UEFA B LICENCMEGÚJÍTÓ TOVÁBBKÉPZÉS Pedagógiai alapismeretek
Tartalom A nevelés és a nevelés, mint folyamat, nevelési lehetőségek A személyiség fejlesztése, érett személyiség Pedagógiai tudás jellege, nézet Reflexió, reflektív edző, edzői hitvallás Tehetséggondozás 10 év szabály Tehetségmodellek (Renzulli, Mönks, Czeizel) Labdarúgó tehetségmodell (Williams, Franks) Kiválasztás
Hétköznapi szinten cselekvéshez kötötten mindenki meg tudja fogalmazni. Az elmélet szintjén nincs egységes álláspont. Nevelés: Az a tevékenység, amellyel a nevelők úgy kívánnak hatni a felnövekvőkre, hogy azok optimálisan fejlődjenek, megerősödjenek abban, amit a nevelők kívánatosnak tartanak és maradandóan változzanak meg mindabban, melyek a nevelőik szerint nem kívánatos (Zrinszky, 2002). A nevelés lényege az értékközvetítés vagy értékteremtés Személyiség- és képességfejlesztés Biológiai lényből szociális lényt formálunk
1. Biologista vélemények 2. Szociogenetikai elméletek 3. Konvergencia-elméletek 4. Mai 3 tényezős modell
tudatos tervszerű értékközvetítő értékteremtő fejlesztő hatású színtereken megvalósuló bipoláris
Az érett személyiség főbb jellemző jegyei: a valóság reális érzékelése önelfogadás és harmónia magával szemben spontán és kreatív viselkedésrepertoár erős etikai alapokon nyugvó feladatközpontúság függetlenség a környezettől, ugyanakkor erős szociális érzés intimitás
1. Elméleti 2. Gyakorlati 3. Nézet
A nézetek olyan pszichikailag alátámasztott feltételezések, propozíciók a világról, amelyeket igaznak vélünk, amelyek befolyásolják ítéleteinket, mások megítélését, a melyeket felhasználunk döntéseink során. A tudás és a nézet nem ugyanaz. A képzés alatt szerzett tapasztalatok döntőek, de csak akkor, ha reflexió is kapcsolódik hozzá.
cselekvés visszatekintés a cselekvésre a lényeges mozzanatok tudatosítása alternatív cselekvésmódok kialakítása kipróbálás
Képes a teljes személyiséget folyamatosan felmérni, és fejlesztésének technikáit készség szinten birtokolja. Módszereket ismer, melyek segítenek a problémák megoldásában. Reflektív gondolkodást fejlesztő technikákat, módszereket ismer. Állandó, tudatos reflektív- önreflektív viszonyulásmód jellemzi. Szakmai autonómia jellemzi.
Filozófia: gondolatok, értékek, tudás, hozzáállás folyamatosan változik (alkalmazkodnunk kell, pl.) átgondolt és megalapozott filozófiára építhető csak a program Lényegében: mit tanítunk, hogyan tanítunk és hogyan értékelünk Lépései: mások hitvallását tanulmányozni saját célok, érzések és tapasztalatok elemzése visszajelzés másoktól
Erősségek hiányosságok Segítő és nehezítő körülmények Sportolóink megismerése és megértése Pedagógiai hitvallás: Hova tartok, mi a célom? Mit képviselek, mint labdarúgó edző? (Caselmann) Sportoló központú vagy edző központú? Edzői belső tudat, szemlélet a nevelésről és képzésről:
Baker és Horton (2004) Elsődleges befolyásoló tényezők: genetika, edzés, pszichológiai faktorok Másodlagos befolyásoló faktorok: szocio-kulturálisés háttér tényezők (helyszín, demográfiás jellemzők, irányítás, szakembergárda, eszközök ) Ericsson és mtsai. (1993) Az edzésnek sokkal jelentősebb értéket tulajdonítanak, mint a velünk született tényezőknek Fontos viszont a létesítményeszköz ellátottság is. Pszichés tényezők: kitartás/próbálkozás/ monotónia-tűrés, és motiváció
Az edzés, mint elsődleges tényező. A kiemelkedő teljesítmény elérésében az edzésnek és a felkészülésnek van a legmeghatározóbb szerepe. Nagy mennyiségű, minőségi, tudatos gyakorlás. 10.000 óra avagy 10 év, mint küszöbérték. Az elméletet igazolták: tenisz, középtávfutás, birkózás, labdarúgás, jégtánc és karate sportágakban.
10 év vagy 10.000 óra (Ericsson, 1993, Ericsson, Charness 1994) Napi több, mint 3 óra szükséges 10 éven keresztül. A mennyiséget 10%-al lehet csak növelni évről-évre. Így 10 év szükséges a kiemelkedő teljesítmény eléréséhez.
