3. sz. projektlap Miskolc belvárosának tehermentesítését célzó közúti fejlesztések előkészítése 1. A projekt megnevezése, lehatárolása Keleti tehermentesítő (KTM) 2. A projekt közlekedésszerkezeti helyzete 3. A projekt hálózati szerepe (a fejlesztés indoklása) Funkciója a Sajó parton jelenleg alulhasznosított terület feltárása, a vasút keleti oldalán található ipari terület várossal való összeköttetése, valamint a város északi területei forgalmának elvezetése a városközponton kívül. Az ilyen irányú átmenő forgalmat az épülő M30-26. sz. főút átkötés elvezeti, így elsősorban a helyi érdekű forgalom vezetése az út feladata. 1
4. Jelenlegi helyzet bemutatása (hálózati állapot, forgalmi, utasforgalmi adatok, áramlásminőség, közösségi közlekedés szerepe) Hálózati és forgalmi állapot A tervezett Keleti Tehermentesítő út nyomvonalában vezet a Sajószigeti út 2x1 forgalmi sávon, amely a vasútvonalig tárja föl a területet, azonban a Szentpéteri kapuig lévő összeköttetés hiányzik. A Sajószigeti úton 1 000 jm/napot meghaladó forgalomnagyság bonyolódik le. Közösségi közlekedés szerepe A Sajószigeti utcán helyi autóbuszos forgalom nem bonyolódik le. A vasúttól keletre eső iparterületet a 8-as viszonylat szolgálja ki, melynek menetrendje főként a terület üzemeinek igényeihez igazodik. A vizsgált projekt kapcsolódó területeinek jelenlegi forgalma 2
5. A forgalmi helyzetre ható várható területi- és egyéb fejlesztések Az Észak-keleti városrész kedvező közlekedés-földrajzi helyzeténél fogva rengeteg kereskedelmi üzletnek és szupermarketnek ad területet. A városrészbe betelepült nagyvállalatok jelentős gazdasági erőt képviselnek, ennél fogva alkalmazottaik, illetve vásárlóik révén, valamint a tranzit forgalomnak köszönhetően kiemelkedő forgalmat generálnak állandó jelleggel. Az ipari és szolgáltató szektor megfelelően kapcsolódik össze a kielégítő infrastruktúrájú és komfortfokozatú lakásállománnyal. Kiemelt fejlesztési szempont a városrész gazdasági súlyának további növelése, különösen a magas hozzáadott értéket előállítani képes vállalkozások betelepítésével. Folytatni kell a megkezdett panelprogramot, amely az ingatlanállomány értéknövelését okozza, ez kiegészülve a meglévő szegregátumok rehabilitációjával (pl. Szondi telep) biztosíthatja, hogy a városrész minőségi átalakuláson menjen keresztül egy valódi városfejlesztés keretében. 6. Előzmények, a projekt jelenlegi státusza, előkészítettsége A településrész fejlesztési céljai és elképzelései részletesen megjelennek Miskolc MJV Településfejlesztési Koncepciójában, illetve a város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában. 2008. júliusában készült el Miskolc Megyei Jogú Város Szabályozási terve és építési szabályzata (Műépítész Építészeti Tervezőiroda Kft., VÁTI Városépítési Tanácsadó és Tervező Iroda Kft.), mely bizonyos pontokban több rendeletben módosításra került. 3
