ELSŐ TERMÉKENYÍTÉS IDEJE TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOKNÁL

Hasonló dokumentumok
HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA

ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA. Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter- Kovács Anita

Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5)

Tóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül

LIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA

dr. Kranjec Ferenc A tejelő tehenészetek szaporodásbiológiai teljesítményének komplex értékelése, a szaporodásbiológiai munka szervezése

A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN

Mennyibe kerül a BVD?

dr. Kranjec Ferenc A modern holstein-fríz tehén reprodukciós jellegzetességei, annak javítására alkalmazható módszerek

Holstein-fríz tehénállomány küllemi tulajdonságainak (törzs, far) változása a laktációk előrehaladtával

Szárazonállás és tejtermelés összefüggései. (gyakorlati tapasztalatok)

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR

Állatállomány, június 1., (előzetes adatok)

SELEJTEZÉSI OKOK VIZSGÁLATA MAGYARTARKA X HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT GENOTÍPUSÚ TEHÉNÁLLOMÁNYOKBAN

A termékenyítés gyakorlati bemutatása a Szögedi Gazdaság Kft. példáján keresztül. Csíkász Szabolcs

PhD értekezés. Prosztaglandin kezelés hatása a sárgatestre, a plazma progeszteron koncentrációjára és a legnagyobb tüszıre

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában

Szaporodásbiológiai mutatók a gyakorlatban

Értékmérő tulajdonságok a szarvasmarha tenyésztésben. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

Állatállomány, december 1.

Állatállomány, december 1.

A modern Holstein-fríz tehén reprodukciós kihívásai, buktatói, a takarmányozás, a stressz, a technológia hatásainak figyelembevételével

SZIE VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET GÖDÖLLŐ ÁPRILIS 9. AZ ŐZ SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐI

Állatállomány, június 1.

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete

A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók

A DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés)

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

Országos kompetencia-mérés Létszámadatok

Nyári forróság: takarmányozás és a klímaváltozás

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

Perspektívák a sertések precíziós takarmányozásában. Halas Veronika, PhD Kaposvári Egyetem Takarmányozástani tanszék

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

hétfő, augusztus 5. Vezetői összefoglaló

Állatorvostudományi Egyetem. Állatorvostudományi Doktori Iskola

Állatállomány, augusztus 1.

A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciamérésének értékelése

Miért használjunk Norvég Vörös szaporítóanyagot? A legfrissebb kaliforniai, kanadai és írországi eredmények tükrében

Érdemes vakcinázni a sertések 1-es típusú parvovírusa ellen

Vezetői összefoglaló november 6.

Kondícióbírálati és küllemi bírálati rendszerek. 3. elıadás

Induló tehénlétszámra jutó borjúszaporulat (db) Induló tehénlétszámra jutó borjúszaporulat átlagban (%) 85,7 0 85,7

A hőstressz hatása Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál ( A hőstressz hatása. 1. oldal (összes: 12)

A masztitiszből eredő költségek. Minden számít

16. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ. A RENDEZVÉNY HELYSZÍNE ÉS IDŐPONTJA Hotel Visegrád, 2025 Visegrád, Rév u október

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése

A mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai. Sárközi Tamás UBM Feed kft

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

FIT - jelentés Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

Beszámoló feltöltése (zárójelentés)

Sok a méhgyulladásos tehenem, mit tegyek? Mire jó a Metricure mire nem?

SZARVASMARHA. Földi József kutató állatorvos, EUVET Bt., Gödöllô Istenben hiszünk. Mindenki más hozzon adatokat! (W. E.

A HR gyakorlatok alakulása - nemzetközi összehasonlítás fókuszban a közép-keleteurópai és hazai sajátosságokkal. Kovács Ildikó Éva Tanszéki mérnök

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium 2014.évi kompetenciamérésen elért eredményei

SZARVAS- MARHA. Tehenészetek szaporodási teljesítményének összehasonlító értékelése egységesített mutatók alapján

Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/ ) május. Készítette: Ruff Tamás

STATISZTIKAI TÜKÖR július 28.

A 2015/2016-os és a 2016/2017-es tanévben végzett nyolcadikos tanulóink tanulmányi eredményei a középiskolák 9. és 10. évfolyamán

2015/13 STATISZTIKAI TÜKÖR

Az egyetlen automatizált állományelemző program.

