1.SZ MELLÉKLET KUTATÁSI PROGRAM A GÁZ- ÉS VILLAMOSENERGIA- ELLÁTÁSBIZTONSÁGI PROJEKT KÖZÉP- ÉS DÉLKELET-EURÓPÁBAN (SOS_CSEE)
A PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI A projekt célja, hogy meghatározzuk, milyen veszélyek és kihívások hatnak a gáz- és villamosenergia-ellátás biztonságára Közép- és Kelet-Európában. Ezeknek a tényezőknek a feltárása segítséget kíván nyújtani a piaci résztvevők és a szabályozók számára a beruházási döntések meghozatalában és a szabályozói környezet kialakításában. Az ellátás biztonságát regionális szinten nagyban meghatározza a gázszállítási infrastruktúrához és ennélfogva a gázforrásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A régiónkban az elmúlt évtizedben, főként a gáztüzelésű erőművek üzembeállítása miatt megnövekedett a gáz iránti igény, a gázforrásokhoz való hozzáférés vált az egyik legfőbb politikai és gazdasági kihívássá ezen államok számára. Egy további probléma az, hogy a régiót jelenleg csak néhány szereplő látja el és új ellátók bejutását a gázpiacra jó néhány piaciés jogszabályi feltétel korlátozza. A villamosenergia-ellátás biztonságát és fenntarthatóságát nagyrészt az elsődleges energiaforrások rendelkezésre állása határozza meg. A gáztüzelésű erőművek terjedése miatt a gázellátás problémája növekvő mértékben hat a villamosenergia-termelés biztonságára. A villamos energiaellátás folyamatossága, azaz megbízhatósága további feltételeket követel. Az nem elégséges, ha a tüzelőanyag-ellátás folyamatos, ha az áramtermelő kapacitás korlátozott. A gáz- és villamosenergia-ellátás biztonságának egy további alapvető tényezője a hálózati infrastruktúra megfelelősége, különösen annak kapacitása és torlódások kezelésének képessége. A nem megfelelő hálózati infrastruktúra ennél fogva önmagában is veszélyeztetheti egy ország, vagy egy régió ellátásának biztonságát. Jelen projekt eredeti kutatási eredményeket fog nyújtani a regionális energiaellátás-biztonság következő szempontjai szerint: Általános I. A regionális energiaellátásbiztonság mutatószámai és indikátorai II. A megnövelt ellátásbiztonság gazdasági értéke III. Rövid távú ellátásbiztonság IV. A regionális kereslet elemzése Terhelés/kereslet egyensúlya regionális szinten Hosszú távú ellátásbiztonság V. Erőművi beruházás liberalizált körülmények között VI. VII. Hálózati befektetések és regionális piacintegráció Kvantitatív regionális parciális egyensúlyi modell a gázszektorra Villamos energia Gáz 2
VIII. Hosszú távú ellátásbiztonsági forgatókönyvek, a régióra VÁRT EREDMÉNYEK A legfőbb eredmények: tudományos cikkek, mini-konferenciák az egyes témákhoz kapcsolódóan és egy projektkönyv, mely lefedi a projekt fő kérdéseit. Az 1.sz. mellékletben bemutatjuk a projekt eredmények közlésének részletes ütemtervét. A kutatás alkalmazott természetéből adódóan szabályozó ajánlásokat fog adni és remélhetőleg a befektetőknek is hasznos lesz az információk közvetítésével. A kutatási eredmények különféle módon széles körben kerülnek terjesztésre. Az eredményeket folyamatosan nyilvánosságra hozzuk, egy külön e projekt céljára létrehozott honlapon, valamint rendszeresen meg is vitatjuk a projekt résztvevőivel és más érdekelt felekkel. Reménykedünk abban, hogy a tervezett mini-konferenciák segítenek majd összehozni a tudományos, az ipari, a szabályozói valamint az (energia)politikát alakító közösségek vezető szakértőit egy termékeny vitákra. A projekt támogatóinak oldaláról néhány szakember számára felajánljuk, hogy érdeklődési körüknek megfelelő szakterületen csatlakozzanak a projekthez. Reméljük, hogy ez tovább fogja segíteni a projektmunka során létrehozott tudás terjesztését. Végül pedig, a projekteredményeket, képzési anyagként