7. A projekt műszaki tartalma 7.1. Helyszínrajzi elrendezés A KTM-et három szakaszra bontva vizsgáltuk: 1. szakasz: 26 sz. főút Várközi Lajos u. ~1049m 2. szakasz: Várközi Lajos u. 3 sz. főút 2/a. nyomvonal: ~2042m 2/b. nyomvonal: ~1995m 2/c. nyomvonal: ~2125m 3. szakasz: Sajószigeti utca M30 autópálya ~1948m, Sajón való átvezetés nélkül 1582m (csatlakozik az M30 26 sz. főút csomópontjához) A szakaszok különböző kiépítettségekből az alábbi három változat vizsgálatát végeztük el: 1. változat: 1. szakasz: 26 sz. főút Várközi Lajos u. 2x2 forgalmi sáv 2. szakasz: Várközi Lajos u. 3 sz. főút 2x2 forgalmi sáv 3. szakasz: Sajószigeti utca M30 autópálya átkötés 2x1 forgalmi sávval, Sajó híddal 2. változat: 1. szakasz: 26 sz. főút Várközi Lajos u. 2x1 forgalmi sáv 2. szakasz: Várközi Lajos u. 3 sz. főút 2x1 forgalmi sáv 3. szakasz: M30 autópálya Sajó part 2x1 forgalmi sávval 3. változat: 1. szakasz: 26 sz. főút Várközi Lajos u.: akadálymentesített gyalogos és kerékpáros aluljáró vasútvonal és Besenyői utca alatt 2. szakasz: Várközi Lajos u. 3 sz. főút 2x1 forgalmi sáv meglévő nyomvonal korszerűsítésével 3. szakasz: M30 autópálya Sajó part 2x1 forgalmi sávval A tervezési szakaszon javasolt keresztmetszeti és csomóponti kialakításokat változatonként a mellékletben található átnézeti helyszínrajzok tartalmazzák. 4
7.2. Az egyes főbb csomópontok jelenlegi és tervezett kialakítása Az alábbi ábrákon bemutatják a csomópontok jelenlegi, és a javasolt tervezett kialakítását. Amennyiben nem történik változás a kialakításban, egy ábra szerepel. 1. változat: 5
2. változat: 6
7
3. változat: 8
7.3. Javasolt keresztmetszeti elrendezések* /a keresztmetszeti elrendezések nem azt jelentik, hogy az adott útszakasz teljes hosszán ezt kell alkalmazni, csupán elvi funkcionális javaslatokat fogalmaznak meg/ Műtárgyak lehetséges keresztmetszeti kialakítása 2x1 sávos keresztmetszet átvezetése: 9
10
7.4. Műszaki paraméterek(előzetes becslés alapján) Tervezési paraméterek: II. rendű főút Tervezési osztály: B.IV.b.C Tervezési sebesség: vt=50km/h Forgalmi sáv szélessége:3,50m Biztonsági sáv kiemelt szegély előtt és mögött: 0,50m Járda szélesség: 2,00m - Keresztmetszeti elrendezés: 1. szakasz: új nyomvonal, és 2x1 2x2 2. szakasz: új nyomvonal, és 2x1 2x2 3. szakasz: új nyomvonal, 2x1 - vízszintes vonalvezetés: új nyomvonalon, és a meglévő út nyomvonalán vezetett, átnézeti helyszínrajz szerint - magassági vonalvezetés: kis töltésen, a vasúti átemelésen, valamint a Sajó keresztezésénél magas töltésen vezetett. - csomópontok száma, jellege: - 1db új jelzőlámpás csomópont - 2db jelzőlámpás csomópont átépítése - 1db szintbeni csomópont - jelentős műtárgyak típusa, hozzávetőleges hosszúsága: - Sajó folyó: becsült műtárgy hossz 150m - Felüljáró víztározó felett: A 3 sz. úti kikötés előtt, az AVE telephelye mögött található egy víztározó, mely a 26 sz. főút, a 3. sz. főút és a Sajó által határolt terület csapadékvizét gyűjti össze. A kezelővel történt egyeztetés alapján a tározó nem szüntethető meg, a funkcióját meg kell tartani. E miatt az utat egy kb. 80m-es műtárggyal szükséges átemelni felette. - kapcsolódó szabályozástechnika (ITS): - kapcsolódó jelentős közművonzatok: - kis- és középfeszültségű vezetékek kiváltása - nagyfeszülségű vezeték kiváltás - távközlési vezeték kiváltás - csapadékcsatorna építés - jelzőlámpás csomópont kiépítés 7.5. Megvalósítási alternatíva bemutatása 7.5.1. Változás a helyszínrajzi kialakításban 2. változat: 1. szakasz: 26 sz. főút Várközi Lajos u. 2x1 forgalmi sáv 2. szakasz: Várközi Lajos u. 3 sz. főút 2x1 forgalmi sáv 3. szakasz: M30 autópálya Sajó part 2x1 forgalmi sávval 3. változat: 1. szakasz: 26 sz. főút Várközi Lajos u.: akadálymentesített gyalogos és kerékpáros aluljáró vasútvonal és Besenyői utca alatt 2. szakasz: Várközi Lajos u. 3 sz. főút 2x1 forgalmi sáv meglévő nyomvonal korszerűsítésével 3. szakasz: M30 autópálya Sajó part 2x1 forgalmi sávval 11