A húsmarha-ágazatot érintő kormányzati intézkedések, támogatási lehetőségek

Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola kompetenciamérésének 2015-es évi intézményi értékelése Készítette: Knódel Éva

Vezetői összefoglaló szeptember 18.

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

hétfő, november 10. Vezetői összefoglaló

Elemzés a májusi kompetenciamérés iskolai eredményeiről (8. és 10. évfolyam)

Szőrfi Zsolt: Sokat javult megítélésünk a CDS-árazások alapján

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

A GVI áprilisi negyedéves konjunktúrafelvételének

2012. ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS

STATISZTIKAI TÜKÖR július 31.

RESPIG felmérések termelési és gazdasági eredményeinek összefoglalása

Székelyföldi statisztikák

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról I. negyedév

Országos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése 6. és 8. évfolyamokon 2013

TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉSZAK-AMERIKAI KOCÁK TERMELÉKENYSÉGÉRôL

Országos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése. 6. és 8. évfolyamokon. 6. és 8. évfolyamokon 2017

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZİGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET

A 2009-es év országos átlaga megegyezik, a fenntartói 4% csökkenést mutat, az iskolai eredmény viszont 2%-kal jobb a tavalyinál.

SZARVASMARHATARTÁS FŐBB TERMELÉSI ÉS GAZDASÁGI MUTATÓI, JÖVEDELMEZŐSÉGE

Kutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika

SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT

Új Budai Alma Mater Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda. Idegen nyelvi mérés értékelése. 2o15/2o16

Tárgyi eszköz-gazdálkodás

Országos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése 6. és 8. évfolyamokon 2012

Alba Radar. 26. hullám

Átírás:

Első termékenyítés ideje tejelő tehénállományoknál 1 (6) ELSŐ TERMÉKENYÍTÉS IDEJE TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOKNÁL BÁDER E. 1 - GERGÁCZ Z. 1 - GYÖRKÖS I. 2 - BÁDER P. 1 - KOVÁCS A. 1 - GYÖRFFY E. 1 - BOROS N. 2 1 Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Állattenyésztési Intézet Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék, 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 4. 2 Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, 2053 Herceghalom, Gesztenyés u.1. 1. BEVEZETÉS A termékenység a tehenészeti telepek egyik legfontosabb és egyben a legösszetettebb problémaköre. A selejtezéseken belül egy-egy tehenészetben a meddőség miatti selejtezések elérhetik akár az ötven százalékot is, de az arányok 20-30% felett vannak általában. Az arányokat tekintve ez a selejtezési ok ugyanúgy, mint a láb és a tőgyrendellenességek miatti kiesések, dollár és euró milliárdokban mérhető világviszonylatban. A termékenységgel kapcsolatban főleg az első termékenyítés optimális időpontjára vonatkozóan különbözik az egyes szerzők véleménye. Abban nincs a kutatók között véleménykülönbség, hogy az első termékenyítés ideje fogja meghatározni elsősorban az egyed későbbi termékenységi mutatóit, termékenységét. A szakirodalom általános javaslata szerint az elléstől számított 60 napon belül ne termékenyítsük még a teheneket. A legtöbb tehenészetben ez az idő 50-60 nap. Berry (1996) szerint, ha a teheneket 50 napnál korábban termékenyítik gyengébb lesz a termékenység. Következményei lehetnek annak, ha a kötelező várakozási időt 45 napra csökkentjük, bár rövidebb lesz az elléstől az első termékenyítésig eltelt idő 12-15 nappal, de a vemhesülési arány csökken. Az irodalomban az elléstől az első termékenyítésig eltelt időt általában 70-90 nap között határozzák meg. Hillers és mtsai. szerint (1996) Floridában az elléstől az első termékenyítésig eltelt idő átlagosan 77 nap volt. Amerikai kutatások szerint az első termékenyítés optimális ideje 70-75 nap. Észak-Karolinában (8991 állomány) ez az idő átlagosan 95 nap. Wisconsini kutatók szerint ezen időszak optimálisan 45-60 nap. Olyan telepeken, ahol jó a termékenység, az elléstől az első termékenyítésig eltelt idő optimálisan 65-70 nap (Smith és Becker, 1999). Az is fontos szempont az első termékenyítés idejének meghatározásakor, hogy a legtöbb tehén első ivarzása az ellés után 30-50 nappal mutatkozik. Az első ovuláció az ellés után 17-42 nap múlva következik be. Cikkek számolnak be arról, hogy minél magasabb a tejtermelés, annál később következik be az első ovuláció. Floridai egyetemen 54 holstein tehenet ellenőriztek, a vér progeszterontartalmát mérve vizsgálták az ovuláció idejét. Megállapították, hogy a legkorábban ciklust kezdő teheneknek volt a legkevésbé hiányos az energiamérlegük (Harris, 1992). A szakirodalom szerint minden tehenet legalább egy alkalommal termékenyíteni kell az elléstől számított 100 napon belül. A cél az, hogy az elléstől az első termékenyítésig eltelt idő hossza átlagosan 75-80 nap legyen, és 10% alatt maradjon azon teheneknek az aránya, amelyeket ellés után 100 napon belül nem termékenyítettek. Nebel (1997) arról számolt be, hogy ha ez az idő átlagosan 95 nap, akkor a tehenek 40%-át nem termékenyítették 100 napon belül. Az elléstől az első termékenyítésig eltelt idő meghosszabbodásának egyik fő oka a gyenge ivarzás-megfigyelési hatékonyság. Ugyanakkor a nem megfelelő kondíció, a

