasználás Forgalmazás árusítás Szállítás Felhasználás Szállítás Veszélyes hulladék tárolás Veszélyes hulladék megsemmisítés

22 Veszélyes anyagok és jelölésére alkalmazott szimbólumok és jelek I. E O F+ robbanásveszélyes égést tápláló, oxidáló fokozottan tűzveszélyes F T+ T tűzveszélyes nagyon mérgező mérgező

23 Veszélyes anyagok és jelölésére alkalmazott szimbólumok és jelek II. Xn Xi ártalmas irritatív C N maró környezeti hatás Animációs film! 12 min.

24 Veszélyes áruk szállítása Száll llításra vonatkozó szabályok ADR: Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállítására vonatkozó Európai Megállapodás ( án lett aláírva). RID: Veszélyes anyagok vasúti szállítására vonatkozó nemzetközi megállapodásokat és előírásokat tartalmazza. IMDG Code: tengeri szállításra vonatkozó szabályok ADN: Veszélyes anyagok folyami szállítására vonatkozó nemzetközi megállapodásokat és előírások. ICAO-TI: légi szállításra vonatkozó szabályok

25 Veszélyes anyagok szállításánál alkalmazott jelölések Veszélyt jelző tábla; Veszélyt jelző bárca; Veszélyes anyagok és jelölésére alkalmazott szimbólumok és jelek. A közúti és vasúti forgalomban veszélyt jelző táblával kell ellátni azokat a járműveket, melyek veszélyes anyagot szállítanak. A tábla 400 x 300 mm méretű, narancssárga színű és 15 mm-es fekete kerettel rendelkezik, ahol a tábla felső része tartalmazza a veszélyszámot (Kemmler számot mot), az alsó része az UN számot.

26 Veszélyt jelző tábla Veszélysz lyszámok jelölései 2- Nyomás vagy vegyi reakció révén gáz kiszabadulása 3- Folyékony anyagok (gőzök) és gázok gyúlékonysága vagy önmelegedő folyékony anyag 4- Szilárd anyagok gyúlékonysága vagy önmelegedő szilárd anyag 5- Gyújtó(égést tápláló) hatás 6- Mérgezőképesség vagy fertőzésveszély 7- Radioaktivitás 8- Maró hatás 9- Spontán heves reakció veszélye Elsődleges veszély Másodlagos veszély X Vízzel való reagálás veszélye

27 Veszélyességi bárcák I. Robbanóanyagok és tárgyak /1.4, 1.5, 1.6 / Nem gyúlékony nem mérgező gázok Gyúlékony /gázok 2-es szám / folyékony anyag Gyúlékony szilárd anyagok Öngyulladásra hajlamos anyagok Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok Szerves peroxidok 5.2 Mérgező anyagok

28 Veszélyességi bárcák II. Fertőző anyagok Radioaktív anyagok Hasadó anyagok(fissile) Maró anyagok Különféle veszélyes anyagok és tárgyak:

29 Veszélyességi bárcák III. Veszélyt jelző bárcák méretei, elhelyezésének szabályai A bárca mérete küldeménydarabon 100 x 100 mm, járművön legalább 250 x 250 mm. Elhelyezés: közúti tartányos járműn hátul és oldalt rekeszenként; vasúti tartányon hátul és oldalt; darabáru szállítás esetén változó. Üres, tisztított tartány estén a táblákat, bárcákat le kell takarni, vagy le kell venni!

30 Veszélyes anyag szállító jármű okmányai Közúti szállítás esetén a vezetőfülkében: Fuvarokmány /menetlevél / Feladó felelős nyilatkozata Írásbeli utasítás /számunkra a legfontosabb! / Jármű jóváhagyási igazolás /vesz. anyagot szállíthat / ADR oktatási bizonyítvány /ADR vizsga / Útvonal kijelölési határozat /122/89. MT. rend. alapján / Tisztítási bizonylat. Vasúti szállítás esetén vasúti személyzet birtokában szerelvényen/ /jellemzően nem a

31 Veszélyes anyagok kijutása a környezetbe Szállítás során Kijutás okai szállítójármű műszaki meghibásodása; közlekedési baleset során szállítójármű sérülése; emberi mulasztások; egyéb : tűzeset; elemi csapás, stb Kijutás területi szempontból lakott területen belül; lakott területen kívül. Mind a két területen előfordulhat szándékosság is.