A 2. változat esetén nem épülne meg a KTM átkötése Sajó híd keresztezéssel, valamint vizsgáltuk a meglévő nyomvonal korszerűsítését, minden szakaszon 2x1 sávos kiépítéssel. A 3. változat a meglévő nyomvonal fejlesztését vizsgálja a vasúti átemelés és a Sajó keresztezése nélkül. Ebben az esetben javasolt egy gyalogos aluljáró kiépítése a vasútvonal és a Besenyői utca alatt. A változatok kialakítását a mellékletben található átnézeti helyszínrajz mutatják be. 7.5.2. Változás a műszaki paraméterekben 2. változat: - Keresztmetszeti elrendezés: 1. szakasz: új nyomvonal, és 2x1 sáv 2. szakasz: új nyomvonal, és 2x1 3. szakasz: új nyomvonal, 2x1 sáv - csomópontok száma, jellege: - 1db új jelzőlámpás csomópont - 2db jelzőlámpás csomópont átépítése - jelentős műtárgyak típusa, hozzávetőleges hosszúsága: - Felüljáró víztározó felett: 3. változat: - Keresztmetszeti elrendezés: 1. szakasz: gyalogos aluljáró 2. szakasz: 2x1 sáv 3. szakasz: új nyomvonal, 2x1 sáv - csomópontok száma, jellege: - 2db jelzőlámpás csomópont átépítése - 1db szintbeni csomópont - jelentős műtárgyak típusa, hozzávetőleges hosszúsága: gyalogos aluljáró 7.6. Környezetvédelem A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 2011 szeptemberétől országos közút építését (amennyiben nem környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységről van szó), illetve fejlesztését 1 km hossztól, illetve országos közút, helyi közút építését Natura 2000 területen előzetes vizsgálati dokumentáció elkészítéséhez köti. Ennek megfelelően a döntés-előkészítő tanulmányterv alapján kiválasztott nyomvonalra a későbbiekben Előzetes Vizsgálati Dokumentáció fog készülni. Talaj, felszín alatti víz A nyomvonalak által érintett terület az alábbi földrajzi egységekbe sorolható: Nagytáj Észak-magyarországi kh. Alföld Középtáj Bükkvidék Észak-alföldi hordalékkúp-síkság Kistáj Tardonai-dombság Sajó-Hernád-sík Az agrotopográfiai térkép alapján a nyomvonalak mentén túlnyomórészt réti öntéstalajok fordulnak elő. A tervezett tehermentesítő út nagyrészt meglévő utak nyomvonalát használja fel, így értékes termőtalajokat nem vesz igénybe. A 26 sz. út és a Besenyői út között zöldterületen halad keresztül. A távlatban tervezett 12
Sajót keresztező átkötés mezőgazdasági területeket is érintene. A tervezési terület a 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet 2. sz. melléklete szerint fokozottan érzékeny kategóriába - 1a. Vízbázisvédelmi védőterület tartozik. A nyomvonalak a Miskolc, Szent György forrás (karszt) hidrogeológiai C védőövezetén belül találhatóak. A Szent György-forrás vize szolgáltatja a diósgyőri strand vizét, valamint be van vezetve a Tavi-forrás gépházának vízgyűjtő medencéjébe. Az út építése során lokálisan előfordulhat a talajvíz háztartás megváltozása, de feltehetően csak kismértékben megjelenő hatásként. Az építés ideje alatt a talajvíz havária jellegű szennyezése a vonatkozó előírások betartásával minimálisra csökkenthető. A talajra az üzemelés során a vonalas létesítményeknél általánosan fellépő terhelés hat, a jelenlegihez hasonló mértékben a nedves ülepedésen, a téli síkosság mentesítésen és a