használunk fel a Corvinus International Program on Energy Regulation (CIPER) program keretein belül, amely 2009 januárjában indul a Budapesti Corvinus Egyetemen. A PROJEKT RÉSZTVEVŐI ÉS A PROJEKTSZERKEZET A projekt kidolgozását és koordinálását a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) végzi a Budapesti Corvinus Egyetemen. A kutatásban a REKK munkatársain kívül részt vesznek magyar és külföldi szakértők. Az egyes projektfeladatok elkészítéséért a REKK felelős. A felügyelőbizottságban mind a projekt finanszírozói, mind az akadémiai szektor képviselteti magát. 3
Czech Republic Slovakia Austria Hungary Romania Slovenia Croatia Serbia Bulgaria 1. Ábra: Az érdekelt országok Csehország Szlovákia Ausztria Magyarország Románia Szlovénia Horvátország Szerbia Bulgária A kutatás az 1. ábrán látható országokra terjed ki, azonban ha szükséges, esetenként átnyúlik más szomszédos országokba is (például Ukrajnába, a gázellátás biztonsága kapcsán). KUTATÁSI FELADATOK A projekt kilenc különböző, de egymással szorosan összefüggő témát ölel fel. A következőkben, a témák általános tartalmi leírását, valamint a javasolt vizsgálati módszertant mutatjuk be. I. AZ ENERGIAELLÁTÁS-BIZTONSÁG MUTATÓSZÁMAI Az I. kutatási feladat, áttekinteni az energiaellátás-biztonság különböző definícióit és mutatószámait. Különös hangsúlyt kell fektetni azokra a mutatószámokra, amelyek az importfüggőséggel foglakoznak és regionális összefüggésben is alkalmazhatók. Ellátásbiztonsági mutatók. Ez a kutatási feladat bemutatja az ellátásbiztonság sokdimenziós természetét, valamint feltárja az ellátásbiztonság összetevői közötti kölcsönhatásokat (a 4
fogyasztás és kínálat egyensúlya, a termelési megfelelés, a hálózat megfelelő volta, az importfüggőség, a piaci modell megfelelés, stb.) A kutatás áttekintést készít az ellátásbiztonsági mutatókról, amelyek jobban leírják a külföldi forrásoktól való függőséget, mint az általában alkalmazott nettó import/fogyasztás. Az újabban keletkezett mutatókat fogjuk felhasználni, például a Shannon index értékeit, és az EUROSTAT adataira támaszkodva számítjuk ki az országos szintű mutatókat. Továbbá figyelembe fogjuk venni azokat a további sajátosságokat, amelyek az ellátásbiztonságra ország-kockázatokként hatnak. Célunk az, hogy találjunk (vagy kidolgozzunk) egy olyan indexet, amely egyaránt megragadja a mennyiségi és a minőségi sajátosságokat is. Szándékunkban áll kidolgozni egy ellátás-biztonsági mutatót, amely a jövőben felhasználható a régióban, az energiaellátás-biztonság terén bekövetkező változások figyelemmel kísérésére. Optimális erőművi összetétel. Ebben a részben bemutatjuk a villamosenergia-termelés optimális tüzelőanyag-szerkezetének különféle értékelési módszereit, beleértve a legújabbat, amely a portfolióelméletre támaszkodik. A régió jelenlegi termelési kombinációjának áttekintése után, szándékunk szerint felépítünk egy olyan modellt, amely segítségünkre lesz országos és a régiós szinten is a beruházások optimális kombinációjának elemzésében. A jelen kutatás hozzáadott értéke abban áll, hogy kidolgozunk egy régiós modellt is, amely figyelembe tudja venni a nemzetközi kereskedelemben meglévő korlátozásokat, mint például a határkeresztező kapacitásokat. Az I. kutatási feladat, magában foglalja még a termeléspolitikai alternatívák felülvizsgálatát az ellátásbiztonság növelése érdekében, és elemzi azok relatív hatékonyságát is. II. A MEGNÖVELT ELLÁTÁSBIZTONSÁG GAZDASÁGI ÉRTÉKE A társadalmaknak ajánlatos költeniük a megnövelt ellátási biztonságra, ameddig a megnövelt biztonság külön költsége meg nem haladja a magasabb szintű biztonság nyújtotta külön előnyöket. A megnövelt ellátásbiztonsághoz való hozzájárulásuk