32 A terjedését befolyásoló körülmények az anyag: halmazállapota, sűrűsége, nyomása, stb.; tárolás, szállítás módja; mennyisége kijutás módja, időtartama; környezeti viszonyok: terep: lejtés /domborzat tagoltság /utak, árkok / beépítettség /lakott terület/ közművek megléte, állapota talaj fajtája, minősége folyó és állóvizek közelsége növényzet /erdő, fasor / időjárási: szél /irány, erősség / légnyomás páratartalom hőmérséklet

33 Kijutott anyag tulajdonságainak beazonosítására szolgáló lehetőségek szállítási okmányok jelölésekhez kapcsolódó azonosítási rendszerek UN szám: ENSZ Gazdasági Tanácsa által létrehozott jegyzék /pl.1791 / Hommel anyaglapszám: A veszélyes anyagok azonosítására szolgáló érték, mely az adott anyag G. HOMMEL kötetekben való besorolásnak sorszámát jelenti. /pl. 385 / Kemmler szám: veszélyt jelző szám /pl.. 85 / CAS szám: Kémiai vegyületek nemzetközileg használt egyértelmű jelölése. Nyolc számjegyből áll. /pl / EU szám: EU által használt besorolási rendszer /pl / SIX regiszterszám: a SIX veszélyes anyag nyilvántartásban használt szám /pl. 27 /

34 Kijutott anyag tulajdonságainak beazonosítására szolgáló lehetőségek HAZCHEM kód: Az angol tűzoltóság által kidolgozott kód, amely meghatározza az oltóanyag típusát, a védőeszközök fajtáját, valamint az azonnal foganatosítandó védelmi intézkedéseket. A kódrendszer számokból és betűkből áll. /pl. 2R / Betűk jelentései sei: P R W X : teljes testet befedő védőruházat és autonóm légzőkészülék használata kötelező S T Y Z: védőkesztyű tűzoltóruha és autonóm légzőkészülék használata kötelező P R S T: vízzel való hígítás lehetséges W X Y Z: az anyagot gáttal kell körülvenni S T Y Z:kiemelve azt jelenti, hogy önvédelmi intézkedésre csak tű vagy bomlást okozó felmelegedés esetén van szükség V:fokozott reakcióképesség E: kiürítést mérlegelni kell

35 Kijutott anyag tulajdonságainak beazonosítására szolgáló lehetőségek egyéb: VERIK MÁV információs rendszere helyszíni mintavételezés és elemzés: VBK-n lévő eszközök VFCS HM Havaria Labor

36 BEAVATKOZÁS VESZÉLYES ANYAGOK JELENLÉTÉBEN A VESZÉLYES ANYAG KÁRELHÁRÍTÁSÁNAK SORRENDJE

37 A BEAVATKOZÁS SZABÁLYAI A beavatkozás részletes szabályait a TMMSZ tartalmazza ( 1/2003 (I. 09.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól) Részletes szabályozás: Tűzoltási Szabályzat: Műszaki Mentési Szab.: ált. rész I-II-III-IV. fejezet alkalmazott tűzoltás VII. fejezet ált. rész I-II-III. fejezet alk. Műszaki Mentés VII. fejezet

38 Jelzés Amennyiben a jelzés tartalmából veszélyes anyag jelenlétére lehet következtetni, illetve előfordulása nem zárható ki: informáci ciót t kell szerezni a közvetlen veszélyben lévő személyekről lehetőség szerint végre kell hajtani a veszélyes anyag azonosítását, meg kell állapítani az előfordulás módját és mennyiségét egyidejűleg meg kell állapítani az anyag veszélyes tulajdonságait, várható viselkedését

39 A jelzés értékelése utáni teendők intézkedni kell a veszélyes anyagra vonatkozó további ismeretek gyűjtésére; meg kell határozni a riasztási fokozatot, ezen belül - a szükséges erők-, eszközök - védőfelszerelések - oltó- és más segédanyagok fajtáit, mennyiségét szükség estén intézkedni kell a megyei igazgatóság VFCS riasztására tájékoztatni kell az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget, valamint az igénybe vehető társszerveket, szakembereket.