Első termékenyítés ideje tejelő tehénállományoknál 2 (6) kedvezőtlenül elhúzódó negatív energia-egyensúly, vagy az elléssel és a tőggyel kapcsolatos rendellenességek is növelik ezen időszak hosszát. Klaas és mtsai. (2004) arról számolnak be, hogy a szubklinikai masztitisz megnyújtotta az elléstől a termékenyítésig eltelt időt átlagosan 6-12 nappal, Huszenicza és mtsai. (1998), valamint Barker és mtsai. (1998) szerint a klinikai masztitisz is igazolhatóan növeli ezt az időszakot. A reprodukciós rendellenességek is növelték ezt az intervallumot. A visszamaradt placenta pl. 6 nappal hosszabbította meg ezt az időszakot. A tejtermelés is befolyásoló tényező. A háromnál többször ellett idősebb teheneknél 5,4 nappal volt rövidebb az elléstől az első termékenyítésig eltelt idő, mint a fiatalabb teheneknél. A befolyásoló tényezők között még a takarmányozásra és a humán tényezőkre, a managementre utalunk, de olvashatunk arról is, hogy az évek előrehaladtával Ohio-i tehenészetekben az elléstől az első termékenyítésig eltelt idő 6 év alatt 4 nappal nőtt, valamint az is bizonyított, hogy az állomány nagyságának is van befolyása erre a mutatóra, mert nagyobb állományokban átlagosan 2 nappal korábban termékenyítettek először, mint kisebb és közepes állományokban. 2. ANYAG ÉS MÓDSZER Az eltérő vélemények, valamint a téma aktualitása miatt választottuk vizsgálatunk céljául a termékenységi mutatók alakulását hat véletlenszerűen kiválasztott tehenészeti telepen. A vizsgált egyedeket 1990-2004 közötti időszakban termékenyítették és lettek vemhesek. A vizsgált állomány 90%-ának holstein-fríz vérhányada nagyobb volt, mint 87,5%. 3. EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Az 1. táblázat az egy, kettő vagy több termékenyítésre vemhes, valamint az összes vemhes egyed első termékenyítésének idejét tartalmazza gazdaságonként. Azokat az egyedeket, melyek az első termékenyítésre vemhesültek, ellés után 63 és 108 nap között termékenyítették. Látható, hogy a gazdaságok között igen nagy különbségek vannak, az irodalom szerinti kedvező időszakban egy gazdaság termékenyít (60 és 70 nap között) először. Azoknak az egyedeknek, amelyek kettő vagy több termékenyítésre lettek vemhesek, 54 és 91 nap között volt az első termékenyítési idejük, ami viszont nem volt sikeres. Az is megfigyelhető, hogy az első termékenyítések néhány nappal előbb történtek, mint az első termékenyítésre vemheseknél. Az összes vemhes egyedet vizsgálva az átlagok 55 és 101 nap között alakultak úgy, hogy 80 és 90 nap között található a gazdaságok nagy része. Az átlagok alapján a pontos termelési környezet ismerete hiányában messzemenő következtetéseket levonni nem szeretnénk, az adatokat csupán figyelemfelkeltésnek szánjuk. 1. táblázat: Az első termékenyítés idejének alakulása a vemhesítés függvényében Első termékenyítés ideje (nap) Vemhes Gazdaságok Létszám (n) 2640 398 960 1369 1309 2608 1 termékenyítésre 84 63 91 87 92 108 Létszám (n) 3227 1675 1554 2043 2061 2160 2 vagy több termékenyítésre 75 54 86 86 85 91 Létszám (n) 5867 2073 2514 3412 3370 4768 Összes vemhes 79 55 88 87 88 101