támogató érv lehet több beruházási projekt megvalósításánál, beleértve a főbb gázinfrastruktúra fejlesztéseket [új gázvezetékek, cseppfolyós földgáz (angol röv.: LNG) terminálok, stratégiai gáztározó létesítmények] valamint meghatározott közérdekek érvényesülésével kapcsolatban is (például: minőségi szabványok bevezetése a villamosenergia- és gázszolgáltatás területén.) Az ilyen programok költségei viszonylag könnyen számszerűsíthetők. Tudásunk azonban a megnövelt ellátásbiztonság gazdasági / pénzügyi értékét illetően elenyésző. Jelen feladat keretein belül fogjuk elvégezni azt a kutatást, amely számszerűsíti azt a gazdasági veszteséget, amely kapcsolatba hozható a villamosenergia-ellátásban bekövetkező áramkimaradásokkal, a villamosenergia-rendszer összeomlásaival és a gázellátásban bekövetkezett jelentősebb megszakításokkal. A módszer. Mivel az energiaellátás biztonságának nincs piaca, ahol az emberek különböző szintű biztonságot vásárolhatnának különböző árakon, így közvetlenül nem is figyelhető meg, hogy az emberek hogyan értékelnék a megnövekedett biztonságot. A számszerűsítés éppen ezért indirekt módszerek alkalmazására fogunk támaszkodni, amelyek négy fő kategóriába sorolhatók: 5
Közelítő módszerek úgy származtatják az értékelést, hogy egyszerűen egy közelítő becslést adnak meg a terhelési veszteségből adódó profitveszteségre. Alapvető indikátorok: GDP/kWh, munkabérek, az villamos energia aktuális ára, stb. Kinyilvánított preferencia módszerek a megnövelt biztonság értékének számszerűsítése egyes fogyasztók más-, de kapcsolódó piacokon meghozott döntéseiből, mint például a tartalék-áramforrás piac, vagy a számszerűsítés elvégezhető a villamosenergia-piacon is, az áramkimaradás értékét, mint elvesző fogyasztói többletet véve figyelembe a villamosenergia-piacon. Vállalt preferencia módszerek a fogyasztók fizetési hajlandóságára kérdeznek rá, remélve, hogy a válaszaikból valódi értékelésük fog tükröződni. Esettanulmány konkrét, nagy áramkimaradások okozta veszteségek számszerűsítése. Mind a négy módszernek megvannak az erős és gyenge pontjai. A projektben megkíséreljük meghatározni az áramkimaradás (VoLL) által okozott kár értékét a lehető legtöbb módszer igénybevételével, habár az adatokhoz való hozzáférés problémája a tartalék-áramforrások piacán valószínűleg korlátozni fogja lehetőségeinket. A következő táblázat, a jelen kutatási feladatnak a magyar villamos energia és gáz VoLL eredményeit illető legóvatosabb terveinket tartalmazza. Villamosenergia Közelítő meghatározások Gáz Értékmeghatározás az elvesző fogyasztói többletből Értékmeghatározás a rendszerszintű szolgáltatások piacáról Értékmeghatározás a megszakíthatósági szerződésekből Fizetési hajlandóság (WTP) meghatározása a háztartások kérdőíveiből WTP meghatározása a nagy ipari fogyasztók kérdőíveiből WTP meghatározása a gáztüzelésű generátorok és a nagy ipari felhasználók kérdőíveiből A többi résztvevő ország számára a VoLL módszerrel történő meghatározások többnyire közelítő módszerek alkalmazásával, illetve alapadatok megléte esetén kinyilvánított preferencia módszerek alkalmazásával lesznek származtatva. Egy, az érintett országokban bekövetkezett VoLL-okkal foglalkozó tanulmányszemlét is biztosítunk (amennyiben rendelkezésre fognak állni). III. REGIONÁLIS KERESLETELEMZÉS 6