40 Felderítés I. A felderítést minden esetben, megfelelő védőfelszerelésben, különösen nagy körültekintéssel, legalább 2 fő végezze. A tűzoltás vezetője már a felderítés megkezdése előtt: Ismeretlen veszélyes anyagok jelenléte, vagy jelenlétük feltételezhetősége esetén teljes test- és légzésvédelmet rendeljen el, továbbá ellenőriztesse a védőfelszerelések működőképességét, Tűz- és robbanásveszélyes gázok, gőzök, porok előfordulásakor fokozott figyelmet fordítson arra, hogy az elrendelt eszközök, felszerelések tűz- és robbanásbiztosak legyenek, illetve használatuk esetén tüzet vagy robbanást ne okozzanak.

41 Felderítés II. Atűzoltásvezető fordítson különös gondot: a szabadba áramló anyag (veszélyt jelentő) tulajdonságainak, mennyiségének, terjedési irányának megállapítására a tűz és a veszélyes anyag egymásra hatásából adódó veszélyek megismerésére (a keletkező bomlás- és égéstermékek hatásaira), a már meglévő, valamint a várható életveszély felmérése alapján az életmentés lehetséges módozatainak meghatározására

42 Felderítés III. az időjárási viszonyokra a kiürítendő területek behatárolására az alkalmazandó oltó-, közömbösítő, felitató és mentesítő anyagok megválasztásához szükséges információszerzésre, illetve azok kirendelésére a biztonságos, átmeneti és a veszélyes zóna meghatározására, illetve a lezárandó terület, útvonalak kijelölésére

43 Teendők helyszínre érkezéskor I. Meg kell határozni : a szélirányt, a szélsebességet, a veszélyes anyagot, halmazállapotát, gőz, köd füst képződést, a folyadékömlés helyét, méretét, a közművek számát, állapotát, a terület üzemelzárás körülményeit.

44 Teendők helyszínre érkezéskor II. Meg kell tervezni a szélir lirány figyelembe vételv telével a megközel zelítési és s kivonulási útvonalakat. Ismert veszélyes anyag esetén n szakirodalmakból, l, adatbázisokb zisokból l meg kell állapítani a: toxikus hatást, behatási tüneteket, t reakciót t (pl. vízzel v reagál). Az egészs szségügyi gyi elsőseg segély teendőkre fel kell készk szülni.

45 Teendők beavatkozás előtt I. 1. Szélirányból, megfelelő távolságból távcsővel keresse meg a jármű feliratait. 2. Győződjön meg, hogy van-e gyújtóforrás a helyszínen. 3. Ha kiömlést, vagy nedves területet lát, akkor maradjon távol. 4. A terep adottságait figyelembevéve a kiömléstől magasabb ponton kell kijelölni a felállítási helyet. 5. Gőzképződés gyanúja esetén maradjon távolabb szélirányban, mivel a nem látható köd, gázfelhő nagyobb területre terjed ki. 6. Lassan haladjon a területen, hogy elkerülje a mélyedéseket, mielőtt észlelné azokat.

46 Teendők beavatkozás előtt II. 7. Ha nem lát kifolyt anyagot, vizsgálja a szemlélődőket, hogy észrevegyen bárkit, aki beteg vagy ájult lett. Ilyen esetben készüljön fel a saját védelmére. 8. A felderítés során védőfelszerelést kell használni (vegyi-anyag ellen védő ruha, légzőkészülék) és minimum két fő indulhat el, és meg kell szervezni a biztosításukat, mentési csapatot kell biztosítani. 9. Ellenőrző műszerek használatával szélirányban és távol az ismeretlen anyagtól kell megközelítést végezni. 10. Gyűjtsön információt a helyszínen lévőktől (gépkocsivezető, gyári dolgozó, szemtanú, a gépjármű kísérő okmányai). 11. Létesítsen ellenőrző pontokat a baleseti terület kijáratainál elsősegélynyújtás céljából.

47 Teendők beavatkozás előtt III. 12. Jelöljön ki elkülönítő helyet a szennyezett területről érkezők számára. 13. Kérjen segítséget a veszélyes anyaggal kapcsolatos szakértőktől. 14. Gondoljon arra, hogy védőfelszerelése nem ad 100 %-os biztonságot. 15. Vannak toxikus gázok, amelyek felszívódnak bőrön és a hagyományos védőfelszerelésen keresztül és szagtalanok. 16. Ha nem ismeri fel az anyagot, akkor kezelje úgy, hogy nagyon toxikus, veszélyes, tűz- és robbanásveszélyes.