Első termékenyítés ideje tejelő tehénállományoknál 3 (6) A 2. táblázat a termékenyítési index és a szerviz periódus alakulását tartalmazza gazdaságonként. Az első termékenyítésre vemhes egyedeknél a szerviz periódus hossza megegyezik az első termékenyítés idejével. Több termékenyítés esetén a termékenyítési index 2,82 és 3,22, a szerviz periódus hossza 154 és 188 nap között alakult. Az összes vemhes egyedet vizsgálva megállapítható, hogy termékenyítési indexben gazdaságonként igen jó az eredmény, viszont a szerviz periódus hosszáról már ez nem mondható el, a kapott átlagok 122 és 151 nap között alakultak. Ez az eredmény azt jelzi, hogy az egymást követő termékenyítések között ivarzási ciklusok maradtak ki, termékenyítés nélkül! 2. táblázat: A termékenyítési index és a szerviz periódus alakulása Vemhes Gazdaságok 1 termékenyítésre Termékenyítési index 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 Szerviz periódus hossza (nap) 84 63 91 87 92 108 2 vagy több termékenyítésre Termékenyítési index 2,83 3,1 3,21 3,22 3,08 2,82 Szerviz periódus hossza (nap) 154 164 188 178 185 186 Összes vemhes Termékenyítési index 2,0 2,70 2,37 2,33 2,27 1,82 Szerviz periódus hossza (nap) 122 144 151 143 149 145 A megoszlási vizsgálatok adnak pontos képet az első termékenyítések alakulásáról. Az 1. ábra az első termékenyítésre vemhes egyedek termékenyítéseinek megoszlását tartalmazza. 2-24% között voltak olyan egyedek, amelyek akkor lettek vemhesek, ha ellés után 21 és 40 nap között történt a termékenyítésük. 41 és 60 nap között egy termékenyítésre az egyedek 16-44%-át tudták vemhesíteni. Magas az arány (15 és 27%), melyeknél az optimális első termékenyítési idő 61 és 80 nap között volt. Ellés után 81 és 100 nap között a vizsgált egyedek 7-21%-a lett vemhes egy inszeminálásra. A még elfogadható 101-120 napos kategóriában figyelhető meg az egyedek 4-12%-a. Ezt követően az arányok fokozatosan csökkennek, kategóriánként és gazdaságonként az arányok 1-9% között alakultak. 200 nap feletti első termékenyítést az egyedek 2-8%- ánál regisztráltunk, ez magas aránynak tekintendő. Ha megvizsgáljuk a 100 nap felett vemhesült egyedek arányát gazdaságonként, igen meglepő, 10-44% közötti eredményt kapunk. Öt gazdaságé igen magas, csak egy gazdaság eredménye kedvező.

Első termékenyítés ideje tejelő tehénállományoknál 4 (6) 1. ábra: Az első termékenyítési idő megoszlása egy termékenyítésre vemhes egyedeknél 70 60 50 % 40 30 20 10 0 gazdaságok 1-60 61-80 81-100 100< A két vagy több termékenyítésre vemhes egyedek első termékenyítési idejének megoszlását a 2. ábra mutatja. 21 és 80 nap között kategóriánként és gazdaságonként az arányok kismértékben emelkednek, ami úgy is megfogalmazható, hogy ezekben a napokban először termékenyített egyedek erre a termékenyítésre nem lettek vemhesek. Magasabb kategóriákban az arányok viszont igen kis mértékben, de csökkentek, ez vonatkozik a 100 nap feletti első termékenyítésekre is, ahol az arányok 4 és 31% között alakultak, ami még mindig magas. 2. ábra: Az első termékenyítési idő megoszlása kettő és több termékenyítésre vemhes egyedeknél 80 70 60 50 % 40 30 20 10 0 gazdaságok 1-60 61-80 81-100 100<