A különböző országok gáz- és villamosenergia-kereslete ellátásbiztonságuk egyik fő összetevője. A keresletoldali elemzés négy altémából fog állni. A gáz- és villamos energia keresleti rugalmasságának és azon tényezőinek vizsgálata, melyek sokkot okozhatnak a keresletben, mint például változások a támogatási rendszerekben. Az energiakereslet árreakciója kulcsösszetevő az energiaellátás-biztonság meghatározásához nagyon rövid távon (csúcskereslet egy bizonyos napon belül) és hosszú távon is (például: megnövekedett energiahatékonyság, vagy tüzelőanyag pótlás útján). A keresleti rugalmasság leírja, hogyan változik a fogyasztás, az árváltozás hatására. Ez a részfeladat fogja összegyűjteni és megvizsgálni a villamos energia- és gázfogyasztás, valamint a velük kapcsolatban levő árváltozások közötti jelentős összefüggés bizonyítékait a régióban. Minthogy az energiaárakat régiószerte még mindig torzítják különböző támogatási rendszerek, ezek felmérésére szintén szükség van. Komoly korlátot jelenthet ezen elemzések elvégzésében az árak átláthatóságának hiánya több országban, ennélfogva az árrugalmasság kiértékelése csaknem lehetetlenné válhat. Olyan esetekben, ahol a kvantitatív vizsgálat lehetetlen, ott kvalitatív konklúziókat fogunk levonni és országok közötti összehasonlításokat fogunk végezni. Energiahatékonyság-javulás lehetősége mint a hosszabbtávú keresleti rugalmasság egyik fő összetevője külön vizsgálat tárgyát fogja képezni. A villamos energia- és gázkereslet előrejelzése A beruházási döntések során az egyik legfőbb tényező, hogy milyen potenciális keresletnövekedéssel szembesül egy beruházó, hiszen ez nagyban meghatározza a jövőbeni értékesítések és árak alakulását. A villamos energia- és gázkereslet előrejelzésére egy egyszerű modellt fogunk létrehozni. Keresleti előrejelzésünket legalább 5 éves időtartamra végezzük el, de az időtartam pontos meghatározása még további vizsgálatok függvénye. Annak érdekében, hogy értékeljük az eredményeket, több forgatókönyvet vizsgálunk meg, így képesek leszünk javasolt modellünk érzékenységének meghatározására. IV. RÖVIDTÁVÚ ELLÁTÁSBIZTONSÁG 7
Ez a feladat kombinálja és megvizsgálja a rövid távú ellátást és keresletet a régió villamos áram- és gáziparában. A kereslet és kínálat közötti egyensúlyhiány súlyos problémákat okozhat, úgymint ellátás-kimaradásokat és a villamosenergia-rendszer összeomlását. Ezért a rövid távú ellátásbiztonság vizsgálata során elemezni fogjuk a rendszerirányítók szerepét, valamint képességüket az egyensúly biztosítására. A villamosenergia-rendszer összeomlása Ebben a fejezetben, a régióban és a közeli országokban, a közelmúltban megtörtént villamosenergia-rendszer összeomlásokkal kapcsolatos esettanulmányokat adunk közre. Összehasonlító elemzés alapján mutatjuk be, hogy milyen közös, illetve eltérő vonásaik voltak ezeknek a villamosenergia-rendszer összeomlásoknak. A regionális órás fogyasztások elemzése A régióban megfigyelt órás igény vizsgálatát végezzük el ökonometriai módszerekkel. Az órás fogyasztásokat nem független megfigyelésekként, hanem mérhető korrelációjú változókként kezeljük. Ez alapján határozzuk meg a közös eloszlásfüggvényüket, ami alapján további elemzéssel meghatározhatóvá válnak a regionális csúcsterhelések. Információt kapunk továbbá az optimális tartaléktartás mértékének meghatározásához. Kiegyenlítő piacok és árak A kereslet és kínálat szabályozása során a piaci szereplők általában csak a kiegyenlítésért fizetett árral szembesülnek. Ebben a fejezetben összehasonlítjuk a régióban működő kiegyenlítő mechanizmusokat, illetve megvizsgáljuk azokat a tényezőket, amelyek hatást gyakorolnak a kiegyenlítés díjára. Áramtőzsdei adatok elemzése Az elkövetkező időszakban egyre több és több adatunk lesz a régió áramtőzsdéiről, így a rendelkezésre álló árakkal kapcsolatos információ mennyisége növekedni fog. A tőzsdei adatok elemzése hátteret nyújt ahhoz is, hogy a jövőre vonatkozó trendeket vizsgáljunk meg. V. TERMELÉSI BERUHÁZÁS LIBERALIZÁLT KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT A villamos energia hosszú távú