48 A beavatkozás biztonsági előírásai I. A helyszín közvetlen megközelítése lehetőleg a széllel megegyező irányból történjen. Az elsőnek kiérkező tűzoltó és más járművek a veszély jellegének, mértékének ismerete nélkül a helyszínt 100 méteren belül lehetőleg ne közelítsék meg. A veszélyes terület megközelítése csak a szükséges védelem biztosításával, szakember által javasolt védőfelszereléssel, a tűzoltásvezető engedélyével történhet meg. Illetéktelen személyek bejutását meg kell akadályozni.

49 A beavatkozás biztonsági előírásai II. Helyszínen veszélyes lyes, átmeneti biztonságos zónát kell kijelölni. A beavatkozás teljes időtartama alatt a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyhelyzet elhárításával kapcsolatos speciális ismereteket igénylő feladatok meghatározását szakemberek véleményének figyelembevételével kell végrehajtani. Szakemberek igénybevételével intézkedni kell a környezetbe jutott anyagok mennyiségének folyamatos ellenőrzéséről, a koncentráció méréséről.

50 Elvi beavatkozási séma E lv i B eavatkozási S ém a (gyakorlathoz) M in 5 0 m é te r m é ré s szél V e s z é ly e s zóna Felderítő Á t m e n e t i zóna B iz to s ító Min. 100 méter Techn.m ent S á t o r V e tk ő z ő B iztonságos zóna A B C V é d ő tartalék TV kezelő k VBCS Mü.me. V F C S F e l á l l í t á s i h e ly M e n tő k, rendő rség vízforrások

51 Mérőműszerek AUER toximeter Az AUER Toximeter az Auer vizsgálócsövekkel együtt gázok és gőzök mérésére és ellenőrzésére alkalmas, elsősorban az egészségügyi határértékek, esetenként az alsó robbanási határérték tartományban.

52 Mérőműszerek AUER Gas-Tester II H A Gas-Tester II H készülék az AUER vizsgáló csövekkel összekapcsolva gázok és gőzök koncentrációjának meghatározására szolgál. Dräger CMS A Dräger CMS különböző gáz és gőz halmazállapotú veszélyes anyagok pillanatnyi koncentrációjának meghatározására szolgál.

53 Mérőműszerek AUER OX-PEM Az AUER OX-PEM egy kézi mérőkészülék, amely méreteit tekintve személyi felügyelet ellátására valamint különböző terekben a levegő oxigén koncentrációjának meghatározására is alkalmas. A készülék gáz-levegőelegyeket, gőzlevegőelegyeket képes vizsgálni, ARH, és oxigéntartalom szempontjából. Hőmérsékleti viszonyok: -5 o C +40 o C között. Nyomás viszonyok: 800 hpa-1200 hpa között. AUER Ex-Ox Meter

54 Mérőműszerek AUER Ex-Ox Meter II P Dräger Multiwarn II Többgázmérő-készülék

55 Védőruhák ISOTEMP könnyű szerelőruhák Könnyű vegyvédelmi ruha. Állarc és légzésvédelem nélkül. Folyadékokhoz, olajbaleseteknél, bőrönátfelszívódóanyagok jelenlétében használható.

56 Védőruhák Könnyű egyrészes vegyvédelmi ruha. Folyadékokhoz, olajbalesetekhez, használatos ruha. Szűrőbetétes csatlakozó található rajta. ISOTEMP 4006

57 Védőruhák 1.A - típusú gázvédő ruhák: ISOTEMP 2000 AUER gázvédő a védelem kritériumai: - A körülmények ismeretlenek - A veszélyes anyagot már azonosítottuk(vagynem ) és a védelem legmagasabb szintjét kell biztosítani - A munkafolyamat során nagy a kifröccsenés, beleesés és a bőrkárosító hatás veszélye

58 Védőruhák ISOTEMP 4000/HCSA védőruha Kombinált hő és vegyvédelmi ruha - A kombinált gáz-hővédőruha egyesíti a nehézhővédő és gázvédő ruhák előnyös tulajdonságait. - Alkalmazható hősugárzásnak kitett helyen, és és egyben erős vegyi hatás párhuzamos jelenlétében. Pl. Hidrogénfluorid, hidrogéncianid, kénhidrogén.

59 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!