Első termékenyítés ideje tejelő tehénállományoknál 5 (6) Az 3. ábra az összes vemhes egyed első termékenyítésének megoszlását tartalmazza. Itt szeretnénk ismertetni, hogy összességében az egyedek 0,1 és 0,4%-a az ellést követő 20 napon belül vemhes lett, visszakeresni az esetleges okokat viszont nem állt módunkban. A termékenyítések számától függetlenül a táblázat jól mutatja az első termékenyítések megoszlását, mely a következő. 21 és 40 nap között termékenyítették először a tehenek 2 és 27%-át. 41 és 60 nap közötti arányok a legnagyobbak: 20 és 47%. Gyakori még a 61-80 nap közötti intervallum is, amely 15-28%. A 20 nappal későbbi első termékenyítés 6 és 21% között fordult elő. 100-120 nap között 2-11%-os ez az arány. 120 napnál későbbi időpontban történő első termékenyítés 1 és 9% közötti aránnyal tapasztalható. A 200 nap felett először termékenyített egyedek aránya 0,9 és 6%. A 100 nap felett először termékenyített egyedek aránya is magas, 5-39% között alakult, ami gyenge eredményre utal. 3. ábra: Az első termékenyítési idő megoszlása az összes vemhes egyednél 80 70 60 50 % 40 30 20 10 0 gazdaságok 1-60 61-80 81-100 100< A megoszlási vizsgálatok alapján összegzésként az adatokat három szempont szerint csoportosítottuk, ezek a következők: az irodalom által ajánlott 60 napos várakozási idő, az ideális első termékenyítésként meghatározott 60-70 nap közötti időszak (a mi adatfeldolgozásunkban 60-80 nap) és a 100 nap feletti első termékenyítések aránya szerint. Az első termékenyítésre vemhes egyedek esetében 60 napon belül az egyedek 20-68%-át termékenyítették és erre a termékenyítésre vemhes is lett. Elgondolkodtató, természetesen az adott gazdaság körülményeinek tiszteletben tartása mellett, hogy ennyi termékenyítéssel, azaz ennyi vemhes egyeddel megéri-e 60 napig várni az első termékenyítéssel. Az adatok arra engednek következtetni, hogy nem. Az ideálisnak meghatározott időben történő termékenyítés az egyedek 15-27%-ánál fordult elő, úgy hogy vemhesek is lettek. A 100 nap felett először termékenyített egyedek aránya 10-44% között alakult egy sikeres vemhesítéskor. Öt gazdaság esetében az arányok (26, 29, 30, 32, 44%) igen magasak. Ha az egyedek kettő vagy több termékenyítésre vemhesültek, akkor 60 napon belül a tehenek 24 és 76%-át termékenyítették először. Ez az arány valamivel magasabb, mint az első termékenyítésre vemheseknél. Ebben az esetben ennyi egyedet termékenyítettünk először, de nem lettek vemhesek. Az ideálisnak tartott első

Első termékenyítés ideje tejelő tehénállományoknál 6 (6) termékenyítési időben a tehenek 15-27%-a úgy került először termékenyítésre, hogy nem lett vemhes. A 100 nap feletti arány 4-31%, ami szintén magas. Az összes vemhes tehenet értékelve megállapítható, hogy 60 napon belül az első termékenyítések 23-40%-a figyelhető meg. Az ideális időpontban csupán 15-28%-ban történik meg az első termékenyítés és 100 nap felett, pedig 5-39%-ban. 4. KÖVETKEZTEZÉSEK A kapott eredmények alapján összefoglalásképpen megállapítható, hogy nem lehet mereven meghatározni és előírni az elléstől számított első termékenyítés idejét, hanem azt mindig az adott tehén egyedi biológiai állapota befolyásolja, ha ehhez hozzásegítjük. A hazai gyakorlatban az is elfogadott tény, hogy ha az ellés rendben volt az ivarzás szabályos akkor lehet termékenyíteni akár 42 napon belül is, nem kell megvárni az első termékenyítéssel a 42 vagy a 60 napot.