ellátásbiztonságának kulcsösszetevője a villamosenergiatermelésbe invesztált megfelelő mennyiségű beruházás. Vita zajlik arról, hogy vajon a régióban létrehozott piaci viszonyok, megfelelő beruházási kedvezményeket nyújtanak-e, vagy sem. A kutatási feladat a következőket fogja megvalósítani: Egyrészt áttekinti a régió termelési kapacitásában újabban bekövetkezett változásokat (a bezárásokat és az új beruházásokat). Ez a feladat gyűjti össze a tervezett, valamint a javaslat szintjén létező termelési beruházások nyilvánosan fellelhető adatait. Másrészt a feladat áttekintést nyújt a termelési beruházás 8
liberalizált körülmények között témakörben napvilágot látott szakirodalomról. Végezetül pedig erőfeszítést teszünk egy a közép- és dél-európai régióra létrehozandó dinamikus ágazati villamosenergia-modell felépítésére annak érdekében, hogy felmérhető legyen az új termelési beruházások hatása a regionális kereskedelmi forgalomra és a nagykereskedelmi villamosenergia-árakra. Az EU CO 2 -kibocsátás kereskedelmi rendszerének hatása a széndioxid árakra is beillesztésre kerül a modellezési törekvésünkbe. A modellezési munka alapját a korábban kidolgozott REKK modell képezné. VI. HÁLÓZATI BEFEKTETÉSEK ÉS REGIONÁLIS PIACINTEGRÁCIÓ A nemzeti energiapiacok gazdaságos integrálása Közép- és Délkelet Európába (KDKE) fokozhatja a regionális ellátásbiztonságot azáltal, hogy nagyobb piacot, és ezáltal jobb környezetet hoz létre a termelési- és az infrastrukturális beruházásokhoz, valamint hozzájárul a régióban használt tüzelőanyagok változatossá tételéhez. A hálózatok kielégítő volta és összekapcsolhatóságuk kulcsfontosságú előfeltételei a piaci integrációnak. A jelen kutatási feladat értékelni fogja a régió villamos energia- és gázhálózatainak összekapcsoltságát, és elemzését adja annak, hogy a létező körülmények milyen mértékben teszik lehetővé, vagy akadályozzák a piaci integrációt. Az elemzés magában foglalja a régióban történt kiemelkedő hálózat-beruházások kritikus értékelését. A régióban létező gáztározó kapacitások áttekintése, az ismert új tározókapacitás-beruházások keresletelemzése és értékelése is részét képezi a feladatnak. A villamos energiát illetően, különös hangsúlyt kell fektetnünk a piac és a szabályozói környezet elemzésére, amelyekben az új villamosenergia-termelés régió-szerte hozzáférést kaphat a határkeresztező szállítási jogokhoz és a végfelhasználói piacokhoz. A gázszektort illetően tanulmányozni fogjuk a szabályozói környezetet annak érdekében, hogy serkentsük az új, több országot érintő gázinfrastruktúrába irányuló beruházásokat Közép- és Délkelet-Európában. A beruházási blokknak ez a része azokra a minimum szabályozási követelményekre fog koncentrálni, amelyek jelenléte szükséges a KDKE országokban annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a beruházásokat a jelentősebb gázvezeték és gáztározó létesítményekben (Új Európai Szállító Rendszer (NETS), Adria gázvezeték, Kékáramlat, Nabukkó, stb.). A fent említett befektetések ahhoz szükségesek, hogy segítsenek a régióba vezető gázellátás változatossá tételében, valamint az érintett országok közötti kereskedelmi együttműködés növelésében. VII. A GÁZSZEKTOR MENNYISÉGI REGIONÁLIS PARCIÁLIS EGYENSÚLYI MODELLJE Forrásdiverzifikáció és infrastrukturális együttműködés nélkül az árliberalizáció monopolisztikus árakhoz vezet több helyi nemzeti piacon a régióban, valamint megfosztja jóhírétől a liberalizációs folyamatot is. Kimagasló jelentőséggel bír bizonyos beruházási 9