porszennyezésen keresztül. A talajvízre üzemelés alatt a téli síkosság mentesítés kapcsán kialakuló sószennyezés lesz hatással, a megengedettnél nagyobb mennyiségben továbbra is tilos használni. Felszíni víz A távlatban tervezett Sajó keresztezésénél, valamint a 3 sz. főúthoz való lekötés esetében a Sajó melletti kisfelületű víztest keresztezésénél új híd építésére van szükség. A Keleti tehermentesítő 80 m-re halad el a Csorba-tó mellett, mely a nemzeti ökológiai hálózat része. A vízfolyás-keresztezésnél a műtárgyakat érintő munkák során időleges bolygatásra lehet számítani. Ez azt eredményezheti, hogy lokálisan a meder keresztmetszetének változására, valamint az építési munkák során fokozott mennyiségű hordalék felszabadulására lehet számítani. A hidak, átereszek és a pályaszerkezet építésénél ügyelni kell arra, hogy a vízfolyásokat szennyezés ne érje. A felszíni vizek az üzemelés alatt a burkolatra eső és ott szennyeződő csapadékvíz befogadóba jutásával terhelődnek. Élővilág A nyomvonalak nem érintenek országos jelentőségű védett területet. A távlatban tervezett M30 gyorsforgalmi úthoz való átkötés keresztezi a Sajót, mely a Sajó-völgy (HUAN20006) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési Natura 2000 terület része. Itt az út új nyomvonalon megy, tehát új híd építésére lesz szükség. A híd építése során a vízi ökoszisztéma ideiglenes zavarásával kell számolni, azonban az építés befejeztével az egyensúly rövid időn belül visszaáll. A Natura 2000 érintettség miatt a későbbiek során (EVD készítésekor) szükséges lesz a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletnek megfelelő Natura 2000 hatásbecslés készítése. A Sajó a Nemzeti Ökológia Hálózat része is, azon belül ökológiai folyosó kategóriába tartozik. Épített környezet A Keleti tehermentesítő út Miskolc kül- és belterületét egyaránt érinti, lakóterületet, egyéb ipari gazdasági területet, vízgazdálkodási (szennyvíztisztító) és hulladékgazdálkodási terület is érint. A távlatban tervezett Sajót keresztező átkötés mezőgazdasági területeket érintene, északról pedig a Csorba-tó környékén lévő rekreációs területekkel lenne határos az út. A városképet, tájképet befolyásoló híd műtárgy a vasút és a Besenyői utca fölé, a 3 sz. főúthoz való lekötés esetében a Sajó melletti kisfelületű víztest keresztezésénél és a távlatban tervezett Sajó keresztezésénél. A Sajó keresztezésénél egy viszonylag hosszú híd építésére van szükség a széles ártér miatt. A HÉSz alapján kiemelt jelentőségű régészeti lelőhelyet nem érintenek a nyomvonalak. A döntéselőkészítő tanulmányt követően a végleges nyomvonalra el kell készíttetni a Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmányt a régészeti feltárásra jogosult Herman Ottó Múzeummal. A zaj-, rezgés- és levegővédelemmel kapcsolatos megállapítások a Döntéselőkészítő tanulmányban találhatóak hálózati változat szinten. 13
8. Projekt területigénye, helybiztosítása 8.1. Szabályozás helyzete 2008. júliusában készült el Miskolc Megyei Jogú Város Szabályozási terve és építési szabályzata (Műépítész Építészeti Tervezőiroda Kft., VÁTI Városépítési Tanácsadó és Tervező Iroda Kft.), mely bizonyos pontokban több rendeletben módosításra került. A KTM nyomvonalán az útterület kiszabályozásra került 30m szélességben. További területszükségletek a részletes tervezés során felmerülhetnek. A 3 sz. főútra való kikötés esetében a 2/a. nyomvonal vezetése illeszkedik a rendezési tervhez. A 2/b. nyomvonal kialakítása esetén a rendezési terv módosítása szükséges. 14