A tehetség összetevői között szerepel a magas szintű általános intellektuális képességek, de nem bizonyított, hogy ezen képességeknek kizárólagos hatása lenne a teljesítményben és a sportteljesítményben. Az intelligencia szintje egyes képességek mutatója lehet ugyan a sportban is, de nem jelenti azt, hogy a magas IQ garancia a tehetség meglétére. Ugyanakkor, ha valakinek az intelligencia-szintje kifejezetten alacsony, aligha van esélye arra, hogy tehetséges legyen.
A pszichológiai alapokon nyugvó tehetségkutatások után különböző tehetségmodellek kidolgozása következett. Ennek egy fontos lépéseként Renzulli (1978) egy olyan tehetségmodellt hozott létre, melyben a tehetséget egy háromtényezős ábra metszéspontján helyezte el: feladat iránti elkötelezettséget, kreativitást, és átlagon felüli képességeket emelte ki. A tehetséges sportoló ezen összetevők olyan interakciójára képesek, hogy tehetségüket bármilyen potenciális területen képesek kinyilvánítani.
Renzulli tehetségmodelljét fejlesztette tovább és terjesztette ki. Szerinte is három fontos tényezője van a tehetségnek Átlagon felüli képességek Feladat iránti elkötelezettség Kreativitás Mönks szerint három fontos társadalmi pillér (támasz) szükséges még ahhoz, hogy a tehetség a mindennapi életben is realizálódjon. Család Iskola Társak
Elsősorban a család felelős a gyermek sportolásának első lépéseinek megtételéért, így szerepe kimagasló a sportsikerek elérésében. Gyakran a család nem ismeri fel a gyermek képességeit vagy nincs lehetősége a fejlesztésre, így a kiemelkedő adottság elvész. A korábbi modellek erősségeit és hiányosságait alapul véve Czeizel (2004) megalkotta a 2x4+1 sors faktoros talentummodellt: A sors lehetővé teszi vagy meggátolja, hogy a potenciális adottságokból realizált tehetség váljon. Típusai: Korai halál (biológiai sors) Betegségek (önsors rontás) Tehetségvesztés, talentumromlás (társadalmi sors)
FIZIKAI TÉNYEZŐK FIZIOLÓGIAI TÉNYEZŐK SZOCIOLÓGIAI TÉNYEZŐK KOGNITÍV TÉNYEZŐK SZEMÉLYISÉG
MAGASSÁG TESTSÚLY TESTMÉRET CSONT ÁTMÉRŐJE IZOMTÖMEG SOMATOTIPUS NÖVEKEDÉS TESTZSÍR
AEROB KAPACITÁS ANAEROB KAPACITÁS (KITARTÁS) ANAEROB KAPACITÁS (ERŐ)
SZÜLŐI HATÁS SZOCIOÖKONÓMIAI STÁTUSZ OKTATÁS EDZŐ-SPORTOLÓ INTERAKCIÓ EDZÉS MENNYISÉGE (ÓRÁK) KULTURÁLIS TÉNYEZŐK
FIGYELEM JÁTÉKINTELLIGENCIA ANTICIPÁCIÓ KREATÍV GONDOLKODÁS DÖNTÉSHOZATAL MOTOROS KÉSZSÉGEK (TECHNIKAI)
ÖNBIZALOM SZORONGÁS MOTIVÁCIÓ KONCENTRÁCIÓ
A labdarúgásban (sportban) az az egyén tehetséges, aki 1. az adott sporttevékenység űzéséhez megfelelő biológiai alapokat, motoros adottságokat örökölt, 2. melyek a környezet hatásaiként az edzéssel, felkészítéssel olyan szintre fejleszthetők, hogy azzal a hosszú távú kiemelkedő eredmény elérésére potenciális lehetőség kínálkozik. 3. Ehhez rendelkezik mindazon antropometriai, fizikai, koordinációs, kondicionális és pszichés képességekkel, melyek nélkül nem képes az átlagon felüli teljesítményt tartósan elérni (Révész, 2008).
Kiválasztás: A kiválasztás adott testalkati, motoros teljesítménnyel rendelkező egyének közül szak-specifikus elvekkel, eszközökkel és módszerekkel történik (Kupper, 1991). Szempontjai: a szociális, fizikai, pszichikai, biológiai érettség vizsgálata az egész személyiséget vizsgáljuk a vizsgálat megfeleljen a versenyző korának, képességszínvonalának, a sportágnak Szakaszai: általános iskolás kor: erő, állóképesség, gyorsaság, hajlékonyság a sportolás kezdetétől- sportágra néhány éves sportmúlttal- versenysportra
Természetes kiválasztódás: korlátozott lehetőségek miatt általános iskolában jellemző meglévő és szerzett képességek alapján Közvetett kiválasztás: azonos edzésterhelésre a kedvezőbben reagálókat feltételezi, hogy az edzésen a legjobbak is ott vannak a gyakorlatban nehéz megvalósítani Sikeren alapuló kiválasztás: hatásos lehet versenyeredmények alapján feltételezi, hogy a jobb adottságú versenyzők jobb eredményt érnek el Tudományos kiválasztás: pontosabb, megbízhatóbb tudományos módszerekkel diagnosztikus és longitudinális vizsgálatok