projektek, projektkombinációk megvalósításával járó társadalmi kiadások és előnyök megértése, még akkor is, ha elismert tény, hogy az ilyen jellegű beruházásoknak elsősorban magánbefektetői alapokon kell nyugodniuk. A feladat elvégzéséhez kifejlesztünk egy az infrastrukturális megkötéseket is figyelembe vevő regionális gázpiaci parciális egyensúlyi modellt. A modell képes lesz vizsgálni a megépítendő beruházási projekteknek a nemzeti nagykereskedelmi gázárakra, az ellátásbiztonságra és a társadalmi jólétre gyakorolt hatását. A II. és III. kutatási feladat eredményei hasznosításra kerülnek a modellezési munka keresleti oldalának gazdagítása érdekében. VIII. A RÉGIÓRA VONATKOZÓ HOSSZÚ TÁVÚ ELLÁTÁSBIZTONSÁGI FORGATÓKÖNYVEK A gázellátás biztonsága több, a jelen kutatásban szereplő ország számára, nagyban függvénye az Oroszország, egyéb nagy gázszolgáltatók, valamint egyes EU tagországok közötti komplex játszmának. Ez a feladat össze fog hozni vezető energiaipari szakembereket azért, hogy kidolgozzanak néhány megvalósítható hosszú távú (20-25 év) forgatókönyvet a régió gáziparának fejlesztésére. Ezt egy, a szakemberek között lefolytatott strukturált vitasorozat útján végezzük el, melynek eredményeképpen nem több mint 2-3 komplex energiaipari forgatókönyv készül a régióra. Ezt a munkát is játékelméleti elemzések fogják támogatni az EU Oroszország gázviszony területén. A meghatározott forgatókönyvek alapján, a kutatási feladat stratégiai kiigazítási változatokat dolgoz ki, melyek vélhetően az energiaellátás-biztonság érdekében adott legjobb válaszok lesznek regionális szinten. 10
A PROJEKT ÜTEMEZÉSE ÉS EREDMÉNYEI ÜTEM TEVÉKE YSÉG HÁTTÉR EREDMÉ Y HATÁRIDŐ A Keresletelemzés és ellátásbiztonságimutatók A/1 A Projekt Tanácsadó Testületének első ülése A/2 Egyoldalú földgázimport függőség: egy új energiaellátás biztonsági probléma A/3.1 A regionális energiaellátásbiztonság mutatószámai és indikátorai A/3.2 A regionális energiaellátásbiztonság mutatószámai és indikátorai A/4 Regionális keresletelemzés B A projekt indítása. A projekt munka- és pénzügyi tervének megvitatása. Új mutatószámok és idikátorok kidolgozása jövőbeni alkalmazásra. Új mutatószámok és idikátorok kidolgozása jövőbeni alkalmazásra. A modellezések során is felhasználásra kerül. Energiahatékonysági lehetőségeket tartalmazó részt is magában foglal. A/5 1. workshop Az A ütem eredményeinek prezentációja. Piaci modellezés és a rövid távú ellátásbiztonság elemzése B/1 A villamosenergiaszektor rövid távú lehetőségének kialakításáról. Vita a regionális tartalékpiacok regionális ellátásbiztonsága B/2 A megnövelt ellátásbiztonság gazdasági értéke B/3 Regionális gázpiaci modell B/4 2. workshop A régió gázellátásának biztonsága. Dokumentumok, háttéranyagok a következő ütemekhez Magyar nyelvű tanulmány Munkadokumentumtervezet 2009. február 2008. december 2009. május Munkadokumentum 2009. október Munkadokumentum 2009. október Workshop prezentációk 2009. október Munkadokumentum 2009. október Munkadokumentum 2009. december Munkadokumentum 2010. március Prezentációk 2010. március 11
C B/5 A Projekt Tanácsadó Testületének 2. ülése Beruházások C/1 Villamosenergiatermelési beruházások Az A-B ütem eredményeinek megvitatása és iránymutatás a soron következő tevékenységekhez. A REKK régiós villamosenergia-piaci modelljének naprakésszé tétele. C/2 Hálózati befektetések és piacintegráció C/3 Szabályozói környezetek vizsgálata, a több országot érintő, új gázinfrastruktúrába irányuló beruházások serkentése érdekében a KDKE -ben. C/4 3. workshop Befektetések és piacintegráció a KDKE ben C/5 Hosszú távú ellátásbiztonsági forgatókönyvek. C/6 Zárókonferencia és projektkönyv kiadás A kutatási eredmények megvitatása 2010. március Munkadokumentum 2010. február Munkadokumentum 2010. február Munkadokumentum 2010. február 2010. május Munkadokumentum 2010. június Könyv, prezentációk 2010. szeptember 12