M30-26 sz. főút csomópontja Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 17/2013. (V.21.) önkormányzati rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 21/2004. (VII.6.) önkormányzati rendelet módosításáról 20-2 és 21-es tervlapjain szerepel a jelenleg építés alatt álló autópálya szakasz végleges tervei szerint módosított szabályozási vonal, az M30 3 sz. főút csomópontja. Ehhez a csomóponthoz csatlakozik a KTM Sajón átvezető ága. 15
8.2. Területi igény leírása Miskolc belvárosának tehermentesítését célzó közúti fejlesztések előkészítése A szabályozási tervben rendelkezésre álló terület elegendő a 2/a. nyomvonal változat esetében a KTM kiépítésére. A 2/b. nyomvonal esetében további terület-igénybevétel szükséges. 9. A projekt kapcsolódása más fejlesztésekhez Kivitelezés alatt áll az M30 3. sz. főút különszintű csomópontja, melyhez a KTM kapcsolódik. A csomópont kialakítását adatszolgáltatásként megkaptuk, és felhasználtuk a tanulmány készítéséhez. 10. A fejlesztés költségigénye 10.1. A költségbecslés szempontjainak leírása Mivel részletesebb tanulmány vagy terv nem készült a projektre a becsült költségeket a projekt műszaki paraméterei alapján képzett 2013. évi fajlagos értékekből állítottuk elő. 10.2. Költségtábla [Mrd Ft] beruházási elemek 1A változat 1B változat 2A. változat 2B változat 2C változat 3C változat Földvásárlás 0,136 0,128 0,089 0,088 0,072 0,046 Terület előkészítése 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 Útépítés alépítmény 1,583 1,485 0,907 0,898 0,923 0,554 Útépítés (alap) 0,223 0,210 0,128 0,127 0,130 0,078 Útépítés: kopóréteg (aszfalt) 0,692 0,649 0,397 0,393 0,404 0,242 Egyéb útépítés, járda, kapubehajtó 0,445 0,418 0,317 0,314 0,323 0,146 közmű, közvilágítás 0,528 0,499 0,457 0,454 0,388 0,275 vasút pálya 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 felsővezeték 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 Műtárgy építés, vízépítés 3,498 3,320 2,324 2,324 1,652 0,040 Forgalomtechnika 0,193 0,185 0,116 0,115 0,118 0,071 vasúti biztber. 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 összesen 7,300 6,894 4,735 4,712 4,010 1,454 16
11. A projekt ütemezése Miskolc belvárosának tehermentesítését célzó közúti fejlesztések előkészítése Az ütemezés minden esetben a támogatási szerződés megkötésétől kezdődik. Az egyes ütemterveket a beruházási költségek, szakaszhosszak és a tervelőkészítettségek alapján határoztuk meg. A Tervezési tender 1. az engedélyezési tervre vonatkozó folyamatot, a Tervezési tender 2. pedig a kiviteli tervre vonatkozó folyamatot jelenti. Az ütemtervekben azt a megoldás feltételezzük, hogy a mindenkori kiviteli tervek készíttetetője a Megrendelő. Ez ugyan a projektek előkészítési idejét némiképp megnöveli, másrészről viszont a kivitelezés során egyértelmű diszpozícióval szolgál, ezáltal gyorsabb kivitelezést is jelent. Az egyes projektek becsült kivitelezési ideje hasonló jellegű projektek időszükséglete alapján történt. 12. Forgalmi hatások (modell eredmények) 12.1. Forgalmi hatások értékelése A 2027-es ráterhelés alapján kerül szöveges összehasonlításra a projekt nélkül és projekttel eset (különbségábra alapján). A jelenleg előrelátható funkciók forgalmi terhelése alapján az út megvalósítása forgalmi indokokkal nehezen megvalósítható. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Búza tér és környezete útjai jelenlegi nagy kapacitása, valamint a jelenlegi forgalmi rend, jelenleg a Tervező rendelkezésére bocsájtott távlati tervekben szereplő információk alapján nem változik, így a Keleti tehermentesítő úton jelentős forgalmi átrendeződés nem várható. 12.2. Forgalmi terhelés különbségábra Az ábra a két hálózati állapot (nélküle ill. vele) esetén adódó forgalmi terhelések különbségét ábrázolja: piros színnel a növekményeket, zöld színnel a csökkenéseket E/nap értékben. 17
13. Egyszerűsített hatáselemzés 13.1. A hatások értékelése A vizsgálatok első szintjén a projektet a ceteris paribus elv mentén vizsgáltuk, olyan paraméterezéssel, mely leképezte az adott projekt maximális műszaki tartalmát, ezáltal lehetővé téve a várható maximális haszontömeg becslését és a projektek előértékelését. A forgalmi vizsgálatnál jelen forgalmat leképező, illetve a nagytávlatot (2030) leképező célforgalmi mátrixok ráterhelésével lehetséges a projekt távlati hatásait becsülni. A ceteris paribus elv lehetővé teszi, hogy az adott projekt teljes hatását vizsgáljuk, abban az esetben, ha más beavatkozás nem történik a hálózati környezetben. Ezzel az adott fejlesztés funkcióját is meghatározzuk, hiszen a rajta áramló forgalom irányait vizsgálva ( Flow Bundle, vagy magyar szakzsargonban bajuszábra ) láthatjuk, hogy az adott fejlesztés milyen forgalmi áramokat tud elsősorban kiszolgálni. A távlati állapotban kialakuló forgalmi viszonyok alapján vizsgáltuk az egyes projektek hatásait, lehetségessé vált azok szakaszokra bontása forgalmi terhelés alapján. Az egyes változatok értékelését előzetesen becsült összes költség, illetve a forgalmi modellezésből számított összes társadalmi haszon (idő- és üzemköltség megtakarítás) összehasonlításával költség hatékonysági vizsgálattal végeztük. Valamennyi gazdasági számítás a fejlesztési különbözet módszerével készült. 13.2. A hatások számszerűsített eredményei Érték Időmegtakarítás [milliárd Ft/év] 0,520 Üzemköltség megtakarítás [milliárd Ft/év] 0,344 Baleseti költségmegtakarítás [milliárd Ft/év] 0,184 Levegőszennyezés csökkenése [milliárd Ft/év] 0,244 Zajterhelés csökkenése [milliárd Ft/év] 0,031 Éghajlatváltozás [milliárd Ft/év] 0,107 Hasznok összesen [milliárd Ft/év] 1,430 Beruházási költség [milliárd Ft] 7,300 A változat beruházási költségeinek, és hasznainak nagysága alapján elmondható, hogy a fejlesztés a projekt megvalósítása az előzetes műszaki tartalommal várhatóan nem jelent pozitív hasznot társadalmi szinten, ezért további vizsgálatok szükségesek. 18
14. Egyszerűsített kockázatelemzés Táblázatos formában, pontozás szerint kerülnek meghatározásra az egyes kockázati pontok. Kockázat típusa leírás Kockázati pontszám (0-100): Becsült költség (Mrd Ft) (0-25) műtárgy építés 10 Forrásháttér lehetősége (0-25) KÖZOP 25 Koncepcionális tisztázottság (0-5) rendben 3 Előkészítettség (tervfázis) (0-10) szabályozási terv 7 Szabályozási terv rendelkezésre állása Kisajátítás, területigénybevétel (0-8) rendben 4 (0-10) igen 7 Engedélyezési kockázatok (0-7) 5 Építési kockázat (0-10) 7 68 19